Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Óriási terhet jelentene a magyar autósoknak a műszaki vizsgáztatás uniós szigorítása
Tárgyszavak: Európai Bizottság – 2024-2029, Európai Unió, gépjárművek műszaki vizsgáztatása, Magyarország, műszaki alkalmassági jogszabálycsomag
Sikeresen lezajlott az Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25-én
Tárgyszavak: adatpolitika, adatstratégia, Európai Unió, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), PPKE JÁK, szabályozás

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Cél a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázása – Stratégiai megállapodás a Központi Statisztikai Hivatal és a Gábor Dénes Egyetem között
Tárgyszavak: Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE-MIT), Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — adattudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minden, amit a helyi termékekről tudni kell – REL Szervezők Napja lesz 2025. 05. 14-én
Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, helyi termék, Magyarország, rövid ellátási lánc (REL)

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Óriási terhet jelentene a magyar autósoknak a műszaki vizsgáztatás uniós szigorítása

„Az Európai Bizottság javaslatai milliós számban érintenék a magyar autósokat, akik jelentősen több költséggel számolhatnának – mondta az InfoRádióban Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának tagja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az Európai Bizottság átfogó javaslatcsomagot terjesztett elő a járművek műszaki vizsgáztatásáról, nyilvántartásáról és közúti ellenőrzéséről szóló uniós szabályozás módosítására. A javaslat szerint minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra évente kötelező műszaki vizsga vár. Ezzel párhuzamosan a motorkerékpárokra vonatkozó jelenlegi kivételeket megszüntetnék: a 125 cm³ feletti motorok számára is kötelező lenne a rendszeres műszaki vizsgálat. A műszaki vizsgák technológiai színvonala is emelkedni fog: az új járműtípusokra – különösen az elektromos autókra – szabott ellenőrzések bevezetését írná elő az EU. Tesztelni kell majd például a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is.

„Ez még nem egy elfogadott szabályozás, hanem egy felvetés, egy előterjesztés, ami mellett és ellen is szólnak érvek” – mondta az InfoRádióban Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának tagja. Az idősebb autók évenkénti vizsgáztatása számításai szerint milliós nagyságrendben érintené a magyar autótulajdonosokat, mert a hazai járműállomány átlagéletkor 14-15 év, és az igazi problémát az jelenti, hogy ez jelentős költségnövekedést jelentene a jelenlegi szabályokhoz képest, amelyek szerint az autókat kétévente kötelező műszaki ellenőrzésre vinni.

Az ügyvéd szerint az is kérdéses, hogy a vizsgaállomásoknak lenne-e kapacitásuk a megnövekedett feladatok ellátására, és nemcsak a műszaki kapacitás a bizonytalan, hanem az is, hogy van-e ehhez elég megfelelő hatósági jogosítvánnyal rendelkező vizsgabiztos is.

Kovács Kázmér nem tartja valószínűnek, hogy ezt változatlan formában végül elfogadják, példaként említette, hogy korábban nagy port kavart az idősek jogosítványhosszabbításának a szigorítása is, és végül abból sem lett semmi.

Az Európai Bizottság indoklása szerint a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki, de az ügyvéd szerint elenyésző számú balesetet okoz az érintett autók műszaki hibája, sokkal gyakoribb az emberi mulasztás,

„Én nem gondolom, hogy ebben a formában elfogadják az előterjesztést, de lehet szigorítás, ha nem is ilyen mértékű” – mondta az ügyvéd.”

Forrás:
Kovács Kázmér: óriási terhet jelentene a magyar autósoknak a műszaki vizsgáztatás uniós szigorítása; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2025. április 26.
Kovács Kázmér: óriási terhet jelentene a magyar autósoknak a műszaki vizsgáztatás uniós szigorítása (MP3)

Sikeresen lezajlott az Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25-én

„Közel 300-an regisztráltak a kétnapos rendezvényre, melyet angol és magyar nyelven lehetett hallgatni személyesen. A konferencia holnapja: https://jak.ppke.hu/adatnap

Csomán Gábor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára zárszavában így foglalta össze a konferenciát:

„A most záruló kétnapos esemény ismét bebizonyította, hogy szükség van egy olyan fórumra, ahol az adatpolitika és a digitális kormányzás kérdései nyílt és sokszereplős párbeszéd tárgyává válhatnak.

Nagy öröm számunkra, hogy a közigazgatás, a tudományos szféra, a civil világ és a piaci szereplők egyaránt képviseltették magukat, és valódi, építő beszélgetések alakultak ki. Kiemelt célunk volt, hogy a 2025-ös konferencia a korábbiaknál is tudatosabban bevonja a gazdasági szereplőket, és úgy gondoljuk, ez a nyitás gyümölcsöző kapcsolatokat indíthat el.

Az Egyesületünk alapításának 20. éves évfordulóját ünnepelve különösen fontosnak tartottuk, hogy visszacsatolást kapjunk arról, hogy a munkánk érdemben hozzájárul a közös gondolkodáshoz és a hazai adatpolitika formálásához.

A plenáris előadásoktól a panelbeszélgetésekig minden programelem megerősített bennünket abban, hogy az éves ADATNAP nem csupán esemény, hanem közösségi és szakmai találkozási pont. A jövőben is azon dolgozunk majd, hogy ez a párbeszéd még több szereplőt szólítson meg, és újabb együttműködéseket inspiráljon.”

A konferencia utólag visszanézhető:
1. nap | day 1
2. nap | day 2

A rendezvényről részletes szakmai összefoglaló készül, amelyről a későbbiekben hírt adunk”

Forrás:
Sikeresen lezajlott az Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25-én; Csomán Gábor; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2025. április 27.
Lásd még:
Adatnap – Nemzetközi konferencia és szakmai fórum adatstratégiákról, 2025. április 24-25.; eGov Hírlevél; 2025. március 30.
Első ADATNAP – Konferencia és fórum az európai és hazai adatstratégiákról, 2024. március 21.; eGov Hírlevél; 2024. március 4.

Közigazgatás, politika, jog

Több mint háromszáz kormányablak jött létre az elmúlt tizenöt évben

„Több mint háromszáz kormányablakot hoztunk létre az elmúlt tizenöt évben – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán a Pest vármegyei Turán, ahol új kormányablak nyílt.

Navracsics Tibor azt mondta: tizenöt évvel ezelőtt kezdődött el a munka egy új kapcsolatrendszer kialakítása érdekében a magyar állam és állampolgárai között, amely – ezeréves történelmünk nemes hagyományaira építkezve -„egyenrangú partnerként, a jövő felé fordítva mindenki terveit és tevékenységét egy erős Magyarországot alapoz meg”.

Ennek az egyik legerősebb pontja az a kormányablakhálózat volt, amelyről úgy gondolták, amennyiben az egész országot és annak minden régióját, minden térségét magába öleli, lehetőséget nyújt arra, hogy a polgárok a mindennapi életük színtereihez közel, könnyen tudják intézni az ügyeiket – tette hozzá.

Mint mondta, ennek a tervüknek a megvalósulásával egy lépéssel közelebb jutnak a „jövő Magyarországához”, ahhoz a Magyarországhoz, amely a politikai közösséget nemcsak a közös származásban határozza meg, hanem a közös jövőben is.

Szavai szerint a kormányablak az egyik legnehezebb „mutatványa” a közigazgatás reformjának. Az ügyintézés során kellő empátiával, együttműködési készséggel kell rendelkezni, meg kell érteni a polgárok lelkiállapotát, helyzetét is, hogy gyors és hatékony segítséget kapjanak.

Hozzátette: az eddigi elégedettségi mutatók azt jelzik, hogy a kormányablakokban dolgozók valóban a szakma csúcsát jelentik, hiszen 80 százalék fölötti az elégedettség országos átlagban.

A miniszter szólt arról, hogy Turán, ahol most megújult környezetben, munkahelyen kezdik meg a munkájukat a kormányablak-ügyintézők, tovább fog erősödni a kormányablakok missziója. Ez egy olyan ügyintézési hely, amely a turaiak és a környékbeliek számára nemcsak szakmailag megbízható szolgáltatási pont, hanem közösségi hely is – emelte ki.

Navracsics Tibor bízik abban, hogy tovább bővül a kormányablak-hálózat az országban.

Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán elmondta: 2011. január 3-án huszonkilenc kormányablak kezdte meg működését országszerte, Pest vármegyében három. Jelenleg a vármegyében harmincöt kormányablak működik. Hozzáfűzte: a Pest vármegyei kormányablakokban tíz perc körüli várakozás jellemző.”

Forrás:
Több mint háromszáz kormányablak jött létre az elmúlt tizenöt évben; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. április 23.

Az innováció szolgálatában megújul a kormány beruházás-támogatási rendszere

„A kormányzat az egyedi döntéssel nyújtható támogatások feltételrendszerének módosításával minden eddiginél több támogatást biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ebből fakadó kutatás-fejlesztési tevékenységnek – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be, hogy Magyarországon az elmúlt években sorra dőltek meg a beruházási rekordok: a kormány 2014 óta összesen már 2200 nagyberuházáshoz adott támogatást, amelyek mind-mind modern technológiát hoztak hazánkba mintegy 24 ezer milliárd forint értékben, országszerte 170 ezer új munkahelyet teremtve. Rámutatott azonban, hogy a beruházásokért évről évre keményebb nemzetközi verseny zajlik, és ezért a támogatási rendszert is folyamatosan meg kell újítani, hogy jöhessenek az újabb és újabb rekordok.

Tájékoztatása szerint ennek céljából módosították az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások (EKD) feltételrendszerét, számos könnyítéssel segítve a vállalkozásokat. „A mostani változtatás minden eddiginél több támogatást biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ebből fakadó kutatás-fejlesztési tevékenységek kibontakozásának” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter kifejtette, hogy immár az eddigi száz helyett a legalább ötven főt foglalkoztató vállalatok is kaphatnak kutatás-fejlesztési beruházási támogatást, amennyiben szabadalmaikat Magyarországon jelentik be.

Emellett új támogatási kategória nyílik az olyan új fejlesztőközpontok hazánkba vonzása érdekében, amelyek a magyar egyetemekkel akarnak együttműködni. „Támogatjuk a vállalatokat abban, hogy képezzék munkavállalóikat, akár három éven keresztül, legalább 25 fős kontingensekben, s minden eddiginél szélesebbre nyitjuk a támogatási programot a magyar kis- és közepes vállalkozások előtt, amelyek az észak-keleti és a déli régiókban már 2 milliós beruházásaikhoz is támogatást kaphatnak, ráadásul előleg folyósításával” – sorolta.”

Forrás:
Az innováció szolgálatában megújul a kormány beruházás-támogatási rendszere; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2025. április 23.

Külföldi működőtőke beruházásokhoz nyújtott közvetlen költségvetési támogatások szempontrendszere, és azok érvényesülése – az Állami Számvőszék elemzése

„Az Állami Számvevőszék elemzése azt vizsgálta, hogy a külföldi befektetők magyarországi beruházásaihoz adott költségvetési támogatásokat mely szempontok alapján ítélik oda. Az elemzés értékelte, milyen módon mérlegelik azt, hogy a beruházás támogatandó-e, hogyan számítják a támogatás költségvetési megtérülését, és figyelembe veszik-e a nemzetgazdaság, a társadalmi jóllét, a környezetvédelem szélesebb aspektusait.
A hazai, egyedi kormányzati döntéseken alapuló befektetésösztönzési rendszer prioritásai a globális tendenciákkal és az iparstratégiával összhangban 2019 végétől kezdődően jelentősen módosultak. Ma már a támogatások az új munkahelyeket létrehozó beruházásoktól egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű termelés támogatása felé mozdultak el. Az új munkahelyek teremtése mellett további prioritások (hozzáadott érték, energiahatékonyság, hazai ökoszisztémához való illeszkedés) is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A stratégiai hangsúlyok megváltozását a végrehajtási jogszabályok és a lebonyolító szerv döntéselőkészítési módszerei is lekövették.
…
Mindezzel együtt az elemzés olyan hiányosságokat, módszertani hibákat is feltárt, amelyekre tekintettel indokolt megfontolni a támogatási szempontrendszer kiegészítését és továbbfejlesztését.

Fontos lenne dedikált módon vizsgálni a stratégiai célkitűzésekhez történő illeszkedést
…
A környezeti, energetikai és nemzetgazdasági összefüggések előzetes és részletesebb vizsgálatára van szükség
…
A beruházási támogatás odaítélése során előzetesen tehát nem vizsgálják meg a beruházás valós környezeti hatásait.
Ezért fordulhat elő az, hogy csak a támogatási döntést követően, a szakhatósági eljárások során kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy a beruházás nem veszélyezteti-e a környezeti fenntarthatóságot, holott ezt még az előtt lenne célszerű vizsgálni, hogy a Kormány elkötelezi magát a beruházás támogatása mellett.
…
Emellett a döntéselőkészítési eljárás nem kezeli kellő mélységben az összetett nemzetgazdasági hatásokat. A nemzeti össztermékre, a hozzáadott értékre, külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatások számszerűsítésére nem kerül sor..
…
A költségvetési megtérülés számítását célszerű új alapokra helyezni…”

Forrás:
Külföldi működőtőke beruházásokhoz nyújtott közvetlen költségvetési támogatások szempontrendszere, és azok érvényesülése – EKD támogatások odaítélésének vizsgálata; Pulay Gyula, Vargha Bálint Tamás, Jakovác Katalin, Reinelt Simon Ákos; Állami Számvevőszék, Elemzések; T/620; 2025. április 22. (PDF)

Európai Unió

A műszaki alkalmassági jogszabálycsomag felülvizsgálata: biztonságosabb utak, kevesebb légszennyezés és digitális járműdokumentumok

„A közúti közlekedésbiztonság és a levegőminőség Unió-szerte történő javítása érdekében a Bizottság a közúti közlekedésbiztonságra és a járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó uniós szabályok átfogó felülvizsgálatát javasolja.

Az új szabályok figyelembe fogják venni az elektromos járművek növekvő jelenlétét, és alkalmazkodni fognak a kialakulóban lévő technológiákhoz. Fokozott ellenőrzéseket vezetnek be, beleértve az elektromos járművek és a fejlett vezetéstámogató rendszerek időszakos műszaki ellenőrzését, a régebbi személygépkocsik és kisteherautók éves ellenőrzését, valamint a finomrészecske-szennyezés csökkentése érdekében a nagy kibocsátású járművek kimutatására szolgáló fejlett kibocsátásvizsgálati módszereket. A Bizottság javasolja továbbá a digitális jármű-nyilvántartási és időszakos vizsgálati tanúsítványok bevezetését, a határokon átnyúló adatmegosztás egyszerűsítését, valamint a polgárok védelmét az olyan csalárd tevékenységekkel szemben, mint a kilométer-számláló meghamisítása. Megkönnyíti továbbá az időszakos műszaki ellenőrzéseket azok számára, akik ideiglenesen egy másik uniós országban tartózkodnak.

A javasolt változtatások tükrözik az EU biztonságos és fenntartható mobilitás iránti elkötelezettségét, miközben biztosítják a személyek és áruk szabad mozgását. A becslések szerint 2026 és 2050 között ezek a javaslatok mintegy 7000 életet mentenek meg, és mintegy 65 000 súlyos sérülést előznek meg.

E célból a Bizottság három irányelv felülvizsgálatát javasolja: a járművek időszakos műszaki vizsgálatáról (PTI), a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról és a haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről (RSI).

A nem biztonságos és elöregedő járművek kihívásai

A mai javaslat a nem biztonságos járművekre irányul, amelyek hozzájárulnak a balesetekhez, halálesetekhez és sérülésekhez. A legutóbb 2014-ben frissített jelenlegi szabályoknak lépést kell tartaniuk az olyan technológiai fejlődéssel, mint a vezetéstámogató rendszerek és az elektromos járművek növekvő jelenléte az utakon. Emellett a rendkívül szennyező és zajos járművek, bár viszonylag kevesen vannak, a káros kibocsátások aránytalanul nagy részéért felelősek. A jelenlegi szabályok nem kezelik kellőképpen a légszennyezést és a zajt.

Az elöregedő járműflotta növeli a kilométer-számlálóval való visszaélés kockázatát is (azaz a kilométer-számlálók visszagurulása annak érdekében, hogy a járművek futásteljesítménye alacsonyabbnak tűnjön). A csalás elleni küzdelemhez aktualizált szabályokra van szükség. Az elavult eljárások és a modern technológia alkalmazásának mellőzése akadályozza a végrehajtást és a határokon átnyúló együttműködést.

Az új szabályok legfontosabb elemei

A ma javasolt intézkedések a következőket foglalják magukban:

A vizsgálatok hozzáigazítása az új járművekhez: Az elektromos járművek időszakos műszaki ellenőrzése és az elektronikus biztonsági rendszerek új vizsgálatai, beleértve a biztonság és a kibocsátás szempontjából releváns rendszerek szoftverintegritásának vizsgálatát.

Új kibocsátásvizsgálat: Magas kibocsátású járművek észlelése, beleértve a manipulált járműveket is, az ultrafinom részecskékre és a NO_x-re vonatkozó fejlett módszerek alkalmazásával.

Csalás elleni küzdelem: A kilométer-számláló állásának rögzítése a nemzeti adatbázisokban a kilométer-számláló előzményeinek határokon átnyúló cseréje céljából.

Éves ellenőrzések: 10 évnél idősebb személygépkocsik és kisteherautók esetében.

Digitalizáció: Elektronikus jármű-nyilvántartási és időszakos vizsgálati tanúsítványok kibocsátása, valamint közös platformon keresztül történő adatcsere az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése érdekében.

Az időszakos műszaki vizsgálati bizonyítványok kölcsönös elismerése: A másik tagállamban hat hónapig végzett időszakos műszaki ellenőrzések határokon átnyúló elismerésének biztosítása a személygépkocsik esetében.

Jobb adatkormányzás: A műszaki vizsgálóállomások jármű-műszaki adatokhoz való hozzáférésének egyszerűsítése.

Következő lépések

A javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni.

A megállapodás után a Bizottság előkészíti a szabályok végrehajtásának bizonyos szempontjaihoz szükséges felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat.

Háttér

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben a Bizottság ismételten elkötelezte magát azon ambiciózus célja mellett, hogy 2050-re közel nullára csökkenjen a halálesetek és a súlyos sérülések száma az uniós közutakon („zéró-elképzelés”), 2030-ra pedig 50 %-kal csökkenjen a halálesetek és a súlyos sérülések száma. A Bizottság 2020. évi fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában bejelentett mai javaslatok hozzá fognak járulni e célok eléréséhez.

A Bizottság 2025 márciusában tette közzé a legfrissebb közúti közlekedésbiztonsági adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a halálesetek száma fokozatosan csökken az EU-ban, de az előrehaladás továbbra is túl lassú.

A Bizottság a vezetés biztonságos rendszerével kapcsolatos megközelítést hajt végre az EU-ban. Ez a biztonságos rendszer biztonságos vezetést, biztonságosabb járműveket, biztonságosabb infrastruktúrát, alacsonyabb sebességet és jobb ütközés utáni ellátást igényel.

További információ

Javaslat a haszongépjárművek időszakos műszaki vizsgálatáról és közúti műszaki ellenőrzéséről szóló irányelv felülvizsgálatára

Javaslat a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló irányelv felülvizsgálatára.

Kérdések és válaszok a műszaki alkalmassági jogszabálycsomag felülvizsgálatával kapcsolatban

Idézet(ek)

„Az EU szilárdan elkötelezett amellett, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a halálos kimenetelű közúti balesetek és a súlyos sérülések számát. A mai kezdeményezés jelentős előrelépést jelent közútjaink biztonságosabbá tétele, levegőnk tisztábbá tétele és a polgárok életének megkönnyítése terén. A közlekedésre való alkalmasságra vonatkozó szabályaink korszerűsítésével kiaknázzuk a legújabb technológiákat, megerősítjük a végrehajtást, és biztosítjuk, hogy azok lépést tartsanak a mobilitás változó realitásaival.” – Apósztolosz Cicikósztasz, a fenntartható közlekedésért és a turizmusért felelős biztos”

Forrás:
Aktualizált szabályok a biztonságosabb utak, a kevesebb légszennyezés és a digitális járműdokumentumok érdekében; Európai Bizottság; 2025. április 24. (uniós gépi fordítás)
Hivatalos változat: Updated rules for safer roads, less air pollution and digital vehicle documents; European Commission; Apr 24, 2025

Kérdések és válaszok a műszaki alkalmassági jogszabálycsomag felülvizsgálatával kapcsolatban

„Miért volt szükség a műszaki alkalmasságra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára?

A nem biztonságos járművek továbbra is jelen vannak az EU közútjain. Összeomlásokat okoznak, közvetlenül vagy közvetve. Egyes járműhibákat még mindig nem fedeztek fel, vagy azért, mert azokat nem vizsgálják az időszakos műszaki vizsgálat során, vagy azért, mert nem kötelező magát a járművet megvizsgálni.

Ezenkívül a jelenlegi vizsgálati módszereket nem igazították hozzá az olyan új technológiák fejlődéséhez és elterjedéséhez, mint a fejlett gépjárművezetés-támogató rendszerek (ADAS) és az elektromos járművek. A járművek légszennyezőanyag- és zajkibocsátásának ellenőrzése továbbra sem kielégítő, mivel egyes időszakos műszaki vizsgálatok jelenleg nem elég érzékenyek ahhoz, hogy kimutassák a legújabb járművekre vonatkozó jogi határértékeket meghaladó kibocsátásokat, és a jelenlegi vizsgálati eljárások nem alkalmasak a légszennyezés (nitrogén-oxid-kibocsátás (NO_x) és nanorészecskék) és a zaj csökkentésére.

Ami a határokon átnyúló uniós forgalmat illeti, a jelenlegi szabályok nem hatékonyak. Például egyes járműadatok nem állnak rendelkezésre vagy egyszerűen nem naprakészek a nemzeti járműnyilvántartásokban a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértések érvényesítése és a használt járművek kereskedelmében a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Nem megfelelő a tagállamok közötti információcsere a használt járművek futásteljesítményéről (ami elősegítheti a futásteljesítménnyel kapcsolatos, határokon átnyúló csalások felderítését és megelőzését), valamint a járművel kapcsolatos egyéb releváns adatokról, például az újbóli nyilvántartásba vételhez szükséges adatokról. A járműadatok hatékony cseréjét a nagyrészt papíralapú dokumentumok használata is akadályozza, amint azt a jelenlegi szabályok előírják. A digitalizáció lehetővé tétele érdekében módosítani kell a szabályokat.

Melyek a felülvizsgálat legfontosabb elemei?

Új vizsgálati módszerek, kibővített alkalmazási kör

az időszakos műszaki vizsgálat hozzáigazítása az elektromos járművekhez, valamint új vizsgálati tételek felvétele az elektronikus biztonsági rendszerekhez az elektronikus járműinterfész szélesebb körű használata révén (beleértve a biztonság és a kibocsátás szempontjából releváns rendszerek szoftverintegritásának vizsgálatát is).

az ultrafinom részecskékre és a nitrogén-oxidokra vonatkozó új kibocsátási vizsgálati módszerek a nagy kibocsátású járművek befogása érdekében, beleértve a manipulált járműveket is.

a könnyű haszongépjárművek (kisteherautók) éves kibocsátásvizsgálata.

NO_x részecskék és zajmérés távérzékeléssel valamennyi jármű közúti műszaki ellenőrzése során.

a kilométer-számláló állásának rögzítése a nemzeti adatbázisokban, és újbóli nyilvántartásba vétel esetén ezen adatok más tagállamok rendelkezésére bocsátása.

kötelező időszakos műszaki vizsgálat a 125 cm3-nél vagy 11 kW-nál nagyobb teljesítményű motorkerékpárok esetében.

a rakományrögzítés kötelező közúti ellenőrzése.

kötelező éves időszakos műszaki vizsgálatok a 10 évnél idősebb személygépkocsik és kisteherautók esetében.

Adatkormányzás, digitalizáció, járműnyilvántartások

a műszaki vizsgálati bizonyítvány és a jármű forgalmi engedélyének digitalizálása.

a nemzeti járműnyilvántartások összekapcsolása és az e nyilvántartásokban szereplő harmonizált járműadatok – például az első nyilvántartásba vétel helye szerinti ország, a nyilvántartásba vétel státusza és a jármű jelentős módosításaira vonatkozó információk – körének kiterjesztése.

az a követelmény, hogy a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam hat hónapra ismerje el a személygépjárművekre vonatkozóan egy másik tagállam által kiállított időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó tanúsítványt; valamint a más uniós tagállamokban végzett időszakos műszaki vizsgálatok határozatlan időre történő elismerésének lehetősége bármely járműkategória esetében.

adatkormányzás: a műszaki vizsgálóállomások jármű-műszaki információkhoz való ingyenes hozzáférésére vonatkozó eljárások és eszközök meghatározása.

A konkrét intézkedésekkel kapcsolatos további részleteket lásd alább.

Melyek a polgárok/fogyasztók számára a legfontosabb előnyök?

Az uniós közúti közlekedésbiztonság javulása minden polgár javát szolgálja majd. A csomag felülvizsgálata életeket ment és csökkenti a sérülések számát az uniós közutakon: 2026 és 2050 között a becslések szerint mintegy 7000 életet lehet megmenteni, és mintegy 65 000 súlyos sérülést lehet elkerülni.

Hozzájárul az egészségesebb környezethez a káros légszennyező anyagok (finom részecskék és nitrogén-oxidok) kibocsátásának jelentős csökkentése révén, a hibás és manipulált járművek jobb észlelésének köszönhetően.

Jobban védi a fogyasztókat a csalással szemben, amikor használt járműveket vásárolnak egy másik tagállamból. A futásteljesítménnyel kapcsolatos csalások elleni küzdelem fogyasztóvédelmi szempontból és a gépjármű-kereskedelemben a tisztességes verseny szempontjából is fontos. Segít csökkenteni a kilométer-számláló manipulálását a használt járművek belföldi és határokon átnyúló értékesítése során egyaránt. Ennek különösen a nagy használtgépjármű-flottával rendelkező országok fogyasztói számára kell előnyösnek lennie.

Végezetül a fogyasztók igénybe vehetnek egy másik tagállamban végzett időszakos műszaki vizsgálatot is, amely rugalmasságot biztosít az ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodó személyek számára. (Ez a lehetőség csak a személygépjárművekre vonatkozik, korlátozott ideig érvényes, és azzal a feltétellel használható, hogy a következő időszakos műszaki vizsgálatra a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamban kerül sor.) A járművet nyilvántartásba vevő tagállam egyoldalúan elismerheti a másik tagállamban végzett időszakos műszaki ellenőrzéseket is.

A műszaki vizsgálatra vonatkozó szabályok felülvizsgálata más előnyökkel is jár, például a digitalizációval, a pontos nemzeti nyilvántartások összekapcsolásával és a tagállamok közötti fokozott információcserével, hozzájárulva ezáltal a személyek és áruk szabad mozgásához is.

Melyek a fő előnyök a nemzeti hatóságok számára?

Számos intézkedés várhatóan csökkenti az adminisztratív terheket és költségmegtakarítást eredményez a nemzeti közigazgatások számára. Az elektronikus formátumú műszaki vizsgálati bizonyítványoknak kötelezővé kell válniuk, és fokozatosan fel kell váltaniuk a papírformátumot. A papíralapú és intelligenskártya-verziók helyett a digitális forgalmi engedélyek kiadására való átállás lehetővé teszi az eljárások további digitalizálását. A nemzeti járműnyilvántartások hatékonyabb összekapcsolásának köszönhetően megtakarítások várhatók. Költségmegtakarítások várhatók a jármű másik tagállamban történő újbóli nyilvántartásba vételéhez megtakarított idő miatt is.

Miért javasolta a Bizottság a régebbi személygépkocsik és kisteherautók gyakoribb (éves) tesztelését a kétévenkénti tesztelés jelenlegi minimumkövetelménye helyett?

A zéró-elképzelésnek megfelelően a Bizottság támogat minden olyan érdemi intézkedést, amely csökkentheti a közúti balesetek és a halálos áldozatok számát. Csak 2024-ben mintegy 19 800 ember halt meg közúti balesetekben. Ez az egyik oka annak, hogy felülvizsgáljuk a műszaki vizsgálatra vonatkozó szabályokat. A másik a környezeti és egészségügyi következmények.

Az idősebb járművek hajlamosabbak a gyakoribb meghibásodásokra, és a tanulmányok azt is kimutatták, hogy gyakrabban érintettek a balesetekben, és nagyobb arányban képviselnek magas kibocsátású járműveket is. Mivel a halálesetek messze legnagyobb hányadáért az autók felelősek, és még ha a műszaki hibák csak viszonylag kis részét is teszik ki a balesetek okainak, az idősebb autók éves ellenőrzése jelentős különbséget jelenthet. Ez különösen igaz a biztonságra.

A legtöbb tagállam[1] már alkalmazza az éves tesztelést a 10 évnél idősebb személygépkocsikra és kisteherautókra, néhányan már 3 vagy 4 év után is (a nehézgépjárműveket az 1. évtől kezdve minden uniós tagállamban évente tesztelik). A többi 11 tagállamban a személygépkocsik és kisteherautók éves vizsgálatának bevezetése mintegy 1%-kal csökkentené a halálesetek és sérülések számát. Ez azt jelenti, hogy 25 év alatt közel 1850 életet sikerült megmenteni, és 21 400 súlyos és 120 500 enyhe sérülést sikerült elkerülni (azaz évente mintegy 74 halálesetet, 850 súlyos és 4800 enyhe sérülést sikerült elkerülni).

Emellett a rendkívül szennyező járművek számának mintegy 15%-os csökkenéséhez vezetne ezekben a tagállamokban (ami uniós szinten 7–8%-os csökkenést jelent).

Miért javasol a Bizottság szigorúbb követelményeket a motorkerékpárok és az L kategóriájú járművek időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozóan?

A motorkerékpárok rendszeres vizsgálata észrevehetően pozitív hatással van a közúti közlekedésbiztonságra, amint azt az azt használó tagállamok is bizonyítják. A jelenlegi szabályok értelmében a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárokat 2022 januárja óta időszakos műszaki vizsgálatnak kell alávetni, bár a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a motorkerékpárokra vonatkozó időszakos műszaki vizsgálat hatályát és gyakoriságát illetően. Lehetőség van arra is, hogy a tagállamok ehelyett „hatékony alternatív közúti közlekedésbiztonsági intézkedéseket” alkalmazzanak.

Tekintettel a motorkerékpárok közlekedésre való alkalmassága vizsgálatának egyértelmű közúti biztonsági előnyeire, valamint a jelenlegi kívülmaradási rendelkezések jogi és végrehajtási egyértelműségének hiányára, a Bizottság azt javasolta, hogy szüntessék meg a kívülmaradás jelenlegi lehetőségét, és vezessenek be kötelező időszakos műszaki vizsgálatot a 125 cm3 feletti motorkerékpárok esetében.

Milyen megoldásokat javasol a Bizottság a futásteljesítménnyel kapcsolatos csalás problémájának kezelésére?

A kilométer-számlálóval való visszaélés visszaszorítása érdekében a jelenlegi időszakos műszaki vizsgálatról szóló irányelv előírja, hogy minden időszakos műszaki vizsgálat során rögzíteni kell a jármű által megtett kilométereket, és hogy azok manipulálása bűncselekménynek minősüljön. Az időszakos műszaki vizsgálatokra azonban legfeljebb évente kerül sor (sok esetben csak kétévente), és az első időszakos műszaki vizsgálatokra a legtöbb esetben csak négy év elteltével kerül sor. A kilométer-számlálóval kapcsolatos csalások jelentős része ekkorra már bekövetkezik, mivel a viszonylag új járművek kilométer-számlálójának manipulálásával nagyobb árnövekedés érhető el.

A kilométer-számlálóval való visszaélés kezelésére javasolt intézkedés a Belgium (Car-Pass) és Hollandia (Nationale Auto Pas, NAP) által valamennyi tagállamban létrehozott nemzeti rendszereket ismétli meg.

A javaslat végrehajtása érdekében a tagállamoknak nemzeti adatbázisokat kell létrehozniuk a kilométer-számláló állásáról. A leolvasott értékeket minden alkalommal rögzíteni kell, amikor a jármű javításon vagy javításon megy keresztül. Mivel a kérdés a személygépkocsik és a kisteherautók esetében különös aggodalomra ad okot, ezeket a járműveket legalább le kell fedni. Amennyiben a járművet egy másik tagállamba helyezik át, a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamnak meg kell osztania a jármű vagy kisteherautó futásteljesítményét az újbóli nyilvántartásba vétel szerinti tagállammal.

Lehetővé teszi-e a javaslat az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tanúsítványok kölcsönös elismerését az egész EU-ban?

Már a jelenlegi időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó szabályok értelmében egy másik tagállamban nyilvántartásba vett jármű esetében az adott másik tagállamban kiállított időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó tanúsítványt minden tagállamnak el kell ismernie úgy, mintha azt maga állította volna ki, feltéve, hogy az időszakos műszaki vizsgálatra vonatkozó tanúsítvány továbbra is érvényes. Ez azonban csak a szabad forgalomba bocsátás és az újbóli nyilvántartásba vétel céljából érvényes.

A jelenlegi időszakos műszaki vizsgálatról szóló irányelv azonban előírja, hogy az időszakos műszaki vizsgálatot a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy az általa kijelölt és felügyelt szervek vagy létesítmények végezzék. A mai javaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy a műszaki vizsgálatot a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamtól eltérő tagállamban végezzék el. (Lásd a következő Q&A részt.)

A Bizottság nem javasolta az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tanúsítványok teljes körű elismerésének végrehajtását, mivel ez az időszakos műszaki vizsgálatok módszereinek még magasabb szintű harmonizációját tenné szükségessé, és ezért aránytalan költségekkel járna. Ez hatással lehet az időszakos műszaki vizsgálatok megszervezésére és árazására is a tagállamokban.

Mi az ideiglenes időszakos műszaki vizsgálat lehetősége egy másik tagállamban, és milyen feltételek mellett alkalmazható?

A javaslat bevezeti annak lehetőségét, hogy a műszaki vizsgálatot a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamtól eltérő tagállamban végezzék el. Az ilyen műszaki vizsgálat eredményét egy hat hónapig érvényes ideiglenes műszaki vizsgálati bizonyítvány tartalmazza. Az intézkedés a személygépkocsikra fog vonatkozni, és a következő időszakos műszaki vizsgálatot a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamban kell elvégezni. Hozzá fog járulni a szabad mozgás javításához, és előnyös lesz a polgárok számára, akik jelenleg akadályokba ütközhetnek, amikor külföldön dolgoznak vagy tanulnak.

Ezen túlmenően, és opcionálisan, a tagállamok fontolóra vehetik az időszakos műszaki vizsgálatok szélesebb körű elismerését is.

Milyen változások történtek a kibocsátásvizsgálat terén? Kötelezővé válik-e a részecskeszám (PN) vizsgálatának alkalmazására vonatkozó jelenlegi ajánlás?

A finomrészecskék és a nitrogén-oxidok kibocsátása a közúti közlekedés legjelentősebb negatív hatásai közé tartozik. Még a legújabb járművek is meghaladják a törvényes kibocsátási határértékeket. A közúti közlekedés felelős a NOx-kibocsátás több mint 35%-áért és a szálló por kibocsátásának mintegy 9%-áért, ami évente mintegy 70 000 korai halálesetet okoz az EU-ban.

A PN-vizsgálatot bevezető tagállamokban (Belgium, Hollandia és Németország) szerzett tapasztalatok nagyon pozitívak.

A kipufogócső-vizsgálat dízel részecskeszűrővel felszerelt járműveken történő alkalmazása megmutatta a modern járművek öndiagnózisának korlátait: míg az Euro 6 besorolású járművek mintegy 0,3%-a hibás kibocsátáscsökkentő rendszert jelezne, körülbelül 6%-uk nem felel meg a tényleges mérést magában foglaló vizsgálaton. Az Euro 5 besorolású személygépkocsik és kisteherautók meghibásodási aránya még ennél is magasabb.

A kipufogógáz-kibocsátás vizsgálatához használt részecskeszám-mérés felváltja a kipufogógáz átlátszatlanságának jelenleg előírt vizsgálatát, először az időszakos műszaki vizsgálatnál részecskeszűrővel felszerelt dízelüzemű járművek, majd a nehézgépjárművek esetében a haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzése során. A vizsgálati követelmények a kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművek időszakos műszaki vizsgálatához szükséges részecskeszám méréséről szóló bizottsági ajánlásban leírt eljáráson alapulnak, amely gyors, egyszerű és olcsó vizsgálatot tesz lehetővé. A jelenleg ajánlott 250 000/cm3-es határértéket kellene alkalmazni.

A részecskeszám-vizsgálathoz hasonlóan a könnyű- és nehézgépjárművek NO_{x-kibocsátásának} PTI- és RSI-vizsgálata is a hibásan működő szelektív katalitikus redukciós (SCR) rendszerek azonosítására összpontosít, először a dízel esetében. Amint a vizsgálati módszert hozzáigazították a szikragyújtású motorokhoz, a benzinüzemű járműveket is meg lehet vizsgálni. A vizsgálati eljárást úgy alakítják ki, hogy az összhangban legyen a részecskeszám-vizsgálatra alkalmazott eljárással, lehetővé téve az egyidejű részecskeszám- és NOx-vizsgálatot. Ez fenntartja a jelenlegi tesztelési időt, és korlátozza a további felszerelési költségeket.

Miért nem terjed ki az időszakos műszaki vizsgálat hatálya a segédmotoros kerékpárokra (L1 és L2 járműkategória)?

A szubszidiaritás és az arányosság szempontjából a segédmotoros kerékpárok tesztelését a legjobb, ha a tagállamokra bízzák a jogalkotást. Először is, a mopedek kevésbé hajlamosak halálos vagy súlyos balesetekre, mint a motorkerékpárok. Másodszor, bár a segédmotoros kerékpárok időszakos műszaki vizsgálatnak való alávetése pozitív hatással lehet a közúti közlekedésbiztonságra és a légszennyező anyagok csökkentésére, ezeket a járműveket helyben használják, és a költség-haszon arány a konkrét helyi körülményektől függően jelentősen változhat (beleértve a flotta villamosítását[2],ami idővel jelentősen csökkenteni fogja e járművek levegő- és zajszennyezésre gyakorolt negatív hatásait). Technikai megvalósíthatósági problémák is felmerülnének ezzel az intézkedéssel kapcsolatban, mivel egyes tagállamok nem írják elő a segédmotoros kerékpárok nyilvántartásba vételét.

További információ
Sajtóközlemény – Aktualizált szabályok a biztonságosabb utakért, a kevesebb légszennyezésért és a digitális járműdokumentumokért

[1] Jelenleg 16 tagállam: AT, BE, BG, EE, ES, FI, HR, IE, LV, LU, NL, PL, PT, RO, SE és SI.
[2] Hollandiában például az elektromos segédmotoros kerékpárok aránya a segédmotoros kerékpárok értékesítésében a 2017. évi 3 %-ról 2022-ben 46 %-ra nőtt. Az EU-ban ez az arány 2022-ben 34 % volt.”

Forrás:
Kérdések és válaszok a műszaki alkalmassági jogszabálycsomag felülvizsgálatával kapcsolatban; Európai Bizottság; 2025. április 25. (uniós gépi fordítás)
Hivatalos változat: Questions and answers on the revision of the roadworthiness package; European Commission; Apr 24, 2025

Digitális közigazgatás, digitális politika

Változások az elektronikus aláírásban: DÁP-alkalmazás és Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH)

„Valamit kaptunk, valamit elvettek – a DÁP-appban megjelent az elektronikus aláírás lehetősége, ugyanakkor nagyrészt megszűnt az AVDH által kínált egyszerű e-aláírás. Az idei év nagy változásokat hoz az elektronikus hitelesítésben, és erre minden gazdálkodó szervezetnek el kell kezdenie készülni.

◼︎ Változások az elektronikus aláírásban

Sokakat ért kellemetlen meglepetésként, amikor január elején – a szolgáltatás megszűnése miatt – elérhetetlenné vált egy sokszor használt állami elektronikus szolgáltatás, a teljes bizonyító erejű magánokiratokat is „előállítani” képes Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés (AVDH). „Annak ellenére lepődtek meg sokan, hogy az AVDH kivezetését már jóval korábban sokan és sok helyen kommunikálták”, mondja Dr. Kósa Ferenc ügyvéd, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke. Természetesen nem Magyarországon lennénk, ha nem találtak volna azonnal kiskapukat. A hitelesítési forma megmaradt bizonyos, űrlapok kitöltésével intézhető ügyeknél, illetve az ePapír szolgáltatásnál is. Elég volt felmenni az epapir.gov.hu-ra, ott formailag elindítani egy ügyet, mellékletként feltölteni az iratokat, amelyeket ott már lehetett AVDH-val hitelesíteni.

Mindenkinek szüksége lesz rá

Ezzel csak egyetlen gond van: számos esetben semmit sem ér. Ahogy arra Dr. Kósa Ferenc emlékeztet, januártól a polgári perrendtartásról szóló törvény az AVDH-val aláírt dokumentumokat nem fogadja el teljes bizonyító erejű magánokiratnak. „Mintha nem is lenne aláírva a dokumentum. Innentől kezdve nem használható fel beadványként polgári peres eljárásokba. Számos ügyvéd, de még bíró is most szembesül azzal, hogy az általuk beadott vagy befogadott dokumentumok nem érnek semmit”, fogalmaz az ügyvéd. Itt nincs más megoldás, mint a piacról beszerezni minősített elektronikus aláírást, és azzal hitelesíteni a beadványokat, dokumentumokat. (Hogy erre miért nem jó a DÁP-appba épített elektronikus aláírás, arra mindjárt kitérünk.)

Már ez is komoly sokkot okozhat, de az igazi feketeleves még hátravan. Ahogy fentebb említettük, az űrlapokba beépített hitelesítési szolgáltatásként még engedélyezett az AVDH használata – de ez a lehetőség is csak 2025. október 31-ig él. Mivel pedig a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek az államigazgatás szerveivel szemben,muszáj nekik elektronikusan aláírt dokumentumokat beküldeni. Summa summarum: november 1-től a gazdálkodó szervezetek (beleértve az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozókat, egyesületeket, alapítványokat) mindegyikének használnia kell a piacról beszerzett minősített elektronikus aláírást, hívja fel a figyelmet Dr. Kósa Ferenc.

Aláírsz vagy meghatalmazol

Mindez a vállalatok belső folyamatait is minden bizonnyal érinteni fogja, ott is átalakításokra lesz szükség. Már nem működik a régi gyakorlat, hogy a cégjegyzésre jogosult vezető átadja az Ügyfélkapu bejelentkező azonosítóit: onnantól csak akkor lesz érvényes egy nyilatkozat, ha azt a cég képviseletére jogosult személy maga hitelesíti elektronikusan.

Innentől kezdve két lehetősége lesz a cégvezetésnek. Az első, hogy magánál tartja az aláírási jogot. Ebben az esetben a könyvelő, a jogi osztály vagy bárki más elkészíti az elektronikus beadványt, azt átküldi a jogosultnak, aki átnézi, jóváhagyja és hitelesíti a dokumentumokat (akár egyszerre többet is).

A másik megoldás az lehet, hogy a cégvezetés felhatalmazza a könyvelőt, vagy a szervezeten belülről legalább két munkatársat, hogy bizonyos ügyekben eljárjon. Dönthet úgy az ügyvezető, hogy a pénzügyi osztály két munkatársának együttes képviseleti jogot ad: innentől kezdve ők is hitelesíthetik (és benyújthatják) például az adókkal kapcsolatos bevallásokat, ha mindkettejük aláírása szerepel azokon. „Ilyenkor természetesen születnie kell egy meghatalmazó okiratnak, amit a NAV felé is be kell nyújtani, hogy az adóhatóság is lássa, arra jogosult személyek hitelesítették és adták be a bevallást”, mondja Dr. Kósa Ferenc.

A DÁP csak magáncélra jó

Itt kanyarodunk vissza arra, hogy a fentiekre miért nem használható a DÁP-appban már egyre több felhasználó számára beépített elektronikus aláírás szolgáltatás.

A DÁP-aláírás az uniós eIDAS-rendelet alapján lett létrehozva, abban pedig az szerepel – Dr. Kósa Ferenc szerint is meglehetősen nyakatekert megfogalmazásban –, hogy a tagállamok által a digitális személyiadat-tárcában ingyenesen biztosított minősített elektronikus aláírást kizárólag természetes személy és kizárólag magáncélra használhatja. Vagyis ebből az következik, hogy a DÁP-aláírást nem használhatja sem jogi személy képviselője, sem más személy képviseletében eljáró személy és nem használható szakmai célra sem – nem használhatja az ügyvéd, amikor más képviseletében jár el és nem használhatja az egyéni vállalkozó sem, amikor vállalkozóként kerül kapcsolatba az államigazgatással. (Ezen változtathat majd az attribútum vagy szerepkör tanúsítás: az e-aláíráshoz hozzácsatolható lesz egy másik tanúsítvány, amelyik igazolja, hogy nem magánszemélyként, hanem valamilyen hivatalos minőségben jártunk el – ez a kiegészítő tanúsítvány viszont nem jár alanyi jogon és nem lesz ingyenes.)

Ugyanez a helyzet egyébként a két magyar szolgáltató által ingyen biztosított magáncélú elektronikus aláírással, teszi hozzá Dr. Kósa Ferenc. Ott nem jogszabály, hanem a szolgáltatóval kötött szerződés tiltja a nem magáncélú felhasználást. És ugyan az igaz, hogy a szolgáltató nem látja, hogy mit írnak alá a tanúsítvánnyal, azt viszont igen, hogy hányszor használják azt. És ha azt veszik észre, hogy a magáncélú aláírást az eddigi havi 1-2 eset helyett több tucatszor kezdik használni, akkor jogosan rákérdezhetnek, hogy mégis mit ír alá annyiszor vele a tisztelt felhasználó? Jogosulatlan használat esetén pedig visszavonhatják a magáncélú tanúsítványt.

Megéri az aláírás?

A céges minősített elektronikus aláírás nem feltétlenül jelent akkora költséget, mint sokan gondolnák. A magyar piacon elérhető olyan termék, amely (bevezető áron) három évre nettó 60 ezer forintért kínál ilyen hitelesítési szolgáltatást, vagyis a havi díj nem éri el a 2000 forintot, miközben a drágább megoldások ára 10 ezer forint körüli.

Állítsuk ezt szembe azzal, hogy egy oldal nyomtatási költsége mindent egybevetve nagyjából nettó 20 forint, amihez hozzájárul a postázás legalább több száz forintos költsége. Vagyis már néhány postai küldemény kiváltásával kigazdálkodható az elektronikus aláírás költsége, miközben a teljes hivatalos levelezés és szerződéses állomány kiváltható elektronikus küldeményekkel, illetve iratokkal.”

Forrás:
E-aláírás hivatalos környezetben; Schopp Attila; IT Business; 2025. április. 23.

Egyszerűen és gyorsan lehet kiváltani az új elektronikus beutazási engedélyt az Egyesült Királyságba

„Kötelező már az Electronic Travel Authorisation, vagyis az ETA igénylése az Egyesült Királyságba való beutazáshoz. Az InfoRádióban Paul Fox nagykövet ismertette a részleteket, és beszélt arról is, hogy akinek elutasítják a kérelmét, fellebbezni nem tud a döntés ellen.

Április 2-tól az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba. Ezzel teljessé vált a nem vízumkötelezett beutazókra kidolgozott, az utóbbi másfél évben fokozatosan, a világ egyre több térségére érvénybe léptetett brit ETA-rendszer.

Az InfoRádióban Paul Fox elmondta, az új szabályozás nemcsak a Nagy-Britanniába látogatókra vonatkozik, hanem azokra is akik csak átutaznak az országon, viszont ha valakinek már van érvényes vízuma vagy tartózkodási engedélye, nem kell kiváltania az ETA-t, valamint azoknak az uniós állampolgárok sem kell, akiknek van letelepedési vagy előzetes letelepedési engedélyük.

„Különleges, átmeneti kivételt képeznek azok, akiknek nem kell átesniük az európai uniós határellenőrzésen. Ez érinti a Heathrow-t és a manchesteri repülőteret, ahol van légi forgalmi tranzit” – hívta fel a figyelmet a brit diplomata. Paul Fox elmondta, hogy a regisztrációhoz mindössze az útlevélre és egy igazolványképre van szükség, illetve néhány kérdést kell megválaszolni.

Meg kell adni a lakcímet, a foglalkozást, a bűnügyi előéletet, továbbá azt, hogy van-e bármely más nemzetisége is a jelentkezőnek. Ellenben a brit hatóságok nem kíváncsiak a járatadatokat, az utas anyagi helyzetére vagy arra, hogy hol kíván megszállni. „Egyetlen dolgot szeretnék hangsúlyozni: ugyanazzal az útlevéllel kell utazni, amelyet az ETA-jelentkezésnél használt a regisztráló, mivel a két dokumentum adatait az ellenőrzésnél összevetik” – figyelmeztetett a budapesti brit nagykövet.

Arról is beszélt, hogy Európai Unió állampolgárainak nagyon gyors és könnyű ez az eljárás, de érdemes még az utazás előtt néhány nappal igényelni az engedélyt. „Három munkanap elegendő lehet. A legtöbben ezt választják, de nem árt akár jóval hamarabb is elkezdeni” – vélekedett a diplomata, és jelezte, ha valakinek elutasítják a kérelmét, akkor nincs mód a fellebbezésre. Viszont ilyen csak ritkán fordul elő, és általában csak olyanok esetében, akiknek amúgy is vízumot kellene kérniük. Ők az elutasítást követően még folyamodhatnak beutazási engedélyért.

„Az ETA-val két éven belül többször is be lehet utazni az Egyesült Királyságba, vagy ha az útlevél közben lejár, akkor csupán annak az érvényességéig. A lényeg, hogy a két dokumentum együtt érvényes” – hívta fel a figyelmet Nagy-Britannia budapesti képviselője.

Az InfoRádió arra is kíváncsi volt, vajon mennyibe kerül az új, elektronikus beutazási engedély, és élveznek-e valamilyen előnyt, akiknek rokonai élnek Nagy-Britanniában. Az utóbbival kapcsolatban a nagykövet azt válaszolta, hogy nincs ilyen különbségtétel. Az ETA árát illetően pedig azt mondta, hogy 16 fontot, vagyis 7620 forintot kell érte fizetni.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség az új beutazási engedélyre, a nagykövet azt válaszolta, hogy ezzel akarják fokozottabban védeni az Egyesült Királyság határait, mert így már jó előre tudni lehet, hogy kik és milyen céllal kívánnak belépni az országba. A rendszer a látogatóknak is előnyös, mivel egyszerű és gyors – hangoztatta Paul Fox. Ugyanakkor még az ETA sem jelenti azt, hogy a határon esetleg ne fordítsanak valakit vissza, de ilyen csak nagyon ritkán és különösen indokolt esetben fordulhat elő.

A felvetésre, hogy van-e hivatalos adat arról, hányan tartózkodnak illegálisan Nagy-Britanniában, a diplomata azt válaszolta, hogy mivel olyanokról van szó, akik a hatóságok tudta nélkül érkeztek, nem lehet pontosan megmondani, hányan lehetnek.”

Forrás:
Brit nagykövet: egyszerűen és gyorsan lehet kiváltani az új elektronikus beutazási engedélyt; Mihályi Petra; Infostart / InfoRádió; 2025. április 25.
Brit nagykövet: egyszerűen és gyorsan lehet kiváltani az új elektronikus beutazási engedélyt (MP3)

Fejlesztik a Robotzsaru-rendszer nemzetközi digitális kapcsolatait (ORFK)

„Az Országos Rendőr-főkapitányság elindította a háromirányú nemzetközi fejlesztési feladatok (Interoperabilitás, EIS dataloader és EPRIS) megvalósítását, melynek célja a nemzetközi adatcsere és a bűnügyi munkafolyamatok racionalizálása. A fejlesztések révén egyszerűbb és gyorsabb lesz a nemzetközi adatbázisok elérése, ezzel hatékonyabbá válik a bűnügyi szakterület feladatellátása.
A program az Európai Unió társfinanszírozásával, a Belső Biztonsági Alap 844,34 millió forint vissza nem térítendő támogatásából valósul meg.

Az Országos Rendőr-főkapitányság BBA_PLUSZ-1.1.2-24-2024-00001 azonosító számú „Bűnügyi adatcsere terén az Interoperabilitás, az Europol EIS adatfeltöltés és az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) funkcionalitások biztosítása a Robotzsaru Rendszerben” című projekt keretében valósítja meg a háromirányú nemzetközi fejlesztési feladatokat. Kiemelt cél az adatcsere és a bűnügyi munkafolyamatok racionalizálása.

A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a Belső Biztonsági Alap 844,34 millió forint vissza nem térítendő támogatásából valósul meg.

A projekt keretén belül a Rendőrség Robotzsaru rendszere három tevékenységgel bővül. A fejlesztések az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás ((EU) 2019/818), az Europol ((EU) 2016/794), valamint Prüm II rendelet ((EU) 2024/982) alapján az Interoperabilitás bűnügyi vonatkozásainak, az Europol Információs Rendszer (EIS) töltésének, valamint Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) biztosítására és az abban való lekérdezések végrehajtására irányulnak.

Az uniós információs rendszerek közötti Interoperabilitás fejlesztés célja, hogy a bűnügyi szakterületen jelentkező személyazonosítás, illetve a terrorizmus és súlyos szervezett bűnözés nyomozása során jelentkező ellenőrzési és azonosítási feladatok során a bűnügyi szakterület állománya ellenőrzést végezhessen nemzetközi nyilvántartásokban (EES, VIS, ETIAS, Eurodac és az ECRIS-TCN).

Az EIS dataloader fejlesztés célja, hogy a Robotzsaru rendszerben a bűnügyekben rögzített egyes adatok egyedi ügyenként történt megjelölésével azok automatikusan megjelennek az Europol EIS rendszerében.

Az EPRIS fejlesztés célja, hogy a megfelelő jogosultsággal rendelkező nyomozó, elemző rendőr ellenőrizni tudja, hogy egyes személyek más uniós tagállam bűnüldözési hatóság nyilvántartásában szerepelnek-e.

A Robotzsaru rendszerhez kapcsolódó fejlesztések támogatására két szervert szerez be a Rendőrség az adattöltés műveleteihez és a pszeudonomizált adatbázis fenntartásához.

A projektmegvalósítás helyszíne az Országos Rendőr-főkapitányság (cím: 1139 Budapest, Teve utca 4-6.) A projekt várhatóan 2027. március 31-ig valósul meg.”

Forrás:
A rendőrség több bűnügyi vonalon valósít meg nemzetközi fejlesztési feladatokat; Police.hu; 2025. április 23.
Lásd még:
Bűnügyi adatcsere terén az Interoperabilitás, az Europol EIS adatfeltöltés és az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) funkcionalitások biztosítása a Robotzsaru Rendszerben; Police.hu; 2025. március 13.

Technika, tudomány, MI

Cél a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázása – Stratégiai megállapodás a Központi Statisztikai Hivatal és a Gábor Dénes Egyetem között

„Cél a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázása

Együttműködési megállapodást kötött a Gábor Dénes Egyetem (GDE), a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE-MIT) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A partnerség célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást, az innovációt és a mesterséges intelligencia szerepének erősítését a statisztikai adatelemzésben.

Tovább bővíti felsőoktatási együttműködéseinek körét a Központi Statisztikai Hivatal. A Gábor Dénes Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont és a Központi Statisztikai Hivatal által 2025. április 24-én ünnepélyes keretek között aláírt megállapodás az intézmények közötti edukációs és kutatás-innovációs kooperációt, a tudástranszfert, valamint a mesterséges intelligencia széleskörű statisztikai alkalmazását hivatott elősegíteni. A megállapodást Dr. Dietz Ferenc, a GDE elnöke, Csurgó Dávid, a GDE-MIT ügyvezetője és Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke látta el kézjegyével.

Az együttműködés keretében a felek közös kutatási, innovációs programot dolgoznak ki, elektronikus hírleveleket készítenek, valamint workshopokon és szakmai rendezvényeken vesznek részt. A KSH szakértői előadások, konzultációk és szakdolgozat-témavezetés formájában hozzájárulnak az egyetem edukációs tevékenységeihez, emellett a hivatal lehetőséget biztosít szakmai gyakorlatok teljesítésére is.

A partnerség alkalmat ad a tudományos és a gyakorlati ismeretek ötvözésére, amely segítheti a statisztikai adatfeldolgozás és -elemzés fejlesztését, a nagy méretű és heterogén adatkészletek (big data) gördülékeny kezelését és gyors kiértékelését. A mesterséges intelligencián alapuló megoldások széles körű alkalmazása lehetőséget teremt új adatforrások kiaknázására, valamint hatékonyságnövelésre és költségcsökkentésre. A gépi tanulás a modellezési feladatokhoz és mélyebb összefüggések feltárásához nyújt eszközt.

A Központi Statisztikai Hivatal számára kiemelten fontos a felsőoktatási intézményekkel fenntartott szoros szakmai kapcsolat a közös célok és törekvések megvalósítása, a szinergiák kihasználása, a tudományos párbeszéd erősítése, illetve az együttes kutatási és publikációs tevékenységek elősegítése érdekében.

A Gábor Dénes Egyetem célkitűzése, hogy a felsőfokú – elsősorban informatikai – oktatás mellett, a digitalizáció területén egyik motorja legyen a nemzetgazdaság fejlődésének. Látva az intézmény kutatásaiban kiemelt területek, a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia egyre gyorsuló, általános előretörését, társadalmi felelősségvállalása keretében kíván segítséget nyújtani a lakosság és a vállalatok tudatosításában, a sokoldalú, kreatív használatában. Feladatának tekinti, hogy a sokak által veszélyes ismeretlenként kezelt MI-ről mindenki tényszerű információkat kapjon, és megismerhesse annak személyes életére is közvetlenül ható, hatékonyságot növelő lehetőségeit és valós kockázatait. Ezért a Gábor Dénes Egyetem 2025-ben megalapította a Mesterséges Intelligencia Tudásközpontot, hogy MI kutatásokkal, alkalmazások fejlesztésével és a tudás megosztásával segítse a társadalmat, a vállalkozásokat, a közigazgatást az MI nyújtotta előnyök jobb kihasználása érdekében. A KSH-val történő együttműködés lehetőséget teremt, hogy ezt a munkát az adatgazdaság legmeghatározóbb szereplőjének tudására és adatvagyonára építve, a saját kutatásait vele megosztva folytathassa.”

Forrás:
Stratégiai megállapodás a Központi Statisztikai Hivatal és a Gábor Dénes Egyetem között, 2025.04.24.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. április 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Minden, amit a helyi termékekről tudni kell – REL Szervezők Napja lesz 2025. 05. 14-én

„Idén harmadik alkalommal nyitja meg kapuit a REL Szervezők Napja a Kislépték Egyesület főszervezésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által működtetett Vidék- és térségfejlesztési Támogató Egység és a Trebag Kft. társszervezésében Magyarnándorban.

A rövid ellátási lánc szerepének felerősödése felfedte a fogyasztók részéről a helyi termékek iránti igényt. Az ellátási láncok mozgatórugói – a piacszervezők, a kosárközösségek tagjai, szervezői, a termelők és mindazok, akik kapcsolatot teremtenek a fogyasztók és a termelők között – pedig kulcsfontosságú folyamatot segítenek a REL szervezésben és működésben.

A hazai REL szervezői, tanácsadói hálózat erősödésének érdekében megrendezésre kerülő esemény célja a tudásátadás biztosítása a vidék fejlődéséért és a piacok felvirágzásáért.

Időpont: 2025.05.14., szerda 09:00 – 16:30

Helyszín: Magyarnándor – Művelődési ház és Könyvtár (2694 Magyarnándor, Fő út 48.)

Regisztráció: A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni IDE KATTINTVA lehet.

A rendezvényen a REL tudásátadás területéről származó hazai és európai jó gyakorlatokat mutatnak be hazai REL szervezők és szaktanácsadók, és európai REL szakértők. A jól működő és régóta bevált gyakorlatok megismerése inspirációt jelent a hazai REL szervezőknek tevékenységük fejlesztésére, valamint a helyszínen lehetőség lesz a felmerülő kérdések megválaszolására is. A jó gyakorlatok bemutatása rávilágít az ellátási láncban szereplő közösségek sajátosságaira, a közöttük folytatott tevékenységekre, lehetőségeikre és együttműködéseikre. Az esemény részletes programja IDE KATTINTVA tekinthető meg.

A helyszínen a magyar és angol nyelvű előadások miatt tolmács biztosított. A szaktanácsadók az eseményen részvételért 4 kreditpontot szerezhetnek.

A szervezők szeretettel várnak minden REL szervezőt, rövid élelmiszer-ellátási lánc szereplőt, szaktanácsadót, érdeklődőt, aki szeretne inspirálódni és informálódni a tudásátadó napon.”

Forrás:
Minden, amit a helyi termékekről tudni kell – REL Szervezők Napja lesz 2025. 05. 14-én; Szomi Edina; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; 20225. április 24.

Fenntartható fejlődés

Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia

„Idén immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia 2025. június 3-án 10 órai kezdettel a Mesterek és Módszertanok Házában!

Sokszor hangzik el, hogy adósak vagyunk egy koherens „zöld” jövőkép felvázolásával. Hogyan fogunk élni, lakni, dolgozni, létezni egy zöld jövőben? Miket fogunk és miket nem fogunk csinálni? Miért lesz ez jó nekünk? Az idei rendezvényünk átfogó témája a „Klímasemleges Jövőképek”, így a fenti kérdésekre keressük majd a választ a konferencia során.

2025. június 3., kedd, 10:00 – 17:00
Helyszín: 1077 Budapest, Wesselényi utca 73.

Program

09:30 – 10:00 Regisztráció
10:00 – 10:15 Köszöntő
Huszár András, igazgató Green Policy Center
10:15 – 11:45 Gondolatébresztő előadások
Gondola Csaba , Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára
Takács-Sánta András , Humánökológus, egyetemi docens
Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, egyetemi docens

11:45 – 13:00 Szendvicsebéd

13:00 – 14:30 Kerekasztal beszélgetések & tanulságok megosztásaű

14:30 – 14:45 Kávészünet

14:45 – 16:45 Panelbeszélgetések
Hol és hogyan fogunk élni? – klímasemleges települések
Kolossa József, Magyar Környezettudatos Építés Egyesület vezető fenntarthatósági tanácsadója
Péterffy Attila, Pécs polgármestere
Lajtmann Csaba, Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke

Mit és mennyit fogunk dolgozni? – munkahelyek a zöld jövőben
Antal Miklós, ökológiai közgazdász, kutatócsoport-vezető
Mészáros Nóra, pszichológus
Szalai Piroska (megerősítés alatt), munkaerőpiaci szakértő

16:45 – 16:50 Zárszó

16:50 – 17:00 Networking”

Forrás:
Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia; Green Policy Center; 2025. április 25.
A konferencia webhelye

A Nemzeti Vízstratégia végrehajtása – Mezőgazdasági vízszükséglet, fenntartható vízhasználat – az Állami Számvevőszék jelentése

„AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA
Az ellenőrzés célja volt a klímaváltozás következtében fokozódó mezőgazdasági vízhasználat, valamint az öntözésfejlesztés során a stratégiai, integrált szemlélet, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének értékelése. Célja volt továbbá annak eredményességi szempontok szerinti értékelése, hogy a vízgazdálkodás rendszerének, az öntözés, öntözésfejlesztés támogatáspolitikai rendszerének működése és a rendelkezésre álló források felhasználása során érvényesültek-e a fenntartható mezőgazdasági vízhasználat követelményei, a támogatások stratégiai célokkal való összhangja. Az ellenőrzés célja volt annak bemutatása is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás működtetése, fejlesztése során érvényesült-e az érintett szereplők együttműködése, tevékenységének összehangolása, az információátadás és a tudásmegosztás.
…
Az ellenőrzött időszakban az öntözéses gazdálkodás stratégiai fejlesztési céljainak elérését nem támogatta Országgyűlés vagy Kormány által elfogadott és közzétett ágazati stratégia hosszútávú fejlesztési terv, ugyanakkor az ágazat koncepcionális célkitűzéseit, feladatait kormányhatározatok és további, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai dokumentumok rögzítették.

A kedvezményes, majd a 2022. évi aszályos időszakot követően az állam által átvállalt vízdíj nem tudta biztosítani a mezőgazdasági vízszolgáltatás költségmegtérülését, ez folyamatos finanszírozási terhet jelent, ami kockázatot jelent a hosszú távú fenntarthatóságra. Az árpolitika nem alkalmazta a környezetvédelmi, fenntarthatósági célok elérése érdekében a vízkészletjárulékot. Évről-évre egyre nagyobb mértékben volt szükség a vízszolgáltatási költségek kormányzati kompenzációjára.
Az alkalmazott vízdíjak rendszere csak korlátozottan volt alkalmas a szolgáltatási költségek megjelenítésére, nem fejezte ki a tényleges működési- és fenntartási költségeket, a költségekben elismert infláció mértéke korlátozott volt, a díjak nem tartalmazták a vízszolgáltatás a vízkészletgazdálkodás társadalmi fenntarthatóságának költségeit.
Az alkalmazott árpolitika gazdasági, környezeti hatását, fenntarthatóságát a felelősök nem értékelték. A hatékony- és költségtakarékos közpénzfelhasználás érdekében szükséges a mezőgazdasági vízszolgáltatás, mint közfeladat pontos meghatározása, a finanszírozás során a közérdekű feladatok lehatárolása.

Az ágazat működtetésére, fejlesztésére rendelkezésre álló költségvetési források mértéke és összetétele nem volt előre tervezhető az ellenőrzött időszak alatt. A vízügyi igazgatóságok működésének biztosításán felül az öntözésfejlesztésre 2030-ig tervezett kiemelt költségvetési keret csak két évig állt rendelkezésre, így a hosszabb távú feladatok megvalósítására irányuló ágazatfejlesztési célok megvalósítása nem volt biztosított.

Az ellenőrzött időszakban az állami infrastruktúra fejlesztéseit a vízkereslethez igazodva tervezték meg és nem a vízkeresletet ösztönözték a vízkészletgazdálkodási szempontból fenntartható területeken, ezért az nem biztosította a hosszú távú fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését.

Az ellenőrzött időszakra vonatkozóan az engedély nélküli mezőgazdasági vízhasználatról nem állt rendelkezésre becsült adat, azonban a korábbi felmérések szerint az elsődlegesen felszín alatti vízkészletet használó illegális mezőgazdasági kutak száma a százezret is elérheti. Az illegális vízkivételekre vonatkozó információgyűjtés az ellenőrzés a becslés hiánya a vízkészletgazdálkodás tervezhetőségét és megvalósítását akadályozta.”

Forrás:
A Nemzeti Vízstratégia végrehajtása – Mezőgazdasági vízszükséglet, fenntartható vízhasználat; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2025. március 21.

Két jelentős, MI-alapú, a hazai energetikai digitalizációt előmozdító projekt indult

„Két jelentős, a hazai energetikai digitalizációt előmozdító projekt indult el a Széchenyi Terv Plusz program támogatásával. A közel 18 milliárd forintos, 100 százalékban vissza nem térítendő forrásból megvalósuló fejlesztések célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabbá tegyék az energiagazdálkodást és támogassák a jövő energiapolitikai döntéseit.

A Közintézményi Energiamenedzsment Platform (KEP) célja az, hogy az állami és közszolgáltatási intézmények energiafelhasználását mérhetővé, elemezhetővé és optimalizálhatóvá tegye. Az épületekből származó fogyasztási és termelési adatokat központilag gyűjtik és elemzik, miközben a rendszer képes lesz a termelő, fogyasztó és tároló eszközök valós idejű vezérlésére is. A tervek szerint a fejlesztés nemcsak a hatékonyság javítását segíti elő, hanem az intézményi beruházások megtervezésében, az energia rugalmassági kapacitások jobb kihasználásában és a távmenedzsment bevezetésében is fontos szerepet kap.

Ezzel párhuzamosan kezdődött el az Energetikai Adatszolgáltató Platform (ENAP) fejlesztése, amely a teljes villamosenergia-rendszert érintő kihívásokra reagál. A projekt célja, hogy a fogyasztási, termelési és meteorológiai adatok együttes feldolgozásával segítséget nyújtson a megújuló energiaforrások – mint a napenergia, geotermia vagy biogáz – hálózatba integrálásában. A rendszer a különböző adatforrásokból – például a HungaroMet és az elosztói engedélyesek rendszereiből – származó információk alapján képes támogatni a hálózati rugalmasság biztosítását, valamint a jövő energiaágazati transzformációját.

Mindkét projekt mögött a FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. áll, konzorciumban a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-vel. A megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítanak a nyílt forráskódú, szállítófüggetlen megoldásokra, valamint a Digitális Magyarország Ügynökség privát felhőinfrastruktúrájának használatára. A fejlesztések 2026 első negyedévére várhatóan befejeződnek.”

Forrás:
Két új MI-alapú platform segíti a magyar energiarendszer átalakulását; Gróf József; IT Business; 2025. április. 23.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Főként a kkv-kat érinti a Magyar Közlönyben megjelent új kiberbiztonsági szabályozás!

„A rendelet célja, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának szerepét és jogosítványait részletesen szabályozza a kiberbiztonság terén, különösen a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó, de nem minden szervezetre kiterjedő körben.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke új rendeletet adott ki, amely több fontos terület szabályozását tartalmazza.

A rendelet célja, hogy pontosan meghatározza, hogyan kell lefolytatni a kiberbiztonsággal kapcsolatos felügyeleti tevékenységeket és a hatósági ellenőrzéseket. Emellett részletes szabályokat tartalmaz az információbiztonsági felügyelőre vonatkozóan is: például hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie, hogyan lehet kijelölni, milyen jogosítványai és feladatai vannak.

Itt letölthető a Magyar Közlöny szóban forgó száma

A rendelet törvényi felhatalmazás alapján született, a 2024-es kiberbiztonsági törvény és a SZTFH-ról szóló 2021-es törvény meghatározott pontjai szerint. A rendelet célja, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) szerepét és jogosítványait részletesen szabályozza a kiberbiztonság terén, különösen a Kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. tv.) hatálya alá tartozó, de nem minden szervezetre kiterjedő körben.

Fontos kiemelni, hogy végrehajtási terveken és eseti/rendkívüli ellenőrzéseken keresztül működik – azaz akkor is végezhet a hatóság ellenőrzést, ha előzetes értesítés veszélyeztetné annak hatékonyságát. Illetve jogosult bármilyen informatikai eszköz, rendszer, dokumentum megismerésére, sőt akár be is léphet ezek fizikai helyszíneire.
A Hatóság szankcionálhat, mérlegelve pl. az incidens súlyosságát, szándékosságot, kárt, együttműködést. Emellett, nem lehet adatokat törölni vagy megsemmisíteni, amíg a hatósági döntés bírósági felülvizsgálata tart.
Az új rendeletben említett Kiberbiztonsági tv. 1. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján a szabályozás nem az állami intézményrendszert, hanem az olyan (főként privát vagy vegyes) szervezeteket célozza, amelyek kritikus szolgáltatást nyújtanak a társadalom vagy a gazdaság számára, digitálisan működnek, és nem tartoznak más, már meglévő kiberhatósági felügyelet (Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet) alá (pl. állami szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok).”

Forrás:
Figyelem, főként a kkv-kat érinti a Magyar Közlönyben megjelent új kiberbiztonsági szabályozás!; ComputerTrends; 2025. április 22.
3/2025. (IV. 17.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági felügyelet és feladatellátás és a hatósági ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályairól, valamint az információbiztonsági felügyelőről; Nemzeti Jogszabálytár
2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról; Nemzeti Jogszabálytár

A hatékony incidenskezelésről tanácskoztak a 60. EIVOK kiberbiztonsági konferencián

„Az egyre gyorsabban változó technológiai térben ma már szinte napról napra olyan legek dőlnek meg, amelyek folyamatosan újraírják az információbiztonság szakmai alapjait. Ezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese jelentette ki az effektív és naprakész incidenskezelésről rendezett 60. EIVOK kiberbiztonsági konferencián. Vári Péter rámutatott, hogy ebben a környezetben elsősorban a gyors felismerés és a rövid reakcióidő a hatékony krízismenedzsment kulcsa.

Hatvanadik alkalommal gyűlt össze az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) információbiztonsági szimpóziuma nagycsütörtökön Budapesten. Magyar Sándor, a HTE-EIVOK elnöke nyitóbeszédében az NMHH és az Információbiztonsági Szakosztály kiváló szakmai partnerségét méltatta.

Vári Péter köszöntőjében a legújabb technológiákkal megjelent kiberbiztonsági kihívásokra hívta fel a figyelmet, példaként említve a Kína és Dél-Afrika között újonnan létrehozott interkontinentális kvantum-összeköttetést. A főigazgató-helyettes kiemelte, hogy az EIVOK országos tudásközpontként élen jár az emberek tájékoztatásában, de a veszélyek hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a globális együttműködés is. Hangsúlyozta, hogy a kibertérbeli incidensek általában nem lokális, hanem globális kihívást jelentenek, amelyekkel szemben csak egymással összefogva, illetve egymástól tanulva lehet igazán hatékonyan fellépni.

Az eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos rektorhelyettese szintén a széleskörű együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Kovács László úgy fogalmazott: akár a kiberbiztonság technikai, szabályozási vagy stratégiai kérdéseit vizsgáljuk, nemzeti és nemzetközi együttműködés nélkül az incidenskezelés csupán egy kis burok, amelyben a saját szervezetünk esetleges védelménél nem juthatunk többre. A vezérőrnagy az együttműködések kiemelten hasznos aspektusaként nevezte meg a kiberbiztonsági kutatások gyakorlati hasznosítását. Hozzátette: ehhez elengedhetetlenek az olyan támogatók, mint az NMHH, az olyan szakmai szervezetek, mint a HTE, valamint az a szakmai közösség, amely például az EIVOK rendezvényein is rendszeresen összeül.

Csalár Dorina, az Internet Hotline vezetője az NMHH internetes tájékoztató és jogsegélyszolgálatát mutatta be, hangsúlyozva, hogy az nem incidenseket, hanem online visszaélésekkel összefüggő felhasználói bejelentéseket kezel – elsősorban akkor, amikor már megtörtént a baj. Az osztályvezető aláhúzta, hogy a jogsegélyszolgálat munkájában szintén elengedhetetlen a hatékony és széleskörű együttműködés más szervekkel, így például a Nemzeti Nyomozóirodával. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Internet Hotline tavaly óta a DSA szerinti megbízható bejelentők közé tartozik, amely lehetővé teszi, hogy a jogsegélyszolgálat kollégái a korábbiaknál is hatékonyabban léphessenek fel a jogsértő internetes tartalmakkal szemben.

Barczi Tamás, az NMHH információbiztonsági szakértője arra emlékeztetett, hogy IT-támogatás nélkül ma már a hatóságok működése és munkavégzése is elképzelhetetlen lenne. Hangsúlyozta, hogy napjainkban érzékelhetően nő az incidensek és támadások mennyisége, a digitális térben így már szinte bárki célponttá válhat. A szakértő felhívta a figyelmet az NMHH olyan, a lakosságot segítő szolgáltatásaira is, mint a Digipedia.hu.

Lencsés Gábor a kerekasztal-beszélgetésekkel és előadásokkal tűzdelt programsorozat zárásaként úgy fogalmazott: az incidensekkel a legnagyobb baj, hogy mindenkinek van, de senki nem osztja meg szívesen az ezekkel kapcsolatos tapasztalatait. Az NMHH informatikai igazgatója hozzátette, hogy az EIVOK-on megosztott tudásanyag ennek fényében különösen hiánypótló szerepet tölt be napjaink tudományos életében.”

Forrás:
A hatékony incidenskezelésről tanácskoztak a 60. EIVOK-on; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. április 25.
(EIVOK: HTE Információbiztonsági Szakosztály – EIVOK, korábban Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klubja)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

A tét emelkedett! A világűr önálló gazdasági övezetté vált

„A világűr önálló gazdasági övezetté vált – hangzott el a Magyarország a világűr küszöbén című szakmai beszélgetésen.

Az Ostrakon Szakkollégium által szervezett április 23-i programon Örökös-Tóth István, a HUNOR űrprogram vezető mérnöke, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára, és Bartóki-Gönczy Balázs világűrjog-szakértő, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese vettek részt.

Gazdasági érdek

A Zöldesi Illés, negyedéves hallgató által moderált beszélgetés elején a résztvevők szakmai indíttatásukról beszéltek, majd arról esett szó, hogy érdemi változás tapasztalható a téma társadalmi megítélése, megértése kapcsán. Lassan sikerül kitörni a „mikor lehet majd telket venni a Holdon?”-típusú kérdések köréből – értettek egyet a meghívott szakértők. Szolnoki Szabolcs szerint ma már több szó esik érdemi, releváns kérdésektől, témákról, s ehhez a HUNOR program is hozzájárul. Fontos láttatni, miért érdemes és hogyan lehet az űrterületen karriert tervezni, miért fontos közpénzt áldozni erre. A helyettes államtitkár a közösségi média kommentjeit nézve is érzékeli a pozitív változást: a korábbi, jellemzően szitkozódó hozzászólásokat a bizakodás, érdeklődés hangja váltotta fel. A téma részint technikai, részint iparfejlesztési kérdés, a kapcsolódó jogszabályi kidolgozás megalapozás most zajlik. Örökös-Tóth István úgy vélte, jóllehet érzékelhető némi változás a közbeszédben, még mindig nem elég széles körben ismertek a kapcsolódó információk. Meglátása szerint óriási lehetőségek előtt áll az űrszektor, s ez elég feladatot ad a következő 50 évre.

Bartóki-Gönczy Balázs emlékeztetett: mintegy 12 ezer aktív műhold, és sokmillió darab űrszemét került az űrbe, ahol már a kritikus infrastruktúra elemei is megjelentek. A magánszemélyek jelenléte és a geopolitikai konfliktusok jelzik: a tét emelkedett, a világűr önálló gazdasági övezetté vált. E fejlemények kommunikálása a társadalom felé kulcsfontosságú, vélte. Jelenleg Kína többet költ e szektorra, mint egész Európa; az USA most kivár, ezért, ha az öreg kontinens magára marad, több közpénzt kell majd beletenni az űrprogramokba, ennek kommunikálásához, megértetéséhez pedig nagyon fontos az edukáció. Azaz annak megértetése, hogy a hazai ipar a kapcsolódó értéklánc magas szintjére is eljuthat, amely gazdasági hasznot jelent Magyarország számára.

A nagyok megkerülhetetlenek

Szolnoki Szabolcs a nagy űrkutatási szervezetek szerepét emelte ki, ezek létjogosultsága sosem kérdőjeleződött meg, hiszen a nagy tagországok sem képesek komplexitásukban megfelelő nagyságú missziókat indítani. A közös célokhoz közös infrastruktúrára van szükség, s az anyagiak mellett nagyon lényeges a humán erőforrás faktor. Nehéz és bonyolult eszközök működtetője csak nagy nemzetközi szervezet lehet, a nagy szereplők megkerülhetetlenek – értett egyet az elhangzottakkal Örökös-Tóth István, hozzátéve: a jelenlegi gyakorlat szerint az állam segítségével privát piaci szereplők eszközeit veszi igénybe az űrprogramban. Bartóki-Gönczy Balázs emlékeztetett: az unió versenyképessége kapcsán a Draghi-jelentés az űrkutatás terén is lemaradásra figyelmeztet, s javasolja a kapcsolódó intézményi széttagoltság megszüntetését.

Szóba került egy nemzeti űrügynökség életre hívása is, ennek kapcsán a helyettes államtitkár a kutató közösség számára biztosítandó kontinuitást emelte ki, és azt, hogy ez a tervezett intézmény az érintett szereplők állandó partnere lehet. Jelenleg az alapokat kell tisztázni: milyen formában és funkciókkal működhet az új szervezet. Bartóki-Gönczy Balázs szerint egy hazai űrügynökség nem önmagáért való cél, hanem arcot ad a tevékenységeknek, amelyeknek felsőoktatási, majd közoktatási „lába” is lehet, motiválva a fiatalokat arra, hogy a világűrrel kapcsolatos pályákat válasszanak. Egy ilyen ügynökség számos területet tudhat koordinálni, stabilitást jelent a következő 5-10 évben várható átalakulások, változások idején.

Karrierlehetőségek

A felsőoktatási intézmények szerepe kapcsán Örökös-Tóth István arról szólt, hogy Kapu Tibor űrhajós a tervek szerint 25-30 kísérletet valósít majd meg az űrben, amelyek ötlete budapesti és vidéki egyetemekről származik. Számos tudományág számára szolgál majd új impulzusokkal a tervezett űrutazás: az élettudományok mellett például a pszichológia is új információkkal gazdagodnak. Szolnoki Szabolcs azt emelte ki, hogy nemcsak mérnökök, de a kapcsolódó területek (államtudományok, jog, pénzügyek) művelői számára is karrierlehetőséget jelent az űrszektor, mert a legnagyobb kihívások egyike a jó szakemberek felkutatása. Léteznek gyakornoki programok űrügynökségeknél vagy a prágai űrközpontban, hangsúlyozták a szakértők.

Már hat egykori NKE-s hallgató dolgozik teljes munkaidőben világűrrel kapcsolatos munkakörben – emelte ki Bartóki-Gönczy Balázs, hozzátéve: az NKE-n működő Világűrjog és Politika Kutatóintézet élénk nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápol nyugat-európai egyetemekkel, amelyek révén a hallgatók értékes tapasztalatokhoz, és nem mellesleg komoly fizetéssel járó kutatási és munkalehetőségekhez juthatnak. Szolnoki Szabolcs a hazai lehetőségek kapcsán a martonvásári műholdgyárról szólt, amely sok szakembernek adhat majd munkát.

Törésvonalak

Az űr-és a geopolitika egymáshoz való viszonya kapcsán a dékánhelyettes Kína erősödő szerepét emelte ki, és azt, hogy a geopolitikai törésvonalak a világűrben is leképeződnek. Szolnoki Szabolcs az űreszközök védelmének fontosságát említette, azok működésének biztosítását, a manipulálhatóságuk megakadályozását. Örökös-Tóth István azt emelte ki, hogy az ISS-t a tervek szerint korrekciós modulok révén részenként lecserélik. Jelenleg, tette hozzá, mindössze hét százalék az európai befolyás a Lunar Gateway programban, ennek arányát – ambiciózusan – harmincra szeretnék feltornászni.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az űrkutatás a diplomácia eszköze lehet. Bartóki-Gönczy Balázs úgy véli, technológiai robbanás előtt áll az emberiség, a Holdon hamarosan munkálatok, például bányászat folyik majd. Az ENSZ egy munkacsoportja azon dolgozik, hogy a világűrbéli tevékenységekből az egész emberiség profitáljon, s elkerülhető legyen egy újkori gyarmatosítás, ám a nagyhatalmak egyelőre nem mutatnak hajlandóságot erre.”

Forrás:
A tét emelkedett!; Kovács Lilla; Ludovika Magazin; 2025. április 24.

Szakirodalom

Digitális dilemmák – új kötet a digitalizáció jogi kérdéseiről

„Az egyre fejlettebb és elérhetőbb digitális eszközök, valamint a töretlenül népszerű online platformok alapjaiban alakították át a technológia és az ember kapcsolatát. Ezen változás jogi aspektusait vette górcső alá legfrissebb könyvében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete (MTMI). A kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) mutatkozott be a médiahatóság és a PPKE közös szervezésű, kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóján.

Digitális dilemmák címmel jelent meg Lendvai Gergely Ferenc és Papp János Tamás új könyve. A kötet címe a digitalizáció és a jogtudomány azon konfliktusára utal, amelyben a mindeddig lassan és szervesen fejlődő jogtudománynak most egy példátlan dinamizmussal fejlődő és formálódó technológiai forradalomra kell reflektálnia. A kötet alapkérdése, hogy a jog mennyiben képes megfelelő keretek közé szorítani a digitalizációt, és emellett mennyiben lehet az innováció ösztönzője is.

A mű tizenegy fiatal kutató tíz tanulmányán keresztül jár körbe olyan időszerű kérdéseket, mint a közösségi média szerepe a gyermekek védelmében, a botok káros és hasznos szerepe az online platformokon vagy a kommentek – mostanság kiemelt figyelmet kapó – jogi státusza. A bemutatott kötet egyedülálló, hiszen a jogtudomány területére jellemző leíró szempontrendszer helyett egy elemző, kritikai megközelítést közvetít, amely nemcsak reagálni, hanem érdemben is alakítani kívánja a digitális jelenségekről zajló tudományos közbeszédet.

„A könyvbemutató napjainkban egy csaknem kihalóban lévő műfaj. A hangsúlyt a tudományos világban is egyre inkább az online térre helyezzük, pedig a személyes eszmecserére és az elért eredményeink megünneplésére lehetőségét nyújtó alkalmak ma is felbecsülhetetlenek” – hangsúlyozta köszöntőjében Nyakas Levente. Az MTMI vezetője emlékeztetett, hogy a médiahatóság az egyetemmel együttműködésben a jövőben is hasonló eseményeken kívánja ismertetni legfontosabb kutatási eredményeit, létrehozva egy fórumot, ahol a szerzők és a hallgatók személyesen is találkozhatnak egymással. A mostani könyvbemutató ennek a fórumnak is egyfajta nyitórendezvénye – húzta alá.

Az esemény kerekasztal-beszélgetésén a mű két szerzője, Bálint János és Huszár Daniella értekezett a könyvet szerkesztő Papp János Tamással, az NMHH kutatási szakértőjével. A résztvevők olyan, a könyvben is tárgyalt kutatási területekről beszélgettek, mint az online platformokon alkalmazott sötét megoldások, a közösségi médiumok adatkezelési gyakorlata, valamint a jog és más tudományterületek felhasználók iránti felelőssége.

Huszár Daniella kiemelte, hogy a sötét megoldások, vagyis az online platformok digitális manipulációi kezdetben egy marketingstratégia részeként jelentek meg azzal a céllal, hogy a vásárlók minél több időt töltsenek a webáruházak felületein, és minél többet vásároljanak. Később ezeket a technikákat már nemcsak a webshopok, de a közösségi média platformjai is elkezdték használni. A módszerek napjainkban veszélyesebbek, mint valaha, hiszen a mesterséges intelligencia fejlődésével ezek a modellek elkezdtek egyre személyre szabottabb megoldásokat alkalmazni.

A fiatal kutató hozzátette: kifejezetten közösségimédia-specifikus sötét megoldás az úgynevezett „infinite scrolling”, vagyis a végtelen görgetés. Ezzel találkozunk, amikor egy közösségi oldalon a hírfolyamunknak soha nincs vége, és folyamatosan érkeznek rá az újabb és újabb tartalmak. Egy másik manipulációs módszer, amikor a sütik elfogadására hívó bannereken az összes süti elfogadását engedélyező opció van az első, kiemelt helyen, a leginkább feltűnő színnel – ennek kiválasztásával azonban meggondolatlanul is hozzájárulunk az összes adatunk kezeléséhez. A sötét megoldások legijesztőbb jellemzője, hogy a legtöbbjük nem is feltűnő a felhasználók számára. Huszár Daniella hangsúlyozta: a digitális manipulációk ellen egyéni szinten tudatos és tájékozott internethasználattal, közösségi szinten pedig a megfelelő, naprakész jogszabályi környezet kialakításával védekezhetünk.

Bálint János, a kötet online platformok adatvédelmi gyakorlatát vizsgáló tanulmányának szerzője szerint a közösségi oldalakkal kapcsolatos komplikációk közül nagyon sok visszavezethető azon alapproblémára, hogy ezeknek a felületeknek kifejezetten céljuk a felhasználóikról minél több adatot gyűjteni, amelyeket kiértékelve személyre szabott ajánlásokat, tartalmakat és termékeket kínálhatnak a felhasználóiknak. Ez egyrészt jó lehet, hiszen a felhasználóknak számos könnyebbséget hozhat, másrészt azonban a kockázatok is egyre inkább bekerülnek a köztudatba – mondta el a kutató.

A közösségi platformokkal alapvető probléma az is, hogy rendre kivásárolják a versenytársaikat, felvásárolják a sikeresen induló startupokat, így pedig olyan piaci erőt építenek fel, amellyel egyeduralkodók maradhatnak – hangsúlyozta Bálint János. Hozzátette: sokszor hallani, hogy ha egy felhasználónak nem tetszenek egy platform felhasználási feltételei, akkor nem kötelező használnia azt a felületet, használjon másikat. Ezen megközelítéssel alapvető probléma a jelenlegi platformok már korábban említett monopóliuma, vagyis hogy a piaci erejüknél fogva egyes felületek mára már megkerülhetetlenné váltak.

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy kizárólag jogi eszközökkel nem lehet megoldani az online platformok emelte kihívásokat, de a megfelelő jogszabályi keret elengedhetetlen alapfeltétel. Ezenkívül esszenciális, hogy a jogon kívüli szereplők is kivegyék a részüket a helyzet rendezésében – például előadásokkal, tájékoztató kampányokkal. Fontos szerepe lenne az oktatásnak a fiatalok médiatudatosságra nevelésében, de elengedhetetlen az idősebb generációk felvilágosítása is – zárták gondolataikat.”

Forrás:
Digitális dilemmák – új kötet a digitalizáció jogi kérdéseiről; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. április 7.
A könyv letöltése PDF-ben

Törvények, rendeletek

Orvostudományi kutatással összefüggő kormányrendeletek módosítása az egészségügyi adatvagyon miatt

„Az orvostudományi kutatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet társadalmi egyeztetése. Kérjük, hogy észrevételeiket a tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu címre küldjék meg, legkésőbb 2025. április 30-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A kormányrendelet a nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű orvostudományi kutatások engedélyezése tekintetében alkalmazandó speciális rendelkezésekkel egészíti ki az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendeletben foglalt általános szabályokat annak érdekében, hogy az egészségügyi adatvagyon az össztársadalmi szempontból kiemelt fontosságú orvostudományi kutatások esetében könnyen, gyorsan, automatizált és digitalizált módon átadásra kerülhessen a kutató részére.
A fentieken túl a kormányrendelet a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 21/B. § (4) bekezdés szerinti kulcsszolgáltatást nyújtó szervezetként.”

Forrás:
Orvostudományi kutatással összefüggő kormányrendeletek módosítása; Kulturális és Innovációs Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. április 22.

17. szám, 2025. április 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek