Skip to main content

Találat: Kína

Egységes európai adatpiacot készül létrehozni az Európai Bizottság

„A Reuters birtokába jutott anyag szerint az Európai Bizottság egységes európai adatpiacot kíván létrehozni. Az intézkedés célja, hogy az amerikai informatikai óriáscégekkel szemben segítse az európai versenytársakat. A javaslat, amely még változhat február 19-i bemutatásáig, a nagy online, digitális platformok megzabolázására is tartalmaz elképzeléseket. Összességében hangsúlyossá teszi az uniós törekvéseket, hogy megtörjék a nagy amerikai informatikai óriáscégek adatmonopóliumát, és versenyképesebbé tegyék az európai vállalkozásokat a kínai cégekkel szemben. „Jelenleg néhány informatikai óriáscég birtokolja a világ adatainak nagy részét. Ez hátráltatja adatalapú vállalkozások...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 27.

ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala: fókuszban a kiberdiplomácia témái A jövő hónapban kerül sor az ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala égisze alatt felállított, és az információs és kommunikációs technológiák nemzetközi biztonsági vonatkozásainak vizsgálatára hivatott Nyílt végű Munkacsoport (Open-Ended Working Group - OEWG) második teljes ülésére (hivatalos neve: Second Substantive Session). Az IKT-forradalomnak a nemzetközi biztonsági közegre gyakorolt hatásait mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdte szisztematikusan vizsgálni a Világszervezet. Az 1998-ban, közgyűlési határozattal felállított ún. Első Bizottság látott neki a tématerület feltérképezésének, és évente...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 20.

Hogyan nyerhetné meg az Európai Unió a digitális geopolitika nagy játszmáját? Amerika nem bízik a saját technológiai cégeiben, miért bízna meg akkor bennük Európa? Ezzel a szokatlan felütéssel közölt cikket a realista amerikai külpolitikai iskola egyik vezető szakmai orgánumának tekintett The National Interest, lényegében azt fejtegetve, hogy – éppen ahogy a katonai-hatalmi viszonyokban történt – a digitális technológia terén is leáldozóban van az „amerikai unipoláris pillanat”. Egyértelműen ezt mutatja, hogy a fontosabb szereplők, Oroszország, Kína mellett az Európai Unió is alternatív víziókat...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 13.

2019: az év, amikor a digitális diplomácia kutatása – végre valahára - érett férfikorba lépett Gyakran idézett szakértőnk, a digitális diplomácia egyik legismertebb (és legelismertebb) kutatója vonta így meg az elmúlt év szakmai mérlegét. Az izraeli Ilan Manor, jelenleg az Oxfordi Digitális Diplomácia Kutatócsoport oszlopos tagja szinte a kezdetek óta szoros figyelemmel kíséri a külkapcsolati munka digitális átalakulását vizsgáló kezdeményezéseket, ezért első kézből származó kutatási információkra alapozva pozícionált bizonyos meghatározó mérföldköveket ebben a folyamatban. Manor szerint a 2015-ös év – az a...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 6.

Az év, amikor Kína mind inkább megtalálta a hangját a közösségi média platformjain is A geopolitikai rivalizálás fókusza (vagy talán kifejezőbb most a magyar szófordulat: gyújtópontja) kétséget kizáróan Irán és térsége lett ezekben a napokban. Miközben lélegzet visszafojtva figyeljük a hadüzenettel felérő amerikai légicsapás hozadékát, latolgatva az iráni ellenakciók helyét, idejét és formáját, jó ha észben tartjuk (legalább mi): Irán mögött most már egyértelműen ott sejlenek a geopolitika sakktábla nehézsúlyú szereplői is. A viharos gyorsasággal pergő, sőt eszkalálódó események sorában érdemes felidézni...

Read more

Mesterséges intelligenciával támogatott virtuális bírók, kiberbíróságok és cseten kihirdetett ítéletek jönnek Kínában

„Mesterséges intelligenciával támogatott virtuális bírók, kiberbíróságok és cseten kihirdetett ítéletek jönnek Kínában - írja az Asia Times. Kína a bíróságok életében is bevezetné a digitalizációt, ami nem állna meg abban, hogy a bírósági iratokat digitalizálnák, hanem nagyobb szerephez jutna a blokklánc rendszer, vagy a felhő alapú számítástechnika. Az egyik legfőbb újítás, hogy egyre szélesebb körben bevonnák a mobil bíróságokat,amik a WeChat nevű kínai közösségi oldalon már most is működnek. Tavaly márciusi indulásuk óta nagyjából 3 millió ítélet született meg a közösségi oldalon...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. december 2.

Kínáé a világ legnagyobb diplomáciai hálózata Kína maga mögé utasította az Egyesült Államokat. A nemzetközi kapcsolatok tekintélyes kutatója, az ausztrál Lowy Intézet napokban közzétett Global Diplomacy Index-e nem okoz nagy meglepetést azoknak, akik szorosabban figyelik a globális hatalmi átrendeződéseket. Immár nem az Amerikai Egyesült Államok a világ egyes számú diplomáciai nagyhatalma, hanem a mind gyorsabban emelkedő rivális, a Kínai Népköztársaság. Legalábbis, ami a külképviseletek, külföldön működő közdiplomáciai intézmények, háttérszervezetek nemzetközi hálózatát illeti. A digitalizációval átalakuló külügyi szervezetrendszer ma már az online terekben...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 25.

Lehetséges, hogy Kína felülmúlja az Egyesült Államokat a délkelet-ázsiai okos városok építéséért folytatott versenyben? Egy évvel ezelőtt Mike Pence, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja egy délkelet-ázsiai tervet, amely szerint a régió gyorsan növekvő városai hi-tech csomópontokká alakulnak. Az Asean Smart Cities Network néven ismert rendszer 26 várost érint, a gyors urbanizációval és a növekvő népességgel kapcsolatos közös problémák megoldása cél. A terv tartalma a digitális átalakítás megkezdése és a legmodernebb technológiák alkalmazása társadalmi problémák széles körére:...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 11.

Az Indiai Külügyminisztérium új digitális eszköze: az interaktív teljesítménymutató tábla India a digitális diplomácia – egyik – vitathatatlan nagyhatalma. Az ország külügyi intézményrendszerének modernizációja különösen szembeötlő a „front office” tevékenységek terén: a külföldi (és egyre inkább a belföldi) közvéleményekkel folytatott elektronikus párbeszéd Narendra Modi kormányzásának egyik fémjele lett. Az indiai miniszterelnök az utóbbi évek digitális diplomáciai rangsoraiban rendre az első helyen szerepel a közösségi média alkalmazások használata területén. Az indiai külügyi intézményrendszer digitalizációja azonban messze nem „ragadt le” a külkapcsolat építésben amúgy...

Read more

Mesterséges Intelligencia (MI) politika és Kína: az államilag irányított fejlesztés valósága

„Amikor Kína bejelentette, hogy az a céljuk, hogy Kína a Mesterséges Intelligencia (MI) területén 2030-ra vezető szerepre tegyen szert - elméleti, technológiai és alkalmazási területeken egyaránt, akkor ez nemcsak a világ figyelmét keltette fel, hanem a DigiChina vállalkozásét is. A DigiChina, vagy teljes nevén a Stanford-New America DigiChina Project, több intézmény és szakértő együtt működése, melynek keretében a kínai nyelvű források fordítása és elemzése révén próbálják megérteni a kínai digitális szakpolitikai fejleményeket. Egyebek mellett az adatkormányzásra, Mesterséges Intelligenciára (MI), internetjogra és a...

Read more
Page 15 of 26 1 14 15 16 26