Skip to main content

35. szám, 2011. augusztus 29.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Cser-Palkovics András az önkormányzati törvény koncepciójáról

„− A korábbi napok híreihez képest sok meglepetést tartalmaztak a szerdai kormányülésnek az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos döntései. Hogyan értékeli a bejelentéseket?

− Polgármesterként engem is megleptek a Belügyminisztérium államtitkárának bejelentései, mivel a korábbi egyeztetéseken a most körvonalazódó javaslatokról előzetesen nem volt szó. Ennek ellenére én még mindig inkább lehetőségként élem meg a jelen helyzetet. Azt gondolom, hogy a most elhangzottak korántsem véglegesek, már csak azért sem, mert egyelőre nem látom letisztultnak a szavakból körvonalazódó eltervezett önkormányzati rendszert. A szeptember 7−9-i Fidesz-frakcióülésen vélhetően számos pontot átgondolunk, s az ott kialakított vélemény nagyban befolyásolja majd, hogy milyen önkormányzati törvény kerül októberben a parlament elé.

− Abból már nehéz lesz visszakozni, hogy Tállai András kijelentette, a megyei jogú városok megszűnnek és a megyékbe integrálódnak.

− Bár szerintem a jelenlegi elnevezés jól kifejezi a nagyvárosi jelleget, mégis azt gondolom, hogy nem az elnevezés a lényeg, hanem az említett városok „törvényhatósági” státusa, hatásköre. Bármilyen kormányzati terv is szülessen, a nagyvárosok nélkül képtelenség költséghatékonyan működtetni az önkormányzati és a közigazgatási rendszert. Üdvözlendő, hogy a kormányzat világosan el akarja határolni az állami és az önkormányzati feladatokat, ám látni kell, hogy az állami közigazgatási feladatok végrehajtásának jó részét a nagyvárosok polgármesteri hivatalai végezték eddig is. A feladatokat innen elvenni nem költséghatékony és feleslegesnek tűnik, mint ahogy az is, hogy négy-öt új, külön hivatalt hozzunk létre ezek átvételére. A lényeg az, hogy egy feladatot hol lehet jó minőségben és olcsóbban ellátni. Összességében úgy gondolom, hogy az új önkormányzati törvénynek szakítania kell azzal a gondolattal, hogy egységesen próbálja kezelni az önkormányzati szektort: a 3200 település számos településtípusba sorolható, amelyek eltérő helyzetűek és eltérő feladatokat látnak el. Székesfehérvár példájával élve: nekünk nemcsak az itt élő 101 ezer ember gondjaival kell foglalkoznunk, hanem annak a körülbelül további 50 ezer polgárnak az életével is, akik itt dolgoznak, szórakoznak, művelődnek a városban. A nagyvárosok − döntően a megyei jogú városok és a főváros − nélkül nincs esély a gazdasági növekedésre sem.

− A városok jövője szempontjából mekkora gondot okoz a megnehezült finanszírozási helyzet, a devizakötvények problémája?

− Kicsit meglepetten figyeltem az elmúlt napok híreit, mivel úgy vélem, néhányan nem elég megfontoltan szólaltak meg az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban. Az alapprobléma az, hogy nem a bankok irányából kell elindulni, amikor a jelenlegi rendszer finanszírozási gondjairól beszélünk. Nem a bankok tehetnek ugyanis arról, hogy az eddigi feladatmegosztás során az önkormányzatok nem kapták meg a rájuk bízott feladatokhoz szükséges állami forrást, s ezért kénytelenek voltak a piacra menni. Jogászként mondom, hogy a korábban megkötött szerződéseket mind a két félnek be kell tartania, így az önkormányzatoknak minden esetben eleget kell tenniük fizetési kötelezettségüknek. Székesfehérvár mindenképpen ezt teszi, még annak árán is, hogy az elmúlt egy-másfél évben nekünk is takarékossági intézkedéseket kellett megvalósítanunk kötelezettségeink teljesítése érdekében. Nekünk is vannak problémáink, városunk a világgazdaság minden rezdülését megérzi, de Székesfehérvár eddig is minden banki kötelezettségének eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni.

− Más települések ugyanakkor azt mondják, hogy már képtelenek tartani magukat a korábbi megállapodásokhoz…

− Minden település helyzete más, nem szabad általánosítani. Természetesen lehet a meglévő szerződéseket módosítani, ez azonban csak közös megegyezéssel, egyedi megállapodásokkal lehetséges. Persze csak saját tapasztalataink alapján mondom, ám úgy vélem, partnerbankjaink nemcsak Székesfehérvár, hanem valamennyi önkormányzat esetében készek az együttműködésre, támogatóan állnak a kezdeményezéseinkhez. Aligha lehet számon kérni rajtuk, hogy a jelenlegi, bizonytalan helyzetben ők is óvatosabbak, ha maguk az önkormányzatok is félnek a jövőt tervezni az új önkormányzati koncepció nélkül. Székesfehérvár a közelmúltban saját forrásból vásárolt meg két hulladékgazdálkodási céget, és a jelenlegi gazdasági körülmények között számos, a város jövője szempontjából fontos területen tudnánk további vásárlásokat eszközölni, beruházásokat indítani. Ezekhez azonban biztosan újabb finanszírozásra, kötvénykibocsátásra lesz szükség. De addig, amíg nem tisztázottak a jövőbeni feladataink és azok financiális háttere, természetesen nem tudunk lépni. A kínálkozó lehetőségek elmulasztása pedig hosszú távon eszkalálja az önkormányzatok gazdálkodási problémáit.”

Forrás:
A Fidesz polgármesterét is meglepte a bejelentés, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2011. augusztus 22.

Vissza az oldal tetejére

Az önkormányzatok iskolafenntartási jogáról

„A 2012. őszétől életbe lépő közoktatási törvény néhány elemét ismertető államtitkár a Nemzeti Tankönyvkiadó tanévnyitó konferenciáján elmondta, a törvénnyel az oktatásügy több problémáját is orvosolni kívánják. Kiemelte például, hogy a nevelési rendszert eddig piacként értelmezték, ők viszont közszolgálatnak, a tanárokat pedig felelős, szuverén embereknek tekintik…Az önkormányzati törvény tervezete szerint az önkormányzati fenntartású iskolák állami irányítás alá kerülnek. Ehhez képest a köznevelésről szóló munkaanyagban az önkormányzatok bizonyos feltételek mellett (például állják a fenntartási, karbantartási költségeket) visszavehetik majd az iskolák fenntartásának jogát. Az államtitkár ugyan nem tudta megjósolni, hogy ezzel a lehetőséggel végül hány önkormányzat él majd, ám szeretné, ha sokan visszavennék, ugyanis „az a helyi közösséget szolgálná”. Hoffmann elmondta, nem volna helyes teljesen kivenni az önkormányzatok kezéből az iskolákat, de nem fordulhat elő, hogy másra költik el a tankönyvekre szánt pénzt.”

Forrás:
Hoffmann: Petőfit tanítani kell, Index.hu, 2011. augusztus 23.

Vissza az oldal tetejére

Pest megye: Elégedettek voltak a kormányablakokkal az ügyfelek

„Az ügyfelek túlnyomó többsége elégedett volt a Pest megyében működő kormányablakokban folyó ügyintézéssel – tájékoztatta a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-t.

Kiss Attila elmondta, hogy Tarnai Richárd kormánymegbízott a napokban a Pest megyei kormányhivatal tízezredik ügyfelét köszöntötte a megyében legnagyobb forgalmat lebonyolító váci kormányablakban. A kommunikációs vezető közlése szerint a megyében működő három kormányablakban – Érden, Cegléden és Vácott – eddig megfordulók zöme elégedetten távozott.

A kormányhivatal ügyfél-elégedettségi felmérése szerint a válaszadók 98 százaléka udvariasnak, segítőkésznek és türelmesnek találta az ügyintézőket, 99 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy legközelebb is igénybe venné a szolgáltatásokat, illetve ismerőseinek is ajánlaná.

Az egyablakos rendszer kiépítése, illetve a kormányablakok január 3-i megnyitása óta Pest megyében 11 786 ügyet intéztek el az állampolgárok a három városban. Az országos adatokkal megegyezően elsősorban családtámogatási intéznivalókhoz kérnek segítséget, de népszerű szolgáltatás az ügyfélkapu-regisztráció is.

Az ügyfelek többsége (78 százalék) általános tájékoztatásért fordul az ügyintézőkhöz – ismertette a felmérés eredményét Kiss Attila. Mint mondta, a kormányablakban egyszerre több ügyet igyekeznek elintézni az állampolgárok. A hosszú, reggel 8 és este 8 óra közötti nyitva tartás adta előnyökkel kevesen élnek, pedig épp a munkaidőn túli ügyintézés lehetősége volt az egyik cél.

A január 3-án megnyitott kormányablakok 30 ügytípusban (például családtámogatási ellátások igénylése, egyszerűsített honosítási kérelem előterjesztése, ügyfélkapu-regisztráció, az Új Széchenyi-terv keretében elérhető pályázatokról való érdeklődés) állnak rendelkezésre, és általános közigazgatási tájékoztatást is adnak.”

Forrás:
Elégedettek voltak a kormányablakokkal az ügyfelek, Magyar Nemzet/MTI, 2011. augusztus 22.

Vissza az oldal tetejére

Már minisztériumok sem fizetik ki a beszállítóikat

„A költségvetési intézmények lejárt adósságállománya júliusban nem emelkedett tovább ez a jó hír – igaz a 40 milliárdos állományt már nem is lehet nagyon növelni. A rossz hír az, hogy a beszállítóknak nem fizető költségvetési szervek sorában megjelent az adósok között két kormányhivatal és a vidékfejlesztési tárca.

Az költségvetési intézmények lejárt adósságállománya július végén 40,2 milliárd forint volt, az előző hónaphoz képest 300 millió forinttal nőtt – derül ki a kincstár most közétette adataiból. A 300 millió forintos növekedés arra utal, hogy a nyáron a költségvetési intézmények adósságának növekedése leállt.

Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 1,4 milliárd forint, ami nem nem adójellegű, hanem a saját felügyeleti szervnek, be nem fizetett adósság, a növekedés itt jelentkezett. A kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány a hetedik hónapban 38,8 milliárd forint volt, ami változatlan az előző havi mértékhez képest. Ez utóbbi figyelemreméltó, ami arra utalhat, hogy az intézmények egyszerre tudták mérsékelni a minősített adósság mértékét, illetve megállt az adósságállomány romlása.

Persze egyhavi adatokból korai lenne messzemenő következtetéseket levonni – de a helyzet az, hogy a 40 milliárd forinton rekordszintről feljebb lépni már nem érdemes, hisz ha a tovább adósodnának el az intézmények ez egy újabb és egyre kezelhetetlenebb finanszírozási problémát okozna a kincstárnak. A költségvetési intézmények átlagos -lejárt adóssága – az elmúlt tíz évben 16,9 milliárd forint volt – a jelenlegi állomány ennek bőven a duplája, ami jelentős részben 2008-as pénzügyi válságot követően alakult ki.

A tartozás júliusban 400 millió forinttal csökkent a 60 napon túli tartományban, jelenleg 12,5 milliárd forint .A Államkincstár beszámolója szerint csökkent a minősített adósság is 600 millió forinttal ez jelenleg 11,3 milliárd. A minősített adós intézetek száma is kissé csökkent, jelenleg 26 ilyen költségvetési szerv van a megfigyelt mintegy 432-ből.
…
Az adósok sorában nem történt változás: rendőrségek (BRFK, Készenléti Rendőrség), néhány kulturális intézmény, színház (Opera, Pesti Magyar Színház, Iparművészeti Múzeum) számolt be lejárt tartozásról. A vízügyi igazgatóság is föliratkozhatnak a tartósan alulfinanszírozott költségvetési intézmények sorába, de két kormányhivatal a Somogy megyei és a hajdú-bihari sem fizette meg számlákat a beszállítóinak. Még ennél is nagyobb meglepetés, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium is 101 millió forintos lejárt tartozásról adott számot,…”

Forrás:
Már minisztériumok sem fizetik ki a beszállítóikat, Papp Zsolt, Napi Gazdaság, 2011. augusztus 23.

Vissza az oldal tetejére

A tanárok is készülnek az iskolakezdésre

„Tanévnyitó tájékoztató konferenciát tartott kedden a zalai pedagógusok számára a Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a megyeházán.

A nagy melegben is zsúfolásig telt a Deák-terem, hiszen az ágazatot érintő változásokra minden érintett kíváncsi. Az egybegyűltek csalódottan vették tudomásul, hogy a közoktatási államtitkárságról az előzetes ígéretek ellenére most senki nem tudott eljönni, a tanácskozásra, mivel költségvetési megbeszélésen vettek részt.

A Nagy Kálmán megyegyűlési alelnök által megnyitott konferencia résztvevői hasznos információkat hallhattak Kalamár Mártától, a Zala Megyei Kormányhivatal újonnan felállt Oktatási Főosztályának vezetőjétől a szervezet leendő feladatairól, hatósági jogköreiről. Ezután Pácsonyi Imre projektmenedzser beszélt a Nyugat-dunántúli Regionális Hálózatkoordinációs Központ egy éves munkájáról, melynek TÁMOP-pályázat adott teret. Így vált lehetővé, hogy a régióban 600 intézménnyel kapcsolatba lépve gyűjtsék a mások számára is hasznosítható egyedi pedagógiai ötleteket.
A zalai pedagógiai intézet feladatainak egy részét a fenntartó megyei önkormányzat döntése nyomán a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet veszi át,…”

Forrás:
A tanárok is készülnek az iskolakezdésre, Arany Horváth Zsuzsa, Zalai Hírlap, 2011. augusztus. 23.
Nyugat-dunántúli Regionális Hálózatkoordinációs Központ

Vissza az oldal tetejére

Bírságok: az államot illeti jövőre a bevétel száz százaléka

„Jövőre maradéktalanul be kell szolgálni az összes beszedett bírságot az államkasszába, a behajtásukról gondoskodó hivatalok nem használhatnak fel a működésükre egy fillért sem.
…
A rendőrségnél nem lesz változás, mert már idén is a központi kalapba kerülnek a bírságok, s a szervezet azokkal arányos költségvetési támogatást kap. A bíróságok viszont ma még megtarthatnak bizonyos bevételeket, de jövőre már nem.

– Valószínűleg a pénzbüntetést, a pénz mellékbüntetést, a pénzbírságot, a vagyonelkobzást és a rendbírságot érinti a változás, az ezekből befolyó bevétel kerül jövőre a központi költségvetésbe. Ezenkívül is vannak olyan bevételek, amelyekkel számolhattunk jelenleg a működési kiadások megtervezésénél, például a bűnügyi költség, amely várhatóan 2012-ben is helyben marad – mondta dr. Beznicza Árpád, a Zala Megyei Bíróság szóvivője. – A Zala Megyei Bíróság másfél milliárd forintos éves költségvetéséből körülbelül 170 millió forintot tesz ki a bírságbevétel. Ebből hozzávetőlegesen 95 millió forintot kell jövőre átutalni az államkasszába – említette a szóvivő, érdeklődésünkre hozzátéve, hogy a gazdálkodás jelenleg is eléggé feszes, hiszen bizonyos összegeket már idén is zároltak központilag. A hírek szerint az elvonásokat kompenzálni fogja az állam, de még nem tudják, pontosan hogyan.

A Zala Megyei Kormányhivatal különböző szakigazgatási szervei is többféle bírságot vetnek ki. Hatóságonként változó, 0-100 százalékos közötti összeg marad ezekből helyben, jövőre viszont az egységes kormányzati gyakorlatnak megfelelően valamennyit be kell fizetni a központi költségvetésbe.

– A helyben maradó rész eddig is csak elenyésző mértékben volt szükséges a működéshez – nyilatkozta Rigó Csaba kormánymegbízott. – Költségvetésünk főösszegének egy százalékát sem éri el a befolyt bírság, a helyben maradó rész pedig 0,45 százalékát teszi ki. A Zala Megyei Kormányhivatal szervei az országos átlaghoz képest nem sok bírságot róttak ki. Az első félévben 18,3 millió forint folyt be, közel 90 százalékban élelmiszer-ellenőrzési, földhasználati és növényvédelmi bírságokból – tette hozzá Rigó Csaba, hangsúlyozva, hogy minden esetben az az elsődleges cél, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak az állampolgárok.

A megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv igazgatója, dr. Babati Szabolcs elmondta: a beszedett bírságok személyi juttatásokra jelenleg sem fordíthatók, de jövőre már működési költségekre sem, az államháztartási törvény változása alapján. A főfelügyelőségnek 2006-ig a munkaügyi bírság 60 százalékát kellett befizetnie a munkaerő-piaci alapba, 40 százaléka pedig az országos szervezetnél maradt, de akkor sem szolgálhatott személyi kiadásokat.

– Sokszor hallottunk mi is olyan kritikát, hogy túl intenzíven büntetünk, és olyan felvetések is szárnyra keltek, hogy a pénzből jutalékot kapnak a kollégák. A jogszabályokból kiderül, hogy ez eddig sem volt igaz, 2006-tól pedig már dologi kiadásokat sem lehetett munkaügyi bírságokból finanszírozni. A munkavédelmi bírságokból jelenleg pályázati úton támogatják a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését, valamint központi szinten munkavédelmi információs rendszert, többek között tanácsadó szolgálatot működtetnek. A bevételek közül egyetlen pici tétel kerül vissza hozzánk, pontosabban a megyei kormányhivatalhoz: az eljárási bírság, ami az első félévben mindössze tízezer forint volt.

Dr. Babati Szabolcs érdeklődésünkre jelezte, semmiféle nyomást nem érzékelnek a bírságbevételek növelésére, sőt a jogszabályok változása az ellenkező irányba hat: sokszor már nem kötelező a bírságkiszabás.

– Augusztus elsejétől a szabálytalanságon ért természetes személyek, illetve a kis- és középvállalkozások a más cégformában működő vállalkozásokhoz képest enyhébb következményekre számíthatnak, ami lehet figyelmeztetést vagy kötelezés is.

Arról egyelőre nincs információ, hogy az önkormányzati szférában lesz-e valamilyen változás a bírságok sorsát illetően. Mindenesetre a helyhatóságok is többféle jogcímen szednek be bírságokat, és ezek egy része is az állami költségvetésbe kerül. A zalaegerszegi polgármesteri hivatal közgazdasági osztályvezetője, Cziborné Vincze Amália közölte, az építésügyi, gyámügyi, okmányirodai, adóigazgatási, birtokvédelmi, közterület-felügyeleti és egyéb bírságokból idén az első félévben közel 20,4 millió forintot tarthatott meg a város.

– Ez nem olyan jelentős, hogy érdemben befolyásolná a költségvetés főösszegét, ugyanakkor minden fillérre szükség van – alkotott véleményt az osztályvezető.

Változó, hogy melyik bírságból mennyit használhatnak fel helyben, a közigazgatási bírságoknak például a 30 százaléka illeti meg az önkormányzatot, a közterület-felügyelet által kiszabottaknak pedig a 100 százaléka. A beszedett és az államnak továbbutalt építésügyi bírságokból 30 százalékot kap vissza az önkormányzat, ha egyáltalán megérkezik a pénz: tavaly és tavalyelőtt akadozott a visszafizetés, idén viszont érkezett egy nagyobb tétel Zalaegerszeg számlájára.

Nagykanizsán tavaly körülbelül 11 millió forint volt az az összeg, ami a különféle bírságok beszedése után az önkormányzatnál maradt. Bár ez nem túl magas, ismerve a települések anyagi helyzetét, ez is sokat számít a költségvetésben. Hogy jövőre is kalkulálhatnak-e ilyen pénzekkel, arról ma még a dél-zalai városban sem tudnak sokat.”

Forrás:
Bírságok: az államot illeti jövőre a bevétel száz százaléka, Pásztor András, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. augusztus 23.

Vissza az oldal tetejére

Nőni fog az iskolaigazgatók presztízse? – a miniszter fogja őket kinevezni

„A döntést, mint az állam képviselője, a kormányhivatal fogja hozni, de az önkormányzatnak javaslattevő szerepe lesz – mondta az államtitkár.

Nyakunkon az iskolakezdés. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Ma Reggelben elmondta, hogy arra készülnek, hogy a jövőben az igazgatókat, ha nem is minden iskolatípusban, de a miniszter fogja kinevezni.

Az államtitkár elmondta, hogy mindezt nem azért szeretnék, hogy kontrollt gyakoroljanak, hanem szeretnék fölemelni a munkakör presztízsét, hisz egy miniszteri kinevezésnek súlya van.

Hoffmann a részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy a döntést, mint az állam képviselője, a kormányhivatal fogja hozni, de az önkormányzatnak javaslattevő szerepe lesz.

Arra a kérdésre, hogy mi változik a következő tanévben az oktatási államtitkár elmondta, hogy folyamatos változásban van az oktatásügy. „A törvény ősszel kerül a parlament elé, és a következő hetekben tárgyalja a kormány. (…) Az új törvény a következő tanév elsejével léphet hatályba, így ebben a tanévben olyan változás, amit a törvény szabályoz nem várható” – mondta.
…
Az államtitkár elmondta: egy éve járom az országot, az álláspontom azóta, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalni az egész iskolarendszer működtetésében. A fenntartói feladatokról elmondta, hogy az önkormányzatoknak a köznevelésről szóló törvény meg fogja adni a lehetőséget, arra, hogy a saját területükön lévő iskolákkal kapcsolatban feladatokat gyakoroljanak, jogosultságaik legyenek.”

Forrás:
Nőni fog az iskolaigazgatók presztízse? – a miniszter fogja őket kinevezni, MTV, 2011. augusztus 23.

Vissza az oldal tetejére

Újraélesztenék a járási rendszert

„Már elkészült egy előzetes koncepció, amelyet ősszel bocsátanak társadalmi vitára. Vas megyében korábban három ilyen körzet működött, hogy most hányat szerveznek újjá, azt a vita lezárultát követően hozza nyilvánosságra a kormányhivatal.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter július 15-én mutatta be a kormányhivatalok vezetőinek azt az előzetes koncepciót, amely a járások létrehozásáról szól. A tanulmány az ország minden megyéjében felmérte és megjelölte a lehetséges járási székhelyeket. A járások létrehozásánál a történelmi tradíciókat, a földrajzi adottságokat, a népességszámot, a megye településszerkezetét és az adott város gazdasági, közigazgatási potenciálját veszik figyelembe. Vas megyének jelenleg 9 kistérsége van, de hogy ezek helyett hány járás szerveződik, arról a kormánymegbízott még nem beszélt.

Harangozó Bertalan – kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal
„Egyrészt a kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek területi hálózatára, és az okmányirodákra épül a járási hivatal. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül mindenhol, ahol okmányiroda működik, járási székhely lesz, de én azt remélem, hogy a Vas megyei településszerkezet és a történelmi tradíciók, az identitáshordozó szerepkör kapcsán minél nagyobb számú járás fog Vas megyében megszerveződni.”

A tervezetről társadalmi vita kezdődik szeptemberben, annak lezárultával dől el, hogy megyénként hány járási székhelyet hoznak létre. A teljes járási hivatali rendszer felállítása 2013 végére fejeződhet be.”

Forrás:
újraélesztenék a járási rendszert, Szombathelyi Televízió, 2011. augusztus 19.

Vissza az oldal tetejére

Szeptemberben kezdenek dolgozni a közigazgatási ösztöndíjasok

„Szeptember első hetében megkezdik külföldi munkájukat a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program résztvevői – tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóirodája szerdán az MTI-vel.

A tárca közölte: az ösztöndíjasok a féléves magyarországi szakasz lezárultával, szeptember első hetétől négy hónapon át külföldi közigazgatási intézményekben szerezhetnek tapasztalatot. A tájékoztatás szerint Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter utolsó találkozójukon azt kérte az európai uniós tagállamokba utazó 229 ösztöndíjastól, hogy „fedezzék fel fogadóországuk és intézményük közigazgatási működését, végezzenek lelkiismeretes és érdemi munkát, gyakorolják az idegen szaknyelvet, és térjenek haza tapasztalatokkal gazdagon, hogy azokat itthoni, minőségi munkavégzésben kamatoztathassák”.

A legnagyobb létszámban, 56-an Németországba utaznak, Franciaországot 17-en, Lengyelországot 14-en választották külföldi közigazgatási tanulmányaik célországaként. A kabinet az első kormányzati karrierexpón hirdette meg a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelyre 1450-en jelentkeztek.

A résztvevők január óta dolgoztak a magyarországi közigazgatás intézményeiben, és különböző közigazgatási képzéseken vettek részt. A külföldi kiküldetés elsődleges célja a szakmai tapasztalatszerzés és a nyelvtanulás – közölte a KIM.”

Forrás:
Szeptemberben kezdenek dolgozni a közigazgatási ösztöndíjasok, Magyar Nemzet/MTI. 2011. augusztus 24.

Vissza az oldal tetejére

Az államé lesz az összes megyei tulajdon és adósság

„Állami kézbe kerülnek a következő évtől a megyei önkormányzatok által működtetett intézmények a fenntartó által felhalmozott adóssággal együtt.
A változtatáshoz szükséges jogszabályokat ugyan még nem fogadta el a parlament, Fejérben azonban már elkezdődött az átadás-átvételhez szükséges előkészítő munka az önkormányzat és a kormányhivatal között. A szervezetek vezetői azt mondják, mindent megtesznek az intézmények zökkenőmentes működéséért.

Az önkormányzat egyik legnagyobb intézménye a Szent György Kórház. Egyebek mellett ezt is az állam fogja fenntartani a következő évtől ugyanúgy, mint a jelenleg megyei tulajdonban lévő iskolákat, múzeumokat, levéltárat és szociális intézményeket. Az elmúlt években, többek között, ezen intézmények fenntartása miatt 12 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel Fejér megye. Az állam nemcsak az ingatlanokat, hanem a felgyülemlett hitelt is átveszi az önkormányzattól.

A Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója azt ígéri, mindent megtesznek azért, hogy az átadás-átvétel ne jelentsen fennakadást egyik intézmény életében sem. Dr. Balogh Ibolya elmondta, hogy januártól szerkezetileg biztosan nem változnak az átvett intézmények és tömeges elbocsájtásokra sem kell számítani a konszolidáció miatt. A változáshoz szükséges törvénymódosítások egyelőre nem léptek életbe, az előkészítő munka azonban elkezdődött Fejérben.

Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke szerint erre az intézmények zavartalan működésének biztosítása mellett azért is szükség van, hogy az önkormányzat munkatársai új feladataik elvégzésére is felkészülhessenek. A megyei önkormányzatok összesen nagyjából 160-180 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel. A tervek szerint ezeket az állam az ország hitelállományával együtt egy adósságkezelő központban rendezi majd.”

Forrás:
Az államé lesz az összes megyei tulajdon és adósság, Fehérvár TV, 2011. augusztus 26.

Vissza az oldal tetejére

Tolnában 13 megyei intézményt vesz át a kormányhivatal

„Tizenhárom, megyei önkormányzati fenntartású intézményt vesz át 2012. január 1-jével a Tolna Megyei Kormányhivatal – jelentette be a hivatal főigazgatója pénteken.

A szóban forgó intézményekben több mint háromezer embert foglalkoztatnak – mondta László-Varga Zsuzsanna, hozzátéve, hogy „az átszervezés nem veszélyezteti a dolgozók munkáját, sem az ellátás folyamatosságát”. Kérdésre válaszolva megjegyezte: annyi bizonyos, hogy az állami feladatellátásban létszámnövekedés nem lesz. A főigazgató utalt arra, hogy a kormány megállapodott a megyei önkormányzatokkal arról, hogy az állam az intézményfenntartási feladatokat jövő év január 1-jétől átvállalja az ezzel járó költségekkel együtt.

Az érintett intézményeket nem kívánta megnevezni, a Tolna megyei önkormányzat szervezeti és működési szabályzata alapján az összes megyei intézmény a listán szerepel; köztük a Balassa János megyei kórház, a tolnai Sztárai Mihály és a gyönki Tolnai Lajos két tannyelvű gimnázium, a tizenegy szociális otthont, valamint hét szakképző iskolát magukban foglaló integrált intézmények. A jelenleg a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és a Tolna Megyei Önkormányzat társulása által működtetett Magyarországi Német Színház jövőjével kapcsolatban azt mondta: a héttagú előkészítő bizottságban további egyeztetések várhatók az esetleges átvételről.

László-Varga Zsuzsanna kitért arra, hogy az átvétel a kormányhivatalok részéről ideiglenes, a fenntartói struktúrát az ősszel az Országgyűlés elé kerülő új önkormányzati törvény hozza létre. A főigazgatója elhárította az intézmények konszolidációjához szükséges összegre vonatkozó kérdést; mint mondta, a bizottság most kapja meg az ezzel kapcsolatos információkat. A Tolna megyei önkormányzat 6,4 milliárd forint hitelből és kötvénybevételből 3,7 milliárd forintot fordított működésre; a közgyűlés az idei költségvetést másfél milliárd forintos hiánnyal fogadta el.”

Forrás:
Tolnában 13 megyei intézményt vesz át a kormányhivatal, HVG.hu/MTI, 2011. augusztus 26.

Vissza az oldal tetejére

Elkezdődött az intézmények átadásának előkészítése

„Csongrád megyében elkezdődött a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények átadásának előkészítése, 2012-től a megyei kormányhivatal működteti ezeket az iskolákat, kórházakat, szociális létesítményeket – jelentette be Magyar Anna (Fidesz) közgyűlési elnök pénteken Szegeden.

A megyei önkormányzatok feladata a korábbi intézményfenntartó szerep helyett a fejlesztési stratégiák kidolgozása lesz – mondta a politikus az intézményvezetők bevonásával tartott értekezletet követő sajtótájékoztatón. Az egyes térségek sajátosságai jelentősen eltérnek. A megyei önkormányzatok szerepe – választott testületként – ezek figyelembevételével a korábban gyakran esetlegesen kiírt pályázatok összehangolása lesz – közölte a közgyűlési elnök.

A rendszerváltáskor kialakult önkormányzati struktúra jelentősen torzult, a fokozatos forráskivonás nyomán a települések sorra adták át feladataikat a megyéknek. A megyei önkormányzatok anyagi lehetőségei is behatároltak voltak, az előző kormányzati ciklusban csak Csongrád megyétől 4,7 milliárd forintnyi működési forrást vontak el. Ennek ellenére az önkormányzat jelentős fejlesztéseket hajtott végre intézményhálózatában, ehhez azonban kötvénykibocsátásra kényszerült – hangsúlyozta Magyar Anna. A politikus szerint logikus, hogy az intézmények működtetéséhez szükséges vagyon átadásával együtt az ennek fejlesztésére fordított kötelezettségek is a kormányhivatalhoz kerülnek.

B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott közölte, bár végleges döntés még nem született, ahhoz, hogy az intézmények zavartalanul működhessenek január 1-je után is, el kellett indítani az átadás előkészítését.

A kormány várhatóan még augusztusban tárgyal az új önkormányzati törvényről, amelyet szeptember elején vitatnak meg a Fidesz és a KDNP közös frakcióülésén. A 2012. január 1-jén hatályba lépő jogszabályt október végén, november elején fogadhatja el a parlament. Csongrád megyében a jelenleg ezerfős kormányhivatalhoz a megyei intézményekkel mintegy négyezer foglalkoztatott és csaknem száz ingatlan kerülhet át – tudatta a fideszes országgyűlési képviselő.”

Forrás:
Elkezdődött az intézmények átadásának előkészítése, Magyar Nemzet/MTI, 2011. augusztus 26.

Vissza az oldal tetejére

Állami iskola, állami kórház

„Állami kézbe kerülnek az általános iskolák és a kórházak, a részletek kidolgozása azonban még hátra van. A kormányhivatalok mindenesetre erősödnek, a helyhatóságok szerepe csökken.

Tállai András belügyi államtitkár jelentette be a minap, hogy a kormányzat szándéka állami kézbe venni az általános iskolákat és a kórházakat, ugyanakkor önkormányzati feladat marad az óvodák fenntartása, az egészségügyi alapellátás, valamint a járóbeteg-ellátás, ha az nem kórházhoz kapcsolódik. A radikális változás előkészítés alatt áll, a részletek még tisztázatlanok, ezért egyelőre várakozó állásponton van az intézmények és önkormányzatok vezetőinek többsége. Ma még több a kérdés, mint a válasz, derült ki körképünk elkészítése során.

A megyeházán szerdán bejelentették: megkezdődtek a tárgyalások a megyei önkormányzat és a kormányhivatal között a megyei intézmények állami kézbe adásáról. Sajtóhírekből tudható, hogy hasonló a szándék a települési önkormányzatok fenntartásában működő általános iskolákkal és a városi kórházakkal, de a részletekről még a parlamenti Fidesz-frakcióban sem fejeződtek be az egyeztetések. Vita tárgya például, hogy az összes általános iskola állami kézbe kerüljön-e.
– A frakciótagok többsége egyetért azzal, hogy a kistelepüléseknek előnyös lesz ez, mert szakmai és pénzügyi okokból nem tudják a legjobb színvonalon ellátni közoktatási feladataikat – mondta Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat elnöke. – A vita arról folyik, hogy a nagyobb városok, amelyek finanszírozni tudják az intézményrendszerüket, megtartsák-e azt, vagy az egységes rendszer kialakításának elvét szem előtt tartva ezeket az iskolákat is átvegye az állam – vázolta, megerősítve, hogy a városi polgármesterek erősen lobbiznak, hogy iskolafenntartók maradhassanak.
…
Bagodban 120 fős, nyolcosztályos iskola működik. A fenntartás költségeinek 43 százalékát fizeti az állam, a többit az önkormányzat.
– Ha az iskolát nem vennék át mindenestől, hanem csak a béreket fizetnék, nekünk az is nagy megkönnyebbülés lenne, nem tudjuk viszont, mit vonnak el tőlünk ennek fejében – mondta Mogyorósi József polgármester, hozzátéve: nem hiszi, hogy az állam a jelenlegi oktatási struktúrát fogja finanszírozni, hanem eldönti, hogy hol mennyi gyermek oktatására, s mennyi pedagógus foglalkoztatására ad pénzt.
– Pozitívum ugyanakkor, hogy bevezetik újra az oktatói munka szakmai ellenőrzését – tette hozzá a polgármester.
Péterné Fatér Edit bagodi iskolaigazgató azt reméli, hogy a kisebb, vidéki nyolcosztályos iskolák megmaradhatnak, mert sokkal fontosabb szerepet töltenek be, mint fentről látszik.
– A hátrányos helyzetű diákok sokkal inkább tanulásra foghatók a saját kistelepülésükön, ahol ismerik őket, mint a városi mamutintézményekben – világított rá a kisiskolák egyik előnyére.
Kalamár Gábor közoktatási szakértő azt hangsúlyozta: nagyon összetett problémahalmazt kell kezelnie a kormányzatnak, amikor hozzányúl az oktatási rendszerhez. A finanszírozási gondok orvoslásán túl a szakmai kontroll megteremtése is fontos, főleg a kistelepüléseken, ahol a képviselő-testületek tagjai sok esetben úgy fogadták el az igazgatói pályázatokat, hogy fogalmuk sem volt, milyen programot vállalnak, s az mennyibe kerül, s úgy gyakorolták a munkáltatói jogokat, hogy az igazgató munkájának értékeléséhez senkinek nem volt meg a szakértelme. Ezen a helyzeten javíthat a nagyobb állami szerepvállalás, és az igazgatók tervbe vett minisztériumi kinevezése, Kalamár Gábor viszont érdekesnek találja, hogy az óvodákat az önkormányzatoknál hagynák, mert úgy látja, a nevelésnek és oktatásnak azonos alapelvekre épülő rendszernek kell lennie. Rámutatott: tisztázni kell azt is, mi lesz az iskolák által nyújtott többletszolgáltatásokkal (két tannyelvű, művészeti képzés), ezeket ki finanszírozza.
…
Egyelőre a kórházak vezetői is keveset tudnak a tervezett változásokról. A Zala Megyei Kórház jövőre a kormányhivatalhoz kerül, de később, a nagytérségi egészségügyi rendszerek kialakulásakor egy másik állami szerv lehet a fenntartó, közölte Manninger Jenő. Hozzátette: pillanatnyilag úgy fest, hogy a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém alkot majd egy nagytérséget. Az még nem dőlt el, hogy a megyei kórház térségközponti vagy csak kiemelt helyzetű kórház lesz, de minden eddigi koncepció szerint megőrzi hangsúlyos szerepét, sőt a fejlesztése folyik, mutatott rá.
Még nem világos, hogyan illeszkednek az új rendszerbe a városi kórházak és mi lesz a 74 százalékban most is állami tulajdonú hévízi gyógyfürdőkórházzal, megmaradhat-e benne az önkormányzati tulajdonrész. Dr. Kvarda Attila, a Hévízfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a keszthelyi városi kórház főigazgatói teendőit is ellátja, elmondta: a fekvőbeteg-ellátás állami működtetése jó döntés lehet, ha a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit egyaránt szolgáló, racionális struktúra alakul ki. Forrásbevonás nélkül azonban nem oldja meg az ágazat problémáit az állami fenntartás, az intézmények ugyanis kimerítették tartalékaikat. A hévízi kórház kivétel, a betegellátás mellett nyújtott szolgáltatások rentábilissá teszik, Keszthelyen azonban rövid időn belül elfogy a pénz.”

Forrás:
Állami iskola, állami kórház, Pásztor András, Szabó Judit, Zalai Hírlap, 2011. augusztus. 26.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Nyitrai Zsolt a HírTV Sziluett című műsorában

„Nyitrai Zsolt a HírTV Sziluett c. műsorában fejtette ki álláspontját többek között a sajtó híresztelésekről, az NFM infokommunikációs államtitkárságának terveiről és politikusi pályájának állomásairól.”



Forrás:
infoter.eu, 2011. augusztus 20.

Vissza az oldal tetejére

A KIM-ből jelentjük: Interjú Fekete Gábor helyettes államtitkárral

„Fekete Gábort, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) elektronikus közigazgatásért felelős helyettes államtitkárát a Minisztériumban folyó aktuális projektekről kérdeztük. Az államtitkár beszámolt többek között az Államreform Operatív Programmal (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programmal (EKOP) kapcsolatos, 2011 és 2013 közötti időszakra vonatkozó döntésekről, továbbá helyzetképet adott az EKOP keretében folyó Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósításának folyamatáról. Mindemellett szó esett az önkormányzati ASP központ projekt legújabb fejleményeiről, valamint a közigazgatási cloud törekvésekről is.”



Forrás:
A KIM-ből jelentjük: Interjú Fekete Gábor helyettes államtitkárral, infotér.eu, 2011. augusztus 25.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Indulhat itthon a Tesco mobilszolgáltatás

„Új mobilmárka tűnhet fel hamarosan Magyarországon, lapunk információi szerint a Tesco áruházlánc előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik hazai mobilszolgáltatóval saját márkás mobilelőfizetés-értékesítés kapcsán. Könnyen elképzelhető az is, hogy a Tesco lesz az első hazai virtuális mobilszolgáltató.

Nagy az esély rá, hogy rövidesen Magyarországon is megjelenik saját mobilmárkájával a Tesco áruházlánc, tudta meg lapunk több, egymástól független forrástól. Az angol hipermarket cég több országban is működtet virtuális mobilszolgáltatást (MVNO), vagyis gyakorlatilag egy nagy mobilszolgáltatótól bérel hálózati kapacitást, az ügyféladminisztrációt viszont önállóan intézi. Úgy tudjuk, hogy a cég itthon a Vodafone-t választotta partneréül, bár egyelőre nem tudni, hogy az alapot a más országokban is működő MVNO-modell adja, vagy csupán saját márkanéven értékesítő viszonteladó lesz a Tesco.
…
A Tesco az anyaországban, Nagy-Britanniában és Írországban évek óta jelen van a mobilszolgáltatói szegmensben is, a cég az egyik legnagyobb, legmeghatározóbb virtuális operátor a szigetországban. A Tesco Mobile ügyfeleinek száma Angliában ma meghaladja a 2,6 milliót, a havi előfizetéses és feltöltőkártyás konstrukcióban egyformán elérhető ajánlatok beszéd- szöveges üzenet és adatszolgáltatást egyaránt tartalmaznak. Az áruházlánc csupasz szolgáltatást (vagyis csak SIM-et) és készülékekkel egybecsomagolt szolgáltatást egyaránt kínál, a telefonportfólióban többek közt az iPhone is megtalálható. A vállalat 2009-ben a szomszédos Szlovákiában is virtuális mobilszolgáltató lett.
…
Az igazi negyediket gáncsolják?

Az időzítés ugyanakkor aligha lehet véletlen, a küszöbön álló magyarországi frekvenciaaukció előtt, vagy közben egy ismert márkanévvel és erős értékesítési háttérrel bíró virtuális szolgáltató piacra lépése bármilyen új licitáló kilátásait drámai mértékben lerontaná. A Vodafone számára tehát stratégiai kérdés is lehet, hogy a cég a negyedik mobilszolgáltató piacra lépését azzal lehetetlenítse el, hogy bevezeti a valódi MVNO konstrukciót itthon. Az operátor ezzel valójában a kisebbik rosszat választaná, hiszen a virtuális szolgáltató soha nem lesz teljesen független konkurenciája. Ennek a forgatókönyvnek ugyanakkor ellentmondani látszik Beck György korábbi nyilatkozata, amely szerint a virtuális szolgáltatói modell Magyarországon nem vonzó és az idő előrehaladtával egyre zsugorodik az MVNO-k mozgástere.”

Forrás:
Indulhat itthon a Tesco mobilszolgáltatás, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. augusztus 24.

Vissza az oldal tetejére

2014-ig fokozatosan valósítja meg az elektronikus jegyrendszert a BKK

„ Az elektronikus jegyrendszer projekt előrehaladásáról kapnak tájékoztatást a képviselők a Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-i ülésén Hutiray Gyula előterjesztése és a BKK tájékoztatója nyomán. A projekt előkészítése és a technológiai alapelvek rögzítése folyamatban van, a cél a fokozatos bevezetés, a teljes körű infrastruktúra 2014-ig történő kiépítésével.

Háttér, előzmények
Az elmúlt húsz évben folyamatosan, nagy mértékben emelkedett a budapesti közösségi közlekedési jegyek, bérletek ára. Az is tény, hogy szinte minden évben az éves infláció feletti volt az emelkedés. 2011-ben maradtak először az előző évihez képest változatlanul az árak. A várospolitikai következmények mérlegelése helyett kizárólag a működési költséghiány csökkentésének célját szolgáló szemlélet odáig vezetett, hogy – bár számos más tényezővel számolni kell, mégis – 2010-ben a jegyár-emelés ellenére 2009-hez képest csökkent a BKV jegyár-bevétele. Ez a pénzügyi-pszichológiai fordulópont felfogható mintegy utolsó figyelmeztetésként arra, hogy eljött az idő a tarifapolitika illetve a jegy- és bérletrendszer alapokról történő újragondolására. Az új tarifarendszer egyúttal lehetőséget teremt azon elvárások megfogalmazásához, hogy a rendszert maradéktalanul kiszolgálni képes, magas megbízhatóságú és minőségű technológia rendszerbe állítható legyen.
…
A projekt célja, hogy olyan tarifarendszert alakítsunk ki, mely az utasokat a közösségi közlekedés használatára ösztönzi, azaz a lehető legtöbb esetben reális és versenyképes alternatívát tudjon nyújtani az autós közlekedéssel szemben. Azaz kiszámítható költséggel tudjanak ne csak a havi vagy éves bérlettel rendelkezők utazni, hanem azok is, akik többé-kevésbé rendszeresen, de esetleg nem minden nap utaznak. Erre őket a mai tarifarendszer és árak nem ösztönzi, mert az egyetlen utazásra szóló jegy az átszállókat bünteti és ezért rendkívül drágává teszi a használatot: egy alig fél órás, két átszállásos út költsége 960 Ft, oda-vissza 1920 Ft, míg az utazás megkezdésekor a hiányos értékesítési rendszer miatt gyakran nincs módja az utasnak rögtön átszállójegyet vagy 24 órás jegyet venni (1550 Ft-ért).
…
A fentieken túl a BKK által meghatározott célkitűzés, hogy lehetővé tegyük a jegyek és bérletek megvásárlását interneten és/vagy mobiltelefonon illetve egyéb módon (pl. ATM-en keresztül). A jegyváltás módjának kiterjesztése magával kell, hogy vonja a jegyváltás helyeinek megsokszorozását is…”

Forrás:
2014-ig fokozatosan valósítja meg az elektronikus jegyrendszert a BKK, Budapesti Közlekedési Központ, 2011. augusztus 25.

Vissza az oldal tetejére

Megújul a Facebook

„A Facebook hivatalos blogjában tegnap Chris Cox, a cég termékfejlesztési alelnöke jelentette be, hogy augusztus 25-étől több fontos, az adatvédelmet és a tartalommegosztást érintő változás lép életbe a közösségi oldalon.
…
Adatlap, hozzáférés, hozzáférés, hozzáférés
Az említett változások egyik legfontosabbja, hogy a profiloldalon megjelent egy legördülő menü, amely a korábbi több kattintásos beállítási metódust egyszerűsíti: itt lehet megadni a hozzáférési jogosultságokat, vagyis hogy a profilunk egyes részei, illetve beírt, feltöltött, linkelt tartalmaink kik számára elérhetőek.

Igen fontos változás a sok vihart kiváltott fotócímkézés átalakítása is – eddig, ha valaki egy fotón tagelt, vagyis azonosított bennünket, az azonnal megjelent az oldalunkon, de holnaptól ez csak akkor történhet meg, ha beleegyeztünk. Ez például akkor lehet hasznos, ha egy, a felhasználó számára kellemetlen, vállalhatatlan vagy egyszerűen csak nem kedvelt fotón másvalaki felcímkézte őt, mostantól az engedélye nélkül ez a kép nem jelenhet meg nála is. Ehhez kapcsolódik egy további szigorítás: eddig az általunk feltöltött képekhez vagy bejegyzésekhez az ismerőseink szabadon fűzhettek címkét, a jövőben lesz arra lehetőség, hogy a felhasználó ezt is kontrollálja, vagyis döntsön a címke elfogadásáról vagy visszautasításáról. Ugyanakkor bővül a tagelés lehetősége: bárki bármihez adhat címkét – igaz, ezt az érintettnek jóvá kell hagyni aktiválás előtt.
…
Megosztás

A fentiekkel szorosan összekapcsolódik az a Google+-ra hajazó változtatás is, hogy a tartalommegosztás menedzselése is könnyebbé válik, egyszerűbb megadni, hogy kiknek tesszük láthatóvá az anyagokat: itt a különféle, velünk más-más viszonyban lévő kisebb csoportok kialakítására is lehetőség lesz. Az is újítás, hogy míg eddig az adatok státuszát a feltöltés után nem lehetett megváltoztatni, mostantól ez a lehetőség is adott: ha privátnak szántuk, és véletlenül nyilvános lett, ezt most már lehet módosítani.”

Forrás:
Megújul a Facebook, Dajkó Pál, IT café, 2011. augusztus 24.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Túlköltekezett informatikai projektek

„IT-pénzek – Csődbe viszik a cégeket

Minden hatodik nagy informatikai projekt költségvetése átlagosan háromszorosa az eredetileg tervezettnek – idézte a BBC hírportál az Oxfordi Egyetem e héten megjelent tanulmányát. Ami felettébb meglepő, hiszen hol másutt, mint éppen az információtechnológiai fejlesztéseknél lehetne előre látni a várható költségeket. És mégsem.

A technológiai szektorban jóval nagyobb arányban lépik túl a költségeket, mint például az építőiparban. Az előre nem látott kiadások felduzzadása pedig könnyen csődbe viheti a kevésbé tőkeerős cégeket.

A tanulmány 1471 olyan nagyszabású informatikai projektet elemzett, amelyek legalább 170 millió fontba kerültek. A kutatók azt találták, hogy míg a legtöbb program legfeljebb harminc százalékkal haladta meg az eredetileg előre látott keretet, minden hatodik ellenben a kezdéskor megálmodott összeg háromszorosába került. A tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az ágazat döntéshozói nem szántak kellő figyelmet a hagyományos kockázatelemző rendszereknek. A nagyszabású számítógépes fejlesztések a vártnál hússzor nagyobb valószínűséggel kerülték ki az ellenőrzést.

A kutatók szerint ilyen esetekben a döntéshozók általában figyelmen kívül hagyják az alacsony valószínűséggel bekövetkező, ám nagy hatású kockázatokat. Amint a példa mutatja, az informatikára is igaz, hogy ami elromolhat, az el is romlik. A közvélemény általában azt hiszi, hogy a hibák a közszférára jellemzőek, de a tanulmány azt üzeni, hogy a saját pénzét kockáztató üzletemberek is hajlamosak a kockázati tényezők figyelmen kívül hagyására.

A tanulmányt jegyző Flyvbjerg professzor munkatársaival most olyan eszközöket keres, amelyek segítségével ezen szektor fejlesztői is elkerülhetik a költségtúllépéseket, s így a csődöket.”

Forrás:
Túlköltekezett informatikai projektek, Népszabadság, 2011. augusztus 27.
Bent Flyvbjerg oldala, ahonnan a munkásságával foglalkozó cikkek elérhetőek

Vissza az oldal tetejére