Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben

„Az elemzés logikai felépítését tekintve az alábbi kauzalitásra épül: A digitális szakadék létezik, és ez hosszú távon is problémát okoz a gazdaság fejlődése (versenyképesség) és az esélyegyenlőség szempontjából. A digitális szakadék kialakulásának különböző magyarázó tényezői között szükséges elem az infokommunikációs infrastruktúra, melynek hiányában nem lehet „felszámolni” a digitális írástudatlanságot. Disszertációmban az intézményi közgazdaságtani szemléletből kiindulva mutatok képet a magyarországi elektronikus hírközlő hálózat fejlődéséről, és a fejlesztéseket állami oldalról ösztönző/felügyelő intézmények tevékenységének hatásairól. Bemutatom, hogy az államigazgatásban a területért felelős aktorok mely fejlesztési...

Read more

Közigazgatási informatikai rendszerek informatikai biztonsági kérdései

„KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA Kutatómunkám megkezdésekor az alábbi hipotéziseket állítottam fel: A közigazgatási szervezetek informatikai rendszereinek informatikai biztonsága mind szabályzói oldalról, mind a működtető humánerőforrás szemléletmódjából adódóan nem kielégítő. A közigazgatási informatikai rendszerek veszélyforrásai a támadók módszereit, eszközeit és motivációit tekintve nem különböznek a vállalati informatikai rendszerek elleni fenyegetésektől. A közigazgatási informatikai rendszerek esetében, az azokban alkalmazott operációs rendszereket tekintve nem hátrányosabb a nemzetközi trenddel ellentétben a zárt forráskódú operációs rendszerek további alkalmazása. A közigazgatási informatikai rendszerek biztonságának megteremtéséhez szükséges védelmi megoldások ugyanazok,...

Read more

A kormányzati rendszer és a globális versenyképesség : A fejlesztő állam perspektívája

„Ez a tanulmány a globális versenyképességről szóló nemzetközi felmérések alapján a hazai közintézmények teljesítményét vizsgálja az új uniós paradigma szerint, amely a GDP helyett a „társadalmi haladás” (social progress) fogalmát tekinti alapvető mércének. Az utóbbi évtizedben a nemzetközi társadalomtudományban jelentős fejlődés történt az állami és kormányzati, vagy a még szélesebb értelemben vett közintézményi működés pontos leírásában és teljesítményének megítélésében. A kibontakozó új elméleti vizsgálat egyben szükségképpen komparatív is, tehát hozzásegít bennünket a hazai helyzet jobb felméréséhez a hasonló helyzetű környező államokkal való...

Read more

Miniszteri fluktuáció és intézményi változások Magyarországon 1990–2010

„A rendszerváltozás utáni első kormánytól (Antall-kormány) a Bajnai-kormányig vizsgálja az írás a 139 fő miniszter kinevezésének és elbocsátásának, illetve a 204 pozíció betöltésének dinamikáját. A politikai rendszer jellemzői, intézményi változásai eltérő miniszteri típusokat kívánnak, és e típusok elkülönülnek a kormányon belüli helyzetük, többek között fluktuációjuk szempontjából is. Az írás bemutatja, hogy a változó intézményi kontextus nyomán, a 20 év során eltérő arányban találunk politikus és szakértő minisztereket, és változatos kinevezésük és elbocsátásuk, lemondásuk mintázata is. A magyar kormányok az elmúlt húsz évben...

Read more

Adminisztratív politika a 2000-es évtizedben

„A tanulmány a kormányzati szint „alatti” szervezeti populáció, az ún. ügynökség-típusú szervezetek strukturális jellemzőinek időbeli alakulását vizsgálja. A 2002–2009 közötti idő- szakot felölelő empirikus elemzés fókuszában két kérdés áll. 1. Kimutathatók-e a 2000-es évtizedben az ügynökség-típusú szervezetekre irányuló adminisztratív politika vonatkozásában valamiféle mintázatok vagy trendek, és ha igen, milyenek? 2. E mintázatok – végső soron a kormányzatnak a vizsgált szervezetrendszerre vonatkozó adminisztratív politikája – milyen módon reagáltak a 2006-ot követő pénzügyi és politikai válságjelenségekre? Kimutathatók-e, és ha igen, milyen módon és mértékben,...

Read more

Kockázatos infrastruktúra-fejlesztési projektek a felsőoktatásban

„Az Állami Számvevőszék befejezte a felsőoktatás oktatási infrastruktúra-fejlesztési programjának ellenőrzését. Az ellenőrzés kiterjedt a köz- és magánszféra együttműködésében – PPP-konstrukcióban – megvalósult projektek átfogó értékelésére is. A program középtávú ágazati célja az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás infrastrukturális feltételeinek mielőbbi megteremtése volt. A felsőoktatási intézményekkel kötött szerződések alapján a fejlesztéseket és az üzemeltetést a magánszféra finanszírozta, melynek ellentételezéseként az állami megrendelő a projekt futamideje alatt bérleti-szolgáltatási díj fizetését vállalta. A projektek jelentős állami kötelezettségvállalást eredményeztek. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése számos, az előkészítéssel...

Read more

Felelősség a közvagyonnal való gazdálkodásért avagy jogágak véletlen találkozása a boncasztalon

„A tanulmány a közvagyonnal történő gazdálkodás körében elkövetett kötelezettségszegésért való felelősséget vizsgálja. A jogalkalmazók számára egyre több kihívást jelent a felelősség megállapítása, amely két fő okra vezethető vissza. Az egyik a gazdasági folyamatok egyre növekvő összetettsége, amely a különböző (egyre bonyolultabb) döntéshozatali mechanizmusokban jelenik meg, illetve a másik a jogrendszerben jelen levő pontatlanságok és kollíziók. A felelősségek egyértelmű meghatározásához szükséges a felelősség – mint rendszer – újragondolása és a különböző jogágak közötti harmonizációja. Az új alaptörvény erre megfelelő keretet biztosít a jogalkotók...

Read more

Az államháztartás finanszírozása

„Megjegyzések Bánfi Tamás – Balogh László (szerk.): Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban című tanulmánykötethez Napjaink egyik rendkívül izgalmas és fontos gazdaságpolitikai kérdését veti fel a tanulmánykötet: hogyan lehet fenntartani a magyar állam finanszírozását, hogyan lehet elkerülni az államcsődöt a külső eladósodottság kizárásával? A szerzők válasza egyszerű és lényegre törő: korrupciómentessé kell tenni a gazdaságot, új munkahelyek teremtésével növelni kell a foglalkoztatottságot és a növekedést, meg kell adóztatni mind a munkaadók, mind a munkavállalók teljes körét. A kötet minden egyes...

Read more

Állami adósság és állami vagyon

„A szerző az államadósság és az állami vagyon közötti helyettesítési lehetőségeket vizsgálja. Megállapítása szerint helyettesítési lehetőség áll fenn 2–4 éves időhorizonton belül. Ha kevesebbet költenek a vagyoni eszközök felújítására, akkor rövid távon csökkenthető az eladósodottság, de ez megbosszulja magát később. A szerző javasolja az önkormányzatok mellett a központi állam szintjén is előírni vagyoni mérleg készítését. A vagyontörvény cégeket sorol be az állami tulajdon aránya szerint, a túlzott magánosítási törekvésekkel szemben ennél nagyobb biztosítékokat jelentene a nemzeti törzsvagyon kategóriájának a megalkotása. Az idesorolt...

Read more
Page 220 of 229 1 219 220 221 229