Skip to main content

Találat: közigazgatás: külföldön

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket...

Read more

Milyen a lakható város?

„25. alkalommal rendezte meg a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az Országos Urbanisztikai Konferenciát. Az idei évben a konferencia kiemelt témáját a lakhatás, a lakásállomány helyzete jelentette. A délutáni szekciók egyikét a Lechner Tudásközpontban működő URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pont szervezte és vezette le. Az ezt választók színes képet kaptak a lakhatással kapcsolatos EU-s szakpolitikák áttekintésétől nemzetközi gyakorlatokig és jó példákig. A MUT elnöke, Salamin Géza megnyitójában utalt arra, hogy a lakáspiac jelentős változásban, növekedésben van, azonban a kiegyensúlyozott társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében...

Read more

Hogyan állítsuk a magánadatok feldolgozását a közjó növelésének szolgálatába?

„A GovLab szerzői, Stefaan Verhulst, Andrew Young, Michelle Winowatan és Andrew J. Zahuranec a GovLab esettanulmány-gyűjteménye, a Data Collaboratives Explorer több, mint 150 esettanulmányára alapozva jelentették meg tipológiájukat és útmutatójukat arra nézve, hogy a vállalatok által előállított adattömeget hogyan lehetne a kormányzat, a civil társadalom és a tudomány képviselőivel megosztani úgy, hogy azok feldolgozása, felhasználása a közjó növelését szolgálja. A kulcs az adatgazdálkodási együttműködés (data collaboratives – magát a kifejezést is a GovLab szakértői alkották meg 2015-ben), ami a vállalati és a...

Read more

Új, minőségi standardok a közigazgatásban, négymillió lejt hívott le a Maros Megyei Tanács

„ Az adminisztratív kapacitás fejlesztése operatív program keretében négymillió lej uniós támogatást hívott le a Maros Megyei Tanács. A tegnap a Grand Szálló konferenciatermében két projekt lezárásáról és egy újabb beindításáról számolt be Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Alexandru Câmpean alelnök, Codruţa Togan projektmenedzser, Bogdan Machedon rendőrfőbiztos és Sanda Viţelar sajtófelelős. Hatékonyabbá teszik az adminisztrációt – A Maros Megyei Tanács 2016-2019 között két projektet valósított meg az adminisztratív kapacitás fejlesztése operatív program (POCA) keretében, és finanszírozást nyert egy harmadikra is....

Read more

Általános szerződési feltételek az online térben – a sztenderdizált, elektronikus és automatizálható szerződéskötés kihívásai a magyar jogban

„Napjainkban még az egyszerű adás-vételi szerződések kötése is – nemcsak a szolgáltatási irányelv és az Európai Uniót jellemző letelepedési szabadság támogató elve, hanem az internet terjedése és a globalizáció komplex hatásai következtében – egyre inkább átkerül a határokon átívelő digitális térbe, és automatizálódik. Fidrich összefoglalásából kiemelném a gazdasági globalizáció azon főbb jellemzőit, melyek a jogrendszerre is hatással vannak: a világ összekapcsolt (a jogok gyorsan elérhetőek), gazdasági, kulturális homogenizáció és fogyasztói társadalom van (fogyasztói jogok kialakultak), a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén. Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor...

Read more

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2019), ami betekintést nyújt az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban, amely körbe az EU 28 tagján kívül Izland, Norvégia, Svájc, Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország is beletartozik, összesen 36 ország ( „EU28+”). Az ott bemutatott felmérési eredményeken kívül jelen összefoglalóban további megállapításokat ismertetünk a jelentésből. A digitális kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok tapasztalatainak módszeres leírásával (user journey) a következő fontosabb szakaszok azonosíthatók: megfelelő szolgáltatás...

Read more

Mesterséges Intelligencia (MI) politika és Kína: az államilag irányított fejlesztés valósága

„Amikor Kína bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia (MI) területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert - elméleti, technológiai és alkalmazási területeken egyaránt, akkor ez nemcsak a világ figyelmét keltette fel, hanem a DigiChina vállalkozásét is. A DigiChina, vagy teljes nevén a Stanford-New America DigiChina Project, több intézmény és szakértő együtt működése, melynek keretében a kínai nyelvű források fordítása és elemzése révén próbálják megérteni a kínai digitális szakpolitikai fejleményeket. Egyebek mellett az adatkormányzásra, Mesterséges Intelligenciára (MI), internetjogra és a...

Read more

A globális digitális platformokkal szemben Németország saját, európai adatinfrastruktúrát szeretne

„Szerintük ezzel lehetne csökkenteni az európai vállalatok kitettségét ellenséges gazdasági érdekeknek. Hamarosan bejelentheti Peter Altmaier német gazdasági és energiaügyi miniszter azt a Gaia-X néven emlegetett mestertervet, amely a nagy globális felhőszolgáltatók kiváltását célozza európai szinten. A Bloomberg birtokába került tervezet elkészítésébe többek között a Bosch, az SAP, a Deutsche Telekom, a Deutsche Bank és a Siemens is beszállt. A terv alapvetése az, hogy mivel az adat a jövő legfontosabb erőforrása, Németországnak és Európának olyan adatszolgáltatási infrastruktúrára van szüksége, amely biztosítja az adatok...

Read more
Page 82 of 228 1 81 82 83 228