Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor reméli, a karácsonyfa alatt már ott lesznek az uniós források

„ Reális célnak tartja az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter, hogy november-decemberig Magyarország hozzáférjen a 2021–2027-es kohéziós támogatásokhoz, illetve a helyreállítási alap neki járó részéhez. Navracsics Tibor, ha rajta múlna, az uniós hitelt is lehívná.

Navracsics Tibor szerint a 2021–2027-es felzárkóztatási pénzek esetében könnyebb a helyzet, mert ezek kapcsán csak az Európai Bizottsággal kell megállapodni és a jogállamisági eljárásban vállalt 17 intézkedésen túl már nem jöhetnek újabb elvárások.

„A helyreállítási forrásoknál viszont annyival bonyolultabb a helyzet, hogy az Európai Bizottság csak javaslattevő, döntenie végül az Európai Tanácsnak kell” – fogalmazott a miniszter az Index-nek adott interjúban.

A tárcavezető a többi között azt is hozzátette, hogy az EB jelezte, hogy a helyreállítási alap tárgyalásainál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdésekre is válaszolnia kell hazánknak, ezt is a vizsgálat tárgyává akarják tenni. Ezzel együtt úgy fogalmazott, hogy a helyreállítási programban lehetőségként ott lévő 9,6 milliárd eurónyi hitelkeretet is lehívná, mert „folyamatosan változik a gazdasági környezet, egyre kevesebb olcsó finanszírozási csatorna érhető el, így ez a kölcsön kedvező kondíciói miatt vonzó opció lehet számunkra”.

Miközben a hitelprogramot elegendő legkésőbb jövő augusztusig kérni, addig a támogatási lábnál (5,9 milliárd euró) annál inkább sürget az idő, hiszen ha december elejéig nem adja rá áldását az Európai Bizottság a megszabott mérföldkövek láttán (amiben az említett igazságügyi átalakítások is benne lennének), akkor nem lesz idő év végéig a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak jóváhagynia a programot és így a támogatások mintegy 80-85 százaléka végleg elveszne Magyarország számára.

Ami a felzárkóztatási forrásokat illeti, ami esetében nem kevesebb mint 21,7 milliárd euró a tét, Navracsics Tibor bizakodóbb. Mint fogalmazott, erős alap volt azzal érkeznie az Európai Parlamentbe, hogy itthon az Országgyűlés kedden megszavazta azokat a törvényeket, amiket a Bizottsággal kötött megállapodások alapján nyújtottak be. Ezen a téren az első és legfontosabb, hogy autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság. „Erre építve politikai ellenfeleim elé állhattam, hogy Magyarországban meg lehet bízni, mert nemcsak a vállalásokban, hanem a teljesítésben is menetrendszerűen hozza az eredményeket” – mondta.

A következő nagyobb fordulópont november közepe lesz, amikorra a hatóságnak már ténylegesen is fel kell állnia.

„Hiszünk az általunk elvégzett munka minőségében, ezáltal pedig az Európai Bizottság pozitív elbírálásában” – tette hozzá.

A Portfolio közben arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállamisági eljárás kapcsán a tagállamokat tömörítő Tanács várhatóan megadja majd jövő héten a plusz két hónapos „bizonyítási határidőt” a magyar kormánynak, így tehát az eljárásban javasolt pénzügyi szankciókról csak a karácsony előtti napokban dönt majd a testület. Navracsics Tibor összességében abban bízik, hogy novemberben–decemberben mindkét területen, tehát az MFF és az RRF esetében is alá tudják írni a megállapodást, azaz a karácsonyfa alá már oda tudják tenni az uniós forrásokat.

Az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a 2021–2027-es uniós ciklus beindítása mellett a 2014–2020-as programozási időszakról is szót ejtette, valamint beszélt arról is, hogy szükséges-e módosítani a beérkező EU-pénzek kapcsán a tervezési, illetve technikai átszámítási árfolyamot, ami korábban 350-ről 375-re emelkedett, hiszen most pedig már jóval 400 felett jár az euró árfolyama.”

Forrás:
Navracsics Tibor reméli, a karácsonyfa alatt már ott lesznek az uniós források; Infostart; 2022. október 7.

Közigazgatás, politika

Béremelés, centralizálás, vezénylés – az egészségügy átalakításának terve a kormány számára

„Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.

Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.

Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között. Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-, és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből kell kigazdálkodnia.

Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is. Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak. Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.

Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.

Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy megszüntessék.

Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig

Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.

Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt, biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint kiadást jelentene a bevezetése.

Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés módosítása nyomán.

Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.

Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

Nemzeti laborhálózat márciustól

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy évvel ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a logisztikát.

A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne létre.

A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról, hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumainak.

Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.

Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanának.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

Szakellátási központok alakulnak

Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.

Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.

2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.

Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.”

Forrás:
Béremelés, centralizálás, vezénylés – erről dönthet majd a kormány; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2022. október 2.

A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalása az egészségügy átalakításáról szóló kormány-előterjesztéssel kapcsolatban

„A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalása az egészségügy átalakításáról szóló kormány-előterjesztéssel kapcsolatban:

A tegnapi és a mai napon sajtóértesülések láttak napvilágot, amelyek alapján elkészült és rövidesen a kormány elé kerül egy, az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi törvényjavaslat. Ha az előterjesztés részleteiről a sajtóban leírtak helytállóak, úgy fontosnak tartjuk már most leszögezni:

– ezen javaslatot a MOK ez idáig nem kapta meg;

– előkészítésében – bár ennek lehetőségét utoljára írásban a múlt héten kértük – a korábbi ez irányú államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére a MOK nem vehetett és nem is vett részt;

– a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembe mennek a miniszterelnöknek a MOK-kal kötött korábbi megállapodásával;

Jelesül: az orvosi bértáblánál alacsonyabb fizetés lehetősége a korábbi megállapodás felrúgása.

Ezt semmilyen formában nem fogadjuk el.

A tervezetről szakmai szempontból érdemben csak azt követően tudunk nyilatkozni, hogy ha az előterjesztést eredeti formájában, részletesen megismertük.

Budapest, 2022.október 3.

Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége”

Forrás:
A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének állásfoglalása az egészségügy átalakításáról szóló kormány-előterjesztéssel kapcsolatban; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége; 2022. október 3.

Az Országgyűlés megtette az első lépést a jogállamisági eljárás lezárásáért, a kormány normakontrollt javasol

„Átírta a parlament hétfőn a büntetőeljárási törvényt a Magyarországgal szemben indult uniós jogállamisági eljárás lezárása érdekében. A módosítás új eljárási formát ír elő az olyan kiemelt bűncselekmények esetére, amelyek a közvagyon kezelésével vagy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatosak.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését 136 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek számít ezentúl
* a korrupció és a hivatali visszaélés jó néhány esete,
* a nemzeti vagyonban vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonában kárt okozó sikkasztás, csalás súlyos esete,
* a súlyos költségvetési csalás,
* a versenykorlátozó megállapodás a közbeszerzési és koncessziós eljárásokban,
* az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett bűnszervezetben részvétel és pénzmosás.

A mostani módosítás a pótmagánvád intézményéhez hasonló. Lényege, hogy ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság ilyen kiemelt ügyekben elutasítja a feljelentést vagy megszünteti az eljárást, akkor – néhány kivételtől eltekintve – e döntés ellen egy hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be a feljelentő vagy a sértett. Amennyiben ők nem élnek ezzel a lehetőséggel, más is megteheti.
Ha az ügyészség alaposnak tartja a felülbírálati előterjesztést, elrendeli a nyomozást vagy az eljárás folytatását. Ellenkező esetben megküldi a felettes ügyészségnek a dokumentumokat, majd ha az sem találja megalapozottnak a felülbírálati kérelmet, a bíróságnak kell továbbítania az ügy papírjait. Utóbbi esetben a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírái az illetékesek országosan. A bíróságnak legfeljebb két hónapja lesz dönteni.

Az igazságügyi tárca államtitkára a parlamenti vitában azt mondta, hogy az Európai Bizottság megállapítása szerint a kormány által benyújtott tizenhét változtatás orvosolja a felmerült uniós aggályokat. A jogállamisággal kapcsolatos feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat – hangsúlyozta Répássy Róbert. Az ellenzék szerint a korrupciógyanús ügyekben a törvényjavaslat elfogadása után sem várható előrelépés.

Ugyanakkor a szavazással egy időben a kormány kezdeményezte, hogy az Országgyűlés forduljon az Alkotmánybírósághoz, és kérje az elfogadott törvény alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A normakontroll-javaslatról kedden dönt a parlament.

A büntetőeljárási törvény most elfogadott módosítása volt az első olyan jogszabály, amelyet az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében fogadott el az Országgyűlés. A parlament a kondicionalitási eljárás lezárása érdekében kedden újabb javaslatokról szavaz. Johannes Hahn költségvetési biztos szeptember közepén azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer problémás, de a magyar kormány nagyon fontos reformintézkedéseket, tizenhét új törvény meghozását ajánlotta fel. Brüsszel ezért időt adott a kabinetnek, hogy elkerülhesse az EU-s pénzek elvonását.”

Forrás:
Az Országgyűlés megtette az első lépést a jogállamisági eljárás lezárásáért, a kormány normakontrollt javasol; Világgazdaság; 2022. október 3.

Az EU kérte, a parlament létrehozta – feláll az Integritás Hatóság

„ Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Az új intézmény felállításáról az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.

A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján. A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek.

A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat.

Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.

A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet.

A hatóság létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.

Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett.

Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre.

A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki.

A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet. ”

Forrás:
Az EU kérte, a parlament létrehozta – feláll az Integritás Hatóság; Infostart / MTI; 2022. október 4.

Elfogadta az Országgyűlés az EU által kért törvények egy részét

Egy sor törvényt fogadtak el az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően a magyar parlamentben.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés és az európai uniós források lehívása érdekében módosította a parlament kedden a büntetőeljárási törvényt, döntött az Integritás Hatóság létrehozásáról és változtatott a jogalkotási törvényen, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozásán is.

Elfogadták, majd küldték is az Alkotmánybírósághoz

A kormány kezdeményezésére normakontrollt kér az Országgyűlés a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott módosításáról.

A képviselők 133 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el az alkotmánybírósági beadványt. Azt kérik: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.

Integritás Hatóság áll fel

Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.

Az új intézmény felállításáról 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett döntött a parlament.

A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.

Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett.

A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.

Alapítványok új szabályok szerint

Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.

A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.

Az előterjesztést szintén az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról.

90 százalék egyeztetéssel!

Módosította az Országgyűlés a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.

A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását.

Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
* a fizetési kötelezettségekről,
* az állami támogatásokról,
* a költségvetésről,
* a költségvetés végrehajtásáról,
* az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról,
* a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint
* a szervezet és intézmény alapításáról
szóló jogszabályok tervezeteit.

Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.

A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.

A határozatok elfogadására amiatt volt szükség, hogy elháruljanak az adminisztratív és jogi akadályok az elől, hogy a kormány hozzájusson az uniós forrásokhoz, a felzárkóztatási pénzekhez és a helyreállítási alap támogatásához. ”

Forrás:
Elfogadta az Országgyűlés az EU által kért törvények egy részét; Infostart / MTI; 2022. október 4.

Európai Unió

REPowerEU: a Tanács elfogadta álláspontját

„A Tanács a mai napon kialakította álláspontját (általános megközelítését) a REPowerEU-javaslattal, azaz egy arra irányuló tervvel kapcsolatban, hogy az Unió fokozatosan szüntesse meg az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségét. A javaslat célja, hogy az energiaellátás diverzifikálása, valamint az Unió energiaellátása függetlenségének és biztonságának fokozása révén megerősítse az Unió stratégiai autonómiáját.

Ami a gyakorlati oldalt illeti, a javaslat célja, hogy az uniós tagállamok egy új résszel, a REPowerEU-fejezettel egészítsék ki a Next Generation EU keretében benyújtandó nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, méghozzá annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú beruházásokat és reformokat.

A mai napon jelentős előrelépést tettünk Európa orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésének megerősítése terén. Szeretném megköszönni kollegáimnak, hogy e tanácsi kompromisszumos álláspont kialakítása érdekében jelentős engedményeket tettek. Meggyőződésem, hogy tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta fennálló geopolitikai helyzetre, valamint az európai energetikai infrastruktúrák elleni legutóbbi támadásokra, gyors megállapodást kell szorgalmaznunk a javaslatról. A cseh elnökség pedig teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy ígéretünknek eleget téve gyökeresen átalakítsuk az Unió energiaágazatát, és véget vessünk az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségünknek. – Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere

Álláspontjában a Tanács módosítja a REPowerEU-intézkedésekre igénybe vehető források eredetét, valamint az Európai Bizottság által javasolt további, 20 milliárd eurós összegre alkalmazandó allokációs kulcsot.

Ami e további 20 milliárd euró finanszírozási forrásait illeti, a Tanács – az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) piaci stabilizációs tartalékból származó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése helyett – az Innovációs Alapból (75%) és az ETS kibocsátási egységek előreütemezéséből (25%) származó források kombinációja mellett döntött. A Tanács arra törekszik, hogy miközben hiteles bevételi forrásokat biztosít, ne okozzon zavarokat az EU ETS rendszerének működésében.

A Tanács módosítja az allokációs kulcsot egy olyan képlet bevezetésével, amely figyelembe veszi a kohéziós politikát, a tagállamok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és a beruházási árak emelkedését.

A Tanács álláspontjának értelmében a tagállamok kizárólag abban az esetben kötelesek REPowerEU-fejezetet benyújtani, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük keretében kérelmezett további finanszírozást az NGEU-ból az RRF keretében nyújtott hitelek, az új bevételekből származó vissza nem térítendő támogatás vagy a megosztott irányítású programokból újonnan átcsoportosított források formájában kívánják igénybe venni, és így nem módosítják felfelé a maximális pénzügyi hozzájárulást annak aktualizálása során.

Emellett a Tanács lehetővé teszi, hogy a REPowerEU-fejezetbe belefoglaljanak olyan, a tanácsi végrehajtási határozatban már szereplő intézkedéseket is, amelyeket a maximális pénzügyi hozzájárulásnak a 2022. júniusi aktualizálást követő csökkentése miatt már nem lehet megvalósítani.

A Tanács emellett azt is egyértelműsíti, hogy a tagállamok 2023. augusztus 31-ig kérelmezhetnek hiteltámogatást.

Álláspontja értelmében a Tanács lehetővé teszi a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból és az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) történő önkéntes átcsoportosítást is.

Ami a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való lehetséges eltérést illeti az olyan beruházások tekintetében, amelyek az olaj- és gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából az energetikai infrastruktúra és létesítmények javítását célozzák, a javaslat gondos egyensúly kialakítására törekedett a tagállamokra nehezedő további adminisztratív terhek korlátozása érdekében. A Tanács így előírja a tagállamok számára, hogy indokolják meg a Bizottság felé, ha el kívánnak térni a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől.

Háttér

Az Európai Bizottság 2022. május 18-án előterjesztette a REPowerEU csomagra vonatkozó javaslatát, amely módosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet és más jogalkotási aktusokat. A javaslat célzott módosításokat tartalmaz az energiaellátás diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló beruházások és reformok finanszírozásának biztosítására, mégpedig a következők révén: A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe a tagállamok beillesztenek egy külön fejezetet, amely új reformokat és beruházásokat tartalmaz, és biztosítja a szinergiákat és a kiegészítő jelleget a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott, illetve az egyéb nemzeti vagy uniós alapokból támogatott intézkedések között.

A REPowerEU tervvel összefüggésben benyújtott jogalkotási javaslat konkrét célja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a REPowerEU kezdeményezések stratégiai keretévé váljon, maximalizálva azon szakpolitikák és intézkedések egymást kiegészítő jellegét, következetességét és koherenciáját, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének felgyorsítására, valamint az ezzel járó társadalmi-gazdasági költségeknek és hatásoknak az átállás során történő enyhítésére irányulnak.

A Bizottság javaslata a következőkre terjed ki:

1. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet módosításai:

  • a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi keretösszegének növelése 20 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással (ez az összeg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származna). Az említett új források 27 tagállam közötti elosztására irányadó allokációs kulcs megegyezik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló eredeti rendeletben szereplővel (amely tükrözi a Covid19-válságnak a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását);
  • a helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket módosító tagállamok számára annak előírása, hogy benyújtsanak egy külön REPowerEU-fejezetet;
  • célzott mentesség a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásának kötelezettsége alól az energetikai infrastruktúra javítására irányuló reformok és beruházások esetében, az olaj- és gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából;
  • a tagállamok számára annak előírása, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül tájékoztassák a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatást kérni, ezáltal lehetővé téve a hitelek újbóli allokálását, beleértve a maximális összeg kivételes körülmények közötti növelését is;
  • a REPowerEU konkrét célkitűzéseire vonatkozó új értékelési kritérium bevezetése;
  • a REPowerEU-fejezettel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek.

2. Az (EU) 2015/1814 határozat módosítása nyomán 2030-ig meghosszabbodik a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek jelenlegi beviteli aránya, ami lehetőséget biztosít a tartalékba helyezett kibocsátási egységek egy részének felszabadítására és árverésen történő értékesítésére, valamint az így szerzett bevételeknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő átcsoportosítására.

3. A 2003/87/EK irányelv módosításával megállapították a piaci stabilizációs tartalékból felszabadított kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére, valamint az így befolyt 20 milliárd euró bevételnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő átcsoportosítására vonatkozó szabályokat.

4. Az (EU) 2021/1060 rendelet módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a meglévő 5%-os átcsoportosítási lehetőségen túlmenően nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5%-át átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások támogatása érdekében.

5. Az (EU) 2021/2115 rendelet módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó allokációjuk egy részét átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások támogatása érdekében.

Azzal, hogy a Tanács kialakította a javaslattal kapcsolatos álláspontját, immár készen áll arra, hogy megkezdje a háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel a szöveg végleges változatáról való mihamarabbi megállapodás céljából.

Ülések

Forrás:
REPowerEU: a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2022. október 4.

Pontosították a REPowerEU javaslatot

„Az energiaellátás függetlenedését és a közös integrált energiapiac kiépítését szorgalmazó javaslat részleteit tárgyalták meg.

A Tanács október 4-ei ülésén megállapodott a REPowerEU javaslatról, amelynek céljai az energiatakarékosság növelése, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az Európai Unió energiaellátásának diverzifikálása annak érdekében, hogy az EU az orosz fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőségét megszüntesse.

Az Európai Bizottság eredeti terveihez képest a Tanács módosította a REPowerEU forrásainak eredetét, valamint elfogadott egy elosztási mechanizmust a Bizottság által javasolt további 20 milliárd eurós támogatások elosztására. Az alapok kiadásánál figyelembe veszik a tagállamok kohéziós politikáit, a tagállamok fosszilis tüzelőanyagoktól való függését, valamint a beruházási árak emelkedését is.

A Tanács megegyezése értelmében a REPowerEU fejezeteket csak azokban az esetekben kell benyújtani, ha a tagállamok kiegészítő finanszírozást szeretnének igénybe venni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretein belül – akár kölcsönök, akár vissza nem térítendő támogatások formájában. A javaslat azt is tisztázza, hogy a tagállamoknak a rendelet hatályba lépésétől kezdve 45 nap áll rendelkezésükre, hogy a Bizottságnak jelezzék, szándékukban áll-e hitelkérelmet benyújtani. Ugyanakkor, a hiteltámogatási kérelmet 2023. augusztus 31-ig lehet leadni. A Tanács döntése szerint a további 20 milliárd eurós alap finanszírozási forrásai az Innovációs Alapból, illetve kisebb mértékben az ETS kibocsátási egységek előreütemezéséből származnak majd.

A Bizottság 2022 májusában nyújtotta be a REPowerEU javaslatot és központi szerepet tulajdonított azoknak az intézkedéseknek, amelyek a közös uniós energiaellátás biztonságának növeléséhez járulnak hozzá. Egyik ilyen lépés egy önkéntes operatív „közös beszerzési mechanizmus” kidolgozása, amelynek keretében a részt vevő tagállamok nevében összesítenék a gázkeresletet és – kihasználva az európai piac erejét – közös tárgyalásokat folytatnának, majd kötnének szerződéseket.

Az lehetőség nyitva áll majd az Energiaközösség szerződő felei, vagyis Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia előtt is. Vagyis, azok a partnerországok, amelyek elköteleződöttek az EU belső piaci szabályai és a közös ellátásbiztonság iránt, részesülhetnek az uniós szinten kialkudott energiaárak által nyújtott előnyökből – amely valószínűsíthetően jobb árat jelent, mint amit egyénileg képesek lennének biztosítani.

A közös energiabiztonsági kérdések megoldása érdekében regionális csoportokat hoznak majd létre, amelyek során összehangolják a regionális, valamint a közös érdekű projekteket. Vagyis, megkezdődött egy közös uniós integrált energiapiac kiépítése, közös hálózatok, tárolók és közös beszerzés révén. Mindez rendkívül felerősíti a tagállamok közötti innovációs versenyt: a különböző tagállamok ipara ugyanolyan áron jut majd energiahordozókhoz. Következésképpen, versenyelőnyre csak akkor tudnak szert tenni, ha megoldásaik más tagállamoknál innovatívabbak.”

Forrás:
Pontosították a REPowerEU javaslatot; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog; 2022. október 5.

Közigazgatási, politikai informatika

Vezérigazgatóként tért vissza az IdomSofthoz Both András

„A Braun Péter-díjas szakember szeptember óta irányítja a NISZ Zrt. alá tartozó vállalatot.

Szeptembertől Both András irányítja vezérigazgatóként az Idomsoft Zrt.-t, derül ki a vállalat honlapjáról. A szakember számára nem ismeretlen a terep, ugyanis 2018-tól három évig dolgozott már a cégnél fejlesztési vezérigazgató-helyettesként.

Both András a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett gazdaságinformatikus diplomát. Karrierje során volt alkalmazásfejlesztő, projektmenedzser, de alapított és vezetett digitális ügynökséget is. Hét éve dolgozik az államigazgatásban. 2015-től 2018-ig a Lechner Nonprofit Kft. infokommunikációs igazgatóságát vezette. 2018 augusztusában kinevezték az IdomSoft Zrt. fejlesztési vezérigazgató-helyettesévé, ahol többek között az eSzemélyivel kapcsolatos fejlesztéseket irányította. Az ottani munkájával 2020-ban sikeresen pályázott a Vezető Informatikusok Szövetsége által kiírt Braun Péter-díjra, amellyel a szakmai szervezet a 35 évnél fiatalabb informatikai vezetők munkáját ismeri el.

2021 júniusában az akkor alakuló új kormányzati céghez, a DKF (Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment) Kft.-hez igazolt. Jelenlegi kinevezéséig az e-közigazgatással, informatikával, valamint infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos projektek felügyeletét ellátó szervezet CIO-jaként dolgozott.”

Forrás:
Vezérigazgatóként tért vissza az IdomSofthoz Both András; Bitport.hu; 2022. október 7.

Egyre népszerűbb az Ügyfélkapu+

„2022 nyarának kezdetén elindult a NISZ Zrt. emelt szintű, kétlépcsős azonosítási szolgáltatása, az Ügyfélkapu+. A Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül elérhető új azonosítási szolgáltatás előnye, hogy a kétlépcsős védelemnek köszönhetően illetéktelen személyek még az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó ismeretében sem tudnak bejelentkezni egy adott személy ügyfélkapus azonosításával az elektronikus ügyintézési felületekre. Az indulástól számított 4 hónap alatt már a húszezret is meghaladta az Ügyfélkapu+ segítségével történt azonosítások száma.

A Digitális Magyarország Ügynökség irányítása alatt működő NISZ Zrt. folyamatosan keresi azokat az újgenerációs, más területeken már bizonyított technológiákat, amelyek megkönnyíthetik és még biztonságosabbá tehetik az e-közigazgatási szolgáltatások használatát. A 2022. júniusában elindított emelt szintű, kétlépcsős azonosítás célja, hogy tovább növelje az elektronikus azonosítás és az online ügyintézés biztonságát, valamint támogassa a biztonságtudatos felhasználók igényeit.

Még biztonságosabb bejelentkezés

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás bevezetésével olyan elektronikus szolgáltatások és szakrendszerek is elérhetővé válhatnak, ahol a szolgáltató bejelentkezéskor megköveteli a magasabb azonosítási szintet. A kétlépcsős azonosítás lényege, hogy a széles körben elterjedt és általánosan használt jelszó alapú, egyfaktoros azonosítási módot kiegészíti egy következő faktorral, amely kizárólag az adott felhasználó birtokában lévő mobileszközhöz köthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felhasználónak bejelentkezéskor az ügyfélkapus felhasználónéven és jelszón kívül egy harmadik adatot, a mobiltelefonjára vagy tabletjére telepített hitelesítő (authenticator) alkalmazás által előállított, egyszer használatos, 30 másodpercenként frissülő kódot is meg kell adnia. A hitelesítő alkalmazás használatához nincs szükség internetre, az alkalmazás az ideiglenes kódot a saját, belső ideje alapján generálja.

Az Ügyfélkapu+ igénylése

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás ingyenesen vehető igénybe, használatához Ügyfélkapu regisztráció és egy olyan – lehetőség szerint kamerával rendelkező – mobileszköz szükséges, amely képes futtatni a független hitelesítő alkalmazásokat. Ilyen alkalmazás például az Android és az iOS platformon is díjmentesen elérhető NISZ Hitelesítő, de számtalan más, ingyenes alkalmazás is megfelel a célnak. Az emelt szintű azonosítási szolgáltatás igénylése az ugyfelkapu.gov.hu felületen történő bejelentkezést követően – az ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása után – kezdeményezhető. A felhasználó először kiválasztja az Ügyfélkapu+ igénylése menüpontot, majd a „Tovább az Ügyfélkapu+ igényléshez” gombra kattintva tudja párosítani az eszközeit a szolgáltatással.

Az Ügyfélkapu+ szolgáltatás igénylésével kapcsolatban további információ az alábbi videóban érhető el.

Emelt szintű azonosítás video

Forrás:
Egyre népszerűbb az Ügyfélkapu+; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2022. október 4.

Egy hét alatt több mint kétmillióan töltötték ki a népszámlálási kérdőívet

„Szombat 13.00 óráig 1.074 ezer címről 2,4 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. A népszámlálásban mintegy 5 millió cím érintett, vagyis az elmúlt egy hét alatt a címek 21,4 százalékáról beérkeztek a válaszok, az érintett települések aránya eléri a 99,6 százalékot. A legnagyobb arányban továbbra is Győrladamér településről érkeztek kérdőívek (a kitöltési arány meghaladja a 39 százalékot).

A megyék közül Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a kitöltési arány (25,3 százalék), a második Fejérmegye (24,1 százalék), míg a harmadik helyen Pest megye (23,6 százalék) áll. A megyei jogú városok esetében arányaiban Székesfehérvárról érkezett be eddig a legtöbb kitöltött kérdőív (a kitöltési arány 27,4 százalék), a második Szombathely (26,4 százalék), a harmadik Győr (25,4 százalék). Budapesten a kitöltési arány jelenleg 23,6 százalék. A fővárosi kerületek közül a 17. kerület (29,0 százalék), a 4. kerület (28,5 százalék), és a 15. kerület (27,6 százalék) áll az első három helyen.

Az online kitöltés a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az egyébként törvény szerint kötelező adatszolgáltatásnak. A kérdőív online kitöltése egy 2-3 fős család esetében mindössze fél órát vesz igénybe számítógépen vagy bármely, internetkapcsolattal rendelkező mobileszközön. Azok, akik nem rendelkeznek internethozzáféréssel, a közkönyvtárak számítógépeit térítésmentesen használhatják a kérdőív kitöltéséhez.

Mindenki, aki online kitölti a népszámlálási kérdőívet, nyereményjátékban vehet részt. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kérdőív beküldését követően regisztrálni a nyereményjátékra. A KSH az online kitöltés időszaka alatt naponta öt darab, százezer forint értékű, általános felhasználású vásárlási utalványt sorsol ki a kérdőívet kitöltő és a nyereményjátékra regisztráló háztartások között. A nyereményjáték részletes szabályzata elérhető a nepszamlalas2022.hu/nyeremenyjatek címen.”

Forrás:
Egy hét alatt több mint kétmillióan töltötték ki a népszámlálási kérdőívet; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. október 8.

Informatika, távközlés, technika

Az EU hat európai helyszínen kezdi meg a kvantumtechnológia alkalmazását

„A mai napon az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) részéről bejelentették az első európai kvantumszámítógépeknek otthont adó hat helyszínt, amelyek Csehországban, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban kerültek kiválasztásra. Az egyes helyszíneken a meglévő szuperszámítógépekbe integrálandó kvantumszámítógépek egész Európát összekötő hálózatot alkotnak majd. A tervezett beruházás összértéke meghaladja a 100 millió eurót, amelynek felét az EU, másik felét pedig az EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő 17 ország biztosítja. A tudományos kutatók és iparági szereplők – legyenek bárhol is Európában – hozzáférhetnek a legkorszerűbb európai technológián alapuló hat kvantumszámítógéphez.

Az új kvantumszámítógépek eleget tesznek a kvantuminformatikai erőforrások és potenciális új szolgáltatások iránt az európai ipar és a kutatóintézetek részéről jelentkező növekvő keresletnek is. Az új számítógépek képesek órák alatt megoldani többek között az egészségügyet, klímaváltozást, logisztikát vagy energiafelhasználást érintő összetett problémákat, szemben a jelenleg használt rendszerekkel, amelyek esetében ez hónapokat vagy éveket vesz igénybe, ráadásul az új számítógépek jóval kevesebb energiát is fogyasztanak.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök szerint: „Példaértékű, kimondottan európai projektről van szó. Erőforrásaink és a rendelkezésünkre álló know-how összevonásával vezető szerepet tölthetünk be egy olyan területen, amely alapvető fontosságú digitális társadalmunk jövője szempontjából. Mindez pedig segítségünkre szolgál az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Emellett fontos lépést teszünk azon álmunk megvalósítása felé, hogy Európában világszínvonalú, az EU területén bárhonnan hozzáférhető szuper-számítástechnikai és kvantuminformatikai infrastruktúrát építsünk ki.”

Az új kvantumszámítógépek várhatóan 2023 második felére lesznek elérhetők a fent említett hat helyszínen. A szóban forgó számítógépek használata az Európa számára ipari, tudományos és társadalmi jelentőséggel bíró területek széles köre tekintetében nyújt majd segítséget:

  • Felgyorsítják és hatékonyabbá teszik új gyógyszerek kifejlesztését az emberi test szimulálásával, „digitális ikermodelljének” létrehozásával, például virtuális gyógyszervizsgálatok elvégzéséhez.
  • Képesek összetett logisztikai és ütemtervezési problémákat megoldani, amelyek segítségével a gazdasági társaságok időt és üzemanyagot takaríthatnak meg.
  • Lehetővé teszik új anyagok, például repülőgépek számára polimerek, az autókba katalizátorok, napelemek vagy szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagok virtuális környezetben történő kifejlesztését és tesztelését, amelyek végtelen ideig képesek energiát tárolni.

Az új kvantumszámítógépek előrelépést jelentenek a digitális évtized keretében megfogalmazott célkitűzések megvalósítása szempontjából is, miszerint 2025-re elkészüljön a kvantumgyorsítással rendelkező első számítógépünk, illetve 2030-ra élen járjunk a kvantumkapacitások terén.

Tisztán európai kezdeményezésről van szó: az említett gépek teljes egészében európai hardverekkel és szoftverekkel működnek majd, az uniós finanszírozású kvantumkezdeményezések, nemzeti kutatási programok és magánberuházások keretében kifejlesztett európai technológia felhasználásával.

A következő lépések

A mai bejelentés egy nagyobb csomag része, amelynek keretében az EU európai kvantumszámítógépeket és -szimulátorokat szándékozik integrálni gyorsítóként a meglévő szuper-számítástechnikai infrastruktúrájába. A jövőben több kvantumszámítógép beszerzésére kerül sor. A kvantuminformatika és azon belül különösen a kvantumszoftverek továbbfejlesztése érdekében a Bizottság tudományos és ipari kiválósági központok létrehozását tervezi, ahol a kvantumszámítógépek és -szimulátorok tudományos és ipari felhasználási lehetőségeit egyaránt vizsgálják majd. Az iparági szereplőktől a tudományos körökön át a kvantumtechnológiát használó tágabb felhasználói közösségig mindenki előtt nyitva álló központok referenciaként szolgálnak majd a tudományos és ipari kvantumalkalmazásokhoz, és a jelenlegi nagy teljesítményű számítástechnikai kiválósági központokhoz hasonló módon szolgáltatásokat kínálnak, támogatást nyújtanak és könyvtárakat biztosítanak európai szervezetek számára.

Háttér-információk

A kvantumkezdeményezésben részt vevő 17 EuroHPC közös vállalkozásban részes ország a következő: Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és Norvégia.

Európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás

Az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) egy 2018-ban létrehozott jogi és finanszírozást nyújtó szervezet, amely lehetővé teszi az EU és az EuroHPC-ben részt vevő országok számára, hogy összehangolják intézkedéseiket és egyesítsék erőforrásaikat azzal a céllal, hogy Európa világelsővé váljon a szuper-számítástechnika terén. A Tanács 2021 júliusában elfogadta az EuroHPC közös vállalkozásról szóló rendeletet, amely további 7 milliárd euró összegű beruházást irányzott elő.

Az EuroHPC közös vállalkozás finanszírozta már a 2021 végén indult nagy teljesítményű számítástechnikai és kvantumszimulátor hibrid projektet (HPCQS) is. A projekt célja, hogy két – egyenként több mint 100 kvantumbitet (qubit) vezérlő – kvantumszimulátort integráljon két már meglévő szuperszámítógépbe:

  • A franciaországi székhelyű francia nemzeti szuper-számítástechnikai szervezet, a GENCI Joliot Curie elnevezésű szuperszámítógépe az egyik;
  • A németországi székhelyű Jülich Szuperszámítástechnikai Központ JUWELS elnevezésű szuperszámítógépe a másik.

Ennek megvalósításával a HPCQS, mintegy inkubátorház égisze alatt a világon egyedülálló kvantum-szuperinformatikai hibrid számítástechnikai infrastruktúra jön majd létre.

Kvantumtechnológiai kiemelt kezdeményezés

2016-ban az európai kvantumtechnológiákban érdekelt felek közzétették a Kvantumkiáltványt, amelynek eredményeképpen indult be 2018-ban az uniós finanszírozású, 10 éves, 1 milliárd euró összértékű, együttműködésen alapuló kutatási és innovációs kezdeményezés: a kvantumtechnológiai kiemelt kezdeményezés.

A Kvantum vezérprogram következő szakasza (amelynek finanszírozása a Horizont Európa program keretében történik) most veszi kezdetét. Ennek célja, hogy megszilárdítsa és kiterjessze Európa kutatási vezető szerepét a kvantumtechnológiák terén, valamint hogy közelebb hozza a kutatási eredményeket az ipari hasznosításhoz. A Kvantum vezérprogram keretében működő projektek technológiai fejlesztéseket dolgoznak ki és kínálnak downstream tevékenységekhez, például a kvantumszámítógépek és -szimulátorok telepítéséhez az EuroHPC közös vállalkozásban, vagy a kvantumalapú kulcsszétosztási (QKD) infrastruktúra kiépítéséhez az európai kvantumkommunikációs infrastruktúrára (EuroQCI) kezdeményezésben.

További információk

Az EuroHPC közös vállalkozás sajtóközleménye: Selection of six sites to host the first European quantum computers

Kvantum

Kvantumtechnológiai kiemelt kezdeményezés

EuroQCI kezdeményezés

Forrás:
Az EU hat európai helyszínen kezdi meg a kvantumtechnológia alkalmazását; Európai Bizottság; 2022. október 4.

Gyártói szövetség alakult a robotok felfegyverzése ellen

„Hat nagyvállalat egyértelmű állást foglalt a kérdésben, és nyílt levélben álltak ki a békés célú hasznosítás mellett.

Hat ismert robotgyártó, köztük a Hyundaihoz tartozó Boston Dynamics közös nyilatkozatban kiállt amellett, hogy az általános célú robotokat ne fegyverezzék fel. Amint arról az Axios beszámolt, a cégek nyílt levelet írtak a robotikai iparnak és a politikusoknak.

A Boston Dynamics, az Agility Robotics, az ANYbotics, a Clearpath Robotics, az Open Robotics és a Unitree Robotics a dokumentumban hangsúlyozták, hogy mint mindegyik új technológia, úgy a fejlett robotok megjelenése és magában hordozza a visszaélések lehetőségét, hiszen rosszindulatú személyek felhasználhatják a gépeket a polgári szabadságjogok megsértésére, illetve mások fenyegetésére, megkárosítására vagy megfélemlítésére. A távolról vagy autonóm módon működtetett, a nyilvánosság számára széles körben elérhető és az emberek lakó- és munkahelyén korábban elérhetetlen helyekre navigálni képes robotok fegyverekkel való ellátása új károkozási kockázatokat és súlyos etikai kérdéseket vet fel.

A társaságok rámutattak arra is, hogy félő, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható modellek felfegyverzése megingatná a közvélemény bizalmát a technológiában és ez csökkentené azokat az előnyöket, amelyeket az ilyen robotok a társadalom számára jelentenének. A gyártók ezért vállalták, hogy nem fogják fegyverként használni a saját fejlesztésű gépeiket vagy az általuk kifejlesztett robotikai szoftvereket és emellett másokat sem fognak másokat támogatni abban, hogy ezt tegyék. Továbbá, ha erre módjuk nyílik, akkor meg fogják vizsgálni, hogy az ügyfelek mire szeretnék használni a technológiájukat.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy semmiképpen sem támadják majd azokat a meglévő technológiákat, amelyeket az egyes nemzetek és azok kormányzati szervei alkalmaznak önvédelemre és a törvények betartására. A hat cég ezenkívül felszólította a politikai döntéshozókat, hogy működjenek együtt a robotok biztonságos használatának előmozdítása és a visszaélések betiltása érdekében. Felszólították a robotikai közösséghez tartozó összes szervezetet, szakembert, fejlesztőt, kutatót és felhasználót, hogy tegyenek hasonló kötelezettségvállalásokat.”

Forrás:
Gyártói szövetség alakult a robotok felfegyverzése ellen; SG.hu; 2022. október 7.

A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát

„ A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő, izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát.

A magyar vállalat nyilvános kibocsátáson szerezte meg a részvénycsomagot. A folyamatban lévő felvásárlási sorozat eredményeként a 4iG a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A tranzakció zárását követő három év során pedig további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecom-ban, amennyiben az izraeli illetékes tárca, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak a további tulajdonszerzéshez.

A Spacecom a globális műhold-kommunikációs piac egyik jelentős szereplője. A tel-avivi tőzsdén jegyzett cég világszerte kínál sugárzott, valamint széles sávú műholdas szolgáltatásokat. A globális lefedettséggel rendelkező szolgáltató Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pálya használatával.

A 4iG Nyrt. tulajdonszerzése a Spacecomban jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez is – tájékoztatott korábban a 4iG…”

Forrás:
Már az űrtechnológiában is érdekelt a 4iG; Infostart / MTI; 2022. október 7.

Görög felhőt épít a Google

„Az Alphabet még a múlt hét végén közölte, hogy a Google megépíti Görögországban is az első felhős régióját, ezzel segítve a görögöket abban a törekvésükben, hogy világszinten is jelentős felhős hubbá váljanak.

A megállapodás 2,2 milliárd euró értékű és 2030-ra 20 ezer álláshelyet teremthet a görög miniszterelnök szerint. A helyi felhős régió (adatközpontok csoportja köré építve) tárhelyet és felhőszolgáltatásokat biztosít majd a Google ügyfeleinek, segít jobban használni az adatokat, csökkenteni a válaszidőt és növelni a védelmet a kiberbiztonsági kockázatokkal szemben.

Kiriákosz Micotákisz vezetése alatt a helyi kormányzat a jelentések szerint igyekszik diverzifikálni a gazdaságot, valamint külföldi tőkét és big tech cégeket bevonni az országba.

Két évvel korábban a Microsoft is eldöntötte, hogy adatközpont-hubot épít Görögországban, de tavaly irodát nyitott az Amazon felhős divíziója is ott.”

Forrás:
Görög felhőt épít a Google; Harangi László; IT café; 2022. október 4.

Az amerikai kormányzat közzétette MI-biztonsági és átláthatósági szabályait

„Mivel irányelvekről van szó, sokak szerint csak a kormányzati alkalmazásokra lehet bármilyen hatásuk, de a big tech vállalatok vastag bőrén nem hatolhatnak át.

A Fehér Ház tegnap délelőtt tette közzé azokat a biztonsági, átláthatósági és adatvédelmi elveket, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási módjaira és korlátozásaira vonatkoznak. Az AI Bill of Rights öt pontját nyilvános konzultáció, az érintett piaci cégekkel (Microsoft, Palantir stb.) való egyeztetés, illetve emberi jogi és MI-etikai csoportok visszajelzései alapján alakították ki, a benne lefektetett szabályok pedig a kormányzat szándékai szerint nem csak az eredményesebb működést segítik elő, de mérséklik a való életben tapasztalható káros következményeket is.

A dokumentum előírja például, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosnak és effektívnek kell bizonyulniuk a tesztek és az érintett felekkel folytatott konzultáció során, de a már bevezetett alkalmazásokat is folyamatos felügyelet mellett kell működtetni. Kifejezetten kiemeli az algoritmikus diszkriminációt, vagyis az egyének és közösségek védelmét az elfogult döntéshozataltól, és határozott javaslatot tesz a leiratkozás lehetőségének biztosítására is az MI-rendszerekkel való interakciókról.

A terv szerint az embereknek amúgy is rendelkezniük kell adataik felhasználása felett, és közérthető nyelven kell őket tájékoztatni, ha automatizált rendszerekkel kerülnek kapcsolatba. A szabályok bevezetése ebben a formában még teljesen önkéntes, így a Fehér Ház saját megállapítása szerint hiába törekszik példamutatásra a szövetségi ügynökségek intézkedéseinek és származékos eljárási rendjének összehangolásával, ha a magáncégek már nem tartoznak az AI Bill of Rights hatálya alá.

Első lépésnek talán megfelel

Ahogy az ottani kommentárok felhívják rá a figyelmet, az amerikai kormány némi késésben van a fejlődési irány meghatározásában, amennyiben a mesterséges intelligencia szabályozásával már a saját térfelén is nagyon sokan foglalkoznak igen komolyan, köztük az Európai Unióval, sőt a Vatikánnal. Bár a tervek között olyasmi is szerepel, hogy az illetékes minisztériumok a hónapokban ajánlásokat tesznek közzé a káros vagy veszélyes algoritmikus technológiák visszaszorítására, ezek a lépések mindenképpen elmaradnak például az EU kidolgozás alatt álló rendeletétől, amely kategorizálja, annak alapján pedig korlátozza vagy tiltja a megfelelő MI-alkalmazásokat.

A kritikusok szerint tehát lehetséges, hogy a most megfogalmazott elvek átalakítják majd az amerikai kormányzati szervezetek algoritmizált döntéstámogatási folyamatait, de a magánszektorra vajmi kevés hatással lesznek. Mások ennél valamivel optimistábbak: az Allen Institute for AI társalapítója például arról beszélt a The Wall Street Journalnek, hogy a mostani javaslatok megfelelő végrehajtása mérsékelheti a mesterséges intelligenciával való visszaéléseket, miközben segítheti a jótékony felhasználást az orvostudományban, a közlekedésben vagy a vállalati termelékenységben is.”

Forrás:
Az amerikai kormányzat közzétette MI-biztonsági és átláthatósági szabályait; Bitport.hu; 2022. október 6.
Blueprint for an AI Bill of Rights; Office of Science and Technology Policy (OSTP), The White House; 2022. október 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az NMHH szerint nem csak az állam dolga, hogy rend legyen az Interneten

„Koltay András elnök úgy látja, a médiaszabályozás „alapvető mítoszai” ma is érvényesek.

Az internet szabályozása az állami szervek és a piaci szereplők közös felelőssége – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Siófokon.

Koltay András az Internet Hungary című kétnapos konferencia megnyitóján kifejtette: az internet ellenáll a hagyományos szabályozási megközelítésnek, és ez közös felelősséget telepít – a jogrendszer szintjén is – az állam egyes szerveire, a piaci szereplőkre, és magukra a felhasználókra, fogyasztókra is.

Kitért arra, hogy a médiaszabályozás „alapvető mítoszai” ma is érvényesek: ma is azonosíthatók a piaci hibák, a monopóliumra való hajlam, azok a veszélyek, amelyeket a közösség szenvedhet el, és ma is fontos a szabályozás biztosította egyéni szabadság és közérdek.

Azt mondta, a hatóság szerepe átalakulóban van. 2010-ben – az akkori médiatörvényt érő kritikák szerint – az online média szabályozása még „ördögtől valónak” tűnhetett, az elmúlt tizenkét évben azonban az Európai Unió is egyre jobban fordul az internet szabályozása felé – tette hozzá.

Felidézte: az audiovizuális irányelv 2018-as módosítása – a hagyományos média mellett – már tartalmazza a videomegosztókat, az október végén elfogadni tervezett, digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act) az online platformokat szabályozza, és két hete szivárgott ki az EU médiaszabadságról szóló törvénytervezete, amely egy sor klasszikus médiaszabályozási kérdést kíván európai szinten harmonizálni.

A hatóság elnöke közölte, az NMHH feladata lesz meghatározni, hogyan lehet fellépni a magyar joghatóságon kívül eső, nagy videomegosztókkal, online platformokkal szemben, és számon kérni az előírásokat a versenyhátrányban lévő, magyar joghatóság alatt lévő szolgáltatásokon.

Koltay András beszélt arról is, a hatóság olyan ügyekben is próbál segítséget nyújtani, mint a gyermekvédelem, a médiatudatosság, a fogyasztóvédelem és az online platformokkal kapcsolatos problémák kezelése. A NMHH az elmúlt hónapokban ezekkel kapcsolatos programokat indított el, amelyeknek remélhetően rövid időn belül látható eredményük lesz – fűzte hozzá.

A konferencia címére (Digitális teremtés – a paradicsom másik oldala) utalva megjegyezte: ma sincs két világ, „a digitális világ nem tud kiszabadulni a valóságból”.

„Ha az internet sodró erejére, a kultúrát, társadalmat átalakító hatásaira gondolunk, és arra, hogy Magyarország sokszor milyen védtelenül tud állni az ilyen erejű behatásokkal szemben, nem túlzás azt mondani, hogy a tét a magyar kultúra, a működő demokrácia, az egészséges lelkületű magyar társadalom fennmaradása” – fogalmazott az NMHH elnöke.”

Forrás:
Az NMHH szerint nem csak az állam dolga, hogy rend legyen az interneten; Infostart / MTI 2022. október 5.

Az e-sport és a videójátékok eddiginél lényegesen nagyobb és átfogóbb támogatását javasolja az Európai Parlament

„Az EP kultúráért és oktatásért felelős bizottsága a digitális szórakozási forma eddiginél lényegesen nagyobb és átfogóbb támogatását javasolja, mert az több szempontból is hasznos lenne a régiónak.

Miközben az EU polgárainak nagyjából fele játszik rendszeresen különböző digitális platformokon, a területre kevés figyelmet fordítottak eddig a gazdasági térség döntéshozói. Nagyjából így foglalta össze a szektor jelenlegi helyzetét az a jelentés [PDF], amelyet a héten az Európai Parlament (EP) Kulturális és Oktatási Bizottságának ülésén tárgyaltak meg. A testület a dokumentum alapján számos javaslatot fogalmazott meg, amelyekről már októberben dönthetnek az EP-képviselők.

A háttéranyag leszögezi, hogy a videójáték-ökoszisztéma az egész világon vezető kulturális és kreatív ágazattá vált, amelynek becsült európai piaci részesedése 2020-ban 23,3 milliárd euró volt. A játékipar volt az egyetlen szegmens kulturális és kreatív szektoron belül, amely a Covid19-válság alatt forgalomnövekedést volt képes felmutatni. A videójáték-ágazat 2019-ben mintegy 87 ezer embert foglalkoztatott Európában.

A bizottság meglátása szerint a videójátékok ökoszisztémája innováción és kreativitáson alapuló teljes értéklánccal rendelkezik, amely a készségek és a know-how széles skáláját egyesíti. A játékfejlesztést és az ehhez szorosan kapcsolódó e-sportot erősen befolyásolja az innováció, így az folyamatos megújítást igényel. Ezen ökoszisztémák azonban harmonizált adatok, meghatározások és jogi keretek híján nem tudják teljes mértékben kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.

A jelentés kitér a terület pozitív hatására az oktatásban és a digitális készségek fejlesztésében, mivel a videójátékok osztálytermi használata gyakran arra ösztönzi a diákokat, hogy a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) területén válasszanak pályát, az e-sport pedig hozzájárulhat számos, a digitális társadalomban elengedhetetlen készség fejlesztéséhez.

Pénz, paripa, vízum

Mindezekre tekintettel a bizottság kezdeményezi az EU döntéshozó testületeinél, hogy hivatalosan ismerjék el a videójáték-ökoszisztémát mint jelentős, nagy növekedési potenciállal rendelkező iparágat, illetve hosszú távú, e-sportokat is figyelembe vevő videójáték-stratégia kidolgozására szólítja fel az érintetteket.

Ugyan az EU-n belül jelenleg is működik a Kreatív Európa program, amelynek segítségével az európai fejlesztők támogatást kaphatnak munkájukhoz, ám ennek összegét elégtelennek ítéli a beadvány. A támogatások növelése mellett indítványozzák egyfajta védjegy megteremtését is, amelyet az Európában készült alkotások kaphatnának meg. Továbbá tervben van a Videójátékok Európai Megfigyelőközpontjának felállítása is. Utóbbi feladata lenne, hogy harmonizált adatokkal, értékelésekkel és konkrét ajánlásokkal lássa el a döntéshozókat és az érdekelt feleket az ágazat fejlesztése érdekében.

Amennyiben fentebb rábólintanak, létrejöhet egy dedikált akadémia is, amelynek küldetése „az európai értékeket bemutató videójátékok népszerűsítése lenne”. A bizottság szerint a digitális játékok hamarosan megőrzendő és népszerűsítendő örökséggé válhatnak; ezért indokolt egy a kulturális szempontból legjelentősebb európai videójátékok megőrzését célzó archívum létrehozása.

A beadvány az e-sporttal kapcsolatban egyértelművé teszi, hogy nem lehet ugyanazok között a keretek között szabályozni, mint amelyek a hagyományos sportokra vonatkoznak. A terület általános támogatása és fejlődésének biztosítása mellett az elvégzendő feladatok között szerepel  egy charta kidolgozása, amely a kiadókkal, a klubokkal és a bajnokságok szervezőivel partnerségben kidolgozva támogatná az európai értékek népszerűsítését az e-sportversenyeken.

Felmerült továbbá a hivatásos e-sportolók foglalkoztatási státuszára vonatkozó harmonizált jogszabályi keretek létrehozásának lehetősége, illetve az is, hogy a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie a schengeni sportvízumhoz hasonló vízum létrehozását a hivatásos e-sportolók számára.”

Forrás:
Rágyúrna Európa a videójátékokra; Bitport.hu; 2022. október 5.

Kiberbiztonság

Európai Kiberbiztonsági Hónap 2022

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség idén őszre is meghirdeti az Európai Kiberbiztonsági Hónapot. Az Európai Kiberbiztonsági Hónap (ECSM) elnevezésű kampányt 2012 óta szervezik meg Európa-szerte a tagállamok. A Kiberhónap nemzetközi koordinálását az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) végzi.
Az októberi nemzetközi figyelemfelhívó kampány célja a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a kibertérben megjelenő fenyegetések széles körben történő megismertetése. Ennek érdekében minden év októberében a legváltozatosabb ötletekkel, módszerekkel és eseményekkel igyekeznek felhívni az állampolgárok figyelmét a kiberbiztonság fontosságára. Magyarország 2016 óta minden évben csatlakozik a kampányhoz.

A kampánnyal összefüggő tervezési és koordinálási feladatokat, valamint az érintett nemzeti és EU-s felekkel való kapcsolattartást és egyeztetést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet látja el.

Az európai kiberbiztonsági hónap 10 éves! Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve immár 10. éve valósítja meg a #CyberSecMonth-ot: az EU éves kampánya, amelynek célja, hogy az uniós polgárok és szervezetek körében népszerűsítse a kiberbiztonságot, és figyelemfelkeltő tevékenységek és a bevált gyakorlatok megosztása révén naprakész online biztonsági információkat nyújtson.

Az idei évi kampány mottója: „Think Before U Click”, #ThinkB4UClick. „Gondolkodj, mielőtt kattintasz!

Mit tudunk a témákról?

A zsarolóvírusok fénykora

A ransomware támadások az elmúlt év során minden korábbinál nagyobb problémát jelentettek, rávilágítva arra, hogy az informatikai rendszerek elleni támadások milyen súlyos fennakadásokat képesek okozni a társadalmak számára létfontosságú rendszerekben.

Miért ennyire káros? Mit tehetsz ellene? Mi a teendő, ha megtörtént a baj? Beszélgessünk róla!

Továbbra is sikeresek az adathalász módszerek

Napjaink legkomolyabb információbiztonsági fenyegetései közé tartozik az adathalász (phishing) tevékenység. Még a legszofisztikáltabb, legösszetettebb kibertámadás, – ami informatikai rendszerek, hálózatok összeomlásához, vagy a szervezetek legféltettebb belső információinak kiszivárgásához is vezet – a legtöbb esetben egyetlen e-maillel kezdődik. Mitől ilyen sikeresek az adathalásztámadások és mit tegyünk másképp, hogy ez ne így legyen? Találjuk ki együtt!”

Forrás:
Európai Kiberbiztonsági Hónap 2022; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2022. október 4.
Regisztráció (eseményet szervezőknek)
Események
Lásd még: European Cybersecurity Month 2022: Ten Years of Raising Cyber Awareness Throughout Europe; ENISA; 2022. szeptember 30.

Digitális geopolitika és geoökonómia

Nemzetközi űrpolitikai konferencia az NKE-n

„Az európai űrpolitika eredményeiről és jövőjéről szervez nemzetközi konferenciát az NKE EJKK Világűrjog és -Politika Kutatóintézet 2022. október 13-án.

Az intézmény közleménye szerint az angol nyelvű rendezvényen az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség, valamint az európai űripar és több nemzeti űrügynökség képviselői tartanak előadást az NKE Széchenyi Dísztermében.

A konferencia támogatói, társszervezői a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Paris Saclay Egyetem.

„A világűrbe telepített rendszerek mára a gazdaság alapvető folyamatait támogatják, elég, ha a földmegfigyelésre, navigációra, internetre, a televíziózásra, illetve a meteorológiai megfigyelésekre gondolunk” – mondta Bartóki-Gönczy Balázs, a konferenciát szervező kutatóintézet vezetője. „Természetesen a modern hadviselés, védelmi rendszerek sem képzelhetőek el az »űrszegmens« nélkül. Ez egy olyan horizontális iparág, amely az élet, a gazdaság szinte minden területén érezteti a hatását, esetleges károsodása pedig beláthatatlan következményekkel bírna a gazdaságra. Egy új űrkorszak hajnalán vagyunk, mely egy kiújuló, de más jellegű űrversenyt vetít elénk” – tette hozzá. A konferencia jelentőségéről szólva kiemelte, hogy az Európai Unió is egyre aktívabb politikát folytat e területen, szorosan együttműködve az Európai Űrügynökséggel, valamint az európai államokkal. „Az EU autonómiáját biztosító nagy európai programok mellett (pl. Galileo, Copernicus) egyre több kihívással is meg kell küzdenie az uniónak, így időszerű egy kifejezetten e témát tárgyaló konferencia.”

A konferencia főszervezője az NKE Eötvös József Kutatóközpontján belül működő Világűrjog és -Politika Kutatóintézet, mely mára az Európai Űrügynökség jogi központjának (ECSL) nemzeti kapcsolattartója is. A kutatóintézet az NKE-nek a gazdaság egyik fő húzóágazatával, a világűrrel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat végző stratégiai egysége, amely tovább gazdagítja az egyetem kutatási tevékenységét és erősíti a hazai és külföldi tudományos tevékenységet végző intézményekkel való együttműködést. A kutatóintézet célja, a kutatások mellett társadalmasítsa a világűr emberi felhasználásának jogi és politikai aspektusait, valamint – a UNISPACE programon keresztül is – az oktatásban is erősítse e területek jelenlétét – írják.

A konferencia az NKE Széchenyi Dísztermében kerül megrendezésre jelenléti formában, azonban a programot online is követni lehet majd. A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. A konferencia másnapján, október 14-én a főszerep pedig a hallgatóké lesz az egyetemen, ugyanis első alkalommal kerül megrendezésre a Space Policy Student Symposium, ahol 10 hallgató és doktorandusz neves nemzetközi zsűri előtt mutatja be angol nyelven a világűr fenntartó használatával, illetve biztonság- és védelempolitikai aspektusaival kapcsolatos kutatásait.

A konferencia honlapja és programja: https://space.uni-nke.hu/

A hallgatói szimpózium programja: https://space.uni-nke.hu/student-symposium

Forrás:
Nemzetközi űrpolitikai konferencia az NKE-n; IT café; 2022. október 3.

Tovább késik az új tengerentúli személyesadat-továbbítási keretrendszer az EU és az USA között

„2022. márciusában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke közös politikai nyilatkozatban jelentették be, hogy 2022 végére az ún. Trans-Atlantic Data Privacy Framework (Keretmegállapodás) keretében harmadszorra is rendezni kívánják az európai polgárok személyes adatainak Egyesült Államokba való továbbításának helyzetét. Az alapelvekben ugyan megállapodtak, de ezidáig konkrét lépések nem születtek a Keretmegállapodás jogi keretek közé emelése kapcsán, így egyre valószínűbb, hogy a 2022 év végi határidőt nem fogják tudni betartani a felek.

Az ügy háttere: Az Atlanti-óceán túloldalára történő adattovábbítás az Európai Unió Bíróságának 2020-ban hozott Schrems II. döntése – amely a GDPR-ral szemben fennálló hiányosságai okán érvénytelennek nyilvánította az adattovábbítás akkori kereteit (EU-USA Adatvédelmi pajzs határozat) – óta fennálló szabályozatlan helyzete jelentős bonyodalmakat okoz, amely érinti a legnagyobb platform és social média szolgáltatókat is.

Az EUB Schrems II. ügyben tett megállapításaira reflektálva az új Keretmegállapodásban lefektetett alapelvek között szerepel az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz továbbított adatok korlátozott hozzáférésének és felhasználásának rögzítése; egy független és kötelező erejű döntésre jogosult kétlépcsős jogorvoslati rendszer felállítása (Data Protection Review Court); valamint a továbbított adatokhoz hozzáférő szervezetekre vonatkozó szigorú szabályok kidolgozása.

A Keretmegállapodás megszületésével az EU és az USA jelentős lépést tenne egy új, GDPR 45. cikk szerinti megfelelőségi határozat meghozatala felé, amely alapján a személyes adatok szabadon áramolhatnának az EU és az USA között. Azonban, amíg erre nem kerül sor, az adatkezelők számára marad az uniós szerződéses modell klauzulák (SCC), valamint az ún. kötelező erejű vállalati szabályok alkalmazása a transzatlanti adattovábbításhoz, amelyek ugyanakkor jelentős többletfeladatot rónak az érintett piaci szereplőkre.

Az Európai Adatvédelmi Testület egyébként üdvözölte az Unióban biztosított védelmi szinttel lényegében azonos védelmi szintet biztosító keretrendszer kidolgozását, és kifejezte az abban való aktív részvételi szándékát.”

Forrás:
Tovább késik az új tengerentúli személyesadat-továbbítási keretrendszer az EU és az USA között; Tóasó Bálint, Márkus Fanni; KPMG blog; 2022. október 5.

További amerikai szankciók a kínai technológiai vállalatok ellen

„Az Amerikai Egyesült Államok még jobban megnehezíti az ázsiai ország hozzáférését a mesterséges intelligencia technológiákhoz.

Úgy tűnik, hogy Washington további kereskedelmi korlátozásokat akar bevezetni a kínai mesterséges intelligencia- és szuperszámítógépes vállalatokra. Ennek a lépésnek katonai okai vannak, hogy így előzze meg, hogy Peking fejlett számítástechnikai technológiákhoz jusson. A lépésnek köszönhetően tovább nőhet a feszültség a két nagyhatalom között – minderről a The New York Times számolt be. Az újság cikke alapján az új intézkedések arra irányulnak majd, hogy csökkentsék Kína képességét a fejlett fegyverek és megfigyelőrendszerek gyártására.

2019 májusában Donald Trump hivatali ideje alatt az Amerikai Egyesült Államok olyan szabályokat vezetett be, amelyek megakadályozták, hogy a kínai cégek amerikai fejlesztésű technológiát adjanak el a Huawei kínai okostelefon-gyártónak. Biden most hasonló korlátozásokat alkalmazna más kínai társaságokra, valamint kormányzati kutatólaboratóriumokra és egyéb szervezetekre. A vállalkozásoknak világszerte megtiltanák, hogy amerikai gyártmányú technológiát adjanak el kínai szervezeteknek, vállalatoknak és laboratóriumoknak. Az egyelőre nem világos, hogy ezek a korlátozások mely cégekre vonatkoznának. Az viszont kiszivárgott, hogy az intézkedések korlátozhatják a kínai szuperszámítógépek és adatközpontok számára készült amerikai mikrochipek exportját is. Ezek azonban nemcsak a kínai kormányt, hanem a tudományos intézményeket és az olyan nagy internetes társaságokat is érintenék, mint az Alibaba és a Tencent.

A lépés mögött a kinai militarizálódás miatti aggodalom húzódik. A legtöbb szuperszámítógépes alkalmazás „normál” célokat szolgál, de vannak olyanok is, amelyek a fegyverfejlesztést vagy a -felügyeletet szolgálják. Így például egy az Intel és az nVidia chipjeiből épített szuperszámítógépet az ujgur kisebbség megfigyelésére használtak. Az intézkedés nem nevezhető meglepőnek, miután az nVidia már szeptemberben bejelentette, hogy az amerikai kormány korlátozza a szuperszámítógépekhez és a mesterséges intelligenciához használt számítógépes chipek eladását Oroszországnak és Kínának. ”

Forrás:
Kiterjeszt­hetik a kínai cégek elleni amerikai szankciókat; SG.hu; 2022. október 6.
Azóta már meg is jelent a hivatalos dokumentum a szankciókról:
Commerce Implements New Export Controls on Advanced Computing and Semiconductor Manufacturing Items to the People’s Republic of China (PRC); Bureau of Industry and Security (BIS), U.S. Department of Commerce; 2022. október 7. (PDF)

Számos technológiai kérdésben egyeztet az EU és az USA

„Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a következő, decemberi magas szintű találkozót megelőzően széles körben egyeztetéseket tart. Ez magában foglalja a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó ütemtervet, az ellátási lánc megszakadásával kapcsolatos közös javaslatokat és a töltési infrastruktúrára vonatkozó ajánlásokat. Tegnap az Európai Bizottság az Európai Tanács távközlési munkacsoportjának nemzeti képviselői számára beszámolt az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) aktuális helyzetéről. A TTC egy tavaly szeptemberben indított transzatlanti platform, amelynek célja a két hatalom közötti politikai konvergencia előmozdítása. A kezdeményezést kezdetben lelkesen fogadták, különösen mivel a Trump-adminisztráció után a transzatlanti kapcsolatok újraindítását jelentette. Konkrét eredmények nélkül azonban a kezdeti lelkesedés szkeptikussá vált.

Az Európai Bizottság a EURACTIV által megtekintett előterjesztésben azt hangsúlyozza, hogy „a harmadik miniszteri találkozóra konkrét eredményeket kíván elérni”. A találkozóra december elején kerül sor az Amerikai Egyesült Államokban, az időpontot és a helyszínt még nem erősítették meg.

A legutóbbi miniszteri találkozón az EU és az USA bejelentette, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozó alcsoportot hoz létre. A testület célja, hogy közös ütemtervet dolgozzanak ki a mesterséges intelligenciák értékelésére, azok megbízhatóságának elemzésére és a megoldásokat a kockázatok mérésére. A közös ütemterv tervezete a következő csúcstalálkozón várható. Az Európai Bizottság beszámolt arról, hogy az EU és az USA szakértőinek részvételével műhelytalálkozót szerveztek a magánélet védelmét javító technológiákról, hogy felmérjék e technológia érettségét. Várhatóan az új TTC-ülésen meghatározzák a témával kapcsolatos kísérleti projektet és a transzatlanti partnerek tanulmányt készítenek a mesterséges intelligencia munkaerőre gyakorolt hatásáról is.

Emellett az EU és az USA közös kísérleti projekten dolgozik az ellátási lánc zavaraira vonatkozó korai előrejelző rendszer kialakításán. A cél az, hogy a következő magas szintű találkozóra szakpolitikai ajánlásokat tegyenek arra vonatkozóan, hogy miként lehet a nyilvánosan elérhető információkat átvizsgálni a potenciális kockázatok azonosítása érdekében. Az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy a félvezető-értéklánc átláthatóságának javítása érdekében munkaértekezletet szervez az iparral. Brüsszel és Washington megállapodott a támogatásokra vonatkozó információk megosztásáról is.

A két fél májusban már jelezte a harmadik országok összekapcsolási infrastruktúrájának finanszírozásával foglalkozó munkacsoport létrehozását. Az Európai Bizottság szerint a munkacsoport jelenleg a déli féltekén lévő országok digitális infrastruktúrájába történő uniós és amerikai beruházások közötti lehetséges szinergiákat vizsgálja, hogy a következő ülésig legalább egy fejlesztési projektet meghatározzon. A munkacsoport kezdeti munkája Latin-Amerikára és Afrikára fog összpontosítani. Fontos követelmény a „megbízható”, azaz a szemben álló hatalmaktól – például Kínától – függetlennek tekintett szolgáltatók megtalálása. Az EU a tenger alatti kábelprojektekről is tárgyal, mert az Északi Áramlat vezeték nemrégiben történt szabotázsát követően az ilyen típusú infrastruktúra sebezhetősége a figyelem középpontjába került.

Az Európai Bizottság utalt „az orosz információs manipuláció és beavatkozás elterjedése elleni küzdelemre Latin-Amerikában és Afrikában”, valamint arra a közös szándékra, hogy „fokozni kívánják a kiskorúak védelmével és az internetes szerepvállalásuk erősítésével kapcsolatos munkát”. Washington egy az Európai Unió és más nyugati szövetségesek által támogatott kezdeményezés keretében az internet jövőjéről szóló nyilatkozatot szeretne, amely demokratikus elveket fogalmaz meg. Az emberi jogok interneten történő megsértésének kérdésében pedig az EU és az USA közös közleményt készít elő a következő miniszteri találkozóra. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó munkacsoport jelenleg az internet esetleges leállásának hatásait vitatja meg. Az ezzel kapcsolatos munkát felgyorsították annak érdekében, hogy decemberre eredményeket tudjanak felmutatni, „tekintettel az internetkapcsolatok számának világszerte növekvő voltára”. Az internetleállások miatt az ENSZ is aggódik, a legújabb nemzetközi eset Irán, ahol a kormány a mobilinternet-szolgáltatások leállításával próbálja elfojtani a tömegtüntetéseket”

Forrás:
Számos technológiai kérdésben egyeztet az EU és az USA; SG.hu; 2022. október 4.

Biden elnök rendelete az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között megkötött adatvédelmi keretrendszerhez kapcsolódó elektronikus hírszerzési tevékenység (SIGINT) szabályozásáról

„ Az amerikai elnök rendeletet írt alá az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) között megkötött adatvédelmi keretrendszerhez kapcsolódó elektronikus hírszerzési tevékenység (SIGINT) szabályozásáról, ami megnyithatja az utat az idén márciusban aláírt megállapodás hatályba lépése felé.

A Fehér Ház közleménye szerint a pénteken aláírt elnöki rendelet az amerikai elektronikus hírszerzési tevékenység szabályait foglalja keretbe, ami biztosítja az EU-val idén megkötött, az adatforgalmat megalapozó keretegyezményben foglalt amerikai vállalások teljesítését. A dokumentum rámutat: a transzatlanti adatáramlás nélkülözhetetlen eleme az Egyesült Államok és az EU közötti, évente 7100 milliárd dollár értékű gazdasági-kereskedelmi kapcsolatnak.

Az elnöki közlemény kifejti: a rendelet választ ad azokra az aggályokra, amelyeket az EU Bíróságának ítélete tartalmazott, amikor uniós jogszabályokra hivatkozva megsemmisítette a korábbi, EU-USA Adatvédelmi Pajzs nevű megállapodást.

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az elnöki rendelet tovább erősíti a személyiségi és állampolgári jogok védelmének már most is szigorú elemeit, amennyiben szabályozza az Egyesült Államok elektronikus hírszerzési tevékenységét.

Emellett az új rendelet független és kötelező érvényű eljárást hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy a részes tagállamok és gazdasági integrációs szervezetek jogi eljárást indítsanak, ha vélelmezik, hogy a SIGINT olyan módon jutott hozzá személyes adatokhoz, amely sérti a hatályos amerikai jogszabályokat.

A Fehér Ház közleménye kiemeli: az elnöki rendelet előírja, hogy elektronikus hírszerzési tevékenység kizárólag jól meghatározott nemzetbiztonsági célból valósulhat meg, és erre garanciákat is tartalmaz. A rendelet előírja a hírszerzés által begyűjtött személyes információk kezelési szabályait, valamint azt is, hogy az Egyesült Államok hírszerzési szervei az elnöki rendeletben szereplő új előírásokkal és biztosítékokkal összhangban módosítsák eljárási szabályaikat és gyakorlatukat.

Az ügy előzménye, hogy az EU Bírósága 2020 júliusában érvénytelenítette az EU és az Egyesült Államok közötti adattovábbításnak addig keretet adó Adatvédelmi Pajzs megállapodást. Az indoklás szerint a megállapodás nem védte kellőképpen az európai felhasználók személyes adatait, ugyanis az Egyesült Államokban nincs megfelelő garancia arra, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek ne férhessenek hozzá külföldi állampolgárok adataihoz. ”

Forrás:
Joe Biden aláírta – Jelentős amerikai-uniós együttműködés indulhat; Infostart / MTI; 2022. október 7.
Lásd még: FACT SHEET: President Biden Signs Executive Order to Implement the European Union-U.S. Data Privacy Framework; The White House; 2022. október 7.
U.S.-EU Trans-Atlantic Data Privacy Framework; Rachel F. Fefer, Kristin Archick; Congressional Research Service; 2022. június 2. (PDF)

Szakirodalom

Digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettsége

„A kormány T/1305 számon benyújtotta a 2013. évi XXXVII. törvényt módosító javaslatát, mely az Európai Unió 2011/16/EU irányelve legutóbbi módosításának ((EU) 2021/514 irányelv,DAC7) a magyar jogrendbe történő átültetését célozza. Az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatok uniós szintű közigazgatásiegyüttműködés eddigi szakaszairól az alábbi Infojegyzetek készültek: Nemzetközi adóigazgatási együttműködés az EU-ban (2017/14.), Adóügyi információcsere (2020/89.) és A digitális szektor adóztatása (2021/53.).”

Forrás:
Digitális platformok adatszolgáltatási kötelezettsége; Horváth Irén; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2022/15.; 2022. október 3. (PDF)

Törvények, rendeletek

Lázár Jánoshoz kerül az autópálya-koncesszió felügyelete

„ Az építési és beruházási miniszter a gazdaságfejlesztési minisztertől veszi át az autópálya-koncesszió felügyeletét.

Egy szerda este közzétett kormányrendelet szerint csütörtöktől Lázár János gyakorolja „az országos közutak és műtárgyaik létrehozására és működtetésére vonatkozó koncessziós szerződésekkel összefüggésben az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében elvégzi a koncessziós szerződésekben rögzített gyakorisággal az üzemeltetési és karbantartási tevékenységek ellenőrzését is” – írja a hvg.hu.

Ez a már megkötött szerződésekre is érvényes. A kormánytagok hatáskörét meghatározó jogszabály szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hatásköre volt egyebek mellett a koncessziós szerződések ellenőrzése. Az autópályákra vonatkozóan ez került át az építési és beruházási miniszterhez. ”

Forrás:
Csere Lázár János és Nagy Márton között; Infostart; 2022. október 6.

Már az önkormányzatoknak is kötelező a 25 százalékos fogyasztáscsökkentés

„ A kormány módosította az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozását. Lehetőséget is tartalmaz.

A csütörtöki naptól a helyi önkormányzatokra és az általuk fenntartott költségvetési szervekre is érvényes a 25 százalékos kötelező fogyasztáscsökkentés – derül ki a szerda esti közlönyből.

A kormányrendelet lehetővé teszi ugyanakkor, hogy az alapítványok, közalapítványok és intézményeik, az egyházi és a nemzetiségi önkormányzati intézmények csatlakozzanak a csökkentéshez, és ebben az esetben – ha ezt 15 napon belül közlik –, a földgázkereskedők kötelesek az érvényes szerződéseikben szereplő mennyiség csökkentését elfogadni, ami automatikusan bekerül a szerződésbe, és a kereskedő emiatt semmilyen retorziót nem alkalmazhat, „az e rendelet alapján keletkező vagyoni hátrány az intézményre, a csatlakozásra jogosultra nem hárítható át” – idézi a Hvg.hu.

A külképviseleteket viszont kivették a rendelet hatálya alól. ”

Forrás:
Már az önkormányzatoknak is kötelező a 25 százalékos fogyasztáscsökkentés; Infostart; 2022. október 6.