Skip to main content

Találat: uniós versenyképesség

Éghajlat-politikai cél 2040-re: az Európai Unió Tanácsa kialakította álláspontját a 90%-os kibocsátáscsökkentésről

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott az európai klímarendelet módosításáról. Ebben egy kötelező köztes célkitűzést határozott meg, amely szerint 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás). Ez az új cél kulcsfontosságú lépést jelent afelé, hogy az EU megvalósítsa hosszú távú célkitűzését, azaz 2050-re klímasemlegessé váljon. A Tanács a módosításban néhány olyan területet is meghatároz, ahol rugalmasságra van lehetőség, valamint rögzíti a 2040-es cél és a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keret kulcselemeit. Ezek iránymutatást adnak a...

Read more

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot. Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan...

Read more

Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról

„IV. VERSENYKÉPESSÉG ÉS KETTŐS ÁTÁLLÁS 32. Az Európai Tanács – a 2025. márciusi és júniusi következtetéseire építve, valamint az egyszerűsítésre, a versenyképes zöld átállásra és a szuverén digitális átállásra összpontosítva – mélyreható megbeszélést tartott arról, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU versenyképességét. Ugrásszerű változást szorgalmaz az uniós intézkedések terén, és továbbra is figyelemmel fogja kísérni a versenyképességi és az egységes piaci menetrend valamennyi területét, mivel ez kulcsfontosságú Európa jólétének és társadalmi modelljének fenntartása szempontjából. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot és...

Read more

Egy évvel a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?

„Egy év telt el azóta, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök bemutatta nagyszabású jelentését az Európai Unió versenyképességéről. A dokumentum 2024 szeptemberében látott napvilágot, és kíméletlen őszinteséggel állította, hogy ha Európa nem változtat gazdasági működésén, akkor „lassú agonizálás” vár rá a globális versenyben. Most, egy évvel később, érdemes számot vetni azzal, mennyi valósult meg a Draghi-jelentés ambíciózus javaslataiból, és milyen irányba mozdult el az európai gazdaságpolitikai gondolkodás. A jelentés egyik központi üzenete az volt, hogy...

Read more

A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt

„A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt A Bizottság számos nyilvános véleménynyilvánítási felhívást tett közzé két olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv teljes körű végrehajtásához: a villamosítási cselekvési terv és a fűtési és hűtési stratégia. A villamosítási cselekvési terv meghatározza, hogyan lehet felgyorsítani az EU energiafogyasztásának költséghatékony villamosítását és kezelni a lehetséges akadályokat. A fűtési és hűtési stratégia támogatni fogja a jelenlegi jogszabályok végrehajtását,...

Read more

Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához? – kérdezi Navracsics Tibor

„Az Európai Unió negyedszázada, 2000-ben indította el a lisszaboni stratégia megvalósítását, amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az Uniót a világ „legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú” gazdaságává tegye. Az eredményt tudjuk: az Európai Unió nem lett 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága. Sőt, a 2008 óta eltelt időszakban mintha gyorsult volna leszakadása a világ legfejlettebb gazdaságaitól. Önmagában a stratégia alapvetései mindmáig konszenzusnak örvendenek. Nincsen komolyan vehető szaktekintély, amely megkérdőjelezné, hogy önmagában az oktatás minőségének és elérhetőségének javítása vagy éppen az...

Read more

Az EU versenyképessége nemcsak technológiai, hanem emberi és társadalmi ügy is

„A cikk elemzi az EU különböző versenyképességi programjait rámutatva arra, hogy azok gyenge pontja az emberi és társadalmi oldal fontosságának elhanyagolása. A tanulmányok középpontjában ugyanis a technológiák fejlesztése, az ezekbe történő jelentős beruházások és azok finanszírozása van. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a versenyképesség javításában jelentős szerepet játszanak az emberi és társadalmi tényezők is. További probléma, hogy bár az EU27 nagyon eltérő fejlettségű és versenyképességű országból áll, a versenyképességi tanulmányok mégsem tárgyalják azt a kérdést, hogy az egyes országok versenyképességének javítása...

Read more

Egyszerűsítések az Európai Unió versenyképességéért – az omnibusz csomagok ismertetése

„Egyszerűsítés Az EU hosszú távú versenyképességének megerősítéséhez, és ezzel egyidejűleg a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljainak megőrzéséhez alapvető fontosságú a szabályozási keret egyszerűbbé tétele. ... Miért szükséges az egyszerűsítés? Az EU eltökélt szándéka, hogy megerősítse hosszú távú versenyképességét, és ezzel egyidejűleg megőrizze a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljait is. Ennek a törekvésnek egyik kulcsfontosságú eleme az adminisztratív terhek csökkentését eredményező, egyszerűbb szabályozási keret, amely lehetővé teszi, hogy az uniós vállalkozások prosperálhassanak, valamint támogatja az innovatívabb beruházási környezetet. Az egyszerűsítésre vonatkozó felhívás a...

Read more

Versenyképesség és tudomány az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozó javaslatban

„Merre tart az EU kutatásfinanszírozása az FP10 keretében? A mai napon, 2025. július 16-án mutatja be az Európai Bizottság a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát, amely meghatározza, mire és hogyan kíván az Európai Unió forrásokat fordítani a következő hétéves időszakban. A dokumentum nem csupán költségvetési számokról szól, hanem politikai prioritásokról is – különösen fontos ez a kutatás, innováció és versenyképesség szempontjából. Az MFF tervezetének bemutatása előtt kiszivárgott a Tizedik Keretprogram (FP10) első koncepciója is, amely kijelöli az EU kutatás- és innovációfinanszírozásának irányát...

Read more

Tematikus uniós ütemtervek: a nyílt forráskódról és a közös bizalmi elvekről

„Az ipari adatokkal, peremhálózatokkal és számítási felhővel foglalkozó európai szövetség ütemtervet tett közzé, amely kiemeli a nyílt forráskódú felhő, peremhálózat és a dolgok internete (IoT) szerepét az EU digitális szuverenitásában és versenyképességében, valamint a szövetség közös bizalmi elvekkel kapcsolatos észrevételeit. Az European Alliance for Industrial Data, Edge and Cloud számítási felhővel foglalkozó ipari  munkacsoportja által ma közzétett új tematikus ütemterv kiemeli, hogy az európai nyílt forráskódú felhő-, perem- és a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó technológiák kulcsszerepet játszanak a digitális szuverenitás és versenyképesség...

Read more
Page 1 of 7 1 2 7