Skip to main content

Találat: jog

Mire jó az alapkutatás a jogtudományban? Válaszkísérlet a jogi kultúra fogalma segítségével

„Az alapkutatások létjogosultságáról és társadalmi hasznosságáról szóló vitában általában a természettudományokból vett példákkal szokták alátámasztani az alapkutatások nélkülözhetetlenségét. Ez nem meglepő, hiszen e területen igen könnyű látványos példákat találni arra, hogy milyen jól megragadható hasznot hozott a későbbiekben egy – olykor netán esetlegesnek tűnő, és így a szigorú költség-haszon mérlegelés alapján akár haszontalannak és feleslegesnek minősíthető – egyszerű, a tudományos érdeklődésen alapuló ötlet, gondolat. Ebben a rövid blogbejegyzésben a jogtudomány szemszögéből kívánom az alapkutatás problematikáját körbejárni. Természetesen nem a jogtudomány egészét felölelően,...

Read more

Friss szócikkek bővült az Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN) (2018/34–42.)

„ Nemzetközi bíróságok döntései (Nemzetközi jog rovat) – Csapó Zsuzsanna (2018. augusztus) A népek önrendelkezési joga (Nemzetközi jog rovat) – Tóth Norbert (2018. augusztus) Örökbefogadás (Családjog rovat) – Katonáné Pehr Erika (2018. július) Közigazgatási jog (Közigazgatási jog rovat) – Tamás András (2018. július) A tagállami identitás védelme (EU-jog rovat) – Drinóczi Tímea (2018. július) Adószabályok a közös tőkepiacon (EU-jog rovat) – Deák Dániel (2018. július) Nemzetközi szervezetek határozatai (Nemzetközi jog rovat) – Hárs András (2018. július) Parlament (Alkotmányjog rovat) – Smuk Péter...

Read more

Kell-e bizalmi szolgáltató a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz?

„Előfordul, hogy valamely ágazati jogszabály előírja, hogy egy megállapodást rögzítő okiratot, ha az elektronikus formában jön létre, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Az ilyen szabályozás célja általában az ügyletben résztvevő felek jogbiztonságának növelése. A cikk azt a kérdést elemzi, hogy ezen jogalkotói szándék elérhető-e akkor, ha nem azonos érdekérvényesítő képességgel rendelkező felek, például egy bank és ügyfele esetén, a vélhetően „erősebb” fél azt ajánlja a vélhetően „gyengébbnek”, hogy a jogszabálynak minősített bizalmi szolgáltató által nyújtott garancia nélkül feleljenek meg. Kap-e...

Read more

Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés

„Januártól már ötszázezer forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, ehhez mindössze egy kérelmet kell benyújtani, a lehetőséggel egyéni vállalkozók is élhetnek. A NAV közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a részletfizetés kérésére január 1-étől új adóalanyoknak is lehetőségük van. Részletekben nemcsak természetes adózók, hanem egyéni vállalkozók és áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek is fizethetnek. Jelentősen emelkedett az összeghatár is, a korábbi kétszázezer forint helyett már ötszázezer forint adótartozásig, és a korábbihoz képest akár duplájára, maximum 12 hónapra...

Read more

Frissült Magyarország „adatvédelmi szabályzata”, a GDPR-hez igazították az Infotörvényt

„Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat. GDPR és/vagy Info. törvény? Az új szabályozás alapja az Info. törvény általános rendelkezései között elhelyezett új szakasz, amely teljes körűen felsorolja az Info. törvény azon rendelkezéseit, amelyeket a GDPR...

Read more

A települési környezetvédelem elméleti és gyakorlati megközelítései

„A kötet elsődleges célja az, hogy bepillantást engedjen a helyi önkormányzatok környezetvédelmi tevékenységeibe.A kiadványban szereplő tanulmányok egy részét, fő mondanivalóját, a nagyközönség már 2018. január 30-án megismerhette azon a Budapesten megrendezett tudományos konferencián, amelyet a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezett. Az ott létrejött élénk eszmecsere már előrevetítette a mostani kötet témájának aktualitását, fontosságát. A szerzők által feldolgozott témák sokszínűségét jól mutatja, hogy a tanulmányokban olvashatunk többek között a klímabarát településekről, a helyi környezetvédelem alapjogi...

Read more

Az elektronikus sport (e-sport) jogi megítélése

„Az e-sport viszonylag új jelenség, mégis megfigyelhető, hogy jelentős piaccal rendelkezik, amelyben egyre nagyobb gazdasági potenciál rejlik, a kapcsolódó bevételek pedig évről évre töretlenül nőnek. Az e-sport a jogi szabályozás oldaláról különösen érdekes jelenség, mert a jelenlegi rá vonatkozó szabályozás lokális (nemzeti), ennek ellenére a kapcsolódó (pl. bajnokságokat szervező, egyes játékokat közvetítő) oldalak működése globális. Így egyelőre egy-egy e-sporthoz kapcsolódó tevékenység jogi megfelelőségének vizsgálata során, az adott tevékenység (illetve weboldal) által érintett országok mindegyikének összehasonlító jogi elemzése után lehetne teljes bizonyossággal azt...

Read more

2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról

Forrás: 2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár 2018. évi XXXVIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 117. szám; 2018. július 25.; oldalak (PDF)

Read more

Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR): gyorsabban születhetnek és egyszerűbben kereshetőek lesznek a jogszabályok

„Egyszerűbb és gyorsabb lesz a jogszabályalkotás az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetésével, de a lakosság és a vállalkozások is könnyebben tudnak majd keresni a jogszabályok között. A közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését, a döntéselőkészítés egyszerűsítését hozza az IJR. Ezzel párhuzamosan az állampolgárok és vállalkozások is jobb minőségű szolgáltatást várhatnak a közigazgatástól. A jogszabályok alkotásában részt vevők közös felületen, azonos keretrendszerben dolgozhatnak, így magasabb színvonalú jogalkotás várható. A jogszabály első tervezetének megszületésétől egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig minden tevékenység informatikailag támogatott és összekapcsolt....

Read more

Fel kell készülni a kibertér kihívásaira – interjú dr. Szabó Judittal, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjével

„A kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat 2018. július 2-án tartotta alakuló tanácskozását. A hálózat céljai közt szerepel a hatékonyabb fellépés és a gyors tudásmegosztás is. Az alakuló ülésről és a jövőbeli tervekről kérdeztük dr. Szabó Juditot, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat szakmai vezetőjét. Milyen kihívások elé állítja a kiberbűnözés a bírósági szervezetet? Miért volt szükség egy ilyen jellegű szakmai hálózat felállítására? A kiberbűnözés nemcsak a darkneten történő fegyver- vagy drogvásárlásban jelenik meg, hanem már a mindennapjaink része, lásd például a közösségi média (Facebook)...

Read more
Page 77 of 180 1 76 77 78 180