Skip to main content

Találat: szakirodalom

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz...

Read more

A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai

„Bármely tudományterület önmagáról kialakított képe befolyásolja képviselőinek együttműködését, a kutatások intenzitását, nyitottságát, végső soron a tudományterület minőségét. Éppen ezért időszerű a magyar közigazgatási jogtudomány önreflexiója: milyen módszerek divatoznak a hazai közigazgatási jogtudományban; milyen sajátosságokat mutatnak a tudományos műhelyek; milyen új határterületek vannak kialakulóban, hogyan alakul a jogtudomány helyzete a közigazgatás-tudományok rendszerében; továbbá milyen hatása van a tudománynak a jogalkotásra és jogalkalmazásra? E munka nem kíván bírája lenni a területnek: arra törekszik, hogy a tudományos teljesítmények minősítése körében bevett és a hazai viszonyok...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. október 26.

Diplomácia a COVID-járvány utáni időkben: nincs visszaút A világjárvány gyökerestül felforgatta az életünket és a munkánkat. Ezt a távolság tartást, elzárkózást, a fizikai kontaktusok kerülését (a határok lezárása, hermetizálása miatt) a nemzetközi kapcsolatépítés folyamatai szenvedték meg a legjobban. Ugyanakkor az elmúlt hónapok sok bakival és gyerekbetegséggel fűszerezett, gyakran a „két dimenziós technológia” jóvoltából ténylegesen is ellaposodott diplomácia-technológiai megoldásai vegyes reakciókat váltottak ki a külügyi apparátusok gyakorló tagjaiból és a szakértőkből egyaránt. Sokan és sokat cikkeztek a nyáron a „Zoom-diplomácia” esetlenségéről, a nemzetközi...

Read more

Fókuszban a megyék, 2020. I. félév

„A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást az érdeklődők számára a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról. A kiadvány térképeivel, interaktív grafikonjaival és rövid, lényegre törő magyarázataival az egyes témakörök megyénkénti áttekintése mellett azok összehasonlítására is lehetőséget biztosít. Az e felületen megjelenő információk között megyénként és témakörönként is lehet választani, a tájékozódást negyedévente frissülő, Excel-formátumban letölthető táblaanyag is segíti. A kiadvány felületéről közvetlen átjárást biztosítunk a KSH területi adatokat is tartalmazó statikus (STADAT) és...

Read more

A politikai cselekvőképesség szerepe a koronavírus-járvány kezelésében – Szingapúr példája

„A „Policy Design and Practice” folyóirat ez évi 2. számában megjelent elemzés (Pandemic, politics and pandemonium: political capacity and Singapore’s response to the Covid-19 crisis – online elérhető október 21-től) Szingapúr állam gyakorlatán keresztül mutatja be a a politikai cselekvőképesség a COVID-19 járvány okozta válság kezelésében, megkülönböztetve azt a szakpolitikai (policy) cselekvőképességtől. Mint a szerző írja, utóbbinak bőséges szakirodalma van, míg a politikai (political) cselekvőképesség elemzése ritkább a szakirodalomban. Ez utóbbi értelmezése több változáson is keresztül ment az idők során, de alapvetően...

Read more

Nyilvántartások korszerűsítése

„Az alábbi Infojegyzet az Egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/13262.számú törvényjavaslathoz készült. Áttekinti az érintett, nemzeti adatvagyon részét képező nyilvántartások körét, majd azokat a fejlesztéseket, amelyek e nyilvántartások körében a közelmúltban lezajlottak. Kitér arra is, hogy ezek a fejlesztések milyen előnyökkel szolgálnak az ügyfelek számára. ” Forrás: Nyilvántartások korszerűsítése; Samu Nagy Dániel; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/65.; 2020. október 16. (PDF)

Read more

Az adatmegosztás mozgatórugói – szabályozás, ösztönzés, elfogadás

„Az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött Európai Adatportál részeként működő Lisszabon Tanács nonprofit szervezet a Capgemini Invent vezette konzorcium által készített, esettanulmányokon alapuló elemzést tett közzé az EU Kiadóhivatalának oldalán az adatmegosztás és a nyílt adattá tétel hajtóerőiről (From regulation to adoption – The drivers of data sharing). Mint a tanulmány bevezetője rámutat, az adatmegosztás és az adatfelhasználás két évtizede áll az európai szakpolitikai figyelem középpontjában. Az ebben rejlő előnyök jó ideje általánosan elfogadottak, ami az európai Egységes Adatpiac létrehozására irányuló törekvésekben is...

Read more

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a statisztikai világnapról

„Információs társadalmunk egyik alappillérét az adatok képezik. A statisztikai hivatalok által gyűjtött, feldolgozott és publikált adatok közvetlenül és a szakpolitikai döntéshozatal eszközeiként közvetetten is befolyásolják mindennapi életünket. Az ENSZ Közgyűlése – Magyarország kezdeményezésére – minden ötödik év októberének huszadik napját a statisztika világnapjává nyilvánította. A 2020. évi világnap a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet. A digitalizáció korában a világban rendelkezésre álló adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és...

Read more

Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész) Az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzése (eGovernment Benchmark 2020) ezúttal is az EU 27 tagjára, valamint az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra terjed ki (EU27+). Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk Magyarország relatív helyzetét az európai mezőnyben – továbbra is az EU27+ átlaga alatt, de az elmúlt két év egyik ledinamikusabb fejlődését mutatva, a visegrádi országok között a...

Read more

Az ASP tapasztalatai – Interjúk önkormányzati vezetőkkel

„Az önkormányzatok működését nagymértékben megváltoztató folyamatok történtek az elmúlt évek során. Az egyik ilyen, a helyi önkormányzatok kötelező és önként feladatválalását, valamint az így elérhető központi forrásokat érintette, a másik jelentős változást az ASP rendszer bevezetése hozta. A nagy horderejű változások közül cikkünkben az ASP rendszer történetével, az önkormányzati vezetők pilot projekttel és a jelenlegi helyzettel, kapcsolatos tapasztalataival foglalkozunk.” Forrás: Az ASP tapasztalatai - Interjúk önkormányzati vezetőkkel; Katona Márton; Köz-Gazdaság - Review of Economic Theory and Policy; 14(3), 2019; 99-104. o.

Read more
Page 85 of 248 1 84 85 86 248