Skip to main content

Találat: politika

Éles vita alakult ki a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök között

„Nem volt mentes az üzengetéstől Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök vitája a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, amelynek panelbeszélgetésén az MNB elnöke nem finomkodott, szerinte kalandorpolitika volt, amit a kormány csinált, ismét bírálta az árstopokat, és a magas inflációt óriási gazdaságpolitikai kudarcnak nevezte. A pénzügyminiszter azzal vágott vissza, hogy a jegybank felel elsődlegesen az árstabilitásért, ráadásul úgy emelt kamatokat, hogy közben még mindig vásárolta az állampapírokat. A tárcavezető azonban bizakodó, szerinte ahogy javulnak a mérlegek, úgy térhet vissza a korábbi növekedési pályájára a...

Read more

A G7 országok Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamata és a generatív mesterséges intelligencia (MI)

„2023 májusában a G7 országok vezetői megvitatandó témákat jelöltek meg a Hirosimai Mesterséges Intelligencia (MI) Folyamat számára, és felszólítottak a generatív MI lehetőségeinek és kihívásainak korai felmérésére. Ez a jelentés a G7-tagoknak készült kérdőív eredményeit mutatja be, amelyet azért dolgoztak ki, hogy támogassa a felmérést, és segítse a G7-ek megbeszélését a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös szakpolitikai prioritásokról. Ezenkívül rövid áttekintést ad a generatív mesterséges intelligencia fejlődéséről történetileg és földrajzilag (országok között). A jelentés és a kérdőív eredményei időbeli pillanatképet mutatnak: a...

Read more

A kommunikációs infrastruktúra biztonságának növelése

„A kommunikációs hálózatok digitális biztonsága kulcsfontosságú társadalmaink működése szempontjából. Négy irányzat alakítja a hálózatokat, növelve a digitális biztonság fontosságát: i) a kommunikációs hálózatok növekvő kritikussága, ii) a hálózatok virtualizációja és a felhőszolgáltatások használata, iii) a hálózatok nyitottabbá tétele és iv) az MI hálózati szerepe. Ezek a trendek előnyöket és kihívásokat egyaránt jelentenek a digitális biztonság számára. Míg a digitális biztonság végső soron a magánszereplők (például hálózatüzemeltetők és beszállítóik) döntéseitől függ, a jelentés kiemeli, hogy a kormányok milyen szerepet játszhatnak a kommunikációs hálózatok...

Read more

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot - pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás - át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására, a...

Read more

A magyarországi járások versenyelőnyének elemzése társadalmi innovációs potenciál alapján, 2020

„A tanulmány a versenyelőny/versenyhátrány szempontjából együttesen vizsgálja a járások társadalmi innovációs potenciálját és versenyképességét. Míg a szerzők korábbi társadalmi innovációval kapcsolatos kutatásaiban önállóan tanulmányozták a társadalmi innováció folyamatát, szintjeit, érintettjeit, valamint kapcsolatát a műszaki és technológiai innovációval, addig jelen kutatásukban a társadalmi innovációs potenciál által kialakított komplex mutatót elemzik. A társadalmi innovációs potenciál és a versenyelőny tényezői a fenntartható értékteremtés gondolati síkján fűzhetők össze, amely újszerűen a verseny fogalmához kapcsolja a társadalmi jólét és jóllét növelését. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a...

Read more

Tér hatalom nélkül, hatalom tér nélkül. A periférikus térségek kormányzása – empirikus tapasztalatok

„A tanulmány egy Baranya megyében zajlott empirikus vizsgálat eredményeit mutatja be, amely a periférikus térségek fejlesztéspolitikai kormányzási viszonyait elemezte. A tanulmány alapját képező kutatási blokk a kormányzásban résztvevő intézmények működésére és a kormányzásban résztvevő szereplők véleményére irányult. A periférikus térségekben különösen nagy a jelentősége a kormányzás minőségének, vagyis annak, hogy a helyi erőforrások mozgósítása és a külső támogatások racionális felhasználása milyen döntési folyamatban történik. A perifériák lemaradását, stagnálását, hanyatlását hagyományosan összekötik az aszimmetrikus hatalmi viszonyokkal, a centrumtól való gazdasági, társadalmi függőséggel, az...

Read more

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A...

Read more

Rétvári Bence: a kormány megelőlegezi az EU-s forrásokat

„Magyarország, a magyar gazdaság szerencsére olyan helyzetben van, hogy meg tudja előlegezni azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió (EU) jelenleg nem utal el, pedig ezek járnának Magyarországnak - mondta a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára szombaton, a vácdukai pihenő és rekreációs park átadóünnepségén. Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, arról beszélt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében megvalósított fejlesztéseket is európai uniós forrásból kellett volna finanszírozni, de mivel az EU nem utalta el a Magyarországnak...

Read more

Digitális szuverenitás (Európai Unió): hatályba lépett a csipekről szóló európai jogszabály (European Chips Act)

„A mai napon lép hatályba a csipekről szóló európai jogszabály. A jogszabállyal egy olyan átfogó intézkedéscsomag kerül bevezetésre, amelynek célja, hogy a félvezető-technológiák és -alkalmazások terén biztosítsa az EU ellátásbiztonságát, rezilienciáját és technológiai vezető szerepét. A félvezetők a digitális és digitalizált termékek alapvető építőelemei. Az okostelefonoktól és az autóktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, védelmi, kommunikációs és ipari automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a félvezetők központi szerepet játszanak a modern digitális gazdaságban. Továbbá erős geostratégiai érdekek övezik őket és a globális technológiai...

Read more

Két energiastratégiai alapdokumentum vár uniós jóváhagyásra

„Magyarország a közelmúltban nyújtotta be a hazai szakpolitikai intézkedéseket és ágazati fejlesztéseket évtizedes távlatban meghatározó javaslatait Brüsszelnek. A tervezett lépések és beruházások jelentősen hozzájárulhatnak Magyarország energiafüggetlenségének megerősítéséhez, a megújuló energiaforrások terjedéséhez és hazánk klímasemlegességéhez. A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgált változata a korábbiaknál magasabb célszámokat rögzít például a kibocsátás-csökkentésben vagy a megújulók részarányában. Az ambiciózusabb törekvések valóra váltását nagyban előmozdíthatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv ma közzétett REPowerEU energetikai fejezetében előirányzott beruházások. Az átdolgozott Nemzeti Energia- és Klímaterv a drasztikusan megváltozott...

Read more
Page 83 of 195 1 82 83 84 195