Skip to main content

Találat: politika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 10.

Diplomácia koronavírusos időkben: gyülekező felhők, digitális fénysugarak Csak idő kérdése volt, hogy a világ egyre több országában megjelenő és terjedni kezdő új kórokozó mikor érinti meg a nemzetközi kapcsolatok világát. A mögöttünk maradó hét aztán több olyan – közvetve vagy közvetlenül a koronavírushoz köthető - eseményt hozott, ami ide kívánkozik, a digitális diplomácia híreit, fejleményeit bemutató oldalainkra. Éppen egy hete harangoztunk be egy érdekesnek látszó új kezdeményezést: a figyelemre méltó geopolitikai ambíciókkal rendelkező török külügyi vezetés „Antalya Diplomáciai Fórum” néven indított szakmai...

Részletek

Kötelezettségvállalás a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre: Az Európai Bizottság európai éghajlat-politikai jogszabályra tesz javaslatot, és konzultációt folytat az európai éghajlati paktumról

„A mai napon a Bizottság javaslatot terjeszt elő az EU azon politikai kötelezettségvállalásának jogszabályba foglalására, hogy a bolygó és az emberek védelme érdekében 2050-ig klímasemlegessé váljon. Az európai éghajlat-politikai jogszabály valamennyi uniós szakpolitika tekintetében meghatározza a 2050-re kitűzött célt és haladási irányt, és kiszámíthatóságot biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára. Ezzel egyidejűleg a Bizottság nyilvános konzultációt indít a jövőbeli európai éghajlati paktumról. A konzultáció célja a nyilvánosság bevonása a szóban forgó eszköz közös kialakításába. Ursula von der Leyen, az...

Részletek

Puha költségvetési korlát és politikai kötődés a magyar önkormányzati rendszerben

„A fiskális decentralizáció során a központi kormányzat az önkormányzati szint javára lemond bizonyos jogairól a helyi igények hatékonyabb, eredményesebb, és gazdaságosabb kielégítése érdekében. Ideális esetben a decentralizáció növeli a transzparenciát és az elszámoltathatóságot, míg negyedik hatalmi ágként kontrollt gyakorol a központi kormányzat felett is. Azonban az önkormányzati szint jogokkal való felruházása, és a központi kormányzattól való párhuzamos függősége számos következménnyel jár. Az egyik ilyen eleve kódolt jelenség az önkormányzatok költségvetési korlátjának felpuhulása. Amennyiben az önkormányzati döntéshozók úgy érzik, hogy pénzügyi baj esetén...

Részletek

Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények)

sz. 20/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-75/18,C-323/18. sz. ügyekben hozott ítéletei Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. és Tesco-Global Áruházak Zrt. kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Állami támogatás A távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal. sz. 21/2020 : 2020. március 3. a Bíróság C-482/18. sz. ügyben hozott ítélete Google Ireland Limited kontra Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal. Ezzel szemben...

Részletek

A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára

„ A digitalizáció nemzeti szuverenitási kérdés is, mert a szuverén államhatalom mellett létrejött egy pszeudo jogrendszer, amelynek szabályait jelenleg szinte csak a techóriások alkotják - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán Budapesten. Schanda Tamás az Alapjogokért Központ (AK) által a digitalizáció és a nemzeti szuverenitás témájában rendezett konferencián közölte: ma bizonyos vállalati birodalmak olyan hatalmi monopóliumra tesznek szert, amely eddig állami jogosultság volt, és ezt a befolyást alig vagy szinte egyáltalán nem lehet ellensúlyozni. Példa nélküli...

Részletek

Megalakult a Digitális Szabadság Bizottság

„ A bizottság feladata feltárni, hogy a technológiai cégek milyen hatással vannak a jogállam intézményeire és működésére, a személyes szabadságjogok érvényesülésére és az alapvető demokratikus normákra. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ez a bizottság az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb kihívására kíván választ adni a következő kérdésekben: képesek leszünk-e uralni a technológiát vagy a technológia uralja majd az életünket? A jog uralma érvényesül-e a technológiai vállalatok felett vagy a technológiai vállalatok a jog felett állnak? Képesek leszünk-e megőrizni személyes szabadságunkat a digitális térben?...

Részletek

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. március 2.

Elrettentés a gondolkodó gépek korában: új RAND-jelentés Az elmúlt hetek egyik - jelentős feszültségnövekedést hozó – nagypolitikai akciója, az iráni különleges erőket vezető Szulejmáni tábornok amerikai megölése a nemzetközi kapcsolatok elméleti szintjén is hozott néhány fontos fejleményt. A mindenképpen szokatlan (nemzetközi jogalapot nélkülöző, harmadik ország területén végrehajtott) csapás indoklásaként Pompeo amerikai külügyminiszter leszögezte: ezzel a lépéssel jelezni kívánták, hogy az amerikai külpolitika eszköztárába „visszatért” az elrettentés hagyományos elve. És valóban: a XX. század második felének egyik nagypolitikai kulcsfogalma – az erőegyensúly kategóriája...

Részletek

Európai Bizottság: a versenyképes fenntarthatóság kerül a középpontba

„A Bizottság a mai napon közzétette országjelentéseit, amelyekben az egyes tagállamok előtt álló legfontosabb társadalmi-gazdasági kihívásokat elemzi. Az országjelentésekben szereplő elemzés a 2019 decemberében előterjesztett éves fenntartható növekedési stratégiát tükrözi, amely az ember- és bolygóközpontú gazdaság kiépítésének céljából a versenyképes fenntarthatóságra összpontosít. Az értékelés kitér arra is, hogy a tagállamok hol tartanak a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, és milyen teljesítményt értek el az azt kísérő szociális eredménytáblán. Az országjelentések a következő négy dimenzióra összpontosítanak: környezeti fenntarthatóság, termelékenységnövekedés, méltányosság és makrogazdasági stabilitás....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 24.

A közdiplomácia „hátsó udvarában”: célpontban a véleményvezérek Sűrűn idézett elméleti szakfolyóiratunk, az E-International Relations legutóbbi számában érdekes témát boncolgat a szerző. Az ún. „influenszer diplomácia” ugyanis kevésszer kap figyelmet a szakmai közvélemény körében. Megijedni nem kell: az amúgy is kavargó fogalmi sokszínűségbe, hál istennek, nem valami teljesen új koncepciót vezet be ezzel a kifejezéssel a tanulmány. Amiről itt szó van, az a jól ismert közdiplomácia, angolszászul tehát „public diplomacy” egy sajátos, kicsit a félhomályban maradó, de vélhetően nagyon is fontos területe. Amit...

Részletek
Page 152 of 174 1 151 152 153 174