Skip to main content

Találat: uniós versenyképesség

Az Európai Unió autonómiája – a ciprusi uniós elnökség prioritásai

„A ciprusi elnökség prioritásai az autonómia köré szerveződnek Az Európai Unió elnökségét januárban átvevő Ciprus autonóm, a világra nyitott Európát vízionál; programját ennek megfelelően kívánja alakítani. Elsődleges célkitűzésük az EU autonómiájának, biztonságának, versenyképességének és globális szerepének erősítése a geopolitikai zűrzavar és kiszámíthatatlanság idején. A ciprusi elnökség az EU autonómiáját nem definiálja, ugyanakkor számos területen szeretné elérni, így a biztonság és védelem, az energia és kereskedelem, a versenyképesség, a zöld átmenet, a digitális innováció, de még a társadalmi kohézió terén is. A szigetország...

Read more

Digitális Hálózatok Jogszabálya (Digital Networks Act) – fordulóponthoz érkezik az európai távközlési piac reformterve

„Egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a döntéshozókra azok a vállalatok, amelyek az európai mindennapokat működtető láthatatlan digitális hálózatokat üzemeltetik. A januárra tervezett reformokat kulcsfontosságúnak tartják a mobil és internetes hálózatok jövője szempontjából, és egyben sorsdöntő lehetőséget kínálnak arra, hogy az Európai Unió kijavítsa a múlt hibáit. Évek óta tartó viták és intenzív lobbitevékenység után az Európai Bizottság arra készül, hogy végre bemutassa a digitális hálózatok korszerűsítését és a távközlési ágazat támogatását célzó régóta várt tervét. A Digitális Hálózatok Jogszabálya (angol rövidítéssel DNA) január...

Read more

Európai szemeszter 2026. évi őszi csomag – az uniós versenyképesség prioritásai

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azeurópai szemeszter 2026. évi őszi csomagját, amely gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fokozása érdekében. Az egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetben a Bizottság összehangolt fellépésre szólít fel a termelékenység, az innováció és a beruházások megerősítése érdekében, összhangban a versenyképességi iránytűvel. Az őszi csomag elindítja az európai szemeszter 2026-os ciklusát, amely javítani fogja annak elemzési alapját, megerősíti a tagállamok és az érdekelt felek közötti párbeszédet, és megerősíti a végrehajtásra való összpontosítást. A 2026-os...

Read more

Éghajlat-politikai cél 2040-re: az Európai Unió Tanácsa kialakította álláspontját a 90%-os kibocsátáscsökkentésről

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott az európai klímarendelet módosításáról. Ebben egy kötelező köztes célkitűzést határozott meg, amely szerint 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás). Ez az új cél kulcsfontosságú lépést jelent afelé, hogy az EU megvalósítsa hosszú távú célkitűzését, azaz 2050-re klímasemlegessé váljon. A Tanács a módosításban néhány olyan területet is meghatároz, ahol rugalmasságra van lehetőség, valamint rögzíti a 2040-es cél és a 2030 utáni időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keret kulcselemeit. Ezek iránymutatást adnak a...

Read more

Versenyképesség kontra felzárkózás – az új európai vita

„Az Európai Unió kutatási és innovációs politikájában ismét előtérbe került egy régi, de annál élesebb kérdés: hogyan lehet egyszerre megőrizni Európa globális versenyképességét, miközben nem mélyítjük tovább a tagállamok közötti innovációs szakadékot. Az úgynevezett widening országok – vagyis azok a tagállamok, amelyek kutatás-innovációs teljesítménye elmarad az uniós átlagtól – ismét a viták középpontjába kerültek az új többéves pénzügyi keret (MFF) és a következő kutatási keretprogram (FP10) előkészítése során. Az október 23-án megjelent Science|Business cikk szerint a tagállamok megosztottak abban, hogy az újonnan...

Read more

Az Európai Tanács következtetései a versenyképességről és a kettős átállásról

„IV. VERSENYKÉPESSÉG ÉS KETTŐS ÁTÁLLÁS 32. Az Európai Tanács – a 2025. márciusi és júniusi következtetéseire építve, valamint az egyszerűsítésre, a versenyképes zöld átállásra és a szuverén digitális átállásra összpontosítva – mélyreható megbeszélést tartott arról, hogy miként lehetne tovább erősíteni az EU versenyképességét. Ugrásszerű változást szorgalmaz az uniós intézkedések terén, és továbbra is figyelemmel fogja kísérni a versenyképességi és az egységes piaci menetrend valamennyi területét, mivel ez kulcsfontosságú Európa jólétének és társadalmi modelljének fenntartása szempontjából. Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot és...

Read more

Egy évvel a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?

„Egy év telt el azóta, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök bemutatta nagyszabású jelentését az Európai Unió versenyképességéről. A dokumentum 2024 szeptemberében látott napvilágot, és kíméletlen őszinteséggel állította, hogy ha Európa nem változtat gazdasági működésén, akkor „lassú agonizálás” vár rá a globális versenyben. Most, egy évvel később, érdemes számot vetni azzal, mennyi valósult meg a Draghi-jelentés ambíciózus javaslataiból, és milyen irányba mozdult el az európai gazdaságpolitikai gondolkodás. A jelentés egyik központi üzenete az volt, hogy...

Read more

A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt

„A Bizottság visszajelzéseket gyűjt a villamosítás fellendítésére, valamint a fűtés és hűtés dekarbonizációjára irányuló javaslatok előtt A Bizottság számos nyilvános véleménynyilvánítási felhívást tett közzé két olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv teljes körű végrehajtásához: a villamosítási cselekvési terv és a fűtési és hűtési stratégia. A villamosítási cselekvési terv meghatározza, hogyan lehet felgyorsítani az EU energiafogyasztásának költséghatékony villamosítását és kezelni a lehetséges akadályokat. A fűtési és hűtési stratégia támogatni fogja a jelenlegi jogszabályok végrehajtását,...

Read more

Közelebb kerültünk-e egy negyedszázados álom megvalósulásához? – kérdezi Navracsics Tibor

„Az Európai Unió negyedszázada, 2000-ben indította el a lisszaboni stratégia megvalósítását, amely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re az Uniót a világ „legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú” gazdaságává tegye. Az eredményt tudjuk: az Európai Unió nem lett 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága. Sőt, a 2008 óta eltelt időszakban mintha gyorsult volna leszakadása a világ legfejlettebb gazdaságaitól. Önmagában a stratégia alapvetései mindmáig konszenzusnak örvendenek. Nincsen komolyan vehető szaktekintély, amely megkérdőjelezné, hogy önmagában az oktatás minőségének és elérhetőségének javítása vagy éppen az...

Read more

Az EU versenyképessége nemcsak technológiai, hanem emberi és társadalmi ügy is

„A cikk elemzi az EU különböző versenyképességi programjait rámutatva arra, hogy azok gyenge pontja az emberi és társadalmi oldal fontosságának elhanyagolása. A tanulmányok középpontjában ugyanis a technológiák fejlesztése, az ezekbe történő jelentős beruházások és azok finanszírozása van. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a versenyképesség javításában jelentős szerepet játszanak az emberi és társadalmi tényezők is. További probléma, hogy bár az EU27 nagyon eltérő fejlettségű és versenyképességű országból áll, a versenyképességi tanulmányok mégsem tárgyalják azt a kérdést, hogy az egyes országok versenyképességének javítása...

Read more
Page 1 of 7 1 2 7