Skip to main content

Találat: eIDAS

A magyar adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitalizációjának jogi és társadalmi kerete, kihívásai

„Jelen tanulmányban az elmúlt, közel egy évtized – a magyar adóhatóság által végzett – adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitális átalakulására ható közösségi jogi és társadalmi keretét kívánom bemutatni. A célom elsősorban nem a részletszabályozás vagy bizonyos szolgáltatások részletekbe menő bemutatása, hanem annak a rugalmas jogszabályi keretszabályozás okainak, indokainak ismertetése, mely alapján a magyar adóhatóság vagy bármely tagállam adóhatósága „Önmagára hagyatkozott” az elektronikus adóigazgatási eljárások kialakítása során. A közösségi jogi szabályozás e témakörben enyhén szólva is foghíjasnak, más nézőpontból rugalmasnak tekinthető. A szabályozás...

Részletek

Európai digitális személyazonosság (eID): ideiglenes megállapodás az EU Tanácsa és az EU Parlamentje között

„Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi európai polgár megbízható és biztonságos digitális személyazonossággal rendelkezzen, a Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviselői a mai napon ideiglenes megállapodást értek el az európai digitális személyazonosság (eID) új keretéről. „Az európai digitális személyazonosságról szóló rendelet jóváhagyásával alapvető lépést teszünk annak érdekében, hogy a polgárok egyedi és biztonságos európai digitális személyazonossággal rendelkezzenek. Ez kulcsfontosságú előrelépést jelent az Európai Unió arra irányuló erőfeszítései tekintetében, hogy az Unió globális referenciaként szolgáljon a digitális területen, ugyanakkor védelmet biztosítson demokratikus jogaink...

Részletek

Digitális ügyintézés határon innen és túl – biztonságosabbá vált az elektronikus azonosítás és hitelesítés

„Sikeresen zárult a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projekt (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00004), amelynek eredményeként a biztonságos elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatások továbbfejlesztése és kiterjesztése is megvalósult, és lehetővé vált a határon átnyúló ügyintézés. A fejlesztések eredményei a lakosság, az államigazgatás és a vállalkozások által használt magas szintű, minőségi elektronikus ügyintézési megoldások bevezetésének alappillérei, amelyekkel csökkennek az adminisztratív terhek és gyorsabbá válik az ügyintézés. A fejlesztések 3,718 milliárd Forint összegű, vissza nem térítendő, európai uniós támogatásból valósultak meg. A kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) vonatkozásában...

Részletek

Európai digitális személyazonosság: egyszerű hozzáférés a legfontosabb szolgáltatásokhoz

„Az európai digitális személyazonosságra vonatkozó frissített szabályok segítik a közszolgáltatások használatát és az online tranzakciók magabiztos lebonyolítását az egész EU-ban. A Covid19 világjárvány kezdete óta egyre több köz- és magánszolgáltatás vált digitálissá. Ehhez biztonságos és megbízható digitális azonosító rendszerekre van szükség. A 2023 márciusi plenáris ülésen az Európai Parlament elfogadta álláspontját az európai digitális személyazonosság keretrendszerének javasolt frissítéséről. Bővebben a digitális átállásról, amely az EU egyik legfontosabb prioritása. Mi az a digitális személyazonosság? Az európai digitális személyazonosító (eID) lehetővé teszi a nemzeti...

Részletek

Az elektronikus aláírások és bélyegzők dimenziói a közigazgatásban

„Az elektronikus aláírás fogalmát széles körben használják a közigazgatásban és a közigazgatási jogban is. Az elektronikus aláírás értelmezése számos átalakuláson ment keresztül az elmúlt négy évtizedben, továbbá használata során sokszor keverednek az azonosítás, hitelesítés és feljogosítás információbiztonsági és a bizalom, hitelesség, szavahihetőség köznyelvi fogalmak. Az elektronikus aláírás jogi definíciójából nem következik automatikusan annak mérhetősége, de számos aspektusa jelent meg az európai és magyar jogszabályokban. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik-e az elektronikus aláírásoknak mint az összes elektronikus...

Részletek

Az EU Tanácsa elfogadta az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó javasolt jogszabállyal kapcsolatos közös álláspontját

„A Tanács elfogadta az európai digitális személyazonossági keretre vonatkozó javasolt jogszabállyal kapcsolatos közös álláspontját („általános megközelítés”). A felülvizsgált rendelettel a jogalkotó célja az, hogy egyetemes hozzáférést biztosítson a személyek és a vállalkozások számára a biztonságos és megbízható elektronikus azonosításhoz és hitelesítéshez, mindezt egy mobiltelefonon tárolt digitális személyiadat-tárcán keresztül. A digitális technológiák jelentősen megkönnyíthetik az életünket. Meggyőződésem, hogy az európai digitális személyiadat-tárca elengedhetetlen eszközt jelent polgáraink és vállalkozásaink számára. Láthatjuk, milyen nagymérvű fejlődés ment végbe a tekintetben, ahogyan az emberek a közintézményekkel és...

Részletek

Európa digitális évtizedének második éve – digitális szakpolitika az Európai Unióban 2021 (szakpolitikai összegzés)

„Noha a digitális visszaélések és károkozások, az adatbiztonság és a digitális piaci szabályok hiányosságai nem annyira látványosak, mint egy közlekedési baleset, éppen ezért talán sokkal veszélyesebbek is. Jelen összegzés a 2021-es év digitális szakpolitikai fejlődését igyekszik áttekinteni az Európai Unióban. Talán nem túl merész azt állítani, hogy a pandémia alatt a digitalizációt tekinthetjük az európai uniós szakpolitikák nyertesének, hiszen mindannyiunk megtapasztalta a mindennapokban a digitális fejlődés nyújtotta lehetőségeket és kihívásokat, legyen szó a személyes kapcsolattartásról, az oktatásról, a munkavégzésről, a szolgáltatások és...

Részletek

Elektronikus aláírás – valóban alternatíva lehet?

„Az elektronikus aláírás használatával nemcsak az iratkezelés és az adminisztráció hatékonysága növekszik meg, hanem a járványhelyzet okozta különleges távolságtartási előírások is jobban betarthatóak a mindennapi üzleti életben. A jogbiztonság érdekében a magyar jog számos jognyilatkozat érvényességének feltételeként megköveteli azt, hogy az adott jognyilatkozatot írásba foglalják (pl. ingatlan adásvételi szerződés, hitelszerződés, kötbér kikötés). A Ptk. vonatozó szabályai szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták és a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. szerint írásba...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

„...3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is. A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 1. rész

„A járványügyi veszélyhelyzet idején polgári jogi szempontból az egyik legérdekesebb fejlemény az volt, hogy a kijárási korlátozás és a szociális távolságtartás együttese miként csapódott le a polgári jogi alaki feltételek gyakorlatában. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi két-három évtized digitalizálási folyamatának ez volt az első igazi próbatétele. Az alábbi cikkben azt kívánom bemutatni, hogy az írásbeliség és ahhoz szorosan kapcsolódó egyes polgári jogi és cégjogi intézmények kapcsán milyen kérdések merültek fel a 2020. március-májusi időszakban, és milyen válaszok elfogadása milyen további...

Részletek
Page 1 of 2 1 2