Skip to main content

Találat: politika

Fókuszban a teljesítmény és annak mérése a közszférában – Megjelent a Pénzügyi Szemle 2021/2. különszáma

„Az új különszám fókuszában a teljesítmény és annak mérése a közszférában áll. Megismerhetjük a magyar megyék gazdasági fejlődési pályáinak összehasonlító vizsgálatát, valamint az állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi teljesítményének mérési módszereit. Az érdeklődők olvashatnak továbbá a magyar kórházak relatív hatékonyságvizsgálatáról, valamint a belső ellenőrzési rendszerek önkormányzatok igazgatási teljesítményére gyakorolt hatásáról Indonéziában. A jelen különszámban az eredményszemléletű számvitel is terítékre kerül. ... FÓKUSZ – Teljesítmény és annak mérése a közszférában Kocziszky György és Szendi Dóra tanulmányában az olvasok megismerkedhetnek a magyar megyék gazdasági...

Részletek

Szociális statisztikai évkönyv, 2020

„2020-ban a biztosításhoz kötött családtámogatási ellátások reálértéke tovább emelkedett. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülők közül a nevelőszülőknél élők aránya 2020-ban átlépte a 70%-ot. A települési támogatásban részesítettek száma elérte a 800 ezer főt. A szociális étkeztetésben részesülők négyötöde 65 éves és annál idősebb volt. A nyugdíjak és egyéb ellátások egy főre jutó átlagos összege a nettó átlagkereset felét tette ki. Az ellátásban részesülők nyolctizede öregségi nyugdíjas volt.” Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. december 20. Tartalomjegyzék Mintaoldalak Archívum

Részletek

Öt dolog, ami felforgathatja az Európai Uniót 2022-ben

„Miután az év első napjaiban megszülettek a szokásos áttekintések az idei évre tervezett programokról és célkitűzésekről, az alábbiak most a „nem tervezett”, de nagyon is lehetséges kihívásokat veszik számba, amelyek meghatározó módon hatással lehetnek az EU életére. Számtalan helyen és formában elhangzott, hogy európai uniós szempontból 2022 legfontosabb és legsürgetőbb teendője a digitalizáció, a gazdaság zöldesítése és a klímacélok követése, a védelmi képességek erősítése, valamint általában is a külső kihívókkal szemben – mint Kína, Oroszország, valamint gazdasági értelemben továbbra is Egyesült Államok...

Részletek

Űrblokád – a jövő háborújának nyitólépése

A futurológiával foglalkozó szakemberek egy jó része ma már szinte adottságnak veszi, hogy az elkövetkező „nagy háború” (a globális hatalmi pólusok mentén pozícióikat megtartani igyekvő, illetve az újonnan helyezkedők között a kártyák újraelosztásáért induló átfogó fegyveres küzdelem) színtere részben a világűr lesz. Az elképzelések, szcenáriók (magyarul forgatókönyvek) természetesen igen változatos eseményekkel, esemény sorokkal számolnak, ám ugyanakkor körvonalazódik néhány olyan mozzanat, amelyben a jelek szerint a konfliktuskutatók kezdenek egyetérteni. A lehetséges koncepciók sokaságának körében szép számmal találhatunk egyébként „nem tudományos” munkákat is, és...

Részletek

Pszichológiai védelmi ügynökség indul Svédországban a dezinformáció ellen

„A Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. Svédország új kormányzati ügynökséget hozott létre, amely a dezinformáció elleni küzdelemmel foglalkozik, különösen a külföldi kormányok, például Oroszország, Kína és Irán felől érkező hírhamisítást akarják kivédeni. A karlsbadi központtal és solnai irodával működő 45 munkatársat foglalkoztató svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökséget egy volt diplomata, Henrik Landerholm főigazgató vezeti majd. Az ügynökség együttműködik majd a tudományos körökkel, a hadsereggel és a médiával, illetve támogatást nyújt az országon belüli régióknak, vállalatoknak és szervezeteknek. "A cél a...

Részletek

Globális Európa: az Európai Unió meghatározza a partnerországaival és -régióival folytatandó együttműködés prioritási területeit

„A Bizottság elfogadta a Globális Európa többéves indikatív programjait, amelyekben rögzítette a partnerországaival és -régióival folytatandó együttműködés kiemelt területeit a 2021 és 2027 közötti időszakra. A Bizottság megállapította az ehhez rendelkezésre álló forrásokat is a 2021–2024-es időszakra (országszinten) és a 2021–2027-es időszakra (regionális szinten). A támogatás teljes összege majdnem eléri a 26,3 milliárd eurót. Az országos és regionális többéves indikatív programok elfogadása jelentősen hozzá fog járulni az éghajlat-politikai fellépésekhez, a társadalmi befogadáshoz, a humán fejlődéshez, valamint a migrációval, a kényszerű lakóhelyelhagyással, a...

Részletek

Techno-geopolitika: 2022 újrarajzolja a globális erővonalakat

Techno-geopolitika: 2022. újrarajzolja a globális erővonalakat A tavalyi év utolsó heteiben az Ukrajna térségében gyorsan újraerősödő feszültség keltett jogos aggodalmat közvéleményben és a szakemberben egyaránt. Az országuk nyugati határvidékén szinte állandóvá váló orosz csapatmozgások, erőösszevonások és átcsoportosítások, amellyel szemben a Baltikumtól a Fekete-tenger vidékéig terjedő karéjban a szemben álló NATO erősítette (tovább) katonai pozícióit, az eszkalálódás nagyon is reális veszélyével fenyegetett, és persze fenyeget még ma is. Noha a szembenállás ilyen elfajulásának világos kiváltó okait nehéz volt a folyamatokat kívülről szemlélőknek átlátnia,...

Részletek

MI-rendszert fejlesztenek Kínában az ügyészségi feladatok megoldására

„A kínai kutatók szerint a világon először sikerült olyan MI-rendszert létrehozniuk, amely képes az MI-re támaszkodva vád emelni. Az „MI-ügyész” egy adott eset szóbeli leírása alapján több mint 97 százalékos pontossággal képes vádat emelni. Sanghaj Putung (Pudong) városrészének Népi Ügyészsége, amely Kína legnagyobb ügyszámú ügyészségének számít, fejlesztette ki a rendszert. A projektet Si Jung professzor, a Kínai Tudományos Akadémia Nagy adatok és tudásmenedzsment laboratóriumának igazgatója vezeti. A kínai ügyészek 2016 óta használják az MI-t. A System 206 néven ismert mesterségesintelligencia-eszköz képes kiértékelni...

Részletek

Az adatvédelmi biztos és a NAIH gyakorlata a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező, piaci szereplő gazdasági társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról

„Írásom fókuszában a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő gazdasági társaságok által kezelt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetősége áll. A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. A klasszikus megközelítések szerint az emberi jogok – így az információszabadság – érvényesítésének elsődleges kötelezettje az állam és a közhatalommal bíró szervek.2 Azonban erősödik az a tendencia, amely szerint magánpiaci szereplők mind több klasszikusan állami feladat ellátásában közreműködnek, így természetesnek tekinthető annak az igénynek a felbukkanása is, hogy ezek a nyilvánosság előtt elszámoltathatók legyenek....

Részletek

Az NKE-re is számít a magyar űripar

„Magyarországon mintegy negyven vállalat működik űripari területen. Bay Zoltán 75 évvel ezelőtt elvégzett holdradarkísérlete óta nem ültünk a babérjainkon, a magyar egyetemek tudást halmoztak fel, a vállalatok innovációi pedig számos űreszközön teljesítenek szolgálatot. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát és Parragh Biankát, az NKE tudományos főmunkatársát, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Miért van szüksége egy ilyen méretű országnak az űrtevékenységre? Ferencz Orsolya: Ma az űrszektorban használt eszközök és az ezekre épülő globális szolgáltatások a kritikus...

Részletek
Page 117 of 168 1 116 117 118 168