Skip to main content

Találat: gazdaságpolitika

Csepreghy Nándor: Pozitív mérleggel zárjuk az uniós ciklust

„Csúcsot döntött a magyar fejlesztéspolitika, az unió tagállamai közül egyedüliként pozitívan zárja az uniós ciklust, a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló teljes forráskeretet kimerítettük, máig 8900 milliárd forint jutott el a pályázókhoz. Bár a mérleg nyelve pozitív irányba billen, célzottabb és hatékonyabb felhasználással jóval kedvezőbb pozícióból folytathatnánk a megkezdett munkát – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes szerint a következő időszakban mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdasági növekedés, az uniós fejlesztési pénzekről leszakadva,...

Részletek

Nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását tartja szükségesnek Lázár János

„Nemzeti infrastruktúra-fejlesztési program elindítását tartja szükségesnek Lázár János, aki erről csütörtökön a Portfolio gazdasági konferenciáján beszélt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter külön kiemelte, hogy Budapesten gigaberuházásokra van szükség az ország gazdasági növekedése érdekében. A politikus szerint ahhoz, hogy 2016-ban az ideihez hasonló legyen a bővülés, legalább kétezer milliárd forint EU-s forrást kellene kifizetni jövőre, de a kormányzatban ennél kevesebbre látnak esélyt. A Budapesti gazdasági fórum 2015 című rendezvényen a tárcavezető elmondta: a kormány a következő hetekben - a társadalmi partnerekkel közösen - hozzálát...

Részletek

Fejlesztő állam – egy letűnt világ nyomában (?)

„A 2007-2009-es válság óta elhúzódó gazdasági recesszió nyomán újra reneszánszát éli a fejlesztő államokra való hivatkozás. Írásunkban a szakirodalom áttekintése és rendszerezése alapján felvázoljuk a fejlesztő állam hagyományos értelmezését. Ehhez az eredeti, Johnson-i fejlesztő állam megközelítéséből indulunk ki, majd vizsgálatainkat a kelet-ázsiai (kifejezetten északkelet-ázsiai) országokra kiterjesztve felvázoljuk a fejlesztő állam klasszikus modelljét. A klasszikus fejlesztő állam koncepciót elhelyezzük abban a speciális kontextusban, amelyben működött és sikereket ért el, majd rámutatunk a korlátaira, és a bukás okaira is. Mindezzel célunk annak a nemzetközi...

Részletek

Országszerte 400 ponton lesz elérhető a Magyar Fejlesztési Bank

„A jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit. A Széchenyi2020 EU-s fejlesztési programban a Kormány jelentősen megemelte a vállalkozások számára elérhető források arányát. Több pénz jut a gazdaság fejlesztésére, azonban a felhasználási szabályok is átalakultak ezzel párhuzamosan. Az állam egyre több olyan fejlesztést támogat, amelyben a vissza nem térítendő támogatások mellett, kiegészítve a vállalkozások önerejét, megjelennek a visszatérítendő források is. Utóbbiak kezelését az MFB végzi,...

Részletek

Tanulmány Magyarország EU tagságának eddigi eredményességéről

„Az Állami Számvevőszék a tanulmányában átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását, az egyes Operatív Programok és prioritásaik pénzügyi és szakmai előrehaladása indikátorainak teljesülését. Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult és ez a jelleg a tagság első évei után tovább erősödött. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amelynek törvényben meghatározott feladata a „jó kormányzás” támogatása. Ennek érdekében az...

Részletek

A fejlesztő állam megszületése, virágzása és hanyatlása Japánban. A racionális szamurájoktól az abenomicsig

„A második világháború utáni japán gazdasági csoda egyik kulcselemeként a fejlesztő állam modellje szolgált. A hosszú fejlődési folyamatban kiformálódott modell később mély hatással volt számos ázsiai országra. A 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi-korszakban kulcsszerepet játszottak az „alapító hivatalnokok”. Az első világháború utáni új generáció – a „hivatalnokok reformnemzedéke” – Mandzsúria fejlesztési modelljét valósította meg. A kialakított intézményi struktúra, az „1940-es rendszer” a háborúban is rendkívül hatékonyan működött. Japán háború utáni reménytelen helyzetében azonban megmaradt egy „titkos fegyver”: az előző évtizedekben kialakított...

Részletek

Domokos László interjú: nem járunk úgy, mint 2002-ben

„Megvan a fedezet a közszférabeli béremelésekre és az adók jövő évi csökkentésére. Nem kell attól tartani, hogy a jóléti intézkedések megingatják az állam pénzügyeit, s a lépések olyan káros hatással járnak, mint mondjuk 2002 után – erről is beszélt lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László lényegesnek nevezte, hogy immár nem hitelfelvétel, hanem a magyar gazdaság teljesítménye adja a különféle lépések anyagi fedezetét. – Kiadások egész sora várhat az államkasszára a következő időkben: miközben csökkennek egyes adókulcsok, újabb juttatásokról és a közszféra...

Részletek

Vidékre veszik az irányt az uniós pénzekért a cégek

„Magasabb támogatási intenzitás, nagyobb rendelkezésre álló pályázati keret és plusz pontok a pályázatok elbírálásánál – csak néhány érv a szabad vállalkozási zónákban történő beruházás mellett. Szakértőnk szerint a kkv-k rohamot indíthatnak a vidéki helyszínek irányába. Az idei első pályázati felhívásokból is látható, hogy kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások. De mi is a szabad vállalkozási zóna és miért kedvező ott tevékenységet végezni? 2013-ban a Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény felhatalmazásával kijelölte azokat a...

Részletek

Kormányzati körkép 2015: a kormányzati teljesítmény egyetlen szempillantás alatt

„Az OECD 2008 óta megjelenő sorozatának idei kötete összegyűjti a döntően fontos mérőszámokat, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulmányozhassuk az egyes országok közszektori teljesítményét. ... Az OECD‑térségben a fellendülés már folyamatban van, a gazdasági növekedés kezd lassan erőre kapni. Folyik a költségvetési konszolidáció, noha a munkanélküliség még mindig magas, melyet alacsony termelékenységnövekedés kísér. Szélesednek az egyenlőtlenségek is: a jövedelemeloszlás terén éppúgy, mint az emberek jólétét meghatározó egyéb tényezők terén. A kormányzatoknak kezelniük kell ezeket a problémákat annak érdekében, hogy az elkövetkező éveket erősebb, inkluzívabb...

Részletek

Ötvenegy intézkedéssel fejlesztik Budapestet

„Ötvenegy konkrét intézkedést nevesít a Fővárosi Közgyűlésben minap elfogadott Budapest gazdaságélénkítési és munkahely-teremtési stratégiája. Ezek megvalósulásától azt várja a városvezetés, hogy Budapest 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon. A főváros minap elfogadott gazdaságélénkítési stratégiája hét fejlesztési cél eléréséhez rendeli a konkrét intézkedéseket. Idetartozik a vállalkozói működést nehezítő szabályok, terhek csökkentése, a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának fejlesztése, az összehangolt gazdaságfejlesztési intézményrendszer kiépítése, aktív kis- és közepes vállalkozói politika kialakítása, Budapest épített és természeti értékeinek megőrzése és fejlesztése, a munkaerő-piac rugalmasságának növelése,...

Részletek
Page 31 of 33 1 30 31 32 33