Skip to main content

Találat: önkormányzati pénzügyek

Fékek az önkormányzati eladósodás ellen

„Több jogszabályi féket is létrehoztak a települések eladósodásának elkerülésére, de a TÖOSZ szerint mindig szükség lesz egy olyan alapra, melyből finanszírozni lehet a kiegészítő támogatásokat az önkormányzatoknak. „Az állam megfelelő fékeket épített be az önkormányzati rendszerbe a további eladósodottság elkerülésére, a beszállítói tartozások felhalmozásának elkerülése végett viszont más könyvelési gyakorlatra lenne szükség” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő emlékeztetett, hogy a folyószámlahiteleket nem lehet áttolni a következő évre. A kötvénykibocsátásokat már csak kormányengedéllyel lehet megtenni, 10...

Részletek

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

„...A helyi demokrácia gyakorlásának kereteit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szabályai, illetve a helyi önkormányzati autonómia – változó – tartalma jelöli ki, ennélfogva ezen két terület jogintézményeinek áttekintése történik meg. Erre tekintettel elengedhetetlen a választójog és az önkormányzati alapjogok (vagy hatásköri szabályok?) feldolgozása, hiszen az értekezésben ebből a szempontból közelítem meg a témát. Az értekezés célja, hogy a helyhatósági választási szabályok – a nemzetközi és hazai követelményekre, különös tekintettel az Alaptörvényre figyelemmel – elemző bemutatásra kerüljenek. Az önkormányzati autonómia határainak...

Részletek

Detroit és Martfű üzenete

„Napjainkban a helyi önkormányzatok szerepe felértékelődőben van. A helyi közszolgáltatások mennyisége és minősége a globalizáció folyamatai eredményeképpen gyengülő társadalmi kohézió fenntartásában és a gazdasági, különösen a telephelyi versenyképesség biztosításában egyre fontosabb szerepet játszik. A magyar helyi önkormányzati rendszer közelmúltbeli átalakításával lényeges elmozdulás történt a közfeladatok ellátásának kormányzati szintek közötti megosztásában. Az 1990-ben létrejött „magyar modellnek” nevezett, sok tekintetben túlzott, mondhatni szubszidiaritás nélküli decentralizációt a „neo-weberiánus” állam koncepciójára hivatkozva lényegében a szubszidiaritást kevéssé érvényesítő dekoncentráció váltotta fel. E folyamatok hatását összességében mind a...

Részletek

Hat éve 250 ezer forint kifizetése is gondot okozott a falunak…

„Tudatosan, egy cél felé tartva történik minden a településen legyen szó fejlesztésről, közigazgatás átszervezésről. Az atomerőmű bővítésére akarnak felkészülni, s otthont nyújtani az új munkaerőnek. Rövidesen befejezik a települést átszelő út felújítását Tengelicen. Az átadást nyár végére tervezik. A munkálatok nyomai „mögött” is látható, határozottan megszépül a főutca, „javul a településkép”. Szélesebb, szebb, biztonságosabb az út, ami néhol már alkalmatlan volt a párhuzamos közlekedésre. Most készülnek az egységes kapubejárók, jövőre pedig – már elhatározták – fásítanak. Az előrelátás nemcsak ebben jellemzi a...

Részletek

Kontrát: a konszolidáció a települések fejlődését szolgálja

„Több önkormányzati alkalmazott foglalkoztatásának finanszírozását kérték balatoni települések vezetői Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkártól pénteken azon a csopaki ünnepségen, amelyen az önkormányzati adósságátvállalásról szóló miniszterelnöki bizonyságlevelet vették át. Kontrát Károly felidézte: 1724 ötezernél kevesebb lakosú település 84,8 milliárd forintos adósságát vállalta át az állam; az ötezresnél nagyobb lélekszámú településekkel együtt ez az összeg 695 milliárd forintot tesz ki. Reményét fejezte ki, hogy a konszolidáció a települések fejlődését szolgálja. Az államtitkár az önkormányzati adósságátvállalásról szóló miniszterelnöki bizonyságlevelet adott át Balatonakali, Vászoly, Palóznak, Dörgicse, Barnag,...

Részletek

A helyi önkormányzatok addicionalitásának biztosítása

„...Az addicionalitás követelménye a szubszidiaritással együtt értelmezendő: a helyi források bevonásával – vagyis Magyarországon az önerő követelményének teljesítésével – biztosítható, hogy érvényesüljön a hozzájárulás elve, vagyis az, hogy a támogatások kiegészítésként szolgáljanak egy-egy projekt, illetve fejlesztési program megvalósításához. Ezzel a kormányzat biztosítja a támogatást, ugyanakkor a helyi és regionális területfejlesztési programokat nem kizárólag központi költségvetésből fedezi. Az addicionalitás ugyanakkor egyfajta katalizátorszerepként is értelmezhető: eszerint a közösségi támogatás a tagállami szerepvállalást egészíti ki és ezáltal csökkenti a fejlesztések időhorizontját. (Kende, Szűcs 2002) 1.3....

Részletek

3478 forint Kübekházának: a Magyar Államkincstár magyarázza a helyzetet

„A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a jogszabályoknak megfelelően folyósítják az állami támogatásokat a kübekházi önkormányzatnak, a Csongrád megyei községnek átutalt összegből azonban levonják a foglalkoztatottak bérére rakodó közterheket, valamint a település tartozásait. Az államkincstár azzal kapcsolatban juttatott el szerdán közleményt az MTI-hez, hogy a kübekházi önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján visszaküldte a kormánynak a júliusra járó nettó állami finanszírozását, 3478 forintot. A közlemény szerint egyes jogcímek után járó támogatás utalása nettó módon történik minden hónapban, ami azt jelenti, hogy a településnek járó összegből...

Részletek

3480 forintot szánt az állam Kübekháza működtetésére

„Kübekháza - Feladatalapú finanszírozásként 3480 forintot kapott erre a hónapra az államtól Kübekháza. A megalázó összeget a polgármester visszaküldte. Az államkincstártól érkező pénzből – jelen esetben 3 mozijegy árából – kellene egy hónapig működtetni a települést rezsistől, segélyestől, útjavításostól. Az önkormányzatot megillető állami támogatás: 3480 forint. Erről kapott banki értesítést Kübekháza önkormányzata, ennyivel támogatta az állam egy havi költségeiket. A faluban hónapok óta látszik, hogy az anyagi összeomlás közeleg, két hónapjuk is volt, amikor egy fillér állami juttatás nem érkezett a kincstártól....

Részletek

Az ÁSZ kiszáll a problémás településekre

„Az Állami Számvevőszék minden kockázatos településre mielőbb el kíván jutni - közölte Domokos László elnök. Az Állami Számvevőszék célja, hogy minél előbb eljusson azokra a településekre, amelyeken felmerül annak kockázata, hogy nem hatékonyan költik el a közpénzeket. Erről Domokos László, az ÁSZ és a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) elnöke beszélt újságíróknak az MPGEKE Adóellenőrzési Szakosztályának csütörtökön Győrben megrendezett szakmai konferenciája előtt. Győr-Moson-Sopron megyében már tartottak egy "nagy, átfogó, holisztikus ellenőrzést", amely a megyei önkormányzat mellett a két megyei jogú várost...

Részletek

Bizonytalanság az önkormányzatoknál az új államháztartási számviteli rendszer miatt

„ 2014-től átszabják az államháztartási számviteli rendszert. A váltás gondot okozhat azoknak a kisebb önkormányzatoknak, amelyek eddig elavult informatikai programokkal könyveltek, és most az ingyenes központi rendszerre várnak. Az állami ASP-projekt országos elindítása ugyanis éveket csúszhat. A helyhatóságokat érintő könyvelési és beszámolási változásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet (az új ÁHSZ) írja elő. A részletszabályokat (végrehajtási rendeletet) még nem alkották meg. Bár közeleg a határidő, de a januári módosításokról egyelőre csak általános információkat lehet tudni, részletes iránymutatások és szakmai anyagok...

Részletek
Page 6 of 13 1 5 6 7 13