Skip to main content

26. szám, 2023. június 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A 4iG csoport stratégiájáról és az állam szerepéről beszél Jászai Gellért

„Öt év alatt nagy utat tettünk meg, mára egy több mint nyolcezer főt foglalkoztató infokommunikációs technológiai vállalatcsoporttá váltunk, de nagyon sok munkánk van még hátra, hogy egy hatékonyan működő és erős bázissal rendelkező vállalatcsoport jöjjön létre – mondta Jászai Gellért. A 4iG Nyrt. elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az akvizíciók jelentőségéről, a társaság stratégiai céljairól, az űripar szerepéről, a tulajdonosi szerkezetről, valamint a Digi és a Vodafone Magyarország jövőképéről is.

2018-ban ugyanabban a székben ült itt, akkor még mint a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Azóta kísérjük figyelemmel – immár a 4iG növekedését – ámulunk is rajta. Hogy néz ki most a vállalatcsoport pontosan?

Nagyon nagy fejlődésen mentünk keresztül az elmúlt öt évben. Amikor átvettem a vállalatot, majd elkezdtem felvásárolni a részvényeit2018-ban, akkor a 4iG egy közepes méretű, 350 alkalmazottal rendelkező IT-vállalat volt. Abban az időben nem feltétlenül rendelkeztünk még ahhoz sem minden képességgel, hogy az IT iparágon belül egy teljes szolgáltatási skálát nyújtani képes integrátor céggé váljunk. Öt év alatt nagy utat tettünk meg, de a transzformációs folyamatnak, aminek az eredményeképpen mára egy több mint nyolcezer főt foglalkoztató infokommunikációs technológiai vállalatcsoporttá váltunk, igazából valahol a közepén vagyunk. Az egyes láncszemeket felvásároltuk az elmúlt évek során, de nagyon sok munkánk van még ahhoz hátra, hogy ebből az egészből egy hatékonyan működő és a további nemzetközi terjeszkedéshez szükséges erős bázissal rendelkező vállalatcsoport jöjjön létre. De jó az irány, jó az út, rengeteg munkánk volt az elmúlt években, és sok munkánk lesz még benne, de az irány egyértelmű és a stratégiánk, amin az elmúlt évek során sokat dolgoztunk, tiszta.

A láncszemek felvásárlásának mi a logikája? Ami szembejön? Vagy kinéznek valamit és akkor arra mennek rá?

Nem, ennél azért megalapozottabb és tervezett stratégia mentén haladtunk. Az első lépéseket 2019-20-ban az IT területén tettük meg. Arra törekedtünk, hogy képesek legyünk teljes kapacitással és a képességek széles skálájával rendelkezni az IT iparágon belül. Az elsődleges célkitűzésünk az volt, hogy a legnagyobb magyarországi rendszerintegrátor céggé váljunk, amit gyakorlatilag két évvel később sikerült is elérnünk.

A rendszerintegrátor mit jelent?

A rendszerintegráció projektek implementálását jelenti az első lépéstől az utolsóig. Ennek vannak szoftverfejlesztési és hardverelemei is, majd ezeknek az implementálása. Most nagyon egyszerűen próbáltam összefoglalni, de sokszor ennek a bonyolult részletei az én szaktudásomat is meghaladják, de nem is hiszem, hogy nekem kell szoftverfejlesztéssel vagy ezeknek a projekteknek az implementáció részleteivel foglalkozni.

Ha az informatikai csoportrészt nézem, abban szervizszolgáltatástól felhőszolgáltatásig minden van.

Így van.

Van még ezen a területen valami, amit látnak és hiányzik?

Talán a legfontosabb irány a felhőszolgáltatás. Ez már ahhoz a területhez tartozik az informatikán belül, amit menedzselt szolgáltatásoknak hívunk, és olyan adatátvitelhez köthető szolgáltatásokról beszélünk, ami a jelenünket is, de a jövőnket egész biztosan meghatározzák. Nagyon sokat hallani manapság a mesterséges intelligenciáról. Évek óta foglalkozunk ennek a területnek a kutatásával.

Az informatikai portfoliónál maradva, itt mik a fejlődés irányai most?

Az informatikai portfolióval az a tervünk, hogy szeretnénk megőrizni azt a piacvezető pozíciót Magyarországon, amit sikerült elérnünk két-három év alatt. Annak idején még a T-System megvásárlásával szerettük volna elérni, mert akkor abban a stratégiában hittem, hittünk a csapatommal, hogy egyrészt ez az út megvalósítható, csak akkor úgy gondoltuk, hogy egy nagy lépéssel valósítható meg, aztán ez tévesnek bizonyult. Sokkal jobb döntés volt, hogy kisebb, közepesebb és különböző területekben nagyobb szakértelemmel rendelkező társaságok megvásárlására fordítottuk az energiánkat. Ez költséghatékonyabb is volt, és nagyon különleges cégeket tudtunk megvásárolni. A szolgáltatásmenedzsment területén ilyen volt, mondjuk a Policomputer vagy a DTSM, szoftverfejlesztési üzletágban ilyen volt az Innobyte, az egyik legnagyobb szoftverfejlesztő Magyarországon, és sikerült felépítenünk azt a kompetenciát, amivel ma büszkén mondhatom, hogy több mint 1200-an dolgoznak az IT területén a vállalatcsoporton belül. Ennek továbbra is kiemelt szerepe lesz, mert a stratégiánk része, hogy a transzformáció végén egy technológiai vállalatcsoportról beszéljünk, amely nemcsak Magyarországon, hanem a balkáni régióban is meghatározó.

A telekommunikáció egy átlagfelhasználó számára sokkal jobban érthető terület, mert azt gondoljuk, hogy az a telefon meg a televíziószolgáltatás. Ebben mi a jövő irány a 4iG-nél?

Jól gondolják, ez alapvetően erről szól, de azért egy kicsit több van a háttérben. Például nagyon fontos a távközlésben a lakossági telefon- és a tévészolgáltatás, de természetesen nagyon fontos a vállalati terület, ahol szintén nagyon erősek vagyunk. Az egyik ilyen kiemelkedő társaságunk a távközlésben – amely vállalati, üzleti területen nyújt szolgáltatásokat már régóta – az Invitech. A távközlésben oda sikerült eljutnunk az elmúlt két évben, hogy le tudtuk fedni a szolgáltatások teljes skáláját. Az adatátvitel teljes láncolatát fogjuk a földi infrastruktúrától az űrinfrastruktúráig, hiszen nem olyan régen, másfél évnyi munka és türelmes várakozás után sikerült elérnünk, hogy az izraeli kormány engedélyezze azt, hogy 20 százalékot tudjunk vásárolni a Spacecomban, ami egy globális műholdüzemeltető társaság. A négy műholdja, amiből három saját, egy bérelt, teljes globális lefedettséget ad az ügyfelek számára, akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat.

Ez már 4iG harmadik lába?

Így van.

Ez az égi lába, ez az űripar.

Igen is, meg nem is. Ez sem véletlenül jött a stratégiába. Az űripar valójában a távközléshez nagyon szorosan kapcsolódó iparág, legalábbis a szolgáltatások tekintetében, de még az infrastruktúra is hasonló elvű. Valójában nem túl sok különbség van abban, hogy az embernek a földben vannak vezetékei, az űrben lévő műholdak közötti kapcsolat az ugyanúgy egy infrastruktúra, amelyen keresztül ügyfeleknek, cégeknek és kormányoknak tudunk adatátviteli szolgáltatásokat biztosítani. A kettő együtt azért egészíti jól ki egymást, mert különösen a mai időkben, ha valamilyen probléma történik a földi távközléssel, akkor az űrben lévő infrastruktúra ettől függetlenül továbbra is működőképes marad.

Kormányoknak fontos ez, mert én viszonylag ritkán használok műholdas telefont.

Így van, eleve az űrinfrastruktúra használata csak közvetett módon nyújt magánembereknek szolgáltatást. A kommunikációs műholdaknak a legnagyobb ügyfelei valóban kormányok és telefontársaságok, és egyébként a műholdas távközlésben ez a jövő. A műholdas távközlésnek az infrastruktúra részét rengeteg telefontársaság veszi igénybe. Egyszerű példával tudom ezt talán jól szemléltetni. A harmadik világban, Afrikában azért vélhetően kevés a földi infrastruktúra.

Nincs a homokban üvegszál.

Így van, tehát gyakorlatilag a távközlés egyetlen szolgáltatási háttere, infrastruktúra háttere a műhold. Kiegészítő infrastruktúraként nagyon sok európai és más földrészbeli telefontársaság is használja ezeket a szolgáltatásokat.

Az űrtávközlés ugyanolyan öldöklő versenypiac, mint a földi távközlés?

Hajjaj!

Tehát fognak kormányoknak akciózni, hogy lejár a hűségidő, lejárat előtt szólnak, hogy most akkor itt van egy újabb csomag? Hogy kell elképzelni?

Nem, a vállalati vagy kormányzati terület értékesítése nyilván nem úgy zajlik, ahogy a lakossági ügyfeleknek.

Nem a játszótéren hív föl az értékesítő, hogy itt van egy új ajánlat…

Így van. Ráadásul a kormányoknak érhető okokból, még akkor is, hogyha nem katonai célú felhasználásról beszélünk, ez egy nemzetbiztonsági kérdés. A magyar kormánynak évek óta nem véletlenül egy fontos stratégiai célkitűzése, hogy legyen magyar kereskedelmi műhold, ami nyilván kormányzati és vállalati célokat is szolgálhatna.

Az a nemzetbiztonsági rész, hogy mindig működjön, mindig tudjuk, hogy mi folyik rajta és más meg ne tudja, hogy mi folyik rajta? Így kell elképzelni?

Igen. A legfontosabb egyébként, hogy mindig működjön és mindig képes legyen adatátvitelre.

Hogy néz ki a 4iG tulajdonosi szerkezete? Most tudom, hogy ezt egy nagy táblán könnyebb volna lerajzolni, mint elmondani.

Nem annyira bonyolult azért elmondani sem. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elmúlt évek során a 4iG-ba sikerült olyan részvényeseket, olyan stratégiai befektetőket behoznom, behoznunk, akikkel egyrészt az együttműködés kiváló. Másrészt talán jól mutatja azt, hogy az a nemzetközi építkezés, amit az elmúlt években véghez vittünk és aminek a kapcsán a 4iG nemzetközi léptékkel is látható, ma négy országban folytat üzleti tevékenységet. Természetesen Magyarország a legnagyobb és stratégiai fontosságú piacunk, de azért Albániában és Montenegróban is piacvezető szereplők vagyunk. Az űrtávközlés területén, a Spacecomba történt befektetésünk kapcsán Izraelben is van tevékenységünk. Visszatérve a tulajdonosi szerkezetre, 25,1 százalékos stratégiai partnerség a Rheinmetall-lal van. Másfél éve szálltak be a 4iG-ba, alapvetően azzal a céllal, hogy a közös digitális képességeinket fejlesszük tovább együtt eljutva ezzel olyan területekre is a digitalizáción belül, ami addig teljesen idegen volt a 4iG számára: ez pedig a védelemipar.

A Rheinmetall egy világszerte a piacon lévő fegyvergyártó konszern. Lehet így mondani?

A fegyvergyártó konszern kifejezés nem fedi le teljesen azt, amit a Rheinmetall csoport jelent ma a világban. Én úgy fogalmaznék, hogy egy védelmi, ipari és járműipari technológiai konszern. Fegyvereket is gyárt, lőszereket is gyárt, de amiben nagyon erős klasszikusan a Rheinmetall, az a harcjárműgyártás. Ezen a téren jött létre az első közös nagy beruházás a magyar kormánnyal, Zalaegerszegen a Lynxek kapcsán, de már évek óta rengeteg pénzt ruháznak be a digitalizációba és a technológiai fejlesztésekbe. Ennek a folyamatnak a részese lehet a 4iG stratégiai partnerként. Létrehoztunk egy vegyesvállalatot több mint félévvel ezelőtt, ez már működik, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi színtéren is. Az R4 Kft.-ben egyébként a 4iG-nek 51 százaléka van, a Rheinmetallnak 49 százaléka van és ezt arra hoztuk létre, hogy a Rheinmetall IT-üzemeltetését globálisan három-négy év alatt át tudjuk venni. Eddig egy nagy nemzetközi szolgáltató végezte ezt a szolgáltatást. Ez 52 országban jelent IT-szolgáltatási tevékenységet. Nyilván ezt nem tudjuk egyik napról a másikra kivitelezni, ehhez további embereket kell felvenni ebbe a közös vállalatba, és nyilván ennek a közös vállalatnak nagyon fontos alvállalkozója maga a 4iG. A másik fontos terület, ami egy nagyon izgalmas dolog a 4iG számára, az a védelmi iparon belüli digitális fejlesztések lehetősége. Tervbe van véve, hogy erre is létrejön hamarosan egy vegyesvállalat, amit kifejezetten arra a tevékenységre hozunk létre, hogy a különböző járművek vezetésirányító rendszereinek a szoftverfejlesztési hátterét és ezek implementációját végezzük.

Ennek lehet olyan következménye, hogy abban az 52 országban, ahol a Rheinmetallt már ismerik, de a 4iG-t még nem, mostantól azt tudni fogják, hogy ennek az IT háttere a vegyesvállalat? Ez számít valamit?

Hogyne számítana! Természetesen, az a cél, hogy ez a vegyesvállalat első lépésként átvegye a Rheinmetall leányvállalatok, gyárak, irodák teljes IT-hátterének az üzemeltetését, és azokban az országokban, ahol ennek kapcsán amúgy is megjelenünk, szeretnénk kihasználni ezt a lehetőséget és IT-szolgáltatásokkal megjelenni a piacon, és ez mind az öt kontinenst jelenti. Ez egy óriási nemzetközi piacra lépési lehetőség a 4iG számára globálisan.

Lehet azt mondani, hogy ami a Rheinmetallnak jó, az valószínűleg mindenki másnak is jó lesz azokban az országokban?

Ezt reméljük.

A 4iG-nek ki a többi tulajdonosa?

Két nagy nemzetközi befektetőnk van még. Az egyik egy portugál befektető, aki már évek óta részt vesz a társaság életében, sőt, az igazgatóságban is bent ül a képviselője. Ez az Alpac Capital, 7 százaléka van a 4iG-ben, és van egy török befektetőnk is, a Calik Holding. Ők 3,4 százalékkal rendelkeznek a 4iG-ben. Az egyik legnagyobb családi vállalkozás a Balkánon, Közép-Ázsiában és Törökországban. Nagyon meghatározók az építőipartól különböző termelő területeken keresztül banki szolgáltatásokig. Mi úgy ismerkedtünk meg, hogy az ALBtelekomot, az egyik albániai távközlési vállalatot tőlük vásároltuk és egy részét a vételárnak részvényekkel fizettük ki. Aminek azért örülök, mert sikerült őket meggyőznünk arról, hogy az a stratégia, amelyen a 4iG halad, jó.

Különben készpénzt kértek volna?

Így van, így volt lehetőségünk részvénnyel fizetni a társaságért.

De ez még mindig nem a társaság tulajdonlásának a fele.

Igen, de így illett, hogy először a stratégiai partnerekről és a nagy nemzetközi befektetőinkről beszéljek. Én közel 52 százalékkal rendelkezem közvetett módon a társaságban.

Ez azt jelenti, hogy minden döntést végső soron önnek kell jóváhagynia?

Ez azt jelenti, hogy minden döntést jóvá tudok hagyni, a stratégiai irányok tekintetében is alapvetően az én szavam a meghatározó, de én hiszek a csapatban meg sokkal inkább hiszek a partnerségekben és kapcsolatokban. A kisebbségvédelmi jogok mellett én biztosítom azt is a Rheinmetall, illetve a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger úr számára – akivel kifejezetten jó és baráti személyes kapcsolatban vagyunk, ami elég fontos egy ilyen stratégiai partnerségnél, amikor években, évtizedekben gondolkodunk egymásban –, hogy időről időre egyeztetem vele azt a stratégiát, aminek a mentén haladunk, mert ez a nemzetközi meg a hazai üzleti életben is így normális.

Meddig látnak előre a mostani stratégiában? Meddig szól?

Nagy biztonsággal három-öt évet látunk és tervezünk. Nyilván vannak hosszabb távú vízióink is, de a világban annyi minden változik, és nem lehet minden tényezővel előre kalkulálni, de a társaság stratégiai célkitűzéseit három-öt éves távlatra elég jól meg tudtuk határozni. Ez egy jelenleg is folyamatban lévő munka. Valahol a transzformációs folyamatnak a közepénél járunk. A portfolió összevásárlása, Magyarország tekintetében ki merem jelenteni, hogy befejeződött. Nemzetközi értelemben semmiképp sem jelenteném ki, hogy befejeződött, de azt a struktúrát, azt a működési modellt, azt az irányítási modellt, amelyben a leghatékonyabban tud majd ez a vállalat tovább építkezni és a leghatékonyabban tudja kihasználni a benne lévő értékeknek a megteremtését, kialakítottuk. Ennek a végrehajtási folyamata szeptemberben kezdődik, most kerül kialakításra a végleges ütemterv, hogy a stratégia megvalósításában 2025. január 1-jéig mit és hogyan akarunk napról napra majd véghez vinni. Ezzel több dolgot is szeretnénk elérni. Az egyik, hogy a struktúra részben csoporton belüli átszervezésével olyan tranzakciók, olyan nemzetközi befektetőbevonások jöhetnek különböző területeken, főleg az infrastruktúrát érintve, amiből extra értéket lehet teremteni, amivel a csoport adósságállományát szeretném olyan szintre csökkenteni, ami további felértékeléseket hoz majd a hitelminősítők részéről, de sokkal fontosabb lesz az, hogy a részvényeseinknek lehetőséget fog adni arra, hogy a fejlődés mellett osztalékot is tudjunk fizetni, illetve erős bázisunk legyen arra, hogy nemzetközileg tovább tudjunk menni azon az úton, amit elkezdtünk.

A nemzetközi továbbmenetel továbbra is a Balkánt jelenti? Az nem egy nyugodt környék.

Igen, nem egy nyugodt környék, de történelmileg is elég sok szálon kötődünk mi, magyarok a Balkánhoz. Azt tapasztalatom, hogy jobban értenek minket ott, mint sok más külföldi befektetőt. Mi is jobban meg tudjuk magunkat értetni a Balkánon, mint sok más külföldi befektető. Tiszteljük őket, ahogy tisztelünk bármelyik országot, ahova mi menni szeretnénk, és ezt a tiszteletet érzik és kölcsönösen visszakapjuk. Eddig nekem nagyon pozitív a tapasztalatom ilyen értelemben, és amikor az ember üzleti építkezésbe kezd és stratégiát tervez, akkor ez nagyon fontos része. Ha nagyon lassan is, de azért halad egy bizonyos irányba a Balkán az európai uniós csatlakozással kapcsolatban is. Azt reméljük, hogy ez előbb-utóbb megtörténik. Ez pedig nyilvánvalóan, ha az ember időben szállt be és időben van ott ezeken a piacokon, akkor az egy jelentős, pozitív változást hozhat az ott lévő befektetéseinkre nézve.

Uniós befektetésekké válnak az ottani telekommunikációs befektetések?

Pár év távlatában, és remélhetőleg nem túl sok év távlatában igen, ezek így lesznek.

Állami segítségnek, a miniszterelnökkel való kapcsolatának vagy a miniszterelnök környezetével való kapcsolatának mekkora szerepe van a 4iG eddigi teljesítményében? Erről találgatások, sejtetések és némi információ van.

Ez egy olyan téma, amit örülök, hogy érintünk, egyrészt mert szívesen beszélek erről, másrészt mert tisztába lehet tenni pár dolgot ezzel kapcsolatban. Az állami részvétel azokon a területeken, amiben a 4iG ma erős, lásd IT vagy távközlés, más-más értelemben ugyan, de teljesen normális és elfogadott nemcsak Európa-, hanem világszerte. Az IT területén, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek a Nyugathoz, Amerikához vagy Ázsiához képest próbálnak felzárkózni a digitalizációban, rengeteg tennivalójuk van, és ott teljesen természetes, hogy az állam, az adott országok kormányai a legnagyobb megrendelők az IT-piacokon.

Merthogy nincs hozzájuk fogható másik tőke, ami ezt tudná finanszírozni?

Miről szól a digitalizáció? A gazdaság digitalizációja alapvetően részben a civil szféra digitalizációjáról szól, nagyon jelentős részben pedig az államigazgatás, a közigazgatás digitalizációjáról szól. A közigazgatásban nem tud más megrendelő lenni, csak az állam, illetve a különböző állami entitások.

A jogosítványt az állam adja ki, nem árt, ha az gyorsan megy.

Ez egy nagyon egyszerű példa, de ennél vannak adott esetben bonyolultabbak is, akár az Államkincstár, a földhivatal működését, de rengeteg más példát lehet felhozni, ahol a digitalizációra való igény. A digitális átállás alapvető fontosságú, mert ma már az emberek, ha lehet, akkor nem személyesen intéznek ügyeket, hanem online, valamilyen számítógépen vagy a telefonjukon, ami talán még inkább elterjedt mára. Az egy teljesen normális igény, hogy ebben a digitális transzformációban az államnak élen kell járnia, mert ha ezeket a szolgáltatásokat nem tudja nyújtani az állampolgárai számára, akkor lemarad. Lemarad a versenyben és lemarad sok minden másban is, tehát ez elemi érdek. Ezen nagyon csodálkozni nem kell, ha körbenézünk akár a régiónkban, de akár távolabbra is tekinthetünk, akkor ezt fogjuk látni, hogy az állam jellemzően a legnagyobb megrendelő ezeken a piacokon. A távközlés egy kicsit más terület, más értelemben van jelen az állam, de itt meg Magyarország kormánya egy évtizedes lemaradást próbált bepótolni. A ’90-es évek elején a magyar távközlésnek a privatizációja úgy sikerült, ahogy. Én nem akarnám ezt minősíteni, de magyar érdekeltség nem maradt ezen a területen és állami sem. Holott, ha megnézzük akkor majdnem minden országban van hazai mobilszolgáltató. De tudok olyan nemzetközi példát is mondani, csak vegyük a Deutsche Telekom esetét, 31 százalékos tulajdonos benne közvetve és közvetett módon a német állam. A Deutsche Telekom az egyik legnagyobb szolgáltató a világon, tehát még csak nem is arról van szó, hogy azért vesz csak részt a távközlésben, mert az egy fontos iparág és a stratégiai infrastruktúrának legalább egy részében legyen tulajdona, mert önmagában ez sem lenne elítélhető, de gyakorlatilag részt vesz ezáltal a teljes nemzetközi terjeszkedésében. De tudok más példát is mondani, ilyen Norvégiában a Telenor, ott ráadásul többségben tulajdonos az állam. Nem ritka, hogy többségben vesz részt az állam ezekben a cégekben befektetőként. Tehát egyrészt egy lemaradást próbáltunk behozni azzal, hogy a nemzeti érdek, a magyar érdek megjelenjen ebben az iparágban, másrészt az én szempontomból egyáltalán nem elítélhető módon ennek a kormányzatnak 2010 óta kitűzött célja egy protekcionista gazdaságpolitika megvalósítása, illetve protekcionista gazdaságpolitika mentén hoz jelentős döntéseket, amiben szerintem egyértelműen a nemzeti érdek jelenik meg. Ebben szerintem semmi elítélhető nincsen.

52 százalékos tulajdonosként kell bármilyen 4iG-lépéshez politikai jóváhagyást kérnie, egyeztetnie vagy elég, ha minden szabályt betart és aszerint megy?

Egyrészt a szabályokat be kell tartani és aszerint kell menni. Én ezt amúgy is így tenném és amúgy is eszerint élek. Inkább az a kérdés, hogy egy stratégiai partnerségben – mert ha a Rheinmetall stratégiai partnerünk, akkor nyilván azt lehet mondani, hogy a magyar állam is stratégiai partnerünk – a szabályokon túl a jövő építése során egyeztet-e a célokról, egyeztet-e a stratégiákról, és a válasz teljesen egyértelműen igen. Életszerűtlen lenne, ha nem így lenne. De válaszolva nagyon egyértelműen a kérdésére: nem kell a döntéseimhez állami vagy kormányzati jóváhagyás sem a 4iG-t, sem pedig a távközlési társaságainkat érintően. És csak azért, hogy tegyük teljesen tisztába a dolgot: a 4iG-ben nincs állami tulajdon, a 4iG és az állam partnersége a távközlés területére vonatkozik, ezen belül is két entitásra. A Vodafone-ban ma az állam 29,5 százalék tulajdonnal rendelkezik közvetett módon, hiszen a Corvinus, egy állami tulajdonú befektetési társaság tulajdonolja a 29,5 százalékot, és 70,5 százalék van nálunk. A másik ilyen az Antenna Hungária, amiben nagyjából 23 százaléka van az államnak. Mind a két tulajdon mellé természetes, hogy jár igazgatósági tagság, a Vodafone-ban két igazgatósági tagot jelöl az állam, az Antenna Hungáriában egyet. A Vodafone-ban a felügyelőbizottságban többséget is adtunk az állami tulajdonosnak, hogy az állam mindig tudatában legyen annak, hogy milyen irányba megyünk, merre haladunk.

A bevételeket hogyan változtatta meg az elmúlt öt év?

Nagyon. 2018-ban egy 14 milliárdos árbevételű, 350 főt foglalkoztató IT-cégből indultunk el, és mára eljutottunk oda, hogy egy közel 600 milliárdos árbevételű infokommunikációs technológiai vállalatcsoport jött létre. Nyilvánvaló, hogy rengeteget változott menet közben az árbevétel. Nemcsak nőtt, hanem az is, hogy melyik iparágból mennyi jön. Ma nagyjából úgy oszlik meg, hogy nyilván évekig csak az IT volt, mint bevételi forrás, és 2021 végétől elkezdődött a távközlési bevételek egyre erőteljesebb megjelenése a mérlegünkben. Ma körülbelül 75 és 80 százalék között van, de a 75-höz közelebb a távközlési bevételek aránya. Ez azért is nagyon lényeges kérdés, mert amikor itt állami segítségről, meg ilyen típusú dolgokról szoktak megjelenni mindenféle hírek, akkor az egyik negatív felhang az szokott lenni, hogy az IT-megrendeléseken keresztül hogyan támogat az állam. El szeretném mondani, hogy nyilván egy ekkora cégbirodalmat felépíteni az IT-megrendelésekből elég nehéz lett volna, mert, mondjuk, ma, ha megnézzük az az üzemi eredménynek kevesebb mint 10 százaléka jött az IT-ból. Ha az árbevétel-megoszlást nézzük, akkor az olyan 75:25, ha az EBITDA oldaláról nézzük a dolgot, akkor ott sokkal inkább a távközlés felé tolódik az arány. De az IT, függetlenül attól, hogy mekkora ma a részesedése az eredményben, nagyon fontos terület marad, és még növekedhet is a távközlési bevételek arányához képest. Ami talán még fontos, mert büszke vagyok arra, amit nemzetközi terjeszkedésben sikerült elérni: ma a bevételünknek és az eredményünknek a 15-18 százaléka jön már nemzetközi szintről, és nyilván azon fogunk dolgozni a következő években, hogy ha lehet, akkor ez még jóval inkább a nemzetközi arány javára alakuljon.

Mi a 4iG terve a Digivel?

A Digi volt az első nagy lakossági távközlési vállalat, amelynek a megvásárlásával beléphettünk annak az előszobájába, hogy aztán később az egyik nagy mobilszolgáltatóra is, a Vodafone-ra is tegyünk ajánlatot. Ez volt az első nagy távközlési tranzakciónk, mondom ezt úgy, hogy az Invitech előtte volt és nagyon nagy fontossággal bírt, de nem lakossági távközlési szolgáltató volt. A Digi ennek az egész transzformációs folyamatnak a része, a működési struktúramodellnek olyan értelemben mindenképpen eleme, hogy logikus lesz majd a kérdés, hogy egy idő után szükség van-e két különálló lakossági társaságra az új cégstruktúrában. Nyilván működtetés szempontjából mindenképpen az lesz a hatékony, de a fogyasztóknak a kiszolgálása szempontjából is, ha az erőforrásainkat összpontosítani fogjuk. Tehát vélhetően ezeket a lakossági szolgáltatásokat összevonjuk. Visszatérve a Digi múltjára meg a jelenére is, ennek a folyamatnak a része volt, hogy a közelmúltban a Digi előfizetőket migráltuk a Vodafone hálózatára, a Vodafone infrastruktúrájára. A Digi előfizetői ma már teljes országos lefedettségű hálózatot használhatnak ugyanazért az előfizetésért, ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel eddig a nyilván sokkal kisebb lefedettségű hálózaton és sokkal kisebb sávszélességgel tudtak használni. A Digi-előfizetők életében ez egy óriási minőségi ugrás, és nagyon örülök annak, hogy sikeresen le tudtuk vezényelni ezt az átállást. Ez technikailag nem kis dolog, ez úton is gratulálok a műszaki csapatnak a csoportban, amely levezényelte. Ez egy nagy feladat volt és sikeresen végrehajtottuk.

Márkaváltás, névváltás? Lesz?

Márkaváltás lesz. Nem csináltunk ebből titkot, valójában a névből vagy az új márkából sem. Ezt nemzetközi téren előbb kellett elkezdenünk, mert amikor a montenegrói mobilszolgáltató céget megvásároltuk, ott az előző tulajdonosnak, a cseh PPF csoportnak volt egy olyan megállapodása a korábbi tulajdonos Telenorral, hogy a márkaváltást le kell bonyolítaniuk 2022 márciusáig. Mi 2021 végén vásároltuk meg a társaságot. Tehát már az eladási folyamatnál is az egyik legnagyobb kihívást azt jelentette, hogy hogyan fogunk tudni három hónap alatt sikeresen megvalósítani egy márkaváltást. A marketing területen dolgozó kollégáknak és külsős tanácsadóknak kell megköszönnöm, hogy ezt nagyon professzionálisan sikerült levezényelni és sikeresen lettünk túl ezen a márkaváltáson Montenegróban. Majd szinte pontosan egy évvel később az összeolvasztott két albán távközlési cégünket is ugyanezzel a „ONE” névvel márkáztuk újra, és ez a kampány most is zajlik. Úgyhogy nem csináltunk titkot abból, és nyilvánvaló, egy márkát szeretnénk nemzetközileg használni majd. Ez minden nemzetközi cégnél, amely lakossági termékeket ad el, alapvetés. Tehát a ONE márkanév lesz várható majd Magyarországon is. Azért nem tudok még biztos vagy pontos időpontot mondani, mert ezen jelenleg is dolgoznak a szakemberek. Ez nem egy olyan egyszerű kérdés. Hiába van meg a márka, hiába van meg a logó meg a színek, tulajdonképpen minden ahhoz, hogy akár holnap is meg lehessen csinálni, ennél sokkal komplexebb kérdésről van szó. A legfontosabb az, hogy szeretnénk, ha ez az új márka a fogyasztók számára nemcsak valami újat, hanem az eddigiekhez képest valami pluszt, valami jót jelentene, és nyilván folyamatosan kell dolgoznunk azon, hogy új értékajánlatot tudjunk adni az új márka mellé a fogyasztóknak. Ezt szeretnénk megtenni. Azt biztosra tudom mondani, hogy a jövő évben ez a márkaváltás megtörténik, de azt, hogy ez tavasszal vagy ősszel lesz, ma még nem tudom.

Tehát nemcsak annyi lesz a hozzáadott érték, hogy esetleg tetszeni fog a logó, hanem valami plusz szolgáltatás?

Ami reméljük, tetszeni fog egyébként.

Vagy más áron adott szolgáltatás? Így kell elképzelni a pluszt?

Ez egy alapvetés. A jó marketinget arra kell vagy arra érdemes használni, hogy azzal valamit tudjunk adni az embereknek is, a fogyasztóinknak, a vásárlóinknak. Akkor csináljuk jól a márkaváltást, ha az nemcsak azért tetszik az embereknek, mert jól néz ki, hanem azért, mert valami jóhoz tudják kötni. Szeretnénk, ha valami jóhoz kötnék.”

Forrás:
Jászai Gellért a 4iG csoport stratégiájáról, a tulajdonosi szerkezetéről, az állam szerepéről és a ONE márkáról; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2023. június 20.
A beszélgetés meghallgatása

242/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott közfeladatokról

„1. § (1) A Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Neumann Nkft.) közfeladatként látja el a következő feladatokat:

a) részt vesz az iparügyekért és vállalkozásfejlesztésért felelős miniszternek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 111/C. §-a és 111/E. §-a szerinti feladatainak, valamint

b) az e rendeletben meghatározott esetekben az érintett miniszterrel kötött megállapodás alapján közreműködik az a) pontban foglalt ágazati feladatoktól eltérő, egyéb technológiai fejlesztési, stratégiaalkotási, valamint azokkal összefüggő feladatok

előkészítésében és megvalósításában.

(2) A Neumann Nkft. az e rendeletben nevesített feladatait alapvetően a technológia, gazdaság- és vállalkozás-fejlesztés közpolitikai céljainak megvalósítása érdekében fejti ki, a Neumann Nkft.-nek nem feladata a kormányzati informatikai és az ehhez kapcsolódó – különösen a „Digitális Megújulás Operatív Program Plusz” keretében megvalósuló vagy megvalósítani tervezett – digitális fejlesztések, beruházások végrehajtása.

2. § (1) A Neumann Nkft. az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közfeladatai körében

a) végrehajtja az 5G, drón, blockchain, mesterséges intelligencia technológiák, fintech ökoszisztéma építésével, az ezekkel összefüggő stratégiákkal kapcsolatos kormányzati feladatokat, ennek keretében gondoskodik különösen

aa) a Magyarországi 5G Koalíció,

ab) a Mesterséges Intelligencia Koalíció,

ac) a Blockchain Koalíció és

ad) a Magyarországi Drón Koalíció

működtetéséről és programirodai feladatainak ellátásáról;

b) közreműködik a hazai költségvetési forrásból finanszírozott ipar- és technológiafejlesztéssel kapcsolatos feladatok, ideértve különösen az Irinyi Terv iparstratégiai és az Ipar 4.0 programban megfogalmazott feladatok megvalósításában;

c) közreműködik az IPAR 4.0 Nemzeti Technológiai Platform szakmai feladatainak ellátásában;

d) a technológiai ökoszisztéma hazai és nemzetközi megerősítése és fejlesztése érdekében működteti a Neumann Technológiai Platformot (a továbbiakban: Platform), gondoskodik a Platform működéséhez szükséges kormányzati koordináció kereteinek biztosításáról;

e) közreműködik a kiskereskedelmi ellátásbiztonság javítására fókuszáló korszerű kereskedelmi és logisztikai fejlesztésekkel és azok bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

f) közreműködik a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások emelt szintű, Ipar. 4.0 fejlesztéseinek támogatását szolgáló intézkedések, kiemelt programok megvalósításában;

g) ellátja a Nemzetközi Technológiai Transzferrel kapcsolatos feladatokat, valamint ennek keretében gondoskodik a programirodai feladatok ellátásáról és a kapcsolódó stratégia végrehajtásához szükséges kormányzati koordináció kereteinek biztosításáról;

h) közreműködik az agrár- és élelmiszer-technológiával kapcsolatos tudásmegosztási rendszer működtetésével, támogatásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

i) a GINOP 3.1.3-15-2016-00001 számú, „IKT startup cégek nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózat kialakítása” elnevezésű program keretében működteti a kezdő technológiai vállalkozások nemzetközi piacra lépését segítő szakértői, mentori hálózatot, valamint részt vesz a startup-ökoszisztéma fejlesztését szolgáló kormányzati kezdeményezések végrehajtásában;

j) közreműködik az ipar-, illetve gyártástechnológiai fejlesztések iparvállalatoknál, kis- és középvállalkozásoknál, valamint logisztikai vagy ipari parkoknál történő adaptációját célzó programok tervezésében és megvalósításában;

k) közreműködik különösen az Ipar 4.0 technológián alapuló új kezdeményezések piacképes termékké és szolgáltatássá való fejlesztését célzó programok tervezésében és végrehajtásában;

l) közreműködik a hazai csúcstechnológiás, különösen Ipar 4.0 termékek és szolgáltatások technológia-transzferét elősegítő programok tervezésében és végrehajtásában;

m) közreműködik az egyes térségi komplex gazdaságtechnológiai-fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában;

n) közreműködik a hálózattudományi fejlesztések és programok, így különösen az egyes iparági hálózati működési, gyártástechnológia-diagnosztikai és üzemszervezés-diagnosztikai fejlesztések és programok kidolgozásában és megvalósításában.

(2) A Neumann Nkft. az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közfeladatai körében

a) közreműködik a technológiai szakember-utánpótlást elősegítő feladatok szervezésében és megvalósításában;

b) közreműködik a Neumann János életművének gondozásával kapcsolatos feladatok ellátásában;

c) közreműködik az új technológiák használatát kis- és középvállalkozásoknál elősegítő képzésekhez kapcsolódó oktatástechnológiai fejlesztések tervezésével és megvalósításával összefüggő feladatok ellátásában;

d) közreműködik az okos város, illetve okos település- és térségfejlesztési programok tervezésében és megvalósításában;

e) közreműködik a hulladékkezeléssel összefüggő szakmai vizsgálatok és tervezési folyamatok feltárásában, környezeti kockázatnyilvántartó és -elemző technológia kialakításának előkészítésében;

f) az egészségipar, elektromobilitás stratégiai területein közreműködik az új technológiák bevezetéséhez kapcsolódó, valamint a karbonelnyelést és karbonsemlegességet elősegítő vállalkozásfejlesztési és ökoszisztéma-építési feladatok ellátásában;

g) közreműködik a technológia-intenzív közvetlen európai uniós források elérését lehetővé tevő pályázati tevékenység szervezésében, megvalósításában, minőségbiztosításában;

h) közreműködik az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program végrehajtásában;

i) gondozza és továbbfejleszti az egyes fejlett technológiák – így a fintech, a blockchain – alkalmazását támogató állami védjegyeket, ennek keretében gondoskodik a korábbi Digitális Jólét Pénzügyi védjegy fintech védjeggyé történő átalakításáról;

j) a Kormány gyermekvédelmi stratégiáihoz és programjaihoz kapcsolódva – ideértve különösen a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájában meghatározott feladatokat – közreműködik a gyermek- és fogyasztóvédelmi, továbbá korszerű tudásátadási és -megosztási technológiák és megoldások kidolgozásában, alkalmazásában és elterjesztésében.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. § E rendelettel a Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól (a továbbiakban: Digitális Jólét Nkft.) a Neumann Nkft.-hez átkerült, a 2. § (1) bekezdés a), g) és h) pontjában, valamint a 2. § (2) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott feladatok tekintetében az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött közszolgáltatási, illetve támogatási szerződésekben a Digitális Jólét Nkft. helyébe jogutódként a Neumann Nkft. lép.”

Forrás:
242/2023. (VI. 20.) Korm. rendelet a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott közfeladatokról; Nemzeti Jogszabálytár (Közlönyállapot)
A Kormány 242/2023. (VI. 20.) Korm. rendelete a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott közfeladatokról; Magyar Közlöny; 2023. évi 88. szám; 2023. június 20.; 3906-3907. o. (PDF)

Ismét lesz eSignDay, a Magyar Elektronikus Aláírás Napja

„A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ), az INTEGRITY Kft., a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), valamint az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) közös szervezésében 2023. június végén ismét megrendezésre kerül az eSignDay, a Magyar Elektronikus Aláírás Napja.

Előadók:
Magyar Nemzeti Bank,
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
Magyar Bankholding
ePostOffice Kft.
Id&Trust Kft.
Netlock Kft.
Microsec Zrt.
Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete
Jambrik Ügyvédi Iroda
MELASZ

A konferencia hibrid módon kerül megtartásra (helyszíni személyes vagy távoli részvétellel).
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
További információért kérjük, keresse fel az eSignDay rendezvény honlapját!”

Forrás:
A Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség közleménye; Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség; 2023. június 21.

„…A Konferencia időpontja: 2023. június 30. 9:00-17:00 óra,
helyszíne: 1111 Budapest, Kende u. 13-17…”

Forrás:
Magyar Elektronikus Aláírás Napja (eSignDay)
Regisztráció

Közigazgatás, politika, jog

Már 75 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

„A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint 58,9 milliárd forint a kórházak adóssága, ám ebben az adatsorban még nem szerepelnek az egyetemi klinikák. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: az elmúlt hetekben több kórházi beszállító is megkereste, hogy feladja tevékenységét, mert nem tud tovább hitelezni az intézményeknek.

Megjelent a friss kórházi adósság adat, május végén a fekvőbetegeket ellátó intézmények és a hozzájuk tartozó járóbeteg-rendelők adóssága 58,9 milliárd forintra nőtt az április végi 51,6 milliárd forintról – olvasható a Magyar Államkincstár (MÁK) adatsorában.

A négy egyetemi klinikával együtt becslések szerint 75 milliárd forint is lehet az intézményekben felhalmozódott adósság, április végén ez 70 milliárd forint volt. Az orvosegyetemek a modellváltás miatt már nem szolgáltatnak adatot a MÁK-nak, ezért nem szerepelnek a kincstár hivatalos adatsorában.

Az államkincstár azt írja: a tartozásállományból 0,1 milliárd forint az állammal szembeni tartozás, a szállítóknak és a szolgáltatóknak pedig 58,8 milliárd forinttal adósak az intézmények, ebből 1,1 milliárd forint pedig az államháztartáson belülre irányult.

Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak elmondta: egyelőre csak a pécsi és a szegedi egyetem május végi lejárt adósságát ismeri: az előző hónapban mindkét intézmény esetében kis mértékű csökkenés történt.

Pécs lejárt adóssága 3,511 milliárd forint volt májusban, ami 326 millió forinttal kevesebb, mint áprilisban volt, a Szegedi Tudományegyetem tartozása pedig 5,04 milliárd forint volt, ami 149 millió forinttal kevesebb az egy hónappal korábbinál.

Mivel az OSZ főtitkára nem tud arról, hogy az egyetemi klinikák plusz forrást kaptak volna, így elképzelhető, hogy valamilyen időszakos hatás, például a rezsiszámlák időleges csökkenése vagy bizonyos szállítói számlák kiegyenlítése állhat a számok mögött.

Van, aki kiszáll

Rásky László szerint azonban az elmúlt hetekben több olyan kisvállalkozó azt közölte vele, hogy vagy feladja a beszállítói tevékenységét, egyszerűen bezár. Ugyanakkor van olyan is, ahol a tulajdonosok komoly dilemma előtt állnak: érdemes-e tovább folytatni az akár több évtizede elkezdett munkát?

Van olyan cég is, ahol az a tulajdonos, aki nem vesz részt a napi tevékenységben, kiszáll a vezetésből: ebben a helyzetben nem nagyon lehet befektetőt találni – véli a főtitkár. A kis cégek kiesésével elsősorban a rugalmasság sérül, de például az informatikai területen a feladatellátást is komolyan veszélyezteti a nemfizetés.

A kórházi beszállítók érdekeit képviselő Rásky László szerint a lejárt adósság nagyjából egyharmada az energiaszolgáltatók, legalább fele pedig az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn. Mára elmondható, hogy nincs olyan, a kórházak által megrendelt áru vagy szolgáltatás, ahol ne lennének lejárt adósságok – tette hozzá.

Egyeztetésre hívta az államtitkár az érdekvédőket

Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelő államtitkára a héten az IME egészségügyi konferenciáján megelőlegezte azt az információt, hogy valamikor a nyáron nagymértékű adósságrendezésre kerül sor. Habár a részletekről nem beszélt, de Rásky László szerint ez mindenképpen pozitív, hogy a kormány már év közben foglalkozik az adóssághelyzettel.

Másrészt az államtitkár azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a kódkarbantartásnak és a finanszírozás esetszintű felméréseinek eredményei legelőször másfél-két év múlva mutatnak majd pozitív hatást a finanszírozásban, tehát az adósságok keletkezésének okai még évekig velünk maradnak, akkor is, ha időközben ezeket tudja is enyhíteni a kormány.

A kódkarbantartásra egyébként azért van szükség, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat mutasson.

Inflációs hatás

Nyilvánvaló, hogy a beszállítók megpróbálják érvényesíteni a költségnövekedéseiket az áraikban, minden olyan területen és esetben, ahol erre van lehetőségük. Ugyanakkor az Orvostechnikai Szövetség kapott olyan visszajelzést kormányzati szereplőtől, amely szerint most nincs gazdasági krízishelyzet, például, mert nem 430 az euró, hanem csak 370, így a cégek lehetőségei jóval korlátozottabbak.
Tendencia, hogy a nyári hónapokban csökken az adósságnövekedés intenzitása. Például azért, mert nem kell fűteni, a hűtés viszont sok helyen nem opció, tehát az energiaköltségek csökkennek majd. Bár korábban a nyár az államigazgatásban is többnyire uborkaszezonnak számított, a költéségvetési helyzet és a fennálló problémák miatt Rásky László abban bízik, hogy még szeptember előtt sor kerül a kórházakban az adósságrendezésre. ”

Forrás:
Csúcsadat: 75 milliárdra nőtt a kórházak adóssága; Koncsek Rita; Napi.hu; 2023. június 23.


Európai Unió

Az Európai Unió Tanácsa a természet-helyreállítási jogszabályról (nature restoration law)

„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott (általános megközelítést ért el) a természet-helyreállítási jogszabályra irányuló javaslatról. A javaslat olyan helyreállítási intézkedések meghozatalára irányul, amelyek 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-ára, illetve 2050-ig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémára kiterjednének. Konkrét, jogilag kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a természet helyreállítására vonatkozóan a felsorolt ökoszisztémák mindegyikében – a mezőgazdasági földterületektől kezdve az erdőkig és a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig.

Az általános megközelítés megbízatásként szolgál majd az Európai Parlamenttel a jogszabály végleges változatáról folytatandó tárgyalásokhoz.

„A mai nap áldás a természetre nézve. A Tanács megállapodott természet-helyreállítási jogszabályra vonatkozó általános megközelítésről. Egyértelmű, hogy az elnökség keményen dolgozott a helyes egyensúly kialakításán, és figyelmesen meghallgatta a különböző tagállami aggályokat és megjegyzéseket. Örömmel tölt el, hogy sikerült általános megközelítést kialakítanunk a jogszabály tekintetében. Ez a szöveg szilárd alapot képez az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokhoz. Remélhetőleg a végleges természet-helyreállítási jogszabály lehetővé teszi majd, hogy helyreállítsuk a biológiai sokféleség egészséges szintjét, küzdjünk az éghajlatváltozás ellen, és teljesítsük a Kunming-Montreal megállapodás keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeinket.” – Romina Pourmokhtari, svéd klímaügyi és környezetvédelmi miniszter

A Tanács keretében elfogadott fő módosítások

A tanácsi szöveg egyensúlyt teremt a természet helyreállítására vonatkozó ambiciózus célok, illetve a tagállamok számára a rendelet végrehajtása során biztosított rugalmasság között, miközben megőrzi az egyenlő versenyfeltételeket és csökkenti az adminisztratív terheket.

A helyreállításhoz kapcsolódó kötelezettségek

A Tanács megállapodott abban, hogy a tagállamok olyan helyreállítási intézkedéseket vezetnek be, amelyek eredményeképpen 2030-ra a szárazföldi, part menti, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban található, jelenleg nem megfelelő állapotban lévő élőhelyek legalább 30%-a jó állapotba kerülne. Ez a nem jó állapotban lévőnek tekintett élőhelytípusok teljes területének legalább 30%-ára vonatkozna, szemben a Bizottság eredeti javaslatával, amely az egyes élőhelytípusok tekintetében határozta meg a területek mennyiségét.

A tagállamok azonban 2040-ig minden nem jó állapotban lévő élőhelycsoport területének legalább 60%-ára, 2050-ig pedig legalább 90%-ára helyreállítási intézkedéseket állapítanának meg.

A tagállamok kivételt vezettek be a tengeri puha üledékes élőhelyek területére vonatkozóan. A puha üledékes élőhelyek esetében a tagállamok alacsonyabb százalékos arányt alkalmazhatnak majd a célértékekre, a 2030-as célérték pedig nem lenne alkalmazandó.

Az állapotromlás megakadályozására irányuló követelmény

A helyreállítási intézkedések hatálya alá tartozó élőhelyterületek esetében a tagállamok megállapodtak abban, hogy biztosítják, hogy ne következzen be jelentős állapotromlás. A már jó állapotban lévő területeken, illetve azokon a területeken, ahol még nem hajtanak végre helyreállítási intézkedéseket – különösen a védett területek Natura 2000 hálózatán kívül – a tagállamok olyan intézkedések bevezetésére törekednének, amelyek megelőzik a jelentős állapotromlást. Ez eredményalapú kötelezettséget jelentene az előbbi területek tekintetében, míg az utóbbiaknál az erőfeszítések mértéke lenne mérvadó.

Ismeretbeli hiányosságok

A tagállamok egyetértettek abban, hogy egyes élőhelyek állapotára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, ezért nehéz számszerűsíteni azok javulását.

A tagállamok egyetértettek abban, hogy a mennyiségi helyreállítási intézkedések csak azokra a területekre vonatkoznának, ahol az élőhelyek állapota ismert.

A szárazföldi élőhelyek esetében a tagállamoknak 2030-ig kellene meghatározniuk az élőhelyek 90%-ának állapotát. A tengeri élőhelyek esetében az ismeretbeli hiányosságok felét kellene megszüntetni 2030-ig. 2040-ig valamennyi élőhely állapotát ismerni kellene, kivéve a puha üledékes élőhelyeket, amellyel kapcsolatban a határidőt 2050-ig meghosszabbítják.

Ökoszisztéma-specifikus kötelezettségek

A javaslat specifikus kötelezettségeket tartalmaz egyes ökoszisztémák tekintetében, amelyeket illetően a Tanács különböző rugalmassági mechanizmusokat vezetett be.

A városi ökoszisztémák esetében például a Tanács a mennyiségi célok helyett olyan kötelezettséget vezet be a tagállamok számára, hogy növeljék a városi zöldterületek mennyiségét mindaddig, amíg a megfelelő szintet el nem érik. A Tanács fenntartotta a „nettó csökkenés tilalmára” vonatkozó követelményt, amely előírja, hogy a rendelet hatálybalépésének idejéhez képest 2030-ig nettó mértékben nem csökkenhet a városi zöldterületek és a városi lombkorona-fedettség kiterjedése, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már meghaladja a 45%-ot.

A Tanács enyhítette a tőzeglápok elárasztással való helyreállítására vonatkozó célokat, annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes tagállamokat aránytalanul érintenek ezek a kötelezettségek. A Tanács 2030-ra vissza kívánja állítani a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok 30%-át, 2050-re pedig azok 50%-át, lehetővé téve az intenzíven érintett tagállamok számára, hogy alacsonyabb százalékos arányt alkalmazzanak.

A Tanács nagyobb rugalmasságot biztosított az erdei ökoszisztémák nyomon követésére szolgáló mutatók használata terén.

A mezőgazdasági ökoszisztémákban található nagy biodiverzitású tájképi elemek – például sövények, fasorok, foltok, árkok, tavak vagy gyümölcsfák – tekintetében a Tanács azzal a lehetőséggel egészítette ki a javaslatot, hogy az intézkedések a biológiai sokféleség megőrzéséhez szükséges intézkedésekre összpontosuljanak.

A Tanács további kötelezettséget állapított meg a tagállamok részére, melynek értelmében biztosítaniuk kell a helyreállított folyók összeköttetésének fenntartását.

Nemzeti helyreállítási tervek

Az új szabályok értelmében a tagállamok rendszeresen nemzeti helyreállítási terveket nyújtanának be a Bizottságnak, amelyekben bemutatják, hogyan fogják teljesíteni a célokat. Emellett nyomon követnék az elért eredményeket, és jelentést tennének azokról.

A Tanács fokozatos megközelítést választott. Ahelyett, hogy a tagállamok a rendelet hatálybalépése után két évvel benyújtanák a 2050-ig tartó időszakra szóló átfogó terveket, először csupán a 2032 júniusáig tartó időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási terveket terjesztenék elő, amelyek ugyanakkor stratégiai áttekintést nyújtanának a 2032. június utáni időszakra vonatkozóan. 2032 júniusáig a tagállamok benyújtanák a 2042-ig tartó időszakra vonatkozó helyreállítási terveket, melyek stratégiai áttekintést tartalmaznának a 2050-ig tartó időszakra vonatkozóan, majd 2042 júniusáig benyújtanák a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó terveket.

A Tanács azzal a lehetőséggel egészítette ki a javaslatot, hogy a tagállamok terveikben figyelembe vegyék az egyes nemzeti fajtákat a társadalmi, gazdasági és kulturális követelmények, a regionális és helyi jellemzők, valamint a népsűrűség tekintetében, beleértve a legkülső régiók sajátos helyzetét is.

A Tanács a koherencia növelése érdekében a lehető legnagyobb mértékben harmonizálta a nyomonkövetési és jelentéstételi ciklusokat az egyéb környezetvédelmi jogszabályokban már meglévő jelentéstételi ciklusokkal.

Megújuló energiák és védelem

A Tanács egy új cikkel egészítette ki a javaslatot, amelynek értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésére szolgáló erőművek tervezését, építését és üzemeltetését, valamint a hálózathoz való csatlakoztatását, illetve magát a kapcsolódó hálózatot és a tárolóeszközöket illetően vélelmezni kell, hogy azok kiemelkedően fontos közérdeket képviselnek.

Ez azt jelenti, hogy e létesítmények jogosultak lennének a folyamatos javulásra és az állapotromlás megakadályozására vonatkozó kötelezettségektől való eltérésre. Emellett a tagállamok mentesíthetnék ezeket a projekteket a kevésbé káros alternatív megoldások rendelkezésre állása hiányának bizonyításával kapcsolatos kötelezettség alól, amennyiben előzetesen stratégiai környezeti vizsgálatot végeztek. A megújuló energiáról szóló, jelenleg felülvizsgálat alatt álló irányelvvel való összehangolás biztosítása érdekében a tagállamok a nemzeti integrált energia- és klímaterveikben meghatározott prioritásokkal összhangban korlátozhatják is e mentességek alkalmazását.

A Tanács azt is egyértelművé tette, hogy a kizárólag honvédelmi célokat szolgáló tervek és projektek esetében vélelmezhető, hogy azok kiemelkedően fontos közérdek tárgyát képezik, és mentesülhetnek azon követelmény alól, hogy ne álljanak rendelkezésre kevésbé káros alternatív megoldások. A tagállamoknak azonban intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy enyhítsék a mentesség alkalmazása miatt az élőhelytípusokra gyakorolt hatásokat.

A helyreállítási intézkedések finanszírozása

A Tanács új rendelkezést vezetett be, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy a rendelet hatálybalépése után egy évvel nyújtson be jelentést, amely tartalmazza az uniós szinten rendelkezésre álló pénzügyi források áttekintését, a végrehajtáshoz szükséges finanszírozási igények értékelését, valamint a finanszírozási hiányok feltárására szolgáló elemzést. A jelentés adott esetben megfelelő javaslatokat is tartalmazna, a következő többéves pénzügyi keret (2028–2034) sérelme nélkül.

További lépések

Az általános megközelítés a Tanács megbízatásaként szolgál majd az Európai Parlamenttel a jogszabály végleges változatáról folytatandó tárgyalásokhoz. A tárgyalások eredményeként jóváhagyott szöveget a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan is el kell majd fogadnia.

Háttér

A Bizottság 2022. június 22-én fogadta el a természet-helyreállítási jogszabályra irányuló javaslatot. Az európai élőhelyek több mint 80%-a nem megfelelő állapotban van. A természet védelmére és megőrzésére irányuló múltbeli erőfeszítések nem tudták megfordítani ezt az aggasztó tendenciát.

A javaslat ezért most legelső alkalommal olyan intézkedések elfogadását irányozza elő, amelyek nem csupán a természet védelmét, hanem a helyreállítását is célozzák. A javaslat célja a természet állapotának javítása azáltal, hogy kötelező célokat és kötelezettségeket állapít meg a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles körére vonatkozóan.
A tagállamoknak hatékony és területalapú helyreállítási intézkedéseket kellene bevezetniük az ökoszisztéma-specifikus célok elérése érdekében. Az intézkedések értékelése érdekében a tagállamoknak nemzeti természet-helyreállítási terveket kell kidolgozniuk, szoros együttműködésben a tudományos élet képviselőivel, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal. A javaslat az eredmények mérésére szolgáló biodiverzitási mutatókat is meghatározna.

”

Forrás:
A Tanács megállapodásra jutott a természet-helyreállítási jogszabályról; EU Tanácsa; 2023. június 20.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (European Media Freedom Act) – az EU Tanácsának álláspontja

„Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak a tömegtájékoztatás szabadságának, függetlenségének és a médiapluralizmusnak az EU-n belüli védelmét célzó új jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály közös keretet hoz majd létre a médiaszolgáltatások számára az EU belső piacán, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és a médiaszolgáltatók politikai beavatkozástól való védelme, valamint az EU belső határain belüli működésük megkönnyítése.

„Nagy örömömre szolgál, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jutottak. A tömegtájékoztatás szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalom számára, ugyanakkor mind az EU-n belülről, mind azon kívülről egyre fokozódó fenyegetésekkel néz szembe. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tanácsi álláspont megerősíti a médiaszolgáltatók és forrásaik védelmét, és nagyobb felelősséget ró a nemzeti szabályozó hatóságokra a Bizottsággal a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésével kapcsolatban folytatott együttműködés és a Bizottság számára való tanácsadás tekintetében, miközben biztosítja, hogy továbbra is virágozhasson minden tagállam egyedi médiakörnyezete.” – Parisa Liljestrand, svéd kulturális miniszter

A tömegtájékoztatás szabadságát érintő növekvő fenyegetés

A javasolt rendelet választ ad a média politizálódásával, valamint a média tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések médiaszolgáltatók számára történő kiosztásának átláthatóságával kapcsolatban az EU-ban egyre növekvő aggodalmakra. A javaslat arra törekszik, hogy mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók tekintetében biztosítékokat vezessen be a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás elleni küzdelem céljából, védje az újságírókat és forrásaikat, valamint garantálja a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust.

Egy új, Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Testület

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2018. évi irányelv rendelkezéseire épül, konkrétan azáltal, hogy az ezen irányelv keretében létrehozott szabályozó csoport (ERGA) helyébe egy új, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet javasol. A testület a nemzeti médiahatóságokból fog állni, és tanácsokkal látja el és támogatja majd a Bizottságot az új jogszabály kulcsfontosságú rendelkezései valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében, többek között azáltal, hogy véleményt nyilvánít és segíti a Bizottságot iránymutatások kidolgozásában.

A Tanács álláspontja

A Tanács megbízása megtartja a bizottsági javaslat ambíciószintjét és célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja, hogy az új jogszabály összhangban legyen a hatályos uniós jogszabályokkal, tiszteletben tartsa az e területre vonatkozó nemzeti hatásköröket, és megfelelő egyensúlyt teremtsen a szükséges harmonizáció és a nemzeti különbségek tiszteletben tartása között.

A Tanács az álláspontjában konkrétan:

  • pontosítja a tagállamok azon felelősségét, hogy garantálják a határaikon belül működő közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitását, függetlenségét és megfelelő működését
  • meghatározza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület hatáskörét és megerősíti függetlenségét
  • rendelkezéseket állapít meg az újságírók és az újságírói források védelmének megerősítésére, és korlátozza az olyan kényszerintézkedések alkalmazását, mint például kémszoftverek ilyen információk megszerzése céljából történő telepítése
  • biztosítja, hogy a tagállamok a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály vonatkozó részeiben meghatározottaknál szigorúbb vagy részletesebb szabályokat fogadhassanak el
  • szélesíti az átláthatóságra vonatkozó követelmények hatályát, mind a tulajdonviszonyok átláthatósága tekintetében, amely a javaslat szerint valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazandó, mind pedig az állami hirdetések átláthatósága tekintetében, amely esetében a kisvállalkozásokra vonatkozó nemzeti mentességek lehetősége jelentősen csökken
  • egyértelműbb szabályokat ír elő az online óriásplatform-szolgáltatók és azon médiaszolgáltatók közötti kapcsolatra vonatkozóan, amelyek a szerkesztői felelősséget és az újságírói normákat illetően szabályozási vagy önszabályozási rendszereket alkalmaznak a tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszolgáltatók tartalmait különös gondossággal kezeljék

Következő lépések

A Tanács elnöksége immár megbízással rendelkezik arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel, amint ez utóbbi kialakította álláspontját a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatban. A Bizottság, a Tanács és a Parlament közös célja, hogy a közelgő európai parlamenti választások előtt lezárják a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tárgyalásokat.

Háttér

A tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye rögzíti. A Bizottság és a Médiapluralizmus Monitor közelmúltbeli jelentései azonban számos, az EU-ban fennálló aggályra világítottak rá az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a média politizálódása, a média tulajdonviszonyainak átláthatósága és a médiaszabályozók függetlensége.

A Bizottság 2022. szeptember 16-án közzétette a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendeletjavaslatát. Ez a rendeletjavaslat új szabályokat határoz meg a médiapluralizmusnak és a tömegtájékoztatás függetlenségének az EU-n belüli védelme érdekében. Az új jogszabály legfőbb elemei közé tartoznak a következők:

  • stabil finanszírozási forrással rendelkező, független közszolgálati média
  • a média tulajdonviszonyainak átláthatósága
  • a szerkesztői függetlenség védelme
  • a médiapluralizmust biztosító és a médiakoncentrációt megakadályozó biztosítékok
  • a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület, a tömegtájékoztatás szabadságának új felügyelője

”

Forrás:
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály: a Tanács megállapodott a tárgyalási megbízásról; EU Tanácsa; 2023. június 21.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Újabb mérföldkő a katasztrófavédelem döntéstámogató rendszereinek fejlesztésében

„A korábban fejlesztett alkalmazásokhoz szükséges infrastruktúra hamarosan készen áll. A katasztrófavédelem döntéstámogatási rendszerének kiemelt pillérét képezik a felhasználáshoz szükséges eszközök, ezek mellett elengedhetetlen, hogy a rendszer használói folyamatos és naprakész tudás birtokában legyenek. E célok megvalósulását támogatja a KEHOP-1.6.0-15-2016-00029 azonosító számú, „Hivatásos és önkormányzati tűzoltóságok műveletirányítási tevékenységének hatékonyságnövelése” elnevezésű projektje, amelynek részeredményeit mutatta be a szervezet június 22-én.

A katasztrófavédelem műveletirányító rendszerének az év minden napján, minden órában működnie kell. A szervezet éppen ezért folyamatosan fejleszti műveletirányítási képességét. Fontos, hogy az ehhez szükséges informatikai és telekommunikációs eszközök korszerűek és kifogástalan állapotúak legyenek, stabil energiaellátással és üzembiztos informatikai hálózattal rendelkezzenek.

A BM OKF székházában megtartott rendezvény első előadója dr. Hesz József tű. ezredes, főosztályvezető a központi főfelügyeleti főosztály szerteágazó feladatrendszerét ismertette. Mint elmondta, hétezer hivatásos tűzoltó és az adott eset kezelésében érintett szervezetek munkáját kell irányítaniuk úgy, hogy egyetlen másodperc se vesszen kárba, és a legfőbb cél, az emberi élet és a biztonság ne sérüljön. A műveletirányítók igényeit a folyamatosan fejlődő informatikai lehetőségek kihasználásával olyan programok elégítik ki, amelyek nemcsak a beavatkozók munkáját teszik hatékonyabbá, hanem a képzések során is hasznosíthatóak.

Tanka László tű. ezredes, informatikai főosztályvezető a projekt kézzelfogható eredményeiről számolt be részletesen. Arról tájékoztatott, hogy a kifejlesztett és rendszerbe állított eszközök a fejlesztés, teszt, alkalmazás, oktatás és továbbfejlesztés teljes spektrumát lefedik, egyúttal a továbblépés lehetőségét is magukba foglalják. Az egységes riasztási rendszer következő állomása az önkormányzati, önkéntes tűzoltóságok bevonása lehet.

Az ismertetőkben elhangzott, hogy húsz videófal létesült a vármegyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok fő- és műveletirányító ügyeleteinek fenntartott tartalék ügyeleti helyiségeiben. A videófalon megjelenő valós idejű információk hatékonyabbá teszik a műveletirányítók munkáját, hiszen ezeken több alkalmazást lehet egy időben figyelemmel kísérni.

A projekt keretében új eszközöket szerzett be a katasztrófavédelem, ezekkel a vármegyei szervek főügyeleti tartalék ügyeleti szobáit és a tűzoltóságok ügyeleti helyiségeit modernizálták, valamint megkezdődött a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ egyik oktatótermének a fejlesztése is. Az új helyiség használható a vármegyei ügyeletek műveletirányítási központjaként, valamint nagyobb veszélyhelyzet esetén önálló operatív törzs is működtethető benne. Ide ugyancsak IP telefonokat, új munkaállomásokat, csoportkommunikációt támogató eszközöket szerelnek fel a közeljövőben.

A katasztrófavédelem helyi szervei, azaz a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok, továbbá a katasztrófavédelmi őrsök, valamint az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok számára IP telefonokat, monitorokat, munkaállomásokat, nyomtatókat, szünetmentes eszközöket szerzett be a szervezet.

A beruházás az Európai Unió bruttó 1 milliárd 125 millió forintos vissza nem térítendő támogatásából valósul meg a Magyar Állam társfinanszírozásával.”

Forrás:
Újabb mérföldkő a döntéstámogató rendszerek fejlesztésében; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; 2023. június 22.

Digitális ügyintézés határon innen és túl – biztonságosabbá vált az elektronikus azonosítás és hitelesítés

„Sikeresen zárult a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult projekt (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00004), amelynek eredményeként a biztonságos elektronikus azonosítási és hitelesítési szolgáltatások továbbfejlesztése és kiterjesztése is megvalósult, és lehetővé vált a határon átnyúló ügyintézés. A fejlesztések eredményei a lakosság, az államigazgatás és a vállalkozások által használt magas szintű, minőségi elektronikus ügyintézési megoldások bevezetésének alappillérei, amelyekkel csökkennek az adminisztratív terhek és gyorsabbá válik az ügyintézés. A fejlesztések 3,718 milliárd Forint összegű, vissza nem térítendő, európai uniós támogatásból valósultak meg.

A kormányzati hitelesítés szolgáltatás (Gov CA) vonatkozásában megtörtént az átállás a jelenleg legmodernebbnek számító nyilvános kulcsú titkosítást alkalmazó tanúsítványokra. Ezzel a lépéssel a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás illeszkedik a nemzetközi ajánlásokhoz és a jövőben is garantálja a biztonságos elektronikus kommunikációt.

Létrejött a magyar eIDAS csomópont is, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló ügyintézéseket. A rendszer lényege, hogy a magánszemélyek saját nemzeti azonosító eszközeiket használhassák a más uniós országokban online elérhető elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.

A projekt részeként a Rendelkezési Nyilvántartás szolgáltatás továbbfejlesztése is megvalósult, így mostantól a cégek, egyéni vállalkozók és egyéb szervezetek nevében eljáró természetes személyek képviseleti jogosultsága elektronikusan ellenőrizhető.

A fejlesztéseket az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszírozta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében, összesen 3,718 milliárd Forint értékben.

A program megvalósításában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), az IdomSoft Zrt., valamint a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. vettek részt.”

Forrás:
Ügyintézés határon innen és túl – biztonságosabbá vált az elektronikus azonosítás és hitelesítés; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2023. június 21.

Lezárult az ePincekönyv kialakítására, az Agrárminisztérium (AM) megrendelésére indított projekt

„Lezárult az ePincekönyv kialakítására, az Agrárminisztérium (AM) megrendelésére indított projekt – mondta az AM agrárpiacért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Tarpataki Tamás közölte: a Kormányzati Informatikai és Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. és az AM közreműködésével valósult meg a 2019 májusában indult projekt, amelyben a konzorciumvezetői feladatokat a minisztérium látta el. Kiemelt partnerük volt még a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt arra szolgált, hogy a megújított borjogi szabályok mellé társuljon egy olyan, a 21. századi elvárásoknak megfelelő elektronikus ügyintézési rendszer, amely hozzájárul a borágazat versenyképességének a fejlesztéséhez – mondta a helyettes államtitkár. Kiemelte: az új borjogi szabályok és az ePincekönyv együttesen teremtik meg annak a lehetőségét, hogy az ágazatban dolgozó több tízezer ember számára sokkal egyszerűbb legyen az ügyintézés. Fontos a bürokrácia csökkentése a borágazatban, ahol a mezőgazdasági, az élelmiszerelőállítási és a jövedéki szabályoknak is meg kell felelni – tette hozzá.

Tarpataki Tamás úgy fogalmazott: az AM digitalizációs kihívásokra adott válasza az ePincekönyv, amely egyablakos ügyintézést biztosít. Az online felületen 12 hatósági ügyben lehet intézkedni, akár otthon, akár a borász irodájában, akár az illetékes hegybíró közreműködésével. A helyettes államtitkár azt kérte a termelőktől, borászoktól és hegybíróktól, hogy „ne féljenek ennek az új rendszernek a használatától”. A kezdeti nehézségeket követően – hiszen meg kell ismerni a felületet, el kell sajátítani a használatát – az ügyintézési folyamat biztosan sokkal gördülékenyebb, illetve hatékonyabb lesz és több idő marad a „szakmára” – fogalmazott Tarpataki Tamás.

A helyszínen kiadott tájékoztató szerint a szőlő- és borágazatban Magyarországon több tízezer gazdálkodó végez értékteremtő gazdasági tevékenységet mintegy 60 ezer hektár szőlőültetvényen és csaknem hatezer borászati üzemben. Az AM által vezetett konzorcium az elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszer kialakításával kívánt hatékony megoldást nyújtani a szőlő- és bortermelési ágazat adminisztrációs terheinek csökkentésére. A cél megvalósítása érdekében 1,202 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP). Az elektronikus ügyintézés csak a nem kisüzemi bortermelők, valamint a (3 év átlagában) 10 hektárnál nagyobb ültetvényt használók számára lesz kötelező, és csak több hónappal a rendszer indítását követően. A kisebb termelők részére így továbbra is megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a hegybírónál.”

Forrás:
Lezárult az ePincekönyv kialakítására indított projekt; Agrárminisztérium (AM); 2023. június 22.

Új, digitális jegyvásárlási rendszert tesztel a BKK

„…Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a 21. századi közösségi közlekedést csak digitális fejlesztésekkel együtt lehet megvalósítani, ezért volt annyira fontos a BudapestGO bevezetése is. A Budapest Pay and GO egy olyan, a világon nagyon sok helyen használt digitális megoldás, amikor egy bankkártyával vagy okoseszközzel egy érintéssel [Valójában érintés nélkül. Szerk.] megvalósul a jegyvásárlás és a jegy érvényesítése, nincs szükség papíralapú jegyre vagy applikációban való regisztrációra – közölte a vezérigazgató.

Rámutatott: „ez az elektronikus jegyrendszer előszobája”, hiszen egyelőre egy vonalon, egy termékre valósul meg. „Az e-jegyrendszer bevezetése sokmilliárdos fejlesztés, ennyi pénzünk nekünk nincs” – jegyezte meg Walter Katalin, hozzáfűzve, a pénzen kívül „több éves fejlesztésre van szükség, amihez fontos, hogy releváns tapasztalatokat tudjunk gyűjteni”.

Berkes Tibor, a Mastercard termék és új fizetési megoldások igazgatója arról beszélt, hogy az utasok „bankkártyája válik jeggyé, amely az utazási jogosultság igazolására szolgál”.

Kitért arra, Hollandia nemrég jelentette be, hogy országos szinten bevezeti az érintésmentes jegyvásárlást, ami tehát „nem utópisztikus gondolat”, és szerinte a magyar utazóközönség „nagyon nyitott az innovációkra”…”

Forrás:
Új, digitális jegyvásárlási rendszert tesztel a BKK; Infostart / MTI; 2023. június 20.
Budapest Pay&GO – jegyvásárlás és -érvényesítés egyszerre; Budapesti Közlekedési Központ

Technika, tudomány

MI – nagy nyelvi modellek fejlesztésért kötött együttműködést az Országos Széchényi Könyvtár és a Nyelvtudományi Kutatóközpont

„2023. június 21-én együttműködési megállapodást írt alá Prószéky Gábor, a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) főigazgatója és Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a mesterséges intelligencia hazai fejlesztéséről.

A megállapodás értelmében az OSZK a Nyelvtudományi Kutatóközpontnak számos nagy méretű szövegállományt átad, úgymint a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) elérhető szöveges dokumentumokat, a webarchívumok szöveges állományait, valamint az OSZK Digitális Bölcsészeti Központ dHUpla adatbázisában szereplő anyagokat. A kutatóközpont ezeket a szövegeket felhasználva nagy nyelvi modelleket épít, amelyek finomhangolásával különböző nyelvfeldolgozó eszközöket lehet fejleszteni. A kutatóközpontnak már van tapasztalata a nyelvi modellek fejlesztése terén; a nevéhez fűződik a Puli-GPT, amely csak magyar nyelvű szöveges anyagokon tanult, és a ChatGPT-hez hasonló funkcionalitással bír. A nyelvfeldolgozó eszközök segítségével számos feladatot lehet automatizálni – például a nyelvfelismerést –, ami rengeteg emberi munkát, időt és hozzáértést igényel.

Emellett a nemzeti könyvtár és az NYTK kooperációban dolgozza fel és teszi elérhetővé a Magyar Nagylexikon tizenkilenc kötetének anyagát, amely a legfrissebb magyar nyelvű, Magyarországon készített egyetemes enciklopédia. A dokumentum egyrészt olvasható és kereshető lesz egy webes lekérdezőfelületen a felhasználók számára, másrészt származtatott erőforrások készülnek belőle, amiket a mesterségesintelligencia-kutatással foglalkozó szakemberek kiválóan tudnak majd hasznosítani egyéb eszközök fejlesztéséhez.

Az aláíráson részt vett továbbá Tamásné Kovács Adrienn, a Digitális Bölcsészeti Központ igazgatója, Mihály Eszter és Simon Eszter, a DBK munkatársai, Lipp Veronika, a Lexikológiai Intézet igazgatója, Váradi Tamás, főigazgató-helyettes, a Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet igazgatója, valamint Simon László, a Lexikai tudásreprezentáció kutatócsoport vezetője is.

További képek Facebook-oldalunkon”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hazai fejlesztése; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. június 21.

>Mesterséges Intelligencia Koalíció B2B benchmarking és workshop, 2023. június 22. – beszámoló
Az állami és a gazdasági szektor, valamint a civil szféra közötti szakmai együttműködést támogató, annak keretet adni kívánó Mesterséges Intelligencia Koalíció átfogó rendezvénysorozatára került sor az elmúlt héten. A 2018-ban életre hívott szervezet fontos tisztújító eseménye elé időzített, egy fajta „felvezető programnak” is tekinthető ún. B2B matchmaking és workshopra június 22. délelőttjén került sor a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem épületében.

A szervezők összesen 12 – kerekasztalnak nevezett – munkacsoportban várták az MI Koalíció tagszervezeteinek a képviselőit egy rövid, de intenzív szakmai munkára. A tematikus bontás az alábbiak szerint alakult:
– Ipar 4.0
– Agrár
– Supercomputing
– Szabályozás
– Nemzetközi kapcsolatok, pályázatok
– Human Centric AI és oktatás
– Ügyfélszolgálat automatizálás
– GPT3, LLM modellek
– Magyar nyelvmodell fejlesztése
– Adatipar, Gaiai-X
– Egészségügy
– Építőipar.

A rendezvény kitűzött célja az volt, hogy a rendkívül szerteágazó, vertikálisan és horizontálisan is sokrétű MI-témakör egy-egy szűkebb szeletében érintett tagszervezeteik, illetve a tagszervezeti szakemberek megismerjék egymás problémalátását, a különféle perspektívákat, kutatási-fejlesztési irányokat, és nem utolsó sorban a felhasználói elvárásokat, igényeket. Alapvető célkitűzés természetesen (a korlátozott időkeretre való tekintettel) az egyedi látószögek gyors felvillantásán túl elsősorban a személyes kapcsolatépítés volt. Ugyanakkor – talán meglepő módon – de az alig másfél órányi beszélgetés, közös gondolkodás is alkalmasnak bizonyult arra, hogy néhány alapvető szempontot (köztük: néhány alapvető különbséget is) azonosítani lehessen a fejlesztők, az üzleti-gazdasági felhasználók, a szabályozásra fókuszálók, illetve a speciális tématerületek oktatásához, társadalmi disszeminációjához kapcsolódó szakértői körök között.

A szervezet megalakítása óta eltelt csaknem fél évtized természetesen drámai átalakulásokat hozott a mesterséges intelligencia tématerületen. Ezek az elmozdulások most a különböző munkacsoportok iránti érdeklődésben is jól kitapinthatók voltak: egyes (korábban kifejezetten slágernek számító témák, mint például a – természetesen továbbra is kulcsfontosságú – adatipar) kicsit visszaszorultak. Ugyanakkor más felfutóban levő területek iránt jelentős érdeklődés mutatkozott a szakmai tagság körében is. Nem meglepő módon a tavaly november óta szédületes „karriert” befutó nagy nyelvi modellek tématerületét különösen felfokozott érdeklődés kísérte.

A GPT-3, LLM modellek kerekasztal beszélgetései kicsit hektikusan indultak, hiszen a gyorsan (sokak szerint túlságosan is gyorsan) a szakma, a politika és a közvélemény figyelmének a középpontjába került generatív MI-alkalmazások ma még a kérdések tömegét vetik fel (és szakmai oldaltól, sőt vérmérséklettől függően is válaszok sokaságát generálják). A workshopon megfogalmazódó véleménycsokorból talán az alábbi felvetéseket érdemes kiemelni:
– A technológia túlságosan gyorsan, túlságosan kevéssé felkészült társadalomra „ráeresztve” érkezett meg, ami sok félreértésnek lett a forrása;
– összességében jellemző (a politika, az üzleti/vállalati világ, a közvélemény, de még bizonyos értelemben a szakma köreiben is) egy messzemenően túlzott elvárás;
– alapvetően jellemző még a technológia (értve itt már a szabadon hozzáférhető ChatGPT, vagy még inkább a GPT-4 alkalmazások) vademecum jellegébe, mindenre megoldást jelentő csodaszer voltába vetett hit;
– az első hónapok gyakorlata nyomán felmerült súlyos kérdések (megbízhatóság sokszor korlátozott volta, nyitott etikai kérdések, főleg a felhasználói privacy terén stb.) ellenére határozottan az volt az álláspont, hogy a technológia már mostani formájában is magas hatásfokkal alkalmazható egyes specializált tevékenységekre, feladatokra, problémákra;
– fontos szakmai kérdés lesz (illetve már jelenleg is az) a nyelvi modellek tanítására használt adattömeg jogi helyzetének egyértelmű rendezése;
– a szakmai összefogás ebből a szempontból meghatározó, és a B2B benchmarking eseményen sikeresen indultak meg ezek a kapcsolatépítések, együttműködés-tervezések;
– abszolút prioritást élvező (és az MI Koalíció különféle típusú tagszervezeteit egyöntetűen érintő) feladat lesz a társadalmi disszemináció erősítése: a valós lehetőségek széleskörű megismertetése, az alkalmazással kapcsolatos veszélyek (alkalmazás hallucinációk okozta félrevezető információk, privacy sérülések – illetve a már felfutóban levő kiberbiztonsági fenyegetések) tudatosítása, a szakmai és társadalmi képzések haladéktalan beindítása (tanfolyamok, kurzusok, workshopok tematikáinak kidolgozása, megszervezése).
A beszámolót készítette Dr. Nyáry Gábor.

A Kormány 1241/2023. (VI. 21.) Korm. határozata az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat eredményalapú támogatásáról

„A Kormány
1. egyetért az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat finanszírozása vonatkozásában a működési támogatáson felüli, eredményalapú támogatás (a továbbiakban: eredményalapú támogatás) bevezetésével, a kutatóintézet-hálózat multidiszciplináris jellegének megőrzése mellett;

2. felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy – a kultúráért és innovációért felelős miniszter bevonásával – az 1. pont szerinti támogatási cél megvalósításához kapcsolódóan vizsgálja meg és tegyen javaslatot az eredményalapú támogatás Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Pluszhoz (a továbbiakban: GINOP Plusz) való illeszthetőségéről, valamint vizsgálja meg a szükséges források rendelkezésre bocsátásának feltételeit a GINOP Plusz Kutatás, fejlesztés és innováció prioritása vonatkozásában.
Felelős: területfejlesztési miniszter, kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2023. augusztus 31.”

Forrás:
241/2023. (VI. 21.) Korm. határozat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat eredményalapú támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1241/2023. (VI. 21.) Korm. határozata az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat eredményalapú támogatásáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 89. szám; 2023. június 21.; 4113. o. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tovább bővül az elektronikus pénzforgalom, hatalmas mértékben nő a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma

„2023 első negyedévében 10 hazai kibocsátású bankkártyából 7-tel fizettek, vásároltak, ami jelentős bővülés az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. 12 hónap alatt több mint 300 ezerrel bővült az aktívan használt bankkártyák száma Magyarországon – derül ki az MNB legfrissebb pénzforgalmi adataiból. Ezzel párhuzamosan bővült a kártyaelfogadó helyek és a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma is. Az utóbbi hamarosan átlépi a 2 milliós határt. Az azonnali fizetési rendszerhez kapcsolódó másodlagos számlaazonosítók száma viszont csökkent. A fizetési számlák 99%-hoz továbbra sem rendeltek semmilyen másodlagos számlaazonosítót (mobilszámot, e-mail címet, adóazonosító jelet/adószámot).
…

Dinamikusan bővül a mobiltárcákba regisztrált bankkártyák száma

A mobiltárcába regisztrált fizetési kártyák száma március végén megközelítette az 1,9 millió darabot. A tavaly év végi adatokhoz képest közel 119 ezer bankkártya költözött a mobiltárcákba (pl. Apple Pay, Google Pay, Simple stb.) az első negyedévben, így várhatóan már az év közepére eléri a 2 milliót a mobiltárcákban lévő kártyák száma.
12 hónap alatt, 2022. március 31. és 2023. március 31. között pedig összesen több mint 350 ezer kártyával bővült a hazai mobiltárcás piac.
…
A mobiltárcás technológia egyre népszerűbbé válásával összhangban jelentős növekedés látható a mobileszközök fizetési célú használatában.
Ennek keretében a hazai kibocsátású, mobiltárcába regisztrált kártyákkal lebonyolított vásárlási tranzakciók darabszáma 68%-kal (47,4 millió darabról 79,8 millió darabra nőtt), értéke pedig 88%-kal (292 milliárd forintról 549 milliárd forintra) nőtt 12 hónap alatt.
…
2023 első negyedévében az összes vásárlási tranzakció számának 20%-a, értékének pedig 14%-a már mobiltárcával került lebonyolításra.
…
Az aktívan használt bankkártyák 27%-a már a mobiltárcákban található…”

Forrás:
Brutálisan nő a mobiltárcás piac Magyarországon. Hamarosan 2 millió bankkártya lesz a mobiltárcákban; FinTechZone; 2023. június 20.
Az MNB jelentése:
Tovább bővül az elektronikus pénzforgalom; Magyar Nemzeti Bank; 2023. június 15.
További statisztikai adatok: MNB Statisztika


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A lőszergyártás előmozdítása az uniós védelmi iparban (Act in Support of Ammunition Production, ASAP) – az EU Tanácsa álláspontja

„Az uniós tagállamok a mai napon megállapodtak a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály létrehozására irányuló javasolt rendelettel kapcsolatos tárgyalási megbízásról. E javaslat célja a föld-föld és tüzérségi lőszerek, valamint a rakéták gyártásához szükséges gyártási kapacitások bővítésének a támogatása.

„Oroszország Ukrajna elleni inváziójával a háború a közvetlen közelünkbe került. Az EU védelmi ipara soha nem látott kihívásokkal néz szembe a téren, hogy meg tudjon birkózni az új realitással és orvosolni tudja a meglévő hiányosságokat. Minden tőlünk telhető módon segítenünk kell az európai védelmi ipari bázist a gyártás fokozásában, egyrészt a saját biztonságunk érdekében, másrészt azért, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát az igazságtalan agressziós háborúval szemben. Ezt továbbra is prioritásnak és rendkívül sürgető kérdésnek tekintjük.” – Pål Jonson, Svédország védelmi minisztere

A lőszergyártás támogatásáról szóló javasolt rendelet célzott intézkedések – többek között finanszírozás – bevezetésével kezelni kívánja a lőszereknek és rakétáknak, valamint azok összetevőinek jelenlegi hiányát, és ezáltal végrehajtja a Tanács által 2023 márciusában arra vonatkozóan elfogadott terv 3. lépését, hogy sürgősen lőszereket és rakétákat kell Ukrajnába szállítani, és segíteni kell a tagállamokat készleteik feltöltésében.

Az Európai Bizottság javaslata folyó árakon 500 millió eurót irányoz elő az uniós költségvetésből.

A Tanács álláspontja

A Tanács megerősítette a javasolt rendelet fő elemeit, köztük mindenekelőtt azt az „eszközt”, amelynek révén az EU pénzügyileg támogatni fogja a lőszerekkel és rakétákkal kapcsolatos európai ipari gyártási kapacitások megerősítését. Emellett létrehozható egy Kapacitásbővítési Alap, amelynek célja, hogy a teljes értékláncban megkönnyítse a lőszereket és rakétákat gyártó vállalatok számára a magántőkéhez jutást.

A Tanács a tárgyalási megbízásában megőrizte továbbá a javaslat „szabályozási” részének különböző elemeit, például a védelmi beszerzésekről szóló irányelvtől való eltérést. A tagállamok közötti gyors megállapodás elérése, valamint az EP-vel folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében azonban néhány elemet leválasztott a javaslatról.

Háttér és a további lépések

A védelmi beruházási hiányokról szóló 2022. évi közös közlemény kiemelte, hogy a védelmi beruházások folyamatos alulfinanszírozottsága mind képességbeli, mind pedig ipari hiányosságokhoz vezetett az EU-ban.

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború még nagyobb kihívások elé állította az európai védelmi ipar és felszerelések piacát, amint az EU és tagállamai fokozták erőfeszítéseiket, hogy kielégítsék Ukrajna sürgető védelmi igényeit.

A Tanács 2023. március 20-án egy háromutas megközelítésről állapodott meg, amelynek célja, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül közös erőfeszítéssel egymillió darab tüzérségi lőszert bocsássunk Ukrajna rendelkezésére. A Tanács megállapodott arról, hogy a meglévő készletekből vagy a meglévő megrendelések sorrendjének felülvizsgálata révén sürgősen föld-föld és tüzérségi lőszereket, illetve kérésre rakétákat szállítsunk Ukrajnának. Felszólította továbbá a tagállamokat, hogy közösen szerezzenek be lőszereket, valamint kérésre rakétákat az európai védelmi ipartól és Norvégiától; erre vagy az Európai Védelmi Ügynökség által koordinált, már létező projekt keretében vagy pedig a tagállamok által irányított kiegészítő beszerzési projektek keretében kerülne sor a készletek feltöltése és Ukrajna további támogatása érdekében.

Miután a tagállami állandó képviselők elfogadták a javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízást, a Tanács készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a végleges szövegváltozatról való megállapodás céljából.

”

Forrás:
A lőszergyártás előmozdítása az uniós védelmi iparban: a Tanács készen áll a tárgyalásokra az Európai Parlamenttel; EU Tanácsa; 2023. június 23.


Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az európai zöldtechnológiai ugrás előtt álló kihívások

„Világszerte egyre erőteljesebb a protekcionista szellemben zajló zöld-iparpolitikai versengés, amelyben kulcsszerepet játszanak a negyedik ipari forradalom által életre hívott tiszta technológiai áttörések, az úgynevezett CleanTech-innovációk. Ezek az új zöldvívmányok gyökeresen formálhatják át a hagyományos gazdasági szektorokat, befolyásolva a nemzetállamok versenyképességét és azok növekedési pályáját. A technológiai versengésben Európára nehéz feladat hárul, hiszen az ukrajnai háború és a kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére kell lépést tartania Kínával és az USA-val. Az Európai Uniónak ezért a saját erősségein, különösen az innovatív ipari bázisán és a nagyvállalati kultúráján alapuló megközelítést kell kifejlesztenie annak érdekében, hogy stratégiai autonómiát érjen el a nagyhatalmakkal szemben.

A technonacionalizmus felemelkedése

Napjainkban a geopolitikai erőstruktúra jelentős átalakulásának hosszú távú eredménye lehet, hogy a tudástranszferre és komparatív előnyökre épülő globális együttműködési rendszert felváltja a technonacionalizmus, azaz a nemzetgazdasági érdekek primátusa, amely szerint a nemzetállamok az egymás közötti tudástranszfer és a komparatív előnyök kiaknázása helyett saját gazdasági érdekeiket és geopolitikai pozícióikat helyezik előtérbe. Ennek egyik legfrissebb fejleménye, hogy az amerikai klímavédelmi törvény protekcionista rendelkezései ébresztőt fújva arra kényszerítik Európát, hogy belépjen a zöldversenybe…”

Forrás:
Az európai zöldtechnológiai ugrás előtt álló kihívások; Solti Ágnes, Tischler Patrik; Világgazdaság, Magyar Nemzeti Bank elemzőinek blogja; 2023. június 19.


Szakirodalom

Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványsorozatának legfrissebb kötete, a Magyarország, 2022

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) immár 29 éve publikálja a hazánk legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatait bemutató kiadványsorozatát. A Magyarország, 2022 című kötet áttekintést nyújt a hazai makrogazdasági környezetről, a magyar gazdaság ágazatonkénti teljesítményéről, bemutatja társadalmunk legfontosabb jellemzőit – köztük a munkaerőpiaci viszonyokat, a demográfiai helyzetet, a lakosság életkörülményeit –, továbbá a digitalizáció, a környezet és az energiagazdálkodás legfontosabb mutatóit. A kötet elsősorban a 2022. év adataira összpontosít, emellett azonban a jelenségek közelmúltbeli változásait is leírja, valamint európai uniós és globális kitekintéssel segít a hazai trendeket elhelyezni a nemzetközi folyamatokban.

Magyarország, 2022 címmel jelentette meg a KSH hazánk társadalmi, gazdasági helyzetét bemutató összefoglaló kiadványát. A kötet egy nagymúltú, 29 éve megjelenő sorozat részeként több szempontból – makrogazdaság, munkaerőpiac, ágazati körkép, digitalizáció, demográfia, életkörülmények, környezet és energiagazdálkodás – mutatja be a Magyarországot 2022-ben meghatározó legfontosabb folyamatokat.

A kötet hét fejezetben, közel háromszáz oldalon, több mint 190 szemléletes ábrával és grafikonnal illusztrálva mutatja be hazánk legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit és a közelmúlt változásai alapján kirajzolódó trendeket. Kiderül például, hogy a kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban dúló háború okozta bizonytalanságok ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt 2022-ben, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Ugyanakkor a korábbi, alacsony inflációs környezet után gyorsuló áremelkedést is tapasztaltunk.

A Magyarország, 2022 című kötet a KSH kiadványtárából digitális formátumban ingyenesen letölthető, illetve ugyanitt nyomtatott könyvként megrendelhető.”

Forrás:
Megjelent a KSH éves összefoglaló kiadványsorozatának legfrissebb kötete, a Magyarország, 2022, 2023.06.20.; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. június 20.

„Tartalomjegyzék
Mintaoldalak
Archívum
Kapcsolódó adatok:

”

Forrás:
Magyarország, 2022; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. június 9.
Letöltés PDF-ben

A magyarországi vállalati szektor IKT használati intenzitása: stilizált tények mikroadatokon

„A tanulmányban a magyarországi vállalatok információs és kommunikációs technológia (IKT) használati szokásait vizsgáltuk meg, amire egy 2020-ban felvett vállalati szintű kérdőíves felmérést használunk, összekapcsolva vállalati beszámoló adatokkal. Fő célunk, hogy a magyarországi vállalati szektor IKT használati szokásairól a vállalati digitalizáltság (IKT használati intenzitás) mértékét tükröző indexet konstruáljunk, amely az IKT használatra vonatkozó releváns kérdőíves információkat tömöríti egy indikátorba. A kvalitatív jellegű kérdőíves adatokon aggregálás (pontozás) után négy jól elkülönülő területet azonosítottunk faktor elemzés segítségével, amelyek különböző üzleti funkciók digitalizáltságához köthetőek. Ezek az üzleti funkciók integrálásáért felelős terület, elektronikus ügyintézés, IT infrastruktúra, valamint marketing és kommunikáció. A digitalizációs főindexet e négy terület alindexe képezi. A tanulmány további célja, hogy feltérképezze az IKT használat mintázatait vállalatméret, ágazat, termelékenység, illetve exporttevékenység tekintetében. Az IKT használat intenzitás mértéke szoros összefüggésben van a vállalatmérettel, az exporttevékenységgel, valamint a termelékenységgel is. Minél több főt foglalkoztat, illetve minél termelékenyebb egy vállalat, jellemzően annál intenzívebb a technológiák használata. Egy exporttevékenységet is folytató vállalkozás jellemzően nagyobb mértékben alkalmaz IKT-t, mint egy nem exportáló cég. A technológiahasználat ágazatonként markánsan különbözik mind az alkalmazott technológiák körét, mind azok szofisztikáltságát tekintve.”

Forrás:
A magyarországi vállalati szektor IKT használati intenzitása: stilizált tények mikroadatokon; Berki Tamás; MNB-tanulmányok 149.; Magyar Nemzeti Bank; 2023. június

 

Törvények, rendeletek

Indulásra kész az online árfigyelő rendszer

„Az árak csökkentése érdekében július 1-jétől online árfigyelő rendszer váltja az élelmiszerárstopot. A Magyar Közlönyben olvashatók a részletek arról, hogy mely termékek tartoznak majd az intézkedés körébe.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány augusztus 1-jével kivezeti az élelmiszerárstopos termékek körét, mert az előrejelzéseik szerint augusztusra 15 százalékra csökkenhet az infláció.

Ezzel egyídőben a kormány több új eszközt is bevezet az infláció elleni harcban. Így például a kormány az online árfigyelő rendszertől és a kötelező bolti akcióktól várja, hogy az élelmiszerárstop augusztus 1-jével történő megszűnése után se szabaduljanak el az árak.

A kormányzat árstabilizálási szándéka szerint az árstop kivezetésével párhuzamosan a kötelező bolti akciók mértéke 10-ről 15 százalékra emelkedik. Az intézkedés kiterjed azokra a termékekre is, amelyekhez eddig hatósági áron lehetett hozzájutni.

Az akciós ár alapja a bruttó beszerzési ár lesz. A kormány így kerülné el a korábban árstopos termékek brutális áremelkedését.

Az árak fékentartása érdekében ugyanakkor
* már június 1-től működik a kötelező bolti akciózás,
* július 1-től indulásra kész az online árfigyelő rendszer,
* augusztus 1-től pedig már SZÉP-kártyával is lehet majd hidegélelmiszert vásárolni.

Az index.hu írása szerint már olvasható is a Magyar Közlönyben, hogy miként fog működni az online árfigyelő rendszer július 1-jétől, és, hogy mely termékek tartoznak majd az intézkedés körébe.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendeletéből pontosan kiderül, mely termékek tartoznak majd az online árfigyelő rendszer látókörébe. A rendeletben részletesen megjelenik a termékkategóriákra vonatkozóan meghatározott bruttó eladási ár, amely lehet dobozár, darabár vagy csomagár; az árfigyelő rendszerbe bevont élelmiszer-termékcsoport megnevezése, a termék azonosításához szükséges egyéb adatok, illetve az árfigyelő rendszerben rögzítendő termékek pontos azonosítását lehetővé tevő adatok is.

A kereskedő valamennyi üzletére vonatkozóan köteles az egyes termékkategóriákon belül minden olyan általa forgalmazott termékre adatot szolgáltatni, amely megfelel a mellékletben meghatározott leírásnak és kiszerelésnek. A kereskedő az adatszolgáltatás során a termékekre vonatkozóan köteles feltüntetni a termék napi árát oly módon, hogy megjelöli az egységárat és a termékhez tartozó eladási ár típusa szerinti árat. Emellett a kereskedő a napi ár mellett köteles feltüntetni a termék korábbi árát, a termék korábbi egységára és a termékhez tartozó eladási ár típusa szerinti korábbi ár megjelölésével – áll a vonatkozó rendeletben.

„A törzsvásárlói ár alkalmazása esetén a kereskedő a bekezdés szerinti napi ár és a korábbi ár mellett köteles feltüntetni a termék bruttó törzsvásárlói árát oly módon, hogy megjelöli az egységárat és a termékhez tartozó eladási ár típusa szerinti árat” – olvasható a Magyar Közlönyben.”

Forrás:
Indulásra kész az online árfigyelő rendszer; Infostart; 2023. június 23.
1/2023. (VI. 22.) GFM rendelet az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről; Nemzeti Jogszabálytár
A gazdaságfejlesztési miniszter 11/2023. (VI. 22.) GFM rendelete az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriákról és termékekről; Magyar Közlöny; 2023. évi 90. szám; 2023. június 22.; 4260-4267. o. (PDF)

Magyar Posta: átírták a törvényt, megváltozik a szolgáltatás

„Módosult a csomagok maximális súlya és az is, hány postának kell működnie a nagyvárosokban.

A friss, csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása. Az új szabályozás mintegy tucatnyi változást hoz az eddigi postai működésben.
A legfontosabb, hogy módosult az egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége.

Ez a rendelkezés eredetileg azt mondja ki, hogy az egyetemes postai szolgáltató köteles a felvételi és kézbesítési pontok számát, elhelyezését és időbeli elérhetőségét úgy meghatározni, hogy az alkalmazkodjon a felhasználók igényeihez. Azt is rögzítik, hogy a postai küldemények felvételét és kézbesítését minden településen biztosítani kell. Változatlan maradt, hogy az egyetemes postai szolgáltató településenként legalább egy kézbesítési ponton, tehát kvázi postafiókon vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközön köteles a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni.

Hány posta működik majd a nagyobb városokban?

Csakhogy eddig úgy volt, hogy a 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként kellet legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani.
Ezt azonban 30 ezerre változtatták, vagyis mostantól a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként kell legalább egy olyan kézbesítési pontot fenntartani, amelynél lehetőség van a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítésére. A fejlemény lakosságarányosan sokakra vonatkozhat, ugyanakkor a 30 ezer fős vagy annál nagyobb városból 34-et tartanak nyilván Magyarországon, miközben majdnem 3200 település létezik.

Jönnek az automata posták?

Nagyon érdekes fejlemény, hogy postatörvény értelemző rendelkezése kiegészült a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz” fogalmával. Ráadásul az eddigi kézbesítési pont, tehát a postafiók alpontjaként. A definíció szerint ez egy fizikai jelenlét nélkül üzemelő eszközt jelöl, amellyel lehetséges a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítése vagy a küldemény saját kézbesítése.

Hány kiló lehet a postán feladott csomag?

Hatályát vesztette az a pont, ami a postai hálózat szervezéséről szólt. Ebben az állt, hogy az egyetemes postai szolgáltatónak tartania kell magát ahhoz, hogy a felvételi pontok ne legyenek légvonalban öt kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától és légvonalban tíz kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától.

Érdemi változás állt be a belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagoknál is. Ezek eddig 20 kilogrammig minősültek az egyetemes postai szolgáltatásba beletartozónak, azonban a jövőben ez 10 kilóra csökken.”

Forrás:
Magyar posta: átírták a törvényt, megváltozik a szolgáltatás; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. június 23.
2023. évi XLVI. törvény az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
2023. évi XLVI. törvény az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról; Magyar Közlöny 2023. évi 90. szám; 2023. június 22.; 4218-4232. o. (PDF)

Az építési és közlekedési miniszter hatáskörébe került a dohánytermék-kiskereskedelem felügyelete

„Egy csütörtök éjjel megjelent kormányrendelet szerint jövő csütörtöktől Lázár János, a településfejlesztésért és településrendezésért is felelős építési és közlekedési miniszter feladata egyebek közt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírása, elbírálása, a koncessziós szerződések megkötése, és a forgalmi adatok alapján ő döntheti el azt is, hogy egy településen ír-e ki pályázatot – vette észre a hvg.hu.

Eddig ez a hatáskör a gazdaságfejlesztési miniszterhez tartozott, de Lázár János 2022 vége óta külön díjazás nélkül miniszterelnöki biztos lett, a feladata a dohányzással, illetve a dohánypiaccal összefüggő rövid és középtávú kormányzati stratégia kidolgozása. Korábban, 2011-ben pedig ő volt a dohány-kiskereskedelmet teljesen átalakító trafiktörvény egyik benyújtója.”

Forrás:
Lázár János visszakapta régi, kedvenc szakterületét; Infostart; 2023. június 23.
247/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet a dohánytermékek kiskereskedelmére és a dohánytermékekre vonatkozó egyes feladatokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 247/2023. (VI. 22.) Korm. rendelete a dohánytermékek kiskereskedelmére és a dohánytermékekre vonatkozó egyes feladatokkal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 90. szám; 2023. június 22.; 4246-4247. o. (PDF)

240/2023. (VI. 20.) Korm. határozat egyes kormányhatározatoknak a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság közfeladat ellátásával összefüggő módosításáról

„1. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat 2. mellékletében foglalt táblázat C:351i. mezőjében a „Technológiai és Ipari Minisztérium, illetve az Technológiai és Ipari Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság, illetve költségvetési szerve” szövegrész helyébe a „Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság” szöveg lép.

2. A digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájáról szóló 1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozat 8. pontjában
a) a „Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: DETB)” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Technológiai Transzfer Tárcaközi Bizottság” szöveg,
b) a „külgazdasági és külügyminiszter” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztési miniszter” szöveg,
c) a „nemzetgazdasági miniszter” szövegrész helyébe a „külgazdasági és külügyminiszter” szöveg
lép.

3. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár (Közlönyállapot)
A Kormány 242/2023. (VI. 20.) Korm. rendelete a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által ellátott közfeladatokról; Magyar Közlöny; 2023. évi 88. szám; 2023. június 20.; 3906-3907. o. (PDF)