Skip to main content

Találat: szakirodalom

Centralizációs lépések – az erős állam eszméje

„Az elmúlt öt évben szemtanúi lehettünk az állam szerepéről és feladatáról szóló gondolkodás szignifikáns megváltozásának. Az elméleti diskurzus középpontjában a New Public Management (NPM) ideáljának, illetve az ennek időnként szinonimájaként használt „good governance” elméletnek az elvetése, és ezzel párhuzamosan a neoweberiánus állameszmény előtérbe kerülése, illetve a „good government” jelszava állt. Az új teoretikus megközelítéseket hamarosan tettek is követték, azaz megkezdődött a közigazgatás reformja, illetve a közszolgáltatások rendszerének átalakítása Az elképzeléseket a 2011 júniusában bemutatott Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program volt hivatott keretbe foglalni,...

Read more

Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre, különös tekintettel az intelligens városok modelljére

„Az elektronikusan letölthető kötet a globálisan jelentkező trendek fényében foglalkozik a területi és városi fejlődéssel, városfejlesztéssel, tervezéssel, külön figyelmet szentelve a technológiai trendek kínálta lehetőségeknek. Az új technológiák megjelenése átszabhatja a városok és régiók fejlesztésének, tervezésének és működtetésének módjait, ezzel forradalmasítva az urbanisztikai gyakorlatot. Az European Council of Spatial Planners vezetőinek közreműködésével létrejött angol és magyar nyelvű kötet szerzői különböző országok és szakterületek gyakorlatának képviselői. A 21. században a világ globális átrendeződésével összefüggésben a városok szerepe és általában a területiség a gazdaságban...

Read more

A jogállamiság mérése indexek segítségével

„A közbeszédben és a szakirodalomban is gyakran elhangzanak olyan átfogó kijelentések, hogy a jogállamiság helyzete „romlik” vagy éppen „javul”. A jogállamiság kialakult dogmatikája és a nemzetközi standardok alapján jogászként egy-egy konkrét jogi változásra vonatkoztatva ugyan rendszerint valóban meg tudjuk mondani, hogy az javulás-e vagy romlás, de ha számos és egymással részben ellentétes irányú változással szembesülünk, akkor az összegzett változási irány megállapítása már gyakran önkényesnek tűnik. A hagyományos jogászias eszköztáron túl ilyenkor érdemes inkább társadalomtudományi módszerekhez folyamodnunk, amelyekkel számszerűsíthetőek a változások. Az ezzel...

Read more

Osztogatnak vagy fosztogatnak? – A sharing economy térnyerése

„A fogyasztói szokások jelentős megváltozása által létrejött „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt. Számos ilyen vállalat mára világméretű céggé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan nemcsak iparágakat, de milliók mindennapi életét is átalakítja az új trend: közösségi irodaházakban ad hoc lehet irodát „bérelni” akár pár órára, bepattanhatunk mások autójába egy rövid fuvarra vagy Bubit bérelhetünk két kattintással, ahogy már lakáséttermi vacsorával zárni a napot is teljesen természetes esemény....

Read more

Az infokommunikációs rendszerek nemzetbiztonsági kihívásai

„...Napjaink két, az infokommunikációt jelentősen meghatározó trendje a felhő alapú rendszerek előretörése, valamint a mobil eszközök és az azokon futó alkalmazások piaci részesedésének a növekedése. Ez a kettő egymásra épülve folyamatosan növekvő szerepet tölt be mindennapjainkban, hiszen az egyre gyorsabb, egyre nagyobb számítási teljesítményű mobil eszközökkel és az azokra írt egyre fejlettebb alkalmazásokkal mind gyakrabban éppen felhő alapú rendszereket veszünk igénybe, akár munkánkhoz, akár magánéletünk elintézendő dolgaihoz. ... A felvázolt trendek a nemzetbiztonsági és a rendvédelmi szerveket kettős kihívás elé állítják. Egyrészről...

Read more

Adalékok a kreatív gazdaság elméletéhez

„A posztindusztriális forradalommal, amelyet az információ forradalmának is nevezhetünk, kezdetét vette egy új korszak, amely új társadalmi és gazdasági világrendet teremtett, és átalakította a versenyképességről alkotott elképzeléseket. A versenyképesség a közgazdaság-tudomány több részterületén az elmúlt két évtizedben az egyik kulcsfogalommá vált (Horváth Gy. 2001). Az Európai Unió országainak, köztük hazánknak is szembe kellett nézniük a tudás, az innováció és a kreativitás felértékelődésével, amely egyben a humán erőforrás jelentőségének erősödését is jelentette. Az új gazdasági erőt napjainkban azok az iparágak képviselik, amelyekben a...

Read more

Európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezői

„Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek jelentősen hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez, ezáltal az itt élő emberek általános elégedettségi szintjéhez. A sikeres uniós forráslehívás és projektmegvalósítás közvetlenül hat a magyar gazdaság és társadalom összes szereplőjére, ezért annak vizsgálata, hogy mely tényezők teszik hatékonyabbá az uniós finanszírozású közszféra projektek végrehajtását kiemelt jelentőségű Európai Uniós és nemzeti szinten egyaránt. Doktori értekezésemben célul tűztem ki a projekthatékonyságot jelző tényezők felmérését, rendszerezését és meghatározását az európai uniós finanszírozású közszféra projektekre általánosságban és a...

Read more

A postai szolgáltatások biztonsága és a kritikusinfrastruktúra-védelem korszerű követelményei a postai liberalizáció tükrében

„...A kutatás alapjául szolgáló tudományos probléma lényegében két (általam tudatosan választott, de a kutatást jelentősen megnehezítő) témakör önálló vizsgálatából áll, célzott alapkutatás, illetve szakterületi alkalmazott kutatási keretben feldolgozva: a) A célzott alapkutatásban (Lásd 1.-2. Fejezet) a következő tudományos problémákra keresem a válaszokat: a szakterületi terminológiai viták rendezése érdekében új – a választott témakörhöz illeszkedő – új definíciós javaslatok előterjesztése, a normál üzemmenettől a kritikus állapotig terjedő folyamatok analizálási lehetőségei, különös tekintettel a hálózati sajátosságokra, az integrációelméletek és a kapcsolati összefüggések szerepének feltárása...

Read more

Megszabva : Városi kormányzás másutt és itthon

„A helyi önkormányzatokat szokásos megközelítés szerint az állami területbeosztáshoz kötik. A feladatok ellátása ugyanakkor a városiasság különböző fokait feltételezi, tekintet nélkül adott település és környezete közigazgatási besorolásának milyenségére. Az állami területbeosztáshoz nem kötött városi kormányzás kötetlen formái mindig is „körbelengik” a merevebb hivatalszervezési struktúrákat. A jelenség ebben az értelemben manapság reneszánszát éli Európában és a fejlett világ többi részén. A hálózatos formák tapinthatóak az urbanizált helyek között és közösségeikben, de ezek mindig együtt élnek merevebb struktúrákkal is. Ilyen a hierarchikus állami szerepek...

Read more

Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században

„Több mint száz éve született meg Henry Gantt (Gantt, 1910) sávos ütemterve, Kelley (Kelley, 1961) és Walker (Walker, 1959) is több mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás-tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? Az olvasó ebben a tanulmányban többéves kutatómunka gyümölcsét láthatja. A kutatás során az egyik legfontosabb cél annak vizsgálata volt, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásainak; hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására....

Read more
Page 180 of 233 1 179 180 181 233