Skip to main content

25. szám, 2011. június 20.


eGov Hírlevél – 25. szám, 2011. június 20.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Ismertették a Magyary-programot

„Mindannyiunk közös célja, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre, amely barátja az állampolgároknak – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden a Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Program bemutatóján.
Navracsics Tibor elmondta: Magyary Zoltán két világháború közötti munkássága hatással van az utókorra is, hiszen az akkori problémák és a rájuk adandó válaszok a modern államigazgatás problémái is.

A cél az, hogy a Magyary Program egy folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó cselekvési program legyen, amely prognosztizálhatóvá teszi a közigazgatás fejlesztését. Magyarországon az elmúlt húsz évben ugyanis megpróbáltak válaszokat adni az államigazgatási kihívásokra, közel ötven kormányhatározat született ezen a területen, a terveket a legtöbb esetben mégsem követte cselekvés – fejtette ki a miniszter.

A Magyary Program négy területen fogalmaz meg koncepciót: a szervezeti fejlesztés, a közigazgatási feladatok, a közigazgatási eljárás szabályozása és a személyzeti kérdések területén. A négy területen már az elmúlt egy évben is igyekeztünk előrelépni, ezt jelzi például az új miniszteri struktúra, vagy a kormányhivatalok kialakítása is – tájékoztatott Navracsics Tibor.

A miniszter kifejtette: a feladat az, hogy megfogalmazzuk, mire való a közigazgatás. Nem pusztán mechanikus végrehajtás, hanem értéktelített cselekvés, amely jó célra irányul, a közjó megteremtésére, ami pedig a nemzet jólétét, virágzását és stabilitását jelenti. Az erős ország megteremtését a közigazgatás is elősegítheti, ha segíti a nemzetet abban, hogy versenyképes, szolidáris és áttekinthető legyen. A Magyary Program közelebb visz a Jó Államhoz – nyomatékosította.

A Magyary Program a közigazgatás átalakításának „kovásza” – jelentette ki beszédében Gál András Levente, közigazgatási államtitkár. Elmondta: ez az első változata egy programnak, amely valóra válthatja Magyary Zoltán vízióját az alkotmányozással egybekötött közigazgatási reformról.”

Forrás:
Magyary Program a köz szolgálatára, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 11.
Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Program (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jó államot akar a Magyary Program

„Takarékosabb, átláthatóbb közigazgatást, a feladatok pontos meghatározását, az eljárások egyszerűsítését és a közszolgálati életpályák összehangolását tűzi ki a ma ismertetett Magyary Program. Jövőre vezetik be a közszolgálati életpályák rendszerét, és a Nemzeti Egységes Kártyarendszert, 2013-tól működnek a járási kormányhivatalok és ekkortól lehet majd beszélni egyablakos ügyintézésről.

Az államigazgatás racionalizálásáról az elmúlt húsz évben ötven kormányhatározat született, azonban ezek egyike után sem következett cselekvés, mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a program fő célkitűzéseinek ismertetésekor.

Navracsics leszögezte, az elmúlt húsz év kudarcának azt tekinti, hogy nem tudták, szégyellték megfogalmazni, mire való a közigazgatás. „A mi feladatunk, hogy szakítva az elmúlt 20 év hagyományival, prognosztizálni lehessen a közigazgatás változásait. Közös célunk, hogy eljussunk a jó államhoz, az állampolgárok pedig ha értik, barátai lehetnek a közigazgatásnak” – tette hozzá.

A Magyary Zoltán volt kormánybiztos nevét viselő, a közigazgatás átalakításáról szóló közigazgatás-fejlesztési program lényege a közigazgatás korszerűsítése, a rendszer átláthatóbbá, a szolgáltatások ügyfélközpontúbbá tétele. Az említett négy területen már korábban is változások történtek: csökkent a minisztériumok száma 13-ról 8-ra. A miniszterelnök-helyettes szerint az új minisztériumi struktúrában a döntéshozatal a véleményekkel ellentétben nem centralizált, hanem decentralizált lett. A napi politika és a közizgatás kettéválasztására hozták létre a közigazgatási államtitkári posztot.

A közigazgatás szervezeti átalakításának célja egy takarékosabb, átláthatóbb rendszer létrehozása. A program a közigazgatás négy területét reformálja meg: egyszerűsíti a közigazgatás szervezetét és a feladatokat, egységesíti az eljárásokat, és újjászervezi a személyzeti területet. A 33 pontos intézkedési terv főbb elemei:

Szeptember 30-ig számonkérhetőségi és antikorrupciós, új e-közigazgatási intézkedési tervet fogadnak el
December 31-ig folyamatosan frissülő, a hatásköröket tisztázó állami feladatkataszter készül, befejezik az alapítványok, közalapítványok rendszerének felülvizsgálatát, csökkentik a vállalkozói adminisztratív terhek mértékét
2012. január elsejétől bevezetik a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, a kormány-tisztviselői életpálya modellt és az új javadalmazási rendszer
2012. június 30-ával létrejön a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, amely a különböző jogosultságot igazoló és szolgáltatások igénybevételére jogosító kártyák (például személyi, jogosítvány, adó- és taj-kártya) kibocsátását egységesíti
2013. január 1-jével létrejönnek a járási kormányhivatalok
2013. június 30-ig kiterjesztik a kormányablakok hálózatát, megvalósul az egyablakos ügyfélszolgálati rendszer
Navracsics a program legfontosabb elemének a 2013. január elsejével létrejövő járási kormányhivatalokat jelölte meg. Az életpályamodellről elmondta, egy érzékeny teljesítményértékelési rendszert és mindenki számára kifizetődő életpályamodell akarnak kialakítani.

Gál András Levente közigazgatási államtitkár szerint az 50 oldalas program egyfajta kiáltvány, vitairat. „Egy éve dolgozunk a Magyary Program szellemében, új irányokat szabunk” – tette hozzá.”

Forrás:
Jó államot akar a Magyary Program, Valkai Nikoletta, Index.hu, 2011. június 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

„Új irányokat szab” a Magyary Program

„Jövő év január 1-jétől bevezeti a kormány a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, az életpályamodelleket és az új javadalmazási rendszert – derül ki a kedden ismertetett Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programból. A bemutatón Navracsics Tibor arról beszélt: a közigazgatás alapvető célja Magyarország, a magyar nemzet szolgálata, hogy ismét Európa egyik legvirágzóbb, legstabilabb, leginkább előrehaladó nemzete legyen.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a budapesti rendezvényen emlékeztetett: 1990 óta mintegy ötven kormányhatározat született a közigazgatás racionalizálásáról, ezeket azonban nem követte cselekvés. Ezért – mondta Navracsics Tibor – szakítani kell az elmúlt húsz év rossz hagyományaival, és egy olyan cselekvési tervre van szükség, amely prognosztizálhatóvá teszi a változásokat a közigazgatás résztvevői és az érdeklődők számára.

Kifejtette: a Magyary Program, amely „közelebb visz minket a jó államhoz”, négy fő beavatkozási területet jelöl meg: a szervezetfejlesztést, továbbá a feladatok meghatározása, az eljárások és a személyzet területén történő előrelépést. Mint fogalmazott, egy olyan közigazgatásra van szükség, ahol a polgár nem egy kafkai ismeretlen, kiszámíthatatlan, áttekinthetetlen, a saját életét nehezítő intézménydzsungelt lát, hanem egy olyan partnert, amelyet ő a pénzéből tart el, és azért cserébe a legmagasabb színvonalú munkát és a legbarátságosabb ügyintézést kapja.

Gál András Levente közigazgatási államtitkár a Magyary Programot egyfajta leltárnak nevezte, amely egy kiáltvány, egy vitairat. „Új irányokat szabunk” – fogalmazott.

A Magyary Zoltán volt kormánybiztos és egyetemi tanár nevét viselő program szerint jövő év január 1-jétől bevezetik a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, az életpályamodelleket és az új javadalmazási rendszert. A stratégia alapján az idei év végéig létrejön a kormányzati személyügyi centrum a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretein belül „az egységes személyzeti politika működtetése érdekében”, augusztus 31-ig pedig kidolgozzák a közszolgálat egységes hivatásetikai szabályzatát. Még idén szeptember 30-ig új e-közigazgatási, valamint számonkérhetőségi és antikorrupciós intézkedési tervet fogadnak el.

Emellett – a program 33 pontból álló intézkedési terve szerint – 2011. december 31-ig egy folyamatosan frissülő állami feladatkatasztert készítenek; befejezik az alapítványok, közalapítványok rendszerének felülvizsgálatát; tovább csökkentik a vállalkozói adminisztratív terhek mértékét. Jövő június végéig létrehozzák a Nemzeti Egységes Kártyarendszert.

2012 végéig felülvizsgálják a gazdasági társaságok rendszerét; elvégzik a területi államigazgatás szervezetrendszerének átalakítását és a kormányhivatalok integrációját; egyszerűsítik a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékét; sztenderdizálják a közigazgatási eljárásokat.

A bemutató után Navracsics Tibor újságíróknak az elkövetkező időszak változásai közül a legfontosabbnak a 2013. január 1-jétől létrejövő járási kormányhivatalokat nevezte, továbbá a kormány-tisztviselői életpályaprogram beindítását és a közigazgatási eljárások egyszerűsítését. Arra a kérdésre, hogy az átszervezések járhatnak-e elbocsátásokkal, úgy reagált: ez örök kérdés, amelyre az örök válasz szerinte az, hogy ez mindig a feladattól függ. Az életpályamodellről egyebek mellett azt mondta, hogy szeretnének egy érzékeny teljesítményértékelési rendszert kidolgozni, valamint egy ezzel összefüggő előremeneteli szisztémát.”

Forrás:
„Új irányokat szab” a Magyary Program, HVG.hu/MTI, 2011. június 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Felülvizsgálják a civil szervezetek támogatásait

„Szászfalvi László államtitkár az ernyőszervezetektől elvenné az állami pénzt.
– Felülvizsgáljuk a civil szervezetek támogatási rendszerét. Fontos, hogy hús-vér szervezetek kapják a pénzt, és ne budapesti ernyőszervezetek szivattyúzzanak el többmilliárdot a költségvetésből – mondta Szászfalvi László államtitkár az iharosberényi polgárőr és tűzoltóegyesület ünnepén.”

Forrás:
Szászfalvi: „Felülvizsgáljuk a civil szervezetek támogatásait”, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyilatkozatháború a Miniszterelnökség és az adatvédelmi biztos között

„Kemény nyilatkozatpárbaj alakult ki a Miniszterelnökség és a kormány szociális kérdőívét bíráló adatvédelmi biztos között. A kormány lényegében azzal vádolja a biztost, hogy posztjának közelgő megszüntetése miatt kötött bele a személyes adatokat is bekérő kérdőívbe. Az [origo] birtokába került dokumentumokból az derül ki, hogy a kormány futólag egyeztetett a biztossal a kérdőívről, személyes adatainkra azért van szüksége, hogy újabb kérdésekben kérje a válaszolók véleményét, de bizonytalan, hogy mire használná még azokat.

Hivatalos vizsgálattal keveri az egyeztetési folyamatot a miniszterelnök szóvivője az adatvédelmi biztos által az [origo]-nak megküldött dokumentumok szerint. A miniszterelnökség és Jóri András adatvédelmi biztos hivatala közötti nyilatkozatháború indult az után, hogy Jóri András bejelentette, az ombudsmani hivatal vizsgálata alapján a kormány által indított szociális konzultáció adatkezelésének számos eleme sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

Erre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy reagált, hogy „sajnos azt kell feltételeznünk, hogy Jóri úr most megjelentetett levelét személyes motivációk indokolják, az új alaptörvény ugyanis a jelenlegi négy ombudsman helyett egy ombudsmanról beszél, és jól láthatóan Jóri úr bizonytalan személyes karrierjét illetően”. Szijjártó azt is hozzátette, hogy a kormány áltál adatkezelőnek kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) vezetői több személyes egyeztetést folytattak az ombudsmannal, illetve munkatársaival, és azt is megjegyezte, hogy szerinte az egyeztetéseken egyszer sem hangzott el kifogás az ombudsman részéről a személyes adatok védelmével kapcsolatban.

Jóri András csupán egy május 5-ei alkalmat nevezett meg, amikor a kérdőív miatt találkozott a KEK KH vezetőjével, Szijjártó szerint azonban „a KEK KH vezetője és munkatársai összesen három alkalommal tájékoztatták az adatvédelmi biztost és kollégáit a szociális konzultáció kérdőívéről, annak megszemélyesítési módjáról, valamint a feldolgozás menetéről”.

Az [origo] megpróbálta feltérképezni, hogy ki és milyen formában egyeztetett a kormány által több millió embernek szétküldött, az adatvédelmi biztos szerint azonban jogsértő szociális konzultációs kérdőívvel kapcsolatban, mik a buktatói a konzultációs kérdőívnek és mit jelent a kormány „további közvetlen kapcsolattartásra” vonatkozó szándéka.”

Forrás:
[origo.hu], 2011. június 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kezdenek kirajzolódni az bürokráciacsökkentő program második ütemének főbb irányai

„A bürokráciacsökkentést célzó program második, középtávú ütemének beavatkozási területei többek között az adózás, a számvitel, a jogalkotási kérdések, a mikro- és kisvállalkozások, a pályázatás és a vállalkozói jogviták költségcsökkentése lehet – mondta Cséfalvay Zoltán kedden Budapesten.
A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára erről az „Egyszerű állam” elnevezésű konzultáció félidei értékelésén beszélt. Mint mondta, a konzultáció célja, hogy érdemi párbeszéd kialakításával egy sikeres együttműködés alakuljon ki a kormány és a vállalkozások között, amelynek sikere mind a vállalatok, mind az állam, mind pedig a fogyasztók érdeke.

A kormány 2011. április 20-án hirdette meg bürokráciacsökkentő programját, amelynek célja, hogy a magyarországi vállalkozásokat sújtó, az európai átlaghoz képest háromszoros mértékű terheket az uniós szintre csökkentse, és ezáltal növelje a kkv-k versenyképességét. Az első, 105 milliárd forintos tehercsökkentés intézkedéseit a kormány a szakmai szervezetekkel együttműködve kidogozta, a második, 400 milliárd forintos cselekvési terv kidolgozása érdekében 2011. június 2-án egyhónapos konzultációsorozat indult. A több mint 30 helyszínen megrendezendő konzultáció lehetőséget ad a vállalkozásoknak arra, hogy javaslatokat tegyenek a bürokráciacsökkentés irányait illetően.

A konzultációsorozattal egy időben elindult az www.egyszeruallam.hu internetes oldal is, ahol bárki küldhet hozzászólást, javaslatot.”

Forrás:
Kezdenek kirajzolódni az bürokráciacsökkentő program második ütemének főbb irányai, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2011. június 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Lezárás előtt a megyei önkormányzatok, kezdődik a megyei jogú városok ellenőrzése

„Mint arról korábban hírt adtunk, elindultak az önkormányzati ellenőrzések. Az Állami Számvevőszék az új stratégiájára épülő ellenőrzését – néhány kisebb önkormányzat mellett – a közigazgatás középszintje pénzügyi helyzetének áttekintésével kezdte.

A kockázatelemzés a megyék jelentős részénél a pénzügyi helyzet rosszabbodását mutatta. Mindezek alapján a tizenkilenc megyei önkormányzat egyidejű ellenőrzéséről döntött az ÁSZ elnöke (korábban a megyei önkormányzatok ellenőrzését négy év alatt végezte el a Számvevőszék). A megújulás célja, hogy átfogó és részletes képet kaphassunk az ellenőrzöttek pénzügyi helyzetéről.

A helyszíni ellenőrzés befejeztével az elkészült jelentés-tervezeteket az ÁSZ Elnöki Értekezlete három részben megtárgyalta. Valamennyi jelentésnek egységesen ki kell térnie az alábbi kérdésre:

– az állami és a helyi intézkedések kockázatára;
A helyi bevételnövelő, kiadáscsökkentő intézkedések képesek voltak-e ellensúlyozni a központi forráscsökkentést?

– az intézmény átadások-átvételek kockázatára;
A megyei önkormányzat által törvényi kényszer folytán településektől átvett intézmények és az egyéb átszervezések milyen hatással voltak a megye gazdálkodására?

– a működés kockázatára;
Biztosítottak voltak-e a működés forrásai, be kellett-e vonni és milyen mértékben likviditási forrásokat, egyszeri bevételeket, valamint hosszú távú adósságot keletkeztető forrásokat?

– a beruházások kockázatára;
Rendelkezésre áll-e a beruházások fedezete, különösen az EU-s támogatásokkal megvalósulók esetén?

– a pénzgazdálkodás kockázatára;
Az önkormányzatok miképpen éltek a pénzpiaci lehetőségekkel, a felhalmozódott pénzintézeti és egyéb kötelezettségük teljesítésének belátható időn (három éven) belüli, továbbá hosszabb távon a forrásai garantáltak-e?

A fenti kockázatokat tükröző, azok mértékéhez illeszkedő javaslatokat is megfogalmazó jelentés-tervezeteket az Állami Számvevőszék megküldte az ellenőrzötteknek véleményezésre. A jelentések ezt követően nyilvánosságra kerülnek.

Eközben – szintén tervünknek megfelelően – megkezdtük a megyei jogú városok pénzügyi helyzetének ellenőrzését. A megyei ellenőrzések tapasztalatait is hasznosító program alapján az ellenőrzés ez esetben is egy időben indul minden helyszínen.

Az időközben lezáruló fővárosi önkormányzati ellenőrzés megállapításait is hasznosítva – az év második felében – a közigazgatás középszintjének pénzügyi helyzetéről átfogó értékelést adunk.”

Forrás:
Lezárás előtt a megyei önkormányzatok, kezdődik a megyei jogú városok ellenőrzése, Renkó Zsuzsanna-Dr. Varga Sándor, Állami Számvevőszék, 2011. június 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Módosítanák a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvényt

„A büntetőügyek gyorsítása érdekében számos helyen módosítaná a büntetőeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvényt egy hétfőn benyújtott fideszes javaslat. Balsai István javaslata szerint a kiemelt ügyekben is gyorsított eljárással intézkednének, poligráfot is alkalmazhatnak, a ügyeket pedig nem a területileg illetékes, hanem a legkevésbé leterhelt bíróságokra bízhatják. Az MSZP szerint alkotmányellenes és a koncepciós büntetőeljárások alapjait rakja le a javaslat, amely szerint a kiemelt ügyekben a vádlott az első 48 órában nem találkozhatna a védőjével.
…
A Balsai István által hétfőn beterjesztett módosító csomag (pdf) indoklása szerint a változtatásokra azért van szükség, hogy mind a polgári, mind a büntető eljárásokban a nagy súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a társadalom által nagy figyelemmel kísért ügyek gyorsan lezárhatók legyenek.

Jelenleg csak a kiskorúak ellen elkövetett egyes bűncselekményeknél van lehetőség soron kívüli eljárásra, a módosítás ezt kötelezővé lenné a kiemelt ügyek társadalmi jelentősége miatt is. Egy másik helyen fel is sorolják, mik tartoznak a kiemelt ügyek közé: a hivatali visszaélés, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények (főleg ha azt városi, megyei, vagy országgyűlési képviselő követte el), továbbá a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban, a pénzmosás, a nagy értékű adócsalás és a különösen nagy értékű vagyon elleni bűncselekmények.

Kiemelt jelentőségűnek minősülnének a polgári peres eljárásban a megyei bíróság hatáskörébe tartozó, 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított perek. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított hatvan napon belül köteles lenne az első tárgyalást megtartani.

Balsai javaslata szerint számos egyéb módosítás szolgálná az ügyek és az eljárások gyorsítását. Lehetővé tenné például, hogy az ügyész – a legfőbb ügyész döntése alapján – azon a bíróságon emeljen vádat, ahol az eljárás ésszerű időn belül vagy soron kívül lefolytatható. Jelenleg az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

A módosítások alapján csak a rendelkezések közvetlen érintettjei, a jogaikat ténylegesen érintő rendelkezésekkel összefüggésben jelenthetnek be panaszt . Ezzel csökkentik a nyomozást felügyelő ügyészek munkaterhét, gyorsítják az eljárásokat, miközben az indokolt körben a jogorvoslati jog nem sérül.

A javaslat indoklása szerint „a személyes adatok zárt kezelésének túlzott alkalmazása az egyes tényállások beazonosítását megnehezíti, a sorozat jellegű cselekmények bizonyítási eljárását áttekinthetetlenné teszi”. A büntetőeljárási törvény most is lehetőséget ad arra, hogy a terhelt és védője ne ismerhesse meg a tanú személyes adatait, csak a bíró, az ügyész és a nyomozó hatóság. Balsai javaslata ezt azzal egészítené ki, hogy „ha az e törvényben előírt feladat — így különösen a megalapozott gyanú közlése, a vádemelés, az ügydöntő határozat meghozatala — másként nem teljesíthető, a bíróság, az ügyész, valamint a nyomozó hatóság egyes személyes adatot, a személyes adatok zártan kezelésének elrendelése esetén is, az általános szabályok
szerint kezelhet.””

Forrás:
Poligráffal is vizsgálhatnák a kiemelt ügyeket, Index.hu, 2011. június 14.
Fidesz: az ügyész dönthetné el, mely bíróságon emel vádat, HVG.hu/MTI, 2011. június 14.
Balsai elmondja, miért módosítják a büntetőeljárási törvényt, HVG.hu/MTI, 2011. június 14.
A védő lassítja az eljárást?, Népszabadság, 2011. június 16.
A régi és az új alaptörvényt egyaránt sérti a tervezet, Népszabadság, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új feladatot kapott az Igazságügyi Szolgálat Komárom-Esztergom Megyében

„A Szolgálat által ellátott szakmai tevékenységek közül kiemelkedik az áldozatsegítés, hiszen a Kormány az EU-elnökség idején is prioritásként kezeli ezt a területet – hangsúlyozta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerdán, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának megújulása alkalmából tartott sajtótájékoztatóján.
A Kormányablak működésével kapcsolatos tapasztalatok során kiderült – folytatta az államtitkár -, hogy számos esetben jogi segítségnyújtásra is szüksége van az ügyfeleknek. Ezért mostantól a Kormányablak épületében is megtalálható a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat – tájékoztatott Répássy Róbert.

Az államtitkár elmondta: ez a költözés mind szakmai, mind pedig az ügyfelek szempontjából kiváló döntés. A jogi segítségnyújtás nem a Kormányablak nyilvános terében zajlik, hanem attól elkülönítve, bizalmas helyen lehetséges az azonnali segítségnyújtás az állampolgárok számára – tette hozzá Répássy Róbert.

Az államtitkár kiemelte: a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat várhatóan a jövő évtől szerepet kap a kirendelt védői tevékenység koordinálásában is. Bár jelenleg is foglalkozik pártfogó ügyvédekkel, de sokszor a kihelyezett védőket szubjektív szempontok alapján választják ki. Ezen változtatni szeretnénk. Ezért a terv az, hogy a védőket a jövőben az Igazságügyi Szolgálaton keresztül választanák ki, s a kirendelő hatóság csak annak szükségét állapítaná meg – mondta Répássy Róbert, majd hozzátette: ez fontos lépés a védelemhez való jog nagyobb fokú biztosítása szempontjából, valamint biztosíték arra, hogy az állam által biztosított kötelező védelem a legfelkészültebb védőkből kerüljön ki.

Az áldozatsegítés területén is új feladatokat kaphat a Szolgálat – hangsúlyozta Répássy Róbert. Fontos, hogy az itt dolgozó kollégák szolgáltató jelleggel tudassák az állampolgárokkal, a bűncselekmények áldozataival, hogy van Áldozatsegítő Szolgálat, ahol akár pszichológiai tanácsadást is igénybe vehetnek.”

Forrás:
Új feladatot kapott az Igazságügyi Szolgálat Komárom-Esztergom Megyében, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új egyetem képezheti a közszolgálat krémjét

„Jövő évtől a kormány bevezeti a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét. A Magyary Zoltán Program négy fő területre koncentrál: a szervezetfejlesztésre, a feladatok meghatározására, az eljárások és a személyzet területén történő előrelépésekre. A képzés fókuszában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz.
Rétvári Bence, közigazgatási államtitkár elmondta, hogy a lehető legalacsonyabb szintre kívánják vinni a döntéshozatali folyamatokat. Sok olyan kérdés, ami eddig kormányzati szinten dőlt el, most már a csúcsminisztériumoknál is eldőlhet. A második beavatkozási irány, hogy a feladatokhoz mérten valósítsák meg a személyzeti politikát. Ez jellemzi az eljárásokat is. Negyedrészt pedig személyzeti ügyekben is előrelépést kívánnak elérni; ami egyebek közt magában fogalja az életpálya felkínálását a pályakezdőknek.
A közigazgatási államtitkár elmondta, hogy a képzésekben már történt előrelépés; egyrészt kiiktatták a piaci szféra túlburjánzását. Ha valaki elvégez egy alapképzést, különböző szakirányokon folytathatja tanulmányait. Az a hosszú távú kormányzati törekvés, hogy a közigazgatás krémje majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről kerüljenek ki.

Rétvári Bence beszélt arról is, hogy jövő nyáron létrehozzák a Nemzeti Egységes Kártyarendszert és 2013-tól megalakulnak a járási kormányhivatalok. A kártya kidolgozása főleg európai uniós forrásokból valósulhat meg. A tervek között szerepel egy egységes közszolgálati kártyarendszer kidolgozása is. A járási kormányhivatalok létrejöttének a célja az, hogy az állam a legkisebb területeken is közvetlenül el tudja érni. Ez a lakosságnak is kedvezőbb lesz, hiszen közelebb kerülnek az ügyintézési pontok a lakóhelyekhez. A járásokhoz nagyon sok önkormányzati feladat is át fog majd kerülni – tette hozzá az államtitkár.”

Forrás:
Új egyetem képezheti a közszolgálat krémjét, Gazdasági Rádió, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Egyeztetés zajlott a készülő ombudsmani törvényről

„Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényről egyeztettek ma a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.
2011. június 15-én dr. Gál András Levente közigazgatási államtitkár a készülő ombudsmani törvényről egyeztetett Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával, Kállai Ernővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával, valamit Péterfalvi Attilával, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetőjével. A megbeszélésen részt vettek a KIM közigazgatási és igazságügyi helyettes államtitkárai is. A törvénytervezetről folytatott megbeszélésre Jóri András adatvédelmi biztost is meghívták, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem vett részt az egyeztetésen.

Gál András Levente elmondta, hogy az Alaptörvény jogalkotási feladatot teremtett, ennek alapján a tárcánál megindultak az előkészítési munkák. A törvénytervezetet elküldték az ombudsmanoknak egyeztetésre, és Rétvári Bence parlamenti államtitkár Fülöp Sándorral, Gál András Levente pedig Kállai Ernővel folytatott megbeszélést.

A tervezet egységes ombudsmani rendszert épít ki, amelyben valamennyi hatáskör gyakorlója az alapvető jogok biztosa lenne. Az előkészítés azokra a tapasztalatokra épít, hogy a több-biztosi rendszer nem eléggé hatékony, ezzel szemben egyetlen ombudsman az alapjogok teljes spektrumának védelmét el tudja látni.

Péterfalvi Attila emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az egységes jogvédelem hiányában Magyarország „B” státuszt kapott az ENSZ emberi jogi főbiztosságától. Amennyiben az egységes jogvédelem létrejön, az „A” kategória elérhetővé válna.

A Kormány jogalkotási terve alapján az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt még a tavaszi ülésszakon elfogadná az Országgyűlés.”

Forrás:
Egyeztetés zajlott a készülő ombudsmani törvényről, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 15.
Az ombudsmanról szóló törvényről egyeztettek a minisztériumban, Népszabadság/MTI, 2011. június 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarország továbbra is elkötelezett az adatvédelem mellett

„Magyarország soros EU-elnöksége idején is nagy hangsúlyt fektetett az adatvédelemre, de e melletti elkötelezettsége az uniós félév lezárultával is megmarad – mondta Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár egy csütörtöki budapesti nemzetközi adatvédelmi konferencián.

Az államtitkár a tanácskozáson kiemelte: a hamarosan lezáruló magyar EU-elnökségnek a közös európai érdekek szolgálata volt a célja, és tevékenysége sok területen eredményes volt. Répássy Róbert egyebek mellett a büntetőjoghoz, a gyermekek védelméhez, valamint az internethez kapcsolódó adatvédelmi szabályozásoknál elért eredményekről beszélt.
…
A globalizáció és az új technológiák elterjedése az életmód megváltozásához vezetett – mutatott rá az államtitkár. Úgy fogalmazott: „a globális szintű virtuális társadalmi háló kialakulása” megállíthatatlannak tűnik, ám ez a folyamat „nem feltétlenül üdvözlendő kritikátlanul”. A hagyományosan jól kidolgozott európai adatvédelmi szabályozás megőrzendő érték – tette hozzá.”

Forrás:
Magyarország továbbra is elkötelezett az adatvédelem mellett, MTI/Fidesz.hu, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Péterfalvi: időszerű az adatvédelemről új jogszabályt alkotni

„Időszerű új jogszabályt alkotni a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjogok érvényesüléséről és ellenőrzéséről – jelentette ki Péterfalvi Attila, az Európai Unió alapjogi ügynökségének igazgatósági tagja pénteken Budapesten, egy nemzetközi adatvédelmi konferencián.

Az 1992-es adatvédelmi törvény „alkalmazásának mintegy két évtizedes tapasztalataira és az adatvédelmi biztosi intézmény másfél évtizedes működésének tapasztalataira alapítva időszerű a két alapjogról, az alapjogok érvényesüléséről, illetve ezek ellenőrzéséről új jogszabályt alkotni” – fogalmazott a volt adatvédelmi biztos, az Országgyűlési Biztosok Hivatalának hivatalvezetője a kétnapos konferenciát záró beszédében.

Péterfalvi Attila közlése szerint a várhatóan még a pénteki napon az Országgyűléshez benyújtott új szabályozás célja a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályok megújítása, az eddigi eredmények megőrzésével és a szabályok uniós követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésével.

Mint mondta, az adatvédelmi biztosi intézmény működése során bebizonyosodott, hogy az 1992-ben ombudsmani típusú jogvédelmet választó magyar szabályozás által biztosított hatáskör és eszköztár már nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására. Az ombudsmani rendszernél „lényegesen hatékonyabb” hatósági fellépésre van szükség – hangsúlyozta Péterfalvi Attila, hozzátéve, „így az ombudsmani intézmény helyett az új kihívásokkal szembenézni képes hatóságot kell kialakítani”.

Közlése szerint az új szabályozás létrehozza a független Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Ez a hatóság akár tízmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat személyes adatok jogszerűtlen kezelése miatt – jegyezte meg. A tervezet az érintetteknek kiszámíthatóbb és hatékonyabb védelmet, az adatkezelők számára átláthatóbb és követhetőbb szabályokat, az állami szervek számára a hatékony és jogszerű működés kereteit biztosítja – mondta Péterfalvi Attila.”

Forrás:
Péterfalvi: időszerű az adatvédelemről új jogszabályt alkotni, HVG.hu, 2011. június 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Legyen emberarcú a közigazgatás!

„ Pénteken tartották a tatai önkormányzat és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság által megszervezett konferenciát, melynek témája „A magyar közigazgatás megújulása” volt és megvitatásra kerültek az aktuális szakmai kérdések.

A rendezvény dr. Mikolasek Sándor, a népfőiskolai társaság elnökének köszöntőjével kezdődött, majd Michl József, országgyűlési képviselő, Tata polgármestere nyitotta meg az eseményt.

Az előadások sorát Kisfaludy László kezdte, aki a Magyary Program alapelveit ismertette. Prezentációjából megtudhattuk, hogy ez nem terv, hanem program, ami folyamatos helyzetértékelés alapján készül és évről évre megújul, újból kiadásra kerül. Az Alaptörvényhez idomul és elsősorban EU forrásokból kapja a finanszírozásokat. Átfogó célja a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. Magyary szerint „a közigazgatásnak emberarcúvá kell válnia”.

Ezzel kapcsolatban jegyezte meg dr. Mikolasek Sándor, hogy a személyzetnek a „mi embereinknek” kell lennie, nem „valakiknek”. Ezek az egyének szakmai tudással kell, hogy rendelkezzenek, elkötelezettséget kell érezniük a feladatukkal szemben és fontos, hogy az emberek bizalommal fordulhassanak hozzájuk.

A tanácskozáson többek között elhangzott, hogy Magyary Zoltán alapítója és első igazgatója volt a Magyar Közigazgatási Intézetnek, amit a budapesti jogi karon hozott létre 1931-ben. Tanulmányozta a külföldi és főleg az Egyesült Államok közigazgatását és tanítványait is arra ösztönözte, hogy kövessék figyelemmel ezeket.
Az előadásokat követően a jelenlévők megkoszorúzták Magyary szülőházát, szobrát és emléktábláját.”

Forrás:
Legyen emberarcú a közigazgatás!, KEMMA, 2011. június 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma alakult

„Megkezdte munkáját csütörtökön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma. A testület létrehozásáról októberben kormányrendelettel döntöttek. Az első ülésen Pintér Sándor belügyminiszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár is részt vett.

Az érdekképviseleti szervek tagjai mellett megjelent az eseményen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Molnár Ágnes államtitkár, a szociális államtitkárságról Nyitrai Imre helyettes államtitkár, az oktatási államtitkárságról pedig Hoffmann Rózsa államtitkár – jelentette be Tállai András államtitkár a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján, melyről tudósított az echotv.hu.

A Magyar Közlönyben tavaly október 26-án jelent meg az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározat, amely szerint a kabinet létrehozta az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumát. A testület egyik fő feladata a konzultáció a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről, különös figyelemmel az önkormányzati rendszer megújítására. Ezzel egy időben hatályát veszítette az a 2006-os kormányhatározat, amely a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának létrehozásáról szólt.

Az önkormányzati államtitkár mostani tájékoztatóján emlékeztetett: a kormány határozott célja, hogy minél több vélemény és javaslat ismeretében hajtsák végre az átalakítást. Tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen nagy horderejű átalakítás nem történhet mindenki egyetértésével. Közölte, hogy a Belügyminisztérium egyeztetett minden érdekszövetséggel, és az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma keretében újra tárgyalóasztalhoz ültek. A mostani egyeztetést továbbiak is követni fogják.

Tállai András azt mondta: az érdekszövetségek koncepcionálisan elfogadják a minisztérium által meghatározott irányt, emellett viszont feltételeket fogalmaztak meg, és sok esetben kérik, hogy a koncepciót számításokkal támasszák alá. Mindenki elfogadja, hogy újra kell szabályozni az állam és az önkormányzatok közötti feladatokat, társulásokat kell létrehozni, a területfejlesztést megyei szintre kell emelni, és meg kell erősíteni az állami szerepvállalást.
Az első találkozáson mindenki választ kaphatott, de még maradtak nyitott kérdések. Olyanok is, amelyekben valószínűleg nem fognak egyezségre jutni. Az egyeztetés után belekezdenek az anyag kidolgozásába, s az még a nyáron a kormány elé kerülhet. A kormány dönt, és augusztus végén, szeptember elején előállhatnak egy végleges változattal.

„Egyértelmű cél az önkormányzati rendszer olyasfajta átalakítása, hogy az ügyfelek és a választópolgárok lehetőleg minél kevesebbet érezzenek a változásokból” – hangsúlyozta Tállai András. Olyan önkormányzati szolgáltatást, ügyintézést szeretnének számukra biztosítani, amely a jelenleginél színvonalasabb, olcsóbb és gyorsabb.”

Forrás:
Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma alakult, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányablak Érden

„A kormányzat az ügyfelek számára egyszerűbbé, gyorsabbá és áttekinthetőbbé kívánja tenni a közigazgatási ügyek intézését, a Kormányablakok az egyablakos ügyintézés kiépítésének jegyében nyíltak meg 2011. január 3-án, Pest megyében 3 városban: Érden, Cegléden és Vácott.

Az integrált kormányzati ügyfélszolgálat országos hálózatának Érdi Irodájában 2011. május 31-én a Budaörsi Kistérség vezetői is látogatást tettek. A látogatás alkalmával közülük többen ügyet is intéztek.

Az ügyfélszolgálatok egységes sztenderdek mentén országos illetékességgel működnek, így az állampolgárok lakóhelyüktől függetlenül bármelyik Kormányablakot felkereshetik, és az egységes feladatellátás okán valamennyi Kormányablakban ugyanazon szolgáltatásban részesülhetnek – emelték ki a látogatás alkalmával az ügyfélszolgálatot működtető Pest Megyei Kormányhivatal képviselői. A Kormányablakok 30 ügytípusban fogadják az ügyfeleket, e-ügysegédi szolgáltatást nyújtanak, valamint általános közigazgatási tájékoztatást adnak az érdeklődőknek.

Az országos adatokkal megegyezően az Érdi Kormányablakot is elsősorban családtámogatási ügyekben keresik fel az állampolgárok. Népszerű szolgáltatás azonban e-ügyintézéshez szükséges ügyfélkapu regisztráció is. 2011. március 16-ától a Kormányablakok fogadják az egyszerűsített honosítási kérelmeket is, továbbá az Új Széchenyi Terv Infópont hálózatának tagjaként felvilágosítást tudnak adni a mikro-, kis- és középvállalkozások számára elérhető pályázati konstrukciókról is. A Kormányhivatal részéről hangsúlyozták továbbá, hogy a polgárok olyan ügyekben is tájékoztatást kérhetnek, amelyeket nem a Kormányablakban intézhetnek.”

Forrás:
Kormányablak Érden, Budakeszi Hírmondó, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bemutatta szolgáltatásait a Békés Megyei Kormányhivatal

„A nyári szezon kezdetén hasznos tanácsokkal látták el az érdeklődőket a Békés Megyei Kormányhivatal, illetve az ahhoz tartozó népegészségügyi, társadalombiztosítási és közlekedési felügyelőségi szakigazgatási szervek munkatársai csütörtökön a megyeszékhely legnagyobb bevásárlóközpontjában.

Az Egész nyáron biztonságban című békéscsabai rendezvényen a látogatók választ kaphattak például arra, mennyi útdíjat kell fizetni Romániában, s milyen védőoltásokra van szükség, ha egzotikus országba kívánunk utazni.

Az országosan is egyedülálló kezdeményezésről szólva Erdős Norbert, a megyei kormányhivatal vezetője elmondta: a gyakorlatban is bizonyítani kívánják, hogy a szolgáltató állam kialakításáról szóló kormányzati elképzelés már megvalósult Békésben. A mostani rendezvényre a város központjába, helybe hozták szolgáltatásaikat.

A népegészségügy munkatársai például megmérték az érdeklődők vérnyomását, magasságát és testsúlyát, tanácsokat adtak a védőoltásokkal kapcsolatban, a kullancsok okozta fertőzésről, valamint arról, milyen egyéb egészségügyi óvintézkedést érdemes tenniük az utazóknak, ha nyaralni mennek.

A társadalombiztosítás szakemberei tájékoztatták az érdeklődőket az uniós egészségbiztosítási kártyáról, annak igénylési módjáról és felhasználási lehetőségeiről. A látogatók megtekinthették a helyszínen, hogy az érintettet bejelentette-e a foglalkoztatója, s ha kellett, akkor pótolták az elveszett TAJ-kártyát is.

A szintén a kormányhivatalhoz tartozó közlekedési felügyelőség munkatársai hasznos tanácsokat adtak a gépjármű műszaki előírásairól és a kötelező tartozékokról. Ennél a standnál arra is választ kaphattak a látogatók, hogy a környező országokban mennyi az üzemanyag ára, hol van fizetős alagút, illetve milyen útszakaszokon lehet sebességkorlátozásra vagy útlezárásra számítani.”

Forrás:
Bemutatta szolgáltatásait a Békés Megyei Kormányhivatal, fidesz.hu/MTI, 2011. június

Vissza a tartalomjegyzékhez

Miről szól a vita? Interjú Kara Pállal 1-3. rész

„Hadd legyek makacs, azt mondja tehát, hogy a helyzetértékelés nem megalapozott?
– Mindezzel azt (is) akarom mondani, hogy az érintettek, az érdeklődők, olvasók egy részének szinte semmit nem mond az anyag néhány olyan sommás, de nem bizonyított, szélesebb körben nem ismert megállapítása, mint például: „a megyei önkormányzat relatív erőtlensége és eszköztelensége”, vagy „a községgé nyilvánítás feltételeként meghatározott 300 fős lakosságszám”, az „átgondolatlan várossá nyilvánítási gyakorlat”, avagy az a kitétel, hogy „a főváros és a kerületek közötti munkamegosztást nem az ésszerűség vezérli”. (Kiragadva ezt az utolsó tételt, azt hiszem jogos a kérdés, hogy akkor micsoda?) De ide sorolható az a kategorikus megállapítás is, hogy „nehezíti a hatékony működést a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok viszonyrendszerének tisztázatlansága is”, sőt azt is ideértem, hogy „4500 képviselő-testületi feladat- és hatáskört határoz meg közel 300 törvény” (vagyis átlagosan tizenötöt), ami irreális, illetve komolytalan. De ugyanez mondható el a „több mint 4000, jegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskör” előfordulásáról is.

Még mindig nem teljesen világos számomra, hogy ezek a megállapítások miért rosszak?
– Nem erről van szó. Végül is nagy részük többé-kevésbé helytálló. De: így, azaz kellő kifejtés, indokolás, magyarázat nélkül mindez ismét csak egy viszonylag szűk szakmai réteg „titka” marad. Holott, az anyag – ha jól értem – a politika számára készül és egy nagyon súlyos, nagy horderejű döntéskomplexumot kell(ene) megalapoznia: az új helyi önkormányzatokról szóló sarkalatos törvényt – és bizonyára további törvényeket is, legalábbis részben.

Mondana egy konkrét példát?
– Térjünk vissza a megyékre. Ha írnak erről – márpedig írni kell, hiszen az új alaptörvény félreérthetetlenül nevesíti –, akkor be kellene mutatni, hogyan alakult ki a jelenlegi teljesen visszás, elképesztő rendszer – beleértve azt is, hogy mára már a megyei önkormányzatoknak nincs/alig van valós tulajdona, ugyanakkor adósságuk 100 milliárdos nagyságrendű! Vagyis a téma hosszú távú korrekt és megnyugtató rendezéséhez bizonyosan nem lesz elég törvénybe foglalni azt, hogy a megyei önkormányzatok – mondjuk – kapnak területfejlesztési feladatokat is. Jó, jó, de ezen kívül? És például, hogyan kellene rendezni viszonyukat a megyei jogú városokkal? Egészen biztos, hogy ez nem elsősorban választójogi kérdés.

Azt hiszem így már inkább érthető az ön álláspontja. Befejezésként: mit gondolna még hozzátenni a helyzetképhez, azaz a vitaanyag első részéhez? Ha úgy tetszik, mit hiányol?
– Lényegében azt, amit aktív koromban is számtalanszor elmondtam, leírtam. Vagyis: a magyar önkormányzatok nem sokkal a megalakulásuk után „mostohagyerekké”, ugyanakkor négyévenként hatalmas politikai csatározások színterévé váltak, többnyire inkább azok hátrányos következményeivel. A győztesek pedig mindent megtettek fokozatos pénzügyi ellehetetlenítésük érdekében. Ennek több részletéről konkrétan szól az anyag, de nem említ legalább két olyan, kiemelkedően negatív tényezőt, amely rendkívül károsan befolyásolta az egész rendszert. Az egyik az önhiki, amely eredeti rendeltetésétől merőben eltérően a különböző kormányok első számú pénzügyi kényszerítő eszközévé nőtte ki magát. A másik az önkormányzatok tulajdonhoz jutásának-juttatásának folyamata, gyakorlata, annak rendkívüli lassúsága, megalapozatlansága. Ez utóbbira – gondoljunk pl. a külterületi földek, a gyógyszertárak, illetőleg a gázközmű-tulajdon rendezésére – minden bizonnyal sokszor visszatér majd az utókor – távolról sem pozitív példaként. Ezek ismerete – de legalább megemlítése – szerintem elengedhetetlen a teljes rendszer „átfogó megújításához” – hogy én is az anyag e számomra szimpatikus, többször használt kitételével éljek.
…
Folytathatjuk a „44 oldalas” anyag második fejezetének véleményezésével?
Igen, hiszen ebben egyeztünk meg és annál is inkább, mert a tartalmi felépítés alapján ez egy kulcsfejezet – vagy az kellene, hogy legyen –, hiszen itt ígérik be az önkormányzati és az állami feladatok most már több mint húsz éve esedékes érdemi szétválasztását.
…
Soha nem is voltam a nagy terjedelmű anyagok elkötelezett híve, azonban egészen biztos, hogy ez a fejezet nem két és fél oldal terjedelmű fejtegetést érdemel. Különösen akkor nem, ha nehezen található meg benne az alapvető logikai vonalvezetés, mondjuk például az újratelepítéssel kapcsolatos csoportosításhoz. Hét csoportra tagolja a feladatokat, amely eleve vitatható és érdemi kifejtés hiányában bármelyik eleme nehezen védhető, mint „kiválóan alátámasztott” újratelepítési szempont.

Ha lehet, mondjon itt is minél több konkrétumot.
Ez, sajnos, nem nehéz. Az első pontban jelzett oktatási feladatokhoz azért nem kívánok részletesebben semmit hozzátenni, mert úgy gondolom, hogy méltatlan ezt a döntő jelentőségű stratégiai kérdést néhány sorban elintézni. Mindenesetre azt, hogy az önkormányzatok feladata a jövőben csak az oktatási épületek fenntartása legyen, de ehhez képest szükségesnek tartják „a pedagógiai programok kialakításában” az önkormányzatok „minél szélesebb hatáskörben történő bevonását”, nos ez az érintettek részéről bizonyára óriási ellenállást fog kiváltani. De hasonlóan teljesen kidolgozatlan az egészségügyi ellátásra vonatkozó feladati rész (lényegében négy sor). E mellett mellékesen szerepel a tűzoltóságok visszaállamosítása, illetőleg a közfoglalkoztatási feladatok önkormányzatokra bízása, érdemi indokolás nélkül. (A rend kedvéért: sajnos, én nem ismerem a katasztrófavédelmi törvény hivatkozott koncepcióját.)

Akkor meg kell kérdeznem, hogy mi a véleménye a vitaanyag szerint „tisztán önkormányzati” feladatokról?
Ezek a helyi közügyek olyanok, amely a leírtak szerint az önkormányzatoknál maradnának, mert „ott oldhatók meg gazdaságosan”, illetve „ezek ellátása finanszírozható biztonsággal”. Ez nem lenne egy rossz felfogás, és figyelemre méltó, hogy kitér a felsorolásban az általam említett településüzemeltetés néhány fontos elemére, mint például a közvilágítás, a köztemető vagy a közutak fenntartásával kapcsolatos feladatok. Jó lenne azonban tudni, hogy a különböző kommunális szolgáltatások további fontos területeivel mi történik majd. Hogy csak néhányat említsek közülük: hiányolom a kéményseprő-ipari szolgáltatás, a közterületek rendszeres tisztántartása, a települési hulladék kezelése kérdéskörét. De még inkább hiányolom a közvilágítást, illetőleg az egészséges ivóvízellátás biztosítását, amelyek így vagy úgy, de valakinek kötelező feladata kell, hogy legyenek, csakúgy, mint bizonyos közérdekű növényvédelmi, illetve állategészségügyi feladatok. Lehetséges, hogy mindezekre már kidolgozták, vagy a közeljövőben kidolgozzák a megfelelő megoldási elképzeléseket. Egy ilyen horderejű országos vitaanyagban azonban ezeket feltétlenül szerepeltetni kellene – akár utólagosan is, és legalább utalásszerűen.
…
Mai témánk az önkormányzati rendszer belső átalakításáról szóló minisztériumi anyag III. fejezete. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kérdezem, egyetért-e azzal a megállapítással, hogy a belső átalakítás mára elengedhetetlenné vált, mert a rendszer fenntarthatatlan, ésszerűtlen.
Elolvastam többször is ezt a részt, és úgy gondolom, hogy különböző tények és ebből adódóan részigazságok keverednek. Nem tudnám megmondani, hogy mit kell pontosan belső átalakítás alatt érteni, és mi az, ami végül is e tekintetben fenntarthatatlan. Azt hiszem, hogy a szerzők ezt az ellentmondást maguk is érezték, hiszen végül is az átalakításba saját maguk is kevéssé értik bele a városokat és a megyei jogú városokat, holott a finanszírozás fenntarthatatlanná válásában – ha ez valóban igaz – az említett önkormányzati típusnak is igen komoly szerepe van. Gondolok itt elsősorban a jelentős mértékű eladósodásra. Emellett évek óta azt halljuk, hogy a pénzügyi ellehetetlenülés okozói a fővároson kívül különösen a megyei önkormányzatok. Ez egyébként a pénzügyi bevételek és kiadások nagyságrendjét tekintve természetes is. Ehhez képest az anyag a belső átalakítás fogalomkörébe elsősorban a községeket helyezi, másodsorban pedig a mára már szinte teljesen lepusztított, eszköz nélküli megyéket – vagyis fogalmazhatunk úgy is, hogy a „kisebb ellenállás” irányába mozdult el.
…
Az önkormányzati rendszer pénztelensége szerintem is a létező legnagyobb gond. Hadd hivatkozzam arra, hogy maga az anyag jelzi egyértelműen: a folyamatos feladatbővülés mellett az önkormányzatok finanszírozása csak az utóbbi 10 évben közel 1000 milliárd forinttal csökkent. Akkor miről is beszélünk? Magyarán, megítélésem szerint ismét csak az előző részben is már részletezett feladati rendszerhez kell visszatérni, pontosabban mindenféle megújulásnak az kell, hogy legyen az alapja. Ugyanis, ha bárki egy kicsit is belegondol, ilyen nagyságrendű pénzügyi veszteséget semmilyen rendszer nem tud komoly konfliktusok nélkül átvészelni. Valahol egyébként ezt az alapvető gondot az anyag készítői is érzik. De nehéz bármit is kezdeni mondjuk egy olyan megállapítással, hogy „értelmetlennek, szükségtelennek és pazarlónak tartjuk, hogy egymás mellett lévő, kifejezetten alacsony lélekszámú önkormányzatok ugyanazon feladatokat – ráadásul alacsony ügyszám mellett – lássanak el”. Ez nagy igazság lehet, de sajnos a magam gyakorlatából, ismeretéből nem tudok erre példát mondani, mert az „ügyszám” kitétel különösen zavaró, ez esetben legalábbis számomra nem értelmezhető.
Rátérhetünk akkor a községekre, hiszen ezek kaptak különösen nagy terjedelmet?
Azért nehéz szívvel, mert aki egy kicsit is ismer, jól tudja, hogy számomra a községek különösen szimpatikusak. Ezért azután az általános „célkitűzésekkel” természetesen egyetértek, még akkor is, ha nemigen látom a valódi tartalmát, illetve magát az elgondolást, hanem csak „kinyilatkoztatásokat”.
Például?
Természetes, hogy „meg kell teremteni a községi önkormányzatok számára a racionális működés feltételeit” – ahogy írja az anyag. És persze, hogy megkerülhetetlen az önkormányzati működés szabályainak „újradefiniálása”. De mindezeket hogyan? Arra viszont sajnos már van konkrét törekvés, hogy megtalálják az „optimális szervezeti méretet”. Ez adott esetben az egyesített önkormányzati hivatal lenne. Ezzel egyidejűleg a koncepció szerint az önálló polgármesteri hivatal a kétezres lélekszámot meg nem haladó településeken megszűnne. (Ezzel azután nyilván minden gond, pazarlás, törvénysértés megszűnne.)
Miért nem ért ön egyet ezzel?
Elsősorban azért nem, mert megint azt történik, hogy középpontba helyeznek egy olyan kérdést, amely akár jó megoldás is lehetne valamikor, csakhogy semmiképpen nem oldja meg a települési, ezen belül a községi önkormányzás alapvető problémáit. Ezt az anyag további ide vonatkozó része is jól tükrözi, amikor is az érdemi indokolás nélküli kétezres lélekszámot már „letudva” utal az önálló önkormányzásra nem képes települések problémájára, sőt foglalkozik az új községalakítás feltételeinek szigorításával is. Különösen az utóbbi a rendszer egészéhez képest kifejezetten perifériális kérdés, nem beszélve arról, hogy annak idején is a politika határozta meg a mai 300 fős limitet, a szakma kifejezett tiltakozása ellenére. Vagyis, beszélhetünk sok mindenről, de egy ilyen dokumentumban elsősorban az előzetesen már megfelelően súlyozott, valós gondok megoldását kellene előtérbe állítani. Mondjuk például azt, hogy először: mely feladatok maradjanak minden községi önkormányzatnál, másodszor: ezeket hogyan finanszírozza korrektül az állam.
…
Mai lezárásaként tudna említeni az anyag e a fejezetéből pozitív elemeket is?
Egyértelműen ilyennek tartom a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó elképzelések egy jelentős részét, különös tekintettel az úgynevezett mikrotérségi körzetek széleskörű elterjedésére. Emellett azonban nagyon gondos előkészítést igényel a kötelező társulásokra vonatkozó részletes törvényi szabályozás előkészítése.”

Forrás:
Miről szól a vita? Interjú Kara Pállal, ETK Önkormányzati Klub, 2011. május 16.
Miről szól a vita? Interjú Kara Pállal – II. rész, ETK Önkormányzati Klub, 2011. május 23.
Miről szól a vita? Interjú Kara Pállal – III. rész, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség üdvözli a kormány döntését

„A Magyarországi Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA Magyarország) üdvözli az infokommunikációs államtitkár bejelentését, amely szerint a kormányzati szférában a nyílt dokumentumformátum (ODF) lesz az alapértelmezett, kötelezően használandó szabvány.

Az Információs Társadalom Parlamentje címet viselő konferencián Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára számolt be arról, hogy jelenleg készül az a kormányhatározat, amely rögzíti, a kormányzati szférában a Nyílt Dokumentum Formátum (Open Document Format, röviden ODF) lesz a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum szabvány. A Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség már a 2008-ban készített tanulmányában kimutatta, hogy az ODF szabvány alkalmazásával jelentős megtakarítást lehet elérni. A szövetség álláspontja szerint a kormány mostani döntése mélyreható, valódi változást indít el, mivel lehetővé teszi, hogy a kormányzat és az e-közigazgatási szolgáltatások felhasználói, így az önkormányzatok, a vállalkozások és az állampolgárok problémamentesen alkalmazhassák a költséghatékony, nyílt szabványokra épülő szoftvermegoldásokat. A döntés további hozadéka, hogy a gyártófüggés megszűnése következtében újabb és újabb megtakarítási formák válnak lehetővé, illetve a szabványos adatformátumok alkalmazásának köszönhetően a korábbinál hatékonyabb, átjárhatóbb e-közigazgatási rendszerek kiépítése kezdődhet meg. A gyártó semlegességre törekvés, ill. az ilyen jellegű függőség minimalizálása ráadásul hozzájárul az állami vagyon növekedéséhez is, hiszen az állam így nemcsak bérlője és felhasználója lesz a felhasznált és kifejlesztett megoldásoknak, hanem valóban birtokolja az alkalmazások feletti kontrollt. Az Európai Unió ODF szabványt használó tagállamainak tapasztalatai alapján az is további előnyt jelent, hogy a nyílt szabványok, dokumentumformátumok és ezekre épülő megoldások alkalmazásával megakadályozható a beszerzésekkel és üzemeltetéssel kapcsolatos túlköltekezés és visszaélés. A Szövetség szerint kulcsfontosságú, hogy az oktatásban is megkezdődjék a nyílt szabványokra, így például az ODF-re épülő szoftverek széleskörű bevezetése, hogy a tanulmányaikat elvégző diákok megfelelő szinten megismerhessék ezen alkalmazások használatát.”

Forrás:
A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség üdvözli a kormány döntését, Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (ODFA Hungary)/MTI OS, 2011. június 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közösségi média ignorálása a legalapvetőbb stratégiai hibák közé tartozik

Gary Roughead, az Egyesült Államok flottájának hadműveleti parancsnoka, a közösségi média eszközeinek használatáról foglalta össze véleményét az általa követett politika gyakorlata alapján.

Azoknak a kormányzati vezetőknek, akik haboznak, hogy megengedjék alkalmazottaiknak a közösségi média eszközeinek használatát, fel kell ismerniük, hogy az új médiák megszabta környezetben a kommunikáció kontrollja illúzió.

A szervezet hangja csak egyike azoknak, amelyek a tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre hatnak. A legalapvetőbb stratégiai hibák egyike lenne, ha nem tennének meg mindent, amit csak lehet, hogy az alkalmazottakat felhatalmazzák arra, hogy a szervezet megbízásából kommunikáljanak.
Az Egyesült Államok flottája visszavonhatatlanul elkötelezte magát, hogy a szervezet egésze bekapcsolódik a közösségi média használatába. Csak mostanság ismerték fel a radikális átláthatóság iránti igényt a külső kommunikációban. Nem az eszköz az üzenet, hanem a folyamat maga – az a kommunikációs folyamat, amelyik zárt és kontrollált, az mesterkéltnek tűnik, és hatástalan lesz.

„Amikor az alkalmazottakat felhatalmazzuk arra, hogy kommunikátorok legyenek, akkor tudnunk kell, hogy nem fogunk mindig egyetérteni velük abban, amit mondanak, vagy inkább abban, ahogy mondják. Bizonyosan lehet ésszerű határokat szabni – tengerészeinknek elmondjuk, hogy ne áruljanak el bizalmas információkat, valamint mindenkitől azt várjuk, hogy mindenki emberi méltóságát tartsa tiszteletben. De nem lehet mindent megszabni, amit az emberek kommunikálnak.”

A flotta a belső kommunikációért is használja a közösségi média eszközeit. Természeti csapások idején segítségükkel könnyebben tudták meghatározni, hogy kinek van szüksége segítségre. Nem helyettesítik a szokásos kommunikációs csatornákat, de bizonyosan kiegészítették azokat.

A fiatal tisztek által fenntartott blogok és Facebook-oldalak körül közösségek fejlődtek ki, amelyek egymás támogatásával segítenek megbirkózni a (lelki) kifáradás, valamint a lemorzsolódás, problémájával.

A közösségi média eszközeinek integrálása egy hierarchikus szervezetbe nem könnyű feladat. A vezetőknek segíteni kell alkalmazottaknak a személyes és hivatali világ közötti elmosodó választóvonal mellett tevékenykedni, olyan szabályokat kell felállítani, amelyek egyensúlyba hozzák az elszámoltathatóságot és a felhatalmazást, és óvnak attól, hogy a szervezet helyett az egyénről szóljon a kommunikáció.

Forrás:
Navy CNO: Ignoring social media is a ‘strategic error of the most basic nature’, Molly Bernhart Walker, FierceGovernmentIT, 2011. június 9.
Chief of Naval Operations Adm. Gary Roughead delivers remarks at the Institute for Public Relations Strategic Communications Summit June 6, 2011 (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jövő év végére kiépül a 112-es egységes segélyhívó rendszer

„Kormánydöntés alapján 2012. december 31-ig ötmilliárd forintból kiépül az egységes, 112-es segélyhívó rendszer Magyarországon, így a különböző helyszínekre a leggyorsabban érkezhet a szakszerű segítség – közölte Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
…
Hatala József országos rendőrfőkapitány közlése szerint az ország két pontján – Szombathelyen és Miskolcon – egy-egy rendőrségi központba futnak majd be a segélyhívások, amelyeket tűzvédelmi, rendvédelmi és egészségügyi kérdésekben jártas operátorok fogadnak. A bejelentéseket, a hívást fogadó szakember kérdéseire adott válaszokkal kiegészítve, egy úgynevezett intelligens adatlapra rögzítik, amely azonnal megjelenik a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság megyei rendszerén, így ha szükséges, a lehető legrövidebb időn belül pontos és konkrét információk alapján indulhat útnak a segítség. Azokban az európai országokban, ahol már működik az egységes segélyhívó rendszer, költséghatékonyabb a bevetés irányítása, így a jelenleg működő rendszerből kivett rendőröket közterületi szolgálatra, vagy más fontos feladatra tudják irányítani. Az altábornagy szerint a 112-es segélyhívószám bevezetésével jelentősen könnyebbé válik a szolgálatszervezés, az állománnyal való gazdálkodás, illetve könnyebb lesz megteremteni az összhangot a mentésben, a segítségnyújtásban.
…
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője azt mondta: az, aki most hívja fel a 112-es segélyhívó számot, és tűzesetet szeretne bejelenteni, az előbb a rendőrséggel tud kapcsolatba lépni, majd a rendőrség kapcsolja a tűzoltóságot. A tűzoltó altábornagy közlése szerint jelenleg az ország 170 helyére fut be a 105-ös, a tűzoltóság segélykérő telefonszáma, míg az egységes, 112-es hívószám bevezetésével csak 20 helyen lesz irányítási központ.

A rendőrségnél a 107-es hívószám szintén 170, a mentőknél a 104-es az ország 26 helyén fut be, ezért valamennyien megyei szintre, 20 helyre szorítják az irányítási központ számát.

Mártai István, az Országos Mentőszolgálat vezetője azt mondta, a segélykérőt a 112-es vonalon érkezett információk alapján, szükség szerint a területileg illetékes orvosi ügyeleti, vagy mentőorvosi segítséghez tudják irányítani.
…
Bakondi György azt hangsúlyozta: baj esetén az a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban érkezzen a segítség, mert minden perc számít, így az intelligens adatlapon közölt információk alapján a megyei irányítási központ látja majd azt is, hogy honnan lehet a leggyorsabban (laktanyából, mobilügyeletből, közelben tartózkodó egységek) segítséget küldeni.

Hatala József az MTI kérdésére válaszolva elmondta, bár az ország két távoli pontján működik majd a segélykérő központ, ha az egyikkel probléma történne, a rendszer akkor is tökéletesen és zavartalanul tud működni. Megjegyezte, azért rendőrségi objektumokban alakítják ki az állomást, mert így biztosított annak őrzése és működtetése.”

Forrás:
Jövő év végére kiépül a 112-es egységes segélyhívó rendszer, nyitraizsolt.hu, 2011. június 15.
Megszűnik a 104-es hívószám, Index.hu, 2011. június 15.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Jól sikerült az új internetcímek globális tesztje

„Az IPv6 az Internet Protocol version 6 rövidítése, ami az internetes címek rendszerének legújabb verziója. Az IPv6-os címzési rendszer az IPv4 helyébe lép idővel. Hogy pontosan mikor szorítja ki a nyolcvanas évek óta használt előző verziót, még nem lehet tudni.
…
Az IPv4-ről azért kell átállniuk az IPv6-ra hamarosan a szájtoknak, mert az internetes címek gyakorlatilag elfogytak az eddigi 32 bites rendszerben, ehelyett jönnek a közeljövőben a 128 bites, IPv6-os címek. A rendszer tervezői szerint biztonságosabb és megbízhatóbb lesz, mint az eddigi protokoll. Ugyanakkor nagyobb számokat kell kezelnie; mintha a postai irányítószámok ezentúl nem négy, hanem – mondjuk – nyolcjegyűek lennének. Ezáltal viszont mérhetetlenül több internetes cím jöhet létre az IPv4-hez képest, ami egyébként „csak” négymilliárd körüli cím kezelésére volt alkalmas.

A tesztátálláskor azonban viszonylag kicsi volt a forgalom, így sokak szerint a mostani teszt nem volt elegendő a nagyarányú átállás modellezésre. Jelenleg a három nagy internetes cég, a Facebook, a Yahoo, a Google próbálta ki, milyen lenne az átállás, és hozzájuk csatlakozott a különböző források szerint még 200-400 kisebb internetes cég.

A teszt során a Facebook egymillió felhasználót irányított át az IPv6-os címére, de nem nőtt meg a segélykérések száma az ügyfelekkel foglalkozó részlegükön. Ennek oka lehetett az is, hogy a felhasználók inkább egymással beszélték meg a problémákat, de sem kizárt, hogy még a hírekben szereplő fél óránál is rövidebb volt a fennakadás. A Google-nál 65 százalékkal ugrott meg az IPv6-os forgalom, de ez viszonylag alacsony bázisról történt.

A 24-órás tesztüzem után egyébként a legtöbb IP-cím újra az IPv4-es protokollra állt vissza. Ugyanakkor a jövőben számos gond lehet az IPv6-os és IPv4-es címek együttéléséből. Az átállás ugyanis fokozatosan fog végbemenni, és egy ideig mindkét rendszernek párhuzamosan kell működnie.”

Forrás:
Jól sikerült az új internetcímek globális tesztje, HVG.hu, 2011. június 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Habzsoljon áramot éjszaka!

„Néhány éven belül a régi villanyórákat intelligens mérők válthatják fel, az átalánydíjak helyett tarifarendszer jöhet, naprakészen látni fogjuk, hány forintnál jár a villanyszámlánk. Az okos mérés bevezetése ösztönözheti a tudatos energiafelhasználást, és kiegyensúlyozottabbá teheti a magyar energiarendszert. De a kiépítése kétszázmilliárd forintba is kerülhet.

Érdemes lehet este indítani a mosást, vagy megvárni az éjszakát a hajszárítással, ha Magyarországon is bevezetik az okos mérőrendszert a villamosenergia piacán. A jelenlegi átalánydíjas fizetés helyett tarifacsomagok jöhetnek, a fogyasztó pedig a mérőóráján követheti, hogy mikor mennyibe kerül az áram, amit fogyaszt.

A háztartási mérést és számlázást az elmúlt évtizedekben a szolgáltatók úgy alakították ki, hogy az a legegyszerűbb rendszerben és a legolcsóbban működjön. Ehhez elég volt a mindenütt jellemző indukciós mérők alkalmazása, és az éves leolvasás. Időközben azonban jelentős változások történtek: egyrészt egyre fontosabb az unió tagországaiban az energiatakarékosság, másrészt a tagállamokban már a háztartási fogyasztók is vehetnek áramot a szabadpiacon. Ráadásul mindeközben az elektronika is sokat fejlődött. Ezért piaci, fogyasztói és technikai oldalról is elavult a most alkalmazott mérés, míg az új a villamosenergia-rendszer egészének, a szolgáltatónak és a fogyasztónak egyaránt előnyös lehet (az okos mérés rendszerét a gázszolgáltatásban is be lehetne vezetni, de az előzetes számítások szerint ott kevésbé valószínű a megtérülése).
…
Mit is tud az okos mérés? Olyan rendszerről van szó, ami folyamatosan ellenőrzi a háztartás fogyasztását, rögzíti az áramfogyasztás idejét, és képes a különböző időpontokhoz más-más tarifákat rendelni. Az eredményt automatikusan továbbítja a központnak, tehát nincs szükség leolvasásra. A rendszer minden szintjén megtakarítás érhető el, ami végül az árakban is látszik.
…
Az uniós irányelv előírja, hogy 2012 szeptemberéig minden tagországnak meg kell vizsgálnia az okos mérés lakossági bevezetésének gazdasági lehetőségeit, és amennyiben kedvező értékelés születik, 2020-ig a fogyasztók 80 százalékát el kell látni okos mérőeszközökkel. A direktíva nem határozza meg, milyen technológiát kell alkalmazni a bevezetésénél, és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa.

Az uniós irányelvet a hazai villany- és gáztörvényben is rögzítették, tavaly az Energiahivatal már el is készíttette az okos mérés bevezetésének elvi lehetőségeiről szóló tanulmányt. A cégeknél folynak előkészítő munkák, több helyen megindult a próbaüzem, a gázszolgáltató Tigáz szolgáltatási területén 25-30 próbaóra üzemel.”

Szerkesztői megjegyzés:
Eléggé egyoldalúra sikeredett ez a cikk. Kimaradtak belőle az árnyoldalak (magánszféra védelmének problémái) és a műszaki nehézségek, illetve a műszaki megoldások kiforratlanságai.

Forrás:
Habzsoljon áramot éjszaka!, Index.hu, 2011. június 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

“Az internet a szabadság tere” – interjú Nyitrai Zsolt államtitkárral

„ A tapasztalatok szerint az informatika a korrupció által különösen veszélyeztetett terület, óriási túlszámlázásokkal. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy reális árakat fizessen az állam a beszállítóknak?
– A kormányváltást követően azonnal felülvizsgáltuk az állam informatikai szerződéseit és valóban az Ön által említettek jellemezték a területet. Azonnal hozzáláttunk a nagy kormányzati informatikai szerződések újratárgyalásához; ezzel mostanáig 15 milliárd forintot takarítottunk meg a költségvetésnek.

A Figyelő hetilap egy korábbi cikke szerint egy éve alig vannak állami megrendelések az informatikai szektorban. Nem ebből származik részben a megtakarítás?
– Nem, ez kizárólag a meglévő, futó szerződések újratárgyalásából adódik, amelyek ketyeghettek volna tovább a régi árral, ha nem lépünk. Volt olyan beszállító, akinél 80 százalékos kedvezményt értünk el.

Akkor ő összességében elég jól járt. Egy ideig vélhetően a normálisnál sokkal nagyobb profittal dolgozott, mégis maradhat az állam ügyfele.
– Így is meg lehet közelíteni a dolgot, meg úgy is, hogy van egy új kormányzat, amely ésszerűen működik.

Igen, de úgy tudom, azok a cégek, amelyek az újratárgyalás során nem voltak hajlandók jelentős árcsökkentésre – esetleg éppen azért, mert korábban is tisztességes árréssel dolgoztak -, azok most kiesnek a megrendelői körből.
– Nem gondolom, hogy fennállna ez a veszély.

Miért nem?
– Azért, mert nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan konstrukciókat alakítsunk ki, amelyek tükrözik a piaci viszonyokat.

Ez azt jelenti, hogy nem minden beszállítótól várnak el számottevő engedményt, hanem differenciálnak?
– A kormányzati szerződések újratárgyalása még folyamatban van. Van, amit már lezártunk, de van olyan is, amit öt-hat tárgyalási forduló után sem tudtunk még megnyugtatóan lezárni.

Deklarált célja a minisztériumnak, hogy a beszerzéseknél a hazai cégeket részesítse előnyben. Hogyan oldható ez meg az uniós előírások megsértése nélkül?
– Ez egy fontos téma, meg lehet találni az egészséges munkamegosztást a magyar és a multinacionális vállalatok között, melyek egyébként szintén sok honfitársunknak adnak munkát. Mindezt természetesen a magyar és az EU-s jogszabályok betartásával és az új közbeszerzési törvény keretein belül.

Hogyan lehet tehát előnyben részesíteni egy hazai céget? Van mozgástér a tenderkiírások módszereiben vagy az elbírálásban?
– A kormány feltett szándéka, hogy megerősítse a magyar vállalkozásokat, hogy a magyarok sikeresek lehessenek a saját hazájukban. Ez a kiindulópont, és ebből nem tudunk engedni. Az Új Széchenyi-terv jelentős forrásokat strukturált át a kis- és közepes vállalkozások felé, ennek már látszanak az eredményei, harmadára csökkent a beérkezett pályázatok elbírálásának ideje, mint korábban és mindeközben háromszorosára gyorsultak a kifizetések. Tehát igen, van erre mozgástér.

A Digitális Megújulás Cselekvési Tervben kitűzték egy kormányzati informatikai közbeszerzéseket kontrolláló szervezet megalakítását. Mikor kezd dolgozni ez a szervezet?
– Az új közbeszerzési törvény elfogadása után. Az előző kormányzati ciklusokban bevett gyakorlat volt, hogy nagy informatikai beszerzéseket nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva kivettek a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt ellenzéki politikusként én is többször bíráltam. Az új közbeszerzési törvény tervezete elkészült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt az előkészítője és nemsokára tárgyalni fogja az országgyűlés.

A közbeszerzési törvény tervezete éppen amiatt kapott kritikákat, mert a korábbinál sokkal több esetben tenné mellőzhetővé a pályázatok nyilvános meghirdetését.
– A demokrácia tökéletes működését mutatja, ha egy vitaanyag kritikát kap, de a kritikák ellenére az új közbeszerzési törvény átlátható lesz. A megelőző nyolc év gyanús ügyei után nem is lehetne ez másként, ezért a közpénzek felhasználása fölött jóval erősebb kontrollt érvényesítünk. Ezt szolgálja az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény is, mely ezen a héten került a parlament elé, és sokkal erősebb jogosítványokat fog az ÁSZ-nak biztosítani, mint korábban.

A minisztérium által kidolgozott cselekvési tervben szereplő nyolcvan akcióból az idei második negyedévben az ütemezés szerint több mint ötvennek már folynia kell. Sikerült tartani ezt a célt?
– Ez egy négyéves időszakra szóló terv, a végrehajtása elkezdődött, időarányosan szerintem jól állunk. A program kiszámítható és számon kérhető, mert határidőket és felelősöket is tartalmaz, de annyira azért rugalmas, hogy alkalmazkodni lehessen a gyorsan változó technológiai trendekhez. A cselekvési tervre azért volt nagy szükség, mert az előző ciklusban nem volt infokommunikációs stratégia, nem lehetett tudni, merre megy a hajó. Csak tanulmányok készültek, de azok is mind a fiókban maradtak.

Van olyan akció, amely az ütemezéshez képest elmaradásban van?
– Az egyes akciókat pont azért monitorozzuk, hogy ezt elkerüljük, ezért ami késik, azt gyorsítjuk. De vannak már komoly eredmények, ide sorolom például azt, hogy az alkotmányba bekerült az infokommunikáció, abban a formában, hogy az állam a közszolgáltatások színvonalának emelése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nyitott a technológia új vívmányainak alkalmazására. Ez az Európában is egyedülálló passzus örök hivatkozási alap lehet akár az eljövendő költségvetési vitákban is.

A monitoring belső használatra készül, vagy nyilvánosan is követhető lesz?
– Nyilvánosan is követhető. Az államtitkárságunk fontosnak tartja az átláthatóságot. Úgy, ahogyan eddigi is, minden ügyben rendszeresen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.
…
Nemrég egy szakmai konferencián beszámolt az államtitkárság elmúlt egy évéről. Többek között azt mondta, „néhány napon belül” az állam maga oldja meg a jogszabályok megismerhetővé tételét a Magyarorszag.hu oldalon. Mikortól fog élni az új rendszer?
– Az előkészítést lezártuk, a rendszert teszteljük, pár napon belül valóban magas szintű szolgáltatást nyújt majd.

Az egyik legfontosabb vállalás a szélessávú internetes lefedettség növelése. Mi történt eddig ennek érdekében?
– Valóban az egyik legfontosabb programpontunk, hiszen vállaltuk, hogy 2013-ra megvalósul Magyarországon a 100 százalékos lefedettség, összhangban az Európa Unió digitális menetrendjével. A kormány az idén 12 milliárd forintot különített el a célra, szeptembertől lehet majd pályázni erre a pénzre. A megvalósítást a helyi vállalkozások bevonásával képzeljük el, lehetőséget adva arra, hogy a szükséges hálózatokat kiépítsék az adott területen. Azt várjuk, hogy a 12 milliárd forintos pályázati alap ugyanekkora beruházói forrást mozgat majd meg.

Mi az álláspontja a netsemlegesség kérdéséről, vagyis arról az elvől, hogy az interneten zajló forgalom korlátozatlan és ellenőrizetlen legyen ?
– A hivatalos és a magánvéleményem is az, hogy az internet a szabadság tere, ahol korlátozás nélkül kell megjelenniük a tartalmaknak. Vannak azért határok, amelyeket nem szabad átlépni, itt elsősorban a büntetőjogilag üldözött tevékenységekre gondolok.
…
Többször említette az előző ciklus hibáit. Van olyan program, amelyet érdemes továbbvinni abból az időszakból?
– Jó ötlet volt, hogy – igaz csak elviekben, a szavak szintjén -, megnyitották a kapukat a nyílt forráskódú programok előtt. De a kezdeményezésből végül semmi nem lett. Most viszont végigvisszük ezt, ennek sikeréért több tesztprogramot indítottunk, melyek a nyílt forráskódú alkalmazások közigazgatási célú fölhasználását vizsgálják. Készülőben van továbbá a kormányhatározat, amely előírja az államigazgatásban az ODF (Open Document Format) használatát. A ciklus végére az egész kormányzati szektorban elterjedhet a nyílt forráskódú szoftverek használata. Ez korszakalkotó jelentőségű változás lesz, és remélem, hogy hasonló áttörést sikerült majd elérni az úgynevezett okos mérők bevezetésével is.”

Forrás:
„Az internet a szabadság tere” – interjú Nyitrai Zsolt államtitkárral, Galambos Péter, [origo.hu], 2011. június 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hatvanöt éve indult az első kereskedelmi mobilszolgáltatás

„Az első kereskedelmi mobil rádiótelefon szolgáltatás 1946. június 17-én indult a Missouri államban található St. Louisban. Az akkor elképesztő modernnek számító rendszer számos aspektusából különbözött a mai mobiltelefonos technológiáktól: Így például nem a ma kizárólagosan elterjedt cellás megoldást alkalmazta a szolgáltatást az AT&T-vel közösen üzemeltető Southwestern Bell, hanem az egész várost egyetlen adóállomással sugározták be.

A mobilszolgáltatás akkortájt nem a GSM és NMT rendszerek által később használt 450-900+ MHz-es frekvenciasávban működött, hanem a 150 MHz-es sávban, lényegében VHF-alapokon. A rendszer voltaképpen az analóg kapcsolóközpontoknak adott egy rádiós kimenetet, így a rádiótelefonnal fel lehetett hívni más mobilos előfizetőket, valamint vezetékes számokat – a kapcsolás természetesen visszafelé is működött. Az előfizetésért havi 30 dollárt kellett fizetni, a hívás pedig egységáras volt, mivel még nem álltak rendelkezésre olyan rendszerek, mellyel megfelelő hatékonysággal lehetett volna az időt mérni.

A hívás felépítése a technológia sajátosságai miatt egészen máshogy történt, mint manapság: az előfizető a mikrofongomb benyomásával a kapcsolóközpontot érte el, ahol először azonosítania kellett magát, majd az operátor kapcsolta a hívott felet. Később a visszaélések elkerülése végett biztonsági kódot is kértek az ügyféltől, a rendszer azonban ezzel együtt is gyenge lábakon állt adatbiztonság terén, hiszen a beszélgetésbe kis túlzással bárki belehallgathatott, akinek a megfelelő frekvencián üzemelő rádiókészüléke volt.

Az egyzónás mobilrendszer további érdekessége volt, hogy adó- és vételi oldalon a rádiókészülékek korlátozott teljesítménye miatt más-más antennát alkalmazott, így a központi antenna csak adóirányban működött, a vételt a város öt pontján elhelyezett vevőantenna biztosította. A rádiótelefon arra az antennára csatlakozott, mely a legjobb jel-zaj viszonyt kínálta.

A Mobile Telephony Service (MTS) névre hallgató rádiótelefon-rendszert valójában csak nagy jóindulattal lehetett mobilnak nevezni. A fél-duplex rendszerben működő adó-vevő berendezések tömege megközelítette a 40 kilogrammot, így kizárólag gépkocsikba szerelve lehetett használni egy-egy példányt. ”

Forrás:
Hatvanöt éve indult az első kereskedelmi mobilszolgáltatás, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Miért félünk az elektronikus számlától?

„2010 júliusában az Európai Tanács elfogadta az áfadirektívát módosító új számlázási irányelvet, amely célul tűzte ki, hogy legkésőbb 2013. január 1-jétől az Európai Unió határain belül kerüljenek egységes megítélés alá és minősüljenek egyenértékűnek az elektronikus és a papíralapú számlák. Jelenleg mégis számos akadály áll az elektronikus számlázás dinamikus terjedésének útjában. Ezen akadályok közé tartoznak különösen a nemzeti általános forgalmi adózási jogszabályok által támasztott változatos technikai követelmények, a számlázással kapcsolatos jogbizonytalanság és végül, de nem utolsósorban az, hogy egyes adózók tartanak az adóhatóság elektronikus számlákkal kapcsolatos ellenőrzésétől.
…
Az irányadó rendelkezések jelenleg kétféle technológiai megoldást tesznek lehetővé az elektronikus számlák kiállítására. Ez egyrészt a PKI rendszerű, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számlázás, másrészt az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) történő számlázás. Az elektronikus számlák formátumára ugyanakkor jelenleg nincs (és nem is várható) különleges rendelkezés, nincs továbbá speciális előírás az elektronikus számlák továbbítására, azok kézbesítésének útjára sem – igaz, az adóhatósági ellenőrzések során meghatározott fájlformátumban szükséges a hatóság számára bemutatni az elektronikus bizonylatokat.

A fenti, megengedőnek tűnő jogszabályi háttér ellenére a magyar adózók mégis alacsony arányban alkalmazzák az elektronikus számlázási megoldásokat. Gyakorlati tapasztalataink szerint a legerősebb visszatartó erő a bizonytalanság (azaz a kiforratlan gyakorlat és technológiai háttér), valamint az adóhatósági ellenőrzéstől való félelem. Bár jelenleg nem létezik olyan hatósági eljárás, amely során az adózók az elektronikus számlázási megoldás bevezetését megelőzően kérhetnek hatósági jóváhagyást a bevezetni kívánt rendszerre, és csak „élesben” van lehetőség felmérni, hogy a számlázó rendszer valóban a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban működik, tapasztalataink szerint az adóhatóság nyitott az új megoldásokra, és – az elektronikus számlázással kapcsolatos alapelvek teljesítésén túl – meglehetősen tág mozgásteret biztosít az adózók számára.
…
A közelmúltig az egyik legjelentősebb probléma az elektronikus számlák kontírozásának kötelezettsége volt, azonban immár lehetőség van a könyvelésre vonatkozó információkat az eredeti számlához csatolt mellékletként, elektronikus formában szerepeltetni, feltéve, hogy a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon és az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik.

A másik legégetőbb pont, a papíralapú számlák elektronikus archiválása vonatkozásában viszont még vannak nyitott kérdések, mind jogszabályi, mind gyakorlati téren. Az irányadó jogszabályi háttér alapján a lehetőség adott arra, hogy a cégek a papíralapú számlákat elektronikus úton őrizzék meg, fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy úgynevezett zárt rendszerben történő megőrzéssel. Ezen megoldások gyakorlati megvalósításával kapcsolatban azonban, különös tekintettel a befogadói oldalra – például mi minősülhet zárt rendszernek –, nem ismert semmiféle hatósági álláspont.

Lényeges változás az elektronikus számlázással kapcsolatos technológiai megoldások terén várható: 2013. január 1-jétől elektronikus számla várhatóan előállítható lesz egyéb informatikai megoldások segítségével, feltéve, hogy a számlázással kapcsolatos alapelveket az adózó bizonyíthatóan teljesíteni tudja. Mindez új lendületet adhat a módszer terjedésének.”

Forrás:
Miért félünk az elektronikus számlától?, Veszprémi István, Világgazdaság Online, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Erdélyi digitális adattár a világhálón

„Felavatták Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által létrehozott Erdélyi Digitális Adattárat, amely révén elérhetővé válik a világhálón keresztül az erdélyi kulturális és tudományos örökség.

Az EME kolozsvári székházában pénteken tartott sajtótájékoztatón Sipos Gábor, az EME elnöke elmondta, hogy a szervezet honlapján elérhető adattár több mint hatezer dokumentumot tartalmaz. Az Erdélyi Digitális Adattárat az EME azzal a céllal hozta létre, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. Az adattár elsősorban az erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de helyet kapnak benne más gyűjtésekből származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok.

Az anyagok összegyűjtése, rendszerezése és elektronikus feldolgozása mellett az adattárban sokoldalú keresési lehetőség működik, az érdeklődésre számot tartó dokumentumok letölthetők, illetve a saját gyűjtésű kutatási adatok feltölthetők. Az adattár létrehozásának gondolata az EME és az Országos Széchényi Könyvtár között 2005-ben született együttműködési megállapodáshoz nyúlik vissza. A digitalizációs munkálatok 2005-ben kezdődtek el, az adattár keretrendszerének kiépítése és az adatok feltöltése két éve zajlik.

A következő hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként európai szintű digitalizációs programokba is bekapcsolódjon, és saját adatait az Europeana portálon keresztül is elérhetővé tegye – olvasható az EME közleményében. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet 1859-ben alapították az erdélyi tudományos élet fellendítése érdekében.”

Forrás:
Erdélyi digitális adattár a világhálón, SG.hu/MTI, 2011. június 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bezár a képbazár

„A PhotoHall közelmúltbeli bezárása látványos, de magyarázatra szoruló következménye volt egy olyan jelenségnek, amely a digitális képalkotó készülékek fejlődéséből adódik. A készülékek (az egyszerűbb, mobiltelefonba szerelt kamerák is) ma már mindent tudnak, amiért néhány éve még a képkidolgozó szolgáltatók segítségét kértük, nyomtatásra pedig – mivel szinte minden háztartásban van már internet és számítógép –gyakorlatilag nincs szükség.

Az évtized elején még úgy tűnt, hogy a digitális fotószolgáltatások kínálják a mentőövet a hagyományos (film- és papíralapú) fotóipar számára a digitális korba történő átmenet idején. A valóságban azonban inkább csak az agóniájukat hosszabbította meg, átmenetileg elfedve azt a tényt, hogy az innováció itt nemcsak a filmelőhívás technológiáját, de az egész kapcsolódó szolgáltatóipart nyugdíjba küldte.
…
az átlag-felhasználó szintjén – a felvételek „alapból” megfelelnek az igényeknek, nincs szükség a szakember utómunkájára.

Talán ennél is látványosabb az a változás, ami a nyomtatás terén történt. A kinyomtatott fényképnek régen volt egy „megosztó” funkciója, így lehetett a megörökített élményt utólag bemutatni a nagymamának, vagy a kollégáknak. Ma ezt a szerepet egyrészt a Facebook, az Iwiw vagy bármelyik egyszerű levelezőrendszer tölti be. Másrészt meg a tévé (amin újabban USB-port is van, elsősorban azért, hogy pendriveról is tudjunk képeket nézegetni), a laptop, vagy legrosszabb esetben a nagyképernyős okostelefon.

A fentiek miatt a digitális fotószolgáltatások piaca az utóbbi két-három évben drámaian összezsugorodott – nemcsak nálunk, hanem az egészv ilágon (csupán annyi a különbség, hogy a fejlettebb, nagyobb internetlefedettségű országokban mindez néhány esztendővel korábban következett be). A kereslet csökkenésével párhuzamosan a kamerás mobil szép lassan felfalta a kompakt kamerák piacát – vagyis a legfontosabb szolgáltatás és termék, ami miatt az ügyfél betévedt a „képboltokba”, egyszerűen kiment a divatból.

A problémával nemcsak a PhotoHall küzd, hanem az összes olyan vállalat (beleértve a világmárkákat is, a Kodaktól a Fujiig), amelyik nem elég erős és diverzifikált ahhoz, hogy a profi és félprofi kamerákkal, vagy a képalkotáshoz nem kapcsolódó termékekkel továbbra is a kínálatban tudjon maradni.

Valami véget ért: a képkészítésben és kidolgozásban nincs szükségünk többé szolgáltatói segítségre. A szolgáltatás itt a szemünk előtt „archiválódott”, ugyanúgy, mint a történelmi múltban mondjuk a patkolókovács vagy a sarkantyúkészítő mestersége.”

Forrás:
Bezár a képbazár, Hargittai Miklós, Népszabadság, 2011. június 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

A szerzői jog kalózai


Forrás:
A szerzői jog kalózai. A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcserélő hálózatokig, Bodó Balázs, Typotex Kiadó, ISBN 978-963-2794-25-9, 2011

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Kormányhatározat az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének elfogadásáról és a 2009–2010. évi akcióterv módosításáról


Forrás:
A Kormány 1193/2011. (VI. 15.) Korm. határozata az Államreform Operatív Program 2011–2013. időszakra szóló akciótervének elfogadásáról és a 2009–2010. évi akcióterv módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 64. szám, 2011. június 15., 13893-13900. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányhatározat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének elfogadásáról

Forrás:
A Kormány 1195/2011. (VI. 15.) Korm. határozata az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének elfogadásáról,, Magyar Közlöny, 2011.évi 64. szám, 2011. június 15., 13902-13907. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottsága elnökének kinevezéséről

„A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérõl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése alapján dr. Nyikos Györgyit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottsága elnökévé – 2011. június 6-ai hatállyal – kinevezem…”

Forrás:
A miniszterelnök 44/2011. (VI. 16.) ME határozata a Regionális Operatív Programok Monitoring Bizottsága elnökének kinevezéséről, Magyar Közlöny, 2011. évi 65.szám, 2011. június 16., 14595. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

T/3585. számú törvényjavaslat az alapvető jogok biztosáról

Forrás:
T/3585. számú törvényjavaslat az alapvető jogok biztosáról, Magyar Köztársaság Kormánya, Előadó: dr. Navracsics Tibor, 2011. június (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

T/3586. számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Forrás:
T/3586. számú törvényjavaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, Magyar Köztársaság Kormánya, Előadó: dr. Navracsics Tibor, 2011. június (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.