Megjelentek az okos városok adatszabványai Angliában
Az okos város fogalma számos különböző elemet tartalmaz(hat), a megvalósítás módjai is különbözőek. Az angol szabványügyi szervezet (British Standards Institution – BSI) ezért kalauzt jelentetett meg az adatok és rendszerek szabványosításához, abban a reményben, hogy segíteni fogja helyi önkormányzatokat, de különösen szakmai tervek kialakítóit az okos városok létrehozásában.
Az angol szabványügyi szervezet szerint a PAS182 nevű dokumentum útmutató az interoperábilis adatokhoz, amely fogalmak és az ezek közötti viszonyok átfogó modelljét határozza meg, és bármilyen szektorból származó adat leírására alkalmazható.Az útmutatót kialakításában közreműködtek: néhány önkormányzat (Glasgow, Peterborough, Redbridge kerület Londonban), az angol önkormányzati szövetség (Local Government Association), a közszektor informatikai szakembereinek társasága (Socitm), továbbá más szervezetek is.
A BSI azt várja, hogy a dokumentum alapján közös célok fogalmazódnak meg, a közös információ alapján együttműködésben kialakítva, támaszkodva a közös információs bázisra.
Egy másik dokumentumot is megjelentettek. A PD8101 tárgya: a tervezési folyamat, mint a jó urbanisztikai tervezés eszköze, az okos városok ki alakításában.
Forrás:
Smart Cities Data Standards Have Been Published; Market Place of the European Innovation Partnership on Smart Cities and Communities; 2014. november 13.
PAS 182:2014 – Smart city concept model. Guide to establishing a model for data interoperability ; British Standards Institution 2014
PD 8101:2014 Smart cities. Guide to the role of the planning and development process; British Standards Institution 2014A városok a nagy adattömegekre támaszkodva lesznek „okos városok”
Hogyan változtatható az adattömeg értelmes cselekvéssé? A cikk a közigazgatási informatika (e-kormányzat) szemszögéből ismerteti az amerikai városok és amerikai cégek együttműködését.
Forrás:
Cities Get Smart with Big Data; Ellis Booker; DataInformed; 2014. szeptember 25.Songdo, Dél-Korea, a tárgyak Internetével foglalkozó induló vállalkozások kísérleti terepe lesz
Songdo egy 35 milliárd dolláros beruházás keretében megvalósuló városfejlesztési projekt Dél-Koreában, Incheon városában. A Songdo International Business District nagyjából hat négyzetkilométeren terül el és 35 ezer embernek ad otthont, a tengerpart feltöltésével jött létre. – Egyben mutatva az egész „okos város” koncepció problematikus voltát is. Mert a világ egyik környezettudatosabb városának tekintik, de a város helyén eredetileg számos tengeri madárfajta élőhelye volt.- A befektetők részben a városi életben felhasználható informatikai megoldások, és a rájuk épülő szolgáltatások kísérleti terepének szánjak. Ennek keretében született az a megállapodás, hogy a SparkLabs vállalkozásfejlesztő cég (accelerator), Dél-Kea egyik vezető egy kifejezetten a tárgyak Internetére összpontosító vállalkozásfejlesztési részleget állít fel Songdoban.
Forrás:
SparkLabs To Launch Its Internet Of Things Accelerator In South Korean “Smart City” Songdo; Catherine Shu; TechCrunch; 2014. november 6.
Songdo International Business District; WikipédiaKísérlet Chicagóban az érzékelők által szolgáltatott adatokban rejlő lehetőségek feltárására
Minden tizenötödik másodpercben az érzékelők a következő jellemzők adatait fogják gyűjteni és továbbítani: hőmérséklet, nedvesség, szénmonoxid, rezgés, fény és hang. 40 érzékelő telepítésével indul a kísérlet, teljes kiépítésében ezer eszköz fogja lefedni a város központi, üzleti negyedét. Az is a kísérlet tárgya lesz, hogy hogyan lehetne bekapcsolni ebbe a hálózatba a járókelők telefonjait a Bluetooth-kapcsolaton keresztül. A kísérlet célja, hogy az így megszerzett adatokat a jobb városi közlekedés (beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is) szolgálatába állítsák. További amerikai városok érdeklődnek a chicagói kísérlet eredményei iránt.
Forrás:
Smart Cities: Understanding the Untapped Value of Sensor Data; Colin Wood; Government Technology; 2014. november 3.Kelet-ázsiai városok arra készülnek, hogy 15 éven belül elérjék, hogy csak megújuló energiát használnak fel
Kínai, koreai, japán, mongol városokról van szó. A megújuló energia használata területén kifejtett évtizedes német erőfeszítések nyomán felhalmozott tudás, és szakismeret alapján egy német és kelet-ázsiai projektum indul.
Forrás:
East Asian Cities Set to Become 100% Renewable Energy-Powered in 15 Years; David Thorpe; Sustainable Cities Collective; 2014. november 7.Olvasmányok okos város témában
[A cím részben megtévesztő, néha azt is az „okos város” címszó alatt tárgyalják, aminek valami köze van az informatikához…] Két teljesen különböző város (Szingapúr és Medellin: felülről vezérelt szemben egy organikus fejlődéssel) átalakulása; az okos (szak)politikák és az okos technológiák összeillesztése (önmagában a technológiára koncentrálás helytelen); a területileg kevésbe kiterjedt városok lelassíthatják a globális felmelegedést; az élelmiszerellátás biztosításának „okosabb” megközelítései; oktatási informatika az Egyesült Államokban.
Forrás:
Smart cities reading list: 5 takes on city challenges (and ways to overcome them); Liz Enbysk, Smart Cities Council; 2014. április 30.Kísérlet a városi érzékelők hálózatának kialakítására Dublinban
Kísérleti jelleggel 40 kerékpáron helyeztek el érzékelőket. Az aktuális környezetszennyezésről, közlekedési jellemzőkről szolgáltatnak adatokat. Minden készen van egy nagyobb léptékű projekthez.
Forrás:
Smart city sensors ready for roll out, Casey tells Web Summit; Tom Lyons; The Irish Times; 2014. november 6.A városok jövője, ahogy a Cisco látja
A világ a „minden az Interneten” állapota felé halad. Amikor az emberek, adatok, folyamatok és dolgok intelligens összekapcsolása valóság lesz. Dolgokon értve nemcsak a hagyományosa hálózatra kötött eszközöket hanem szinte mindent: parkolók, ébresztőórák, vasúti sínek, utcai világítás, utcai szemetesedények, sugárhajtóművek alkatrészei stb. Az így összekötött eszközök száma a szerzők (a Cisco elnök-vezérigazgatója és helyettese) szerint 2020-ra meghaladja az 50 milliárdot. Mindez a rendelkezésre álló adatok mennyiségének drámai megnövekedésével jár. A cikk ezt a helyzetet elemzi a városok szemszögéből. Azzal a kimondott céllal, hogy Barcelona és Songdo ne kivétel legyen, hanem mindennapi példa.
Forrás:
The Future of Cities : The Internet of Everything will Change How We Live; John Chambers, Wim Elfrink; Foreign Affairs; 2014. október 31.
Cisco Aims To Make Cities Smarter; Jennifer LeClaire; NewsFactor Network; 2014. október 28.
Internet of Everything Cisco;India
Az új indiai kormány Digitális India tervéről
Más intézkedések mellett 1,2 milliárd dollárt szánnak 100 városra. Az amerikai technológiai óriáscégek részben ehhez kapcsolódó terveit részletezi a cikk.
Forrás:
Drones, balloons, white spaces: Google, Facebook, Microsoft vie for Modi’s smart cities plan; Firstbiz; 2014. november 10.
Lásd még: Digital India;Wikipédia
Digital India plan is a game-changer: Ravi Shankar Prasad; Rishi Raj , Sudhir Chowdhary; Financial Express; 2014. október 6.Elemzés az indiai urbanisztikai helyzetről és meghirdetett „okos város”-programról
Az elemzés ebből a nézőpontból indul ki: „ az „okos város” nem informatikai probléma, hanem a jó kormányzás, a befektetések, az intézmények és az idő összhangja”.
Forrás:
In Search of India’s Smart Cities; Jon Kher Kaw; End Poverty in South Asia, World Bank; 2014. október 17.A várostervező véleménye: Az „okos városok” problémásak
A városnak fenntarthatónak és igazságosnak (equitable) kell lennie. A cikkben kritikai ismertetést kapunk az indiai „okos város” programról, de más nemzetközi példákat is említenek benne.
Forrás:
Urban planner: ‘Smart cities’ are problematic; Sonja Phalnikar; Deutsche Welle; 2014. november 13.Szingapúr bekapcsolódik az indiai „okos város”-programba
A digitális civilizációban elért otthoni eredmények exportja.
Forrás:
Singapore Keen to Partner India In Building 100 Smart-cities; The Real Singapore; 2014. november 9.Tíz ok, amiért Barcelona okos város
Barcelona az első város Spanyolországban, amelyhez az „okos város” jelzőt kapcsolják, Európában pedig az ötödik. Egy szakember szemével kapunk érvéket ennek alátámasztására.
Forrás:
Ten Reasons Why Barcelona is a Smart City; Latitude 41; 2014. február 23.A tárgyak Internete és az „okos város” program szingapúri példákon
Interjú az Institute for Infocomm Research (Agency of Science, Technology and Research – A*STAR) kutatójával.
Forrás:
Smart Cities Use Cases: Interview with Mingding Han of Singapore’s A*STAR; Michael Hausenblas; MapR blog; 2014. november 11.Az „okos városok” helyzete az Európai Unióban
A Rand Corporation tanulmánya az Európai Unió számára készült háttéranyagként 2013/2014 fordulóján. A szerzői először meghatározták, hogy mit tekintenek „okos városnak”. Ezután feltérképezték, hogy a tagországokban mely városok felelnek meg ennek a definíciónak. Az Europe 2020 „okos várossal” kapcsolatos célkitűzéseit és elérendő céljait elemezve azt találják, hogy a fejlődés korai szakasza ellenére, a célokat sokkal egyértelműbben, jobban kell meghatározni, világosan össze kell hangolni a városfejlesztéssel, innovációs tervekkel és magával az Europe 2020 kezdeményezéssel ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
Forrás:
Mapping Smart Cities in the EU; Catriona Manville és társai; European Parliament, Directorate-General for Internal Policies, Policy Department A: Economic and Scientific Policy; 2014. január (pdf)
Az eGov Hírlevél tájékoztató, szakmai kiadvány. Kiadója az eGov Kft.
E-mail cím: szerkesztoseg@egov.hu
© 2024 eGov Hírlevél.