Tartalomjegyzék

„Mint a Magyar Közlönyben olvasható, befejeződik a megyei jogú városokra szabott, kiemeltnek számító Modern városok program, melynek keretében 2023 januári adatok szerint akkor 4200 milliárd értékben zajlott a 23 megyei jogú várost érintő fejlesztés.

A 2015 óta eltelt mintegy 8 költségvetési évben több mint 2353 milliárd forint fejlesztési forrás kifizetése történt meg.

A közlönyben most az áll, hogy „2022 óta ugyanakkor gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni a programot”. Az nem derült ki, milyen politikai változásokról van szó, illetve hogy milyen folytatása lehet a fejlesztéseknek.

Az azonban igen, hogy a program keretében megkötött együttműködési megállapodások végrehajtásával összefüggő feladatok megvalósításáról szóló kormányhatározatokat felülvizsgálják és módosítják.

Amely projekteknél a megállapodás szerint tervezett teljes megvalósítás meghiúsult, a programon belül lezárásra kerülnek, a fejlesztések megvalósításáról a kormányhatározatokban megjelölt miniszterek gondoskodhatnak.

Az építési és közlekedési miniszter (Lázár János) felülvizsgálta a fejlesztési megállapodásokat, illetve – egyeztetve az érintett megyei jogú városok vezetőivel – osztályozta az azokban nevesített egyes projekteket.

Azokban az esetekben, ahol az egyes programelemek megvalósultak, illetve ott, ahol a tervezett programok az elmúlt nyolc évben nem tudtak megvalósulni, a projektek továbbvitele és a támogatási jogviszonyok fenntartása nem indokolt;

azon tevékenységek esetében, ahol a megvalósítás megfontolás tárgyát képezheti, a feladat- és hatáskörrel bíró szakpolitikai felelőst szükséges felhívni arra, hogy vizsgálja meg a megvalósítás lehetőségét, és tegyen javaslatot a végrehajtásra – olvasható a kormányhatározatban.

A Magyar Közlönyben tételesen felsorolják az egyes érintett beruházásokat és azok sorsára vonatkozó döntéseket, határidőket.

A városfejlesztések további menetéről annyit tartalmaz a szöveg, hogy az Országgyűlés által idén nyáron elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény „lehetővé teszi a szakminiszterek számára, hogy az indokolt és szükséges beruházásokat részévé tegyék az állami beruházási keretprogramnak, lehetőséget teremtve ezzel az ország egyes területein tapasztalható fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó helyi vagy térségi fejlesztések megvalósítására”.”

Forrás:
Kényszerű véget ért a nagy városfejlesztési program; Infostart; 2023. november 3.
A Kormány 1474/2023. (XI. 2.) Korm. határozata a Modern Városok Program végrehajtásának felülvizsgálatáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 155. szám; 2023. november 2.; 8423-8436. o. (PDF)
1474/2023. (XI. 2.) Korm. határozat a Modern Városok Program végrehajtásának felülvizsgálatáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 491/2023. (XI. 2.) Korm. rendelete a Modern Városok Programot érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról; Magyar Közlöny; 2023. évi 155. szám; 2023. november 2.; 8404-8409. o. (PDF)
491/2023. (XI. 2.) Korm. rendelet a Modern Városok Programot érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról; Nemzeti Jogszabálytár

Digitális formában válik közkinccsé százötven év összes magyar statisztikai kiadványa

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a KSH Könyvtár és az OSZK 2023. november 3-án háromoldalú együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében 2026-ra digitalizálva hozzáférhetővé válik a KSH és (előd)intézményei által kiadott összes statisztikai kiadvány a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén.

A KSH Fényes Elek-termében dr. Kincses Áron, a KSH elnöke, Kálmán Rita, a KSH Könyvtár főigazgatója és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója írta alá a megállapodást.

Dr. Kincses Áron az ünnepélyes eseményen kiemelte, hogy „a KSH Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelője, a háromoldalú együttműködési megállapodás létrejötte egy újabb mérföldkő a digitalizációs fejlődés útján.”
Kálmán Rita elmondta, hogy „a KSH az elmúlt másfél évszázadban több mint tizenháromezer kiadványt publikált, amelyek összterjedelme messze meghaladja az egymillió oldalt”.
Rózsa Dávid az elhangzottakhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy „a digitalizáció nemzeti identitásunk megőrzése, a tudásalapú társadalom fejlődése és az ország versenyképességének növelése szempontjából is kulcsfontosságú terület, a mostani projekt pedig szép példája a kiemelt jelentőségű közintézmények együttműködésének”.”

Forrás:
Digitális formában válik közkinccsé százötven év összes magyar statisztikai adata; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. november 3.

Nyílt adatként érhető el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján megjelentetett információ

„1. A ksh.hu domain név alatt (a továbbiakban: Honlap) található tartalom a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) szellemi tulajdona, a KSH a szerzői jog jogosultja. Minden engedély nélküli használat szerzői jogi, polgári jogi, valamint büntetőjogi jogkövetkezményekkel jár.

Tartalom használata

2. a KSH a Creative Commons Attribution 4.0 International (CC BY 4.0) szabványosított nemzetközi licencet használja, amely szerint a Honlapon található összes tartalom – beleértve a táblázatokat, az ábrákat és az infografikákat is – (a továbbiakban: Tartalmak) szabadon másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők. Ez alól kivételt képeznek a KSH belső adatbázisaiból egyedi kérésre leválogatott adatállományok, amelyek kereskedelmi célú felhasználására a Felhasználó nem jogosult (lásd: jelen Felhasználási feltételek 3.3. pontja).

Feltételek

3. A Honlapon történő böngészés ráutaló magatartásnak minősül arra vonatkozóan, hogy a felhasználó (a továbbiakban: Felhasználó) elfogadja az alábbi feltételeket.
3.1. A ksh.hu domainnév szerzői jogi védelmet élvez, védjegyoltalomban részesül, felhasználása – a hivatkozás kivételével – kizárólag a KSH előzetes írásos hozzájárulásával lehetséges.
3.2. A tartalmak bármely felhasználásakor a KSH-t forrásként (Forrás: KSH vagy www.ksh.hu) minden esetben fel kell tüntetni. A forrás megjelölését nem szabad elrejteni vagy különválasztva közölni, online forrásmegjelölés esetén a linknek aktívan kell működnie. Az ajánlóknál és a publikációkban használt fényképek, logók, pixelgrafikus és vektorgrafikus illusztrációk nem használhatók fel, kizárólag a komplex infografikák vehetők át egy az egyben.
3.3. A KSH belső adatbázisaiból egyedi kérésre leválogatott adatállományok esetében a Felhasználó az állományok kereskedelmi célú felhasználására nem jogosult, ezekre az állományokra a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International (CC BY-NC 4.0) feltételei érvényesek. A jelen pont szerinti korlátozás nem érinti az állományok felhasználásával előállított, de az Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását.
3.4. Az általános engedély nem terjed ki a KSH logójának használatára, amely védett marad, és nem használható vagy reprodukálható a KSH előzetes írásbeli engedélye nélkül. Külső weblapok tulajdonosai abban az esetben használhatják a KSH logóját, ha a KSH weboldalára mutató linket helyeznek el, és a logóra kattintás a KSH weblapjára vezet. (A logó használatának feltételei…)”

Forrás:
Copyright: Központi Statisztikai Hivatal; Központi Statisztikai Hivatal
Lásd még:
CC BY 4.0 Deed | Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi (CC BY 4.0 Deed | Attribution 4.0 International)
A műveket szabadon

Megoszthatod — másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában bármilyen – akár üzleti – célra is.
Átdolgozhatod — származékos műveket hozhatsz létre, átalakíthatod és új művkbe építheted be bármilyen – akár üzleti – célra is.
A jogosult nem vonhatja vissza ezen engedélyeket míg betartod a licenc feltételeit.

Az alábbi feltételekkel:

Nevezd meg! – A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned , hivatkozást kell létrehoznod a licencre és jelezned ha a művön változtatást hajtottál végre . Ezt bármilyen ésszerű módon megteheted, kivéve oly módon ami azt sugallná hogy a jogosult támogat téged vagy a felhasználásod körülményeit.
Nincsenek további megkötések – Nem szabhatsz meg más jogi vagy technológiai korlátozásokat melyek megakadályoznának bárkit abban hogy ezen licenc által engedélyezett bármely tevékenységeket folytassák.

CC BY-NC 4.0 Deed | Nevezd meg! – Ne add el! 4.0 Nemzetközi (CC BY-NC 4.0 Deed | Attribution-NonCommercial 4.0 International)
A műveket szabadon

Megoszthatod — másolhatod és terjesztheted a művet bármilyen módon vagy formában
Átdolgozhatod — származékos műveket hozhatsz létre, átalakíthatod és új művkbe építheted be
A jogosult nem vonhatja vissza ezen engedélyeket míg betartod a licenc feltételeit.

Az alábbi feltételekkel:

Nevezd meg! – A szerzőt megfelelően fel kell tüntetned , hivatkozást kell létrehoznod a licencre és jelezned ha a művön változtatást hajtottál végre . Ezt bármilyen ésszerű módon megteheted, kivéve oly módon ami azt sugallná hogy a jogosult támogat téged vagy a felhasználásod körülményeit.
Ne add el! – Nem használhatod a művet üzleti célokra .
Nincsenek további megkötések – Nem szabhatsz meg más jogi vagy technológiai korlátozásokat melyek megakadályoznának bárkit abban hogy ezen licenc által engedélyezett bármely tevékenységeket folytassák.

Lásd bővebben:
What We Do – Creative Commons

Közigazgatás, politika, jog

A jövő évi adótörvények folytatják az adócsökkentést és adóegyszerűsítést

„A háború és a szankciós energiaválság okozta nehéz gazdasági körülmények ellenére a kormány folytatja az adócsökkentést és adóegyszerűsítést. A Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket, amelyek nemcsak megőrzik a családokat és a vállalkozásokat támogató alacsony adókat és adókedvezményeket, hanem tovább bővítik azokat.

Számos újdonságot hoznak a 2024-es – és egyes esetekben a 2025-ös – évre a ma benyújtott adómódosító törvényjavaslatok. Folytatódik az egyes szektorokat érintő különadók fokozatos kivezetése: a reklámadó felfüggesztésének egy évvel való meghosszabbítása, a közműadó első körben részbeni, majd 2025-től teljes kivezetése. Egyszerűbbé válik többek között a személyi jövedelemadó- és járulékszabályozás, valamint változnak az e-nyugtára és a nyugtaadat-szolgáltatásra vonatkozó áfa-szabályok. Az E-pénztárgép rendszer bevezetésével pedig Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban. A kormány 2025-től – elegendő felkészülési időt biztosítva – jelentősen egyszerűsíti az egyéni vállalkozók adózását is.

A globális minimumadóról szóló irányelvet egy külön törvényjavaslat ülteti át a hazai szabályozásba oly módon, hogy egyúttal a magyar adórendszer versenyképességét is megőrzi. A tervezett szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoport szinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti. A szabályok finomításában Magyarország a régió legaktívabb országaként vett részt, amelynek eredményeként sikerült elérnünk, hogy a Magyarországon keletkezett jövedelem csak Magyarországon adózzon, a beruházások kedvezményben részesülhessenek, és a hazánkban megfizetett adók széles körét figyelembe vegye a szabályozás. A tervezet szerinti szabályok – az irányelv adta keretek között – a lehető legnagyobb mértékben támogatják a magyar vállalkozások versenyképességét.

A kormány tartja magát ahhoz a 2010-ben lefektetett alapelvhez, miszerint az adókat nem emelni kell, hanem beszedni. Ezért Magyarország megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, az első házasok kedvezményét, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét. Az általános adóeljárási szabályok tovább egyszerűsödnek, valamint csökkennek az adózók bürokratikus terhei is. A kormány tovább folytatja a gazdaságfehérítést is, amelyben hazánk 2010 óta éllovassá vált az Európai Unióban a Bizottság jelentése szerint is. A törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján kedd estétől lesz elérhető.”

Forrás:
A kormány folytatja az adócsökkentést és adóegyszerűsítést; Pénzügyminisztérium; 2023. október 31.
T/5893 Az egyes adótörvények módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2023. október 31.

Górcső alatt a kórházak adósságállománya (108 milliárd forint)

„Be kell vállalni, hogy felszámoljuk a trükközést! – jelentette ki az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter nemrég egy szakmai rendezvényen, ahol arról is beszélt, hogy november elején, kormányülésen dönthetnek majd a kórházi adósságok rendezéséről. De mit szól mindehhez a Magyar Kórházszövetség?

Az egészségügyért felelős államtitkár a trükközésre, a körbefoglalkoztatásra példaként említette azt az orvost, akinek egy hónapra 63 napnyi munkaórát számoltak el, aminek fejében tízmilliós fizetést vett fel.

A trükközés és a 108 milliárd forintnyi lejárt kórházi adósságállomány kapcsán a Világgazdaság megkereste a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökét, Velkey Györgyöt, aki elmondta, hogy miközben vannak nyilvánvaló kihágások a rendszerben, és olyan szereplők is, akik trükköznek, de a nagy többség túlmunkával, becsületesen, a betegek érdekében rengeteg pluszterhet vállalva dolgozik. Ezt a kettőt nem szabad összemosni, és el kell kerülni, hogy a szigorítások azokat sújtsák, akik húzzák az igát. Az úgynevezett körbefoglalkoztatás pluszkiadási vonzata megközelítőleg sem olyan jelentős mértékű, mint amennyivel a kiadások túlszaladnak, nem ebből adódik a túlköltés – emelte ki az MKSZ elnöke.

Nyáron csak a megemelkedett energia- és rezsidíjakra kapták meg a konszolidációt az intézmények, akkor az energiacégekkel rendezték az adósságot, de az infúziókat, gyógyszereket, egyszer használatos eszközöket beszállító, zömében hazai kkv-kkal nem. Most ezek a cégek finanszírozzák a kórházi adósságállomány nagy részét, ami lassan ellehetetleníti a működésüket, jogosan emelték tehát fel a szavukat emiatt – mondta Velkey.

Nem követte az inflációt a kiadástervezés

A kórházi kiadások alulfinanszírozottak, az adósság emiatt minden évben újratermelődik, és a kormány minden év végén arra kényszerül, hogy leírja. Erre készülnek most is, azonban párhuzamosan átfogóan elemzik a kiadásokat. Az egészségügyért felelős államtitkár kijelentése szerint a költségelemzés eredményeként legalább a keletkező kiadások egy részét el tudják majd ismertetni. Így kiderül majd, hogy azok nem gazdálkodási hiányosságból fakadnak, hanem abból, hogy változnak a költségek. Kevés a pénz az ellátott feladatokra, a finanszírozás nem követi az árakat, az inflációt – szögezte le a kórházszövetségi elnök.

Bérre és járulékokra, a béremelésre külön soron, garantáltan megkapják az intézmények a szükséges forrást, míg az elmúlt másfél évben elszállt energia- és rezsiköltségek egész évre kiterjedő kompenzációja júliusban megtörtént. Amire nincs pluszfedezet, az egyértelműen a harmadik nagy tétel, az úgynevezett dologi költségek, ide tartozik minden fogyóeszköz, laborreagens, gyógyszer, kötszer, injekciós tű és egyebek, ami önmagában hatalmas tétel, és az erre szánt kiadási előirányzat nem emelkedett.

A finanszírozási rendszer összességében is revízióra szorul, ez a munka elindult, ebben segít majd az objektív adatgyűjtés. Ilyen ráfordításgyűjtés nem volt az elmúlt évtizedekben, a kódokat ehhez nem igazították hozzá. A kórházak hálásak az adatgyűjtésért, mert most egyértelműen kiderül majd, hogy alaptalan vád érte őket, hogy nem az előírt béremelésekre fordítottak összegeket.

A legjobb ellátást adni, de takarékosan

Minden kórházigazgatónak, menedzsmentnek felelőssége, hogy úgy gazdálkodjanak, hogy a betegek megkapják a legjobb ellátást, és közben takarékosan bánjanak a pénzzel. De ebben nem nagyon van mozgástér, a vállalható és a szükséges mennyiség nem mindig és nem mindenhol fedi egymást a kórházszövetség álláspontja szerint.

A jövő évi költségvetésben sok izgalmas változás lesz, aminek hatását egyelőre nehezen tudják mérni. Az egyik újdonság a központi eszközbeszerzési, logisztikai szervezet lesz, ami a kórházaktól rengeteg feladatot átvesz, az olyan háttérszolgáltatásokat is, mint informatika, takarítás, energetikai szolgáltatás, így a kórházakon kevesebb pénzügyi teher marad. Központi beszerzésen keresztül lehet majd kontrollálni az eladósodást és elvileg egyensúlyban tartani a kiadásokat.

Megnyugtató, hogy a béremelések továbbra is külön soron, külön költségvetési úton érkeznek, a munkatársak bérgazdálkodása biztosított – hangsúlyozta Velkey György.

Hivatalból bizalmatlan a rendszer

Az orvosi, egészségügyi munkaterületeken dolgozók, a közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak többségnek a külső munkákhoz is kell engedélyt kérni. Ebben lesz szigorítás, mert alapelv, alapkérdés, hogy mindenki a saját nevén és munkaügyi direktívák betartásával dolgozzon. Viszont itt nagyon sok esetben arról van szó, hogy a kisebb kórházakban, központoktól távoli területeken nehéz orvosokat találni, sokszor csak szerződéses jogviszonyban lehet. Fontos, hogy legyen elegendő orvos mindenhol. Kötelező lesz a munkaidő csekkolása, hogy lássa a rendszer, hogy nincs párhuzamosan egyszerre két helyen valaki munkában. Ez az ellenőrzés elég bizalmatlan rendszer, amit a többség azért nem vesz jó néven, általában mindenki jelentős túlmunkában dolgozik, hogy a betegeit ellássa. Ugyanakkor jogos elvárás a betegek és az állam oldaláról is, hogy megfelelően kipihent kollégák dolgozzanak az egészségügyben, az ügyeleti periódus utáni limiteket, hogy mennyi munka megengedett, be kell tartani. A betegellátás azonban lelkiismereti kérdés is, aminek során időnként több munkára van szükség – tette hozzá Velkey György.”

Forrás:
Magyar egészségügy: górcső alá kerül a kórházak adósságállománya is; Sándor Tünde; Világgazdaság; 2023. november 1.

Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok

„Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét 2022. november 7-én fogadták el Brüsszelben, amely az idei évtől egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki térségeink települései számára. A minisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon.

Nagy István rávilágított, hogy a tavalyi aszály, a háborús infláció, az elhibázott brüsszeli szankciók és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban. Ebben a helyzetben pedig az a felelősségünk, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi magyar kormány általi kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban használjuk fel. Ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszertermelésünk fenntarthatóságának erősítésére, a hazai gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósítására, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítésére is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, 2024. elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése, melynek 69 kiírásból álló menetrendje itt érhető el. A tervek a külső körülmények okán kis mértékben módosulhatnak. A jövő év végéig tervezett menetrend kialakítását nem írja elő jogszabályi kötelezettség, de a jelenlegi nehezebb gazdasági, piaci és finanszírozási környezetben az érintettek számára fontos a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint be fogjuk vonni őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A tárcavezető tájékoztatott, hogy az első pályázat meghirdetése 2024. februárjától indulhat, elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciókkal. Márciusban jelenhet meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Ugyancsak tavasz elején tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybe vételének lehetősége is megnyílik. Nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhívás, míg őszére várhatók a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók. Mindezek mellett az év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetését időzítjük, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – sorolta a miniszter.

Kitért arra is, a meghirdetett pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak. A támogatásokkal 11 olyan szakmai programot fogunk megvalósítani, amelyek a gazdaságfejlesztést, a zöld jövő feltételeinek megteremtését és a megújuló vidéket segítik. 2027-ig ezek révén gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forintot, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forintot fordítunk majd – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter szerint megvan az erőnk és rendelkezésre állnak az eszközeink is ahhoz, hogy új pályára állítsuk a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az a célunk, hogy 2030-ra az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön, az export pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.”

Forrás:
Jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok; Agrárminisztérium; 2023. november 1.

Európai Unió

Akcióban a DMA – nyilvánosak a kapuőröket kijelölő határozatok

„A Digital Markets Act (DMA) uniós rendelet a belső piacon a törvény erejével szabályozza a digitális piacokat. A DMA megközelítése az aszimmetrikus versenyszabályozás: a legnagyobb szereplők kijelölésével és megregulázásával próbálja felszámolni az egyes, a digitális piacokra jellemző, speciális piaci kudarcokat. A DMA létrejöttét a klasszikus versenyjogi beavatkozás lassúsága, reakcióképtelensége, a megelőző szabályozás fontossága és a speciális szabályozási tárgy (a digitális piacok) természete igazolja.

A Bizottság október 10-én nyilvánossá tette a kapuőröket kijelölő, lelombozóan szűkszavú, az egyébként sok kérdést nyitva hagyó normaszöveget nemigen konkretizáló határozatait.

Mielőtt e határozatokra rátérnénk, helyezzük el ezeket a DMA kontextusában. A sokat kritizált szabályozási eszköz hatásmechanizmusa a Bizottság diszkrécióján alapszik. Első lépésben azok a vállalkozások, amelyek a DMA fogalommeghatározása tekintetében kapuőröknek minősülhetnek, értesítik a Bizottságot. Kapuőrök a DMA tekintetében azok a vállalkozások, amelyek valamilyen, a DMA hatálya alá tartozó alapvető platformszolgáltatást nyújtanak (videómegosztó-platformok, személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatások, online piacterek, közösségi média site-ok, felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások stb.) és

jelentékeny hatást gyakorolnak a belső piacra (legalább 7,5 milliárd euro árbevétel a megelőző három pénzügyi évben);

vagy alapvető platformszolgáltatásuk kapuként szolgál üzleti felhasználóik számára a végfelhasználók elérésében (a megelőző pénzügyi évben legalább 45 millió aktív végfelhasználóval és 10000 üzleti felhasználóval rendelkeznek) vagy

megszilárdult és tartós piaci pozíciót élveznek működésük során.

A vállalkozások jelzése után a Bizottság kijelöli a kapuőröket, amely vállalkozások tekintetében a DMA 5–6 cikkeiben foglalt 18 speciális magatartási előírás kötelező. Ilyen magatartási előírás például az önpreferálás tiltása, azaz a DMA hatálya alatt jogellenes, hogy egy alapvető platformszolgáltatásnak minősülő online keresőmotort vagy online piacteret üzemeltető kapuőr vállalkozás előnyben részesítse saját vertikumához tartozó szolgáltatásait vagy termékeit. A Bizottság kijelölése saját döntési kompetenciájának függvénye, nincs szerv, amely felülvizsgálhatná, hogy mely vállalkozás került kijelölésre. Ennek függvényében vessünk egy pillantást a most kijelölt kapuőrökre és azokra az alapvető platformszolgáltatásokra, amelyeket a kapuőrök tekintetében megjelölt a Bizottság.

Alphabet (Google)

A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Android, Google Search, Google Maps, Google online advertising szolgáltatások, Google Shopping, YouTube, Google Chrome és a Google Play. Az Alphabet tekintetében a Bizottság biztosra ment: a Google ökoszisztéma közel egészét a DMA hatálya alá vonta. Már az első határozat olvasása közben egyértelmű, hogy a DMA-t övező homály első körben az alapvető platformszolgáltatások meghatározásának tárgyában fog jogvitákat generálni. Ez egyébként jó hír annak tekintetében, hogy a releváns piac meghatározása, a DMA kontextusában a kapuőrök által működtetett ökoszisztémák (összekapcsolt termék és szolgáltatáspaletták) szétválasztásában, azaz az alapvető platformszolgáltatások meghatározásában rejlik. A piacmeghatározás a versenyjog egy fontos feladata, ami a digitális szektorban egyre nehezebb, és az ilyen viták ezt a diskurzust fejleszthetik. A Google kijelölésénél egyébként a Google szolgáltatásait képező AdSense és Google Analytics egy kalap alatt, az online reklámmegjelenítés és -közvetítés alapvető platformszolgáltatásába esett. A Bizottság ilyen hozzáállása a DMA által lefektetett tág hatásköre kontextusában egyébként célravezető. A DMA vállalt célja, hogy egy új és még nem teljesen tisztázott ipari policy-t, a megtámadhatóság célkitűzését emelje a szabályozás szintjére a digitális piacok óriásai, azaz a kapuőrök tekintetében. A megtámadhatóság megragadható a belépési korlátok csökkentésében, a játéktér kiegyenlítésében és a résztvevők, valamint a fogyasztók jólétének biztosításában. Ebben a feladatban a technológiasemleges, agresszív megközelítés, ami az online reklámmegjelenítést gyakorlatilag a minden-ami-online-és-reklám piacában summázza, jó taktika.

Meta (Facebook)

A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Facebook, Instagram, Facebook Messenger, WhatsApp, Meta Ads és a Meta Marketplace. A fentiek a Meta tekintetében is igazak. Nem értett egyet a kapuőr a Bizottság kijelölésével, amely szerint a Facebook és az Instagram elkülönült szolgáltatások, ahogy az e felületeken megjelenő reklámokat kiszolgáló Meta Ads is. Első kettő esetében elkülönültek, hiszen nem integráltan nyújtja őket a Meta, a végfelhasználók eltérő céllal veszik ezeket igénybe. A Bizottság határozataiból kitűnik, hogy a végfelhasználói cél, az alapvető platformszolgáltatások elválasztásának feladatában hangsúlyos szempont. A Meta Ads tekintetében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az integrált jelleg ellenére azok a szolgáltatások, amelyek a DMA normaszövege szerint más-más alapvető platformszolgáltatás csoportba tartoznak, e szerint is minősülnek. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy a Meta a Facebook és az Instagram felületein is integráltan jelenít meg reklámokat, a Meta Ads e felületektől külön kezelendő a DMA tekintetében.

Microsoft

A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: Windows, LinkedIn, Bing, Edge és a Microsoft Advertising. A Bing, az Edge browserek és a Microsoft Advertising szolgáltatások tekintetében a Microsoft álláspontja szerint nem áll fenn a blogposzt elején is felsorolt három kritérium. A Microsoft e szolgáltatásokra vonatkozó cáfolatát a Bizottság részben alaposnak találta, ezért a DMA speciális piaci vizsgálati eljárását veszi igénybe annak felkutatása ügyében, hogy e szolgáltatások valóban alapvető platformszolgáltatások-e.

Apple

A DMA által kijelölt felügyelendő szolgáltatások, termékek: App Store, iOS, IpadOS és a Safari. Az Apple érvelése szerint az App Store többféle és többféle rendszeren natív iterációjára tekintettel azt mint önálló alapvető platformszolgáltatást nem lehet kijelölni. Ezt az érvet a Bizottság elutasította, hiszen az App Store ugyanazt a célt szolgálja valamennyi rendszeren (az Apple összes operációs rendszerével kapcsolt az App Store). Ugyanez volt a helyzet az Apple beépített böngészője (Safari) tekintetében, amely már közel húsz éve kapcsolt a Google Search szolgáltatásával.

Amazon

Az Amazon esetében az Amazon Marketplace és az Amazon Advertising szolgáltatásokat jelölte meg a DMA. Az Amazon Marketplace kijelölése tekintetében az nem volt szempont, hogy a szolgáltatás országspecifikus domaineken működik, tehát az, hogy az uniós piacok, a belső piac szintjén való érintettsége nem egyértelmű. A Bizottság érvelésében ez alapvető platformszolgáltatás országspecifikus domainjei nem gátolják meg, hogy az Amazon az unió polgárainak is szolgáltatást nyújtson. Másképp, a DMA csak akkor lehet hatékony, ha magában foglal minden a hatálya alá tartozó és a belső piacon történő gazdasági folyamatot.

ByteDance (TikTok)

A TikTok kijelölése azzal a szemlélettel történt, hogy az több mint egy videómegosztó platform. A Bizottság értelmezésében a TikTokot leginkább egy online közösségi médiumnak lehet tekinteni, hiszen ez az a definíció, amely a legjobban magában foglalja a TikTok diverz funkcióit. A TikTok nem értett egyet azzal a módszerrel, ahogy a Bizottság a szolgáltatást használók számát meghatározta, azonban ez eltérő módszertanokról nem szól a Bizottság kijelölési határozata. A ByteDance védekezése többek között abban is megragadható, hogy szerintük azok a magatartások, amelyeknek a kapuőr vállalkozások által üzemeltetett alapvető platformszolgáltatásoknak meg kell felelni, olyan versenyügyekben keletkeztek, amelyeknek nem a ByteDance volt az alanya, azokat a versenyjogi jogsértéseket nem a ByteDance követte el. Ez a kifogás szellemes annak tekintetében, hogy a DMA által megfogalmazott 18 speciális magatartási közül néhány ténylegesen visszavezethető konkrét bizottsági eljárásokra, azonban annak fényében mindenképpen alaptalan és értelmetlen, hogy a DMA egy közvetlen hatályú rendelet, ami közjogi minőségét tekintve egy általános szabályozót jelent.

Általános kihívások

A kijelölési határozatokból teljesen hiányzik arra vonatkozó érv, hogy egyes felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (AWS – Amazon, Azure – Microsoft, Google Cloud – Alphabet) miért nem vizsgált a Bizottság. Az tény, hogy ezek kizárólag B2B relációkban működnek, és az üzleti felhasználó–kapuőr–végfelhasználó gondolati séma nehezen alkalmazható rájuk, azonban a megtámadhatóság policy céljai mégis relevánsak lehetnek. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások kapuként szolgálnak gyakorlatilag valamennyi IT cég termelési outputjai skálázása során azáltal, hogy dinamikusan szolgálják ki e cégek számítási erőforrásigényét. Ez azt is jelenti, hogy nemigen képzelhető el napjainkban például olyan fintech cég, amely nem használ valamilyen formában felhőalapú számítástechnikai szolgáltatást. A felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások is koncentrált piacokon működnek, olyan vállalkozások által, amelyek közül valamennyi kijelölésre került a Bizottság által (a fent említett három piaci szereplő a piac 2/3-át lefedi). Ebben a fényben érdekes gondolat e kapuőröket például arra kötelezni, hogy a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás részét képező Marketplace-k tekintetében FRAND alapú hozzáférést biztosítsanak valamennyi üzleti felhasználónak.

Hasonlóan kérdéses, hogy a Twitter/X tekintetében a Bizottság miért nem mérlegelte a pusztán kvalitatív szempontok alapján való kijelölést. A Twitter/X ugyan nem rendelkezik akkora piaci kapitalizációval és annyi felhasználóval, amely alapján köteles lenne bejelentést tenni a Bizottságnak, mégis elgondolkodtató kérdés, hogy olyan piaci hatalma van-e, amelyet indokolt szabályozni. A Bizottságnak a DMA hatálya alatt ugyanis van arra a lehetősége, hogy egy alapvető platformszolgáltatást üzemeltető kapuőrt akkor is kijelöljön, ha az, bár nem éri el a DMA által meghatározott mérőszámokat, olyan tartós pozíciót foglal el a piacon, amely lehetővé teszi, hogy szolgáltatása kapuként működjön az üzleti felhasználói számára a végfelhasználók eléréséhez.

Általánosságban elmondható a kijelölési határozatokról, hogy bántóan rövidek és bántóan keveset mondanak arról az egyébként gyakran ellentmondásokkal övezett levelezési folyamatról a kapuőrökkel, ami a kijelölési határozatok meghozatalát megelőzte. Abban a tekintetben, hogy a Bizottság exkluzív hatásköre szempontjából a kijelölés tartalma gyakorlatilag meghatározza, hogy egyáltalán mit szabályoz a DMA, nem teljesen kibontani és megcáfolni a kapuőr vállalkozások ellenérveit (nem teljeskörűen indokolni a döntést) nagyon problémás. A DMA-ról szóló szakmai vitát gyakran inkább jellemzi a jogi szakirodalomra jellemző narratíva alkotással dolgozó, spekulatív és elméleti megközelítés. Mindazon túl, hogy ez így van jól, égető szükség van egy ilyen súlyosan beágyazott társadalmi viszonyt rendező szabályozás gyakorlati dimenziójának teljeskörű megjelenítésére, amely nem történhet meg máshol, csak a határozatok indokolási részében.”

Forrás:
Akcióban a DMA – nyilvánosak a kapuőröket kijelölő határozatok; Beyer Fülöp; Ludovika.hu, ITKI blog; 2023. október 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Névrajzi és Vízrajzi adatbázis – új adatkörök a Lechner palettáján

„A folyamatosan bővülő Névrajzi adatbázisban nem csak hazánk településeinek, településrészeinek, hegyeinek, dűlőinek a neve található meg, hanem a hozzájuk tartozó geometriai adatok is. A Vízrajzi adatbázis a hazai vízfolyások és állóvizek téradatait tartalmazza részletes bontásban, a vízrajzi nevekkel együtt. A Lechner Tudásközponton keresztül hozzáférhető téradatok köre nemrégiben bővült. Az újonnan igényelhető adatkörök között ott van a Névrajzi és a Vízrajzi adatbázis is.

A téradat-nyilvántartások kezelésével, elemzésével és szolgáltatásával országos szinten a Lechner Tudásközpont foglalkozik, a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként. A Lechner által szolgáltatott téradatok köre 2023 nyarán újabb adattípusokkal bővült. Az újonnan igényelhető adatkörök között ott van a Névrajzi és a Vízrajzi adatbázis is.

Tömörkény István Adóügy című novellája így indul: „Azt nemigen lehet tudni, hogy a pusztaföldeknek miért van olyan különféle nevük. Az egyiknek emilyen, a másiknak amolyan. Ha két pusztának egymás mellett kétféle neve van, mikor állapították meg köztük a határt, ahol az egyik név végződik, a másik meg kezdődik? Némelyik név a török világból származik, mint a Sziu pasa halma meg a Kara homokja. Más nevek alighanem még a honfoglalás korából valók. Béla király urunk jegyzője is említi, mint a Körtvélyes meg a Gyümölcsény. Ami pusztát, pedig sok van ilyen, Fehértónak neveztetnek, ott vagy most is van, vagy valaha volt olyan tó, amelynek a vizét szikes föld fehérre festette. De már teszem azt: Síróhegy? A hegy nem szokott sírni, de meg nincs is hegy ezen a tájon egy falatnyi sem. Ugyan a hegy szó nem mindig jelenthetett sziklákat és köveket. Mifelénk lapos a mező, mint az asztal, mégis, amely részén régi szőlők vannak, azt hegynek nevezik. Például a mi szőlőnk is, ahol van, ott szőlő van jobbról-balról, elöl-hátul. Valaha mind a Sebők-nemzetségé volt, innen a neve most is Sebők-hegy, mikor itt hegy sohasem volt. (…) Hát ki tudná ezeket? Hogy mi fűződik a névhez s honnan?” Ez az idézet is jól illusztrálja, hogy a földrajzi nevek megismerése, nyilvántartása nemes feladat, hiszen nemzeti, kulturális örökségünk fontos részét képezik.

A Névrajzi adatbázis alapvetően a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképen (NTA) megjelenő földrajzi nevekre épül, ezeket teszi elérhetővé. Az NTA készítése során több adatforrás került felhasználásra a nevek megírásához. A kiinduló adatforrás Magyarország földrajzinév-tárának közepes méretarányú, országos fedésű adatbázisa volt. A településrész-nevek jelentősen kiegészültek a Központi Statisztikai Hivatal helységnévtári adatai, önkormányzati adatok és saját adatgyűjtés alapján. A területneveknek és a domborzati elnevezéseknek az NTA-n használt forgatási szöge is az adatbázis része. A Névrajzi adatbázis elemeit a Lechner Tudásközpont folyamatosan pontosítja és bővíti. Jelenleg az adatbázis tartalmazza a közigazgatási egységek neveit, belterületi és külterületi településrész-neveket, területneveket, domborzati neveket (hegy, domb, völgy, sziget), erdőneveket, barlangneveket, forrásneveket, nevezetességneveket, a fontosabb templomneveket, repülőtérneveket, valamint a hídneveket és a vízügyi létesítmények neveit, illetve a helységnévtáblán kiírt nemzetiségi nyelvű helységneveket. Az alábbi táblázat részletesen mutatja a megnevezett objektumok típusait:

A Vízrajzi adatbázis kialakításának induló alapját a Vízkeret irányelv adatok alkották, amelyek pontosítása ortofotóról történt digitalizálással és a DITAB 10 v.1 topográfiai adatbázis felhasználásával. Az adatbázis létrehozása során külön figyelmet kapott a partvonalak pontos lehatárolása. Az ortofotón nem látható – például erdőben folyó – vízfolyások azonosítását a topográfiai térkép segítette. Az 5 méternél keskenyebb vízfolyások vonalas objektumként, az 5 méternél szélesebbek felületobjektumként találhatóak meg benne. Részletes bontásban tartalmazza a vízrajzi adatokat, minden vízfolyást, folyót, tavat, víztározót, csatornát és a különböző vízügyi műtárgyakat, mint amilyen például az áteresz, átfolyó, árvízi szükségmeder, híd vagy duzzasztó. Megtalálhatók benne a földalatti vízfolyások, vizes élőhelyek, holtágak, nádasok vagy a mocsarak adatai is. A kategóriák tételes listája a Vízrajzi adatbázis leírásában megtalálható. Az adatok része a vízrajzi objektumok elnevezése is, ami szintén a Vízkeret irányelv adataira épül. A Vízrajzi adatbázis tartalma került a Nemzeti Térinformatikai Alaptérképbe is.

A névrajzi és vízrajzi adatok ESRI shape, ESRI geoadatbázis, dxf, Excel vagy csv formátumban állnak az igénylők rendelkezésére. A névrajzi kategóriák azonosítói pedig letölthetők a Névrajzi adatbázis leírásából.”

Forrás:
Névrajzi és Vízrajzi adatbázis – új adatkörök a Lechner palettáján; Lechner Tudásközpont; 2023. november 2.

A vasútállomások kijelzőin szereplő adatok már elérhetőek az okostelefonokban is

„Egyes állomások és megállóhelyek esetében a tényleges vágányszámok is elérhetők.

A MÁV és a MÁV-START utastájékoztatási rendszere a nyár óta már az okostelefonokba, illetve az internetes böngészőkbe is beköltözött, ugyanis a mikorindul.hu címen keresztül megjelennek a kijelzőkön is található menetrendi időadatok, az aktuális indulási és érkezési vágányszámok, továbbá a rendkívüli helyzetek okozta forgalmi változásokra, várható késésekre, járattörlésekre figyelmeztető kiírások. Ezek megtekintéséhez csupán az egyre több állomáson kihelyezett QR kódot kell leolvasni, vagy a kiválasztott állomás nevét kell beírni a böngészőbe a mikorindul.hu cím után.

A mikorindul.hu webcímen az állomásokhoz tartozó aloldalak könnyen megjegyezhetők (pl. mikorindul.hu/nyugati vagy mikorindul.hu/dunakeszi), így bárki, bármikor a jelenleginél gyorsabban, kényelmesebben, akár az állomástól távol is hozzáférhet az őt érintő, érdeklő aktuális közlekedési információhoz. Az egyedi domainnek köszönhetően már országszerte minden állomáson elérhetővé váltak a menetrendi adatok. Ehhez nem kell az állomáson tartózkodni, hiszen akár otthon, munkahelyen, vagy útközben vonaton, buszon, villamoson, de akár az utcán is gyorsan meg lehet nyitni a mikorindul.hu valamely aloldalát a böngészőben. Az okoskészülékeken, számítógépeken bármilyen kiegészítő vagy applikáció letöltése nélkül is ellenőrizni tudják az utasaink a járatok menetrendjét, esetleges késését, vagy nagyobb forgalmi akadály, üzemzavar esetén alternatív útvonalat választhatnak. Például nem kell kisétálniuk a vasútállomáshoz, ha a menetrend szerinti busz, hév, villamos vagy a pótlóbusz megállója közelebb van.

A lajosmizsein kívül az összes budapesti elővárosi vonal forgalmasabb állomásain és megállóhelyein megtalálhatók már azok a plakátok, amelyeken QR kódok teszik egyszerűbbé az adott állomás utastájékoztatási információinak – fent említett – webes elérését. Ezekről az úgynevezett QR kódot kell beolvasni az okostelefonok kamerájával, a készülék ezt követően az adott pályaudvar utastájékoztatási felületére navigálja a felhasználót. A QR kódok kihelyezésével az utasok saját okostelefonja válik az indulási kijelzővé. Már hetente több ezerszer tekintik meg ily módon az állomási közlekedési információkat. A budapesti főpályaudvarok esetében az utazók fele arányban nyitják meg a magyar vagy az angol nyelvű felületet.

Az utasoknak érdemes a böngészőben kedvencként elmenteni azon állomások, megállóhelyek linkjét, ahol saját maguk gyakrabban megfordulnak, de akár az okostelefonok kezdőképernyőjére is kihelyezhetők ikonok a közvetlen eléréshez.

A közelmúltban a MÁV és MÁV-START több olyan rendszerfejlesztést is bevezetett, melyek segítségével online rendszereiken a tervezett menetrendi adatokon túl már a késéssel korrigált menetrendi idők, valós idejű, frissített érkezési-indulási vágányszámok, a vonatforgalmat befolyásoló rendkívüli helyzetek során pedig az állomások oldalaihoz egyedi tájékoztató üzenetek is megjeleníthetők. Mostanra mintegy 1300 vasútállomás, illetve megállóhely esetén jelennek majd meg online is a menetrendi adatok és a rendkívüli információk.

Közel 150 állomás esetében pedig az aktuális, tényleges indulási vágányszámokat is meg lehet tekinteni. Érdemes tudni, hogy az online felületen zöld színnel jelennek meg a vágányszámok abban az esetben, ha biztosan a tervezett vágányról indul a vonat, piros színnel pedig akkor, ha a jelzett vágányszám nem egyezik meg az előre tervezettel. Amennyiben fekete színnel jelenik meg a vágányszám, akkor az utasok a megszokott módon, az állomási tájékoztatófelületek alapján informálódhatnak a vonat indulási vagy érkezési helyéről. Természetesen az utasaink az ELVIRA, illetve és a MÁV app utazástervező és jegyváltási felületeken is ugyanazon indulási vágányt láthatják.

A tervek szerint a vasúttársaság a fejlesztést, a QR kódok kihelyezését fokozatosan kiterjeszti a kevésbé forgalmas regionális állomásokra, megállóhelyekre is, ahol jelenleg semmilyen digitális kijelző sincs kihelyezve.”

Forrás:
A vasútállomások kijelzőin szereplő adatok már elérhetőek az okostelefonokban is; MÁV Zrt.; 2023. október 31.

Időpontfoglaló menüponttal bővült az EESZ Lakossági Portál és az EgészségAblak mobilapplikáció

„2023. november 1. és 15. között kilencven járóbeteg-szakrendelésen indul el az új Járóbeteg Irányítási Rendszer. Az első ütemben öt járóbeteg-szakrendelésre kapnak időpontot a betegek egy országos, egységes, digitális rendszerben, amely 2024. márciusáig fokozatosan bővül további rendelésekre.

Az EESZT Lakossági Portálon és az EgészségAblak mobilapplikációban az ”Időpontok” menüpontban is nyomon követhető, hogy az EESZT rendszerében milyen aktuális időpontokat rögzítettek. A foglalt időpontok hozzárendelhetők a telefon beépített naptárjához, így a felhasználó könnyebben tervezheti mindennapjait, valamint személyre szabhatja a figyelmeztetéseket is.

A koronavírus oltásra továbbra is az EESZT Lakossági Portál COVID oltás időpontfoglalás menüpontban lehet időpontot kérni.

Amennyiben a bejegyzett időpont akadályoztatás vagy egyéb ok kapcsán mégsem megfelelő, a páciensnek is lehetősége van az időpont törlésére. Ebben az esetben fontos, hogy az orvosával egyeztetve, egy másik alkalommal a szükséges vizsgálatokra sor kerüljön. A rendszer egy időpontra csak egy foglalást enged, ezzel elkerülhetővé válik, hogy azonos időben több vizsgálatot jegyezzenek elő.

Az Időpontfoglalásról bővebben az EESZT Lakossági Portál GYIK menüpontjában olvashat.

Értesítés beállítások

A fejlesztéseknek köszönhetően az EESZT-ben az új receptek és dokumentumok megjelenése mellett már az applikációban is lehetőség van e-mail értesítések, felugró (push) üzenetek beállítására, amely kiegészül az eBeutalók és új időpontok értesítésével is. Az e-mail és mobil értesítéseket az EESZT Lakossági Portál ”Önrendelkezés”→”Értesítések” menüpontjában lehet aktiválni. Az EgészségAblak applikációban csak mobil értesítéseket lehet beállítani, a push értesítést a telepítést követő első beállításoknál automatikusan felajánlja az alkalmazás. Amennyiben az értesítéseket valamely felületen beállítottuk, akkor az automatikusan aktiválódik a másik felületen is.

Az időpontfoglalásnál lehetőség van más e-mail cím megadására is, ebben az esetben a portálon és a megadott e-mailre is érkezik értesítés. Az időpontfoglalásban megadott e-mail címre történő értesítések küldése az időpontfoglalás szolgáltatás része, az értesítések küldésének leállítására az adott időpont törlésével együtt van lehetőség.

Vonalkód csak az érvényes eRecepteken

További frissítés, hogy az EgészségAblak alkalmazásban csak az érvényes, azaz kiváltható eReceptek esetében jelenik meg a vonalkód a dokumentum alján. A már lejárt, nem kiváltható receptek esetében ez eltűnik a vényekről.

Az új szolgáltatásoknak nemcsak kényelmi szerepük van, de nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek tudatosabbá, tájékozottabbá váljanak.”

Forrás:
Időpontfoglaló menüponttal bővült az EESZ Lakossági Portál és az EgészségAblak mobilapplikáció; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. november 3.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia és a jogi háttér

„Hogyan alakul át az alkotmányjog? Van-e még szabad akaratunk? Ki felel a robotok által okozott károkért? Tud-e egy robot hazudni? E kérdésekre is választ kaphatott, aki csatlakozott az egyetem összesen hat online előadásból álló eszmecseréjéhez október 30-án.

„Mesterséges intelligencia és annak jogi háttere” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok (ÁNTK) Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT), illetve az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tudományos Diákkör (AÖK TDK).

Aszimmetrikus élet- és jogviszonyok

A résztvevőket Bódi Stefánia, az AÖKT egyetemi docense köszöntötte az online térben, majd röviden ismertette a hallgatók részvételére vonatkozó technikai tudnivalókat. Az első előadást Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, az NKE ÁNTK AÖKT egyetemi docense tartotta Alkotmányjogot felforgató technológiák címmel. Török Bernát a témát megalapozó előadásában azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányjog jelentős átalakulás közepén áll, erre azonban egyelőre még kevesen reflektálnak. A jogterület lényege ugyanis a hatalom kontrollja az egyén védelmében. Ez alatt eddig főként a közhatalmat értettük, azonban a hangsúlyok fokozatosan eltolódnak a horizontális kapcsolatok felé. Ugyanis egyes aszimmetrikus élet- és jogviszonyok kapcsán hatalmi helyzetek jöhetnek létre, amelyet kezelni kell. Az új technológiák mindent adattá változtatnak, ahol felhasználóként komoly koordinációs igényünk van. A platformok algoritmusokkal valósítják meg ezt a koordinációt, azaz olyan utasítássorozatokkal, amelyek akár automatizált döntéshozásra is képesek. Így komoly, az alapjogokat is érintő aszimmetria alakult ki a felhasználó és a platformok között. A korábban a közhatalomra szabott előírásokat (mint a joguralom, az átláthatóság, az elszámoltathatóság) így – elsősorban az Európai Unióban, egyelőre kevésbé az Amerikai Egyesült Államokban – az új technológiákra is alkalmazni kell. Török Bernát a készülőben lévő uniós AI Act kapcsán kiemelte, nagyrészt magánfelek jogviszonyait fogja szabályozna, miközben szövegében alapvető, alkotmányos jogokról beszél. A GDPR kapcsán már jól látszik az erre vonatkozó korlát: ez az adatkezelő jogos érdeke. Egyelőre még kérdés, hogyan fogja ezt a korlátozást az AI Act megoldani a magánfelek közötti viszonyok szabályozása során.

Veszélyes-e az algoritmus?

Gubán Miklós matematikus, professor emeritus, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK) Gazdaságinformatika Tanszékének (GIT) kutatásvezetője előadásában egy konkrét problémán, a raktárkészletek leltározásán keresztül mutatta be a mesterséges intelligencia (MI) működését, felhasználásának határterületeit. A Mesterségesintelligencia-alapú raktárkezelés drónokkal. A drónok alkalmazásának problémái címet viselő előadásának fő kérdése az volt, lehet-e egy olyan autonóm drónt létrehozni, amely akár egy szabálytalan kialakítású raktárépületben is képes lenne automatikusan, az ember helyett leltározni. A professzor ennek kapcsán beszélt a speciális párhuzamos genetikus algoritmusokról, melyek működése a természetből vett, hiszen az elemek úgy öröklődnek és mutálódnak benne, akár az élőlények esetében. Mint elmondta, a kutatásban alkalmazott módszer lehetséges megoldást adott a problémára, amely így akár piaci termékké is válhat. A professzor azt is hozzátette, önmagában egy algoritmus sosem veszélyes. Az adat, a betanulási adatbázis az, ami sokkal nehezebb kérdést jelent. Amit ugyanis nem tudunk: milyen belső összefüggéseket alkot meg az MI a belé táplált adatbázisokból. Így kérdés marad például az, hogy hogyan lehet ezt az ismeretlent auditálni.

Nem ördögtől való

Bányász Péter, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Tanszékének adjunktusa MI baj lehet? A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági kockázatai című előadásában elmondta, szakterületén, a befolyásolás és megtévesztés témájában tavaly októberben indult be az a tendencia, hogy egyre rendszeresebben elkerül a publikációkban az MI szerepe. Bányász Péter több definíciót is adott az MI-re, ám szerinte a lényeg az, hogy az egy olyan technológia, amely az embernél hatékonyabban képes feladatokat elvégezni egy szűk alkalmazási területen. Ezekkel találkozunk például a közösségi oldalakon is, ahol algoritmusokkal próbálják meg figyelmünket megragadni. A technológia súlyos kockázatokat is tartogat, hiszen kialakulhat a véleménybuborék jelensége. Egészen szélsőséges teóriák jelenhetnek meg, akad például olyan csoport, amely már magában az állam létezésében is kételkedik. A közösségi oldalak ráadásul már jósolni is képesek: egészen jó eséllyel megtippelik például, hogy a közeljövőben mit fogunk csinálni. Ez utóbbi új színbe helyezi a szabad akarat filozófiai kérdését.

Az adjunktus a ChatGPT kapcsán elmondta, valójában nem áll mögötte tudás vagy logika. Pusztán a szavak gyakori kombinációit alkalmazza. Persze nem lebecsülendő, hogy gyakran megérti a kontextust és képes valós időben válaszolni. Természetesen az is igaz, hogy a technológia nem eleve az ördögtől való, hiszen lehet jó célokra is használni. Ugyanakkor az első, a ChatGPT online bűnözők általi kihasználásról szóló kiberbiztonsági jelentés már 2023. január 6-án megjelent. Ezzel párhuzamosan robbant be az MI az álhírgyártásba: hanganyaggal, egyre hihetőbb képekkel, akár már videóval is lehetséges támogatni egy dezinformációs kampányt.

Tud-e hazudni az MI?

Smuk Péter, az NKE ÁNTK AÖKT, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi tanára, a győri egyetem dékánja A bizalmi elv. A mesterséges intelligencia lehetséges hatásai a népképviseletre és törvényhozásra címmel beszélt arról, hogy az MI már a parlament kapujában van. Persze nagyon fontos kérdés: megbízunk-e a technológiai segítségében? Vagy van-e az államnak mondanivalója az MI társadalmi hatásairól? Utóbbira már van válaszunk, hiszen az uniós jogalkotással párhuzamosan készült el Magyarország 2020–30-ra szóló, innovációorientált MI stratégiája.

A dékán bemutatta, hogy az MI az Országgyűlés munkáját az adminisztráció támogatásával (adat- és iratkezelés, iratrendezés, jegyzőkönyv készítése akár gyorsírók nélkül), a képviselőknek nyújtott asszisztenciával (információszerzés, irományok elkészítése, az épületben való tájékozódás lehetősége, a networking segítése protokolleseményeken), de akár a parlamenti funkciók támogatásával (jogalkotás, ellenőrzés, transzparencia, PR) is segítheti.

Hogyan kerül elő a bizalmi elv? – tette fel a kérdést Smuk Péter. Az MI segítheti, de akár károsan is befolyásolhatja is a demokratikus működést. Használata kapcsán felmerül az ismert etikai kérdés: elvégezheti-e egy gép az ember munkáját. Dönthet-e például egy matematikailag optimális megoldás mellett a bevitt adatok alapján vagy azért még szükség van az emberi kreativitásra? Smuk Péter válasza egyértelmű: az ember nem helyettesíthető.

Szintén kiemelte az MI kapcsán a szükséges jogállami garanciákat és demokratikus kontrollt. A dékán szerint a bizalmi elv további fontos kérdése, hogy tud-e hazudni az MI. Tud-e olyat írni, ami szerinte jó, de mi tudjuk, hogy nem az. A hallucináció korábban jellemző volt a ChatGPT-re, azaz kevésbé volt hajlamos bevallani, hogy nem tudja a választ.

Digitalizáció és éghajlatváltozás

Gubán Ákos, a BGE PSZK GIT professor emeritusa Digitális paradoxonok feloldása a KKV-szektorban címmel ismertette Sándor Ágnessel, a BGE PSZK GIT tanszékvezető adjunktusával közös kutatását. Arról szólt, hogy a digitális fejlődésnek fontos aspektusa az éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés figyelembevétele is. Az infokommunikációs technológia iparának károsanyag-kibocsátása az elmúlt évtizedben sokat javult, hiszen lényegesen átalakította a kommunikációs és a munkamódszerekeinket. Ugyanakkor ma is jelentős kibocsátók még az adatközpontok és a hálózatok, illetve a végfelhasználói eszközök.

Az üzleti élet hajlamos leegyszerűsíteni a digitalizáció fogalmát a digitális üzleti tevékenységre, azaz a digitalizált termékek kihasználására. Voltaképpen ez csak konverzió: egy analógból digitális formátum lesz. Valójában a digitalizáció az üzleti modellek és folyamatok innovációja, akár a társadalom rendszerszintű digitális átalakítása. Ekkor ütközünk a digitális paradoxonba: a digitalizáció egy KKV esetén emissziócsökkentő tényező (a saját szempontjából), ám a következménye végül egy magasabb károsanyag-kibocsátás lehet – globálisan. Bár az egyes eszközök saját fogyasztása folyamatosan csökken, ám ettől nem teljesen függetlenül a teljes szektor energiafelvétele sokkal nagyobb lett. A paradoxon feloldása Gubán Ákos szerint az, hogy e kérdésben ágazati szinten kell gondolkozni.

Orvosság vagy placebo?

Végül Orvosság vagy placebo – robotok az egészségügyben címmel beszélt az MI és az egészségügy kapcsolatáról Necz Dániel, Legum Magister ügyvédA területen hatalmas a fejlődés, az MI, illetve fizikai megtestesülése, a különféle robotok ma már képesek a leletek elemzésére, egyes betegségek megjóslására, sőt a betegekkel való kapcsolattartásra, az orvosok képzésére és a kutatások támogatására is. Elterjedtek – főként a Covid alatt – a kórházi kisegítő (szállítás, takarítás), illetve a beteggondozást támogató és a szociális robotok. Használatuk előnye a költségcsökkentés, a hatékonyabb kórházigazgatás, illetve az emberekre nehezedő teher csökkentése, közben viszont komoly etikai kérdések merülnek fel a biztonság és a bizalom, valamint a titoktartás és az adatvédelem területén.

További bizonytalanságot jelent a robotok alkalmazása kapcsán, hogy ki felel az MI által okozott kárért? A gyártó? A karbantartó cég? A fejlesztő? A kezelőorvos? Necz Dániel rámutatott, a büntetőjogi és a polgári jogi felelősség kapcsán egyelőre még eltérő szempontok érvényesülhetnek a jogalkalmazásban, talán a készülő európai szabályozás teheti e kérdéseket világosabbá. Ugyanígy elkerülhetetlen feladat szerinte, hogy az egészségügyi személyzetet is felkészítsük, képezzük a robotokkal való megfelelő együttműködésre.”

Forrás:
Van-e még szabad akarat?; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu, Magazin; 2023. október 31.

Fenntartható fejlődés

Ezentúl negyedévente zöld pénz- és tőkepiaci adatokat publikál az MNB

„Zöld adatokat tesz közzé negyedévente honlapján az MNB a fenntartható pénz- és tőkepiacok mutatószámainak alakulásáról. Egyebek közt a jegybanki zöld tőkekövetelmény-programok alakulásáról, illetve a zöld értékpapírok volumenéről is képet kaphatnak az olvasók. A fenntartható adatvagyon bővülésével fokozatosan újabb adatok is elérhetővé válnak majd a továbbiakban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezentúl negyedévente közzéteszi honlapjának Statisztikai aloldalán a fenntartható pénz- és tőkepiac több mutatószámának alakulására vonatkozó információkat, az elmúlt három év során kiépült zöld adatvagyonára alapozva. A jegybank célja a lépéssel a piaci szereplők, a tudományos réteg, valamint a szélesebb körű nyilvánosság tájékoztatása.

A publikáció egyrészt a zöld vállalati és önkormányzati, valamint zöld lakáscélú tőkekövetelmény-kedvezmény programban résztvevő hitelállományokra, illetve a hazai szereplők által, a vonatkozási időpontban elérhető kibocsátott zöld értékpapírokra vonatkozóan tartalmaz információkat.

A statisztikában emellett olvashatók adatok a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló 2021. évi uniós rendelet (SFDR) 8. cikke (világoszöld befektetési eszközök) és 9. cikke (sötétzöld befektetési eszközök) szerint kezelt vagyonadatokra vonatkozóan is. A világoszöld eszközök célul tűzik ki a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítását, s figyelembe veszik egy adott vállalkozás helyes vállalatirányítási gyakorlatát is. A fenntartható befektetések legmagasabb szintjét jelentő sötétzöld eszközök célja egyértelműen a környezetre/társadalomra gyakorolt pozitív hatás kifejtése.

A statisztikát kiegészítik a 2023 tavaszán elindított MNB Zöld Pénzügyi Termékkereső platformon található kvalitatív információk. Az érdeklődők a számok mögé látva megismerhetik, illetve összehasonlíthatják többek között e befektetések fenntarthatósági jellemzőit, eszközallokációját, illetve fenntarthatósági mutatóik eredményét.

Az adatvagyon bővülésével az MNB által közzéteendő információk köre várhatóan bővülni fog a továbbiakban.”

Forrás:
Ezentúl negyedévente zöld pénz- és tőkepiaci adatokat publikál az MNB; Magyar Nemzeti Bank; 2023. november 4.

Társadalmi egyeztetésen a nemzeti ESG-keretrendszer, és a vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályai

„A Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátja a nemzeti ESG keretrendszerről, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat célja a magyar vállalkozások versenyképességének növelése, ezáltal a magyar gazdaság erősítése.

A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban, egyre több területen találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével. Az ESG (Environmental, Social, Governance) célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára.

Az Európai Unió már több olyan jogszabályt alkotott az utóbbi években, amelyek érvényesíteni és egységesíteni kívánják az ESG-szempontokat a gazdaságban. Figyelembe véve, hogy az egyes vállalatok ESG teljesítménye egyre inkább befolyásolja a finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférést, így az egyre jelentősebben hatással bír a vállalkozások versenyképességére.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai vállalkozások nagy része már ma is szembesül az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi elvárásokkal. Ezért mindenki számára közérthető, világos, egyszerű szabályokat kell alkotni, továbbá előremutató támogatást szükséges nyújtani a hazai vállalatoknak a felkészülésben.

Mindezekre tekintettel és a KKV Stratégiában (Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030) lefektetett célokkal összhangban, a Kormány egy nemzeti ESG kerettörvényt tervez benyújtani az Országgyűlés számára annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék, sőt növelhessék versenyképességüket. A törvényjavaslat véglegesítését és benyújtását megelőzi a tervezet szakmai és társadalmi vitája, amely során várjuk az érintettek véleményét.

A törvénytervezet annak az elköteleződésnek teremt alapot a magyar gazdaság működésében, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk, anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit, illetve a család intézményét.

A törvénytervezet célja a hazai vállalatok versenyképességének megőrzése mellett, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassák meg döntéseiket. Kiemelten fontos, hogy a kormány a magyar vállalatok ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való proaktív, strukturált felkészítésével javítsa a gazdaságszabályozás kiszámíthatóságát, illetve megszüntesse a külső szereplők, vevők és finanszírozók ESG felelősségvállalással kapcsolatos elvárásainak ellentmondásait.

A társadalmi véleményezésre bocsátott tervezet hamarosan megismerhető lesz a kormányzati portálon.”

Forrás:
A kormány a magyar vállalatok versenyképességét támogató törvénytervezetről indít társadalmi vitát; Gazdaságfejlesztési Minisztérium; 2023. október 31.
ESG törvények módosításáról szóló törvény-tervezet; Gazdaságfejlesztési Minisztérium; 2023. október 31.
Lásd még:
„…Mi az az ESG?

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.”
#1 Mi az az ESG?; Deloitte, ESG Egyszerűen | Cikksorozat az ESG-ről egészen az alapoktól

Szakirodalom

Közbeszerzések hatékonyságának mérése

„..A tanulmány célja annak feltárása, hogy milyen teljesítménymérési mutatók alkalmazhatóak a közbeszerzési funkció teljesítményének merésére és értékelésére, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a beszerzési funkció jobb teljesítményéhez, javítják a beszerzési szervezet beszerzési hatékonyságát és beszerzési eredményességét. A kutatás mind a beszerzésekre, mind közbeszerzésekre kiterjed, hiszen a lebonyolító szervezeti egységek teljesítményének javításához mindkét típusú beszerzés megfelelőssége hozzájárul…A közszféra esetében egy integrált teljesítményértékelő rendszer kialakításánál minden lehetséges területet figyelembe kell venni, mely az állampolgárok számára hozzáadott értéket jelenthet. Az értékelő rendszert úgy kell megtervezni, hogy az megfelelő információval szolgáljon a beszerzés állapotáról, annak fejlődéséről, annak érdekében, hogy maximálisan segítse a jóléti célok elérését…A modell a teljesítményértékeléshez a teljesítmény három dimenzióját alkalmazza: az eredményességet, a gazdaságosságot és a hatékonyságot. Az értekezés elsődlegesen a hatékonyság értékeléséről és mérhetőségéről szól, annak figyelembe vételével, hogy a hatékonyság a teljesítmény csak egyik meghatározó elem, ezért a vizsgálat az eredményesség és a gazdaságosság aspektusára is kitér. Ezeket nem külön-külön, hanem egy rendszerként értelmezi.”

Forrás:
Közbeszerzések hatékonyságának mérése; Erdei-Derschner Katalin; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-XI-21 14:00, helye: NKE ÁNTK 509. tárgyaló (1083 Budapest, Üllői út 82.)
A doktori dolgozat PDF-ben

Törvények, rendeletek

A nemzeti adatvagyon rendszeréről szóló törvény javaslat – társadalmi egyeztetés

„A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy biztosítsa az adatkormányzási rendelet magyarországi, törvényi szintű alkalmazhatóságát. Ezzel egyidejűleg az adatok további felhasználásának elősegítéséhez a nemzeti adatvagyon meglévő újrahasznosítási szabályait is célszerű koherens szabályozási környezetben, az igénylők számára átlátható – nem szigetszerűen elkülönülő, hanem egységes – szolgáltatási rendszerként kialakítani. Mindez indokolttá teszi a jelenlegi széttagolt szabályozás átalakítását és egy teljesen megújított jogszabályi környezet kialakítását.
…
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 13-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
A nemzeti adatvagyon rendszeréről szóló törvény javaslat; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. október 31.
Lásd még:
Európai adatkormányzási rendelet (DGA); eGov Hírlevél

Az EU adatkormányzási rendeletének alkalmazásához kapcsolódó törvényjavaslat – társadalmi egyeztetés

„Tartalmi összefoglaló
az Európai Unió adatkormányzási rendeletének alkalmazásához és az internetes közvetítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A törvényjavaslat szerinti törvénymódosítások az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/868 rendeletének, valamint a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv
módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához kapcsolódnak.
…
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 13-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
Az EU adatkormányzási rendeletének alkalmazásához kapcsolódó törvényjavaslat; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. október 31.

Egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítása – társadalmi egyeztetés

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezethez

A tervezet célja, hogy az „E-ingatlan-nyilvántartás” című projekttel összefüggésben – amely projekt átfogó célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése azzal, hogy csökkentésre kerüljön a földügyi eljárások átfutási ideje, költségszintje, és a kapcsolódó közigazgatási adminisztratív terhek mértéke – javaslatot tegyen egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítására.
…
Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu”

Forrás:
Egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények módosítása; Miniszterelnökség; 2023. október 31.

Internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat – társadalmi egyeztetés

„Tartalmi összefoglaló
az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslathoz

A törvény célja, hogy a vonatkozó európai uniós jogforrás, a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a továbbiakban: Rendelet) magyar tagállami alkalmazását és érvényesítését szolgálja, valamint elősegítse. Ennek érdekében a Rendelet a magyar jogrendszerrel összhangban lévő alkalmazásához, végrehajtásához szükséges kiegészítő rendelkezéseket, illetve a Rendelet értelmében tagállami hatáskörben megalkotandó részletszabályokat tartalmaz. A törvény, a Rendelet közvetlen hatályára és közvetlen alkalmazhatóságára figyelemmel, garanciális, a Rendelet végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges – jellemzően eljárásjogi – rendelkezéseket állapít meg, ezáltal biztosítva, hogy a Rendelet személyi hatálya alá tartozó szolgáltatók, a közvetítő szolgáltatók határon átnyúló tevékenységére vonatkozó egységes uniós előírások hazánkban a Rendelet jogintézményeivel összhangban érvényre jussanak és érvényesíthetők legyenek.
…
A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 13-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.”

Forrás:
Internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2023. október 31.
Lásd még:
digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA); eGov Hírlevél

Törvénytervezet a versenyképesség erősítésére és a közigazgatás hatékonyságának növelésére

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szólótörvény-tervezethez

A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény-tervezet elsődleges célja a gazdálkodó szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése.
…
A tervezetre vonatkozó véleményét a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu elektronikus levélcímre küldheti meg 2023. november 8-ig.”

Forrás:
2023. évi …. törvény a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítéséve; Igazságügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. október 31.

A területfejlesztésről – társadalmi egyeztetés

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a területfejlesztésről szóló törvény tervezetéhez

A törvénytervezet alapján a területfejlesztés szakmai-tervezési szemlélete megújul, intézményrendszerében és eszközrendszerében is új elemek jelennek meg, indokolt ezért egy új törvény megalkotása a hatályos jogszabály (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény) jelentős módosítása helyett.

Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tfat@tfm.gov.hu”

Forrás:
A területfejlesztésről; Miniszterelnökség, Jogszabálytervezetek; 2023. október 31.

45. szám, 2023. november 6.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek