Skip to main content

Találat: szakirodalom

Nyílt adatok, nyílt tudomány és nyílt innováció az intelligens szakosodás nyomon követésére

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) leszakadó térségekkel foglalkozó projektje („Lagging Regions” project) a JRC oldalán közzétett kutatási jelentésében (Open Data, Open Science & Open Innovation for Smart Specialisation monitoring) azt mutatja be módszertanilag, hogy hogyan lehet a nyílt adatokat, a nyílt tudományokat és a nyílt innovációt (Open (Government) Data, Open Science and Open Innovation, ODSI) az intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialization Strategy, S3), illetve az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (regional Research and Innovation Strategy for Smart...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. február 17.

A Mesterséges Intelligencia a nemzetközi kapcsolatokban. Egyiknek „motor”, a másiknak „szakadék” Az orosz szervezésű közpolitikai fórum, a Valdai Klub szakmai szervezete is tanulmányban járta körül a Mesterséges Intelligencia külpolitikai célú alkalmazási lehetőségeinek témáját. Az orosz agytröszt szakemberei úgy vélik, hogy a nemzetközi párbeszéd jól érzékelhető beszűkülésének időszakában talán éppen a technológiai innovációk segíthetnének hozzá a nemzetközi kommunikáció folyamatának fenntartásához. Ilyen szempontból a Mesterséges Intelligencia már egy ideje sikerrel szerepel a nemzetközi kapcsolatok „diszruptív” (tehát, kvázi-forradalmi) átalakítását célzó új fejlesztések sorában. Jó néhány...

Read more

A közigazgatás nagy értékű adatkészleteinek megnyitása – az adatszolgáltatók szempontjai

„Az adatok nyílt adatként történő hozzáférhetővé tétele az EU-tagállamokban elengedhetetlen ahhoz, hogy kiaknázhassuk ezek lehetőségeit az európai társadalom és a gazdaság számára, például a kutatás gazdagításához, a döntéshozáshoz szükséges információkhoz vagy új termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez. A nyílt adatok hatása elsősorban alkalmazások révén valósul meg, és olyan tényezőktől függ, mint a költségek, az adatok minősége és dokumentációja, vagy a hozzáférés módozata. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a nyílt adatok hatásának további fokozása, az induló vállalkozások és a kkv-k piacra lépésének akadályainak...

Read more

REL kisokos, új kézikönyv a rövid ellátási láncról

„A NAK új vidékfejlesztési kézikönyve többek között a rövid ellátási láncból (REL) történő beszerzés előnyeit, a REL működési formáit, támogatási lehetőségeit mutatja be. Nem egészen egy évszázaddal ezelőtt az volt a természetes, hogy az ember az élelmiszert helyből, akár háztájiból, a szomszéd utcából, esetleg egy szomszédos településről szerezte be. Azonban a közlekedés fejlődésével és az infokommunikációs technológiák elterjedésével kinyílt előttünk a világ, a globalizáció hozta magával előnyeit és azokkal együtt a hátrányait is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyetért az Európai Unió azon...

Read more

Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése

„A tanulmány célja az Európai Bizottság által az EU- (Európai Unió) tagországokról publikált DESI (digital economy and society index – digitális gazdaság és társadalom index) öt fő dimenziójának elemzése statisztikai módszerekkel. A szerzők elsőként a dimenziók közötti lineáris összefüggéseket vizsgálják egyszerű Pearson- és parciális korrelációs elemzéssel, valamint faktoranalízissel, kitérve a feltételezhető ok-okozati kapcsolatokra a parciális korrelációs vizsgálat során. Ezután az EU tagországait klaszterelemzéssel és MDS-sel (multidimensional scaling – többdimenziós skálázás) csoportosítják, és statisztikai módszerekkel rangsorolják, végül összevetik eredményeiket az Európai Bizottság által...

Read more

A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézikönyve

„Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben alapos vita folyt a városokról és városok fejlődéséről. A kilencvenes évek vége óta a városfejlesztésért felelős miniszterek rendszeres találkozói (pl. Lille, 2000; Bristol 2005; Leipzig 2007; Toledo, 2010; Amszterdam, 2016) kidolgozták a városi kérdés „uniós perspektíváját” („urban acquis”), amely alapján megfogalmazható a városfejlesztés uniós megközelítése. Ezt a megközelítést az évek során finomították a gyakorlati megvalósítás során, az EU kohéziós politikája által támogatott városi kezdeményezéseknek és más, kifejezetten városorientált kezdeményezéseknek köszönhetően. Az Európai Parlament 2015. szeptember 9-i...

Read more

Európai Kézikönyv a Fenntartható Fejlődési Célok Önkéntes, Helyi Véleményezéséhez (SDG Voluntary Local Reviews)

„A kézikönyv segítséget kíván nyújtani a politikai döntéshozóknak, kutatóknak és szakembereknek az Önkéntes Helyi Véleményezés kialakításához. Ez utóbbi alapvető eszköz a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG), és különösen a versenyképes fenntarthatóság, megvalósításának ellenőrzésére és a helyi politika részvevőinek támogatására. A Kézikönyv hivatalos és kísérleti mutatók kulcsfontosságú példáit írja le, ezek haszonnal alkalmazhatók speciálisan az európai városokra szabott helyi ellenőrzési rendszerek kialakítása során. Minden megfogalmazott célhoz kiemelnek harmonizált és helyben összegyűjtött mutatókat példának, hogy a helyi szereplők összehasonlíthassák magukat más városokkal, és nyomon tudjanak...

Read more

A digitális, adatalapú stratégia az amerikai választási kampányok meghatározó részévé vált napjainkra

„Nemrégiben a SocialMediaToday.com. arról számolt be, hogy a Facebook egy korábbi, hirdetésekkel foglalkozó szakemberének, Andrew Bosworth-nak a feljegyzése alapján fontos részleteket tudhatunk meg a platform szerepéről a 2016-os amerikai elnökválasztásban. A feljegyzésben a szakember eloszlatta a kételyeket az álhírekkel és az orosz beavatkozással kapcsolatban, és Donald Trump győzelmét egyetlen elemre vezette vissza: „Felelős volt a Facebook Donald Trump megválasztásáért? Úgy gondolom, a válasz igen, de nem amiatt, amire mindenki gondol. Azért lett megválasztva, mert a legjobb digitális hirdetési kampányt valósította meg, amit...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra – konferencia

„Szervezők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Időpont: 2020. február 27. Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ (1083 Budapest, Üllői út 82.) 08:15-9:00 Regisztráció I. Plenáris előadások 9:00-9:15 Megnyitó: Dr. Koltay András rektor, Nemzeti Közszolgálat Egyetem 9:15-9:35 Dr. Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra? 9:35-9:55 Dr. Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Algoritmusok és adatvédelem: Quo vadis? 9:55-10:15 Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Digitális...

Read more

A közszolgálati innováció rendszere Izraelben – az OECD OPSI (Observatory of Public Sector Innovation) gyorsértékelése

„Az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) közzétette az izraeli Elka Partnershippel közösen végzett felmérését, amelynek tényfeltáró terepmunkáját 2019. március 11. és 13. között végezték kormányzati, vállalati és civil szereplőkkel készített interjúkkal. Az „Initial Scan of the Israeli public sector innovation system” címmel megjelent gyorsértékelés deklaráltan nem teljeskörűen átfogó és nem perdöntő megállapításokat tartalmazó dokumentum, ugyanakkor gyors áttekintést tesz lehetővé az izraeli közszolgálati innováció állapotáról, lehetőségeiről és korlátairól, feltárva a meghatározó kérdéseket és kijelölve a további kutatások...

Read more
Page 84 of 234 1 83 84 85 234