Skip to main content

Találat: közigazgatási informatika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2017. október 24.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR A személyre szabott diplomácia A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át. Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a...

Read more

A londoni önkormányzati közlekedési vállalat adatainak szabadon felhasználható, nyílt adattá tétele évente kb. 130 millió fonttal teszi gazdagabbá Londont

„A GovLab a londoni közösségi közlekedés működtetéséért felelős önkormányzati szervezet, a „Transport for London” (TfL) nyitott adatgazdálkodását elemző Deloitte-kutatás eredményét a TfL honlapján ismertető beszámolót szemlézi. A kutatási jelentés szerint az ingyenes, pontos és valósidejű nyílt adatok évente 130 millió font többletbevételt és megtakarítást generálnak. Az elérhetővé tett, 80-nál is több adatforrás mintegy 13 ezer fejlesztő számára vált közkinccsé. A TfL a nyílt adatokra épülő fejlesztéseken keresztül javítja az utazási minőséget, időt takarít meg az embereknek, támogatja az innovációt és munkahelyeket teremt....

Read more

Csökkent Magyarország teljesítménye a nyílt adatok területén – Jó Állam Jelentés 2017, Hatékony közigazgatás hatásterület

„Nyílt adatoknak vagy nyílt hozzáférésű adatoknak (open data) nevezzük azokat az információkat, amelyeket bárki szabadon megismerhet, felhasználhat vagy újrahasznosíthat. Ez a definíció szűkíthető a kizárólag a közigazgatást érintő információkra, de érthető olyan, a kormányzást érintő adatokra is, amelyeket a közigazgatás gyűjt vagy publikál. A nyílt adatok hozzájárulnak egy ország politikai, szociális és gazdasági fenntarthatóságának biztosításához is. Az utóbbi években publikált számos tanulmány hangsúlyozta a nyílt adatok fontosságát a gazdasági növekedés, az innováció, a termékek és szolgáltatások fejlesztése szempontjából. Ezek az előnyök nem...

Read more

EESZT: lesznek bajok?

„A 24.hu szerint egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem fog zökkenőmentesen működni novembertől az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak azt mondta, nem lát esélyt arra, hogy november elsejével üzemszerűen és országosan működni kezdjen az EESZT. Dr. Selmeczi Kamill úgy látja, nem az egészségügyi dolgozók részéről van gond, a késedelem központi eredetű. Az orvos elmondta, 70 ezer szolgáltató jelentkezett már be és indította el a csatlakozási kérelmét az EESZT rendszeréhez az eKapu honlapon, de sokuknak még várniuk...

Read more

EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer – Infotér 2017

„A csatlakozásra kötelezett csaknem tízezer ellátó intézmény közül már 8712-en vannak jelen az EESZT rendszerben. A magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén kell előrelépést elérni - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára kedden Balatonfüreden, az eHealth e-egészségügyi konferencián. Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: évtizedes lemaradást pótol az e-egészségügyi rendszer, az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése által a betegek adatai és azok kezelése is nagyobb biztonságba kerül. Az EESZT az első olyan rendszer lesz Magyarországon, amely 5-ös...

Read more

A multikról kellene példát vennie az államnak a digitális átalakítása során – Infotér 2017

„Az államnál pont úgy megy végbe a digitalizáció, mint egy multinacionális cégnél, csak a folyamat sokkal lassabb. A bürokrácia a legnagyobb akadály abban, hogy az emberek élete egyszerűbb legyen. Az elmúlt években a magyar kormány egyik jelszava volt a bürokráciacsökkentés, mely egyelőre kevés, az átlagemberek számára is megtapasztalható eredményt tud felmutatni. Leginkább eddig az látható belőle, hogy több tucat állami intézmény szűnt meg. Még Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára is elismerte októberben, hogy a folyamat akadozik, egyelőre nem egy sikersztori. Ha észrevétlenül...

Read more

Nagy változás jön januárban, vizsgázik az állam – Infotér 2017

„Január 1-től hivatalosan elindul Magyarországon az e-közigazgatási rendszer. A kormány szerint jók az alapok, eredménynek tekintik azt is, hogy 3 ezer nyugdíjasnak van ügyfélkapuja, amelyet rendszeresen használnak. Komoly feladat előtt áll a magyar kormány, mert 2018 év elejére vállalta, hogy elindítja az elektronikus közigazgatási rendszert. Ennek lényege, hogy az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők és a közüzemi szolgáltatók január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az elektronikus ügyintézést. Fontos változás, hogy elindul a Cégkapu, egy olyan felület, ahol a vállalkozásokat...

Read more

A Kormány 1743/2017. (X. 17.) Korm. határozata a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működéséhez szükséges intézkedésekről

„A Kormány a Szerencsejáték Felügyelet központi hivatal jogállású központi költségvetési szerv önálló informatikai működésének biztosítása érdekében 1. egyetért azzal, hogy a Szerencsejáték Felügyelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás és közvetlen finanszírozás útján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től vegye igénybe; ... 3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Szerencsejáték Felügyelet önálló informatikai működésének biztosítása érdekében gondoskodjon 2018. évben egyszeri jelleggel 82 916 630 forint üzemeltetési célú és 27 826 731 forint fejlesztési célú, valamint 2019. évben beépülő jelleggel 65 579 772 forint üzemeltetési...

Read more

Csíkszereda teheti majd fel Hargitát az „okos” megyék térképére

„Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyből kiderül, hogy Hargita megyében egyetlen „okos” város sem található. De mit is fed pontosan a smart city kifejezés, és mi kell ahhoz, hogy egy város intelligenssé váljon? Arról is érdeklődtünk, milyen „okos” tervei vannak a csíkszeredai önkormányzatnak. Kiindulásként: a smart cityben, azaz intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét. Romániában másfél éve jött létre...

Read more

„Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 – Digitalizáció az építőiparban” – Infotér 2017

„Az Informatika a Társadalomért Egyesület 2017. október 17-19. között Balatonfüreden rendezte meg a nyolcadik Infotér Konferenciát. Az eseményen ebben az évben kiemelt szerepet kapott az építésügy, a „Modern Vállalkozások Programja, Építőipar 4.0 - Digitalizáció az építőiparban” szakmai fórumon az építőipari digitalizáció fejlesztése és felhasználási lehetőségei kerültek fókuszba. A háromnapos Infótér konferencia „nulladik” napján, október 17-én a modern vállalkozások és az építőipar digitalizációjának kapcsolatát vizsgálták a szakmabeliek. Az Építőipar 4.0 - Digitalizáció az építőiparban rendezvényen a Lechner Tudásközpont képviseletében Gódor Csaba vezérigazgató és...

Read more
Page 320 of 570 1 319 320 321 570