Skip to main content

Találat: politika

Társadalmi kihívások megválaszolása az innovációs politika kormányzati irányításával – tanulságok három ország gyakorlatából

„Megjelent az Oslói Egyetem Technológiai, Innovációs és Kulturális Központjának tanulmánya arról, hogy – három kiválasztott ország gyakorlatát bemutatva – hogyan lehet az innovációs politika kormányzati irányítását napjaink összetett társadalmi kihívásainak megválaszolására használni (Coping with societal challenges: Lessons for innovation policy governance). A szerzők, Jan Fagerberg és Gernot Hutschenreiter (az Oslói Egyetem említett központjának, valamint az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatói) rámutatnak: napjaink olyan nagy és összetett társadalmi kihívásai, mint a klímaváltozás, a globális élelmiszer- és vízellátás, az egészség és a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 13.

2019: az év, amikor a digitális diplomácia kutatása – végre valahára - érett férfikorba lépett Gyakran idézett szakértőnk, a digitális diplomácia egyik legismertebb (és legelismertebb) kutatója vonta így meg az elmúlt év szakmai mérlegét. Az izraeli Ilan Manor, jelenleg az Oxfordi Digitális Diplomácia Kutatócsoport oszlopos tagja szinte a kezdetek óta szoros figyelemmel kíséri a külkapcsolati munka digitális átalakulását vizsgáló kezdeményezéseket, ezért első kézből származó kutatási információkra alapozva pozícionált bizonyos meghatározó mérföldköveket ebben a folyamatban. Manor szerint a 2015-ös év – az a...

Részletek

Az innovációbarát bürokrácia esete az agilis stabilitással és a vállalkozó állammal

„Mai recenziónk címe többszörösen is meglepő lehet, elvégre a közfelfogás szerint a bürokrácia többnyire nem segítője, hanem hátráltatója az innovációnak, az agilitás és a stabilitás fogalmilag zárhatja ki egymást, az állami és vállalkozói jelleget pedig inkább egymással szemben, de minimum egymástól szétválasztva szokás emlegetni. A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) kutatói azonban – az intézet több hasonló témájú, korábbi hírleveleinkben ismertetett elemzéseivel összhangban – olyan elméleti keretet alkottak, jelenkori és történeti gyakorlati...

Részletek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a Figyelőben

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) a nagy európai intézmények mintájára diplomáciai akadémiát indít. Emellett a kormányzás és vezetés mesterképzési szakon a magyar államszervezet majdani irányítóit képzik majd. E programokról beszélgettünk az egyetem rektorával. - A médiajog és a szólásszabadság a kutatási területe, s a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jelenleg is tanít. Immár közel másfél éve az NKE rektora; ezen a poszton mik jelentik a legnagyobb kihívást a korábbi feladataihoz képest? – Röviden: mindent csinálnom kell, amit oktatóként eddig nem kellett, és szinte...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 6.

Az év, amikor Kína mind inkább megtalálta a hangját a közösségi média platformjain is A geopolitikai rivalizálás fókusza (vagy talán kifejezőbb most a magyar szófordulat: gyújtópontja) kétséget kizáróan Irán és térsége lett ezekben a napokban. Miközben lélegzet visszafojtva figyeljük a hadüzenettel felérő amerikai légicsapás hozadékát, latolgatva az iráni ellenakciók helyét, idejét és formáját, jó ha észben tartjuk (legalább mi): Irán mögött most már egyértelműen ott sejlenek a geopolitika sakktábla nehézsúlyú szereplői is. A viharos gyorsasággal pergő, sőt eszkalálódó események sorában érdemes felidézni...

Részletek

A közproblémák megoldásának új gyakorlata az Egyesült Államokban

„A Stanford Egyetem filantrópiával és civil társadalommal foglalkozó központjának (Stanford Center on Philanthropy and Civil Society) negyedéves periodikája, a Stanford Social Innovation Review (SSIR) 2019 tavaszi kiadványában a hagyományos közpolitikai problémamegoldás korlátait vette górcső alá, felvázolva egyben azt a meggyökeresedett megközelítéseket felváltó új gyakorlatot, amely korunk valós problémáira és kihívásaira, a polgárok valós igényeire és szükségleteire ad választ. Az „A közproblémák megoldásának új gyakorlata” (címmel megjelent tanulmányban a szerzők kiemelik: az alkalmazott szakpolitikai megoldások alapkérdése az, hogy az vajon mennyiben szolgálja ténylegesen...

Részletek

Az Európai Zöld Megállapodás – az Európai Bizottság közleménye

„A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az európai zöld megállapodás 1.Bevezetés – egy sürgető kihívás egyedülálló lehetőséggé alakítása Ez a közlemény európai zöld megállapodást vázol fel az Európai Unió (EU) és polgárai számára. A Bizottság e közleménnyel megerősíti elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, amely e generáció meghatározó feladata. A légkör felmelegedőben van, az éghajlat változása évről évre érzékelhető. A Föld nyolcmillió fajából egymilliót kihalás fenyeget. Az erdőket és az óceánokat szennyezés pusztítja 1 . Az európai zöld megállapodás ezekre a kihívásokra ad...

Részletek

Az európai zöld megállapodás: Kérdések és válaszok

„Miért van szükség európai zöld megállapodásra? A Bizottság célja, hogy 2050-re Európa legyen az első klímasemleges kontinens. E cél elérése érdekében azonnali fellépésre van szükség. Az európai zöld megállapodás javítani fogja az emberek egészségét és életminőségét, védi természetünket és vadon élő állatainkat, és egészséges bolygót biztosít a következő nemzedékek számára. Új növekedési stratégiát határoz meg egyes, a legfontosabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai problémák közé tartozó kérdések kezelése révén. A környezetre vonatkozó távlati vízió elfogadásával az iparágak és a vállalkozások nagyobb szabályozási bizonyosság mellett...

Részletek

Az európai zöld megállapodás felvázolja, hogy miként tehetjük Európát 2050-re az első klímasemleges kontinenssé úgy, hogy egyúttal fellendítjük a gazdaságot, javítjuk az emberek egészségét és életminőségét, ápoljuk a környezetet, és senkiről sem feledkezzünk meg

„Az Európai Bizottság a mai napon bemutatta az európai zöld megállapodást, amely nem más, mint egy ütemterv, amely mentén az Unió gazdasága fenntarthatóvá tehető oly módon, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolunk, az átmenetet pedig mindenki számára méltányossá tesszük. Ursula von der Leyen elnök így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Olyan növekedésre törekszünk, amely többet ad, mint amennyit elvesz. Az új stratégia kijelöli számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át életmódunkat, munkamódszereinket,...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 9.

Az orosz trollok jelentette fenyegetés: lehet, hogy eddig mindenki csak a levegőbe beszélt Több mint meglepő következtetésekkel szolgál az Amerikai Tudományos Akadémia Közleményeiben a napokban publikált tanulmány. A Duke Egyetem jelentős szakmai műhelyében, az ún. Polarization Lab-ban dolgozó kutatók átfogó kutatási programot indítottak, bevonva a Noth Carolina Egyetemen, a Koppenhágai Egyetemen, valamint az elitközpontnak számító Stanford Közpolitikai Intézetében dolgozó számos kollégájukat annak vizsgálatára, hogy az orosz internetes beavatkozók, közkeletű nevükön trollok hogyan, mi módon befolyásolták az amerikai politikai közvélemény alakulását. Pontosabban, elsőként...

Részletek
Page 148 of 168 1 147 148 149 168