Skip to main content

Találat: szervezés- és vezetéstudomány

Versenyképesség és közigazgatás

„A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara 2006 és 2010 között vett részt abban a kutatásban, amelyet a Versenyképesség Kutató Központ folytatott a közszféra és a gazdaság versenyképessége témájában. A közigazgatás és a versenyképesség kapcsolatának kutatása két fázisban zajlott. A kutatás első fázisa kifejezetten a régiók és gazdasági versenyképesség közötti összefüggésekre fókuszált. A kutatás második szakasza a kutatás tárgyát kiterjesztette és már nem csak a közigazgatási régiókat, hanem a középszintű igazgatást, illetve a középszintű igazgatás átalakításának a közigazgatási szervezet egészére gyakorolt hatását vizsgálta,...

Read more

A városirányítás kihívásai

„Jelen cikk a helyi szinten ellátandó közfeladatokkal kapcsolatos azon tendenciákat igyekszik bemutatni, melyek a piacosított helyi közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági, hatékonysági és demokratikus problémákra keres megoldásokat. A helyzet kezelésére számos településen éltek a visszaszervezés lehetőségével, amely viszont alapvető intézményi változásokat kell, hogy hozzon városirányításban. ... Az ezredfordulót megelőző időszak a közszféra visszahúzódásának, illetve szisztematikus lebontásának időszaka volt, a magánszolgáltatók számtalan formában kaptak lehetőséget arra, hogy a közösség elvárásainak megfelelő feltételekkel nyújtsanak bizonyos alapvető szolgáltatásokat. Napjainkban ehhez hasonlóan globális mértékű az a felismerés,...

Read more

Taylorizmus a közigazgatásban. Az organikus állam és a jó kormányzati menedzsment kérdései Magyary Zoltán munkásságában

„A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa, milyen szerepet játszott a két világháború közötti közigazgatásban a modern üzemvezetés és menedzsment befolyása. A tanulmány azt vizsgálja, miként értékelték a korabeli közigazgatási gondolkodók, különösen az utóbbi években újra felfedezett Magyary Zoltán meghirdetett reformprogramjában a „scientific management”, majd a Fayol által kidolgozott üzemszervezési és vállalatvezetési alapelveket, illetve ezek átültethetőségét az államigazgatás területére. A munka szintén kitér Magyary államfelfogására, melyre nagy hatást gyakorolt a korabeli Közép-Európában virágkorát élő hivatásrendi gondolkodásmód.” Forrás: Taylorizmus a közigazgatásban. Az organikus állam...

Read more

A szervezeti kultúra és a vezetési tulajdonságok szerepe a regionális versenyképességben, az Észak-Alföld régió önkormányzatainál

„...Értekezésem fő célkitűzése, hogy kapcsolatot találjak az önkormányzatok szervezeti kultúrája és vezetése valamint a régió versenyképessége között és ennek rendeltem alá a további céljaimat. ... A szervezeti kultúra, a vezetés és a versenyképesség témakörében tanulmányoztam a hazai és a nemzetközi szakirodalmat. A szervezeti kultúrával az 1980-as évek elejétől kezdtek el élénkebben foglalkozni, ugyanis a japán vállalatok a termelésben mutatott magas minőségi színvonalának ismeretében. ... RAKOSA (2002) a GLOBE kérdőív segítségével már mért minisztériumi szervezeteket, az önkormányzatok szervezeti kultúrájának és vezetésének vizsgálata azonban...

Read more

Új felhívás az államigazgatási szervek szervezet fejlesztésére

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Szervezetfejlesztési program államigazgatási szervek számára” című, ÁROP-1.2.18/A-2013 kódszámú pályázati felhívás. A program célja a központi közigazgatási szervezetek belső működési hatékonyságának javítása. A fejlesztésekre 1,4 milliárd Ft keretösszeg áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtására 2013 júliusában, a kitöltő program megjelenésével egyidejűleg nyílik lehetőség. A pályázatok benyújtási határidejét kiegészítő útmutató fogja tartalmazni. ” ...A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének módosításáról, az Államreform Operatív Program tartaléklistájáról szóló 1071/2013....

Read more

A dinamikus szervezeti képességek érvényesülése irányítatlan változások idején

„...2. A dolgozat tárgya, fókusza Jelen disszertáció tárgya a vállalatok dinamikus szervezeti képességeinek kutatása, értékelése. A dinamikus szervezeti képességek kutatása, felismerése, alkalmazása azonban bonyolult és nehéz feladat. Ezek a képességek a vállalati szervezetnek olyan rejtett képességei, amelyek jellegüknél fogva még a kutatók számára is nehezen felismerhetőek. A vállalatok különbségei éppen a dinamikusan változó környezeti kihívásokra adott válaszképességekben, a belső dinamikus képességekben találhatóak. Ezek felismerése, erősítése jelentheti a másolhatatlan versenyelőnyök megteremtését. A legújabb kutatási áramlatban éppen arra keressük a választ, vajon mitévők legyenek...

Read more

A stratégia-értékelés, valamint a stratégia-audit módszertanának fejlesztése

„Kutatásom egy olyan stratégia-értékelő és audit módszer kidolgozására irányult, amely a stratégia-alkotás egyes elemeit integrált módszerbe foglalja az értékelési metodikák gazdagításával. Munkám során azokkal a feltételezésekkel éltem, hogy a vállalat környezetének, erőforrásainak SWOT elemzése olyan értékelési szempont alapján történik, ahol az egyes stratégiai tényezők minősítése előre meghatározott szempontrendszer alapján megy végbe. A kutatásom fő területét képező modellnek az ISAM nevet adtam, az Integrált Stratégia-audit Modell (Integrated Strategic Audit Model) kifejezés az auditra utal, ugyanakkor ezt az elnevezést megtartottam a stratégia-alkotás, stratégia-értékelés kapcsán...

Read more

A közigazgatási szervezés és technológia fejlődése Magyarországon

„...Kutatási területem középpontjába tehát a közigazgatás hatékonysága került; mind elméleti, mind gyakorlati munkáim során ezt igyekeztem, igyekszem a fókuszban tartani. A közigazgatási hatékonyságra vonatkozó vizsgálataim középpontjába fokozatosan egy probléma került: a közigazgatás vizsgálatakor, illetve a közigazgatás korszerűsítésénél, fejlesztésénél mi az alapvetés, amire támaszkodni lehet? Melyik az a tudományterület, amelyiket alapul vehetjük, létezik-e egyetlen ilyen terület, és ha igen melyik az? Az egyik, és Magyarországon széles körben elterjedt megközelítés szerint a közigazgatás fejlesztésének egyetlen terület, az államigazgatási jogi terület a letéteményese. Erre az...

Read more

Közpolitikáról kezdőknek és haladóknak

„Gajduschek György–Hajnal György: Közpolitika. A gyakorlat elmélete és az elmélet gyakorlata. HVG–ORAC, Budapest, 2010. 412. oldal. Gajduschek György és Hajnal György közös kötete fontos munka. A tankönyvként és kézikönyvként egyaránt forgatható mű új színfolt a közpolitikai tárgyú monográfiák hazai palettáján; mást kínál olvasóinak, más módon járul hozzá a tudományág magyarországi műveléséhez, mint elődei. A szerzőpáros könyve egy voltaképp mindeddig lefedetlenül hagyott „piaci rést” töm be: a közpolitika tanulmányozásának alapvető ismeretköreibe és technikáiba nyújt átfogó bevezetést.1 Terjedelmes – több mint négyszáz oldalas –...

Read more

A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány jogias jellegéről

„A magyar közigazgatás elméletében és gyakorlatában meghatározó a jogias megközelítés, ami ezen a területen az alapvetően jogtudományi szemlélet szinte kizárólagos alkalmazását jelenti. A dolgozat hosszabb, első felében e jogias jelleg empirikus bizonyítékait tekintem át. Ennek keretében vizsgálom a személyi állomány összetételét, ahol a felsőfokú végzettségű köztisztviselők 13%-a, a vezetők 23%-a, a korábbi főtisztviselői karnak pedig 57%-a bírt jogi végzettséggel. A képesítési előírások a felsőfokú végzettséggel betölthető álláshelyek 71%-ának (!) betöltését lehetővé teszik jogászok számára. A vizsgált, közigazgatással foglalkozó tanulmányok mintegy 60%-a kifejezetten...

Read more
Page 25 of 28 1 24 25 26 28