Találat: fenntartható fejlődés

A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés

„Korunk vitatémája a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság viszonya. A gazdasági növekedést elsősorban a cégek tevékenységéhez szokták kötni, míg a fenntarthatóságon általában a gazdasági működés társadalmi-környezeti hatásait értik. Azonban a fenntarthatóság a társadalom szempontjából ennél tágabban is értelmezhető. Hiszen meghatározza az emberek fejlődési lehetőségét a gazdaság mindenkori szerkezete, a rendelkezésre álló munkahelyek minősége, de a tanulási és egészségmegőrzési lehetőségek is. A cikkben először bemutatjuk a fenntarthatóság átfogó értelmezését, főbb kutatási területeit, majd összefoglaljuk a legismertebb fenntarthatósági kutatások eredményeit és következtetéseit. Ezután áttérünk...

Részletek

Kérdések és válaszok: Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért

„A hidrogén felhasználható nyersanyagként, üzemanyagként vagy energiahordozóként, illetve energiatárolás céljára, emellett számos alkalmazási lehetőséget kínál az iparban, a közlekedésben, az energiaágazatban és az építőiparban. Mindennél fontosabb, hogy felhasználása nem jár szén-dioxid-kibocsátással, és szinte egyáltalán nem szennyezi a levegőt. A hidrogén következésképpen fontos szerepet kap az európai zöld megállapodásban kitűzött cél teljesítésére szolgáló megoldásban, azaz hogy az EU 2050-re klímasemlegességé váljon. A hidrogén segítheti azon ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizációját, ahol a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése sürgős és nehezen megvalósítható. Jelenleg az EU-ban felhasznált...

Részletek

Kérdések és válaszok: Uniós stratégia az energiarendszerek integrációjának megteremtéséért

„Mit jelent az energiarendszer integrációja? Az energiarendszer integrációja akkor valósul meg, ha az energiarendszert tervezése és működtetése során egységes egészként, számos energiahordozót, infrastruktúrát és fogyasztási ágazatot átfogóan kezelik. Így ezek között szorosabb kapcsolat hozható létre, hogy az energetikai szolgáltatások karbonszegény, megbízható és erőforrás-hatékony módon működjenek, és a lehető legkevesebb költséggel járjanak a társadalom számára. Az energiarendszerek integrációja az európai gazdaság hatékony, megfizethető és mélyreható dekarbonizációja felé vezető út. A jelenlegi energiarendszer még mindig az egyes energiaforrásokat a meghatározott végfelhasználói ágazatokkal mereven összekapcsoló,...

Részletek

Az önfenntartó gazdasági fejlődés az emberi képességen és tudáson alapszik, nem szabad pusztán a GDP növelésére koncentrálni

„Magyarországon az ország működésének eredményességét a politikusok – és általában a közbeszéd is – a GDP negyedévenkénti, illetve évenkénti növekedésével mérik. Minél nagyobb a növekedési ütem, annál inkább megnyugszik mindenki, hiszen a GDP alakulása szerint jó úton járunk. Ha pedig jó úton járunk, akkor miért változtassunk? Erre biztat a magyar közmondás is: Járt utat járatlanért el ne hagyj! A környezetünkben zajló gyors és kiszámíthatatlan változások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a járt úton való továbbhaladás akár szakadékba is vezethet, mivel az út előttünk...

Részletek

Az európai zöld megállapodás (a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga)

„Jelen Infojegyzet az Európai Bizottság által 2019. december 11-én benyújtott "Az európai zöld megállapodás"című közlemény céljait és az azóta benyújtott további javaslatokat mutatja be,időrendi sorrendben. ” Forrás: Az európai zöld megállapodás; Elekházy Nóra; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2020/55.; 2020. június 11. (PDF)

Részletek

A Covid19 tovább növeli a városok igényét a közvetlen EU-források iránt

„A V4-ek fővárosaiból kiindult új „urbánus” lobbicsoport könnyebb és közvetlen hozzáférést szeretne kijárni a városoknak az uniós szintű forrásokhoz, ám a néhány napja bemutatott újjáépítési eszköz és MFF-javaslat sem látszik díjazni az erőfeszítéseiket. Ráadásul az integrált várospolitikai megközelítést és az ennek megfelelő mértékű és formájú finanszírozást az Európai Bizottság funkcionális területi koncepciójával is nehéz összeegyeztetni – derült ki a kezdeményezésről tartott online konferencián. Miközben kevesen vitatják, hogy a sűrűn lakott városoknak és különösen nagyvárosoknak kulcsfontosságú szerep jut a fenntarthatósági célok elérésében, egy,...

Részletek

ENERGISE Energia Élő Laborok : Módszertan, tapasztalatok és tanulságok

„Az ENERGISE projekt célja, hogy hozzájáruljon a háztartási energiahasználat társadalmi beágyazódottságának megismeréséhez annak érdekében, hogy az energiafogyasztást összességében csökkentsük. Az energiahasználat mindennapi életünk és mindennapi tevékenységeink szinte észrevehetetlen része. Egyfolytában energiát használunk: világításra, fűtésre, mosásra, ételeink tárolására, főzésre, telefonunk, TV-nk és számos egyéb eszközünk működtetésére stb. Ennek ellenére a legtöbben ritkán gondolkodunk el azon, hogy mikor, mihez és mennyi energiát használunk. Energiahasználatunk legnagyobb része rutinszerű mindennapi tevékenységek kapcsán történik, természetesnek vesszük, hogy energia van, mindig rendelkezésünkre áll...Egyrészről a probléma megoldása egyszerűnek tűnhet:...

Részletek

Döntött a kormány Magyarország közép és hosszú távú energia és klímapolitikai prioritásairól

„ A kormány mai ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta. A kormány a mai ülésén meghatározó jelentőségű döntéseket...

Részletek

Elektromobilitási szolgáltatások fejlesztése

„A közlekedés-fejlesztés során cél olyan megoldások alkalmazása, melyek az erőforrásokkal hatékonyan gazdálkodnak, ugyanakkor az utazói preferenciákat kielégítik, használatuk egyszerű és kevés erőfeszítésbe telik (Monigl és Berki, 2010). Ennek megfelelően, kutatásom során arra kerestem a választ, hogy hogyan lehet elősegíteni a váltást a hagyományosról az elektromos személygépjárművekre úgy, hogy az illeszkedjen a meglévő közlekedési és villamos hálózati infrastruktúrához. Üzemeltetést támogató módszereket dolgoztam ki újszerű elektromobilitási szolgáltatásokhoz, figyelembe véve a felhasználói és az üzemeltetői oldalt, valamint a közúthálózat jellemzőit. Kutatásomat rendszer- és folyamatszemléletben végeztem....

Részletek

A megosztáson alapuló gazdaság környezeti és társadalmi hatásai

„A megosztáson alapuló, az ún. sharing economy keretein belül működő vállalkozások gyors térnyerése egyre inkább szembetűnő, és a tudományos élet figyelmét is felkeltette. Az üzleti tevékenység ezen új formáját számos szempontból lehet és érdemes is vizsgálni: gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait, jogi aspektusait, a működéssel kapcsolatos etikai kérdéseket. Ezen szempontok együttes vizsgálatával talán megválaszolható az a kérdés is, hogy vajon a sharing economy vállalkozásai mennyire segítik elő a fenntartható fejlődés megvalósítását. Jelen cikkben a sharing economy által a fenntartható fejlődés szempontjából felvetett...

Részletek
Page 2 of 23 1 2 3 23