Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. július 5-július 11.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet
Teljes körű adatreformra van szükség a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint
Tárgyszavak: adatpolitika, gazdasági versenyképesség, Magyarország, tudásalapú fejlődés, Virág Barnabás

Közigazgatás, politika

Vágújhelyi Ferencet a Pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, közigazgatási személyzeti ügyek, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Pénzügyminisztérium, Vágujhelyi Ferenc
Megnyílt a 306. magyarországi kormányablak
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, György István, kormányablakok, Magyarország, Szekszárd, Tolna megye
Versenyképesebb és dinamikus üzleti szolgáltatási piac kell az Európai Bizottság Bizottság frissített reformajánlásai szerint
Tárgyszavak: európai egységes piac, Európai Unió, piaci verseny, szabályozás, szakmai szolgáltatások
Több mint 35 milliárdot osztanak szét a települések között
Tárgyszavak: kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország, Pogácsás Tibor, Schmidt Jenő

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. július 5-július 11.

A Kormány 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 130. szám; 2021. július 8.; 6056-6061. o. (PDF)
409/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 130. szám; 2021. július 8.; 6062-6063. o. (PDF)
410/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény eltérő alkalmazásáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 130. szám; 2021. július 8.; 6063. o. (PDF)
399/2021. (VII. 7.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmény diplomaátadó és tisztavató rendezvénye veszélyhelyzet idején történő megtartásának szabályairól szóló 351/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 129. szám; 2021. július 7.; 6004. o. (PDF)
31/2021. (VII. 7.) EMMI rendelet az egészségügyi és szociális intézmények területén történő maszkviselés szabályairól
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 129. szám; 2021. július 7.; 6027. o. (PDF)
18/2021. (VII. 6.) BM rendelet a szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggő határátkelőhelyek és oltópontok kijelöléséről, valamint az ukrán határon részleges, ideiglenes határzár bevezetéséről szóló 17/2021. (VI. 29.) BM rendelet módosításáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 128. szám; 2021. július 6.; 5972. o. (PDF)

Teljes körű adatreformra van szükség a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint

„A koronavírus utáni világ nem lesz ugyanaz, mint előtte volt, emiatt egy továbbfejlesztett növekedési modellt kell találni és működtetni – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) ülésén.

A tőkeintenzív, minőségi tényezőkre kell helyezni a hangsúlyt, mivel a tudás a tehetség egyre inkább felértékelődik. A jövő zöld és digitális – tette hozzá. Az alelnök pozitívumként értékelte, hogy a recesszió ellenére sem fordult vissza a magyar felzárkózás, Ausztriához tavaly közel 2, az EU átlagához képest 1,5 százalékot javult.

Várhatóan a helyreállás sokkal gyorsabb lesz, mint a legutóbbi válság alatt, már a harmadik negyedévben elérhetjük a 2019. végi szintet. 1,5 -2 év alatt helyreállhat a fogyasztás, ami korábban 8 év volt. Az idei növekedés az alelnök szerint 6 százalék körül alakulhat, amivel az európai mezőny dobogójára kerülhetünk.

Ugyanakkor figyelmeztetett, világ egészen más irányt mutat, egyre többet költenek a gazdasági szereplők immateriális javakra. A magyar beruházásoknak is ebbe az irányba kell elmozdulniuk – tette hozzá. Emellett teljes körű adatreformra van szükség.

Az adat lesz az új olaj – fogalmazott Virág Barnabás.

Azok az országok kerülnek kedvező helyzetbe amelyek tudással információval tudnak versenyezni. Aki nem ezt használja ki, az lemarad – mondta Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint ma már meg lehet kérdőjelezni, hogy az olcsósággal érdemes-e versenyezni, ehelyett tudással, nagyobb értékű termékekkel, szolgáltatásokkal megnyerni a vevőket. Csath Magdolna kritizálta a versenyképességi rangsorokat, mivel néha hatalmas javulás történik egy-egy listában, ami kétségeket vet fel. Példaként hozta fel az IMD 2021-es rangsorát, amelyben Magyarország egy év alatt 5 helyet javított, miközben Lengyelország 8 helyzet rontott.

Nagyon sok sebből vérzik ez a rendszer – fogalmazott a közgazdász. Ugyanakkor méltatta az MNB termelékenységi, illetve fenntarthatósági jelentését.”

Forrás:
Új növekedési modellre lesz szükség; Járdi Roland; Világgazdaság; 2021. július 7.

Közigazgatás, politika

Vágújhelyi Ferencet a Pénzügyminisztérium államtitkárává nevezték ki

„Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 202. § (2) bekezdése alapján – a miniszterelnök javaslatára – Vágujhelyi Ferencet 2021. július 8-ai hatállyal a Pénzügyminisztérium államtitkárává kinevezem…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
A köztársasági elnök 375/2021. (VII. 7.) KE határozata államtitkári kinevezésről; Magyar Közlöny; 2021. évi 129. szám; 2021. július 7.; 6031. o (PDF)

Megnyílt a 306. magyarországi kormányablak

„Folyamatos a kormányablak-hálózat fejlesztése és bővítése, a tervek szerint ez év végére 317-re nő az ilyen integrált kormányzati ügyfélszolgálatok száma – mondta György István, Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Szekszárdon.

György István a tolnai megyeszékhely Bezerédj utcájában megnyílt 306. magyarországi kormányablak átadásán felidézte: a kormányablakrendszer kialakítása tíz évvel ezelőtt indult azzal a céllal, hogy az ügyfelek igényeit minél hatékonyabban, minél gyorsabban, minél jobb környezetben sikerüljön kielégíteni.

A kormányhivatalok a járási hivatalokkal együtt több mint 2500 ügytípust intéznek, volt olyan év, amikor a kormányablakok ügyfélforgalma elérte a 15 milliót – közölte az államtitkár.

Szavai szerint egy kormányablak átadása nagy jelentőségű, nem úgy tekintenek rá, „mintha csepp lenne a tengerben”, hiszen egy ilyen ügyfélszolgálat évente 50-100 ezer ember ügyeit képes végezni.Az államtitkár a hatékony, eredményes munkavégzés érdekében fontosnak nevezte a kormányablakokban dolgozók folyamatos képzését és az informatikai modernizációt, a számítógéppel, ügyintézői beavatkozás nélkül intézhető ügyek számának növelését.

György István felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémia okozta veszélyhelyzet következtében több mint 2 millió okmányt kell megújítani Magyarországon. Arra kérte az érintetteket, ne halogassák az ügyintézést, használják ki a kormányablak adta lehetőségeket.

Domokos Péter, a Miniszterelnökség kormányablakokért felelős miniszteri biztosa arról szólt, hogy tavaly a koronavírus-járvány ellenére az államigazgatás nem állt le, a kormányablakok több mint 10,6 milliós ügyfélforgalmat bonyolítottak le, ami azt jelenti, hogy az ügyfelekkel és „az ügyintézőkkel szemben foganatosított védelmi intézkedések” megfelelőek, rugalmasak voltak.

Kitért arra, hogy Magyarországon 6,2 millió ember lakik olyan helyen, ahol van kormányablak, az állammal kapcsolatos ügyek intézéséhez átlagosan 14 kilométert kell utazni, és a kormányablakhálózatot a mobilizált ügyfélszolgálatokat biztosító kormányablakbuszok rendszere egészíti ki.

A fejlesztések nem álltak le a pandémia miatt: idén újabb négy kormányablakbusz áll munkába, megújul az ügyek megoldását segítő tudástár, a kijelzők tartalma a kormányablakokban, nő az otthonról intézhető ügyek száma, és még a nyáron biometrikus ügyfélkapcsolati végpontokat alakítanak ki a beérkező parpírmennyiség csökkentésére – sorolta.

Hozzátette, hogy ez év végén mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontokat, úgynevezett kioszkokat helyeznek üzembe, amelyeknél éjjel-nappal 15 ügykörben lehet ügyet intézni, az igényelt okmányokat a posta kézbesíti.

Horváth István fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy történelmi lépés volt az egyablakos ügyintézés bevezetése a közigazgatásban.
Az elmúlt tíz évben beigazolódott, hogy igenis lehet egy ablakon keresztül az állampolgárok szempontjából is kedvezően hivatali ügyeket elintézni – fogalmazott. Hozzátette, hogy a kormányablakok a közigazgatás hiteles formái, a közigazgatásba vetett bizalom jelképei lettek az emberek szemében.

Horváth Kálmán, Tolna megyei kormánymegbízott azt közölte: a Bezerédj utcai kormányablakot egy okmányirodából alakították ki a kormány 38 millió forintos támogatásának köszönhetően. Ez a tizedik ilyen ügyfélszolgálat Tolna megyében.”

Forrás:
Megnyílt a 306. magyarországi kormányablak; Origo.hu/MTI; 2021. július 8.

Versenyképesebb és dinamikus üzleti szolgáltatási piac kell az Európai Bizottság Bizottság frissített reformajánlásai szerint

„A mai napon a Bizottság frissített reformajánlásokat terjesztett elő hét szakmai szolgáltatás szabályozásával kapcsolatban. A ma közzétett ajánlások célja, hogy ösztönözzék és támogassák a tagállamokat egy, a növekedésnek, az innovációnak és a munkahelyteremtésnek kedvező szabályozási környezet létrehozásában, illetve hogy elhárítsák a szolgáltatások egységes piaca tekintetében fennálló akadályokat.

Az aktualizált ajánlások azt mutatják, hogy a tagállamok az ajánlások első, 2017-es közzététele óta csekély előrelépést értek el a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó szabályok megreformálása terén. Csak néhány tagállam tett lépéseket az aránytalan szabályozás megszüntetése érdekében. Összességében a reformok csak részben teljesítették a Bizottság ajánlásait, és a legtöbb tagállamban további jelentős javításokra van szükség a szabályozás terén.

A célzott és hatékony strukturális reformok bevezetése ezekben az ágazatokban számos, a világjárvány által súlyosan érintett európai ipari ökoszisztéma javát szolgálná azáltal, hogy nyitottabb üzleti környezetet teremtene, szélesítené a választékot, valamint kedvezőbb árakat és innovatívabb szolgáltatásokat biztosítana a fogyasztók és az ipar számára.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Az üzleti szolgáltatások alapvető fontosságúak az európai gazdaság számára. Az európai fogyasztók és az ipari ökoszisztémák is tőlük függnek. A mai ajánlások új lendületet adnak a tagállamoknak az egységes szolgáltatási piac versenyképességének és ellenálló képességének javítására, és hozzájárulnak a Covid19-válság utáni helyreálláshoz. Az elmúlt 4 év reformjainak korlátozott előrehaladása világossá tette számunkra, hogy magasabb fokozatba kell kapcsolnunk. Az Európai Bizottság kész támogatni a tagállamokat e folyamat során.”

A ma előterjesztett ajánlások hét, magas növekedési, innovációs és munkahelyteremtési potenciállal rendelkező szakmai üzleti szolgáltatásra összpontosítanak: az építészek, a mérnökök, az ügyvédek, a könyvelők, a szabadalmi ügynökök, az ingatlanközvetítők és az idegenvezetők által végzett tevékenységekre. Az ajánlások azokkal a nemzeti szabályokkal foglalkoznak, amelyek e tevékenységek gyakorlásának lehetőségét vagy módját szabályozzák, például azáltal, hogy számos tevékenység végzését speciális képesítés meglétéhez kötik, vagy korlátozzák, hogy a tevékenységet milyen társasági formával vagy tulajdonosi struktúrával rendelkező vállalkozások végezhetik. Ezek a gyakorlatok korlátozhatják a versenyt, valamint a vállalkozások tőkéhez, méretgazdaságossági előnyökhöz és innovációs lehetőségekhez való hozzáférését. A szabályozott szakmákhoz való hozzáférést és azok gyakorlását valóban gyakran említik a szolgáltatások egységes piaca tekintetében fennálló egyik legfőbb akadályként.

Ennek szellemében az ajánlások a következőkre összpontosítanak: i. a reformok terén elért előrelépések nyomon követése; ii. a figyelem ráirányítása azokra a területekre, ahol túlzott a szabályozás; valamint iii. azon területek meghatározása, amelyeken a reformok a legkedvezőbb gazdasági hatást válhatják ki.

Ez a közlemény elemzi és értékeli, hogy az egyes tagállamokban a hasonló szakmákra milyen mértékű korlátozások érvényesek.

A közlemény és az ajánlások a Bizottság azon ambiciózus programjához kapcsolódnak, melynek célja a szolgáltatások európai egységes piacának integráltabbá, versenyképesebbé és dinamikussá tétele, ahogyan azt az aktualizált, 2020-as új uniós iparstratégia[2] is megfogalmazta. A közleménnyel a Bizottság a jogérvényesítési cselekvési tervben[3] meghatározott egyik fő intézkedést hajtja végre.

Háttér-információk

Az üzleti szolgáltatások – amelyek közé számos szakmai szolgáltatás is tartozik – az uniós hozzáadott érték mintegy 13%-át, illetve az uniós munkahelyek mintegy 14%-át teszik ki. Ezek az ágazatok valamennyi ipari ökoszisztémára kiterjedő köztes szolgáltatásokat nyújtanak és kulcsszerepet töltenek be az európai gazdaságban. Következésképpen a szakmai szolgáltatási ágazat megfelelő működése jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a jólét biztosításához. Emellett az ágazat zökkenőmentes működése fontos szerepet fog játszani a Covid19-válság utáni erőteljes gazdasági helyreállásban.

Ez a közlemény aktualizálja és megerősíti a tagállamoknak címzett, a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó nemzeti reformokról szóló 2017-es ajánlásokat. A közlemény továbbá a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2013-as felülvizsgált 2013/55/EU irányelv által előirányzott kölcsönös értékeléshez kapcsolódó nyomonkövetési intézkedések részét képezi.

A konkrét szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti szabályokra vonatkozó részletesebb elemzés egy, az ajánlásokat kísérő szolgálati munkadokumentum keretében érhető el.

További információk

A szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó 2017. évi reformajánlások áttekintéséről és aktualizálásáról szóló közlemény

Szolgálati munkadokumentum

2017. évi iránymutatás a szakmai szolgáltatások szabályozására vonatkozó reformjavaslatokhoz”

Forrás:
A Bizottság egy versenyképesebb és dinamikus üzleti szolgáltatási piac kialakítására szólította fel a tagállamokat; Európai Bizottság; 2021. július 9.

Több mint 35 milliárdot osztanak szét a települések között

„A Magyar falu program keretében a héten már 9,3 milliárd forintot kaptak a települések, illetve 25,8 milliárd forintra pályázhattak az önkormányzatok a Belügyminisztérium kiírásán.

A szokásos évi 5 milliárd forint helyett idén 25,8 milliárd forintra pályázhattak az önkormányzatok, a támogatást a feladatellátást szolgáló fejlesztésekre költhetik.

Minden évben kiírja a Belügyminisztérium a belterületi utak, az önkormányzati ingatlanok és a sportlétesítmények fejlesztését célzó pályázatot, amelyek közül 3 milliárd forintot az utakra költenek a települések, 1-1 milliárdot a másik két célra, és a megemelt költségvetési keret mellett is ezek az arányok maradtak – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke (TÖOSZ). Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára arról számolt be, hogy az 1498 pályázóból 1434 település részesül támogatásban, belterületi utak felújítására 1220 önkormányzat nyert forrást, 177 intézményfejlesztésekre, illetve 27 új sportlétesítmény kialakítását támogatta a minisztérium, valamint 56 meglévő intézmény fejlesztését. A nyertes önkormányzatok közül 881 település, illetve városrész kétezer lakos alatti, 432 pedig kétezer és tízezer lakos közötti lélekszámú.

A TÖOSZ elnöke szerint fontos, hogy a kistelepülések pályázati forráshoz jussanak, önerőből ugyanis nem tudnák finanszírozni az említett feladatokat. Hasonló célt szolgál a Magyar falu program is, amelynek keretében a héten 9,3 milliárd forintot kaptak a nyertes pályázók. Ezt óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére, temetők felújítására, valamint falusi civilszervezetek ingatlan-, jármű- és eszközbeszerzésére, illetve rendezvényekre fordíthatják.

A játszótereken gyorsan kopnak az eszközök, így folyamatos cserére szorulnak, illetve mindig szüksége van forrásra a temetőknek is, most a belső utak építéséhez szükséges anyagköltségre pályázhattak – emelte ki Schmidt Jenő. Hozzátette, a gépjárműadó elvétele óta a korábbinál nagyobb szükség van a civilszervezetek támogatására, 2600-2700 településen ugyanis nincs olyan bevétele az önkormányzatoknak, amelyből biztosíthatná ezek működését.

A TÖOSZ elnöke szerint a fenti pályázati célok mellett szükség lenne fejlesztésekre a szociális- és gyermekétkeztetést ellátó konyhák infrastruktúrájának korszerűsítésére is, valamint a gyermekjóléti és egyéb szociális szolgálatok gépjárműveinek korszerűsítésére is szükség lenne.
Továbbá a közterületek rendezéséhez szükséges gépbeszerzés támogatására is jelentős az igény a települések részéről – tette hozzá.

Falusi civileknek 4,8 milliárd

Újabb támogatást kaptak a Magyar falu program nyertes pályázói, a 9,3 milliárd forintból 1,5 milliárd jutott óvodai játszóudvarok és közterületi játszóterek felújítására. Egy pályázó legfeljebb ötmillió forintot kaphatott, és 349-en nyertek forrást e célra. Temetőfelújításra összesen 3 milliárd forint forrást kapott a 470 sikeresen pályázó települése. Ezt az összeget temetői járdák, közvilágítás, kerítés, ravatalozó felújítására fordíthatják. Az elnyert forrás legnagyobb hányadát, összesen 4,8 milliárd forintot 1490 falusi civilszervezet kapta, a támogatást 6 millió forintig ingatlanvásárlásra, 5 millió forintig járműbeszerzésre, és 2-2 millió forintig eszközök vásárlására, illetve programokra, rendezvényekre fordíthatják. Idén eddig összesen 14 pályázatot írtak ki 70 milliárd forintnyi támogatással, ebből 7 lezárult.”

Forrás:
Több mint 35 milliárdot osztanak szét a települések között; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2021. július 6.

Közigazgatási, politikai informatika

Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést. A szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről érdeklődjön hitelnyújtójánál!

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, a következő linken: https://www.nav.gov.hu/nav/ebev_portal. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezésmenüből indítható.

A keresetkimutatásban egy év, a lekérdezést megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő 12 hónap adatai szerepelnek, vagyis egy 2021. július hónapban indított lekérdezés 2020. június 1. – 2021. május 31. napja közötti időszakra vonatkozik.
Mivel a keresetkimutatás a munkáltatók, kifizetők által havonta NAV-hoz lejelentett adatok alapján készül, a szolgáltatást csak azok tudják igénybe venni, akikről a munkáltatójuk az adott időszakban nyújtott be a NAV-hoz adó- és járulékbevallást.
A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható – ezek aktuálisan kiválaszthatók a program listájából. Jelenleg választható, szolgáltatáshoz csatlakozott hitelnyújtók:
COFIDIS Magyarországi Fióktelep, Erste Bank Hungary Zrt., Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt., K&H Bank Zrt., MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., Magyar Cetelem Bank Zrt., MKB Bank Nyrt., MKB-Euroleasing Autólízing Szolgáltató Zrt., OBERBANK AG Magyarországi Fióktelep, OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Zrt., Sberbank Magyarország Zrt., Sopron Bank Burgenland Zrt., Unicredit Bank Hungary Zrt.

(Az elektronikus keresetkimutatás jogszabályi hátterét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (24) bekezdése és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rend. 24/A. §-a adja.)”

Forrás:
Támogatja az online hitelkérelmezési folyamatot a NAV elektronikus keresetkimutatása; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2021. július 5.

Egyszerűsödik az automatikus fizetési könnyítési kérelmek benyújtása

„Új kérelemmel bővült az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) kitölthető űrlapok típusa, az AUTRESZ elnevezésű adatlapon már benyújthatók, módosíthatók, visszavonhatók egyes fizetési könnyítési kérelmek. Az új adatlap elsődleges célja, hogy jelentősen egyszerűsödjön a részletfizetési kérelmek ügyintézése.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) online nyomtatványkitöltője, az ONYA használatához nincs szükség semmilyen külső program telepítésére: segítségével egyszerűen, webes eléréssel, akár okoseszközről is, pár koppintással intézhető számos ügy, csupán ügyfélkapus regisztráció kell hozzá. További előnye, hogy a beküldött dokumentumok garantáltan hiba nélkül kerülnek a NAV-hoz, ugyanis az esetleges pontatlanságok már a kitöltéskor, a beküldés előtt kiderülnek.

Az ONYA most már a fizetési könnyítési kérelmek, részletfizetések intézését is jelentősen megkönnyíti. Az alkalmazásba belépve az AUTRESZ-adatlapon a rendszer automatikusan beazonosítja a kérelmezőt, vagy az általa képviselt szervezeteket, személyeket is, ezért ezeket az adatokat külön nem kell beírni. A kitöltés ezáltal rendkívül egyszerű: pár kattintással benyújtható, módosítható és visszavonható a kérelem. Az adatlapon természetes személyként legfeljebb 1 millió forintra részletfizetést, megbízhatónak minősített adózóként 3 millió forintot el nem érő adótartozásra lehet fizetési könnyítést (részletfizetést vagy fizetési halasztást) kérni.

Az AUTRESZ adatlap mellett továbbra is elérhetők az Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ÁNYK) FAG01 és FAM01 űrlapjai, amelyeken ugyanúgy kérelmezhetők ezek a könnyítések, azonban az egyszerűség miatt javasolt az új ONYA felület használata.
Az ONYA ezen a weboldalon, vagy a NAV honlapján az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból érhető el.
A NAV-nál online intézhető ügyek köre folyamatosan bővül.”

Forrás:
Egyszerűsödik az automatikus fizetési könnyítési kérelmek benyújtása; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2021. július 6.

Sors László, leköszönő NAV vezér: páratlan mennyiségű adatból dolgozhattunk

„Július 8-ától Vágujhelyi Ferenc vezeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Sors László, leköszönő vezető a növekedés.hu-nak röviden így búcsúzott a hivataltól.

Július 8-tól Vágujhelyi Ferenc vezeti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt.

Sors László, a NAV leköszönő vezetője így összegezte az elmúlt években elért eredményeket:
„a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rugalmasan, szakszerűen és innovatív megoldásokkal ültette át a gyakorlatba a progresszív adópolitikát, az adózás digitalizációjával egyszerűsítette az állampolgárok és a vállalkozások adóügyeit, megteremtette a közérthető hivatali kommunikáció alapjait.

Nem utolsó sorban páratlan mennyiségű adat hozzáférhetőségét és elemezhetőségét tette lehetővé a gazdasági folyamatok tisztulása céljából, világviszonylatban is elismert eredménnyel. Ennek a hivatalnak a munkatársai ma rendezett jogállású alkalmazottként, igazságos bérrendszerű munkahelyen dolgozhatnak.

Munkatársaim eredményeire büszkén adom át a stafétát a NAV következő vezetőjének.” – tette hozzá.”

Forrás:
Sors László, leköszönő NAV vezér: páratlan mennyiségű adatból dolgozhattunk; Növekedés.hu; 2021. július 8.

Péterfalvi Attila: az ügyfélkapus azonosítás az ellenzéki előválasztásnál nem vehető igénybe

„ Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve – mondta az adatvédelmi problémákról Péterfalvi Attila az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke elmondta a véleményét a pedofilellenes törvényről, a civilszervezetek adományozásáról és arról is, miért nem vizsgálta még a hatóság az internetes sütiket.

– Május 25-én nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslatát Kocsis Máté és Selmeczi Gabriella. Ebben van egy úgynevezett pedofilnyilvántartás, aminek az volna a lényege, hogy a szülőknek, a hozzátartozóknak és a gyermek felügyeletét ellátóknak lehetőségük lesz arra, hogy megnézzék, hogy van-e a gyermek közelében pedofil. Látja a rendelkezés gyakorlati alkalmazását?

– Azt nem még, de az elfogadott szabályrendszer kialakításában a hatóságunk részt vett, bár a jogszabályt nem küldték meg előzetesen véleményezésre. Amikor a hírek után megjelent az Országgyűlés honlapján a szöveg, akkor hivatalból véleményeztük, és azonnal észrevételeket tettem, aminek a lényege az volt, ugye azt fontos hangsúlyozni, hogy többféle megoldás érvényesülhet. Van már lengyel nyilvántartás, viszont nem tudunk olyan európai nyilvántartásról, amely a GDPR alkalmazása óta, tehát 2018. május 25. után lépett volna hatályba.

– Márpedig passzolnia kell.

– Két kérdésnek is passzolnia kell. A bűnügyi adatkezelések és a bűnügyi nyilvántartás adatkezelése a bűnügyi irányelv hatálya alá tartozik, viszont amikor megnyitjuk a nyilvánosság számára, az már GDPR-os adatkezelés. Az alaptörvény az egyik mérlegelési szempont, a másik pedig a GDPR. A cél az akceptálható, a gyermekeknek a védelme, de hogy a célhoz kötöttség mellé milyen konkrét szabályokat rendelünk, szükségesség, arányosság, adatminimalizálás elve, ezeknél a kérdéseknél a hatóság módosító javaslatokat tett. Akkor lehet hozzáférni ehhez az adatbázishoz, ha az szükséges, de hogyan tudom igazoltatni azt, hogy szükséges?

– Nem elég a puszta kíváncsiság?

– A puszta kíváncsiság nem elég.

– Mondhatom azt, hogy a gyerek felügyeletét látom el, szeretném tudni mindenkinek, aki százméteres körzetben van, az adatait?

– Ez is egy kérdés volt, hogy egyáltalán ki jogosult és az is, hogy miért szükséges, hiszen azzal, hogy valaki egy ilyen adatbázist megnyit vagy keres benne, ezt a rendszer nyilvánvalóan naplózza. Az elszámoltathatóság kérdése mindenképp fölmerülhet, hiszen az adatkezelésnek meghatározott célja van. Másrészt pedig az is egy külön kérdés volt, hogy ezt az adatot kivel oszthatja meg.

– Elmegy a gyerekem a táborba, akkor én ott elvileg a táborvezetőtől a portásig mindenkit megkereshetek az adatbázisban? És ha találok valamit, az összes többi gyerek szülejének elmondhatom?

– Ezeket a kérdéseket tettem föl én is a véleményezés kapcsán, például a lépcsőházban elmondhatom-e azoknak a szomszédoknak, akiknek hasonló korú gyerekük van, vagy az iskolában szülői értekezleten vagy egy munkaközösség tagjaként elmondhatom-e. Ezeknél nyilván esetileg kell mérlegelni, de volt egy bizonytalan fogalom, hogy harmadik személlyel megoszthatja, de nem terjesztheti. Az Országgyűlés bizottsága akceptálta a hatóság észrevételeit, és az elfogadott törvény szövege az adatvédelmi kérdésekben összhangban van a hatóság álláspontjával.

– A pedofil adatbázis örök időkre szól, vagy mentesülni lehet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés során?

– A bűnügyi nyilvántartásnak az adatait nyitjuk meg. Nagyon fontos kérdés, hogyan valósítja majd meg a program, hogy a bűnügyi nyilvántartásnak egy szeletét lehessen látni, és ne lehessen adott esetben a résen át bejutva az egész rendszert feltörni és hozzájutni olyan adatokhoz is, amelyek nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ennek meg fogjuk nézni a működését a gyakorlatban is, illetve a GDPR alapján a jogszabály előkészítőjét terheli a hatásvizsgálat is, és itt a kockázatokat, a biztonsági kérdéseket is értékelni kell.

– Amíg nincs hatásvizsgálat, addig nem is léphet hatályba maga a rendelkezés?

– Hatályba léphet a rendelkezés. Ezek azok az izgalmas alkotmányossági kérdések, amelyekre nincs még válasz. Amikor mi véleményezzük a jogszabályt, jelezni fogjuk, hogy ez hatásvizsgálati kötelezettség alá esik, de nincs meg a hatásvizsgálat. A köztársasági elnököt sem köti az, aláírhatja attól még a jogszabályt, mert nincs hozzá hatásvizsgálat, de ha a törvény hatályba lép, és egy panaszos hozzánk fordul, akkor mi követelhetjük a hatásvizsgálatot.

– Egy másik érdekes jogszabály a civilszervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendelet, amit a kormány módosított, és a hírek szerint még módosítani is fog. Az első verzióban az szerepelt, hogy értékhatárra tekintet nélkül az éves jelentésekben nyilvánosságra kell hozni az adományozók kilétét, aztán elhangzott egy ötszázezer forintos értékhatár, és úgy tűnik, hogy más megoldásokon is gondolkodik a kormány. A hivatalának van ezzel a jogszabállyal dolga?

– Miután a természetes személy adományozók esetében személyes adat kezeléséről van szó, ráadásul olyan személyes adatok kezeléséről, amelyeket kötelező nyilvánosságra hozni, értelemszerűen van, mégpedig ez mind a két jogot érinti: a személyes adatok védelmét és közérdekből nyilvános személyes adatokét. A személyes adat nyilvánosságra hozatala egyrészről a GDPR vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni, másik oldalon pedig a magyar információszabadságra vonatkozó szabályozás értelmében, ha személyes adat nyilvánosságáról van szó, akkor azt törvény rendelheti el, és az közérdekből nyilvános személyes adat lesz.

– Itt egy rendeletről beszélünk most.

– Az adat nyilvánosságra hozatalához törvényi szabályozásra van szükség. A szükségesség, arányosságnál fölmerül az, hogy nem mindegy, hogy száz forint az adomány vagy ötszázezer forint vagy egymillió forint, ez is egy kérdés lehet. Az is kérdés lehet, hogy minden civilszervezetre vonatkozik-e, vagy esetleg vannak kivételek a civilszervezetek közül.

– Milyen szempontok szerint lehet kivételt megállapítani?

Lehet kivételeket találni, de meg kell indokolni alkotmányosan. Alapvetően a támogatás átláthatósága egy legitim cél lehet, hiszen a pártok, pártalapítványok támogatása átlátható, és nem gondolom, hogy a pártokon kívül nincs olyan civilszervezet, amely a politikára hatni tudna vagy akarna. Kérdés, hogy akkor mi különbség a párt meg az a civilszervezet között, amely ugyanúgy hatni képes a politikára.

– Magyarán, rájuk ugyanez a szabályozást célszerű alkalmazni?

– Álláspontom szerint igen, ez lehet egy legitim cél, de az is kérdés, hogy mindenki, vagy vannak ez alól kivételek. Szerintem egy cizelláltabb szabályozásra van szükség, mint a megjelent kormányrendelet. Itt is föl kell hívni a figyelmet, hogy noha ez nemzeti kompetencia, de az EU-s joggal harmonizálni kell, és az is kérdés, hogy a támogatónak milyen adata kerül nyilvánosságra. Ebből az első közhasznúsági jelentés után lehetnek ügyek, és az ügyekből akár előzetes döntéshozatali mechanizmus is lehet a luxemburgi bíróságnál. Ez olyan terület, amelynél az EU-s joggal való harmonizációt szintén meg kell teremteni, ezért nyilván a hatóságot be kell vonni a jogszabály véleményezésébe.

– A szabályozás bírálói azt mondják, hogy ez arra kiválóan alkalmas, hogy azt az adományozót eltántorítsa az adományozástól. Ez releváns érv?

– Énszerintem nem, de ezért fontos az értékhatár is. Ezek egy része lehet paranoia, és nyilván a véleménynyilvánítás szabadságával is összefügghet ez a kérdés. Ha valaki ilyen szervezetet támogat, ezért szerintem fontos az, hogy legyen igenis egy összeghatár. Én azt mindenképp jó iránynak tartom, és a szükségesség, arányosság szempontjából is fontos, hogy nem száz forint, hanem, mondjuk, ötszázezer.

– A civil választási bizottság elnöke azt mondta még májusban, hogy az ellenzéki előválasztáson, ha valaki az ügyfélkapun keresztül bejelentkezik vagy egy videochat felületen felmutatja az igazolványát, amit beazonosítanak, átkódolnak és már nem a személyes adataival vesz részt a választáson. A hivatal látja már ezt a rendszert?

– Nem látjuk. Az előválasztás intézményét a magyar jog nem ismeri, erre nézve speciális jogszabályi rendelkezések nincsenek, tehát a GDPR rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy csomó olyan szabály van, amit be kell tartani, de nem nemzeti, törvényi rendelkezések alapján, hanem közvetlenül a GDPR-ból levezethetően. Illetve az adatvédelmi hatóság kiadott egy hosszú ajánlást, ez egy olyan szempontrendszer, amelynek a teljesítését, alkalmazását a hatóság számon fogja kérni. Értelemszerűen ez érvényes az előválasztásra is. Itt mindjárt egyébként egy olyan kérdés is fölmerül, hogy a Momentum jelezte, a 17 éveseket is be kívánják vonni, de erre nincs nemzeti szabály.

– Szülői hozzájárulást kell nyilván.

– Az én álláspontom is ez. Van, aki ezt nem osztja, mondván, hogy ma már a digitális világban ez nem igaz. A GDPR azt mondja, hogy a gyermekek számára nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnál 16 év a korhatár. Ez nem gyermekek számára nyújtott, tehát 18 év a korhatár, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy kell a törvényes képviselőnek a hozzájárulása. Szóval egy csomó kérdés fölmerül ezzel kapcsolatban, amit végig kéne gondolni. Ha nincs törvényben szabályozva, akkor hogy lehetne ebbe bevonni egy állami intézményrendszert, vagyis az ügyfélkapus azonosítást? Az állam nyilván ehhez nem társulhat, mert ez nem egy nemzeti törvényben szabályzott eljárás, az állam pedig az adatkezelés során azt teheti meg, ami a feladata, a feladata pedig törvényben rögzített. Tehát az ügyfélkapus azonosítás az ellenzéki előválasztásnál nem vehető igénybe.

– Ha nincs az előválasztás új intézményére speciális jogszabály, akkor például a hatóság korábbi döntéseit, határozatait iránymutatásként, precedensként fel lehet használni?

– Igen, és erre föl is hívja egyébként az ajánlás a figyelmet. A Párbeszédtől kaptuk az első visszajelzést, és ebben az volt, hogy figyelembe fogják venni a jövő évi választásoknál, illetve az előválasztásnál is. Ha beadványt kapunk, akkor számon fogjuk kérni azt a követelményrendszert, amelyet a választásokkal kapcsolatban jó előre megfogalmaztunk.

– A szankciók élnek már? A honlapjukon olvasom, hogy Budapest Főváros Kormányhivatalának a XI. kerületi hivatala kapott egy tízmilliós adatvédelmi bírságot az adattovábbítás kockázataival arányos adatbiztonsági intézkedések elmulasztása miatt.

– Igen, élnek a szankciók. Ez egyébként egy közepes bírság, az államháztartási törvény szerinti költségvetési szerveknél húszmillió forint a maximális bírság összege. Ha gazdasági szereplőket is figyelembe veszünk, akkor százmilliós bírság is született már adatvédelmi incidens ügyében. Összességében az elmúlt három évben 260 és 270 millió forint közötti az összesített jogerősen kiszabott bírságösszeg.

– Milyen volt egyébként az adatbiztonság a Covid alatt? Mert az egészségügyi adataink Excel-táblán, e-mailen közlekedtek, láttuk a központi irányítási rendszer zavarát néhány napon keresztül, szóval nem tűnt a vészhelyzetben nagyon olajozottnak a rendszernek ez a része.

– Mindenkit új feladatok elé állított a pandémia, és nem mindenki volt erre felkészülve. Például az oktatás átállásakor a digitális rendszerre a hatóság adott ki tájékoztatót. Az állami adatkezelőknél is a pandémia elleni küzdelem nyilván nagyon sok erőforrást vitt el, és bekövetkeztek olyan problémák, mint akár ez az adatvédelmi incidens is az Excel-táblánál. Nyilván a hatóság a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy sok érintett van az ügyben, különleges adat kezeléséről van szó. Az adatbiztonságnál látunk problémákat, nem voltunk erre teljes mértékben felkészülve.

– És egy következőnél már fel leszünk rá teljes mértékben készülve?

– Az állami adatkezelőknek rendelkezniük kell informatikai, biztonsági szabályzattal, adatvédelmi incidenselhárítási tervvel, a pandémia visszaszorulása után jó lenne energiát fordítani arra, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felülvizsgálják ezeket a szabályzatokat, terveket és adott esetben naprakésszé tegyék.

– A Covid alatt megszaporodott az internetes aktivitásunk, minden új látogatásnál felugrik egy adatvédelmi beállítások ablak. Látja a hatóság ennek a gyakorlati működését?

– Nincs olyan átfogó vizsgálatunk, amely ezeket a sütiket ellenőrizné. Nyilván tudjuk és jelezzük is és adott esetben számon kérjük azokat a szabályokat, amelyeket a GDPR tartalmaz. Ez összefügg az érintett jogokkal, illetőleg az adatkezelési tájékoztatóval, miről és hogyan kell tájékoztatni, illetve milyen választási lehetősége van a felhasználóknak, milyen sütik azok, amelyek a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükségesek, illetőleg melyek azok, amelyek kényelmi szolgáltatások, marketingadatokat gyűjtenek. Nagyon fontos kérdés a külföldre történő adattovábbítás, ha nincsen vagy nem tudjuk igazolni, hogy éppen milyen védelem van az adott országban. A hatóság ezeket vizsgálja konkrét esetekben, de átfogó vizsgálatot nem indítottunk még. Tudom, hogy egy hiányosság, tervezzük is, csak a kérelmek, a beadványok, ha minden erőforrásunkat elviszik, akkor a hivatalbóli vizsgálatokra kevesebb jut, és most a Covid alatt számtalan beadvány érkezett.

– Az emberek, akikért elméletileg a GDPR-rendszer van, használják? Mert nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy bárki, aki, mondjuk, Hongkongból akar egy mobiltelefonról irányítható botmixert vásárolni, az elkezdené vizsgálni, hogy Európai Unió meg a távoli ország között milyen rendszerek lépnek életbe. Egyszerűen rákattint, hogy elfogadom.

– Az egyik problémája éppen az az adatvédelmi tájékoztatóknak, hogy nem elég tömörek, nem elég közérthetőek, nem segíti sok esetben piktogram a tájékozódást, hanem valóban ez van, hogy ki akarja pipálni, nem olvassa el, csak beikszeli.

– Vagy ha ott végig kell rajta futni, akkor elmegy egy másikhoz.

– Ez az egyéni felelőssége is az érintettnek, de az adatkezelés szempontjából is nyilván nem ezek az optimális tájékoztatók. ”

Forrás:
Péterfalvi Attila: az ügyfélkapus azonosítás az ellenzéki előválasztásnál nem vehető igénybe; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2021. július 8.

12 ezer ügyfél bevonásával kísérletbe kezd az FKF, digitális segítséggel újulhat meg a lakossági szemétszállítás

„ Ha sikert hoz a tesztprojekt, digitális segítséggel megújulhat a lakossági szemétszállítás.

A Fővárosi Közterület-fenntartó tájékoztatása szerint a most induló tesztprojekt előkészítése során a kerületeket és a kukásautók járatútvonalait is szakmai alapon választották ki. A tesztelésbe bevont címek kijelölésekor a FKF Nonprofit Zrt. elsődleges szempontja volt, hogy teljes Budapestre reprezentatív legyen a minta, így egyformán szerepelnek kertes- és társasházas övezetben lakó ügyfelek, intézmények és gazdálkodó szervezetek, továbbá pesti és budai kerületek is. A választás végül a XV., a X., és a II. kerületekre esett.

Összesen 12 ezer fogyasztót kér a társaság a kísérlet keretében arra, hogy a számukra kiküldött, egyedi QR-kóddal ellátott matricát ragasszák fel kukáikra. A hulladékgyűjtő tartályok azonosítását Nyugat-Európa több nagyvárosában, például Bernben, Dortmundban, Drezdában is alkalmazzák.

Az egyedi kódot egy speciális programmal beolvasva azonnal látható, hogy a szolgáltató az adott tartályhoz kapcsolódóan milyen szolgáltatást biztosít.

Mint a közleményükben írják, az FKF számára számos problémát okoz, hogy a kukák nincsenek azonosítóval ellátva. Pillanatnyilag csak adatbázisok segítségével nyerhetők ki azok az információk, hogy hol, milyen típusú edényekből mekkora mennyiség is van kihelyezve az ügyfelekhez. Az egyedi, QR-kódos azonosító bevezetésével a raktárból kikerülő tartályok már az átadás pillanatában az ügyfélhez rendelhetők, mondhatni azok teljes életútja nyomon követhető.

A tesztprojekt keretében kifejlesztették a budapesti hulladékszállítást szervező szakemberek munkáját segítő mobil applikációt is.

A naprakész információk alapján pontosabban lesz tervezhető a kukásautók útvonala. Az FKF számára így hatékonyabb lehet a járatszervezés, ami lényegében azt jelenti, hogy többet tudnak kihozni ugyanabból. Az is fontos szempont, hogy egyszerre tud majd növekedni a szolgáltatási színvonal és ezen keresztül az ügyfél elégedettség is – teszi hozzá a fővárosi társaság.

A kukás edények pontosabb nyilvántartása előnyös lesz azért is, mert a pontos beazonosíthatóság nagyobb tudatosságra és odafigyelésre ösztönzi az ügyfeleket a hulladékok szelektálása terén. Így remélhetőleg kevesebb hulladékból lesz szemét, ezáltal több papír, fém és műanyag újrahasznosítása válik lehetővé másodlagos nyersanyagként.

Az optimálisabb útvonalak egyben kevesebb üzemanyagot és kisebb károsanyag-kibocsátást jelentenek, ami szintén jól illeszkedik a főváros klíma- és környezetvédelmi stratégiájához, írja közleményében az FKF.
Nem utolsósorban pedig a QR-kód bevetésével kiszűrhetők lesznek a nem fizető ügyfelek is, ami összességében méltányosabb teherviselést eredményez. A nem fizető ügyfelek szolgáltatásba való bevonásával várhatóan csökken az illegálisan kihelyezett hulladék is, ezáltal maga a főváros is tisztább, rendezettebb lesz. A jogszabály szerint minden ingatlanhasználónak fizetnie kell hulladékszállítási díjat, így az FKF ennek szellemében keresi fel az ügyfeleket és vonja be a szolgáltatásba.

Kiemelik, az ügyfelek a QR-kódot beolvasva a kísérleti szakaszban az FKF honlapjának tájékoztató oldalát érik el, ahol – szükség esetén – adategyeztetést, illetve módosítást tudnak kezdeményezni. A kísérlet sikere esetén a tesztprogramban részt vevő ügyfelek a jövőben az elsők között érhetik el az FKF fejlesztés alatt álló, „ügyfélközpontú, 21. századi digitalizált szolgáltatásait”.

A most egy budai és két pesti kerületet érintő kísérleti program év végi lezárásakor, annak fogadtatását látva dönt az FKF arról, hogyan tovább. A tapasztalatokat mérlegelve határoznak arról, hogy újból tesztelik a rendszert, továbbfejlesztve azt, vagy a sikeren felbuzdulva mihamarabb bevezetik az egész fővárosban.

„A tapasztalatokat az FKF az országban tevékenykedő többi hulladékgazdálkodási közszolgáltató céggel is meg fogja osztani, így segítve a körforgásos gazdaság fejlődését” – fogalmazott Mártha Imre, az FKF elnöke. ”

Forrás:
12 ezer ügyfél bevonásával kísérletbe kezd az FKF; Infostart; 2021. július 8.

Újabb kilencmilliárdért vesznek EDR rádióterminálokat

„ A Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft., a Fercom Systems Kft., valamint a Sagemcom Magyarország Elektronikai Kft. szállíthat EDR rádióterminálokat és kiegészítőket, nettó 9 milliárd forintért.

A tárgyalásos tender eredményét az ajánlatkérő Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.

A készenléti, illetve katasztrófavédelmi, katasztrófaelhárítási célú hálózathoz szükséges készülékek beszerzése négyszer 3 milliárd forintos keretösszegre szólt. Ebből az Airbus vagy egyenértékű rádióterminálok beszerzése eredménytelen lett.
A Hytera vagy egyenértékű rádióterminálok beszerzését a Nádor Rendszerház Irodaautomatizálási Kft. nyerte.
A Motorola vagy egyenértékű rádióterminálokat a Fercom Systems Kft. szállíthatja.
Végül a Sepura vagy egyenértékű rádióterminálok szállításának nyertese a Sagemcom MAGYARORSZÁG Elektronikai Kft. lett.

Mindhárom cég 3 milliárd forintos keretösszegre szerződött.”

Forrás:
Újabb kilencmilliárdért vesznek EDR rádióterminálokat; Németh Géza; Napi.hu; 2021. július 10.

Már félmillió magyar szerezte be az uniós oltási igazolást

„Papíralapon és elektronikusan is elérhető az uniós oltási igazolás.

Az első héten félmillióan szerezték be az uniós védettségi igazolást Magyarországon – mondta a kormányszóvivő a Facebookon közzétett videoüzenetében. Szentkirályi Alexandra emlékeztetett: az uniós védettségi igazolás július 1-jétől már az Európai Unió egész területén elérhető és megkönnyíti az unión belüli utazásokat.
Az igazolás már Magyarországon is elérhető papíralapon és elektronikusan is, angol-magyar nyelvű, és már az első héten félmillióan be is szerezték – közölte.
Hozzátette, a legegyszerűbb ezt otthon kinyomtatni az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) lakossági portálján keresztül. Továbbá le lehet tölteni akár mobiltelefonra is az EESZT lakossági alkalmazással, illetve lehet kérni a kinyomtatását kormányablakban és háziorvosnál is.

A kormányszóvivő elmondta, hogy a védettségi igazolásnak háromféle típusa létezik. Az oltási igazolvány a koronavírus ellen beoltottaknak jár, a tesztigazolvány azoknak, akiknek friss negatív PCR-tesztjük van, a gyógyultsági igazolvány pedig azoknak, akik átestek a fertőzésen.
Fontos tudni – folytatta -, hogy bár ez az igazolás formailag egységes az EU-ban, a tagállamok saját beutazási szabályokat is megszabhatnak. Ezért utazás előtt mindenképpen érdemes felkeresni a konzuliszolgalat.kormany.hu honlapot, ahol országonként meg lehet nézni az aktuális beutazási feltételeket.

Érdemes tudni azt is, hogy a kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően már nagyon sok országba utazhatunk akár magyar védettségi igazolvánnyal is – fűzte hozzá.”

Forrás:
Már félmillió magyar szerezte be a fontos iratot; Infostart / MTI; 2021. július 9.

A Pentagon törölte a JEDI nevű tíz milliárdos felhőprogramot

„A 10 milliárd dolláros felhőprojekt más formában indul újra.

Az amerikai védelmi minisztérium Joint Enterprise Defense Infrastructure (JEDI) nevű pályázatának győztese 2019 júliusában az Amazon Web Services (AWS) lett, de 2019 októberében a Pentagon bejelentette, hogy a 10 milliárd dolláros programot a Microsoft nyerte. Az Amazon megtámadta a döntést, később pedig azzal vádolta meg a Pentagont, hogy a végeredmény Donald Trump nyomására alakult ki, a politikus ugyanis a döntéssel Jeff Bezosnak akart ártani. A vállalat ezután új keresetet nyújtott be a washingtoni szövetségi bírósághoz.

Tavaly szeptemberben az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy a JEDI programot a Microsoft nyerte, mire az Amazon erre nyíltan korrupciót emlegetett és jelezte, hogy továbbra is harcolni fog a határozat ellen. Májusban az illetékes bíróság tárgyalni kezdte a benyújtott beadványokat. Most a Pentagon közölte, hogy a 2019 októberében adott megbízást visszavonta és a projektet újra kiírják, de Joint Warfighter Cloud Capability (JWCC) néven.

A Pentagon hangsúlyozta továbbá, hogy az új pályázatnál másképp fog eljárni, mint a JEDI esetében, mivel több partnercéget is ki fog választani. Az mindenesetre meglehetősen érdekes körítést ad a JWCC-nek, hogy a követelményeinek jelenleg kizárólag az Amazon és a Microsoft felel meg.

A Pentagon döntését Toni Townes-Whitley, a Microsoft amerikai ágazatokért felelős elnöke a blogbejegyzésében úgy kommentálta, hogy tiszteletben tartják és elfogadják azt. A redmondi konszern menedzsere hozzátette, hogy a hivatalnak egy nagyon nehéz döntést kellett meghoznia azzal kapcsolatban, hogy egy akár több esztendőn át elhúzódó jogi eljárásra kerüljön sor vagy igyekezzen a kialakult helyzetre egy másik megoldást találni. ”

Forrás:
A Pentagon törölte a JEDI programot; SG.hu; 2021. július 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. július 12.

Techno-diplomáciai Központ létesült az amerikai Purdue Egyetemen

A héten új interdiszciplináris kutatóbázis kezdte meg működését az amerikai Purdue Egyetemen. Az oktatási intézmény (amely erős kutatási tevékenységéről is ismert) a technológiai fejlődés élvonalába tartozó kutatási területek és az amerikai külpolitika metszéspontjában levő témákra kíván fókuszálni. A speciális szervezeti egység létrehozása mögött az a felismerés állt, hogy a 21. századi diplomáciában a technológia (amelyen elsősorban a társadalmi-gazdasági életben forradalmi, azaz amerikaiasan szólva diszruptív változásokat előidézni képes új területek, az 5G technológia, a Mesterséges Intelligencia és a gépi tanulás, a felhő számítástechnika, a robotika, a biotechnológia értendők) a nemzeti érdekérvényesítő tevékenységek, egyszóval a diplomáciai munka fókuszába kerül.
A techno diplomácia nyugodtan tekinthető a külpolitikai tevékenység frontvonalának, azon egyszerű oknál fogva, hogy manapság a tudomány és a technológia olyan mértékben meghatározza a társadalmi fejlődés menetét, hogy az a nemzeti (nemezetek közötti) politika alakításában is óhatatlanul megkerülhetetlenné válik.
Az intézményi vezetők elképzelése az, hogy a Purdue Egyetem új kutatóközpontja egyrészt a Szilícium-völgy legkiválóbb technológiai koponyáit vonja be a munkába, másrészt a Washingtonban koncentrálódó nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakmai elit számára teremti meg a lehetőséget a speciális szakterület tanulmányozására. Szándékuk szerint a Purdue új kutatóbázisa lehet az amerikai techno diplomácia „bölcsője”.
A vállalati szektorral is aktív együttműködést tervező egyetemi közösség az alábbi technológiai fejlesztési területeket jelölte meg kutatási irányként: Mesterséges Intelligencia, 5G hálózatok, félvezetők, digitális egészségiparok, digitális fizetési eszközök (kriptovaluták), kiberbiztonság és robotika. Mindezek mellett, részben az elmúlt év felismerései nyomán, a globális ellátási láncok tanulmányozása is kiemelt programelemként kap helyet a munkában.
Az új intézményi kezdeményezés egyik motorja Mung Chiang, a Purdue Egyetem Mérnöki Karának dékánja, aki 2019-2020-ban egy éven át az USA Külügyminisztériumának Tudományos és Technológiai Főtanácsadójaként dolgozott.
Az intézet tudományos tevékenységét egy tudományos ülésszakkal szeretné megnyitni: az idén szeptemberben rendezendő tudományos esemény a félvezetők globális ellátási láncának problémáit tűzi témául.
Purdue Launches Nation’s First Tech Tank Focused on Intersection of Technology and Diplomacy; Yahoo; 2021. július 7.
Purdue Center for Tech Diplomacy

Súlyosbodó chip hiány – egyre nagyobb gondot okoz a félvezetők szűkös készlete

A globálisan egyre nagyobb gondot okoz a félvezetők szűkös készlete. Egyrészt ugyan lassan csökkennek a CPU árak, viszont még hosszú hónapokra lesz szükség a helyzet normalizálódásához.
A DigiTimes szaklap arról ír, hogy gyakorlatilag egyik nagyobb tajvani szervergyártó sem áll jól ezen a téren. A terület jól ismert szereplői, így az Inventec, a Mitac Computing és a Wiwynn, együttesen a miatt panaszkodnak, hogy az Intel és az AMD nem tud számukra elegendő szerverchipet leszállítani, annak ellenére, hogy mindkét gyártó igyekszik nagyobb hangsúlyt helyezni ezekre a típusokra. Nyilván a jól felfogott üzleti (profit-) érdek áll a hozzáállás mögött, ám a jelek szerint most ez sem segít. Annak ellenére ugyanis, hogy itt a haszonkulcs jóval magasabb annál, mint amit a fogyasztói szegmensben megjelenő chipeknél megszokhattunk, az alkatrészhiány megakadályozza a meglévő megrendelések gyors kielégítését, mi több, egyes kritikus komponensek esetében a várakozási idő már 52 és 70 hét között van.
Az ilyen komplex chipek előállításához nagyjából 3 hónapra van szükség, ezt követi a tesztelés, majd pedig a csomagolás és a leszállítás, ami nyilván további időt vesz igénybe. Sem az Inventec, sem pedig a Mitac nem tudja kielégíteni a megrendelői igényeket, ez utóbbi esetében állítólag 20-30 százalékot kénytelenek tovább halasztgatni, míg a többek között a Facebook számára úgynevezett rack szervereket leszállító Wiwynn a szükséges switchek hiánya miatt küszködik hasonló problémákkal, ezen a téren pedig idén már nem is várnak érzékelhető javulást.
Nyilván a fenti szűkös keresztmetszetek, és a (legalábbis rövid távon) aligha javuló ellátási helyzet áll azon döntés mögött is, hogy a kínai technológiai óriás, a Huawei saját chipgyár építésébe készül fogni. A kezdetben Sanghajba tervezett üzem végül Vuhanban épül majd fel, és némi csúszással 2022-ban kezdheti meg a termelést, amelynek során 28 nanométeres gyártási eljárással állít majd elő chipeket. Az előállított termékpalettában az optikai kommunikációs chipek jelentik majd a fő hangsúlyt.
A beruházással a cél egyértelműen a külföldi (részben amerikai, részben pedig tajvani) technológiáktól való függőség felszámolása, és ezen a nemzetbiztonsági fontosságú területen az önellátás képességének a biztosítása. Ugyanakkor további kínai technológiai óriások is beszállnak a chipgyártásba: a BYD és a WingTech elsősorban az autóipar számára akarnak chipeket gyártani.
Súlyosbodik a chiphiány; Sg.hu; 2021. július 6.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Ukrajna magának követeli a borscsot

Egy ideje közhelyszerűen elfogadott tény, hogy a kulinária, azaz az ételkultúra a szélesen értelmezett nyilvános diplomácia (public diplomacy) egyik nagyon fontos eszköze lehet. Jól érzékelhető tény ugyanis, hogy a gasztronómia (méghozzá annak a „hétköznapi ember számára” fogyasztható változata, tehát nem a gazdag és kiváltságos eliteket megcélzó fine dining) a 21. századi tömegkultúra egyik legfontosabb (ha nem egyenesen a”a” legfontosabb) eleme lett.
A közdiplomácia, annak is a kulturális eszközök kapcsolatépítő erejét, imázsépítő potenciálját mozgósító szegmense, a kulturális diplomácia művelői ma már szívesen élnek a közismert ételek kultúra közvetítő erejének kiaknázásával. Gyakoriak a határokon átnyúló gasztronómiai fesztiválok, illetve a többtémájú kulturális rendezvényeknek, külföldi évadoknak is szívesen használt építőkövei, kiegészítő elemei a nemzeti konyhákat (vagy éppen a nemzeti ital kultúra kiemelkedő terméseit) felvonultató események.
Az ukrán diplomácia, amely a nemzeti identitásépítés témáját egyébként is tevékenysége fókuszában tartja, maga is szívesen nyúl a kulináriában rejlő lehetőségekhez. Ugyanakkor a térséget (elsősorban mostanában persze az ukrán-orosz határok mentén) megosztó szembenállás magától értetődő módon terjed ki az étkezési szokások, közismert ételek terepére is. Ukrajna diplomáciája (és az ország külpolitikai célkitűzései mellett kiálló lobbi szervezetek) most koncentrált akciósorozatot indítottak annak érdekében, hogy az UNESCO, az ENSZ kulturális és oktatási szervezete ismerje el a borscs levest az „ukrán nemzeti örökség elidegeníthetetlen részeként”. Az ügyhöz tudni kell, hogy az alapvetően leveszöldségekből, jó adag céklából, és többnyire valamilyen húsból készülő, kaporral és tejföllel ízesített tartalmas leves a térség jó néhány népének „nemzeti eledelei” közé számít: a lengyeleknek éppen úgy, mint az ukránoknak, és természetesen persze az oroszoknak (meg a belaruszoknak, de még a litvánoknak is).
A borscs nemzeti örökségként való elismertetéséért átfogó akciósorozatot kezdett az ukrán diplomácia. Ennek fontos állomásaként a közelmúltban nemzeti főzőeseményt rendeztek Washingtonban, ahol a világhírű ukrán főszakács mellett maga az ukrán nagykövetasszony is főzött a meghívott vendégeknek, akik (a State Department tisztségviselői mellett) az amerikai fővárosba akkreditált diplomaták közül kerültek ki. A fő fogás természetesen a borscs volt. A leves, ami népeket kötött össze századokon át.
Ignoring Russian claims, Ukraine urges UNESCO status for borscht; Victor Shiblie; The Washington Diplomat; 2021. július 6.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: kiberbiztonság – 2021. július 12.
Zsarolóvírusos támadás: lehetséges fegyver a geopolitikai érdekérvényesítésben?

Az elmúlt héten egymást érték az újabb és újabb kibertámadások. A zsarolóvírusos akciókra szakosodott bűnözői csoportok sem pihentek, de egyes hírek szerint az orosz külföldi titkosszolgálat, az SzVR hackeralakulatai is újfent aktivizálták magukat. Csupán a lényeget összefoglalva, mivel most nem a konkrét támadások jelentik talán a legizgalmasabb fejleményeket: ismeretlen bűnözők zsarolóvírusos támadást intéztek a Kaseya nevű amerikai vállalat ellen, amely rendszerfelügyeleti szoftvereket szállít a jellemzően a vállalati szférából kikerülő ügyfeleinek. Ennek következtében a támadás hatásai akár több száz céget is érintenek, a világ legalább tíz országában. Szakértők (és az ügyben megszólaló politikusok) egy része máris „minden idők legnagyobb” zsarolóvírusos támadásáról beszélt, ám óvatosabb hangok szerint korai még az ilyen értékelés. A támadók digitális víruskártevővel fertőzték meg a Kaseya cég egyes rendszerfelügyeleti eszközeit, amelyek aztán továbbszállították a „fertőzést” a cég termékeit használó online szolgáltatókhoz (mintegy 60 vállalathoz). Onnét aztán hamar tovaterjedt a kiberkártevő a szolgáltatások végfelhasználóihoz: ezeknek a cégeknek a száma akár az 1500-at is elérheti.
S
zinte az első perctől orosz elkövetők számlájára írták ezt az esetet (is), a hírhedt REvil csoportot jelölve meg a bűncselekmény végrehajtóiként. (Ugyanezen csoportot sejtették a május utolsó napjaiban elkövetett, a JBS húsipari vállalatcsoport elleni zsarolótámadás elkövetőjeként is.) A hírek szerint egyébként minden megfertőzött rendszer gazdájától 45 ezer dollárnyi váltságdíjat követeltek a bűnözök; később egyetlen 70 millió dolláros keretösszegben határozták meg követelésüket (amit aztán 50 millióra mérsékeltek).
Aztán nem sokkal később újabb kibertámadás híre rázta meg az egyébként is megrendült politikai elitet: az amerikai közélet egyik pólusának számító Republikánus Párt országos szervezetét érte hackertámadás. Hamar kiderült, hogy valójában az RNC egyik beszállítójának rendszere az áldozat. Támadóként a Cozy Bear kódnéven emlegetett (vagy a szakmában APT29-nek klasszifikált) egységet nevezték meg. Ez a csoport „állami kiberszereplő”, az orosz külföldi felderítő szolgálat kötelékébe tartozik. Egyebek mellett őket gyanúsítják a tavaly decemberi SolarWinds támadás (egy részének) végrehajtásával.

A gyorsított felvételként áramló folytatásos tévéjáték epizódjainak látszó események kapcsán egy átfogó gondolattal szembesül az ember: a világpolitikában (tekintve, hogy esendő emberek, nem pedig precízen hidegfejű sakkautomaták játszanak itt) szinte bármi megtörténhet. Az eshetőség azonban koránt sem azonos a valószínűséggel. Annak a valószínűsége, hogy mindössze két-három héttel az után, hogy az USA és Oroszország között párbeszéd indult az egymás mellett élés bizonyos minimum feltételeiről, méghozzá olyan konstrukcióban, amelyben Amerika 30 év „aszimmetrikus politizálása” után egyenrangú hatalomnak ismerte el Oroszországot, az meglehetősen csekély. Tehát amikor Oroszország megkapott valamit, amit három évtizede kért, vagy várt el magának, hogy ekkor összpontosított akciósorozatot indítson mindennek a megtorpedózására – mondjuk így, ez kevéssé valószínű. Közönséges halandó aligha ismerheti meg a történések mögöttes hátterét, de szögezzünk le egy „ismert ismeretlent”: Biden alkuja, egyezkedése Putyinnal őszinte döbbenetet, elemi dühöt váltott ki az amerikai hatalmi elit (a média, a „think tank land” szakértői körei és a politika egyes csoportjai) körében. Amit vártak, azt az establishment egyes számú szócsöve, a The Washington Post most megfogalmazta egy cikkében: „Itt az ideje, hogy Biden végre ultimátumot adjon Putyinnak” – követelte a hét közepén a lapban az amerikai politika csinálás két befolyásos alakja. E közben Oroszországból jóval kevesebb információ áramlik a közvélemény elé, de egyáltalán nem zárható ki, hogy a sokféle módon tagolt hatalmi elitek közül ott sem mindenki a nagyhatalmak közötti párbeszéd elkötelezett híve: sokan sokféle játszmában lehetnek érdekelve ott is, nyíltan, de inkább a színfalak mögött.

A háttéresemények, mozgatórugók megfejtésének kilátástalan feladata helyett érdemesebb egy olyan felvetéssel foglalkozni, ami a szakpolitika-formálók egy eredeti felvetésére fókuszál. Az elmúlt hét mozgalmas napjaiban ugyanis megjelent egy írás, ami egy akár forradalminak látszó koncepció csíráit tartalmazza. Az amerikai „civil szervezet” (valójában az atlantista poltikai gondolkodás egyik legmeghatározóbb szakmai-szakpolitikai műhelye), az Atlantic Council egyik kutatója fejtette ki: érdemes volna megfontolni a zsarolóvírusos támadások alkalmazását a kibertérben való érdekérvényesítésre. A dolog annyira meglepő, hogy talán nem is értjük elsőre. Az elmúlt félév zsarolótámadásai kapcsán, ezt jól tudjuk, elemi erővel vetődött fel, hogy a végrehajtó bűnözők valamilyen hallgatólagos módon azon ország hatóságainak „támogatását” élvezik, ahonnét a támadásokat végrehajtják. Az USA politikai-szakmai köreiben elterjedt az a nézet, hogy „Putyin, ha akarná, könnyű szerrel megakadályozhatná az amerikai vállalatok elleni ilyen hackertámadásokat”. A feltételezésben akár lehet igazság is, és persze jó adag abszurditás is: közismert ugyanis, hogy a kibertámadásoknál nem a támadók elfogása jelenti a legfőbb problémát – hanem egyáltalán a támadók kilétének a felfedése, a nevezetes „attribúció”. De, ebben a mostani gondolat csírában nem erről van szó.

A most publikált felvetés szerzője az egész kiberműveleti világ második számú legnehezebb problémájának áthidalására ajánl megoldást. Az attribúcióhoz hasonlóan nehéz (és azzal ráadásul szorosan összefüggő) az elrettentés problémája. A hidegháború idején kialakult működésmódok (amelyek viszonylag jól megakadályozták a nagyhatalmak nyílt összecsapását), jórészt annak az elhitetésén alapultak, hogy nem érdemes megtámadni a másikat (mert úgysem lesz sikeres, vagy mert ha sikeres lesz, nagy árat kell érte fizetni). Ez a koncepció a kibertér viszonyai között is kézenfekvőnek (és egyszerűnek) látszik – ám a valóságban nehezen működtethető. Jenny Jun most azt veti fel: mi lenne akkor, ha hivatalos állami kiberegységek (például az USA ilyen alakulatai) zsarolóvírussal támadnának vissza a kibertérben Amerika ellen akciózó hatalmakra? A támadás (ha pl. alapvető infrastruktúrák ellen irányul) megsemmisítő erejű lehet. Ugyanakkor, hiszen a zsarolóvírus lényege ez, bármikor „visszacsinálható”, ha a megtámadott fél enged a követeléseknek. Az ilyen célzott, korlátozott és főleg visszafordítható precíziós kibercsapás tökéletes eszköz lehet arra, hogy egy állam rákényszeríthesse az akaratát egy másikra. Ráadásul úgy, hogy mindennél eredményesebben lehetne elkerülni a kiberkonfliktusok harmadik nagy problémáját, a túlságosan is könnyen kipörgő eszkaláció veszélyét.
Could Ransomware Become a Geopolitical Weapon? Game Theory Says Yes; Jenny Jun; Politico; 2021. július 8.
Russia Cozy Bear Breached GOP as Ransomware Attack Hit; William Turton, Jennifer Jacobs; Bloomberg; 2021. július 6..
A massive ransomware attack hit hundreds of businesses. Here’s what we know; Clare Duffy; CNN; 2021. július 7.

USA: a Titkos Szolgálat ismét közzéteszi a körözött kiberbűnözők listáját

Július elején frissítette hivatalos weboldal-struktúráját az Egyesült Államok Titkos Szolgálata. Mostantól kezdve a nagyhatalmú rendvédelmi és hírszerző szervezet ismét közzé teszi nyilvános online elérhetőségén a leginkább körözött bűnözök listáját. A jellegzetesen amerikai történeti gyökerű „Most Wanted Fugitives” (Legjobban Keresett Szökésben levők) fejlécű képes plakát a változó világnak megfelelően immár többnyire nem lótolvajok, esetleg városi gengszterek fényképét és főbb személyes adatait hozza. Hanem jobbára a kibertérben mozgó bűnözőket kerestet; méghozzá hazaiakat és külföldieket egyaránt.
A téma megértéséhez az európai olvasónak szüksége lehet némi kulturális háttérismeretre. Az Egyesült Államok összességében 18 jelentősebb titkosszolgálatot tart fenn (ám ez a szám az egyes fegyvernemi hírszerző szervezetekkel tovább bővül) a legkülönfélébb módon (terület, információ típus, technológia stb szerint) felosztva egymás között a világ megismerésének feladatát és felelősségét. Az osztozkodás természetesen ritkán békés: a hatásköri rivalizálás erősen jellemzi ezt az egyedülálló módon kiterjedt „hírszerző közösséget” (ahogy arrafelé nevezik). Talán meglepő a külső szemlélőnek, de ezeknek a hírszerző és kémelhárító szervezeteknek egyikét sem hívják „titkos szolgálatnak”. Azaz, egyetlen olyan szervezet van, amelyiknek Secret Service a neve – ez azonban elsődlegesen nem hírszerzéssel foglalkozik, hanem személyvédelemmel. Az 1901-ben felállított egység az USA vezetőinek (elsősorban az elnöknek, alelnöknek, és a Kongresszus vezetőinek) személyes biztonságán őrködik. Természetesen ma már, védelmi funkciójának keretében előzetes információszerzéssel is foglalkoznak a Titkos Szolgálat tagjai. Különös feladatkijelölésként, a Secret Service-re hárul az a felelősség is, hogy eljárjon az amerikai nemzeti valuta, a dollár elleni esetleges támadások megelőzésére, illetve a kibertérben végrehajtott pénzügyi bűncselekmények felderítésére, ha lehet megakadályozására.
A híradásokból ma már jól érzékelhető, hogy az elmúlt évben számottevően megnövekedett kiberbűnözés a 2021-es év eleje óta szinte megállíthatatlanul szárnyal. Látható az is, hogy az online terekben elkövetett bűncselekmények között kirívóan magas most már a zsarolás online válfajára szakosodott cselekmények köre. A zsarolóvírusos támadások kiemelt társadalmi veszélyessége is nyilvánvaló, és ezt különösen jól érzékeli az Egyesült Államok kiberbiztonsági szakmai közege, de a politikai szférájának a képviselői is. A zsarolóvírusokkal elkövetett kiberakciókat ma már egyértelműen a súlyos nemzetbiztonsági kockázat kategóriájába sorolják az USÁ-ban (és másutt is). A szemléletváltást jól tükrözi, hogy az elmúlt hónapok eseményei nyomán az ország bűnüldöző szervei a terrorcselekményekkel azonos súlyú esetként kezelik a zsarolóvírusos támadásokat.
A védekezés összkormányzati szintre emelését mutatja az is, hogy az ország pénzügyi integritásán (is) őrködő US Secret Service is erősíti a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében végzett működéseit. A legkeresettebb kiberbűnözök online listáját egyébként néhány évvel ezelőtt vették le a szervezet webhelyéről. A most újraindított lista egyébként erősen hasonlít az FBI, a legfőbb amerikai belbiztonsági nyomozó szervezet „Legkeresettebb Kiberbűnözők” kistájára. A szemlélőt azonban elgondolkodtatja, hogy míg az FBI körözési listáján szerepel több olyan külföldi feltételezett elkövető, akikhez minden idők legnagyobb online pénzlopásait kötik, ezeknek az (észak-koreai) személyeknek egyike sem szerepel a Titkos Szolgálat körözési listáján, noha ők éppen a pénzügyi kiberbűncselekmények hazai és külföldi elkövetőit üldözik. Néha az jut az ember eszébe: a hatékonyságot nem mindig a szereplők számának szakadatlan növelése biztosítja a legjobban.
US Secret Service brings back its Cyber Most Wanted list; Catalin Cimpanu; The Record; 2021. június 30
Most Wanted Fugitives; United States Secret Service; 2021. július

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Új kibervédelmi szervezetet állítanak fel Japánban

A kívülállóknak talán meglepő lehet, de a világ hagyományosan legerősebben technicizált országai közé tartozó Japán sok területen szigorúan őrzi egy korábbi korszakból ránk maradt hagyományait. A hivatali kultúrának ma is szerves része számos olyan gyakorlat, ami a modern japán állam kialakulásaként számon tartott XIX. század korszakáig vezethető vissza. Ebben az összefüggésben beszédes példa lehet az, hogy az ország közigazgatási reformért felelős minisztere (mert ilyen tárca is működik a szigetország kabinetjében) rendeletben tiltotta el tavaly ősszel az állami hivatalokat a szokványos tintapárnával „működő” hivatali bélyegzők használatától. Az indokok között az szerepelt, hogy ezt a hierarchizált japán hivatali rendszernek kedves jóváhagyási módszert egyre kevésbé lehet beilleszteni a modern, digitális alapú munkafolyamatokba. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hagyomány ereje messze nagyobb annál, hogy egy ilyen rendelet tollvonása a múltba száműzhesse. Ebben az összefüggésben talán az is érthetőbb, hogy Japánban – a közigazgatás magas szintű digitalizációja ellenére – meglepően alacsony a közigazgatásban dolgozók kiberbiztonsági tudatossága is. Ugyanakkor az online bűnözés növekvő tendenciái hathatós lépésekért kiáltanak. Most döntés született: az országos rendőri szervezeten belül egy a kiberbűnözés elleni küzdelemre szakosodott önálló hivatalt állítanak fel. Az új szervezeti egység a tervek szerint jövőre kezdi meg működését, és joghatósága kiterjed majd az ország egész területére (felülírva így a szintén erős hivatali hagyományokat tükröző, regionális önállóságot megjelenítő prefektúra rendszert is). A hivatal természetesen a határokon átnyúló kiberbűnesetekben is eljárási joggal rendelkezik majd. Külön érdekesség, hogy az új hivatalt összefüggésbe hozzák egy nemzeti kiberhírszerző ügynökség megteremtésének a terveivel is. Ez utóbbi a katonai és polgári vezetést segítené az új geopolitikai dimenzióban keletkező információk gyűjtésével és elemzésével.
Japan to Create New Cyber Agency; The Diplomat; 2021. július 8.

Tömeges magyar érdeklődés a Huawei online képzései iránt: mindenkit a kiberbiztonság érdekelt

Óriási érdeklődés kísérte a Huawei technologies cég által szervezett „Technologies Seeds for the Future” elnevezésű digitális képzését. Az online tanfolyam, amelyre infokommunikációs mérnököket vártak a világ 130 országából, az IT-technológiák újdonságaival igyekszik megismertetni a fiatalokat. A technológiai óriásvállalat által 2008-ban indított programot mindig nagy érdeklődés kíséri, a cég kínai központjában rendezett tanfolyamra sokak vágya kijutni. Idén, a koronavírus világjárványra való tekintettel online formában szervezték az eseményt, 8 napos, intenzív digitális kurzus formájában. A tavaly novemberben és idén áprilisban megtartott legutóbbi tanfolyamra mintegy 200 magyar mérnökhallgató is jelentkezett. A hazai diákok felkészültségét is mutatja, hogy az erős szelekció során mintegy 160 hazai egyetemista kapott lehetőséget a tanfolyam meghallgatására: ezzel a magyarok jelentették a legnépesebb nemzeti tábort a kiválasztottak rangos körében.
A program célja kezdettől az, hogy a résztvevők valóságos, gyakorlati ismereteket szerezzenek a világ egyik vezető technológiai vállalatának működéséről. Így bepillantást nyerhettek a Huawei cég belső életébe és struktúráiba; ízelítőt kaphattak a kínai vállalati kultúra működéséből. A képzés során a vállalat legkiválóbb szakértői vezették be az érdeklődőket, alap- illetve részben közép fokon is, a fejlődés élvonalába tartozó technológiák kérdéskörébe. Nagy hangsúllyal jelent itt meg az 5G technológia, a Dolgok Internetje, a felhőszámítás, a Mesterséges Intelligencia (elméleti témaként, és konkrét alkalmazási területein is, mint például az intelligens otthonok működése). A szélesebb perspektívát adó témák, mint például a fenntarthatóság mellett erősen hangsúlyos volt a kiberbiztonsági tematika. Nem véletlen, hogy a magyar egyetemi hallgatók körében is kiugróan nagy érdeklődés kísérte ezt a kérdéskört.
Huawei SEEDs: magyar hallgatók voltak a legtöbben, de mindenki kiberbiztonságot akart tanulni; Szabó M. István; Napi; 2021. június 24.

Hatalmas adatszivárgás a LinkedIn-nél: több százmillió felhasználó adatai kerültek ki

Megerősítette a LinkedIn cég: csaknem 700 millió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe a világ legnépszerűbb üzleti közösségi hálózatáról. A kikerült információk – a közösségi platform jellegének megfelelően – a legszemélyesebb adatok mellett – bőségesen tartalmaz az üzleti és szakmai pályára vonatkozó fontos információkat, elérhetőségi adatokat, személyes telefonszámokat, e-maileket, url-eket. Az óriási – és egyben óriási értékű – adatbázist a sötét webem kínálják megvételre. Szaklértők valószínűnek tartják, hogy az adatokat a LinkedIn hivatalos API-ján keresztül szerezték meg. A cég ugyanakkor állítja, hogy a hackerek több forrásból gyűjtötték az információkat, és valójában nem történt adatszivárgás. Kiemelték azt is: a kiberbűnözők által közzétett, 1 millió rekordot tartalmazó „áru minta” nem tartalmaz jelszavakat. Kiberbiztonsági szakértők szerint azonban az adatok így is alkalmasak lehetnek személyazonosság ellopására, illetve adathalász támadások indítására.
Közzétették a LinkedIn-felhasználók 92 százalékának adatait; Harangi László; IT café; 2021. július 1.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: űrtechnológia és űrgeopolitika – 2021. július 12.
Űrkutatás és kiber-nacionalizmus: a korszerű technológiai fejlesztések geopolitikai összefüggései

Az elmúlt néhány hónapban csak kapkodta az ember a fejét a kínai űrkutatás (űrfelfedezés, űrkiaknázás) most lendületet kapott „hosszú meneteléséről” záporozó hírek láttán. A távoli Marsra leszállóegységet, és ott adatgyűjtő-felfedező utakat végző rovert eljuttató programban, csak úgy, mint a Tianhe űrállomás kiépítését célzó egymást követő küldetésekben van egy közös elem. Amiről szinte egyáltalán nem esik szó a technikai részletekkel egyébként nem fukarkodó beszámolókban. Pedig kulcselemről van szó: nélküle egyik figyelemre méltó űrkutatási teljesítmény sem létezhetne. A – rendszerek működését vezérlő és biztosító – számítógépek lelkéről, az operációs rendszerről van szó, amely ma már éppen úgy saját, kínai szellemi termék, mint az űrprogram lényegében valamennyi technikai eleme. Kína saját fejlesztésű operációs rendszere, melynek fantázianeve Kylin, sok évi fejlesztési munka eredménye. Speciális változatának űrkutatási használatát csak most erősítették meg hivatalosan.
A fejlesztésnek kezdetben a FreeBSD volt az alapja, azután áttértek a Linux használatára. Több változata létezik, a közigazgatásban, katonai területen használt változatok rendszermagja államtitkot képez. Az irodai célra használt gépeken a Microsoft Windows-hoz hasonlító megszokott felhasználói felület van. A rendszer megtervezését, fejlesztését, tesztelését irányító vállalat, a China Electronics Corporation (CEC) projekt vezetője szerint a program megírásában oroszlánrészt vállaltak a Kínai Néphadsereg tudományos fejlesztő szervezetének mérnökei. A Kylin megalkotásának célja ez volt: függetlenedni a modern technológiát (és természetesen a korszerű gazdaságokat, a 21. századi társadalmakat) behálózó számítástechnikában egyeduralkodó nyugati operációs rendszer-szoftverektől. Ilyen formán a Kylin egy számítástechnikai hibrid, éppen úgy, mint a névadó mítikus szörnyeteg. Egyben a digitális nacionalizmus fontos pillére.
Nagyjából a 2010-es évtized elejéig a kínai űrkutatás (hasonlóan a világ bármely más élenjáró technológiai programjához) nyugati (magyarán szólva: amerikai) szoftvereket használt, Linuxot, vagy Windows-t. 2008-ban kezdődött meg a saját operációs rendszer kidolgozásának merész feladata. A tervező munkát felgyorsította az ún. Snowden-leleplezés, tehát amikor fény derült arra, hogy az amerikai hírszerző szervezetek milyen mértékben és mélységben hatoltak be a nagy amerikai szoftvergyártók világszerte közkedvelt termékeibe. A kínaiak számára ettől kezdve egyértelműen nemzetbiztonsági kulcskérdéssé vált, hogy az állam, a tudomány, a gazdaság, és természetesen a hadsereg működtetésében egyre fontosabb számítástechnikában a nyugati szoftver technológiától függetlenedjenek, hazai készítésű termékeket használjanak. A Kylin operációs rendszer ennek a döntésnek az eredményeként született meg, nagyjából egy időben a Csanhszing (Zhanxing) névre keresztelt katonai fejlesztéssel, amit a kínai űrvédelmi egységek alkalmaznak saját számítógépes rendszereikben.
A hazai operációs rendszer létrehozása azonban – természetesen – problémák sorával megtűzdelt igazi vesszőfutás volt. Az elsődleges használónak tekintett űrprogramban ugyanis a nemzetbiztonsági szempontok (és az ebben az értelemben vett biztonság kérdései) mellett hatalmas súllyal esett a latba a stabil, megbízható működés, valamint a kiemelkedő működési teljesítmény szempontja mellett a valósidejű (real-time) működés támogatása is. A Kylin első verzióit az űrprogram földi számítógépein való futtatásra fejlesztették. Az űrbe kijuttatott rendszereken való működés egy további, minőségi ugrást tételezett fel. Sokszor szinte az ismeretlen sötétjébe ugrottak a fejlesztők; a legnagyobb próbatétel (és egyben leglátványosabb siker) például a Marson való leszállás, majd a különleges bolygójáró üzembe helyezéséhez fűződik: mint mondják, azok a percek a szoftverfejlesztők számára is sok éves munka megkoronázását jelentették.
A szoftver általános elterjedésében fontos lépcsőfoknak számított az, amikor a kínai kormány elkezdte tömegesen lecserélni az államigazgatásban, hadseregben, pénzügyi rendszerekben és intézményeknél használt Intel chipeket és Windows operációs rendszereket. A Kylin gyermekbetegségeit ugyanakkor az idők folyamán sikerült kigyomlálni, ámbár a szoftver jövendő alkalmazása továbbra is felvet néhány problémát. Az egyik legfontosabb ilyen kérdés, a hardver kompatibilitás: Kína ugyanis még mindig tömegesen használ nyugati eszközöket a tudományos munkában, és ezek némelyikéhez nem adaptálható a saját fejlesztésű operációs rendszer. Az űrkutatásban pedig problémát jelenthet a jövő együttműködéseiben az is, hogy a Kylinen futó szoftverek kínai írásjegyeket használnak.
A nemzetbiztonság kérdése azonban – különösen a geopolitikai szembenállás érezhetően gyorsuló tempója mellett – elsődlegességet élvez, Kínában éppen úgy, mint a Huawei, vagy a ZTE eszközeinek feltételezett adatszivárogtatásaitól (vagy beépített titkos „kikapcsolóitól”) tartó Amerikában. A hírek szerint egyébként tovább folynak a saját operációs rendszer-fejlesztések, amelyekben a főszerep a két legnagyobb kínai szoftverfejlesztő, a China Standard Software (CS2C) és a Tianjin Kylin Information (TKC) vállalatoké lesz. A terv az, hogy 2022-re az ország valamennyi közigazgatási szervezete, illetve minden közintézménye átálljon a nemzetbiztonsági szempontból kívánatos hazai operációs rendszerekre.
From Mars to the moon: the computer system behind China’s space missions; Stephen Chen; The South China Morning Post; 2021. június 23..
Two of China’s largest tech firms are uniting to create a new domestic OS; Catalin Cimpanu; ZDNet; 2019. december 12.
Kylin (operating system); Wikipédia
Kylin hivatalos webhely (kínaiul)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.

Űr-celebritás: a milliárdos Richard Branson sikeres „küldetése

Néhány órával ezelőtt, vasárnap délután sikeresen landolt a Virgin Galactic magáncég Unity 22 nevű űrrepülőgépe, fedélzetén a milliárdos alapítóval. A sajtószereplésektől sem idegenkedő Richard Branson ezzel megelőzte vetélytársát, az Amazon céget vezető Jeff Bezos-t, aki nem egészen 10 nap múlva készül a világűrbe. Bezos űrvállalkozása, a Blue Origin hangsúlyozta: Branson valójában nem az első nagyvállalkozó, aki feljutott a világűrbe. A tegnapi út (amit résztvevői a nagy űrvállalkozások mintájára maguk is szívesen neveznek „küldetésnek”) ténylegesen egy ún. szuborbitális repülésnek számít. A Unity 22 (ami egyébként nem rakéta, hanem speciális repülőgép) ugyanis nem lépte túl a kiemelkedő magyar fizikusról elnevezett ún. Kármán-vonalat, tehát az a tengerszinttől mért 100 kilométeres magasságot, amin túl már hivatalosan is a világűr kezdődik. Ezzel szemben Bezos hamarosan elstartoló New Shephard nevű gépe valóságos rakéta és az űrbe szállítja majd az óriáscég vezetőjét, valamint néhány kiválasztott társát (köztük egy inkognitóban maradó másik milliárdost is). A tegnapi repüléssel – amely első ízben juttatott el különleges kiképzés nélküli civileket a világűr határára – ténylegesen is kezdetét vette a világűr felfedezésének és kiaknázásának egy újabb szakasza. Ebben a magánvállalatok játszhatják a főszerepet, és a világűrből kinyerhető értékes nyersanyagok mellett az űrtechnológiák üzleti fejlesztése és értékesítése jelenti majd a fő profitgeneráló tényezőt. Ugyanakkor az „űrturizmusban” is komoly üzleti lehetőségeket látnak; nem véletlen tehát, hogy a mostanihoz hasonló első magán űrutazásokhoz kapcsolódóan ismert hírességek „misszióival” reklámozzák a nagy kalandot.
Sir Richard Branson takes of fon ’extraordinary’ space flight; Jonathan Amos; BBC; 2021. július 11.

Az épülő kínai Tianhe állomás személyzete sikeres űrsétát tett

Bár az űr kiaknázásába bekapcsolódó magánkezdeményezések jelentőségét nem szabad lebecsülni, a vasárnap délutáni „űrlátványosságnál” lényegesen fontosabb események jelezték a világűr meghódításának legújabb szakaszát. A kínai Tianhe űrállomás kiépítésére, beüzemelésére felküldött három tagú legénység két tagja ugyanis a napokban sikeres űrsétát tett. Ezzel az űrkutatás történetében második alkalommal lépett ki a Föld körüli pályán keringő eszközökből kínai asztronauta. Az április 28-án fellőtt központi űrállomás modul továbbépítésére néhány héttel később a Sencsou-12 (Shenzohou-12) űrhajó juttatott fel több tonnányi felszerelést és készletet. A szerelési munkálatok egy része a központi állomás-elemen kívül történik; ezeket a munkálatokat szolgálta a július első hetében végrehajtott űrséta.
Chinese astronauts complete space walk; The Diplomat; 2021. július 8.

Továbbra is működésképtelenség fenyegeti a Hubble űrteleszkópot – a NASA keresi a megoldást

Az amerikai Hubble teleszkóp immár három évtizede gyűjti, Föld körüli pályán keringve, a világűrrel kapcsolatos, páratlan értékű csillagászati megfigyelési adatokat. A különleges űreszköz működését irányító központi számítógéppel azonban súlyos problémák akadtak. Az egy hónappal ezelőtt jelentkező gondok a kompjuter memória egységének meghibásodására utaltak. A földi vezérlő állomásról, telemetrikus úton végrehajtott diagnosztikai és javítási munkálatok azonban mindeddig nem vezettek sikerre. A tudósok tovább folytatják a meghibásodás természetére vonatkozó adatok gyűjtését és a különböző próbákat, azonban szinte biztosnak látszik, hogy a normális működés visszaállítása érdekében üzembe kell helyezniük egy tartalék vezérlő egységet. Ez a lépés újabb gondokat vethet fel, mivel a kisegítő berendezést annak üzembe helyezése óta (azaz több mint egy évtizede) nem kapcsolták be. A pótolhatatlan jelentőségű űrteleszkóp egyébként a meghibásodás ellenére is zavartalanul folytatja alapműködését.
Spacewatch: NASA seeks a cure for Hubble’s troubles; Stuart Clark; The Guardian; 2021. július 9..

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. július 5-július 9.
Ajánlati/Részvételi felhívás

Kamera- és prezentációs rendszer kiépítése (790)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/127
Közzététel dátuma: 2021.07.05.
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.03.
Négy (4 db) terem kamerarendszerének kiépítése, kilenc (9 db) terem kontrollját biztosító felügyeleti rendszer kiépítése, valamint egy (1 db) terem prezentációs rendszerének kiépítése.
Lásd bővebben

Jegyzőkönyv-készítő szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/127
Közzététel dátuma: 2021.07.05.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.21.
Követelmények a jegyzőkönyvkészítő szoftverrel szemben:
1. Android operációs rendszer, kiszolgáló szerver: felhő alapú
2. Táblagépen (min. 10” méretű) és PC-n fusson a szoftver
3. Kifejlett és növendék szarvasmarhákra vonatkozó élettani és viselkedési adatok felvételére alkalmas legyen felhasználószám és időbeli korlátozás nélkül.
Lásd bővebben

Oktatási és kutatási célú informatikai termékek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/129
Közzététel dátuma: 2021.07.07.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.02.
Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása, amelynek tárgya „Oktatási és kutatási célú informatikai termékek és azokhoz kapcsolódó szolgáltatások beszerzése dinamikus beszerzési rendszer keretében a Szegedi Tudományegyetem részére”
Lásd bővebben

Ajánlattételi felhívás „Mobiltelefon beszerzése”
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/129
Közzététel dátuma: 2021.07.07.
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.22.
380 db Samsung Galaxy A32, kártyafüggetlen, Dual SIM, 128GB, LTE – vagy ezzel egyenértékű mobiltelefon
Lásd bővebben

Applikáció fejlesztés és kapcsolódó szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/130
Közzététel dátuma: 2021.07.08.
Ajánlatkérő: Tisza-tavi Sporthorgász, Halászati Természetvédelmi és Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.19.
A beszerzés tárgyát képező applikáció célja, hogy egy közösségi felületet biztosítson a Tisza-tavi horgászok számára.
Lásd bővebben

Eljárást megindító felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/130
Közzététel dátuma: 2021.07.08.
Ajánlatkérő: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.07.16.
Szoftver licenc-csomag beszerzése (550 darab licenc)
Lásd bővebben

Meglévő Oracle licencek terméktámogatása_OSUP21
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/131
Közzététel dátuma: 2021.07.09.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.08.06.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes terméklistáját a műszaki leírás szerinti 3624 db árlista sor képezi.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend: 28.600.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Bírósági Fizetési Portál üzemeltetése OBH részére
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/127
Közzététel dátuma: 2021.07.05.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EN-CO Software Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Bírósági Fizetési Portál (BFP) üzemeltetése OBH részére 2021
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 102.000.000,- Ft
Lásd bővebben

BIP2 Mobiltelefonok
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/127
Közzététel dátuma: 2021.07.05.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: R+R Periféria Kft.
Adásvételi szerződés keretében mobiltelefon eszközök beszerzése az alábbiak szerint:
– 350 db Samsung Galaxy XCover pro 64 GB DUAL SIM vagy azzal műszakilag egyenértékű okostelefon SAMSUNG KNOX Manage + Customization vagy azzal egyenértékű szoftveres védelemmel ellátva.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.510.000,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény tájékoztató: KIOSK minőségbiztosítás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/128
Közzététel dátuma: 2021.07.06.
Ajánlatkérő: Belügyminisztérium
Nyertes ajánlattevő: Field Consulting Services Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A nyertes ajánlattevő feladata a KIOSK projekt eredménytermékeinek és eszközeinek informatikai szakmai minőségbiztosítása a műszaki leírásban részletezettek szerint.
A projekt keretében több informatikai fejlesztés is megvalósul, amelyek eredménytermékeinek, valamint a kapcsolódó eszközbeszerzéseknek a minőségbiztosítása érdekében kíván az ajánlatkérő nettó 31 488 383 Ft keretösszegű keretmegállapodást (Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pont) megkötni egy nyertes ajánlattevővel, akitől közvetlen megrendelés kibocsátásával rendeli meg a szolgáltatást.
I. A beszerzés célja olyan Nyertes Ajánlattevő kiválasztása, aki a KIOSK projektben fejlesztésre
kerülő front-end és back-end, a szakrendszeri fejlesztések és a kioszk eszközök
vonatkozásában, a műszaki dokumentációban meghatározott minőségbiztosítási feladatokat
látja el. A műszaki leírásban részletezettek feladatok rövid ismertetését a II-VI. pont
tartalmazza.
II. A projekt megvalósításához 400 db önkiszolgáló ügyintézési pont, ún. kioszk eszköz kerül
országosan elhelyezésre kormányablakokban, illetve DJP Pontokon.
III. A fentiek megvalósításához az alábbi fejlesztésekre kerül sor a műszaki leírásban
részletezettek szerint:
• Mesterséges intelligenciával támogatott front-end és back-end alkalmazás fejlesztése;
• Önkiszolgáló kioszk eszközök és kiegészítőik beszerzése;
• Szakrendszer oldali fejlesztések;
• Működtetést biztosító távmenedzsment alkalmazás fejlesztése;
• Működéshez szükséges központi és végponti infrastruktúra kialakítása;
• Ügyintézési helyszínek – adottságtól függő – építészeti átalakítása, kialakítása;
• Működtetéshez szükséges környezet létrehozása;
• Kommunikáció.
A fejlesztés pedig az alábbi rendszereket érinti:
• Elektronikus Anyakönyvi Rendszer (EAK)
• Személyi Igazolvány Nyilvántartás (SZIG)
• Útlevél Nyilvántartás (ÚTL)
• Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK)
• KIOSK Távmenedzsment Rendszer (TÁV-MNGMNT)
Lásd bővebben

Oracle szoftverlicencekhez kapcs. gyártói támogat
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/129
Közzététel dátuma: 2021.07.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Védelmi Szolgálat
Nyertes ajánlattevő: Oracle Hungary Kft.
Az NVSZ által vásárolt Oracle termékek Software Update License & Support – Oracle Database Standard Edition 2 – Processor Perpetuallal történő támogatása 2021. június 22-től, számított 24 hónapon keresztül. A termékek CSI számai: – 21151424 mennyisége 2 db, – 21042652 mennyisége 2 db
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.148.400,- Ft
Lásd bővebben

SESAM szoftver karbantartási szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/129
Közzététel dátuma: 2021.07.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes ajánlattevő: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő beszerzési igényét a jelenleg rendelkezésre álló 575 db ESKORT Audit Assistant Computer Audit Edition licenc ESKORT Audit Professional Edition licencre történő átkonvertálása képezi.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 90.758.240,- Ft
Lásd bővebben

képzésekhez e-learning tananyag licencek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/131
Közzététel dátuma: 2021.07.09.
Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.
Nyertes ajánlattevő: E- Educatio Információtechnológia Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás keretében közúti közlekedési szakemberek képzésében, zárt rendszerű elektronikus elméleti képzésre alkalmazható e-learning tananyagok kerülnek beszerzésre.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 56.900.000,- Ft
Lásd bővebben

Táj. elj. eredm. – Interaktív videófal beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/131
Közzététel dátuma: 2021.07.09.
Ajánlatkérő: Magyar Corvin-lánc Testület
Nyertes ajánlattevő: Back és Rosta Információ-biztonsági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
1 db új, nagyméretű interaktív videó fal és 1 db új mobil interaktív videó fal, a kapcsolódó új
számítógépes vezérlő rendszerek leszállítása és az azokat működtető új szoftverek telepítése és a nagyméretű interaktív videó fal beépítése és adaptálása a megrendelő igényeihez.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 67.750.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Versenyképesség és fenntartható felzárkózás a Covid után

„MKT Versenyképességi Szakosztály: beszámoló

A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az idén a GDP 6 százalékkal bővülhet, Magyarország gyorsan helyre tud majd állni a koronavírus-járványt követően – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke szerdán, a Versenyképesség és fenntartható felzárkózás a Covid után című online konferencián.

Virág Barnabás a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Versenyképességi Szakosztálya által szervezett eseményen kifejtette, a járvány által okozott válsághelyzet nagyon mély gazdasági visszaesést okozott világszerte. Magyarország tavaly 5 százalék körüli gazdasági visszaesést szenvedett el, ez volt az 5. legnagyobb az elmúlt 100 évben.

Az MNB alelnöke szerint a válság előtt kellően erős volt a magyar gazdaság immunrendszere, ennek köszönhető, hogy az ország most gyorsabban helyre tud állni, mint a 2008-2009-es válságot követően. Példaként említette, hogy a GDP várhatón a harmadik negyedévben éri el a 2019. év végi szintet, ami azt jelenti, hogy 1,5 évre van szüksége az országnak a kilábalásra. Megjegyezte, hogy 2008-2009-et követően 6,5 év kellett a talpra álláshoz. Jelenleg 1,5-2 év kell, hogy az ország elérje a válság előtti fogyasztási szintet, 2008-2009-et követően erre 8 évet kellett várni – mutatott rá.

Közölte, a kilábalás szempontjából Magyarország számára az is pozitívum, hogy tavaly a beruházási ráta magas maradt, a beruházások szerkezetét – amelyben továbbra is az épület és építmény beruházások domináltak – azonban át kell alakítani. Ugyanis globális szinten, főként a gyorsan növekvő gazdaságokban egyre nagyobb az immateriális javak aránya a beruházásokon belül: a gazdasági szereplők egyre többet költenek szoftverekre, innovációra, fejlesztésre, tudásra. Ezek a beruházások alapvetően határozzák meg a digitális 21. században a növekedési képességet, ezért Magyarországnak is ebbe az irányba kell elmozdulnia – jelentette ki az MNB alelnöke.

Virág Barnabás elmondta, a magyar gazdaságnak új növekedési modellre lesz szüksége, amelyet a koronavírus-járvány után megjelenő új megatrendekhez kell igazítani. Új megatrend lesz például a geopolitikai tér további éleződése (az Amerikai Egyesült Államok és Kína között), a fogyasztói szokások megváltozása, járványhelyzetekhez való alkalmazkodás és a munkaszervezés átalakulása is, valamint a digitális pénzek megjelenése miatt a pénzügyi közvetítés átalakulása.

Mindezekre építve az MNB fenntartható jövő indexet épített be a 2021-es Növekedési jelentésébe, az index azt mutatja be, hogy a gazdaság mennyire felkészült a járvány utáni világot jellemző trendekre. Az index 5 pillér – egészségügyi, munkaerőpiaci, digitális, ökológiai, valamint értékláncok átalakulására való felkészültség – segítségével határozta meg, hogy a járvány utáni világra felkészültségét tekintve Magyarország az uniós országok között a 18. helyen áll, Lettország és Lengyelország között.

Virág Barnabás szerint az egyes pillérek vizsgálatából kiderült: az országban ugyan kedvező a digitális infrastruktúra kiépítettsége, ennek használata azonban mind lakossági, mind vállalati oldalon alacsony. Az egészségügyi felkészültségben az ország jól áll, a társadalom egészségügyi állapotát tekintve azonban már vannak problémák. A munkaerőpiacról megállapították, hogy a home office nem csak egy átmeneti állapot, hanem tartós jelenség lesz.

Az ökológiai felkészültségről szólva kitért az elektromobilitásra is: az új személyautó-értékesítésben az elektromos és hibrid hajtású gépjárművek részesedését tekintve az ország jól áll, az ehhez szükséges infrastruktúrát tekintve azonban komoly a lemaradás Nyugat-Európához képest – jelezte az MNB alelnöke.

Azok az országok kerülnek kedvező helyzetbe amelyek tudással információval tudnak versenyezni. Aki nem ezt használja ki, az lemarad – mondta Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint ma már meg lehet kérdőjelezni, hogy az olcsósággal érdemes-e versenyezni, ehelyett tudással, nagyobb értékű termékekkel, szolgáltatásokkal megnyerni a vevőket. Csath Magdolna kritizálta a versenyképességi rangsorokat, mivel néha hatalmas javulás történik egy-egy listában, ami kétségeket vet fel. Példaként hozta fel az IMD 2021-es rangsorát, amelyben Magyarország egy év alatt 5 helyet javított, miközben Lengyelország 8 helyzet rontott. Nagyon sok sebből vérzik ez a rendszer – fogalmazott a közgazdász. Ugyanakkor méltatta az MNB termelékenységi, illetve fenntarthatósági jelentését.

Kapcsolódó dokumentumok:
Virág Barnabás prezentációja (pdf)
Csath Magdolna prezentációja (pdf)”

Forrás:
Versenyképesség és fenntartható felzárkózás a Covid után; Magyar Közgazdasági Társaság; 2021. július 7.

Út a jövőbe: MNB tanulmánykötet a pénz 21. századi forradalmáról

„A digitalizáció kétségkívül felforgatja a pénzügyi rendszert és kihívások elé állítja a piac minden szereplőjét, a jegybankokat és a nemzeti fizetőeszközöket is. A hagyományos pénzrendszerrel szemben a piacra újonnan belépő globális technológiai vállalatok jelentenek alternatívát, akik saját digitális fizetőeszközökkel a nemzeti valuták „digitális versenytársait” hozhatják létre. A pénz digitalizációjának kihívásaira a jegybankoknak is válaszolniuk kell.

A pénzügyi forradalom évtizedében a jegybankok már világszerte vizsgálják a digitális jegybankpénz bevezetésének lehetőségét. Néhányan – például a kínai People’s Bank of China vagy a svéd Riksbank – már előrehaladott projekteket is folytatnak. Ezek a fejlesztések több előremutató célt szolgálhatnak: segíthetnek bekapcsolni a banki szolgáltatásokhoz hozzá nem férőket a pénzügyi vérkeringésbe, támogathatják a készpénz visszaszorítását, illetve annak kiszorulása esetén is széleskörben elérhető fizetőeszközt biztosíthatnak. A pénzhez való hozzáférés így olcsóbbá, gyorsabbá és még biztonságosabbá válhat, és minden eddiginél gyorsabban mozoghat határokon át.

Az MNB csatlakozni kíván a digitális jegybankpénz-kutatások terén élenjáró jegybankokhoz, melynek első lépéseként egy átfogó tanulmánykötetet publikál Egy új kor hajnalán – Pénz a 21. században címmel. A jegybank tanulmánykötetében összegzi a digitális jegybankpénzhez kapcsolódó elméleti megfontolásokat, a legfontosabb gyakorlati kérdéseket, az innovatív eszköz esetleges létrehozása mögött álló motivációkat és az új pénzforma adta lehetőségeket. A tanulmánykötet nemzetközileg is egyedülálló, hiszen a digitális jegybankpénz lehetséges formáinak koncepcionális, tervezési megfontolásai mellett kitér azok monetáris politikai, pénzügyi stabilitási és pénzforgalmi hatásainak, illetve infrastrukturális megvalósítás kérdéseinek bemutatására is.”

Forrás:
Út a jövőbe: MNB tanulmánykötet a pénz 21. századi forradalmáról; Magyar Nemzeti Bank; 2021. július 7.
Szerkesztői megjegyzés: Az MNB illetékesei esetleg azt a forradalmi lépést is megfontolhatnák, hogy a kiadványt letölthető formában is elérhetővé teszik. Amennyiben valaki nem csak az issue.com segítségével olvasná a tanulmányokat, akkor itt elérhető HTML formájában is.

Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. I. negyedév

„2021 I. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. A mobil-adatforgalom közel másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A mutatók alakulásában szerepet játszottak a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2020 I. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések harmadát tette ki.”

Forrás:
Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2021. I. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. július 5.
Kapcsolódó adatok

A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői

„2020-ban a hazai háztartások 88%-a rendelkezett már internet-hozzáféréssel, így tovább közeledtünk az uniós átlaghoz. A webre magáncélból csatlakozó 16–74 éves lakosság 85%-a három hónapon belül internetezett, a 65–74 évesek 44%-a már naponta használta az online teret magáncélból. Az internethez kapcsolódó tárgyak közül a televíziókészülék a legelterjedtebb a magáncélú használatban.”

Forrás:
A háztartások információs- és kommunikációseszköz-használatának főbb jellemzői; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. június 30.
Letöltés PDF-ben

28. szám, 2021. július 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Információ röviden

Szakirodalom