Skip to main content

Találat: közigazgatás-tudomány

Adattudósokat, közgazdászokat, „szuper-tehetséges” csodabogarakat és különcöket akarnak a brit államigazgatásba bevonni

„ Földrengést hozna a brit államigazgatásba Boris Johnson és befolyásos tanácsadója. A hivatalnokoknak időről időre vizsgákon kell bizonyítaniuk rátermettségüket, azért, hogy inkompetenseket ne léptessenek elő. Adattudósokat, közgazdászokat, „szuper-tehetséges” csodabogarakat és különcöket akar látni a brit államigazgatásban Dominic Cummings, a brit kormányfő rettegett főtanácsadója. Ő volt az a stratéga, aki 2016-ban sikerre vitte a brexit népszavazási kampányt. A brit kilépés ellenzői gyűlölik, és arroganciája miatt konzervatív körökben sem népszerű. Most blogján írt arról, hogy modernizálni akarja a brit állam irányítását, mert egy tudományos...

Read more

Hogyan lehet „tanuló szervezet” egy közigazgatási intézmény?

„Mint arról az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelye (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent tanulmány (How to make a public sector organisation a ‘Learning Organisation’?) beszámol, Wales nagyléptékű oktatási reformon megy keresztül, amiben az OECD oktatási igazgatóságának munkatársai is aktívan részt vesznek. Az oktatási szakpolitikák megvalósításával foglalkozó szakértői csoport a walesi oktatási rendszer kulcsszereplőivel együtt kifejlesztették az „Iskolák, mint tanuló szervezetek” (Schools as Learning Organisations, SLO) modelljét, amely hét dimenzió mentén irányítja rá a figyelmet arra a folyamatos tanulásra és...

Read more

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat. „Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser...

Read more

Körkép a kormányzatokról 2019-ben – OECD

„Az OECD november 14-én publikálta kétévente megjelenő kormányzati körképét a 36 tagállam közigazgatásáról és közszférájáról (Government at a Glance 2019). A kiadvány megbízható és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, mutatókat tesz közzé, középpontba állítva az „embercentrikus” megközelítést az elérhetőség, az igényekre fogékonyság és a szolgáltatás minősége értékelésére, azt vizsgálva, hogy az állami szféra hogyan tudja megújítani kapcsolatát az emberekkel, növelve az egyenlőséget és inkluzív gazdasági növekedést ösztönözve. A jelentés nemzetközi összehasonlításban mutatja be, hogy hogyan érvényesül a közszféra gyakorlatában és reformtörekvéseiben az emberközpontú...

Read more

Agilis Közigazgatási Központot (Agile Government Center) alapítottak az Egyesült Államokban

„Az amerikai Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) novemberi éves gyűlésén Terry Gerton elnök bejelentette: az IBM kormányzati-közigazgatási ügyekkel foglalkozó kutatóközpontjával (IBM Center for the Business of Government – CBG) együtt létrehozzák az Agilis Közigazgatási Központot (Agile Government Center – AGC) – adta hírül a CBG weboldala. A továbbiakban az itt megjelent összefoglaló alapján mutatjuk be az AGC tervezett főbb jellemzőit. Vízió – Kormányzati közigazgatási intézmények globális hálózata, partnerségben non-profit szervezetekkel, alapítványokkal, tudományos intézetekkel és vállalatokkal, amelyek elfogadják és megvalósítják...

Read more

Önkormányzati bizalom és a kooperatív közszolgáltatások elmélete

„A közpolitika és a bizalom kapcsolatának vizsgálata talán napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, mind az akadémia, mind a politika területén. Tanulmányunkban1 arra vállalkozunk, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük az intézményi bizalom, különösképp a politikai intézményekbe vetett bizalom főbb magyarázó tényezőit. Ezt követően bemutatjuk a kooperatív közszolgáltatások elmélet főbb elemeit és ez alapján megvizsgáljuk, hogy az elmélet mennyiben járulhat hozzá az önkormányzatokba vetett bizalom növekedéséhez. Úgy találtuk, hogy az elmélet megvalósítása esetében az állampolgári részvétel erősítése és a közszolgáltatások minőségének javítása,...

Read more

A magyar és a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció összehasonlító vizsgálata

„...Az értekezés abból a hipotézisből indul ki, hogy a francia közigazgatási eljárások általános szabályainak történeti kodifikálása során számos olyan kérdéskör, eljárási jogintézmény, intézmény merült fel, amelynek részletes vizsgálata azért szükséges, mert átvételük – ezekhez hasonló magyar szabályozás megalkotása – a jogalkotó számára megfontolás tárgyát képezheti a magyar közigazgatási eljárás, így a közigazgatás versenyképességének fejlesztése érdekében. A kutatás a francia és a magyar közigazgatási eljárásokra vonatkozó kodifikáció átfogó elemzését tűzte ki célul: alapvető közigazgatási fogalmak, történeti előzmények, egyes közigazgatási eljárási jogintézmények és a...

Read more

Miért nincs javulás a magyar digitális kormányzati teljesítmény mérőszámaiban – a tetemes ráfordítások ellenére?

„...Kutatási témámban magyarázatot kerestem arra a dilemmára, hogy a közigazgatásban IKT fejlesztésekre fordított összegek, miért nem jelennek meg látványosan (egy felfelé ívelő tendenciát mutatva)az elektronikus kormányzat fejlettségét mérő indikátorok hazánkra vonatkozó pontértékeiben. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor fontosnak tartottam feltárni, hogy az az összefüggésrendszer, amely az Operatív Programok (OP-k) mögött meghúzódó Európai Uniós célok, valamint az OP-kalapján végrehajtott projektek (indikátorok, fejlesztések hatása) között fennáll, milyen mértékben illeszthető, a nemzetközi szakirodalomban ismert „alignment”, azaz illesztés mennyire lehet jelen, ebben a folyamatban. Az illesztést, mint lehetséges...

Read more

Boston Consulting: paradigmaváltás ideje a közigazgatásban – mi jön a menedzserizmus után?

„A Boston Consulting csoport (BCG) kormányzati-közigazgatási kérdésekkel foglalkozó nonprofit intézeteként működő Centre for Public Impact (CPI) szerkesztője, Danny Buerkli azt elemzi a medium.com oldalán közzétett esszéjében (A tale of two paradigms — meet the ideas which are quietly changing public administrations around the world), hogy mikor lesz láthatóvá és jól megfogalmazhatóvá az az új vezetéselméleti paradigma a közigazgatásban, amely megfelelő választ tud adni korunk összetett kérdéseire. Mint írja, a Taylor és követői által a XIX. század végén kidolgozott tudományos menedzsment a XX....

Read more

A közszolgálat megújítása: A mai problémákra ne a tegnap eszközeivel válaszoljunk!

„Az elsősorban ausztrál közigazgatási vezetőknek címzett Mandarin szakportál „Reinventing how the public service works” címmel mutatja be az ANZSOG (Australia and New Zealand School of Government), a Monash Sustainable Development Institute és a GovLab (NYU Governance Lab) jelentését, ami a „Mai problémák, tegnapi eszköztár” (Today’s problems, yesterday’s toolkit) címmel jelent meg az ANZSOG gondozásában. Ebben bevezetésképpen rámutatnak arra a mélyen fekvő problémára, ami a kormányzatba és a közigazgatásba vetett bizalom hanyatlása jelent a fejlett világban. Ausztráliában a demokrácia működésének elégedettségi indexe a...

Read more
Page 13 of 33 1 12 13 14 33