Skip to main content

Találat: technika

Bővíti budapesti fejlesztő központját az ARM Hungary (mobiltelefonok mikrocsipjei)

„A mikrocsipek fejlesztésével foglalkozó ARM Hungary Kft. bővíti budapesti fejlesztési központját, a 3 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően 60 új fejlesztő mérnököt tudnak felvenni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter hozzátette, hogy a fejlesztéshez a magyar állam 757 millió forint vissza nem térítendő készpénztámogatással járul hozzá. A japán tulajdonban lévő ARM-csoport globálisan a mobiltelefonokat működtető mikrocsipek piacának 85 százalékát birtokolja. A cég Budapesten fejlesztőközpontot működtet, ahol olyan mikrocsipeket fejlesztenek, amelyeket orvosdiagnosztikai eszközökbe, autókba és mobiltelefonokba építenek be. A...

Read more

Tizennyolc Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg

„ Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére létrejövő Nemzeti Laboratóriumok a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai tudáscentrumait összefogva a jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak – emelte ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a program projektindító konferenciáján, 2020. július 22-én, Budapesten. A tárcavezető jelezte, hogy négy fő kutatási-fejlesztési területen (Ipar és digitalizáció, Kultúra és család, Egészség és Biztonságos társadalom és környezet) belül tervezetten 18 Nemzeti Laboratórium kialakítása kezdődik meg idén mintegy 14 milliárd forint...

Read more

A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikációra

„A kormány kiemelt figyelmet fordít az infokommunikáció és a digitalizáció fejlesztésére, amelynek része a Szupergyors Internet Program (SZIP) megvalósítása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára szerdán Újhartyánban, azon a sajtótájékoztatón, amelyen a SZIP-program keretében újabb 18 ezer végpontot adtak át. Solymár Károly Balázs közölte, hogy a kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára elérhető legyen a legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférés lehetősége és a háztartások legalább 50 százalékában 100 Mbps-os...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 20.

Folytatódik a (technológiai) hidegháború Ami sokak szerint nem is háború, a jelek szerint nem éppen hideg – de egészen bizonyosan nem a technológiáról szól, hanem valami sokkal többről. A héten ugyanis bejelentették, amit már várni lehetett: a brit kormány is blokkolni fogja a kínai telekommunikációs óriáscég, a Huawei piaci térnyerését. Oliver Dowden digitalizációs miniszter közlése szerint a kormányhatározat értelmében 2021. január 1-től egyetlen brit cég sem vásárolhat az országban kiépülő 5G-hálózathoz szükséges berendezéseket az amerikai célkeresztbe került kínai technológiai gyártótól. Ennél tovább...

Read more

Malaunay, az első város Franciaországban, ahol bevezették a kollektív önfenntartó energiaellátást

„A mindössze 6000 lelket számláló normandiai kisváros néhány év alatt nemzetközi szinten is viszonyítási alap lett a fenntarthatóságra törekvő városok számára. Az Európai Unió "3x20" százalékos klímavédelmi célkitűzésétől ösztönözve Malaunay elindította az energiaátmenet ambiciózus és innovatív folyamatát, melynek célja, hogy 2050-ig önellátó és alacsony szén-dioxid-kibocsátású területté váljon. Az Enedis energiaszolgáltatóval együttműködésben az első olyan közösség lett Franciaországban, amely bevezette a kollektív önellátó energiaellátást, miután több középület tetejére telepítettek napelemeket és az Eaton xStorage Home energiatároló megoldást – írja az Eaton Industries Kft....

Read more

Az Ipar 4.0 integrálása a regionális innovációs stratégiákba

„A brit Local Economy szakfolyóirat hasábjain megjelent tanulmány (Integrating Industry 4.0 plans into regional innovation strategies, online elérhető július 8-tól) napjaink két kulcsfontosságú fejlesztési megközelítésének, az „Ipar 4.0”-ként is emlegetett negyedik ipari forradalomnak és a regionális intelligens szakosodási stratégiáknak (smart specialisation strategy, S3) a kapcsolatát vizsgálja. Mint a szerzők rámutatnak, a negyedik ipari forradalom hajtóereje – ahogy a korábbi háromnál is így volt – a műszaki innováció. Az első két ipari forradalomnál ez elsősorban a gyártási folyamatok gépesítése, majd elektromosítása jelentette, a...

Read more

Kvantum-számítástechnika közérthetően

„A kvantum-számítástechnika egyre gyakrabban bukkan fel a hírekben: a Google elérte a kvantumfölényt; Kína teleportált egy kvantumbitet a Földről egy műholdra; a Shor-algoritmus veszélybe sodorta a jelenlegi titkosítási módszereinket; a kvantumkulcsmegosztás újra biztonságossá teszi a titkosítást; a Grover-algoritmus felgyorsítja az adatkeresést. De mit is jelent valójában mindez, és hogyan működik? A kvantum-számítástechnika a kvantumfizika és a számítástechnika gyönyörű összefonódása, a számítástechnika izgalmas új ága, amely a 20. század fizikájának legnagyszerűbb ötletei közül néhányat beleilleszt a számítástudomány teljesen újszerű gondolkodásmódjába. Ebben a könyvben...

Read more

Go.AI: A mesterséges intelligencia geopolitikája

„Abishur Prakash geovizionárius, a Fortune500 csoport számos vállalatának tanácsadója. E könyvében bemutatja a mesterséges intelligencia (AI, MI) geopolitikát alakító hatásait, és több forgatókönyvet sorra vesz a jövőre nézve. Az AI új fejezetet nyit a geopolitika és a geopolitikáról való gondolkodás történetében, épp ezért a szerző már a kötet elején azt javasolja, hogy ne felejtsük el teljesen, de legalább egy időre függesszük fel a geopolitikáról alkotott eddigi elméleteinket és feltételezéseinket. A mesterséges intelligencia fejlődését (a korábbi időszakokat meghatározó erőforrásokkal ellentétben) más törvényszerűségek vezérlik,...

Read more

Kérdések és válaszok: Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért

„A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. A hidrogén következésképpen fontos szerepet kap az európai zöld megállapodásban kitűzött cél teljesítésére szolgáló megoldásban, azaz hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon. A hidrogén segítheti azon ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizációját, ahol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sürgős és nehezen megvalósítható. Jelenleg az EU-ban felhasznált...

Read more

A klímasemleges gazdaság létrehozása: A Bizottság nyilvánosságra hozta a jövő energiarendszerére és a tiszta hidrogénre vonatkozó terveit

„Ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges területévé váljon, át kell alakítania energiarendszerét, amely az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 75%-áért felelős. Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia és az uniós hidrogénstratégia, melyek a mai napon kerültek elfogadásra, megnyitják az utat egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé, amelyet bolygónk tisztábbá tételének és a gazdaság megerősítésének kettős célja vezérel. A két stratégia a tiszta energiával kapcsolatos új beruházási menetrendet mutat be, összhangban a Bizottság által előterjesztett NextGenerationEU helyreállítási csomaggal és az európai zöld megállapodással....

Read more
Page 111 of 190 1 110 111 112 190