Skip to main content

Találat: politika

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. március 5.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR A „digitális diplomáciától” a „diplomácia digitalizációja” felé. Az informatizálódó diplomáciai szakma és gyakorlat lelkes (és ez esetben ez nem csupán üres fordulat: valóban lelkes) kutatója, az izraeli Ilan Manor egy érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet legutóbbi publikációjában. A januári hágai szakmai konferencia is egyértelművé tette: a digitális diplomácia fejlődési irányainak kitapintásához elsőként vissza kell kanyarodnunk az alapokhoz: magához a terminológiához! Mert, hogy a „digitális” diplomácia szóösszetétel rohamos elterjedésével, és kiterjedt használatával lassan eltűnt a lényeg. Ahogy a...

Részletek

Megválaszolandó jogi kérdések az okosvárosok adatvezérelt szabályozásában és kormányzásában

„A Social Science Research Network (SSRN) az adattudományok jogi vonatkozásait bemutató, megjelenés előtt álló kézikönyv egy fejezetét közli teljes terjedelmében. A fejezet az okosvárosok adatvezérelt szabályozásának és kormányzásának jogi kérdéseit boncolgatja, miután részletekbe menően mutatja a közszféra adatgazdálkodásának fogalmait, folyamatait és az adatvezérelt szabályozásban, városirányításban rejlő lehetőségeket. Leírja azokat a gyakorlatokat, ahogy az okosváros-megoldásokat alkalmazó városvezetés hogyan alkalmazza az információs technológiákat adatgyűjtésre és -feldolgozásra polgárairól, a közlekedésről, a várostervezésről vagy éppen a hulladékgazdálkodásról. Ennek során az adattudományok, a nagy adatbázisok (big data),...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 26.

MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR Kompjúter diplomácia. Az e-külpolitikai fejlődési pályák a török kutatók szemével Törökországot, ahogy szoktuk, rendszerint valahová Európa „peremére” helyezzük. Rosszul tesszük! A geopolitikában, geostratégiában kutató szakemberek már jó ideje felfigyeltek török egyetemi műhelyek, külpolitikai intézetek teljesítményére, ami az ország különleges helyzetét, elhelyezkedését ismerve persze nem is meglepő. Most szeretnénk tágítani ezen a perspektíván, bemutatva azt, hogy szűkebb vizsgálódási terepünk, a digitális diplomácia témája is otthonos terepet jelent a török kutatói gárda fiatalabb generációja számára. Az egyik ígéretes szakember, Akin...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 19.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Mi hát a teendő? Dobják-e sutba a diplomaták a közösségi média platformokat? A múlt héten felhívtuk a figyelmet a Holland Külügyminisztérium által szervezett, és a digitális diplomácia legjelesebb híveit, követőit, gyakorlóit és apostolait Hágába csalogató konferenciára, azaz, bocsánat: „unkonferenciára”. A kötetlen tartalmú, rugalmasan alakított tematikájú szakmai eseményről most egy igazi „véleményvezér”, az Oxfordban kutató, izraeli állampolgárságú Ilan Manor néhány gondolatát is hallgassuk meg. Érdemes! A saját blogján is rendszeresen publikáló Manor egy plasztikus hangulatjelentéssel kezdi beszámolóját, és ez...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. február 12.

A Phenjani Olimpia – avagy hogyan csente el Észak-Korea a téli olimpiai játékok sikerét Nem, nem! Szó sincsen nyelvbotlásról! Ahogy az idei téli olimpiai játékok utolsó előkészületeit, majd a nagyszabású sportesemény megnyitóját figyelte a világ, a meghökkent nemzetközi sajtó egyre gyakrabban titulálta – ki tréfálkozva, ki hitetlenkedve, ki keserűen – a rendezvényt „phenjani” olimpiának. Utalva ezzel arra, hogy a roppant összegeket felemésztő, hatalmas szervezési feladatokat jelentő olimpia „kommunikációs hozadékát” nem az annak ténylegesen otthont adó dél-koreai város Phjongcsang aratja le, és nem...

Részletek

A francia területfejlesztés változó paradigmái

„A disszertáció célja, hogy igazolja azt a tézist, amely szerint az eredetileg egydimenziós centrum-periféria viszony keretében zéró összegű játszmaként koncepcionált, hagyományosan antipárizsi és antiurbánus szemléletű tradicionális francia területfejlesztési politika beavatkozásai közvetve és közvetlen módon nem a Párizs kontra francia sivatag „megoldhatatlan probléma” megszüntetéséhez, hanem többszintű centrum-periféria pozíciókat generáló, korlátozott számú befolyásos nagyváros hálózatos kapcsolatai mentén definiált szigetvilág (Veltz 2005) vagy oázis-gazdaságok (Benko 1998a) megjelenését/konszolidációját támogatják. A politique d’aménagement du territoire, a 20. század közepétől alkalmazott területfejlesztési akciók és praxisok sokaságát integráló gyűjtőfogalom...

Részletek

A smart city gondolat adaptációja székelyföldi városok számára

„A smart city gondolat adaptációja a székelyföldi városok számára címmel esettanulmányt jelentetett meg múlt év végén a székelyudvarhelyi REGA régiókutató egyesület. A kiadvány tulajdonképpen kivonata egy kutatásnak, amely Székelyföld öt településére terjedt ki. Az önkormányzatoknak kiküldött kérdőívek, illetve a helyszíneken készített szakmai interjúk alapján összeállított helyzetjelentést elsősorban településfejlesztő szakemberek figyelmébe ajánlotta az egyesület. Mint az előszóban elhangzik, a smart city (okosváros) koncepciója Nyugaton már mindennapos gyakorlat, míg Kelet-Európában egyelőre csak egy fejlődő trend. Megvizsgálva Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós digitalizációs fokát,...

Részletek

Egy székely meglepetésváros is van Románia 10 leghatékonyabb településének listáján

„...Azon nem igazán lepődhetünk meg, hogy Kolozsvár, Temesvár vagy az elmúlt időszakban egyre többet emlegetett Gyulafehérvár szerepel a Románia leghatékonyabb önkormányzatait felsorakoztató listán. Azon viszont annál inkább, hogy egy székely város is felkerült az UrbanizeHub listájára, amelyen három igencsak releváns szempont szerint mérték fel, hogy melyik Románia leghatékonyabb városa? Azt persze nehéz meghatározni, hogy egy város jó teljesítménye mennyiben köszönhető az önkormányzati vezetők, valamint a közigazgatás minőségének, és mennyiben magyarázható sokkal inkább olyan tényezőkkel, mint a nagy piacokhoz való könnyű hozzáférés, a...

Részletek

Vera Jourová (a jogérvényesülésért felelős uniós biztos): felkészülés a XXI. század digitális kockázataira

„Nemrégiben újranéztem egyik kedvenc filmemet, Az olasz meló eredeti, hatvanas években készült változatát. 2018-ban két dolog tűnt fel filmnézés közben: egyrészt az, hogy azóta mennyire átvették az álarcos, fegyveres nehézfiúk szerepét a számítógépes guruk. Másrészt pedig az, hogy a mai bűnözők számára nem feltétlenül a bankok a legkecsegtetőbb célpontok. A XXI. században az adatok számítanak az új aranybányának. Napjaink gazdaságában az adatok jelentik a legértékesebb erőforrást, és mindennapi életünk során is nélkülözhetetlenek. Napjában több százszor osztunk meg személyes adatokat, legyen szó akár...

Részletek

A közigazgatás földrajza

„A közigazgatásban dolgozóktól méltán várható el, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán megszerzett ismereteik alkalmazásának a térbeli tájékozódó képesség hiánya ne emeljen gátat. A közigazgatás történetének és szerkezetének térbeli látása mind a történelmi és a jelenkori Magyarország, mind az Európai Unió, az európai országok és a globális nagyhatalmak vonatkozásában hozzájárul a tájékozott, jó szakember benyomását keltő közigazgatás-szervezőről kialakuló képhez. Ehhez segít hozzá a tantárgy a közigazgatást illető történeti-földrajzi ismeretekkel, továbbá a magyar és az uniós országok jogszabályokkal meghatározott téregységek...

Részletek
Page 168 of 174 1 167 168 169 174