Találat: Igazságügyi Minisztérium

6/2018. (III. 26.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról

„...Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki: 1. § Az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg...” Forrás: 6/2018. (III. 26.) IM utasítás az Igazságügyi Minisztérium informatikai biztonsági szabályzatáról; Nemzeti Jogszabálytár (a teljes szabályzat elérhető, egyetlen részt kivéve!) Az igazságügyi miniszter 6/2018. (III. 26.)...

Részletek

A Cégkapu hiányosságaira figyelmeztet a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

„A számviteli beszámoló közzétételéről több rendelet is szól. Az egyik ilyen rendelet szerint az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Itt szó sincs arról, hogy a beküldőnek a cég képviseleti jogával rendelkező személynek kell lennie, de arról sincs szó, hogy cégkapu hozzáféréssel kellene rendelkeznie. Tehát a számviteli beszámoló cégkapun keresztüli ügyintézését tehát jelenleg...

Részletek

Az Integrált Jogalkotási Rendszer című projekt nyitókonferenciája a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében

„Sikeres nyitókonferenciát tartott az Igazságügyi Minisztérium 2017. szeptember 29-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi dísztermében. A KÖFOP-1.0.0–VEKOP-15-2016-00029 „Integrált Jogalkotási Rendszer” című, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában megvalósuló kiemelt projekt (a továbbiakban: IJR) megvalósításában az Igazságügyi Minisztérium, valamint konzorciumi partnerei a Miniszterelnökség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vesznek részt. A nyitókonferencia célul tűzte ki, hogy a konferencia...

Részletek

Ismét elfogadta az Országgyűlés a közigazgatási perrendtartási törvényt

„Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. Az Ab januárban a jogszabály közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolta, miután Áder János köztársasági elnök az alaptörvény-ellenesség és a közjogi érvénytelenség megállapítását kérte a testülettől. Az Alkotmánybíróság az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a vitatott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia...

Részletek

Átláthatóbbá vált az általános közigazgatási rendtartás

„"Átláthatóbbá és egyértelműbbé" vált az általános közigazgatási rendtartás, nincsenek benne koherenciazavarok – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2016. december 6-án Budapesten, miután a parlament elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályokat. Völner Pál a sajtótájékoztatón felidézte: Trócsányi László miniszter 2014-ben azt ígérte, hogy az eljárási kódexek reformját a következő években megvalósítja a kormányzat. Értékelése szerint a most elfogadott jogszabályok ennek egy fontos állomását jelentik. Emlékeztetett: a polgári perrendtartás szabályozását már elfogadták, a büntetőeljárási törvényjavaslat ötpárti egyeztetése pedig...

Részletek

A jogszabály-előkészítésben az IM-nek kiemelkedő szerepet kell betöltenie

„Határozott álláspontom szerint a kormányzati jogszabály-előkészítésben az Igazságügyi Minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie – írta a 2016. december 1-én megjelent Figyelőben az igazságügyi miniszter. Trócsányi László felidézte, hogy a kormány 2014-18-ra vonatkozó prioritásai között szerepel az új eljárási kódexek elfogadása. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy 1867-től a második világháború lezárásáig az igazságügyi tárca meghatározó szerepet játszott a kódexek elkészítésében. A második világháború után azonban a szakmai kritériumok helyett a politikai aspektusok váltak meghatározóvá, és a rendszerváltozás után is több tényező nehezítette...

Részletek

Új elektronikus rendszer segíti a számviteli beszámolók benyújtását

„Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs Szolgálata folyamatosan arra törekszik, hogy – a hitelezővédelmi szempontok szem előtt tartása mellett – a számviteli beszámolók benyújtásának egyszerűsítésével is csökkentse a vállalatokra nehezedő adminisztrációs terheket. Az elmúlt évek tapasztalataira építve 2016. december 1-jét követően a Céginformációs Szolgálat Online Beszámoló Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül fogadja a letétbehelyezés, illetve közzététel céljából benyújtott beszámolókat. Mintegy 400 ezer vállalat teheti közzé egyszerűbben és gyorsabban a kötelező éves számviteli beszámolóját az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott új elektronikus rendszernek (OBR) köszönhetően. A cégek számára...

Részletek

Trócsányi: a közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat

„A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016. október 11-én az Országgyűlésben, a törvényjavaslatok általános vitájában. Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották. Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak...

Részletek

Az Igazságügyi Minisztérium célja az igazságszolgáltatás színvonalának folyamatos emelése

„Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését – jelentette ki az igazságügyi miniszter a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában. Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is. A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást. A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv...

Részletek

Jogászegyleti elnök: a közigazgatási jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek

„Indokoltnak és időszerűnek tartja a Magyar Jogászegylet elnöke az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatot. Az MTI annak apropóján kérdezte Sárközy Tamás professzort, hogy az Igazságügyi Minisztérium pénteken benyújtotta a két törvénytervezetet. A jogászegylet elnöke hangsúlyozta: sokfajta vélemény van, de a szakma túlnyomó része alapvetően egyetért azzal, hogy az egyik legrégebbi törvényt, az 1952-es polgári perrendtartást egy új perrendtartás váltsa fel, illetve hogy a közigazgatási eljárás új alapokra kerüljön. Hozzátette: részletkérdésekben vannak szakmai viták, például abban, hogy a gyorsaságot...

Részletek
Page 2 of 6 1 2 3 6