Skip to main content

2. szám, 2024. január 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az ország előtt álló kihívásokhoz igazodik a kormány átalakítása

„A két új tárcával, illetve a döntéshozó kabinetek átalakításával a kormány hatékonyabban tud reagálni a hazánkat érő kihívásokra – közölte lapunkkal ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Mint ismert, januártól megváltozott a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Miniszté­rium neve, amit Nemzetgazdasági Minisztériumnak neveznek, továbbá önálló tárcát kapott Navracsics Tibor, miután megalakult az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.

– A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet határozza meg az egyes miniszterek feladatait és hatásköreit. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően, hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, valamint kibővült feladatkörrel (például kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) fogja támogatni a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását. Mindemellett továbbra is segítik a vállalkozásokat a célzott programokon keresztül – fogalmazott lapunknak ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője.

Ismert: ja­nuár elsejével a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot Nemzetgazdasági Minisztériummá nevezték át. Az átalakuló tárcát továbbra is Nagy Márton vezeti, így a továbbiak­ban meghatározóbb szerepe lehet gazdasági kérdésekben.

– Az innovatív munka elvégzése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti rendszerében kiépül egy új kormányzati makrogazdasági elemzőrendszer is, amelynek alapvető feladatai a kormány nemzetgazdasági döntéseinek megalapozása hatástanulmányok készítésével, a makrogazdasági elemzések és előrejelzések készítése, illetve a releváns, nemzetközi gazdaságpolitikai folyamatok, események nyomon követése – hangsúlyozta az átalakulás kapcsán ifj. Lomnici.

A feladatok „újragombolása”

A szakértő hangsúlyozta, Nagy Márton miniszter komoly sikereket könyvelhetett el az elmúlt időszakban, elemzők szerint alapvető érdeme, hogy szep­tembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit, emellett az inflációt sikerült novemberre 7,9 százalékra leszorítani, amely decemberre hat százalék körülire csökkent, továbbá a harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az EU-ban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság.

– A működőtőke-beruházások volumene is jelzi, hogy a bizalom továbbra is töretlen a magyar gazdasággal szemben, azonban a növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség, amelyek megalkotásához és hatékony végrehajtásához gazdasági elemzők szerint elengedhetetlen egy széles hatáskörrel rendelkező olyan minisztérium, amilyen a Nemzetgazdasági Miniszté­rium, hiszen a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, illetve a mostani európai válság nem elmúlik, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni – húzta alá az alkotmányjogász.

Emlékeztetett, hogy a miniszterelnök részéről többször is elhangzott, 2024 a gazdasági helyreállítás éve lesz, a kormányzati feladatok „újragombolása” pedig ehhez a törekvéshez igazodik.

Kiemelt prioritás a területfejlesztés

– Navracsics Tibor 2022 májusa óta területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, 2024. január 1-jétől azonban – közigazgatási és területfejlesztési miniszterként – saját minisztériumot kapott, a Miniszterelnökségből történő kiválással létrejött az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszté­rium – tért ki a másik fontos kormányzati átalakításra ifj. Lomnici.

Jelezte, hogy Navracsics Tibor miniszter feladatainak a száma ötről tizenháromra bővült, így többek között a területfejlesztésért, a közbeszerzésekért, az euró­pai uniós források felhasználásáért, és természetesen a közigazgatás-szervezésért és a helyi önkormányzatokért is felelős.

Az alkotmányjo­gász felidézte, hogy a közelgő európai parlamenti választások, a 2024. július 1-jén kezdődő magyar uniós soros elnökség, illetve a hazánknak jogosan járó ­uniós forrásokért folytatott harc olyan kiemelt prioritássá teszik a területfejlesztéssel, az európai uniós források felhasználásával, a helyi önkormányzatokkal, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatkört, hogy szükségessé vált egy ezekért felelős miniszté­rium létrehozása.

Hatékony reagálás

– A kormány összetételében változás nem következett be, mivel annak tagjai, a miniszterelnök és a miniszterek, akiknek a személye változatlan, így a kormányzati átalakítás mögötti cél sokkal inkább a funkciókhoz és az előttünk álló feladatokhoz, kihívásokhoz igazodik, mintsem személyi jellegű lenne – jelezte ifj. Lomnici. Felhívta a figyelmet: a kormányzati átalakítás része, hogy az eddig Varga Mihály által vezetett gazdasági kabinet jogköre kibővül a Nagy Márton vezette növekedési és versenyképességi kabinettel való összevonás eredményeként. A jövőben 66 jogkört magában foglaló, összevont gazdasági kabinet élén már a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton áll, így gyakorlatilag a gazdaságpolitika fő irányítójává válik a kormányban. Az alkotmányjogász jelezte, hogy a kormányzati átalakítások következtében a kormány stratégiai döntéshozó szerkezete a jövőben három kabinet köré szerveződik. Ezek a gazdasági kabinet, a nemzetpolitikai kabinet és a straté­giai kabinet.

– A két új tárcával, illetve a döntéshozó kabinetek átalakításával a kormány hatékonyabban tud reagálni a hazánkat érő kihívásokra, illetve érdemi támogatást, valamint újabb fejlődési lehetőséget tud biztosítani a hazai vállalkozásoknak és a felzárkózó régióknak – hangsúlyozta ifj. Lomnici.”

Forrás:
Az ország előtt álló kihívásokhoz igazodik a kormány átalakítása; Máté Patrik; Magyar Nemzet; 2024. január 5.

Közigazgatás, politika, jog

A Költségvetési Tanács átfogó versenyképességi reformokat, termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellt sürget

„Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van – szögezte le a Költségvetési Tanács. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az államadósság-mutató 2023-ban újra csökkenni tudott, de a ráta további leépítése már okozhat fejtörést, az államadósság átlagos kamatlába 2024-ben tovább emelkedik.

Átfogó versenyképességi reformokat sürgetett a Költségvetési Tanács (KT) mai ülésén, amelyen értékelte a magyar reálgazdasági folyamatokat, továbbá egy hároméves kitekintő elemzést is készített.

A KT szerint a gazdaság 2023 második fél évében tapasztalt, még mindig csak enyhe növekedése alapján a konvergenciaprogram által feltételezett 4 százalékos 2024. évi növekedés csak nagyon kedvező feltételek esetén lesz elérhető, reálisabb a 3 százalék körüli GDP-bővülés. A fogyasztás és a beruházások teljes helyreállását követően azonban a gazdasági növekedés ismét elérheti a koronavírus-járványt megelőző évek átlagát, így az 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban 3,0–4,0 százalékos lehet. Ez valamelyest mérsékeltebb prognózis a konvergenciaprogram által feltételezett 4,3, illetve 4,5 százalékos növekedéshez képest, amit a belső keresleti tételek indokolnak.

Annak érdekében, hogy tartósan 4 százalék felett alakuljon a GDP bővülése, az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van, amelyek megkönnyítik a termelékenységen alapuló intenzív gazdasági modellre való átállást – hangsúlyozza a háromtagú testület, hozzátéve, hogy az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához…”

Forrás:
Ekkora a baj? Versenyképességi reformokat sürget a Költségvetési Tanács; Járdi Roland; Világgazdaság; 2024. január 5.
A Költségvetési Tanács hároméves kitekintése a makrogazdaság és a költségvetés folyamataira; Költségvetési Tanács; 2024. január 5. (PDF)
Lásd még:
Hivatalos: elszállt a költségvetési hiány, megszorításokra van szükség!; Portfolio.hu; 2024. január 5.

Navracsics Tibor három miniszteri biztos kinevezéséről döntött

„Navracsics Tibor a péntek esti Magyar Közlöny szerint három miniszteri biztos kinevezéséről döntött.

Navracsics Tibor január elsejétől a közigazgatási és területfejlesztési miniszteri feladatokat látja el, a tárca államtitkárait hétfőn mutatta be.

A miniszteri biztosokra sem kellett sokat várni. A Hivatalos Értesítőből kiderült, hogy

  • Kisfaludy László András a közigazgatás és a területfejlesztés stratégiai koordinációjáért lesz felelős.
  • Kupecki Nórát a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a további államigazgatási szervek együttműködésének fejlesztésével bízta meg Navracsics Tibor.
  • Petri Bernadett a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felel.

Kisfaludy László András korábban a köznevelésért felelős helyettes államtitkári pozíciót töltötte be. Kupecki Nóra az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, Petri Bernadett jelenleg is a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője.”

Forrás:
Alakul Navracsics Tibor csapata, itt vannak az új nevek; Index.hu; 2024. január 6.

Kisfaludy László András lett a közigazgatás és a területfejlesztés stratégiai koordinációjáért felelős miniszteri biztos

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján Kisfaludy László Andrást 2024. január 1. napjától két évre a közigazgatás és a területfejlesztés stratégiai koordinációjáért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos
a) elkészíti a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) hatáskörébe tartozó, a közigazgatási és területfejlesztési témakörhöz kapcsolódó stratégiai tervdokumentumokat,
b) vizsgálja és elemzi a területi közigazgatási szervezetrendszer, a Helyi Közszolgáltatás Információs Rendszer (IKIR), valamint a fejlesztéspolitikai és európai uniós támogatásokra vonatkozóan tervezett, illetve megvalósítás alatti fejlesztések hatásait, eredményeit,
c) elkészíti a stratégiai jelentőségű döntések előkészítését segítő, azok társadalmi hatásait vizsgáló összehasonlító elemzéseket, felméréseket,
d) közreműködik a miniszter vagy a Kormány számára készülő döntés-előkészítő dokumentumok kidolgozásában,
e) véleményezi a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), valamint a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,
f ) véleményezi a kormányzati előterjesztéseket a minisztériumi stratégiai célkitűzésekhez való hozzájárulásuk szempontjából,
g) javaslatot tesz a szakpolitikai területeken átívelő beavatkozásokra,
h) javaslatot tesz a minisztérium által felügyelt adatvagyon felhasználására és fejlesztésére,
i) összehangolja a több szakpolitikai területet, valamint a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,
j) nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó stratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések végrehajtását,
k) elősegíti a több szakpolitikai terület felelősségébe tartozó kiemelt jelentőségű programok megvalósítását,
l) kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel,
kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel….”

Forrás:
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 4/2024. (I. 5.) KTM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2024. évi 2. szám; 2024. január 5.; 32-33. o. (PDF)

Kupecki Nóra lett a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a további államigazgatási szervek együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Kupecki Nórát 2024. január 1. napjától két évre a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok és a további államigazgatási szervek együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos
a) közreműködik a közigazgatási és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára a kormányhivatalok szakmai irányításának fejlesztésével kapcsolatos döntés-előkészítő dokumentumok kidolgozásában,
b) kidolgozza a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok más államigazgatási szervekkel való együttműködésére vonatkozó fejlesztési stratégiát,
c) javaslatokat fogalmaz meg a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok más szervekkel való együttműködésének elősegítését célzó intézkedésekre,
d) véleményezi a kormányzati előterjesztéseket a feladatköréhez tartozó célkitűzéseknek történő megfelelés szempontjából,
e) javaslatokat fogalmaz meg a kormányhivatalok szervezeti működésével összefüggésben…”

Forrás:
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 5/2024. (I. 5.) KTM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2024. évi 2. szám; 2024. január 5.; 33-34. o. (PDF)

Petri Bernadettet nevezték ki a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossá

„…1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Petri Bernadettet 2024. január 1. napjától két évre a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos
a) az érintett kormányzati szervekkel, gazdasági szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel együttműködve javaslatokat fogalmaz meg a közvetlen uniós források felhasználási célterületeire nézve,
b) összehangolja a kormányzati szervek munkáját a közvetlen uniós források lehívása kapcsán, és javaslatokat fogalmaz meg a források hatékony felhasználása érdekében,
c) ösztönzi a hazai, illetve közép-kelet-európai közvetlen uniós forrásszerzést, támogatja a regionális különbségek csökkentését és Magyarország bekapcsolódását a közvetlen uniós programokba,
d) képviseli Magyarországot a közvetlen uniós források kapcsán az Európai Unió intézményeinél, részt vesz a kapcsolódó nemzetközi együttműködésekben,
e) elősegíti az operatív programok és a közvetlen uniós források közötti kapcsolódások és szinergiák azonosítását,
f ) biztosítja tanácsadói hálózat működését a közvetlen uniós források lehívásához,
g) oktatási módszertan kidolgozásával segíti a helyi szereplők kapacitásépítését annak érdekében, hogy hosszú távon és fenntartható módon becsatlakozzanak a közvetlen uniós források pályázati rendszerébe,
h) elősegíti a helyi önkormányzatok nemzetközi partnerkapcsolatainak fejlesztését, a testvérvárosi kapcsolatok erősítését,
i) elősegíti a hazai vállalkozások nemzetközi érdekérvényesítési képességeinek fejlesztését,
j) kapcsolatot tart a közvetlen uniós források lehívásában és felhasználásában érdekelt hazai szereplőkkel, támogatja nemzetközi együttműködéseik fejlesztését…”

Forrás:
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 6/2024. (I. 5.) KTM utasítása miniszteri biztos kinevezésérő; Hivatalos Értesítő; 2024. évi 2. szám; 2024. január 5.; 34. o. (PDF)

Visszavonták Erdős Róbert kormánybiztosi megbízatását a területfejlesztés közpolitikai összehangolására

„…1. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 2/2022. (VI. 17.) TFM utasításban foglalt megbízást 2024. január 1-jei hatállyal visszavonom.
…
3. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 2/2022. (VI. 17.) TFM utasítás…”

Forrás:
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 3/2024. (I. 5.) KTM utasítása miniszteri biztos kinevezésének visszavonásáról; Hivatalos Értesítő; 2024. évi 2. szám; 2024. január 5.; 32. o. (PDF)
Lásd még:
2/2022. (VI. 17.) TFM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

Európai Unió

A belga uniós elnökség digitális programja

„Az EU soros elnökségét betöltő Belgium digitális jogalkotási erőfeszítéseinek célja, hogy fenntartható, innovatív ökoszisztémát hozzon létre a polgárok és a vállalkozások számára. Belgium meggyőződése, hogy az EU-nak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, lehetővé téve számukra, hogy tisztességesen versenyezzenek mind Európán belül, mind pedig a globális színtéren, ezáltal megteremtve a „nyílt stratégiai autonómiát”.

A belga elnökség szeretné befejezni a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel (AI Act) kapcsolatos hátralévő munkát. A spanyol elnökség idején háromoldalú egyeztetésen politikai megállapodás született a jogszabályról, de a szellemi tulajdonjogokról és a felelősségről szóló viták, mint például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv („AI Liability Directive”) elfogadása azonban még hátravan.

Az elnökségi prioritások közé tartozik a virtuális személyazonosság védelme és az átláthatóság növelése az algoritmusokkal kapcsolatban. Utóbbi esetében a belga elnökség egy tudásközpontként működő „Európai Algoritmusügynökség” létrehozását is szorgalmazza, amely a szabályozói szerepekkel szemben a tanácsadói funkciókat helyezi előtérbe.

A belgáknak a biztonság kontra magánélet vitával is meg kell küzdeniük, amikor a gyermekek online szexuális zaklatásának megelőzéséről és leküzdéséről szóló uniós javaslattal (CSAM) foglalkoznak.

Belgium javasolja az európai blokklánc-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítását, amely olyan hivatalos dokumentumok tárolására szolgálhatna, mint a vezetői engedélyek és az ingatlanok tulajdonjoga.

Az európai digitális infrastruktúra jövőjét illetően, a belga elnökség a gigabites infrastruktúráról szóló rendelettervezetet (GIA) szeretné előmozdítani. A jogszabály javaslat célja a digitális évtized politikai programjában meghatározott összeköttetési célok elérése, amelyhez a hálózat kiépítésének költségeit igyekszik csökkenteni. Az uniós tárgyalópartnerek a tervek szerint január 25-én és február 5-én találkoznak, hogy politikai megállapodásra jussanak a gigabites infrastruktúráról szóló törvényről.

Az elnökség programjában ígéretet tesz a Digitális Európa és a Horizont Európa, a blokk két fő technológiai finanszírozási programjának értékelésére. Szintén az elnökség idején szeretnék a belgák előkészteni a postai szolgáltatásokról szóló irányelv közelgő reformját.

A kiberbiztonság további szabályozása is prioritás marad, a kutatásba való fokozott beruházásokkal, valamint a vállalkozások és a fogyasztók kibertámadásokkal szembeni védelmére irányuló szakpolitikákkal. A kibertér-ellenálló képességről szóló törvény (Cyber Resilience Act) és a kiberszolidaritási törvény (Cyber Solidarity Act) módosításai a digitális társadalom és az ellátási lánc biztonságának fokozását célozzák. Az aktív kibervédelem közös megközelítése (ACP) által pedig a hálózatbiztonsági jogsértések megelőzésére, felderítésére, nyomon követésére és megszüntetésére helyeznék a hangsúlyt.

A belga elnökség elkötelezett az EU kiberbiztonságának megerősítése mellett azáltal, hogy a kiberdiplomáciát integrálja a külpolitikába, a védelembe és a fejlesztésbe, ösztönzi a közös képességeket, és előmozdítja a NATO-val és a magánszektorral való együttműködést. Emellett hangsúlyt fektet a digitális diplomáciára, kiáll a többoldalú együttműködés mellett, és támogatja az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és más partnerekkel való fokozott együttműködést olyan mechanizmusokon keresztül, mint a kereskedelmi és technológiai tanácsok.
”

Forrás:
Mit kínál a belga elnökség digitális agendája?; EU Monitor; 2023. december 21.

Elkerülhetetlen az Európai Unió reformja a soros elnökséget vezető belga miniszterelnök szerint

„Európa jövőjét csakis Ukrajnával lehet elképzelni, de be kell látni, hogy az Európai Uniónak fel kell készülnie rá, hogy még nagyobbá váljon. Ehhez reformokra van szükség, amelyeket a belga miniszterelnök szerint minél előbb véghez kell vinni.

Az európai közös jövő természetesen Ukrajnát is jelenti Európa szívében, ez a legnagyobb garancia a jövőbeli stabilitásunkat, valamint az ukrán és az európai lakosság kollektív biztonságát tekintve – jelentette ki Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök pénteken.

De Croo az EU soros belga elnökségének beiktatását követő, az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta: az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács decemberi döntése után Ukrajna és Moldova jövőbeli uniós csatlakozásának tárgyalási keretén fognak dolgozni a hat hónapig tartó elnökség folyamán. A bővítéssel kapcsolatban megjegyezte: Belgium üzenete nagyon világos. Mielőtt nagyobbak leszünk, jobbá kell válnunk. Olyan Európára van szükség, amely képes egységét megőrizve gyorsabban döntést hozni, és hatékonyabban használja fel azokat az erőforrásokat, amelyeket európai lakosságunk biztosít számára.
Hangsúlyozta, hogy mindennek érdekében meg kell reformálni az Európai Uniót. A belga miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy Európa túl gyakran viseli a következményeit a világban zajló eseményeknek, ahelyett hogy vezető szerepet vállalna a viták megoldásában. „Nemcsak szavakkal kell terelni a vitát, hanem tettekkel is” – mutatott rá. A belga elnökség programjával kapcsolatban kiemelte: az egyik prioritás a zöldmegállapodás megvalósítása lesz, mégpedig olyan módon, hogy abban a teljes lakosság, a gazdaság, az ipar részt vehet, és nemcsak a környezet javát szolgálja, hanem jólétet is teremt.

Ursula von der Leyen kiemelte: az elkövetkező időszak prioritásai köze tartozik Ukrajna támogatása. „Az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló történelmi döntést követően sürgősen tovább kell lépnünk az országnak nyújtott pénzügyi támogatás stabilizálása terén” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a bizottság operatív megoldásokat javasol az Európai Tanácsnak annak érdekében, hogy megállapodás szülessen az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatási eszközzel kapcsolatban. A belga elnökségnek pedig – tette hozzá – az lesz a legfontosabb feladata, hogy a lehető leggyorsabban átvigye az ezzel kapcsolatos politikai megállapodást a tanácson és az Európai Parlamenten. Mint mondta, a belga elnökség alatt le kell zárni a többéves uniós költségvetés felülvizsgálatát, mert ezáltal biztosíthatók az eszközök számos politikai prioritás – köztük a hatékonyabb migrációkezelés – megvalósításához. Az európai versenyképességgel kapcsolatban kifejtette: mielőbbi megállapodást vár az Európai Parlament és a Tanács között a nettó zéró iparági törvényre vonatkozó bizottsági javaslatról, amely véleménye szerint jelentősen javított szabályozási keretet fog biztosítani az európai ipar számára a zöld- és digitális átállás előmozdításához.”

Forrás:
Elkerülhetetlen az Európai Unió reformja a soros elnökséget vezető belga miniszterelnök szerint; Világgazdaság / MTI; 2024. január 5.
Lásd még:
The Belgian presidency programme; Belgian Presidency, Council of the European Union
Priorities; Belgian Presidency, Council of the European Union

Belgium vezetője, az Európai Unió soros elnöke, növelné a tagállami befizetéseket

„Belgium fél éven át vezeti az Európai Uniót. Alexander De Croo belga miniszterelnök szerint megnőtt a globális kihívások adta feladatok száma és nehézsége, a közös küzdelem pedig drágább lett.

A Politicónak adott interjút az EU soros elnökségét most átvevő Alexander De Croo belga miniszterelnök – vette észre a Portfolio. Azt szorgalmazta, növeljék az EU saját bevételeit, azzal érvelt, hogy a globális kihívások kezeléséhez több pénz kell – mondta ezt azután, hogy a tagországok közt nem alakult ki egység Ukrajna közös pénzből történő segélyezésével kapcsolatban.

Közösen kezelni szükséges válságnak nevezte az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet és a koronavírus miatt korábban kialakult állapotokat is, és úgy vélekedett, hogy az egyes országok egyedül nem képesek ezen hatások enyhítésére, az EU együtt viszont elég erős lehet, és ezt a lakosság is szerinte így látja.

De miből lehetne több pénz?

Új adókat vetnének ki, amelyek a tagállami büdzsék helyett egyből – legalább részben – Brüsszelben kötnek ki. Ezzel kapcsolatban egyébként már zajlanak háttértárgyalások, amelynek kulcspillanata lehet a február 1-jei rendkívüli uniós csúcs. Ez juttathatná célba az Ukrajnának szánt forrásokat, de több pénz különülhet el a migrációs válság kezelésére és az EU-s hitelfelvétel megemelkedett kamatterheire is. De Croo javaslatai közül egyébként az új adó kivetését ellenzik az északi és a keleti tagállamok is, köztük Magyarország.

Közben az Európai Parlament a szén-dioxid-kibocsátás és a multinacionális nyereségek uniós szintű megadóztatását szorgalmazza, amely 2028-ig évi 36 milliárd eurót hozhatna. A Politico értékelése szerint a belga reformjavaslattal kapcsolatban 6 hónap van dűlőre jutni, azt követően ugyanis Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét. Azt De Croo is elismeri, hogy az EU további bővítése előtt az uniónak meg kellene erősödnie.”

Forrás:
Az új soros EU-elnök több közös pénzt szedne be a tagállamoktól; Infostart; 2024. január 3.

Lehet, hogy automatikusan Orbán Viktor lesz az EU (egyik) vezető testületének elnöke (egy rövid időre)

„Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke indul a júniusi európai parlamenti választásokon, ezért ha megválasztják és július közepén elfoglalja a helyét az Európai Parlamentben, akkor más vezetőt kell találni a testület élére.

Ha ez nem történik meg időben, akkor az Európai Uniós soros elnökségét épp a vonatkozó időszakban betöltő ország vezetője lesz a szervezet elnöke, aki abban a mintegy fél évben épp a magyar kormányfő, Orbán Viktor lesz, írja a Politicio.

A csúcspozícióval valójában nem járnak túlzottan nagy hatalmi jogkörök, inkább szervezési, levezetési funkciója van az elnöknek, persze az EU-s közbeszédet hangsúlyosan alakítani képes.

Azt, hogy Orbán Viktor irányítsa az Európai Tanácsot fél évig, a Politico szerint a benne lévő többi 26 állam- és kormányfő „kétségbeesetten” próbálja elkerülni, hiszen Orbánnak rendszeresen súlyos nézeteltérései vannak velük, ez közismert a magyar kormányfő vétózásai miatt is.

Június 6-a és 9-e között az EU 27 tagállamában megtartják az európai parlamenti választásokat, ezután az európai vezetők június 17-én majd június 27-28-án ülnek össze, hogy megpróbáljanak megegyezni Michel utódjáról. Ez sosem volt egyszerű folyamat, sokat számít, hogy a választási eredmények milyen erőviszonyokat teremtenek.”

Forrás:
Automatikusan Orbán Viktor lesz az EU vezető testületének elnöke, ha nem találnak másvalakit a leköszönő vezető helyére; Bozzay Balázs; Telex.hu; 2024. január 7.
Lásd még:
Charles Michel máris próbálja hűteni a kedélyeket: Sok eszköz van Orbán elkerülésére, ha megvan hozzá a politikai akarat; Mandiner.hu; 2024. január 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Változás jön az állampapírok vásárlását kiszolgáló rendszerekben

„A Magyar Államkincstár ügyfelei a tranzakciók nyolcvan százalékát már az online felületeken kezdeményezik.

Az ügyfélszokásokra tekintettel, valamint a biztonságos értékpapírszámla-kezelés érdekében a Magyar Államkincstár január 8-tól megszünteti a TeleKincstár telefonos ügyfélszolgálaton keresztül történő, értékpapírszámlára vonatkozó tranzakciós és adatmódosítási megbízások leadásának lehetőségét. A fenti szolgáltatások helyett a Magyar Államkincstár továbbfejleszti és több kényelmi funkcióval látja el a WebKincstár és MobilKincstár alkalmazást. Ennek oka, hogy a tranzakciók közel 80 százalékát már ezeken az online felületeken kezdeményezik az ügyfelek, akik az azonnali online számlanyitás bevezetése óta már minden második számlát az interneten nyitottak. Ezzel egyidejűleg – a visszaélések esélyének csökkentése és az ügyfelek védelme érdekében – a postai levél és e-mail útján történő tranzakciós vagy adatmódosítási megbízások benyújtására nem lesz lehetőség január 8-tól.”

Forrás:
Változás jön: mindenkit érint, aki állampapírokat vásárol; Világgazdaság; 2024. január 5.

Fordulat a vasúti jegyértékesítésben, 2023-ban beérte az online jegyváltás aránya a pénztári értékesítést

„A 2023-as év vízválasztó volt MÁV-START jegyértékesítési területén, ugyanis az online jegyvásárlások aránya beérte a pénztári eladásokat. A jegyek és bérletek 37,7 százalékát már online váltották tavaly, ezzel párhuzamosan 32,5 százalékot ért el a pénztári jegyváltás, ám ez utóbbi egy fokozatos csökkenés eredménye. Idén várhatóan már az internetes, illetve a mobilalkalmazással történő jegy- és bérletvásárlást fogja választani az utasaink többsége. A MÁV-START 2023-ban öt fontos fejlesztéssel tette kedvelhetőbbé és népszerűbbé az önkiszolgáló, azon belül az online jegyvásárlást. A START Europa jegycsaládnak köszönhetően tízszeresére nőtt az online jegyértékesítés aránya a nemzetközi járatok esetében.

Tavaly az utasaink a belföldi forgalomban közel 5 millió bérletet, 47 millió menetjegyet és 17 millió pót-, illetve helyjegyet váltottak. A bérletek és jegyek 37,7 százaléka esetében már online, azaz az ELVIRA (jegy.mav.hu) vagy a MÁV app felületén intézték a jegyváltást, 2023-ban már a 26 milliót közelíti az így eladott jegyek, bérletek száma. Az értékesítés több mint negyede, 27 százaléka zajlott a MÁV mobilalkalmazásban, és 11 százalékot képvisel az internetes, azaz az ELVIRA-ban intézett vásárlás. A közös fiókkal használható online felületek már több mint 2 millió regisztrált felhasználóval rendelkeznek. A MÁV app szerepe 2020 végén felértékelődött, akkortól ugyanis elérhetővé váltak a bérletek ezen a csatornán is, egyre többen a mobilalkalmazásunk segítségével veszik meg a bérletüket, így az okostelefonjukon mindig kéznél van, és használni tudják a vonatokon, illetve amennyiben vármegye- vagy országbérletet váltottak, a buszokon vagy akár a HÉV-eken is.

Évente 4-6 százalékponttal emelkedik az online értékesítés aránya: míg 2019-ben 18 százalék volt, addig mostanra már a jegyeladások nettó bevételének 38 százaléka is ebből származik.

Emellett az automatás értékesítés aránya szintén jelentősen emelkedett; míg 2019-ben 12%, addig 2023-ban már több mint minden ötödik (22,7%) jegyvásárló automatánál váltotta meg a jegyét, köszönhetően annak, hogy 2022 óta már több mint félezer automata áll az utasaink szolgálatában főként Budapest elővárosi hálózatán és a jelentősebb forgalmú vidéki, illetve balatoni állomásokon, megállóhelyeken. Tavaly csaknem 15,6 millió jegyet vásároltak az automatákból.

A MÁV-START automatáiból és pénztáraiban megvásárolhatók egyes BKK jegyek és bérletek, mintegy 20 vidéki Volánbusz, illetve MÁV-START által üzemeltetett városi helyi és térségi közlekedés jegyei (Balatonfüred, Dunaújváros, Győr, Kaposvár, Pápa, Pécs, Sopron, Szolnok, Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szeged-Hódmezővásárhely közötti TramTrain jegytermékek), továbbá napijegyek (Bakony, Balaton24/72, Dunakanyar, Mátra, Mecsek, Tenkes, továbbá HÉV kirándulójegy) is, és a MÁV applikáció segítségével több mint 50 vidéki város bérlete is megvehető.

Az önkiszolgáló csatornák (online MÁV app, ELVIRA, valamint az automatás vásárlás) arányának emelkedésével párhuzamosan csökkent a pénztári és a fedélzeti értékesítés aránya. Ez főleg a pénztáraknál szembetűnő, 5 év alatt 65-ről 39 százalékra csökkent a pénztári jegyváltás.

Öt jelentős MÁV app és ELVIRA fejlesztés 2023-ban

Mindamellett, hogy évről évre bővült azon jegytermékek köre, amelyek elérhetővé váltak a MÁV mobilalkalmazásban és/vagy az ELVIRA felületén, egyéb újdonságok is meggyőzték az utasokat, hogy érdemes az online jegyváltást választani, valamint újabb utasokat, regisztrált felhasználókat is becsábított.

  • Április 24-én a MÁV appban kezdődött meg a május 1-jétől használható vármegye- és országbérlet elővételi értékesítése. Az új jegytermékből 8 hónap alatt már több mint 4 milliót vásároltak a közösségi közlekedést választó utasaink. Online, a MÁV applikációban váltották meg 21,8 százalékát.
  • 2023 nyarától balatoni főszezoni helyfoglalással közlekedő vonatokra, valamint Győrt érintő szombathelyi, szentgotthárdi és soproni InterCity vonatokra már kocsiábrán megjelölve lehetett foglalni ülőhelyet az ELVIRA-ban a jegyvásárlások során, hasonlóan, mint amikor moziba vagy színházi előadásra váltunk jegyet. Ez a fejlesztés decembertől szinte teljessé vált a belföldi forgalomban közlekedő vonatok esetében, de a nemzetközi járatok közül is számosnál használható ki az igényekhez jobban igazodó helyjegyválasztási lehetőség.
  • Szeptembertől egy újabb fejlesztés révén a mobilalkalmazással immár paraméterezetten, helytulajdonság választással (pl. ablakhoz, folyosó felől, asztalhoz) is lehet a vásárláskor helyet foglaltatni minden helyjegyes vonatra, többek között InterCity-kre, helyjegyes balatoni vonatokra és belföldi forgalomban helyjeggyel igénybe vehető nemzetközi vonatokra, továbbá azon nemzetközi vonatokra is, amelyek a MÁV app-ban elérhetők.
  • Az utasaink az ELVIRA, illetve és a MÁV app utazástervező és jegyváltási felületein is láthatják a vonatokhoz rendelt vágányszámokat. A tervezett menetrendi adatokon túl már a késéssel korrigált menetrendi idők, valós idejű, frissített érkezési-indulási vágányszámok, a vonatforgalmat befolyásoló rendkívüli helyzetek során pedig az állomások oldalaihoz egyedi tájékoztató üzenetek is megjeleníthetők. Mostanra mintegy 1300 vasútállomás, illetve megállóhely esetén jelennek majd meg online is a menetrendi adatok és a rendkívüli információk. Emellett az ősszel elindított mikorindul.hu webcímen keresztül is megjelennek az állomási kijelzőkön található menetrendi időadatok, az aktuális indulási és érkezési vágányszámok, továbbá a rendkívüli helyzetek okozta forgalmi változásokra, várható késésekre, járattörlésekre figyelmeztető kiírások.
  • Belföldi utazás esetében az ELVIRÁ-ban és a MÁV appban már nem csak vonatra, hanem a Volánbusz- és HÉV-járatokra is lehet szűrni, megfelelő menetrendi utazási ajánlatokat keresni.

A közeljövő nagyobb fejlesztései közé sorolható, hogy a vármegye- és országbérletek az interneten, azaz az ELVIRA felületén is megvásárolhatók lesznek az idei év első negyedévében, de bemutatásuk továbbra is csak a MÁV appon lesz lehetséges.

A nemzetközi jegyváltásban is az online a nyerő

Nem csak a belföldi értékesítési fejlesztések találkoztak az utasok elvárásaival. 5 év alatt látványosan megugrott – több mint tízszeresére nőtt – a nemzetközi jegyek online vásárlása. Míg 2019-ben 96 ezer jegyet vettek ily módon, addig tavaly már az 1,2 milliót is elérte. Ebben nagy szerepe volt a START Europa jegycsaládnak, amely lehetővé tette, hogy a külföldi utazások esetében is szinte mozijegyvásárlás egyszerűségével lehet megvenni a nemzetközi jegyeket elektronikus formában, így a bemutatásuk is egyszerűbbé vált a MÁV Appon keresztül. Tavaly márciusban, a 31. Magyar Innovációs Nagydíjon informatikai innovációs díjjal jutalmazták a MÁV-START-ot és a MÁV Szolgáltató Központot (MÁV SZK) a START Europa nemzetközi jegyértékesítési rendszer digitális átalakításáért.”

Forrás:
Fordulat: 2023-ban beérte az online jegyváltás aránya a pénztári értékesítést; MÁV-csoport; 2023. január 4.

Technika, tudomány, MI

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzés keretében vizsgálja a mesterségesintelligencia-rendszerek hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntéseire

„ A téma aktualitása

A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb mértékben befolyásolja életünk számos területét. Az MI egy gyorsan fejlődő technológiacsalád, amely az ágazatok és a társadalmi tevékenységek teljes spektrumában gazdasági és társadalmi előnyök széles skálájához járulhat hozzá, egyben kockázatokat is rejt magában. Az MI alapú eszközök gyors fejlődésével, azok különféle platformokba és más digitális szolgáltatásokba való integrálásával egyre inkább a mindennapok részévé válik nemcsak a felhasználók és a vállalkozások, de idővel az államigazgatás számára is. Az előrejelzések javításával, a műveleteknek és az erőforrások elosztásának optimalizálásával, valamint az egyének és a szervezetek rendelkezésére álló digitális megoldások személyre szabásával az MI használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára, társadalmi és környezeti szempontból kedvező eredményeket hozhat, például az egészségügy, a mezőgazdaság, az oktatás és képzés, az infrastruktúra, az energia, a közlekedés és a logisztika, a közszolgáltatások, a biztonság, az igazságszolgáltatás, az erőforrás- és energiahatékonyság, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén.

Az MI közelmúltbeli robbanásszerű elterjedése, a fejlesztők által sürgetett mihamarabbi piacra dobása, azonban nem várt problémákat okozhat.

  1. Problémát jelenthet, hogy az MI egy ma még gyermekcipőben járó technológia, melynek kifejlesztése rendkívüli erőforrásokat igényel, amelyekkel kizárólag a legnagyobb technológiai vállalkozások rendelkeznek. Ezáltal az Ml-hez való hozzáférés könnyen a vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, akik ezáltal korlátozhatják piacukon a versenyt.
  2. Az MI kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a fogyasztókat azáltal, hogy új szintre emelheti a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a sötét mintázatok és a személyre szabott reklámok/ajánlatok alkalmazását. Kiemelendő potenciális veszélye a ma leginkább elterjedt MI technológiának, a chatbotoknak, hogy a társalgási jellege miatt a fogyasztók számára nem mindig lehet egyértelmű, hogy a chatbot által adott válaszok kizárólag a releváns forrásokból összeszedett válaszokat vagy fizetett reklámokat is tartalmaznak-e.
    Érzékelhető, hogy az MI napjaink digitális forradalmának központi eleme, és az egész világon kiemelt területként kezelik a különböző hatóságok, valamint a jogalkotók is. Több európai versenyhatóság is vizsgálta már az MI hatását a versenyre.

Az Európai Bizottság 2023. október végén jóváhagyólag támogatta a G7-országok vezetőinek megállapodását az MI nemzetközi irányadó elveiről, valamint a Hirosima- folyamat keretében a mesterséges intelligencia-fejlesztők önkéntes magatartási kódexéről. Ezek az alapelvek és az önkéntes magatartási kódex előírásai vélhetően kiegészítik majd nemzetközi szinten azokat a jogilag kötelező erejű szabályokat, amelyeket az uniós jogalkotók az MI-törvénytervezete keretében véglegesítenek.

Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálytervezete, már 2021. április 21-én benyújtásra került az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, melyet várhatóan a közeljövőben fognak elfogadni. 2023 decemberében megszületett a politikai konszenzus az Európai Parlament és a Tanács között a nemzetközösség mesterséges intelligenciák működését szabályozó rendeletéről, ezzel az EU elsőként szabályozhatja ezt az utóbbi egy-két évben a döntéshozókat, politikusokat, jogászokat és technológiai szakembereket egyaránt komoly kihívások elé állító területet.

A piacelemzés célja

A piacelemzés célja az MI technológia, annak hazai piaci szereplők közötti elterjedésének és a piaci versenyre, a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatásainak jobb megismerése. Ez különösen is fontos, hiszen elképzelhető, hogy a jövőben egyre több versenyfelügyeleti eljárásban kerül elő az MI (jelenleg is van ilyen tárgyú eljárása a GVH-nak a Microsoft ellen).

Emellett szintén látszik, hogy néhány versenyhatóság – a fentiekhez hasonló célokból – már végzett piacelemzéseket e területen.

A tervezett piacelemzés vizsgálati lépései

A GVH többféle vizsgálati lépést tervez a piacelemzés során. A téma megalapozása, az MI-vel érintett piacok feltérképezése érdekében első körben a hazai szakmai szervezetekkel, akadémiai szereplőkkel (pl. MILAB – Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium) tervez konzultációkat. Ezek alapján, illetve ezeket követően alapvetően háromféle vizsgálati lépés van tervben.

Egyrészt, a nemzetközi gyakorlatok és tapasztalatok feltárása érdekében egy desk research típusú kutatásra is szükség lesz. Ennek során szükséges részletesen áttekinteni más versenyhatóságok munkáit, a hazai és uniós országok mesterséges intelligencia stratégiáját és az ebben a témában készített jelentéseket.

Másrészt, a korábbi piacelemzésekhez hasonlóan a hazai vállalati gyakorlatok feltárása érdekében külsős piackutató céget tervez megbízni a vizsgálat. Ennek során alapvetően mélyinterjús kutatások keretében az MI hazai használatának mind a vállalkozások, mind a fogyasztók körében történő feltérképezésére, illetve az ezzel kapcsolatos lehetőségek, problémák, kihívások és a hazai implementációk felmérésére kerül sor, valamint fontos lenne megismerni a fogyasztói percepciót is az MI-vel kapcsolatban.

Harmadrészt, a GVH adatkérő kérdőívekkel tervezi megkeresni a nagy technológiai cégeket (pl. Google, Microsoft), illetve a jelenleg elérhető generatív MI modellek fejlesztőit (pl. OpenAI), hogy átfogó képet kapjon ezek működéséről, illetve fejlesztőinek véleményéről a versenyjogi és fogyasztóvédelmi implikációkról.

Ütemezés

A piacelemzés tervezett ütemezését az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Feladat —— Határidő
Piacelemzés megindítása —— 2024. január 4.
Konzultáció hazai szakmai szervezetekkel, egyetemekkel —— 2024. január-február
Desk research kutatás megvalósítása —— 2024. január-április
Piackutatás beszerzése és megvalósítása —— 2024. január-április
Adatkérő kérdőívek kiküldése —— 2024. február
Adatkérő kérdőívek beérkezése és feldolgozása —— 2024. április-május
Piacelemzési tanulmány közzététele —— 2024. július közepe

A piacelemzés jogszabályi háttere

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 43/C. § rendelkezései értelmében a GVH törvényben meghatározott feladatai hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében piacelemzést végezhet, amelynek keretében nyilvános információk, valamint önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtés útján felméri és elemzi az egyes piacok működését, a piaci folyamatokat és a piaci trendek alakulását, illetve egyes piaci gyakorlatokat, továbbá ezeknek a versenyre és az üzletfelekre, így különösen a végső üzletfelekre gyakorolt hatásait.

A GVH honlapján nyilvánosságra hozza a piacelemzés megindításának tényét és azt, hogy a piacelemzés mely piacokra, illetve mely piaci gyakorlatokra vonatkozik, milyen kérdésekre terjed ki, továbbá a piacelemzés tervezett ütemezését.

A piacelemzés eredményeként a GVH a vizsgált kérdéseket, a piacelemzés során feltárt tényeket és megállapításokat, az esetlegesen szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket, valamint az alkalmazott módszertant bemutató tanulmányt készít, amelyet honlapján közzétesz.

A Tpvt. 43/F. § értelmében, ha a piacelemzés eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, ami versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a GVH a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot, b) ajánlást adhat ki, c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti.”

Forrás:
Hirdetmény piacelemzés megindításáról az „A mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásainak vizsgálata” tárgyában; Gazdasági Versenyhivatal (GVH); 2023. január 4.

Az MI lesz az olasz G7-elnökség egyik legfőbb témája

„Olaszország következik 2024-ben a G7-elnökségben, Giorgia Meloni pedig már előre közölte, hogy két fő témában szeretnének haladást elérni: az egyik Afrika fejlődésének támogatása, a másik az AI veszélyeinek kezelése.

Miközben Ukrajna támogatásának folytatásáról és a közel-keleti konfliktus esetleges kiterjedésének elképzelhetetlen következményeiről is beszélt, Meloni közölte, hogy már a júniusi csúcstalálkozó előtt akar egy külön, AI témájú konferenciát.

Nagyon aggasztja az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása, olyan fejlődés küszöbén vagyunk ugyanis, amelyben az emberi intelligenciát akár le is cserélhetik.

Afrika kapcsán elmondta, hogy központi téma lesz a régió fejlesztése: nem jótékonykodásra van szükség, hanem egyenlő felekként együttműködésre és stratégiai viszonyokra, befektetésekre – ez mindkét helyi gazdaságnak és közösségnek elengedhetetlen, ráadásul segítene kezelni az emberek Európába áramlásának kérdését.”

Forrás:
Az AI lesz az olasz G7-elnökség egyik legfőbb problémája; Harangi László; IT café; 2024. január 5.

Fenntartható fejlődés

Jönnek az uniós források a fenntartható zöld közlekedés fejlesztésére

„A transzeurópai közlekedési hálózat egyes magyarországi szakaszainak fejlesztése, továbbá az elektromos autóbuszos, valamint a városi és a városkörnyéki kötött pályás közlekedés kaphat lendületet az európai uniós támogatások felhasználásával.

Több, az energetikához is kapcsolódó, de a fenntartható zöldközlekedés irányába mutató beruházáshoz is nyerhető támogatás a Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervéhez kapcsolódó pályázati rendszerben.

Újabb e-buszok érkezhetnek

A végrehajtandó intézkedések listáját ismertető kormányhatározat nyolc beruházást sorol fel, együtt 419,7 milliárd forint értékben.

Ebből hét projekt kiemelt, egy pedig pályázatos. A pályázatos a zéróemissziós buszközlekedés fejlesztését szolgálja, az ilyen járművek beszerzésére elnyerhető támogatás kerete 60,64 milliárd forint. A kiírásra a 25 ezer fősnél nagyobb városok önkormányzatai, ezen önkormányzatok közlekedésszervezői, a helyi személyszállítás közszolgáltatói, a főváros legfeljebb 100 kilométeres vonzáskörzetének személyszállítási közszolgáltatói, az önkormányzatok, a közlekedésszervezők és a közszolgáltatók konzorciumai, valamint konzorciumi indulás esetén konzorciumi tagként a személyszállítási közszolgáltató alvállalkozói jelentkezhetnek.

A hét kiemelt projektből egy szintén a zérókibocsátású buszközlekedésre vonatkozik, de ez egy kísérleti beruházás, amelyre 2,2 milliárd forintos uniós és 540 millió forintos hazai támogatást kap a Humda Zrt.

Jó lenne végre egy egységes tarifarendszer 

Nagyon sokan és nagyon régen várhatják annak a projektnek a megvalósulását, amely megreformálná az országos tarifa- és utastájékoztatási rendszert az országos közlekedésszervező létrejöttével összefüggésben. Az erre felhasználható 9 milliárd forint uniós, plusz 2,43 milliárd forint hazai forráson öten osztozhatnának: az Építési és Közlekedési Minisztérium, a MÁV, a MÁV-Start, a Volánbusz és a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.

Ám figyelem! A szövegben nem az egységes, országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer létrehozásáról van szó, hanem a meglévő állapot reformjáról, jelentsen ez bármit is.

Ezzel kapcsolatos feladat az Építési és Közlekedési Minisztériumra (ÉKM) testálva (a helyreállítási tervhez kapcsolódóan) olvasható a pályázaton kívüli kormányzati feladatok listáján is, eszerint 2023. első negyedéves határidővel létre kellett hozni azokat a jogszabályokat, amelyek leírják az érintett intézményi keretet, eljárásokat és folyamatokat. Ezek a következők:

  • A Nemzeti Közlekedési Hatóságot létrehozó személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításának hatálybalépése.
  • A díjszabási rendszerrel, az utastájékoztatási eljárásokkal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a közszolgáltatók közötti munkafolyamatokkal, a
  • közszolgáltatási szerződések kereteivel, valamint a vészhelyzetkezeléssel kapcsolatos intézményi kereteket, eljárásokat és folyamatokat meghatározó jogszabályok és végrehajtási rendeletek hatálybalépése.

Felzárkózás a TEN-T korridoron

A fenntartható zöld közlekedés maradék öt projektje a kötött pályás közlekedés fejlesztését célozza. A feladatokból három ÉKM-é, egy a Budapesti Közlekedési Központé (BKK), egy a MÁV-é.

Az ÉKM hatalmas pénzt kap: 195,99 milliárd forint uniós, plusz 145,17 milliárd hazai forrása (tehát összesen 341,16 milliárd forintja) lesz az elővárosi vasúti hálózat (HÉV) bővítésére. További 20,1 plusz 5,4 milliárd forintot használhat fel a vasúthálózat szűk keresztmetszete kiváltására a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T korridoron) Almásfüzitő és Komárom között. Végül 146,84 milliárd plusz 39,65 milliárd (összesen 186,49 milliárd) forintja lesz a vasúthálózat szűk keresztmetszetének kiváltására a TEN-T korridoron Békéscsaba és Lőkösháza között. Mindez együtt 553,15 milliárd forint.

A BKK 51 CAF villamos vásárlására, továbbá ezekhez és az alacsony padlós trolikhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre kalkulálhat 96,4 milliárd forinttal. A beszerzésről ebben a cikkében írt a Világgazdaság.
A MÁV 35,37 milliárd forintból digitalizálhatja és építheti ki a központi forgalomirányítást a TEN-T vasútvonalakon.”

Forrás:
Jönnek a zöld pénzek a zöld közlekedésre; Világgazdaság; 2024. január 6.
1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozat a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról szóló1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
1. melléklet az 1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozathoz; 7. oldal (PDF)
A Kormány 1610/2023. (XII. 23.) Korm. határozata a Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó intézkedési lista jóváhagyásáról szóló 1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozat módosításáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 189. szám; 2023. december 23.; 11526-11596 (PDF) (a cikkben említett intézkedések az 1. melléklet 41-48. sorainak felelnek meg)

Magyarországi jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez – Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK)

„A szél- és a napenergia Európában és világszerte is a jövőbeni energiaigényünk kielégítésének kulcsfontosságú megújuló energiaforrásai. Míg a napenergia kis- és nagyméretű alkalmazása is folyamatosan és széles körben növekszik Európában, addig a szélenergia-fejlesztések földrajzilag sokkal heterogénebb képet mutatnak. Különösen Európa délkeleti részén – nevezetesen Bulgáriában, Magyarországon és Romániában – a tényleges fejlesztések messze elmaradtak a korábbi várakozásoktól.

A European Climate Foundation által támogatott kutatási projekt célja az volt, hogy rávilágítson a szélenergiában rejlő lehetőségekre Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Az Austrian Institute of Technology GIS-alapú elemzést végzett a magyarországi szélenergia-termelés technikai potenciáljáról, majd a REKK az EPMM modell segítségével becsülte meg a különböző szélenergia-kapacitások gazdasági hatásait.

Az eredmények alapján:

  • Magyarország szárazföldi országhoz képest jó adottságokkal rendelkezik a szélenergia-termeléshez. A területhasználati korlátozásokat is figyelembe véve 100 GW körüli számított műszaki szélenergia-potenciál adódott.
  • A gazdaságos szélenergiapotenciál (16 GW) is sokszorosa a jelenleg 2030-ra kitűzött 1 GW-os kapacitásnak.
  • Egy nagyobb hazai szélenergia-portfóliónak pozitív hatásai lennének a villamosenergia-árakra.
  • A beruházók szempontjából fontos, hogy szélenergia esetében nem várható kannibalizációs hatás (ellentétben a naperőművekkel).

”

Forrás:
Tanulmány a magyarországi szélenergia-potenciálról; Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK); 2023. december 13.
Az elemzés letöltése PDF-ben

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia és a közigazgatás

„Gondolatok a mesterséges intelligencia szabályozás kockázatalapú megközelítéséről a gyakorlatban, kihívások és lehetőségek

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban és a technológia határokon átívelő jellegének figyelembevételével az európai dimenzióban való szabályozást indokolttá teszi. Az európai szintű meghatározás mellett fontos az alkalmazásokhoz szükséges szabványok kialakítása. Ezek a sztenderdek kulcsfontosságúak az áttekinthetőség, nyilvánosság, közérdek-képviselet, egységesség és ellentmondás-mentesség tekintetében, segítve az MI által jelentett kockázatok kezelését és a jogbiztonság megteremtését. Az MI alkalmazása a közigazgatásban számos kihívást vet fel, beleértve a megbízhatóságot, az átláthatóságot, és a munkaerőpiaci változásokat. Az OECD hangsúlyozza a kormányok szerepét a megbízható MI-kutatásban és fejlesztésben, valamint szabványok és etikai irányelvek kidolgozásában. Az MI alkalmazásának területeit elemző OECD dokumentumok szerint az MI számos területen alkalmazható a közigazgatásban, például a jóléti szolgáltatásokban és az operatív hatékonyság növelésében. A mesterséges intelligencia alkalmazása a közigazgatásban összetett és érzékeny terület, amely e tanulmány kereteit meghaladja. A technológia jelentette kockázatokkal kapcsolatos kutatási eredmények és válaszok értelmezése, valamint a felelősség kérdése fontos témakörök. Ugyanakkor tény, hogy az MI alkalmazása új lehetőségeket teremthet, amelyek bemutatására a tanulmány több példát is hoz.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia és a közigazgatás; Rideg Gergely; DOI: 10.54200/kt.v3i2.65; KözigazgatásTudomány; 2023/2; 2023. december 12.

A Digital Services Act és az EU fogyasztóvédelmi joga

„Az online közvetítő szolgáltatások területét szabályozó első uniós jogszabály elfogadása óta már több, mint húsz év telt el, a gazdaság ezen területe ennyi idő alatt óriási fejlődésen és átalakuláson ment keresztül. Ez a folyamat tette szükségessé a szabályozás tovább fejlesztését is, melynek egyik állomása a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA). A DSA bár nem érinti az EU fogyasztóvédelmi jogát, két ponton is kiegészíti azt. Először a DSA többletfelelősségből fakadó gondossági elvárásai által, melyek a rangsorolás és az online hirdetések jogszerűségének előmozdításával kapcsolatban tartalmaznak előírásokat. A második az online platformok saját szolgáltatásaira vonatkozó fogyasztóvédelmi előírásokat foglalja magában, és szintén két részre bomlik, a célzott reklámokra és a sötét mintázatokra.
”

Forrás:
A Digital Services Act és az EU fogyasztóvédelmi joga; Tóth András; KözigazgatásTudomány; DOI: 10.54200/kt.v3i2.67; 2023/2; 2023. december 12.

A magyar adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitalizációjának jogi és társadalmi kerete, kihívásai

„Jelen tanulmányban az elmúlt, közel egy évtized – a magyar adóhatóság által végzett – adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitális átalakulására ható közösségi jogi és társadalmi keretét kívánom bemutatni. A célom elsősorban nem a részletszabályozás vagy bizonyos szolgáltatások részletekbe menő bemutatása, hanem annak a rugalmas jogszabályi keretszabályozás okainak, indokainak ismertetése, mely alapján a magyar adóhatóság vagy bármely tagállam adóhatósága „Önmagára hagyatkozott” az elektronikus adóigazgatási eljárások kialakítása során. A közösségi jogi szabályozás e témakörben enyhén szólva is foghíjasnak, más nézőpontból rugalmasnak tekinthető. A szabályozás legnagyobb hibája, hogy úgy tűnik a rendelkezések elsősorban műszakiak, informatikai jellegűek, míg jogi tartalmuk, joghatásuk „teoretikusak” vagy hiányoznak. Ezzel a közösségi jog megalkotója azt a látszatot kelti, mintha elsődleges cél a technológia alkalmazása lenne, másodlagosan számít a felhasználó, aki ténylegesen használja.

Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a digitális átalakulás irányát, fokát lényegesen meghatározza az adott társadalom digitális érettsége. A társadalom véleménye igen nagy hatással van arra, hogy egy adóhatóság visszaellenőrizze munkájának eredményét. Ha nem elég magas a társadalom digitális érettsége, akkor ez a mérés, akár hibás eredményt is hozhat. A tanulmányban e tényezők összefoglaló bemutatására törekszem.”

Forrás:
A magyar adóigazgatási eljárások és szolgáltatások digitalizációjának jogi és társadalmi kerete, kihívásai; Szalóki István; KözigazgatásTudomány; DOI: 10.54200/kt.v3i2.49; 2023/2; 2023. december 12.

A központi kormányzati igazgatási szervek főbb szervezetirányítási kérdései

„A központi államigazgatási szervek, mint a közigazgatási szervezetrendszer tetején elhelyezkedő „csúcsszervek” kiemelt jelentőséggel és hatással bírnak a közigazgatás szervezetének egész rendszerére. A központi államigazgatási szervek kifejezés több szervtípust foglal magába, amelyek közül jelen tanulmányban a központi kormányzati igazgatási szerveket kívánjuk górcső alá venni. A központi kormányzati igazgatási szervek mind tevékenységüket, mind jelentőségüket és nem utolsó sorban a közigazgatás szervezetét meghatározó mivoltukra tekintettel meghatározó szerepet töltenek be és hatást fejtenek ki az államigazgatásra, így az ország irányításának egészére. Ezen szervek egyrészről általános hatáskörrel, másrészről egyes területekre, szakigazgatási ágakra vonatkozóan különös hatáskörrel rendelkeznek feladatellátásuk szempontjából. Kiemelkedő szerepükből adódóan a megfelelő működés kulcsfontossággal bír, amely a szervezetirányítás eszközei révén valósulhat meg. Jelen tanulmány célja ezáltal a központi kormányzati igazgatási szervek működésének és szervezetirányítási kérdéseinek összefoglaló jellegű áttekintése, amelyek vizsgálatához azonban elengedhetetlenül szükséges a vizsgált szervek rendszertani elhelyezkedésének és abban betöltött szerepüknek vizsgálata.”

Forrás:
A központi kormányzati igazgatási szervek főbb szervezetirányítási kérdései; Varga Zsófia Kincső; KözigazgatásTudomány; DOI: 10.54200/kt.v3i2.64; 2023/2; 2023. december 12.