Skip to main content

Találat: munka jövője

A munka a digitális korban – Hogyan alakítja át a technológia a munkát és a foglalkozásokat?

„Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a digitális technológiák hatásáról az európai munkára és foglalkozásokra, kritikusan újraértékelve a tömeges munkanélküliség és a munkahelyi polarizáció domináns narratíváit. A jelentés szintetizálja a Közös Kutatóközpont Foglalkoztatási csapata által az elmúlt években végzett munkát. A jelentés számos empirikus kutatásra támaszkodva egy elemzési keretet mutat be, amely a változás három fő vektorát különbözteti meg: az automatizálást, a munkaerő gépekkel való helyettesítését; a digitalizációt, a digitális eszközök növekvő használatát a munkafolyamatokban; és a platformizációt, a digitális platformok használatát...

Read more

A munka jövője – Előzetes felmérő tanulmány

„Ez egy közös jelentés a Werner Eichhorst (első rész) és Isabelle Berrebi-Hoffmann (második rész) által elvégzett előzetes felmérő vizsgálatokról, amelyek az európai munka jövőjének különböző aspektusait vizsgálták. A tanulmány a Horizont Európa program keretében induló Társadalmi Átalakulások és Ellenállóképesség Partnerség (Social Transformations and Resilience Partnership) keretében készült. A várhatóan 2027-ben induló Partnerség célja egy olya átalakító kutatási és innovációs program létrehozása a társadalomtudományokban és a humán tudományokban, amely megerősíti az ellenállóképességet, a méltányosságot, a befogadást és a társadalmi kohéziót a jelentős társadalmi...

Read more

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a munka világa – új társadalmi szerződésre van szükség?

„Az Európai Parlament elnöksége a technológiai értékeléssel kapcsolatos projektek megvalósításának érdekében 2004-ben hozta létre a – mai nevén – „Testület a tudomány és a technológia jövőjéért” elnevezésű szervezeti egységet (Panel for the Future of Science and Technology), amely 2018. októberéig „A tudományos és technológiai alternatívák értékelésével foglalkozó egység” néven futott, és innen ered máig használt rövidítése (STOA – Science and Technology Options Assessment). A STOA 2021. januárjában jelentette meg a David Spencer, a Leedsi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport „Digitális automatizáció és...

Read more

A munka jövőjének átírása

„Már sokat írtak a munka jövőjéről, közülük számosan elég borús képet vázoltak fel. Tanulmányok sora jelzi azt előre, hogy az automatizáció fenekestül felforgat majd egész iparágakat, és többmilliónyi ember fogja elveszíteni állását. Az Oxfordi Egyetem két professzora egy 2013-as tanulmányban egyenesen azt írta, hogy egy vagy két évtizeden belül a gépek a munkahelyek 47 százalékát fogják kiváltani az Egyesült Államokban. Az ehhez hasonló következtetések azt a narratívát erősítik, hogy a jövőben elkerülhetetlenül szükségtelenné válik az emberek munkája. Ezt a nézetet amúgy főként...

Read more

McKinsey: a mesterséges intelligencia korának ígéretei és kihívásai, a sikeres megvalósítás feltételei

„A mesterséges intelligencia (MI) fogalmát 1956-ban alkották meg az Egyesült Államokban egy szakmai konferencián, de közel hatvan évig nem történt jelentős előrelépés e területen. Mint a McKinsey saját oldalán megjelent elemzése rámutat: az elmúlt években véget ért az a korszak, amelyben a mesterséges intelligencia aktuális eredményei által keltett túlzott várakozások periódusait a csalódottság („MI-tél”) szakaszai követték. Az olyan MI-megoldások, mint az arcfelismerés, a fordítóprogramok vagy a gépi asszisztencia minden korábbi várakozást meghaladó mértékben terjednek. Az MI szektorokon átívelő hatással erősíti a gazdasági...

Read more

A munkavégzés jövője, ahogy a digitális kézműves mozgalomban látják

„Az Európai Bizottság tudományos háttérintézménye, a JRC (Joint Research Center) frissen megjelent jelentésében (Futures of Work: Perspectives from the Maker Movement) a munka világának lehetséges jövőképeit veszi górcső alá a digitális kézművesség mozgalom (Maker Movement) résztvevőinek szemszögéből. A mozgalom, amelynek gyökerei a hetvenes évekre, a személyi számítógépek és az ehhez kötődő ellenkultúra terjedéséig vezethetők vissza, az elmúlt években nagy lendületet vett az Európai Unió több országában, a legnagyobb mértékben Franciaországban, Németországban és Olaszországban (Magyarország az EU28-ak között a lista végefelé található, vagyis...

Read more