Tartalomjegyzék

„A demokratikusan választott önkormányzatok rendszerében 35 év alatt megteremtődtek a feltételei egy olyan felfogásnak, hogy a központi hatalom és a helyi hatalom szövetségese legyen egymásnak – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Székesfehérváron, a helyi önkormányzatok napja alkalmából rendezett hétfői ünnepségen.

Navracsics Tibor emlékeztetett arra, hogy egy emberöltő telt el a rendszerváltoztatás óta, és az eltelt idő jól mutatja, hogy milyen óriási utat tett meg az önkormányzati rendszer.

Úgy fogalmazott: „ahogy haladtunk előre az időben, nagyon sokat csiszolódott az önkormányzatokkal kapcsolatos felfogás, a működésükről alkotott elképzelés és a központi kormányzatok viszonyulása is az önkormányzatokhoz”.

Hozzátette: a központi és a helyi hatalom érdekei sok esetben eltérőek ugyan, de van olyan közös cél, amely minden érdekellentétet felold: a közjó szolgálata.

A miniszter szerint a közigazgatásban dolgozók mindannyian arra szerződtek, hogy a közjót szolgálják.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy január óta olyan lehetőség van a kezükben, amit ha jól kihasználnak, akkor az önkormányzatok, a területi politika és Magyarország, és ezáltal minden magyar polgár egyaránt nyertese lehet.

Az, hogy egy minisztériumi szervezetrendszerbe tartoznak az önkormányzatok, a kormányhivatalok, a területfejlesztés felépülő intézményrendszere és az európai uniós források hasznosítását szolgáló intézményrendszer, annak a lehetőségét adja meg, hogy „a hétköznapi életben is partnerek lehessünk és együttműködhessünk” – mutatott rá.

A tárcavezető reményei szerint a minisztérium meg tudja erősíteni azt a hagyományt Magyarországon, amely az önkormányzatok számára is térségi szemléletet, annak pénzügyi támogatását, térségi fejlesztéseket és ezáltal egy okosabb munka- és forrásmegosztást tesz lehetővé, miközben a finanszírozási struktúra átalakításával serkenti az együttműködő önkormányzatok körét.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy nélkülözhetetlenek a települések és nélkülözhetetlen az a közösségszervező erő is, amivel az önkormányzatoknak is köszönhetően a települések rendelkeznek. „Ezért mi mindig szövetséget kérünk és szövetséget is ajánlunk az állam irányába, hogy együttműködéssel találjuk meg a kor kihívásaira a megfelelő válaszokat” – fogalmazott.

A városvezető azt kérte a minisztertől és a kormánytól is, hogy szövetségesként tekintsen az önkormányzati világra, mert az árvízi védekezés is megmutatta, hogyha ez az együttműködés létezik, akkor a nemzet és a nemzet polgárai jól járnak. Úgy vélte, egy új önkormányzati ciklus kezdete arra is lehetőséget ad, hogy áttekintsék, a változások hol váltak be és hol van esetleg valamilyen korrekcióra szükség.

Cser-Palkovics András szerint egy ország, egy nemzet versenyképességét ma nagyban meghatározza, hogy az adott települések milyen életminőséget tudnak biztosítani az ott élő embereknek, bármilyen generációhoz is tartozzanak. Ezért nagyon fontos az, hogy az önkormányzatiság erősödjön, és a települések nagyságtól és elhelyezkedéstől függetlenül növekedni tudjanak – tette hozzá.”

Forrás:
Adottak a feltételek a központi és a helyi hatalom szövetségéhez; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM); 2024. október 1.

Az ember a technológia mögött (Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17.)

„Mint minden technológia, az infokommunikáció és a mesterséges intelligencia egyszerre lehet áldás és átok is. Megannyi előnyük mellett nem kevés veszélyt is rejtenek magukban. Az idei Infotér Konferencia programjában mind a két terület megjelenik, és sok szó esik majd a technológiának a társadalomra és az egyénre gyakorolt hatásáról is.

Ember és technológia, kultúra és technológia találkozása, fenntarthatóság – ismét számos olyan téma megjelenik az októberi Infotér Konferencia programjában, amely túlmutat az infokommunikáció köré épülő konferenciák hagyományos. „Folytatódik az elmozdulás a tisztán technológiai beszélgetések felől egy olyan irányba, ahol azt vizsgáljuk, milyen hatással van és lesz életünkre, környezetünkre a technológia”, mondja a téma kapcsán Kulcsár Sándor, az Infotér szakértője.

Így jelennek meg például olyan kérdések, hogy miként tud együtt dolgozni a munkahelyeken négy olyan generáció, amelyek közül kettő még a digitális forradalom előtt, kettő pedig utána szocializálódott, vagy miként hat a csúcsvezetők döntéseire a mesterséges intelligencia. Az MI kapcsán pedig szóba kerül a biológiai párhuzamok és az azokból levonható tanulságok is…

Kicsik és nagyok egy asztalnál

A konferencia nulladik napja immár harmadik éve az űr- és védelemiparról fog szólni a „Space&Defense” cím alatt. „A kettő amúgy is kéz a kézben a jár, vegyük csak például azt, hogyan befolyásolta, befolyásolja az orosz-ukrán konfliktust az Elon Musk-féle Starlink”, illusztrálja a két terület szoros összefonódását Kulcsár Sándor.

A hazai neves előadók (mint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vagy dr. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos) mellett idén a korábbiaknál több nemzetközi szereplőt is várnak annak ellenére is, hogy az Infotérrel párhuzamosan Milánóban rendeznek egy nagy európai űripari konferenciát. A tavalyi évhez képest újdonság lesz, hogy külön blokkban foglalkoznak a nemzetközi űripari ökoszisztéma fejlesztésével, egyebek mellett azzal is, miként tudnak elindulni a startupok ezen a területen, illetve miként lehet fokozni az űripar exportképességét – például a földmegfigyelések feldolgozásából nyert információ, tudás értékesítésével.

A nemzetközi jelenlét erősítése a konferencián azért is fontos, teszi hozzá Kristóf Péter, az Infotér innovációs szakértője, mert akár a hadi-, akár az űripart nézzük, a hazai piac önmagában nem értelmezhető, csakis nemzetközi kontextusban, ezért a hazai cégeket is fel kell tenni a globális térképre. Ezt segíti majd, hogy nem csak az Európai Űrügynökségtől és az Európai Unió Űrprogram-ügynökségétől várnak képviselőket, hanem a legnagyobb európai űripari vállalkozásoktól, mint az Airbus vagy a Thales, illetve jelen lesznek kifejezetten az űr és védelmi szektorokat célzó kockázatitőke-társaságok szakemberei is.

Velük nem csak a panelbeszélgetéseken lehet találkozni: a területen érdekelt startup- és scaleup-cégek külön tárgyalásokat foglalhatnak le velük. „A kiválasztott vállalkozások vezetői lehetőséget kapnak arra, hogy negyedórában személyesen is bemutassák vállalatukat és felkeltsék a befektetők és a nagy gyártók érdeklődését. A felkérés egyébként a befektetőktől érkezett, ők mondták, hogy érdeklik őket a magyar vállalkozások”, említi az egyik idei újdonságot Kristóf Péter.

A jövő katonája

A fentiek mellett hangsúlyosan foglalkozik a 0. nap tematikája az űrbéli földmegfigyelés polgári hasznosításával, és szóba kerülnek a településfejlesztéshez, az agráriumhoz vagy éppen a közlekedéshez kapcsolódó lehetőségek. Kristóf Péter szerint már vannak magyar szolgáltatók ezen a piacon, de a cél az lenne, hogy a potenciális ügyfelek meséljék el, mire lenne szükségük, és erre fejlesszenek megoldásokat a szállítók. Lenne itt keresnivalója a magyar cégeknek, mert robbanásszerűen nő a kis műholdak és az azokon keresztül elérhető szolgáltatások piaca – a lényeg az, hogy a műszer, a műhold megjárja az űrt, mert ez az „örökség” jelenti az igazi belépőt a piacra.

A védelmi ipar kapcsán megrendezendő panelbeszélgetés elsősorban a technológiára koncentrál: hogyan lehet használni például a kiterjesztett valóságot a hadviselésben, és milyen lesz a „digitális katona”. Ha Magyarország nagyobb hozzáadott értéket akar megjeleníteni a hadiiparban, akkor muszáj specializálódni, és ennek például jó terepe lehet a digitális katona, mondja Kristóf Péter. Hogyan lehet úgy felszerelni, felerősíteni és felokosítani a technológia révén, hogy harci helyzetben minél magasabb legyen a hatékonysága?

Középpontban a digitális állampolgár

A konferencia két fő napján előkerülnek mindazok a kérdések, amelyek nem hiányozhatnak egyetlen hasonló rendezvényről sem, például az ipar digitalizációja, az infokommunikációs fejlesztésekre fordítható EU-s és hazai források elérhetősége és felhasználásának mikéntje vagy éppen az információbiztonság. Ezek mellett viszont szóba kerülnek olyan témák, amelyek komoly aktualitással bírnak, illetve olyanok, amelyek az utóbbi időben kerültek az érdeklődés homlokterébe.

Az előbbiek közé tartozik a szeptember 1-jén hivatalosan is elindult Digitális Állampolgárság Program (DÁP). „Ez nem csak az állampolgárok millióit fogja érinteni, hanem a gazdaság szinte minden nagyobb szereplőjét, a közműszolgáltatóktól a bankokig. Nekik is számtalan feladatuk lesz, hogy az állampolgár valóban digitális lehessen, hogy olyan újszerű mechanizmusokat kapjon, amelyek révén sokkal egyszerűbben tudja elintézni napi ügyes-bajos dolgait. Külön panelben beszéljük át, hogyan jelenik majd meg mindez a mindennapokban”, említ egy különösen aktuális témát Kulcsár Sándor.

Több blokkban és beszélgetésben megjelenik a fenntarthatóság kérdése. Így például az egyik panelben az energiaközösségek technológiai, üzleti és jogi kihívásai kerülnek terítékre, míg egy másik a vízgadálkodást járja körbe. Egy aszállyal és árvízzel is sújtott évben nem kell különösebben magyarázni, hogy a komplex probléma megoldásában mekkora szerep juthat a modern infokommunikációs technológiáknak, kezdve a monitorozástól az előrejelzéseken át a vízhasznosítást szem előtt tartó településtervezésig. A körforgásos textilipar is a fenntarthatóság egyik mind fontosabb összetevőjévé válik: a modern társadalmakban egyre többet vásárolunk, miközben a használt vagy eldobott ruhadarabok újrahasznosítása csak nagyon kis részben megoldott – az itt felmerülő kérdésekre is válaszokat keresnek egy panelbeszélgetésben,

IT-biztonság: régi téma, új kérdések

A kiberbiztonság terén is számtalan, a technológián túlmutató kérdés merül fel. Idén nyáron a Crowdstrike szoftver elrontott frissítése miatti globális leállások nyomán az iparnak újra kell gondolnia sok mindent a beszállítói láncról, a kockázatkezelésről vagy a fejlesztésekről. „Ez az incidens megmutatta, hogy még a világ legnagyobb cégei is mennyire kitettek az ehhez hasonló nagy, központi szolgáltatásoknak. Vagy amikor leáll a Facebook hitelesítési szolgáltatása, és hirtelen emberek milliói azt veszik észre, hogy a Facebook-fiókjukkal nem tudnak belépni a megszokott online szolgáltatásaikra. Nem is gondolnánk, hogy két, egymástól nagyon távol lévő cég és szolgáltatás milyen szorosan összefügg, és ezért is kell újraértékelni a felhőszolgáltatásokat és a beszállítói láncokat”, fejti ki Erdei Csaba, az Infotér információbiztonsági szakértője.

Van ennek nemzetbiztonsági kockázata is, teszi hozzá. Miközben az Európai Uniónak célkitűzése, hogy 2030-ra elérje a kiberszuverenitást (éppen a fentiekhez hasonló incidensek elkerülése érdekében), addig a valóság az, hogy továbbra is kínai hardvereken futtatunk amerikai szoftvereket. „Kérdés, hogy hat év alatt milyen változást tudunk elérni ezen a téren”, teszi fel a költői kérdést Erdei Csaba. Az egyik lehetséges kiút a terméktanúsítás már sokszor javasolt, de még csak ritkán alkalmazott módszere lenne: bizonyos ágazatokban, bizonyos helyzetekben csak olyan szoftvert lehetne használni, amely rendelkezik független fél által kiállított minőségi és/vagy biztonsági tanúsítvánnyal. „Tudjuk, hogy ez lassú, körülményes és drága, de előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz bizonyos érzékeny ágazatokban, például az egészségügyben vagy az energetikában, és ez ügyben az államoknak, illetve az EU-nak kellene lépnie”, véli az Infotér szakértője.

Az utólagos ellenőrzés helyett pedig az előzetes minőségbiztosítás is fontos lépés lenne. Erdei Csaba az élelmiszeripart hozza fel példának: ott, mielőtt bárki belefogna bármilyen élelmiszer gyártásába, bizonyítania kell, hogy megfelel az iparági előírásoknak. Egy ötfős kisvállalkozás nem kínálhat kritikus szolgáltatást az atomerőművekben, mert fel sem merülhet szállítóként, ugyanakkor manapság egy ötfős pénzügyi startup nyugodtan kezelheti (kezelhetné) több tízezer ember pénzügyeit.

NIS2: a biztonság érdekében

Az IT-biztonságon belül külön aktualitása van a NIS2 uniós irányelv alkalmazásának. A jogszabály az Infotér Konferencia zárásának másnapján, október 18-án lép hatályba – addigra kell az érintetteknek bevezetni mindazokat a biztonsági kontrollokat, amelyek a rendszereik besorolása alapján szükségessé váltak.

A hatóságok, így az SZTFH és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) minden lehetséges módon segítették a vállalatok, szervezetek felkészülését. „Az NKI által elérhetővé tett tájékoztatók és segédanyagok nagy érdeklődésre találtak az érintettek körében. A LinkedIn-oldalunkon megjelenő anyagok kimagasló nézettséget hoztak, a weboldalunkon is sokan tájékozódnak. A visszajelzések alapján ezek az anyagok jelentősen hozzájárultak a szabályozás megértéséhez és a felkészülés megkönnyítéséhez, sokan használják, forgatják napi szinten”, mondta el kérdésünkre Szabó Lajos, az NKI igazgatója.

Az érintettek felkészülése heterogén, de folyamatos, és a hatóság egyértelműen látja az előrehaladást az érintett szervezeteknél. Az NKI hatáskörébe tartozó szereplők különös figyelmet fordítanak a szabályozásnak való megfelelésre, a felkészültségi szint javulása és a felek közti párbeszéd is folyamatos. A hatóság célja, hogy minden érintett szervezet megfelelően készüljön fel a szabályozás hatálybalépésére, ehhez igyekszik folyamatosan tájékoztatni az érintetteket.

Ugyanakkor a NIS2 implementációja nem egyszerű folyamat. Az érintettek jelentős részének eddig nem kellett kiberbiztonsági jogszabályi követelményeknek megfelelniük. Nekik mindenképp célszerű akár külső, akár belső segítséget igénye venniük, hogy be tudják azonosítani, milyen lépéseket kell megtenniük a jogszabályi megfelelés érdekében. A biztonsági osztályba sorolásról és az egyes biztonsági osztályoknak megfelelő védelmi intézkedésről szóló 7/2024-es MK rendelet elég jól definiálja az elvárásokat, az NKI által adott segédlet pedig gyakorlati tanácsokat ad az értelmezéséhez.

Új jogszabályok

Az is igaz ugyanakkor, hogy bizonyos jogszabályok még hiányoznak. „A piaci szereplők nagyon várják, hogy jelenjenek meg a hiányzó rendeletek, jöjjenek ki az iránymutatások, értelmezések”, mondja Erdei Csaba. Különösen fontosnak tartják az auditeljárásokról szóló rendeletet, illetve azt, hogy milyen következményekkel jár az auditokon való meg nem felelés.

Ezzel együtt Szabó Lajos szerint határozottan kijelenthető, hogy európai összehasonlításban a jogszabályi környezet tekintetében nem látszik elmaradás a többi tagállamhoz képest. Magyarországon a Kibertantv. és a követelménykatalógus biztos alapot teremt a NIS2 irányelveknek történő megfelelésre. A tervezett jogszabály-módosítások célja, hogy még inkább összhangba kerüljenek a nemzetközi követelményekkel, és támogassák a NIS2 irányelv hatékony végrehajtását. A jogszabályi változások várhatóan további tisztázásokat és pontosításokat tartalmaznak, amelyek elősegítik a szabályozás betartását és a megfelelés egyszerűsítését. Ezen kívül a 11 éves IBTV felülvizsgálatára is sor kerül az implementáció mellett.

„A jogalkotó célja, hogy az ez idő alatt felgyülemlett tapasztalatokat beépítse a joganyagba, ahol lehet, áramvonalasítsa a folyamatokat, tisztázzon fogalmakat és szerepeket, megkönnyítse az érintett szereplők számára a megfelelést, miközben fenntartja a magas biztonsági elvárásokat. A készülő változások kitérnek majd olyan napjainkban kiemelt fókuszban levő témákra is mint a felhőhasználat szabályozása”, teszi hozzá Szabó Lajos.”

Forrás:
Az ember a technológia mögött; Schopp Attila; IT Business; 2024. október. 4.
Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17., Balatonfüred

Közigazgatás, politika, jog

Uniós projektekhez szükséges önerőhöz nyújt pályázati támogatást a kormány

„A kormány célja, hogy 2027 végére a lakosság számának megfelelő mértékre növelje a magyaroknak jutó uniós pénz arányát.
A most megjelent Felhívás arra ad lehetőséget, hogy a már benyújtott pályázatokhoz szükséges önerőt magyar költségvetési forrásból kiegészítse.

A közvetlen Európai Uniós források maximális elérését segíti elő a 2024-ben a Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszter által a kormany.hu valamint a palyazat.gov.hu weboldalakon meghirdetett felhívás, amely a 2021-2027-es programozási időszakra benyújtott pályázatok hazai forrásból történő támogatását teszi lehetővé többek között költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyesületek, egyházi jogi személyek, alapítványok és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok számára.

A támogatási kérelmek befogadására a felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség. ”

Forrás:
Uniós projektekhez szükséges önerőhöz nyújt pályázati támogatást a kormány; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium / MTI OS; 2024. október 2.
—

„A Magyar Kormány elkötelezett amellett, hogy a 2021-2027 programozási időszak végére a közvetlen irányítású uniós programok keretéből elnyert magyar részesedés arányát a lakosságarányos mértéknek megfelelő szintre növelje.

A Felhívás lehetőséget nyújt az Európai Bizottság felé már benyújtott pályázatok önerő támogatására.

A közvetlen Európai Uniós források maximális elérését segíti elő a 2024-ben a Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszter által a https://www.kormany.hu valamint a https://www.palyazat.gov.hu weboldalakon meghirdetett felhívás. A Felhívás a közvetlen irányítású uniós programok keretében a 2021-2027-es programozási időszakra benyújtott pályázatok hazai forrásból történő támogatását teszi lehetővé; többek között költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, egyesületek, egyházi jogi személyek, alapítványok és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok számára.

A támogatási kérelmek befogadására a Felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség.”

Forrás:
A közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek hazai forrásból fedezett önerő támogatása a 2024. évben; Pályázati Portál; 2024. október 1.
KTM-1-2024 FELHÍVÁS a 2024. évben az egyes közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek ÖNERŐKÖLTSÉGÉNEK hazai forrásból történő támogatásához; 2024. szeptember 10. (DOC-fájl)

Európai Unió

A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai

„Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, az európai gazdaságpolitika egyik meghatározó személyisége: jelentései, elemzései általában nagy hatással vannak az európai gazdasági térségre, beleértve Kelet-Közép-Európa országait is. A Draghi-jelentés főbb következtetései közvetlen hatást gyakorolnak a régió gazdasági kilátásaira, pénzügyi stabilitására és az európai integrációs folyamatra.

1. Pénzügyi stabilitás és monetáris politika

Draghi jelentései hangsúlyozzák az európai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását, és azt sugallják, a kelet-közép-európai országoknak is fontos szerepük van ebben a folyamatban. A jelentés szerint a globális pénzügyi bizonytalanságok, mint például az inflációs nyomás, az energiaárak emelkedése és a geopolitikai feszültségek, komoly kihívásokat jelentenek. Ezért a régió országainak szorosabban kellene együttműködniük az eurózónával, és olyan monetáris politikákat kellene követniük, amelyek támogatják a pénzügyi stabilitást és az infláció elleni küzdelmet. Draghi rámutat arra is, hogy a jegybankoknak készen kell állniuk a kamatlábak növelésére, ha az infláció túllép egy fenntartható szintet.

2. Gazdasági növekedés és szerkezeti reformok

A Draghi-jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kelet-közép-európai országoknak folytatniuk kell a szerkezeti reformokat. A jelentés rámutat arra, hogy az innováció, a digitalizáció és a zöld átállás a legfontosabb hajtóerők a jövőbeli növekedés szempontjából. Ennek érdekében a kormányoknak támogatniuk kell az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az infrastrukturális beruházásokat. Emellett a munkaerőpiaci reformok, amelyek elősegítik a foglalkoztatottságot és növelik a munkaerő rugalmasságát, elengedhetetlenek a versenyképesség javítása érdekében.

3. Az európai integráció és a strukturális alapok szerepe

Draghi kiemeli, hogy a kelet-közép-európai országok számára az európai uniós tagság továbbra is kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás és növekedés szempontjából. A jelentés arra ösztönzi a régió országait, hogy aktívabban vegyenek részt az európai integrációs folyamatban, hatékonyan használják fel az EU strukturális és beruházási alapjait a gazdaságuk fejlesztésére. Draghi hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások megfelelő felhasználása kulcsfontosságú a gazdasági diverzifikáció, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a versenyképesség javítása szempontjából.

4. Fiskális fegyelem és adósságkezelés

A Draghi-jelentés felhívja a figyelmet a fiskális fegyelem és az adósságkezelés fontosságára is. Bár a kelet-közép-európai országok adósságszintje általában alacsonyabb az eurózónához képest, Draghi szerint a költségvetési politikáknak fenntarthatónak kell maradniuk. A régiónak fel kell készülnie arra, hogy ellenálljon a külső sokkoknak, például az energiaárak emelkedésének vagy a globális piaci bizonytalanságoknak. A jelentés hangsúlyozza a költségvetési reformok, a hatékony adózás és a korrupció elleni küzdelem szükségességét is, hogy biztosítani lehessen a pénzügyi erőforrások megfelelő felhasználását.

5. Energiapolitika és klímaváltozás

A Draghi-jelentés kiemeli a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát és az energiapolitika szerepét a kelet-közép-európai régióban. A zöld átállás elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából, és a kelet-közép-európai országoknak jobban kellene törekedniük a megújuló energiaforrások kiaknázására, az energiahatékonyság növelésére és az energiafüggőség csökkentésére. A jelentés szerint a zöld gazdaságra való áttérés nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár, hiszen új munkahelyeket teremt és elősegíti a technológiai innovációt.

Összefoglalásként, a Draghi-jelentés következtetései számos fontos tanulsággal szolgálnak a kelet-közép-európai országok számára. A pénzügyi stabilitás fenntartása, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása, a szerkezeti reformok végrehajtása, az európai integráció előnyeinek kihasználása, a fiskális fegyelem fenntartása és a klímaváltozás elleni küzdelem mind-mind olyan területek, ahol a régió országainak aktív és átgondolt politikát kell folytatniuk. A Draghi-jelentés üzenete egyértelmű: a kelet-közép-európai országok számára a jövőbeni sikerek kulcsa az európai integrációban rejlő lehetőségek maximális kihasználása és az adaptív, hosszú távú stratégiai gondolkodás.”

Forrás:
A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai; Hegedűs Csilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. október 2.

Az új Európai Bizottság lehetséges összetétele zöld szemmel

„Ursula von der Leyen bemutatta a következő 5 évre szóló kabinetjét, amelynek összetételével eltérően elégedettek az országok és az érintett szektorok. Írásunkban most zöld szemmel értékeljük az új Európai Bizottság lehetséges biztosait.

Ursula von der Leyen szeptember közepén mutatta be új biztosjelöltjeit, akik az Európai Bizottság kabinetjét adhatják az elkövetkező öt évben, amennyiben az Európai Parlament megerősíti őket pozíciójukban. Mivel a zöld témák terén komoly átalakulást javasol von der Leyen, így érdemes megvizsgálni ebből az irányból is az új portfóliókat és biztosjelölteket. Ahogy előző elemzésünkben is írtuk, von der Leyen a következő évekre szóló iránymutatásában igyekszik az Európai Zöld Megállapodással kapcsolatos gazdasági és társadalmi kritikákra választ keresni és úgy erősíteni az uniós versenyképességet, hogy közben az Európai Zöld Megállapodásban foglalt elképzeléseket is továbbviszi. Ez az elképzelés tetten érhető a javasolt új felépítéssel és pozíciókkal is.

A területek és az új biztosok

A kabinetben ügyvezetői alelnöki szintre emelnék a „Tiszta, igazságos és versenyképes átmenet” témáját, míg a korábban tisztán klímavédelemmel foglalkozó biztos szerepköre kibővül az „Éghajlat, nettó zéró és tiszta növekedés” témákra is. Ugyanezt a versenyképességet és a fenntarthatóságot összeházasító megközelítést követi az új környezetvédelmi portfólió is, amely ezt követően a „Környezetvédelem, a vízgazdálkodás rezilienciája és versenyképes körforgásos gazdaság” témáit fogja lefedni. Ezeken a területeken kívül fontos kiemelni az új „Fenntartható közlekedés és turizmus”, valamint a szintén kibővült „Energia- és lakhatás” portfóliókat is. Ezek utóbbiak pedig a másik tematikát erősitik a von der Leyen-féle bizottsági iránymutatásokból, miszerint a zöld átállás szociálisan igazságos is kell, hogy legyen.

Konkrétan milyen fontosabb feladatokat jelölt ki von der Leyen az új portfóliók vezetői számára a számukra megfogalmazott küldetéslevelekben? Minden küldetéslevélben közös vonás – függetlenül attól, hogy „zöld” témákkal foglalkozik-e vagy sem -, hogy kiemelten felhívja a figyelmet a 2030-as uniós klímacélok, a 2050-es klímasemlegességi célkitűzés, az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai teljesítésének, valamint a nemrég kiadott, versenyképességgel foglalkozó Draghi-jelentés főbb üzeneteinek fontosságára. Ez a vonás még jobb megerősíti von der Leyen elköteleződését az Európai Zöld Megállapodás továbbvitele mellett.

A leginkább prominens zöld portfóliót kapó Teresa Ribera Rodríguez Tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezetői alelnök számára egy új megközelítést jelöl ki von der Leyen az uniós versenyképesség erősítése érdekében azzal, hogy a Jólétért és iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnökkel és a Klímaáért, nettó zéró és tiszta növekedésért felelős biztossal együttműködésben dolgozza ki az új Tiszta Ipari Megállapodást, illetve az Energiáért és lakhatásért felelős biztossal dolgozzon az energiaárak, energiaszegénység és lakhatási válság csökkentésén. Továbbá a Környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztossal kell közösen dolgoznia a tiszta és körfogásos gazdaság kialakításán. Ezen felül Ribiera lesz az új 2040-es uniós cél kitűzését követően a felelőse annak is, hogy a szükséges jogszabályváltozások és részcélok biztosítottak legyenek a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében.

Ezek a fenti feladatok megjelennek a többi érintett ügyvezető alelnök és biztos küldetéslevelében is. Stéphane Séjourné Jólétért és iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök esetén kiemelt prioritásként szerepelnek a Tiszta Ipari Megállapodás, az Ipari Dekarbonizációt Segítő Törvény és a Nettó Zéró Ipar Törvény mihamarabbi megalkotása. Wopke Hoekstra számára az Éghajlat, nettó zéró és tiszta növekedés portfolió nem teljesen új, mivel Frans Timmersmannst váltotta a klímaváltozásért felelős biztosi pozícióban az előző bizottságban, azonban az ő esetén is bővült a felelősségi kör, valamint új megközelítést vár el tőle von der Leyen a következő években. Küldetéslevelében a 2030-as célok megvalósítása, a 2040-es célok elfogadása mellett az ipar zöldítésében, valamint a klímasemleges uniós infrastruktúra felé való elmozdulás szerepel kiemelt feladatként. Dan Jørgensen Energiáért és lakhatásért felelős biztost pedig von der Leyen azzal bízta meg, hogy csökkentse az energiaárakat, zöldítse az energiatermelést és ellátást, növelje az zöld energia arányát, valamint segítse a megfizethető és fenntartható lakhatás kialakítását Európában.

Az új bizottság értékelése zöld szemmel

Ursula von der Leyen bemutatójában elmondta, hogy az új bizottságot a következő években a kettős átállás (zöld és digitális – a szerk.) versenyképes megvalósítása kell, hogy vezesse, mivel ezek szorosan összefonódnak és területek felett ívelnek át, mivel egy „versenyképes, dekarbonizált és körfogásos gazdaságot szeretne építeni egy mindenki számára fair átmeneten keresztül”.

Ez az új, portfóliókon és területeken átívelő megközelítés, illetve az ipar versenyképes zöldítésének ügyvezető alelnöki szintre emelése mindenképpen illeszkedik von der Leyen víziójába, ami, hallgatva a kritikákra, úgy próbálja az európai zöld átállást véghezvinni, hogy közben az iparnak is kedvezzen. Hogy ez hogyan is fog működni a gyakorlatban, az viszont még kérdéses.

A szocialista Ribera szerint a klímavédelem szorosan összefügg a transzformatív szociális igazságossággal, miközben a jobbközép Hoekstra jóval konzervatívabb álláspontot képvisel, így sok ideológiai vita várható még a versenyképes dekarbonizáció gyakorlati megvalósítása körül. Itt jöhet a képbe Dan Jørgensen Energiáért és lakhatásért felelős biztos, mivel közismerten jó közvetítő és diplomata, amiről már több nemzetközi klímatárgyaláson is tanúbizonyságot tett. Azzal viszont, hogy a klímapolitikát von der Leyen nem teljesen baloldali és zöld pártok képviselőire tervezi bízni, valószínűleg az ipari szereplőket igyekszik leginkább megnyugtatni.

Összességében, bár még a biztosjelölteknek a novemberi Európai Parlamenti meghallgatáson is meg kell felelniük, úgy értékelhetjük, hogy mind a különféle klímaváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos témák magasabb figyelmet kaphatnak az új bizottsági felállásban miközben jobban figyelembe kell venniük a biztosoknak a szakpolitikák megalkotása és átültetése során az ipari, versenyképességi, jól(l)éti szempontokat is. Amennyiben a különféle prioritásokat és elvárásokat sikerül közös nevezőre hozni, úgy a zöld átállás mögé könnyebb lehet a gazdaság és a társadalom szélesebb rétegeit megnyerni – akik támogatása nélkül nem képzelhető el a sikeres és igazságos zöld átállás.”

Forrás:
Az új Európai Bizottság lehetséges összetétele zöld szemmel; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2024. október 3.

Szabados Richárd: Mesterséges intelligencia a globális versenyképesség szolgálatában (magyar elnökség 2024)

„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vitaindító előadásával vette kezdetét az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége keretében megrendezésre kerülő TechWeek elnevezésű nagyszabású szakmai fórum. A tanácskozás a mesterséges intelligenciát, annak főbb felhasználási módjait, szabályozási kérdéseit és globális versenyképességben betöltött szerepét állította az érdeklődés fókuszába.

A keddi nemzetközi konferencián részt vettek úgy uniós, mint nem uniós országok kormányzati szakértői, továbbá felsővezetői szinten a világ legkiemelkedőbb technológiai vállalatai. A konferenciával egy időben a Kormány fontos döntéseket hozott a mesterséges intelligencia leendő hatósági felügyeletével kapcsolatban.

Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett került megrendezésre a TechWeek Fórum, amelynek középpontjában azok a fejlett és feltörekvő technológiák álltak, amelyek hatással bírnak mindennapi életünkre úgy virtuális, mint nem virtuális téren.

A Vigadóban szeptember 30-án megtartott gálavacsorát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitotta meg. A miniszter beszédében kihangsúlyozta az MI versenyképességben betöltött szerepét, bemutatta Magyarország helyzetét a nemzetközi MI versenyben, és megfogalmazta Magyarország MI-vel összefüggő szakpolitikai ajánlásait.

Az október 1-i konferencián Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára nyitóbeszédében kiemelte, hogy soha nem látott hatékonyságnövekedést várunk a MI megoldásokról az élet minden területén.

Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár prezentációjában bemutatta a hazai kormányzati MI alkalmazást támogató programokat, stratégiákat, valamint az EU Mesterséges Intelligencia rendeletének hazai végrehajtásával kapcsolatos kormányzati terveket, és az ehhez kapcsolódóan létrehozni tervezett intézményrendszert.

Az eseményen bemutatkoztak olyan, a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése szempontjából kiemelkedő szakmai műhelyek, mint a hazai MI Koalíció, a SZTAKI, illetőleg a Neumann technológiai Platform.

A konferenciával egyidőben megjelent a Kormányhatározat arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt létrejön egy hazai szervezet, amelynek egyik célja, hogy szabályozói tesztkörnyezetet működtessen a fejlesztések előzetes tesztelésére. A vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon egyablakos ügyintézéssel működteti az uniós szabályozásból fakadó hatósági feladatokat, ügynökségi jelleggel minden más hatóság bevonásával.

Az esemény szakpolitikai szekciójában előadást tartott Lucilla Sioli az Európai Bizottság CONNECT főigazgatóságának Mesterséges Intelligencia és digitális iparért felelős igazgatója, Jens Lundsgaard az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának igazgató-helyettese, továbbá Guillaume Avrin Franciaország nemzeti mesterséges intelligencia koordinátora.

A nemzetközi nagy technológiai cégek úgy, mint a 4iG, a Huawei, a Microsoft, az AWS, továbbá a Samsung és az Oracle a panelbeszélgetésekben elsősorban azt tárgyalták, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg az üzleti és gazdasági életet, milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, és milyen lehetőségeket rejt a versenyképesség szempontjából.
Különös hangsúlyt kapott továbbá a jogszabályi környezet, tekintettel a nemrégiben elfogadott Mesterséges Intelligencia szabályzásáról szóló uniós rendeletre és annak jövőbeli végrehajtására.

Előbbieken túl Magyarország kiemelt célja volt, hogy a rendezvényt a tagállamok és a piaci szereplők közötti párbeszéd előmozdításának és a tudásátadás elősegítésének szentelje.”

Forrás:
Szabados Richárd: Mesterséges intelligencia a globális versenyképesség szolgálatában; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. október 3.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Friss megközelítéssel az építőiparról – A KSH és a METU közös kísérleti statisztikája az ágazat eddig nem látott jellemzőire világít rá

„Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikáinak sorozata. Az építőiparról szóló elemzés újszerű szemlélettel, a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával, az értéklánchosszra és a területi koncentráltságra fókuszálva mutatja be az ágazatot. Az építőipar nemzetgazdaságban képviselt súlya Magyarországon és az Európai Unióban nem különbözik jelentősen, viszont hazánkban átlagosan magasabb, mint az EU-ra vonatkozó érték. Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, tartósan meghaladva az uniós átlagot. Hazánkban az értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakul és nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék). A hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált, azaz több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott érték előállításából.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Budapesti Metropolitan Egyetem szakmai együttműködésében születő kísérleti statisztikák most megjelenő, második darabja az építőiparra fókuszál. Segítségével az érdeklődők a korábbinál árnyaltabb képet kaphatnak az ágazat működéséről, területi jellemzőiről, valamint az értéklánchossz vizsgálatán keresztül az építőipar különböző szegmenseinek kapcsolatáról. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, tartósan meghaladva az EU-átlagot. A bruttó hozzáadott érték és kibocsátás hányadosaként mérhető építőipari értéklánchossz az ezredforduló óta az uniós átlag közelében alakult, viszont nagyobb, mint Lengyelországban és Csehországban. Az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban) jóval kisebb, mintegy harmadakkora, mint az iparé, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék. Az ipar és az építőipar a szervezeti hátteret tekintve is különböző: míg az iparban az árbevétel 73 százaléka a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, addig az építőiparban az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.

A mostani kísérleti statisztikából az is kiderül, hogy a hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált, azaz több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott értékének előállításából. Míg az uniós régiók legnagyobb építőipari hozzáadott értéket termelő 10 százaléka az összes hozzáadott érték 41, 20 százaléka az 57 százalékát koncentrálta, addig Magyarországon 10 százalékuk (nevezetesen Budapest és Pest vármegye) adta az összes hozzáadott érték 40, 20 százalékuk (Budapest, Pest, Bács-Kiskun, Fejér vármegye) az 53 százalékát.

A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez.”

Forrás:
Friss megközelítéssel az építőiparról – A KSH és a METU közös kísérleti statisztikája az ágazat eddig nem látott jellemzőire világít rá, 2024.10.02.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 2.

Technika, tudomány, MI

Az állam és a mesterséges intelligencia kapcsolata (konferencia)

„Érkezik Levente és jönnek az MI mesterképzések is

Jövőre elindulnak az ország informatikát oktató egyetemi karain az első, kifejezetten MI, azaz mesterséges intelligencia témájú mesterképzései, összehangolt tanrenddel és követelményrendszerrel – jelentette be Charaf Hassan, a BME rektora egy szeptember 24-i konferencián. A Magyar Projektmenedzsment Szövetség és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) által szervezett rendezvény központi témája a közigazgatás és az MI kapcsolata volt. Az eseményen a Levente nevű szuperszámítógép várható képességeiről is szó esett.

A digitális átállás és azon belül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása napjaink egyik legfontosabb témája, amely komoly hatással van a gazdaságra és az államigazgatásra. E témakör köré épült a szeptember 24-én megrendezett szakmai konferencia. A konferenciát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) és a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) közösen szervezte. Az esemény helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt, ahol a szakma vezető képviselői a digitális jövővel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az előadók közt voltak a KIM, az NKFI Hivatal, és a NAV, valamint a BME, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat e területekért felelős vezetői, a vállalatok részéről pedig a Deloitte és a Stradamus tanácsadó szakértői.

A rendezvényen kiemelték: a gazdaság digitális átállása és az MI egyre kiterjedtebb alkalmazása kiemelt figyelmet kap mind a hazai, mind az európai pályázati források elosztásakor. A konferencia bemutatta, milyen eszközökkel ösztönzi az állam a gazdaság szereplőit az MI alkalmazására, és hogyan növelheti az MI az államigazgatás hatékonyságát. Az esemény felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számára számos kitörési lehetőség rejlik ezen a területen.

Friss bejelentés: jönnek az MI mesterképzések

A BME Q épületében rendezett konferenciát házigazdaként Charaf Hassan, a BME rektora nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy nemrégiben folytak le az egyetemek közt azok a tárgyalások, melyek eredményeként az ország szinte valamennyi informatikai felsőoktatási intézménye MI témájú mesterképzési szakot indít összehangolt tantervvel és követelményrendszerrel.

Egyes intézmények már 2025 februárjában, mások jövő év szeptemberében indítják ezeket az új képzéseket, amelyek során szorosan együttműködnek az iparági szereplőkkel. Bevezetik az úgynevezett mikrotanúsítvány-rendszert is, amelynek keretében rövidebb tanfolyamok elvégzése után államilag is elismert tanúsítványt kaphatnak azok, akik például digitális készségeket, vagy akár egy rövidebb mesterséges intelligencia alaptanfolyamot teljesítenek. Azok számára, akik továbbtanulnak, ezek a mikrotanúsítványok kreditet érnek majd, ha a témához kapcsolódó felsőoktatási képzésre mennek tovább e tanfolyamok hallgatói.

Fókuszált és hatékony MI stratégia szükséges

Szinte minden előadó hangsúlyozta, hogy az állam szerepe az együttműködés erősítésében rejlik. Kiemelték, hogy az állam maga is viszonylag új szereplő a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért mind az egyetemekkel, mind a vállalati szakértőkkel és tanácsadókkal együttműködve érdemes dolgozni azon, hogy az ország digitalizációs stratégiája, különösen az MI terén, fókuszált és hatékony legyen.

Ez különösen fontos egy olyan kritikus területen, mint a mesterséges intelligencia, hiszen jelenleg Magyarországon az emberek mindössze 3 százaléka használja aktívan az MI-t, míg az EU-ban ez az arány 7 százalék. Bár egyik érték sem magas, mindkettőn javítani kell – hangzott el a rendezvényen.

A konferencia előadói számos szempontból világították meg a mesterséges intelligencia szerepét az állami működésben és a közigazgatás mindennapjaiban. Ezzel nemcsak az állampolgárok, hanem a vállalatok, egyéni vállalkozók, valamint az e területen dolgozó szakértők munkáját is segítik.

Az állam aktívan segítse az ökoszisztémát, teremtsen piacot
Elhangzott, hogy az állam saját működésében is számos területen alkalmazhatna mesterséges intelligenciával támogatott informatikai megoldásokat. Több hozzászóló és szakértő is támogatta azt az ötletet, hogy az állam – sikeres nemzetközi példákat követve – nyílt innovációs szerepet vállalhatna a mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdításában. Ez azt jelentené, hogy az állam és annak kutatóintézetei, hivatalai megrendelőként is felléphetnének a vállalati szektor felé, különösen, amikor mesterségesintelligencia-rendszerek tesztelésére vagy bevezetésére van szükség.

Sok évtizedes az MI terület, de most pörög fel igazán

A BME egyik szakértő előadója kiemelte azt is, hogy a mesterséges intelligencia nem az utóbbi egy-két év fejlesztése, hanem egy több évtizedes tudományág, amelynek eredményeit nagymértékben befolyásolja a bevezetés és az alkalmazás területén rendelkezésre álló adatok mennyisége. Bár az adatok anonimizálása, tehát névtelenné tétele elengedhetetlen (elég az EU GDPR szabályrendszerére gondolni), a legnagyobb adatmennyiség sok tekintetben leginkább az állami és önkormányzati szektorban áll rendelkezésre, amit valamilyen rendezett formában akár a hazai kutatási hálózat, akár az egyetemek vagy az állammal szerződő vállalkozások rendelkezésére kellene bocsátani. Ez teremtheti meg annak a fejlesztési láncnak az alapját, amely egy erős mesterséges intelligencia ökoszisztéma kiépítéséhez szükséges Magyarországon.

Nem csak a digitalizációban, de a versenyképességet még jobban növelő MI sokkal aktívabb és szélesebb körű felhasználásában segít többek között az NKFI Hivatal pályázati rendszere is, a digitalizációt középpontba állító Neumann János Program célkitűzései mentén. Emellett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is aktívan részt vesz a fejlesztésekben, amely a legkülönbözőbb kutatási területeken tudatosan alkalmazza a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit, egy friss AI 4 Science nevű kezdeményezés révén fókuszáltan építenek szakmai közösséget – emelte ki előadásában Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció Elnöke. A HUN-REN egyébként hazai, központi finanszírozású kutatóhálózatot irányít, amely 11 kutatóközpontot, 7 kutatóintézetet és 116 támogatott kutatócsoportot foglal magába.

Jöhet Levente, az 5-6 szor gyorsabb szuperszámítógép

A 2023 elején üzembe állt 5 petaflops teljesítményű Komondor szuperszámítógépet hamarosan követheti a Levente nevű, új hazai szuperszámítógép, amely 5-6-szor nagyobb teljesítményt nyújthat majd elődjéhez képest. A projekt Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén kerülne megvalósításra az EuroHPC JU program keretében. Megépülése után ezt a szuperszámítógépet nem csak magyar kutatók vagy egyetemi műhelyek használhatják, hanem a hazai kis- és középvállalkozások, valamint startupok is hozzáférhetnek, például mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére, illetve azok tesztelésére a legkülönbözőbb tudományterületeken.

Az aktuális kérdéseket körüljáró konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén is egyértelművé tették a megszólalók, hogy a mesterséges intelligencia igen lényeges szerepet játszik az ország jövőbeli digitalizációs ugrásában. Az állami és vállalati együttműködések, az állam nyílt innovációs szerepének erősítése, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépjen újra előre a mesterségesintelligencia-alapú innovációkban.”

Forrás:
Fókuszterületi eszmecserék – Az állam és a mesterséges intelligencia (MI); Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ); 2024. szeptember 27.

Verseny a generatív mesterséges intelligencia és a virtuális világok terén

„A generatív mesterséges intelligencia és a virtuális világok technológiái számos iparágra mélyreható hatást fognak gyakorolni. Miközben számos pozitív változást hoznak, a versennyel kapcsolatos aggályokat is felvethetnek. Ezen aggályok némelyike e technológiák kulcsfontosságú inputjaival kapcsolatban merülhet fel, mint például az adatok, az MI-gyorsító chipek, a számítástechnikai infrastruktúra, a felhőkapacitás és a technikai szakértelem. Mások e technológiák telepítésével és terjesztésével kapcsolatosak. Az Európai Bizottság továbbra is éberen figyeli a lehetséges versenyellenes gyakorlatokat, és elkötelezett amellett, hogy a trösztellenes, az összefonódás-ellenőrzési és a DMA-szabályozás [DMA: Digital Markets Acts, a digitális piacokról szóló jogszabály. Szerk.] révén fenntartsa és megőrizze a piaci versenyt ezekben az ágazatokban.”

Forrás:
Competition in generative AI and virtual worlds;Klaus Kowalski, Cristina Volpin, Zsolt Zombori; Competition Policy Brief 3, Directorate-General for Competition (European Commission); 2024. szeptember 19. (PDF)

Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendelete

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete vázlatosan bemutatja az Európai Unió mesterséges intelligencia (MI) rendeletének((EU) 2024/1689 rendelet) alapvető irányait és rövid helyzetképet ad az USA és Kína MI szabályozásának alakulásáról.”

Forrás:
Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendelete; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2024/23.; 2024. szeptember 27.

Az evolúcióképes mesterséges intelligencia, mint egzisztenciális fenyegetés? – Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus előadása, nem a megszokott aspektusból a mesterséges intelligenciáról (Infotér Konferencia 2024, 2024. október 15-17.)

„…Amikor veszélyes az evolúció

Nem a megszokott aspektusból fog a mesterséges intelligenciáról beszélni az Infotér Konferencián Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja: azt vizsgálja, hogy milyen veszélyei lehetnek az evolúcióra képes mesterséges intelligencia megjelenésének.

Biológusként azt kutatja, hogyan jönnek létre új típusú evolúciós egységek, hogyan zajlanak le az evolúciós átmenetek, például a baktériumokból a valódi sejtmagvas sejtbe vagy az egysejtű organizmusokból a többsejtűekbe.

És hogy miért foglalkozik a mesterséges intelligenciával? „Már iskoláskoromban olvastam a mesterséges intelligenciáról, főleg a kiváló Stanislaw Lem látnoki műveiben, követtem a fejlődését, így nem ért meglepetésként a generatív MI megjelenése sem. Most viszont komolyan fennáll a lehetősége annak, hogy a biológiai evolúció mellett megjelenik az autonóm technológiai evolúció is. Ha az MI bizonyos fajtái képesek lesznek részben megváltozott másolatokat készíteni magukról (biológiai kifejezéssel szaporodni), akkor evolúcióképes egységekké válnak. Ahol pedig a darwini evolúció megjelenik, ott azonnal felüti a fejét az önérdek is, ez pedig az MI esetében bajt jelent”, mondja.

Az önérdek nem jelent öntudatot, csak a Richard Dawkins-i értelemben vett „önző génre” kell gondolni: csupán arról van szó, hogy az evolúcióra képes egységnek az az érdeke, hogy minél hatékonyabban elterjedjen. Ezt pedig annál is könnyebben megteheti, mert míg az egysejtűek esetében 20 percig is eltart az új egység létrejötte, az MI-rendszereknél ez ezredmásodpercekben mérhető. A másolatok mindegyik kicsit különbözik az elődjétől, és az fog fennmaradni, amelyik a legjobban alkalmazkodik a környezetéhez, amelyik a legjobb a túlélésért folytatott küzdelemben.

Az ilyen „elszabadult” evolúcióban nem a víz vagy az élelem jelenti az erőforrásokat, hanem a CPU és a tárhely, és az ilyen algoritmusok ezekért fognak versenyezni. Ha pedig ezért le kell állítani más programokat, szoftvereket, akkor megteszik, mert a saját önérdeküket fontosabbnak tartják az emberi érdekeknél. „Már ez is komoly veszélyt jelenthet, de képzeljük el, hogy ebben a versengő kibernetikus ökoszisztémában valamelyik algoritmus rájön arra, hogy maga is gondoskodhat az erőforrásokról, és átveszi a vezérlést egy hardvergyártó cég felett, hogy újabb processzorokat, memóriát és tárhelyet készíttessen magának, és azok el is jussanak az adatközpontokba. Kicsit távolabbra nézve pedig az sem elképzelhetetlen, hogy a robotok felett is átveszik az uralmat, és akkor már a nyersanyagokról és az energiaellátásról is gondoskodhatnak. Nem szabad elfelejteni, hogy az evolúció borzasztóan opportunista és rendkívül találékony – soha nem tudhatjuk, hogy milyen irányból jön a veszély”, vezeti le az MI evolúciójának veszélyeit Szathmáry Eörs.

Mit lehet tenni, hogy elkerüljük ezt az apokalipszist? Egyrészt, olyan mechanizmusokat kell építeni az MI-megoldásokba, amelyek megnehezítik, hogy szaporodóképes állapotba kerüljenek. Itt fontos megkülönböztetni a szaporodás képességét az öntanulástól – az utóbbi akkor jelent veszélyt, ha a tanulási mechanizmusok is evolválódnak. Másrészt nagy gondot kell fordítani a szabályozásra, és azt a kormányzatoknak és a civil szervezeteknek kell a kezükbe venniük, mert a nagy techcégekre nem lehet bízni. „Folyamatosan monitorozni kell a rendszereket, és ha megjelennek az evolúciós képesség korai jelei, azonnal be kell avatkozni”, figyelmeztet a kutató.”

Forrás:
Az ember a technológia mögött; Schopp Attila; IT Business; 2024. október. 4.
Az előadás 2024. október 16-án lesz, 16h15-kor. Helye: Infotér Kávéház, Lounge Sátor
Szathmáry Eörs, nemzetközi hírű evolúcióbiológus. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke, az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézet Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai tanszékének egyetemi tanára és az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora
Moderátor: Szani Ferenc, oktatási szakértő, Informatika a Társadalomért Egyesület (INFOTÉR)
Lásd még:
INFOTÉR KONFERENCIA 15. ELSŐ NAP
Hasznos lehet még a témához:
„Egy szabályok és irányítás nélküli digitális „ősleves” önreprodukáló mesterséges életformák kialakulásához vezethet egy olyan kísérletben, amely utalhat arra, hogyan kezdődött a biológiai élet a Földön.”
Google creates self-replicating life from digital ‘primordial soup’; Matthew Sparkes; New Scientist; 2024. július 9.

Fenntartható fejlődés

Jelentősen szigorodnak a gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások

„Az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására mostantól hazánkban is az Európai Unión belüli legszigorúbb szabályok vonatkoznak. Az Energiaügyi Minisztérium a magyar emberek egészségének és a környezet védelmének további erősítése céljából felülvizsgálta, és a hatósági tapasztalatok, valamint a lakossági észrevételek figyelembevételével több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította a gyárak esetében.

Az új szabályozás – a németországihoz hasonlóan – egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra. A környezetvédelmi hatóságok a módosításnak köszönhetően tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca társadalmi egyeztetésre bocsájtotta és arról az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett. Ennek eredményeképpen a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-től. A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-től kell alkalmazni. A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.

A szabályozás módosítása tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja. A kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat betartsa. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, a hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.”

Forrás:
Jelentősen szigorodnak a gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 4.

Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció: 2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

„A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. A kormány által elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát.

A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához.

2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 2035-ig összesen mintegy 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget.

A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében. A kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával.

Az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is. Az Energiaügyi Minisztérium által kidolgozott, a kormány jóváhagyását bíró Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció teljes szövege elérhető a tárca honlapján.”

Forrás:
2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 4.

Az első Jövőtervező.BME előadás: Milyen lenne Budapesten egy 1000 évente előforduló árvíz?

„„Közösségi tudomány az, ami mindannyiunk életét érinti, és úgy kell beszélni róla, hogy mindenki megértse” – így kezdte a Jövőtervező.BME előadássorozat első állomását felvezető beszédét Levendovszky János, a Műegyetem kutatási és innovációs rektorhelyettese. Aztán hozzátette, hogy még fontosabb a közösségi tett, ennek a megjegyzésnek pedig az aktuális téma adott súlyt. Az Építőmérnöki Kar ugyanis Éltető vizek: hogyan alakítjuk folyóink sorsát? címmel állította össze a programot, az esemény időpontjában pedig az évtized magyarországi árvize épp túljutott a tetőpontján.

Elsőként Józsa János, a BME volt rektora beszélt arról, hogy milyen munka folyik a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken az oktatás mellett: kutatások a folyóhelyreállítások, a hidrológiai előrejelzések, az áramlástani vizsgálatok és az új vizsgálati módszerek kidolgozása területén. Mindennek a jelentőségét illusztrálva pedig bemutatott egy térképes szimulációt arról, hogy mi történne Budapesten egy akkora Duna-árvíz esetén, amekkora nagyjából 1000 évente fordul elő. (Mint sejthető, ekkora víztömeget nem lehetne a jelenlegi védműveken belül tartani.)

Baranya Sándor egyetemi docens a folyógazdálkodás legfőbb globális és hazai problémáit vázolta fel. Ilyen probléma a folyók melegedése és vele a víz felgyorsuló körforgása a klímaváltozás hatására, emiatt a szélsőséges vízjárási állapotok sűrűsödése – a közönség itt ismét kisandíthatott a Díszterem ablakain át a még mindig szokatlanul magas Dunára és felidézhette az eközben szinte kiszáradó Tisza képeit –, valamint a mederalakító emberi beavatkozások nyomán felboruló hordalékmérleg és az ebből következő medermélyülés.

E jelenségek mindegyike megfigyelhető idehaza, ahogy az is, hogy a mind jobban bevágódó folyók megnehezítik a hajózást, amellett húzzák lefelé a talajvízszintet, helyenként félsivatagos területeket hozva ezzel létre. Mindezek ellen olyan programokkal igyekszik küzdeni a szakma, mint a Duna és ökoszisztémája helyreállítását célul kitűző Danube4all.

Verbőczyné Füstös Vivien, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék tudományos segédmunkatársa „Az ökos vízmérnök: fókuszban a folyami élőhelyek” címmel tartott előadást. Arra mutatott rá, hogy a vízmérnökök alapvetően műszaki-technológiai szemléletéhez ideális esetben csatlakoznia kell az ökológiai megközelítésnek, így a vízgazdálkodás a vízmérnökök és biológusok együttműködésével lehet a leghatékonyabb.

Kozma Zsolt, a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense „Fenntartható vízvisszatartás – lehetséges?” címmel arról a laikus közbeszédben is egyre elterjedtebb gondolatról értekezett, hogy miként lehetne az országban megjelenő víztöbbletet megőrizni a száraz időszakokra. A kérdés jelentőségét érzékeltetve megemlítette, hogy a 2022-es aszály a hazai GDP 1,5 százalékát vitte el. Szó esett a 19. században nagy átalakításokon áteső Tisza völgyének mélyártéri területeiről, amelyek segítségével megvalósítható lehet a tájszemléletű vízgazdálkodás.

Lényegében ezt a gondolatot fűzte tovább Samu Andrea, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértője „Természetvédő és vízmérnök: egy hajóban evezünk” című előadásában. Mondott néhány sokkoló adatot: 37 hazai folyóvíz van kiszáradóban, a Homokhátságon 100 év alatt 1000 tó szűnt meg, a Duna a teljes szakaszán pedig elvesztette az ártere 68 százalékát. Sokaknak újdonság lehetett, hogy a jelenkori fajkihalás az édesvízi fajokat érinti messze a legnagyobb mértékben – mindennek a megállításához pedig az emberi tevékenységet össze kellene hangolnunk a természetes folyamatokkal.

Utolsóként Reich Márton, a Toldy Ferenc Gimnázium diákja, a BME tavalyi középiskolás TDK-jának első helyezettje lépett a mikrofonhoz, aki rutinos előadókat megszégyenítő magabiztossággal mutatta be, hogy milyen lehetőségeket tartogat a mesterséges intelligencia a vízmérnökök számára – köztük saját fejlesztését, amely egy halfelismerő szoftver segítségével nyújt fontos adatokat a szakembereknek egy adott folyószakasz élővilágának képviselőiről.

Ezek után logikusnak tűnt Baranya Sándor összegzése, miszerint a hazavihető üzenetek: az oktatás fontossága, az interdiszciplináris kutatások, a vízgazdálkodás prioritásainak meghatározása és az érdekeltekkel való közös gondolkodás. Jutott idő még a hallgatóság kérdéseire is – például arra, hogy elképzelhető-e a közeljövőben 9 méter feletti árvíz Budapesten (sajnos igen) – és arra, hogy Józsa János biztatására a közönség tapssal köszönje meg a jelenlévő Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és kollégái elmúlt napokban tett erőfeszítéseit.”

Forrás:
Milyen lenne Budapesten egy 1000 évente előforduló árvíz?; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); 2024. szeptember 30.
Az előadások prezentációi egyben megnézhetők itt, a teljes esemény videófelvétele pedig alább:
Éltető vizek: Hogyan alakítjuk folyóink sorsát? – a Jövőtervező.BME első előadása; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); YouTube; 2024. október 3.

Az Európai Bizottság technikai szinten elfogadta a magyarországi gabona és olajosnövény termesztés kedvező ÜHG kibocsátási értékeit

„2024. október 1-én, ötödik tagállamként az Európai Bizottság pozitívan értékelte és technikai szinten elfogadta Magyarország bioüzemanyag-gyártáshoz használható növényeinek termesztéséből származó, regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékeit.

A hazai gabona- és olajosnövény klímavédelmi szempontból fenntartható termesztésének bizonyításában sikeresen zárt a kormányzat egy hosszú és nehéz folyamatot, amelyben az ágazati szereplők és a közigazgatás együttműködésből jelesre vizsgázott.

A szemeskukorica, őszi káposztarepce, napraforgó, őszi búza, szója Európai Bizottság által elfogadott ÜHG-kibocsátási értékei egyetlen esetben sem hozzák versenyhátrányba a hazai termelőket és bioüzemanyag feldolgozókat. Mivel növényeink kibocsátási értékei az eddig elfogadott dán, német, litván és cseh értékekhez képest jellemzően nem magasabbak, mi több hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely elfogadott szója és napraforgó kibocsátási értékekkel rendelkezik. A hazai gabona- és olajosnövény ágazat piaci versenyképességét így nemcsak a már elfogadott értékekkel rendelkező országokkal szemben sikerült megőriznünk, hanem a többi tagállammal szemben is, hiszen számukra csak az uniós átlagértékek használata megengedett, amelyek jellemzően magasabbak, azaz kedvezőtlenebbek a számított értékeknél.

Az előkészítési és elfogadtatási folyamat sikere sokszereplős és mintaértékű együttműködésnek köszönhető, hiszen az ágazati szereplők megrendelésére, az Agrárminisztérium koordinálásában, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) számításával és az Energiaügyi Minisztérium tárgyalásával zárulhatott az uniós élmezőnyben a folyamat.

Az Európai Bizottság 2023-ban bejelentette, hogy a RED I keretében kidolgozott és elismert korábbi regionális üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátási értékek (úgynevezett NUTS2 értékek) már nem érvényesek, és felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be új számított értékeket elismerésre. Magyarország eleget tett ennek a kérésnek azáltal, hogy a RED II keretében benyújtotta az Európai Bizottságnak a mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG kibocsátási szintekről szóló jelentést a NUTS 2 régiókra és az öt legfontosabb szántóföldi és olajosnövényre. Ezt fogadta el 2024. október 1-én technikai szinten az Európai Bizottság, a technikai elfogadás tényéről a tájékoztatást itt érhető el.

Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a növénytermesztésből származó ÜHG-kibocsátás értékét leginkább a N-műtrágyák és különösen a karbamid termésmennyiséghez viszonyított alkalmazása növeli. Így a szántóföldi és olajosnövények ÜHG kibocsátás-csökkentésének leghatékonyabb eszköze a N-műtrágyák típusának és használatának átgondolt, a termesztés intenzitásához, a várható reális hozamokhoz történő igazítása.

A számított értékek a kormany.hu-n elérhető táblázatokban találhatóak.”

Forrás:
Elfogadásra kerültek a hazai gabona és olajosnövény termesztés kedvező ÜHG kibocsátási értékei; Agrárminisztérium; 2024. október 4.

Egy hónap múlva élesedik a vidéki elektromos töltőhálózat bővítését szolgáló pályázat

„Mától érhető el a 28 milliárd forintos támogatási lehetőség végleges pályázati felhívása, a kölcsönkérelmeket 2024. november 6-tól jövő május végéig lehet benyújtani. A program jóvoltából a következő években országszerte több mint száz helyszínen létesülhetnek nyilvános e-töltőállomások. A kezdeményezés a napelemmel és energiatárolóval felszerelt töltőpontok telepítésére is ösztönöz a fővároson kívül, elsősorban a hálózat fehér foltjaiban.

Az induló pályázat célja az energiaátmenet felgyorsítása, a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. A kiíráson elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások juthatnak többletforráshoz. A pályázóknak legalább egy e-töltőállomás létesítésére kell vállalást tenniük a töltőpontokkal kevésbé ellátott járások bármelyik településén. E helység kiválasztására egy technikai felhívás szolgál majd, amelyre első körben 2024. október 14. és 21. között lehet jelentkezni.

Vállalkozásonként minimum 100 millió és legfeljebb 4 milliárd forint forrás nyerhető el, alapesetben maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelként, amelyet legalább 10 százaléknyi önerővel kell kiegészíteni. A nagyvállalatok az elszámolható költségek 35, a középvállalkozások 55, a mikro- és kisvállalkozások pedig 65 százalékát kaphatják meg állami hozzájárulásként.

A kedvezményes hitel mellett vissza nem térítendő támogatás például abban az esetben adható, ha a tervezett töltőállomás a felhívásban felsorolt, előnyben részesített járásban létesül, vagy villamosenergia-tárolóval és/vagy megújuló villamosenergia-termelő egységgel lesz felszerelve. A támogatásból épített vagy bővített töltőállomások minden töltőpontjának képesnek kell lennie intelligens töltésre. Kötelező biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét is.

A kölcsönszerződéseket legkésőbb 2025 végéig meg kell kötni, a projektek fizikai befejezésének fő szabály szerinti határideje a szerződéskötéstől számított három év. A beruházások közelebb visznek az országos lefedettség eléréséhez, ezzel kényelmesebben használhatóvá és vonzóbbá teszik a tiszta és csendes zöldautókat.

A jövő a zöldenergiáé. Magyarország élenjáró szerepre tör a termelésében és tárolásában az otthonokban, az ipartelepeken és a gépjárművekben is. A kapcsolódó munkahelyteremtő iparfejlesztések előmozdítják a gazdasági növekedés helyreállítását, a versenyképesség megerősítését. Az elektromos autózás térnyerésének is köszönhető, hogy a korábbi folyamatos növekedéssel szemben az előzetes adatok szerint tavaly 11 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása a hazai közlekedésben.

A kormány az új programmal megduplázza a szektor zöldítésére, az elektromobilitás terjedésére fordítható pályázati forrásokat. A vállalkozások február eleje óta igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. A 30 milliárd forintos keretösszeg egy jármű megvásárlásának költségeiből az akkumulátor kapacitásának függvényében akár 4 millió forintot is fedezhet. Mostanáig közel 4600 gépkocsi beszerzéséhez igényeltek a cégek összesen 17,7 milliárd forintot. Az új pályázattal együtt a különböző kormányzati programok már összesen 260 milliárd forint értékben ösztönzik zöldenergia termelésére és tárolására a magyar családokat és vállalkozásokat.”

Forrás:
Egy hónap múlva élesedik a vidéki elektromos töltőhálózat bővítését szolgáló pályázat; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 4.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Műegyetemi közreműködéssel indul az ESA bolygóvédelmi küldetése

„Az Európai Űrügynökség (ESA) bolygóvédelmi (space safety) programjának részeként hamarosan elindul az űrbe a Hera műhold. Célja a Didymos nevű kettős aszteroida vizsgálata – beleértve a belső tulajdonságai első felmérését –, valamint a NASA DART misszió kinetikus impaktor teszteredményének részletes mérése. A szonda „szemeit”, a hat optikai kamerát a Műegyetem kutatói kalibrálták és ők végzik majd el a szondáról érkező képek kalibrációját, hogy az elemzéseket végző tudósok pontos alapanyagból dolgozhassanak.

Az aszteroidák anyagáról, anyagsűrűségéről kevés az információ, márpedig ezek nélkül rendkívül bizonytalan kimenetelű rakétával vagy robbantással letéríteni egy kisbolygót a pályájáról. Amikor például a NASA 2022-ben belevezette DART űrszondáját egy aszteroida 160 méter átmérőjű holdjába, az ütközés az előzetes számításoknál lényegesen nagyobb porfelhőt és pályamódosítást okozott.

A Herától azt várják, hogy értékes információkkal fog szolgálni a jövőbeli aszteroida-eltérítő küldetések és a tudomány számára: segíti az aszteroidák geofizikájának, valamint a Naprendszer kialakulásának és evolúciós folyamatainak megértését. Fő űrszondájában két mini műhold is helyet kapott, amelyek a kisbolygóhoz érve kilökődnek és pályára állnak, így összesen három műhold fog képeket készíteni, méréseket, valamint megfigyeléseket végezni.

Az ESA-nak szüksége volt a német, francia, olasz, finn, holland gyártmányú kamerák bevizsgálásához egy független laboratórium közreműködésére. A hat különböző cég által gyártott optikai kamerák kalibrálását az ESA magyar delegációjának támogatásával, annak hozzájárulásából a BME Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének (MOGI) munkatársai végezték el.

A MOGI munkatársai nem először vesznek részt űrküldetésben. Ábrahám György professzor már a 80-as években tesztelte a NASA Vega űrprogramja kameráit. Kovács Gábor tudományos munkatárs és Nagy Balázs Vince egyetemi docens 2006-tól közreműködött a sikeres NASA Dawn küldetésben. A Hera-projekt során a kalibrációs feladatokat tudományos és mérnöki szempontból Kovács Gábor és Nagy Balázs Vince végezte, Pizág Bertalan, a tanszék adjunktusa a földi egységek kalibrációjában vett részt, a munka során egyes feladatokba hallgatókat is bevontak. A kamerák vizsgálata két esetben a BME laboratóriumában, saját fejlesztésű műszerekkel történt, de külföldi helyszíneken, Hollandiában (ESTEC) és Németországban is dolgoztak a Műegyetem kutatói.

„A különböző feladatokat ellátó kamerákat több szempont szerint vizsgáltuk: az egyenletes képalkotást, a hullámhossz szerinti érzékenységet, a szenzorok abszolút érték szerinti érzékenységét, valamint az optikai torzításuk jellemzőit. Ezekre a vizsgálatokra azért volt szükség, hogy a tudósok a valóságot lássák, ne pedig azt a képet, ami a szenzorok és az optikai rendszerek sajátosságaiból adódik.
Az érzékenységi paraméterek megismerésére a megfelelő expozíciós idők meghatározásához volt szükség, illetve hogy a fényviszonyok változását is le tudja követni a kamera. A geometriai pontok valódi elhelyezkedése szempontjából fontos az optikai torzítás jellemzőinek feltérképezése is. Ez volt a feladatunk egyik része – a másik, hogy az űrből érkező nyers felvételeket korrigáljuk a kalibrációs algoritmusok segítségével, így a felvételek elemzésén dolgozó tudóscsoportok már egy valós anyaggal dolgozhatnak. A nyers és korrigált képek tárolását is a mi dolgunk, az ehhez szükséges szerverek már működnek. Várjuk az első tesztképeket a Földről és a Holdról, valamint a csillagképekről” – magyarázta a bme.hu kérdésére Nagy Balázs Vince, a projekt BME-s koordinátora.

A Hera indítása október 7-én, magyar idő szerint délután 5-kor várható a floridai Cape Canaveralról, egy SpaceX Falcon 9-es rakétával. Előreláthatólag 2027-ben éri el a Didymos kisbolygót és annak Dimorphos holdját. Az űrszonda útja során elhalad a Mars mellett, ahol úgynevezett hintamanővert hajt végre. Az ESA vezetői még nem határozták meg a misszió pontos kifutását, annyi bizonyos, hogy terveik szerint az egyik mini műhold leszáll a Dimorphos felszínére.

A Hera-küldetés fontos lépés lehet az aszteroidakutatás terén. Mindeközben az ESA újabb kutató missziója az előkészítés fázisában van és a 2029-ben a Föld-Hold távolság alig tizedén belül elhaladó Apophis aszteroidát célozza meg.”

Forrás:
Műegyetemi közreműködéssel indul az ESA bolygóvédelmi küldetése; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); 2024. október 4.

Szakirodalom

Hogy történik valójában a gazdasági növekedés? Gazdasági csodák teremtése termelés, irányítás és készségek által

„A címben felvetett kérdés megválaszolásához Michael H. Best, a University of Massachusetts emeritus professzora első lépésben azt kéri olvasóitól, felejtsék el mindazt, amit a gazdasági és gazdálkodási rendszerekről hosszú ideje tanítanak és azt, amit ezzel kapcsolatban „igaznak hiszünk”.

A gazdasági csodák mögött álló irányítási struktúrák és emberi készségek azonosításához, a növekedés megértéséhez, a szerző merőben új gondolkodási keretrendszert alkalmaz.
Michael H. Best professzor formabontó megállapításai egy új kutatási módszer révén rajzolódtak ki, melyben ötvözi a statisztikai adatokon alapuló elemzéseket, a sikeres és sikertelen átalakulások történelmi epizódjainak vizsgálatával, mindeközben pedig három fő elemre összpontosít: a termelési rendszerre, a vállalkozások üzleti szervezetére és a készségek kialakítására, különös tekintettel ezek kölcsönös kapcsolódásainak hozzáadott
értékére.

A kötet közérthető formában izgalmas kikapcsolódást ajánl mindazoknak, akik a világgazdaságról szóló diskurzusokat összefüggéseiben szeretnék látni, valamint azoknak, akik bekapcsolódni szándékoznak például az iparpolitika, a szabadkereskedelem vagy a munka jövőjéről szóló közösségi gondolkodásba.

Tartalomjegyzék
1. fejezet Bevezetés
2. fejezet Amerika demokráciaarzenáljának megteremtése
3. fejezet A nagy Boston ipari ökoszisztémája: Iparágak manufaktúrája
4. fejezet A képességhármas a közgazdaságtan történetében
5. fejezet Németország képességhármasa és gazdasági irányítása
6. fejezet A képességhármas kudarca: Az Egyesült Királyság
7. fejezet Írország megosztott gazdasága: Belső innováció nélküli növekedés
Társszerző: John Bradley
8. fejezet Új termelési rendszerek: Japán és Kína
9. fejezet Amerika széttöredező képességhármasa”

Forrás:
Hogy történik valójában a növekedés? Gazdasági csodák teremtése termelés, irányítás és készségek által; Michael H. Best; 978-615-5884-35-1; Pallas Athéné Könyvkiadó; 2019
Lásd még:
Michael Best Homepage
Michael H. Best; IDEAS/RePEc
Szerkesztői megjegyzés:
A könyv nem most jelent meg, de aktualitását nem vesztette el, sőt.

A PM² Projektmenedzsment Módszertani útmutató 3.1 (The PM² Project Management Methodology Guide 3.1)

„A PM² Guide v3.1 csak egy kisebb változtatást tükröző kiadás, amely semmilyen módon nem változtatja meg a PM² módszertant.
A következő célt szolgálja: 1) Hivatkozás a projektmenedzsment olyan aktuális területeire, mint a fenntarthatóság, az adatvédelem, az IT-biztonság és az UX. Hozzáadva a függelékben.
2) A v3.0.1 útmutató kisebb hibáinak és kihagyásainak javítása.
3) A szerzői jogi nyilatkozat frissítése az EK szabványos CC BY 4.0 licencével való összehangolás érdekében. 4) Frissítések a jobb olvashatóság érdekében, de a módszertani útmutató bármely kritikus szempontjának megváltoztatása nélkül.”

Forrás:
The PM² Project Management Methodology Guide 3.1; European Commission: Directorate-General for Digital Services; DOI: 10.2799/970188; Publications Office of the European Union; 2023
Lásd még:

„A PM² módszertanok az Európai Bizottság által kifejlesztett, mindenki számára nyitott módszerek. Céljuk, hogy a vezetők a projektek, programok és portfóliók teljes életciklusának hatékony irányításával megoldásokat és előnyöket nyújtsanak a szervezetük számára. A PM² módszertanok közé tartozik a PM² projektmenedzsment, a PM²-Agilis, a PM² programmenedzsment és a PM² portfóliómenedzsment.”

PM² Methodologies; Európai Bizottság

Törvények, rendeletek

1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről

„A Kormány
1. egyetért azzal, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló 2024/1689/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtása Magyarországon hatékonyan, a magyar emberek és vállalkozások számára áttekinthetően és ügyfélbarát módon történjen, és a Rendelet végrehajtásához szükséges feladatokat egy olyan, a Rendelet végrehajtására alkalmas szervezet (a továbbiakban: Szervezet) lássa el, amely egyúttal működteti a Rendeletben előírt szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox) is;

2. az 1. pontban foglaltak megvalósítása érdekében egyetért azzal, hogy
a) a Rendelet végrehajtásáról egy, a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt álló, jogszabályban létrehozott Szervezet gondoskodjon,
b) a Szervezet lássa el a Rendelet szerinti bejelentő- és piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatósági feladatokat, biztosítva különösen az egyablakos ügyintézés lehetőségét, a Rendelet által előírt egyedüli kapcsolattartási ponthoz kapcsolódó feladatok ellátását,
c) a Szervezet hozzon létre és működtessen egy, a Rendelet előírásainak megfelelő, olyan szabályozói tesztkörnyezetet, amelynek keretei között lehetséges a fejlesztések előzetes tesztelése, és
d) jogszabály hozza létre a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely a Rendelet végrehajtásával összefüggő iránymutatások, állásfoglalások kiadására jogosult, és amelybe különösen a következő szervezetek delegálnak tagot:
da) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
db) Magyar Nemzeti Bank,
dc) Gazdasági Versenyhivatal,
dd) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
de) Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
df) Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felkérésével készítsen előterjesztést az 1. pontban meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2024. november 30.”

Forrás:
1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozat a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti jogszabálytár
A Kormány 1301/2024. (IX. 30.) Korm. határozata a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2024. évi 98. szám; 2024. szeptember 30.; 7154. o. (PDF)

A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló kormányrendelet (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 9-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

INDOKOLÁS
A tervezet az állampolgárokat érintő és számukra elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat, a digitális állampolgárság felhasználói profillal és a digitális állampolgárság keretalkalmazással, keretszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.”

Forrás:
A digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló kormányrendelet; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 1.

Kormányrendelet a digitális szolgáltatásokról, a digitális állampolgárság szolgáltatásokról és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 9-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

INDOKOLÁS
A tervezet a digitális szolgáltatások nyújtásának és a szervezetek közötti együttműködésnek a műszaki és szervezeti jellegű háttérszabályait, a támogató szolgáltatások szabályrendszerét, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti digitális szolgáltatások felügyeletére vonatkozó felügyeleti és eljárási szabályokat tartalmazza.”

Forrás:
A digitális sz., a dáp. sz. , és támogató szol. követelményeiről szóló kr.; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 1.

A digitális állam megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről (társadalmi egyeztetés)

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2024. október 9-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

INDOKOLÁS
A tervezet – az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet helyébe lépve – a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény és egyéb, a digitális állam megvalósításához kapcsolódó kijelöléseket, így többek között a digitális állampolgárság szolgáltató, a keretszolgáltatások, a nemzeti digitális irattárca, valamint a támogató szolgáltatások szolgáltatói kijelölését tartalmazza.”

Forrás:
a d.á. megvalósításához kapcsolódó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kr.; Jogszabálytervezetek, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2024. október 1.

41. szám, 2024. október 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek