Skip to main content

Találat: technológiai fejlődés — társadalmi-gazdasági hatásai

Future Law – A jövő joga konferencia

„A KRE ÁJK és a Dentons közreműködésével rendezzük meg a „Future Law” konferenciát. A jövő joga már nagyon is jelen van, hiszen javában zajlik az éltünket alapjaiban felforgató 4. ipari forradalom, amelynek középpontjában az automatizáció áll. A mesterséges intelligencia, a robotok, önvezető autók, algoritmusok, a cybertérben rendszerbe kapcsolt eszközök (IoT) csak néhány példa azokra a technológiákra, amelyek már kezdenek betörni életünkbe. A jognak a társadalmi viszonyok szabályozójaként reagálnia kell a technológiák jelentette kihívásokra, miközben a jogot a múltbeli előítéletek alapján éppen a...

Read more

György László a digitális kihívásokról: egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitalizáció és a mesterséges intelligencia etikai és jogi kérdései

„A kormány segíteni kívánja a vállalkozásokat a digitális kihívások kezelésében, abban, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével járó újításokat a saját méretüknek megfelelően tudják alkalmazni - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség makrogazdasági konferenciáján kedden. Az államtitkár az eseményen stratégiai megállapodást írt alá a szövetséggel, amelynek lényege, hogy az ITM bevonja partnerét a jogszabály-előkészítési folyamatokba. György László kiemelte: a nagyvállalatok többnyire rendelkeznek a folyamatok átalakításához szükséges tudással, támogatásra főképpen a kis- és...

Read more

Innovációs és technológiai miniszter: várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy „mesterségesintelligencia-platformhoz”

„Mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek, szervezetek együttműködését szorgalmazza a kormány. Az innovációs és technológiai miniszter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének pénteki sárvári konferenciáján elmondta, várják a vezető hazai informatikai és elektronikai vállalatok csatlakozását egy "mesterségesintelligencia-platformhoz". Palkovics László azt mondta: mindenkit szeretnének bevonni a munkába, aki érdekelt a mesterséges intelligencia jövőbeni alkalmazásában, kutatásában, termékké tételében, annak jogi és etikai aspektusainak vizsgálatában. Hozzátette: az a szándékuk, hogy közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia hazai fejlesztésének irányait és kereteit. A technológiai fejlődésnek ez a...

Read more

Vitézy Dávid előadása – Az önvezető autók hatása a városfejlődésre

„Vitézy Dávid közzétette a Youtube-on június 13-án a Fugában tartott, A jövő városának közlekedése: veszélyek és lehetőségek című előadását, melyet itt tekinthetnek meg. A felvételen szó esik a megosztott autók, biciklik, e-robogók, e-biciklik, e-rollerek és a megosztott önvezető taxik használatáról, és Vitézy felteszi a kérdést: merre tartunk, miért van szükség tömegközlekedésre még az eddigieknél is inkább a jövőben, és milyen döntések előtt állunk? Az előadásnak az új Közlekedési Múzeum is témája volt.” Forrás: Vitézy Dávid előadása - Az önvezető autók hatása a...

Read more

Mikor lesz önnek hibrid munkahelye, ahol szoftverek és algoritmusok a kollégák?

„A mesterséges intelligencia erőteljesen fel fogja pörgetni a gazdaságot, ugyanakkor fenekestül felforgatja a munkaerőpiacot: nagyjából ugyanannyi munkahely jöhet létre, mint ahány megszűnik – állítja egy új kutatás. Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének adjunktusa szerint viszont az látszik, hogy igazából maguk a kutatók sem tudják, milyen világ lesz a mesterséges intelligencia elterjedése után, és inkább egy hitvita zajlik a kérdésben. Egy friss PwC-kutatás a mesterséges intelligencia terjedésének gazdasági következményeit vizsgálta, az elemzés főbb megállapításai a következők voltak: A mesterséges intelligencia, a...

Read more

A héten olvastuk: digitális gazdaság – adatszakszervezetek és önvezető gépjárművek – 2018. július 9.

Adatszakszervezetek A digitális platformok egyre nagyobb befolyása az életünkre számos ellenreakciót vált ki. A 2018. július 8-i eGov Hírlevélben olvashatjuk például a „Kutatói vélemény: tegyük közjavakká a vállalatok magánadat-vagyonát!” című ismertetést. Számos más cikk is kapcsolódik ehhez az eszmei vonulathoz. Utópikusak vagy sem? Mindenesetre egyre erőteljesebben jelentkeznek. Egy lehetséges válasz a köznépet, átlagembereket képviselő digitális platformok megjelenése lenne. Ezek ugyanazt a szerepet töltenék be mint a szakszervezetek egy korábbi korszakban: összefogva fellépni az érdekekért. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy a Facebook...

Read more

Atlantic Council: az Egyesült Államoknak „Szputnyik-pillanatra” lenne szüksége a technológiai versenyben

„Az Atlanti Tanács (Atlantic Council – nem keverendő össze a NATO Észak-Atlanti Tanácsával) múlt héten megjelent, széles merítésű kutatáson alapuló átfogó tanulmányában (The Global Innovation Sweepstakes: A Quest to Win the Future) az új technológiák terén kibontakozott globális versenyt és annak kilátásait elemzi. A neves agytröszt szerint az Egyesült Államok ugyan vezető pozícióban van e téren, de nincs rá oka, hogy „robotpilóta üzemmódba” kapcsoljon – semmilyen garancia nincs ugyanis arra, hogy meg is őrzi elsőségét az új technológiák és az ehhez kapcsolódó...

Read more

A megosztás alapú gazdaság és a digitális platformok megfelelő munkajogi szabályozása

„1. A sharing economy Az információs társadalomhoz kapcsolódik a megosztás alapú-, megosztásra épülő gazdaság (sharing economy) jelensége. A megosztás alapú gazdaságban az emberek jellemzően internetes felületeken, ún. platformokon keresztül szolgáltatnak egymásnak, melynek keretében megosztják egymással kihasználatlan tudásukat, szakértelmüket, készségeiket, dolgaikat, helyüket, vagy akár idejüket. Tehát kereskedelem tárgyává válnak hagyományosan terméknek nem minősülő erőforrások, dolgok, eszközök is. Megoszthatják a felhasználók egymással szabad helyüket otthonukban (Airbnb), helyet az autójukban (Uber, Oszkár, BlaBlaCar), parkolóhelyüket (Park Circa), ruháikat (ThredUp), felszereléseiket (gearcommons), idejüket (TaskRabbit, Instacart), tőkéjüket (Zopa,...

Read more

Mesterséges intelligencia és nacionalizmus

„A mesterséges intelligencia (MI) neves szakértője, Ian Hogarth saját blogján közzétett, részletes példákban gazdag elemzésében nem kevesebbet állít, mint hogy az MI területén várható fejlődés az atomfegyverek generálta fegyverkezési versenyhez hasonló fejleményeket és jellemzőket fog eredményezni, mindenek előtt a gépi tanulásnak köszönhetően. Az általa „mesterséges intelligencia nacionalizmusnak” (AI Nationalism) nevezett jelenség értékelése szerint a geopolitikai viszonyokat is át fogja szabni, ahogy tette azt az atomfegyver vagy a legnagyobb kőolajkészletek birtoklása. A gépi tanulás univerzálisan felhasználható technológia, ami minden ágazatra és a társadalom...

Read more

A kínai társadalmi kreditrendszer különös valósága a mindennapokban

„Hírleveleinkben többször is foglalkoztunk a Kínában 2014-ben elindított, a maga teljességében a tervek szerint 2020-ban megvalósuló társadalmi kreditrendszerrel (TKR). A Wired oldalán újabb érdekes – némely esetben európai szemmel erősen szokatlannak tűnő – részletek derültek ki arról, hogy mit is jelent ez a mindennapi életben. A szerző emlékeztet rá, hogy sokan valóságos orwelli rémálom beteljesülését látják benne, míg a múlt heti hírlevelünkben általunk is ismertetett tanulmány szerint nem ez a fő cél. Az állampolgárok megfigyelésére és kordában tartására a kínai államberendezkedésnek számos,...

Read more
Page 9 of 13 1 8 9 10 13