Skip to main content

16. szám, 2025. április 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Magyar Falu Program működtetéséért a jövőben az agrárminiszter felel

„A Magyar Falu Program 2025. február 25. napjától – a Miniszterelnökség helyett – az Agrárminisztérium szervezeti keretei között működik tovább, a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról szóló 21/2025. (II. 24.) Korm. rendelet értelmében a Magyar Falu Program működtetéséért a jövőben az agrárminiszter felel.

A változás nem érinti a folyamatban lévő pályázati kiírásokat, illetve támogatási jogviszonyokat!

A Magyar Falu Program korábban közzétett és kiadott dokumentumaiban (pályázati kiírások, útmutatók, segédletek), valamint a Támogatói okiratokban, ahol Miniszterelnökség szerepel, ott Agrárminisztériumot kell érteni.

A lebonyolítói feladatokat változatlanul a Magyar Államkincstár, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. látja el. Ugyanakkor a szervezetváltás miatt megváltozott a Támogatói okiratban rögzített visszautalási bankszámla száma és megnevezése.

  1. A Magyar Falu Program önkormányzati és egyházi kedvezményezettek alprogramjainak esetén a visszautalásokat az alábbi bankszámlára kérjük teljesíteni:

10032000-01220191-05020058 MÁK MFP alprogramjainak támogatása

  1. A Falusi Civil Alap és a Kistelepülési Üzletek Támogatása esetén az esetleges visszautalásokat az alábbi bankszámlára kérjük teljesíteni:

2020. évi Falusi Civil Alap támogatások esetében: 10032000-01220191-05020065
2021. évi és azt követő évek Falusi Civil Alap támogatások esetében: 10032000-01220191-05020034
Kistelepülési Üzletek Támogatásai kapcsán: 10032000-01220191-05020041

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Falu Program kormányzati honlapja a https://kormany.hu/agrarminiszterium/magyarfaluprogram címen, míg a Magyar Falu Program Információs Szolgálata az mfpinformacio@am.gov.hu címen érhető el.”

Forrás:
Közlemény a Magyar Falu Program agrárminiszter irányítása alá helyezéséről; Agrárminisztérium; 2025. április 17.

Közigazgatás, politika, jog

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Kecskemét önkormányzata

„Partnerség a jövő közigazgatásáért elnevezéssel együttműködési keretmegállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a kecskeméti önkormányzat, amelynek célja a helyi közigazgatás jövőjét formáló szakember-utánpótlás biztosítása és a közszolgálati karrierút támogatása.

A megállapodást Deli Gergely, az NKE rektora és Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP), Kecskemét polgármestere látta el kézjegyével, „ezzel új fejezetet nyitva az egyetem és a város kapcsolatában” – tartalmazza a közlemény.

Az együttműködés részeként elindul a Kecskeméti Városmenedzsment Akadémia (KVMA), egy egyedülálló, nem akkreditált képzési és gyakornoki program, amely a tudományos megalapozottságot gyakorlati tapasztalattal és Kecskemét helyi értékeinek megismerésével ötvözi – tették hozzá.

A KVMA-program három pilléren nyugszik: a tantermi képzés gyakorlatorientált tudást nyújt az önkormányzati működésről, a szakmai gyakornoki tevékenység, amelynek részeként a hallgatók konkrét projektekben dolgoznak Kecskemét önkormányzatánál és intézményeinél, továbbá a kulturális beágyazottság, amely lehetőséget ad a város szellemi, közösségi és kulturális életének megismerésére.

A képzés az NKE Ludovika Campusán indul, majd a második szemeszterben a résztvevők Kecskeméten végzik szakmai gyakorlatukat mentori támogatással. A sikeresen teljesítők tanúsítványt kapnak, és akár álláslehetőséghez is juthatnak a város önkormányzati intézményeiben vagy gazdasági társaságainál.

A program egyedisége, hogy a közigazgatás iránt érdeklődő hallgatók számára átfogó karrierutat kínál, miközben erősíti Kecskemét szerepét az önkormányzati innováció terén. Az együttműködés új mintát kínál más városok számára is az utánpótlás-nevelés és városfejlesztés összekapcsolásában – ismertették.

Deli Gergely szerint a partnerség egyedülálló lehetőséget kínál a hallgatóiknak, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek egy dinamikusan fejlődő város közigazgatásában, miközben az NKE hozzájárul Kecskemét hosszú távú fejlődéséhez.

„Továbbá az NKE számára ez a program új utakat nyit a közszolgálati képzés és a helyi közösségek összekapcsolásában” – mondta a rektor.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint a megállapodás nemcsak új lehetőséget teremt a fiatal tehetségek számára, hanem megerősíti Kecskemét pozícióját is mint a közszolgálat képzési és szakmai bázisa. Bíznak abban, hogy ezzel a lépéssel hosszú távon is biztosítani tudják a minőségi közigazgatási feladatellátást a városban – hangsúlyozta a városvezető.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Kecskemét önkormányzata; Kecskemét Online; 2025. április 16.

Európai Unió

Bürokrácia és bürokráciacsökkentés uniós módra

„Egyik szemünk sír, s a másik sem nevet

A magyar uniós elnökség talán legnagyobb eredménye volt, hogy tető alá hozta az európai versenyképességről szóló Budapesti deklarációt. A nyilatkozat politikai és szakpolitikai értelemben egyaránt eredményeket hozott: az Európai Tanács világossá tette, hogy nem engedi ki kezéből a politikai vezetés feladatát, illetve abban kötelező feladatokat határozott meg a Bizottság számára. Az egyik legfontosabb elvárás ezek közül az európai bürokrácia, illetve az uniós gazdasági szereplőket terhelő adminisztratív terhek csökkentése volt.

A tagállami állam- és kormányfőket tömörítő uniós testület, az Európai Tanács, 2024. november 8-án fogadta el az ún. „Budapesti deklarációt”, hivatalos nevén a „Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról” című dokumentumot. A nyilatkozat, mint az közismert, nem pusztán szimbolikus jelentőséggel bír, hanem nagyon is határozott irányt szab az Európai Unió, és nagyon is gyakorlati feladatokat az Európai Bizottság számára. E feladatok a szakpolitikai paletta jelentős részét átfogják: a tőkepiaci teendőktől kezdve az iparpolitikán át az energetikáig. Az EiT azonban nemcsak a vertikális szakpolitikákban látott azonban teendőt, hanem több olyan átfogó kérdést, ún. „horizontális politikát, illetve horizontális kérdést” is (újra)szabályozni rendelt, amelyek nélkül az európai versenyképességről hiábavaló volna beszélni.

E horizontális célkitűzések közé tartozik a deklaráció 4. pontja, amely „egyszerűsítési forradalmat” („simplification revolution”) hirdetett az uniós honosságú vállalkozások számára. Az egyszerűsítés, a nyilatkozat szövege szerint, „világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet” kívánt meg, amelyben az európai vállalkozások a túlbonyolított-túlbürokratizált szabályozástól mentesen fejlődhetnek. A „forradalom” elsődleges eszköze az „adminisztratív, szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek”drasztikus csökkentése – a jelentéstételi kötelezettségek legalább egynegyedével való megvágása, illetve a bürokráciával kapcsolatos hatásvizsgálatok intézményesítése, amelyeknek a versenyképességi szempontokra is tekintettel kell lenniük. A feladat felelőseként a deklaráció a Bizottságot jelölte meg, határidőként pedig 2025. első felét.

A Bizottság a feladatszabásnak megfelelően kidolgozott és 2025. február végén be is mutatott számos jogszabály-javaslatot is, amelyekkel az Európai Tanács elvárásainak eleget kívánt tenni. A javaslatok ún. „Omnibus” tervezetek, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy ágazatközi (és nem szektorspecifikus) megközelítést alkalmaznak. Magyar kodifikációs terminológiával: „saláta-jogszabályok”.  Az Omnibus tervezetek arra tesznek javaslatot, hogy az európai jogalkotó az ún. „fenntarthatósági beszámolási” és „fenntarthatósági átvilágítási” jelentések tételére kötelezettek alanyi körét jelentősen csökkentse, s azt csak a legnagyobb vállalatokra tartsa fenn, akként, hogy ezek a kötelezettségek a KKV-szektort közvetve se terheljék, továbbá az InvestEU eszközön keresztül felszabadítsanak ki nem aknázott beruházási lehetőségeket.

A Tanács a tegnapi napon az „Omnibus I” csomag két irányelvet tartalmazó első eleméről döntött. Az érintett javaslatot uniós terminológiával elegánsan „stop-the-clock” irányelvnek nevezik, utalva arra, hogy az uniós jogalkotás során valami tartalmi értelemben nagyon félrement vagy a körülmények alaposan megváltoztak, s kívánatos lenne időt nyerni a tényleges bevezetés előtt, mert a korábban elfogadott jogszabályok hatályba lépése nagyobb kárt okozna, mint amennyi haszonnal kecsegtet. Az érintett két érintett irányelv (a Fenntarthatósággal Kapcsolatos Vállalati Beszámolási Irányelv („Corporate Sustainability Reporting Directive”, CSRD) és a Fenntarthatósággal Kapcsolatos Vállalati Átvilágítás Irányelv („Corporate Sustainability Due Diligence Directive”, CSDDD)), amelyekről a Draghi-jelentés megállapította, hogy komoly terhet jelentenek az uniós vállalatok versenyképességére nézve. A CSRD több mint két éve hatályos, míg a CSDDD-t tavaly június 13-án, a belga elnökség alatt fogadták el…

A bizottsági javaslat arra irányult, hogy az uniós jogalkotó teljes egészben tolja ki az utóbbi jogszabály (CSDDD) hatálybalépésének határidejét, az előbbinek (CSRD) pedig bizonyos elemeit. A Bizottság mindezt azzal a szándékkal tette, hogy az így nyert időben az Európai Tanács kívánalmainak való megfelelés érdekében érdemben átalakíthassa e jogszabályok tartalmi előírásait. Ezzel összhangban a tegnapi napon a Tanács a bizottsági javaslat alapján úgy határozott, hogy a CSRD irányelv hatályba lépésének határidejét meghatározott KKV-kra, illetve olyan nagyvállalatokra nézve, amelyek nem kezdték még meg az irányelv szerinti jelentéstételt, két évvel kitolja, illetve ugyancsak módosítja a CSDDD irányelv tagállami jogokba történő átültetésének határidejét, egy teljes évvel. Magyarul megfogalmazva: amin a Bizottság iniciatívái alapján évekig dolgozott és vitázott az uniós és tagállami politikai és szakmai apparátus, rengeteg időt és energiát elhasználva, most (előbb időleges, később várhatóan jelentős mértékben véglegesen is) semmivé lesz. Az egyik szemünk sír, s a másik sem nevet…

Amint az tavaly ilyenkor is látszott, a magyar EU elnökség sikere nem az elfogadott jogalkotási dossziék számán lesz mérhető, hanem sokkal inkább abban a politikai vezetési képességben („leadership”), amelyre az Uniónak hosszú ideje nagy szüksége lenne. Az elnökség egyik legnagyobb eredménye, hogy tisztességes közvetítőként („honest broker”) visszahozta ezt a politikai vezetést az Európai Unióba, s a Budapesti deklaráció által előmozdította, hogy az Európai Tanács visszavegye a Bizottságtól a politikai agenda megszabásának feladatát és felelősségét, s olyan politikai iránymutatást adjon, amely kimozdítja az Uniót a versenyképességi zuhanórepülésből.

A „magyar modell” jól láthatóan működött, s a Versenyképességi Nyilatkozatban foglaltakat az intézmények elkezdték végrehajtani. Ez valóban örömteli. Az elszomorító ugyanakkor az, hogy a most tárgyalt javaslatokhoz fűzött bizottsági indokolás szerint e javaslatok révén évente 6,3 milliárd euró(!) adminisztratív költség lesz megtakarítható Unió-szerte. Ilyen nagyságrendnél azonban okkal merül fel a kérdés, hogy miért és hogyan jutottunk idáig. Miért burjánzott el ennyire az uniós bürokrácia, és az – ezek szerint – öncélú és mellőzhető jelentéstétel kötelezettségek mértéke, és miért kellett az Uniónak az Európai Tanács feladatszabására várni ahhoz, hogy ilyen javaslattal álljon elő? Bár a kérdések költőiek, következményeik (illetve az évek óta elmaradó reform következményei) nagyon is gyakorlatiak: felesleges terhek, túlzott bürokrácia, gyenge versenyképesség, a világpolitikai súly csökkenése. Nagyon ideje volt már, hogy menetirányba forduljunk a lovon.”

Forrás:
Bürokrácia és bürokráciacsökkentés uniós módra; Mernyei Ákos Péter; Ludovika.hu, Öt per Európa blog; 2025. április 15.

Az EU Tanácsa véglegesen zöld utat adott az uniós szabályok egyszerűsítésének („stop-the-clock” mechanizmus)

„A Tanács a mai napon véglegesen zöld utat adott a Bizottság egyik azon javaslatának, amely az uniós szabályok egyszerűsítésére és ezáltal az EU versenyképességének fokozására irányul. A javaslat (az úgynevezett „stop-the-clock” irányelv) elhalasztja a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámoláshoz, illetve átvilágításhoz kapcsolódó egyes követelmények alkalmazásának kezdőnapját, valamint az átvilágítási rendelkezések átültetésének határidejét.

„A mai napon eleget tettünk az uniós jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozó ígéretünknek. Ezen irányelv gyors elfogadása fontos első lépés abba az irányba, hogy csökkentsük a bürokráciát, biztosítsuk a jogbiztonságot vállalkozásaink számára, valamint versenyképesebbé tegyük az EU-t.” – Adam Szłapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere

A javaslat része annak az „első omnibusz” csomagnak, amelyet a Bizottság 2025 februárjának végén fogadott el a fenntarthatóság területének uniós jogszabályai egyszerűsítése céljából. Mivel a javaslat jelentős hatással lesz a vállalkozói szférára, a Tanács és az Európai Parlament kiemelt prioritásként kezelte azt annak érdekében, hogy az uniós vállalkozások számára garantálható legyen a szükséges jogbiztonság a rájuk háruló beszámolási és átvilágítási kötelezettségeket illetően. Az uniós társjogalkotók ezért támogatták a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy:

  • két évvel halasszák el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvben (CSRD) a tőzsdén jegyzett kkv-kra, illetve az azon nagyvállalatokra vonatkozóan előírt követelmények alkalmazását, amelyek még nem kezdték meg a beszámolást, valamint
  • egy évvel halasszák el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) átültetésének határidejét és alkalmazásának (a legnagyobb vállalatokra kiterjedő) első szakaszát.

A gyors megállapodásnak köszönhetően a társjogalkotóknak lesz idejük arra, hogy megállapodjanak a két irányelv jelentősebb módosításairól is. Ez utóbbiakra a Bizottság szintén javaslatot tett a fenntarthatóságról szóló „első omnibusz” csomag részeként.

A következő lépések

Mai elfogadását követően a jogalkotási aktus kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, a kihirdetését követő napon pedig hatályba lép. A tagállamoknak 2025. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba.

Háttér

Az Európai Tanács 2024 októberében felszólította az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy – prioritást adva annak – vigyék előbbre a munkát, mindenekelőtt azon kihívások kezelése érdekében, amelyeket Enrico Letta jelentése („Much more than a market” – Jóval több mint piac), illetve Mario Draghi jelentése („The future of European competitiveness” – Az európai versenyképesség jövője) azonosított. A 2024. november 8-i budapesti nyilatkozat ezt követően „egyszerűsítési forradalom elindítására” szólított fel, melynek keretében világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet kell biztosítani a vállalkozások számára, valamint drasztikusan csökkenteni kell az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terheket, különös tekintettel a kkv-kra.

Az uniós vezetők felhívása nyomán a Bizottság 2025. február 26-án két „omnibusz” csomagot terjesztett elő, melyek célja a meglévő jogszabályok egyszerűsítése a fenntarthatóság, illetve a beruházás területén. A vezetők 2025. március 20-án arra sürgették a társjogalkotókat, hogy elsőbbséget élvező feladatként és magas ambíciószintet tanúsítva folytassák a munkát az egyszerűsítésről szóló, említett omnibusz csomagokkal kapcsolatban, mégpedig azzal a céllal, hogy 2025-ben a lehető legrövidebb időn belül véglegesíteni lehessen őket. Ennek kapcsán az Európai Tanács kifejezetten felszólította a társjogalkotókat arra, hogy késedelem nélkül – de legkésőbb 2025. júniusig – fogadják el a „stop-the-clock” mechanizmust.

”

Forrás:
Egyszerűsítés: a Tanács véglegesen zöld utat adott a „stop-the-clock” mechanizmusnak, az EU versenyképességének fokozása és a vállalkozások jogbiztonságának biztosítása céljából; Európai Unió Tanácsa; 2025. április 14.

Uniós konzultáció az uniós demokrácia megerősítéséről

„Az európai polgárok május végéig mondhatják el véleményüket az uniós demokrácia megerősítéséhez szükséges intézkedésekről.

Ursula von der Leyen 2024-ben, második bizottsági elnöki ciklusára készülve az uniós demokrácia megvédésére és megerősítésére tett ígéretet politikai iránymutatásában. Legfontosabb problémaként a közösségi médiában és egyéb online platformokon terjedő álhíreket nevezte meg, amelyekkel szemben nem csupán a megfelelő szervek munkájának hatékonyabbá tételével, de a társadalmi tudatosság növelésével is küzdeni kell. Az utóbbi terület legfrissebb adatai szerint 2023-ban az Európai Unió népességének negyvenöt százaléka nem rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel sem. A demokrácia védelme érdekében von der Leyen egy európai demokráciapajzs megalkotását vetítette előre, melynek előkészítése ezekben a hónapokban zajlik az Unióban.

A választópolgároknak május végéig van lehetőség nyilvános konzultáció keretében elmondani a véleményüket a szükséges irányvonalakról. A széles közönség számára elérhető kérdőív a formálódó európai demokráciapajzs fókuszpontjai mentén négy nagyobb témakörben ad lehetőséget az észrevételek megtételére. Az első a – legfőbb célként megfogalmazott – dezinformáció és a külföldi befolyás elleni küzdelem. A kitöltők veszélyességük alapján rangsorolhatják a különböző, befolyásolásra irányuló eszközöket, úgy, mint például a hamis profilok létrehozatala a közösségi médiában, politikai tevékenység burkolt finanszírozása, vagy éppen fizikai erőszak alkalmazása újságírók, politikusok ellen. Ezt követően az Európai Bizottság által javasolt válaszintézkedéseket értékelhetik, mintegy javaslatot téve egyik vagy másik gyakorlatba való átültetésére.

A második nagyobb egység a választások tisztességességének és integritásának megőrzését helyezi a középpontba. Közéjük tartoznak mind az európai, mind a nemzeti szinten rendezett voksolások. Az európai demokráciapajzs fontos eleme lesz a sajtószabadság védelme, így a polgárok ennek kapcsán szintén kifejthetik nézeteiket, de olyan ötletekről is véleményt nyilváníthatnak, mint például a politikai tevékenységek finanszírozására vonatkozó egységes európai szabályozás megalkotása, illetve a mesterséges intelligencia felelős használatának ösztönzése.

A harmadik és negyedik része a kérdőívnek a társadalomra fókuszál. Az Európai Bizottság intézkedéseket szeretne tenni a tudatos internethasználat és a digitális készségek fokozása érdekében, ezért megoldási javaslatokat ezzel kapcsolatosan is megfogalmazni, továbbá a fennállókat értékelni. Utolsó pontként a kérdőív kitöltői a polgárok nagyobb mértékű bevonásával összefüggésben fejthetik ki meglátásaikat. A Bizottság egyfelől a döntéshozatalban, a döntések kialakításában való részvételi lehetőségeket bővítené, másfelől szorgalmazza, hogy a fiatalok már egészen hamar, az iskolákban sajátítsák el az állampolgári és a demokratikus értékekkel kapcsolatos ismereteket.

Az európai demokráciapajzs véglegesítésére és bemutatására várhatóan idén ősszel kerülhet sor.”

Forrás:
Konzultáció az uniós demokrácia megerősítéséről; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. április 17.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Átadták a megosztott szolgáltatások központját Füleken, Szlovákiában

„Április 14-én hivatalosan is megnyílt a megosztott szolgáltatások központja Füleken, amely 19 önkormányzatnak kínál szélesebb körű szolgáltatásokat – jelentette be Agócs Attila polgármester, Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter és Richard Raši (Hlas-SD) a parlament elnöke közös sajtótájékoztatóján.

A közös szolgáltató központot a füleki inkubátorházban alakították ki. Az előtte lévő parkolót felújították, elektromos autót vásároltak, megújultak a szociális helyiségek, lecserélték a világítótesteket, valamint új számítástechnikai eszközöket és irodai berendezést vásároltak. Mindezekre több mint 290 ezer eurót fordított a város a belügyminisztériumtól kapott támogatásból.
Füleken 2009 óta működik közös községi hivatal, amely a városon kívül 18 településnek nyújt szolgáltatásokat. A környező önkormányzatok számára az építésügyi hivatallal kapcsolatos szakmai feladatokat biztosította, valamint néhány községi iskola számára a bérszámfejtést és könyvelést is. A központnak köszönhetően a szolgáltatások köre tovább bővül.

Nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült bekapcsolódnunk ebbe a projektbe. Természetesen építettünk az eddigi jó tapasztalatokra, tehát itt arra kell gondolni, hogy volt eddig is közös községi hivatalként építésügyi hivatalunk, illetve az elmúlt években az effektív közigazgatás projektje keretén belül már projektmenedzsmentet, közös stratégiai dokumentumok kidolgozásán is dolgoztunk együtt, valamint kistérségként idősgondozással is foglalkozunk már néhány hónapja közösen. Erre szeretnénk építeni és újabb funkcionalitásokat szeretnénk kínálni a településeknek” – emelte ki Agócs Attila azzal, hogy a meglévő szolgáltatásokat megerősítik, továbbá jogi tanácsadást, pénzügyi menedzsmentet, közbeszerzést, projektmenedzsmentet fognak kínálni.

„Ezek olyan területek, ahol azt gondolom, hogy tudunk segíteni a kistelepüléseknek, akiknek nincs pénzügyi lehetőségük arra, hogy specialistákat alkalmazzanak hosszú távon. Természetesen a községek részéről megmutatkozó igény alakítja majd azt, hogy mely terület kíván több szakembert” – hangsúlyozta.
A Beruházási, Területfejlesztési és Informatizálási Minisztérium egy további felhívás keretében a következő három évre nyújt pénzügyi forrásokat a központ személyi állományának a feltöltésére.

A füleki megosztott szolgáltatások központ a második ilyen iroda Szlovákiában. Az elsőt nemrégiben nyitották meg Tornalján. Európai uniós forrásoknak köszönhetően, összesen 20 ilyen központ jönne létre az országban, a cél ugyanis a közigazgatás hatékonyabbá tétele és optimalizálása.
A tisztségviselők egy fedél alá való tömörítéséről van szó, ahol az egyes önkormányzatok polgármesterei találhatnak olyan szakembereket az oktatás, a közlekedés, a környezetvédelem, a szociális szolgáltatások, az építésügyi szabályozás vagy az épülettervezés területén, aminek köszönhetően jelentősen csökkentik személyi és adminisztrációs költségeiket” – mondta Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, hozzátéve, hogy hamarosan egy következő központ nyílik Mezőlaborcon (Medzilaborce).

„Mivel ez egy pilot projekt, sokan a kollégák közül is szkeptikusan álltak hozzá a dologhoz. Én viszont látok benne lehetőséget, mert itt ez idáig csak a közös közösségi hivatal vitte az építkezési engedélyeket és bizonyos adminisztratív feladatokat az iskolaügyben, ez a központ viszont sokkal több feladatot láthat majd el. Bízunk benne, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés, bizonyos feladatokat így sokkal hatékonyabban tudunk majd ellátni” – mondta Marcinkó Zoltán, Béna polgármestere.

A központoknak a kísérleti projektben legalább öt évig kell működniük. Ez idő alatt a kormány vélhetően elkészíti azt a jogi hátteret, amely alapján a központok folyamatosan tudnak majd létezni a jövőben is.”

Forrás:
Átadták a megosztott szolgáltatások központját Füleken; Szvorák Emese; ma7.sk; 2025. április 14.

Az eNyugta bevezetése lesz az egyik új feladat

„ A magyar vállalkozások versenyképességének erősítése érdekében folytatni kell az adózási rendszer egyszerűsítését – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára.

A gazdasági élet gyorsulását, az új iparágak megjelenését, a piaci körülmények folyamatos változását, az üzleti környezet fejlődését az adózási szabályoknak is követniük kell – hangsúlyozta Besesek Botond Budapesten, a XIX. Nemzetközi Adókonferencián. Úgy vélte, 2010 után a magyar adórendszer növekedésbaráttá vált, az adók számának csökkentése mindenkinek kedvezett, a terhek mérsékléséhez a gazdaság fehérítése is hozzájárult. A változások az adózókat és a jogszabályok alkotóit is kihívások elé állították, de az új rendszerek hatékonyaknak bizonyultak.

A helyettes államtitkár szerint a változások hatására a magyar adórendszer versenyképessége javult, ami azért fontos, mert a belföldi vállalkozások nem indulhatnak hátrányból, miközben a nemzetközi mezőnyben egyre komolyabb a piaci küzdelem.

Magyarország még nem tartozik a legjobbak közé, de 2009 óta az adóék itt csökkent a legnagyobb mértékben az összes EU-tagállammal összehasonlítva. A magánszemélyeknek az eSzja bevezetése, az egyéni vállalkozóknak többek között az átalányadózási szabályok vagy az őstermelők adózásának egyszerűsítése nagy segítséget jelentett.

A helyettes államtitkár jelezte: a következő feladatok egyike az eNyugta bevezetése lesz, az eÁfa pedig szintén kötelezővé válhat, az előnyöket látva ugyanis egyre több a csatlakozó. Az áfa mellett a vállalkozások a munkavállalással kapcsolatos adók adminisztrációját tekintik a legnagyobb tehernek, ezért fontos újítás lehet az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform, amely több mint 20, foglalkoztatáshoz kapcsolódó nyomtatvány benyújtása alól mentesíti a foglalkoztatókat.

Besesek Botond közölte, hogy folytatódik a különadók kivezetése, a jogkövető adózók pedig számíthatnak a NAV támogató eljárásaira. Egyszerű adózási hibák esetén nem kell szigorú következményeitől tartaniuk, és folytatódnak azok a programok is, amelyek az önkéntes adófizetést ösztönzik.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke üdvözölte, hogy a szakmai javaslatok többségét a döntéshozók elfogadták, értékelése szerint ezek mind jelentős változásokat eredményeztek. Herich György szintén fontosnak tartja az alkalmazkodást a változó körülményekhez, főképp a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásában, amelynek a megítélése ma még ellentmondásos. Vannak, akik a foglalkoztatás és az adóbevételek csökkentésétől tartanak, de elképzelhetőnek tartják a könyvelés és könyvvizsgálói szakma megszűnését is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, az adóhatóság vezetéséért felelős NGM-államtitkár szerint a tranzakciószintű adatszolgáltatások térnyerésével az időszakos bevallások háttérbe fognak szorulni, a mesterséges intelligencia pedig valóban kiválthat számos tevékenységet, de a magas szintű szaktudást igénylő feladatok, például az adócsalások felderítése, a tranzakciók vizsgálata nem nélkülözheti a gondolkodást. Vágujhelyi Ferenc szerint a számvitelben, az adóellenőrzésben és sok más tevékenységben sokkal fontosabb szerepe lehet az emberi intelligenciának, mint eddig, a számítógépek ugyanis ezeket nem tudják megoldani a szakértők helyett.”

Forrás:
Besesek Botond: Az eNyugta bevezetése lesz az egyik új feladat; Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) / MTI; 2025. április 16.

Technika, tudomány, MI

Megkezdte tevékenységét az első zöld, tiszta és MI-technológia fókuszú inkubátor

„Együttműködési megállapodást kötöttek három hazai egyetemmel is.

Megkezdte tevékenységét az első, kifejezetten greentech és mesterséges intelligencia fókuszú inkubátor – közölte az Incubator Zero Zrt.

Mint írták, a gazdasági társaság 2023-ban alakult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI) támogatásával azért, hogy új fejezetet nyisson a magyar startup ökoszisztémában. Küldetése, hogy az AI (mesterséges intelligencia), a Big Data (komplex technológiai környezet), a cleantech és greentech területén működő innovatív vállalkozásokat a nemzetközi siker felé vezesse. A programjuk egyedi módon ötvözi az állami támogatást és a professzionális tőkebefektetést, így teremtve stabil alapot a startupok növekedéséhez.

Az Incubator Zero 2023 novemberében pályázott a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) startupokat segítő felhívására. Az NKFI alapból 11 inkubátor nyert el támogatást, összesen 5,2 milliárd forint értékben. Az Incubator Zero Startup Factory program az informatikai és zöld innovációk szolgálatában című programja mintegy 900 millió forint támogatást nyert el, ebből, illetve saját erőből tervez legalább nyolc befektetést megvalósítani több mint 1 milliárd forint értékben.

A Startup Factory 2023 program keretében az inkubátor maximum 130 millió forintos befektetéseket tervez végrehajtani olyan korai fázisú startup cégekbe, melyeket öt éven belül alapítottak és innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkeznek. Az inkubációs kérelmeket április 30-ig várják.

Az Incubator Zero portfóliójában a startupok nemcsak finanszírozást kapnak, hanem részesei lesznek egy aktív szakmai közösségnek. Ennek részeként mentorálás, workshopok, networking események és nemzetközi kapcsolatrendszer várja a támogatott vállalkozásokat. Úgy fogalmaztak, a cél, hogy minden startup megkapja azokat az eszközöket és tudást, amelyek a nemzetközi piacra lépéshez szükségesek.

Az inkubátor három együttműködési megállapodást kötött hazai egyetemekkel: a Széchenyi István Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel. Ezek keretében szorosan együtt dolgozik az egyetemek technológiai transzferjéért felelős részlegeivel és folyamatosan vizsgálja az egyetemi spin-off projekteket is.”

Forrás:
Megkezdte tevékenységét az első greentech és mesterséges intelligencia fókuszú inkubátor; ComputerTrends; 2025. április 19.

Hogyan épít mesterséges intelligenciára az EU tudománypolitikája?

„Az Európai Unióban egy ideje már zajlik a vita arról, hogyan lehetne a tudomány és az innováció szabad áramlását ténylegesen a belső piac részévé tenni.

A közösségi szabályozás jelenleg négy alapszabadságot ismer – az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását –, de egyre több uniós vezető beszél arról, hogy a tudás szabad áramlása is ide sorolandó. Ezt nevezik az EU „ötödik szabadságának”, amely nem csupán eszmei célkitűzés, hanem egyre inkább intézményesült szakpolitikai törekvés. Az Európai Kutatási Térség megújításáról szóló ERA Act jogszabály-előkészítése, az új biztosi portfóliók – különösen Ekaterina Zaharieva kutatásért, startupokért és innovációért felelős biztos mandátuma – és a versenyképességi jelentésekben visszatérő utalások mind azt mutatják, hogy az EU a tudást, a kutatókat és az innovációs eredményeket is szabadon mozgó, kulcsfontosságú erőforrásként kezeli.

Ebben a szakpolitikai környezetben kapott új lendületet a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásának kérdése is. A Bizottság 2025 áprilisában elindította az AI in Science stratégia kialakítását célzó nyilvános konzultációt, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia tudományos kutatásban való felelős és hatékony alkalmazását elősegítse, különösen olyan területeken, mint az egészségügy, a klímaváltozás, a biotechnológia vagy az anyagtudomány. A kezdeményezés egyik kulcseleme a RAISE – azaz a Resource for AI Science in Europe – létrehozása, amely egyfajta európai mesterséges intelligencia-kutatási tanácsként működne. A tanács a kutatók és alkalmazott MI-fejlesztők munkáját erőforrásokkal, adat- és infrastruktúrahálózatokkal, valamint közösségi tudással segítené. A formálódó stratégia célja, hogy az MI ne csupán a tudomány egyik eszköze legyen, hanem annak fejlődését és hatékonyságát is új szintre emelje.

A stratégia nemcsak a kutatók gyakorlati igényeire szeretne reflektálni, hanem beágyazódna a 2025 áprilisában bejelentett AI Continent Action Plan nevű szakpolitikai programba is, amely Európát a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának globális központjává szeretné tenni. Ez a terv öt fő pillérre épül: a számítási kapacitás növelésére, a magas minőségű adatbázisok elérhetővé tételére, az MI alkalmazásának ösztönzésére az iparban és a tudományban, a tehetséggondozásra, valamint az uniós jogi környezet egyszerűsítésére és életszerűvé tételére. Ennek részeként többek között szuperszámítógépekre épülő AI Factories és nagyteljesítményű AI Gigafactories jönnek létre, és zajlik a közös európai adatterek kiépítése is. Bár a Mesterséges Intelligencia Kontinens Cselekvési Terv hangzatos hívószónak tűnik, nem világos, hogy mennyiben jelent többletértéket a 2024 augusztus 1-óta hatályos Mesterséges Intelligencia Rendelethez képest (AI Act). Az Európai Bizottság ráadásul 2025 februárjában új iránymutatásokat tett közzé azokról a mesterséges intelligencia gyakorlatokról, amelyeket az AI Act értelmében kifejezetten tilos alkalmazni, mivel sérthetik az alapvető jogokat és európai értékeket. Az irányelvek példákat és jogi értelmezést adnak olyan gyakorlatokra, mint a káros manipuláció, vagy a valós idejű biometrikus megfigyelés. Bár nem kötelező érvényűek, ezek az ajánlások hivatottak segíteni az AI Act egységes és hatékony alkalmazását az Unió egész területén.

Mindemellett az MI tudományos alkalmazásának megerősítése mellett az AI Act is külön figyelmet fordít a kutatás világára. A jogszabály végrehajtása során egy független tudományos tanácsadó testület létrehozásáról hozott az EU döntést, amely az AI Office és a tagállami hatóságok munkáját támogatja. A testület célja, hogy technikai szakértelemmel segítse az MI-rendszerek kockázatelemzését és a szabályok betartását, különös tekintettel az általános célú MI-modellekre, amelyek hatása számos tudományterületen érzékelhető.

Az AI in Science stratégia fejlesztése kapcsán külön figyelmet kapott a tudományos közösség szabályozási támogatása. A Bizottság frissítette a generatív mesterséges intelligencia felelős tudományos használatára vonatkozó irányelveit. Az új verzió gyakorlati példákkal és ajánlásokkal egészíti ki a korábban publikált dokumentumot, segítve a kutatókat abban, hogyan integrálják ezt az új eszközt tudományos munkájukba anélkül, hogy az veszélyeztetné az adatintegritást vagy a tudományos megbízhatóságot. A frissített irányelvek hangsúlyozzák a transzparenciát, a reprodukálhatóságot és az adatforrások etikus kezelését.

A formálódó AI in Science stratégia, annak RAISE kezdeményezése, a most megjelent AI Continent Action Plan és a már hatályos AI Act tudományos vonatkozásai együtt rajzolják ki azt az új európai irányt, amelyben a mesterséges intelligencia már nem csupán egy technológiai eszköz, hanem stratégiai jelentőségű tudománytámogató infrastruktúra. Ez a változás különösen fontos abban a folyamatban, amely az ötödik szabadság megvalósítását tűzte ki célul. Mert a tudás szabad áramlása csak akkor lehet valóság, ha nemcsak az emberek és adatok mozoghatnak szabadon, hanem a kutatás, a felfedezés és az innováció eszközei is mindenki számára elérhetők és használhatók.”

Forrás:
Hogyan épít mesterséges intelligenciára az EU tudománypolitikája?; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. április 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Bemutatkozott hazánk első Népművészeti Jelentése

„A Hagyományok Háza első alkalommal adta ki a – rendszeres megjelenéssel tervezett – Népművészeti jelentést, amely képet ad a magyar népművészeti mozgalom jelenéről. Az InfoRádió Both Miklós zeneszerzőt, néprajzkutatót, a Hagyományok Háza főigazgatóját kérdezte a részletekről.

A Hagyományok Háza mint kiemelt kulturális intézmény a népművészet területén fontos szerepet tölt be; mind a művészet, mind a képzések, mind a kutatás területén nagyon nagy rálátása van erre a világra. Az intézmény vezetése sok éve érzi, hogy a táncházmozgalom indulása, vagyis a ’70-es évek óta virágzik a népművészeti mozgalom.

„Alulról szerveződő rendszer volt, de elérkezett az a pont, hogy életre hívjunk egy évente megjelenő összesítő adattáblázatot, értelmezéseket adjunk a terület szakemberei felé, amelyen adott esetben el tudja önmagát képzelni az adott ember” – vázolta az InfoRádió megkeresésére Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője, néprajzkutató, zeneszerző.

A szükségességre példát is hozott: egy kistelepülési táncegyüttes vezetője jól ismeri az adott környezetét, viszont a „nagy képbe” nem tudja elhelyezni a csoportot és magát, miközben láthatnák is azokat a tereket, amelyekben mozognak, ehhez pedig meg kell találni a szakmai párbeszéd útjait, irányait.

A jelentés fontos konklúziója, hogy a népművészeti területnek van egy hatalmas közművelődési része, „amatőr területe”, ami tehát a legtöbb kistelepülésen is jelen van a kézművességtől a néptánc területéig.

„A népművészet nagyon sokféle dolgot jelent különböző helyeken. Ha azt nézzük, hogy mit jelent a népművészet például egy erdélyi településen, Budapesten, vagy mondjuk Kárpátaljában, látszik, hogy teljesen mást. És azt is látjuk, hogy ezen a jelentésen keresztül tudjuk valójában összekapcsolni ezeket a közös tudásokat” – mondta Both Miklós.

A népművészetnek emellett megvan a „profi” része is; Budapesten a Hagyományok Házában működik a Magyar Állam Népi Együttes, amelyik a néptáncon, a zenén és bizonyos értelemben a viseleteken keresztül a népi kézművességnek is fontos területe. Both Miklós szemléltetése szerint ez az egész egy „piramisrendszer”, amelyet a csúcsától az aljáig próbálnak átvilágítani, teljes képet kapni róla.

Azt szerinte viszont nem igazán lehet meghatározni, hogy melyik a kulturális területek közül a legfontosabb, mert az akár tájegységenként, megyénként, járásonként is teljesen eltérő. Azt viszont ki lehet mondani, hogy vannak területek, ahol az utánpótlás problematikus, illetve már olyan is van, ahol nincs, aki továbbadja a kulturális tudást. Példaként említette a néptáncot, ahol sokkal több fiatal lép be a rendszerbe, mint amennyit győznének az oktatók, de még ezt sem lehet egységesen kijelenteni, mert van, ahol ezzel ellentétes a jelen.

„Egyértelmű elöregedés a kézművességet érinti, ennek virágzása egyes megyékre korlátozódik” – mondta még Both Miklós, megjegyezve, hogy nagyon komplex a kép.”

Forrás:
Népművészeti jelentés 2025: területenként teljesen eltérő, hogy mi virágzik; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2025. április 21.
—

„A Hagyományok Háza első alkalommal, 2025-ben adta ki a rendszeres megjelenéssel tervezett Népművészeti Jelentést, amely képet rajzol a népművészet területén kialakult revival mozgalom jelenéről. A Népművészeti Jelentés célja, hogy hosszú távon segítse a magyar népművészeti mozgalom fejlődését és hozzájáruljon annak nemzetközi elismertségéhez.

A HÉTFA munkatársai nagy örömmel segítették a Jelentés elkészítését a Hagyományok Házával és a Revival Kutatóműhellyel együttműködésben…”

Forrás:
Bemutatkozott hazánk első Népművészeti Jelentése; HÉTFA; 2025. április 10.
Nép­mű­vé­sze­ti Je­len­tés 2025; Hagyományok Háza (a jelentés letölthető)

Digitális platform a népi kézművesség megőrzéséért és oktatásáért

„A Craft_ME (Craft Media & Education) egy innovatív digitális platform, amely a népi kézművesség oktatására és megőrzésére fókuszál. Kiemelt célja, hogy a hagyományos kézműves technikák és mesterségek teljes folyamatát – a kezdeti anyag-előkészítéstől a kész tárgy befejezéséig – szemléletesen, digitális eszközökkel rögzítve tegye elérhetővé a szakma iránt érdeklődők széles köre számára. A platform a kulturális örökség megőrzésének és a modern tanulási módszerek ötvözésének egyedülálló példája.

A Craft_ME küldetése

A népi kézművesség technikái generációkon keresztül öröklődtek, azonban napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent a hagyományok átadása. A Craft_ME célja, hogy ezt a tudást digitális formában is rögzítse és megőrizze, miközben támogatja a mesterségek gyakorlati elsajátítását is. A platform lehetőséget biztosít a felhasználóknak, hogy a teljes alkotási folyamatot lépésről lépésre követhessék, a nyersanyagok előkészítésétől a kész tárgy elkészítéséig.

Oktatási és közösségi szerep

A Craft_ME nem csupán egy online tananyaggyűjtemény, hanem egy olyan oktatási eszköz, amely segíti a mesterségek fennmaradását. A tartalmak különösen hasznosak lehetnek a kézműves szakágakban tanulók, autodidakta alkotók és pedagógusok számára egyaránt. A részletes, tematikusan szervezett videók és kiegészítő anyagok segítik a gyakorlati készségek fejlesztését, miközben a mesterek szakmai magyarázatai mélyebb betekintést nyújtanak a technikákba és az alkotás szemléletébe.

A platform felépítése és tartalma

A Craft_ME többféle tanulási modult kínál:

  • Mesterségek: Az egyes mesterségek rövid történeti és technikai bemutatása, amely kontextust biztosít a tanulók számára.
  • Munkafázisok és technikák: Részletes videós útmutatók a kézműves technikák elsajátításához, lassított és részletgazdag felvételekkel.
  • Segédanyagok: Látványrajzok, szabásminták, szerkezeti tervek és technológiai leírások, amelyek támogatják az otthoni gyakorlást.
  • Források: A mesterségek történeti és néprajzi hátterét bemutató archív anyagok és kutatási dokumentumok.
  • Digitális eszközök a hagyományőrzés szolgálatában

A platform egyik különlegessége, hogy a mesterségek teljes folyamatát részletesen dokumentálja, beleértve az ismétlődő és aprólékos munkafázisokat is. A speciális filmes rögzítés és lassítási lehetőségek révén a felhasználók alaposan tanulmányozhatják a mozdulatokat és technikákat, amelyeket a mesterek folyamatos szakmai kommentárjai kísérnek.”

Forrás:
A Folk_ME nyom­do­ka­in be­mu­tat­ko­zik a Craft_ME; Hagyományok Háza; 2025. április 1.
CRAFT_ME

Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Magyarország Nemzeti Atlaszát Kocsis Károly geográfus mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) április 15-én. A Ludovika Szabadegyetem idei félévének negyedik eseményén a nemzeti szimbólumnak is tekinthető, háromkötetes sorozatról tudhattak meg érdekes információkat az érdeklődők.

Gyurcsík Iván, az NKE rektori megbízottja bevezetőjében az előadóról egyebek mellett elmondta: Kocsis Károly 1960-ban született Szolnokon és földrajz-biológia szakon végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1984-ben. Szakmai pályafutása a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetéhez kötődik. 1988-ban egyetemi doktori címet szerzett, 1999-ben a földrajztudományok kandidátusa, 2002-ben az MTA doktora, 2016-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 óta a Miskolci Egyetemen is oktat, 2010 óta a Földrajztudományi Intézet vezetője. Számtalan kitüntetéssel rendelkezik, amelyek közül a legjelentősebb a 2023-ban neki ítélt Széchenyi-díj.

Aranyérmes mű

A bevezetőben elhangzott az is, hogy Kocsis Károly szűkebb szakterülete a társadalomföldrajzon belül a népesség etnikai, vallási és politikai földrajza. Az elmúlt évtizedekben a Kárpát-Balkán térségben létrehozta az etnikai földrajzot, és feltárta a teljes Kárpát-medence etnikai térszerkezetét. Jelentős publikációkat írt a határon túli magyar kisebbségekről és kiemelt hangsúlyt helyezett a cigány kisebbség etnikai kutatására. Az elmúlt másfél évtizedben indította el a Magyarország Nemzeti Atlasza elnevezésű programot, amely hazánk Kárpát-medencei természeti, társadalmi és gazdasági arculatát analóg és digitális formában mutatja be magyar és angol nyelven. A sorozat Természeti környezet című kötete 2018-ban, a Társadalom című mű 2021-ben, az Állam és Nemzet című rész pedig 2024-ben jelent meg. Az első kötet 2019-ben egy tokiói szakmai konferencián atlasz kategóriában világelső lett, amely a geográfus, kartográfus szakma olimpiai aranyérmének felel meg.

Szimbólum, identitás

„Térképek gyűjteményét nevezzük atlasznak” – fogalmazott előadásának kezdetén Kocsis Károly, aki emlékeztetett: nemzeti atlaszok 1899 óta léteznek, az első az orosz cári birodalomhoz köthetők. A geográfus nemzeti szimbólumoknak, identitásképző dokumentumoknak nevezte ezeket a köteteket. Kifejtette, hogy minden nemzeti atlasz enciklopédikus igénnyel, sorrendbe rendezve, méretarányos térképek segítségével mutatja be az adott országot. Úgy fogalmazott: hasonlóan a zászlóhoz, a címerhez és a himnuszhoz, minden magára valamit adó országnak van saját nemzeti atlasza. Hozzátette: a világ több mint 200 állama közül vannak olyanok, amelyek több ilyen dokumentummal is rendelkeznek.

„Egy nemzeti atlasz az identitás szempontjából fontos, be kell mutatnia az adott államot, vagy nemzetet, szolgálnia kell az államigazgatást, a tudományos kutatást, valamint a közép- és felsőoktatást” – fejtette ki Kocsis Károly, hangsúlyozva: az átlagemberek érdeklődését is fel kell kelteniük. A kutatóprofesszor felidézte, hogy a természettel, a társadalommal és a gazdasággal foglalkozó, az Osztrák-Magyar Monarchiára vonatkozó tematikus atlaszok már az 1880-as években megjelentek, majd az 1920-as béketárgyalásokra utazó delegáció számára gazdasági térképek készültek. Kitért a két világháború között, 1926-ban revíziós céllal, Teleki Pál által létrehozott Államtudományi Intézetre is, amely Közép-Európa természeti, társadalmi és gazdasági atlaszát adta ki magyar és angol nyelven. Hozzátette: a kádári Magyarországon Radó Sándor szerkesztésében jelent meg először Magyarország Nemzeti Atlasza 1967-ben.

Akadémiák

Kocsis Károly kiemelte: a szocialista korszakban nemzeti atlaszok kivitelezését az adott országok akadémiái koordinálták, így adta ki az MTA-hoz tartozó Földrajztudományi Kutatóintézet Pécsi Márton vezette szerkesztőbizottsága Magyarország Nemzeti Atlaszát magyar és angol nyelven 1989-ben. A munkába akkor már az előadó is bekapcsolódott.

A geográfus megemlített még néhány jelentős atlaszt, egyebek mellett az 1999-ben Papp-Váry Árpád által szerkesztett Magyarország atlasza című térképgyűjteményt, valamint az ukrán tudományos akadémiával közösen készített, Ukrajna térképeken és a Dél-Európa térképeken című, angol nyelvű köteteket.

Magyarország Nemzeti Atlaszának szerkesztőbizottságából Kocsis Károly kiemelte mások mellett Nemerkényi Zsombort, az NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar Földrajz és Természettudomány Tanszékének vezetőjét. Az előadó emlékeztetett: a 2018-ban kiadott, Természeti környezet című kötet olyan nemzetközi sikert ért el, hogy 2024-ben az átdolgozott, javított kiadása is megjelent. Kiemelte: a szerkesztőbizottság fontosnak tartotta, hogy a mű digitális formában is megjelenjen, mert a tapasztalatok szerint a 40 év alatti érdeklődők szívesebben használják ezt, mint a nyomtatott formát. Az előadó részletezte: a Kárpát-medence több mint 39 ezer települését, illetve a teljes Kárpátok és a Pannon-medence területét is feltérképező atlaszt készítettek. A kötet felépítéséről elmondta, hogy a magyar nyelvű változatban csak magyar nyelvű földrajzi nevek szerepelnek, a határon túli, korábban Magyarországhoz tartozó földrajzi nevek pedig magyarul és angolul jelennek meg benne. Hozzátette: ha a magyar kisebbség eléri a 10 százalékot az adott településen, akkor annak magyar neve is helyet kapott az atlaszban.

Tehetségföldrajz

Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című részét 2021-ben adták ki, amelynek részleteiről a geográfus elmondta: tartalmazza egyebek mellett a népesedési múlt, a népességszám és a népsűrűségre vonatkozó adatokat. Mindezeken felül információkat oszt meg mások mellett a természetes népmozgalommal, a vándorlással, a népesség összetételével, nembéli és életkori eloszlásával kapcsolatban, de megtalálhatók benne az etnikumi, nyelvi, vallási, iskolázottsági adatok és még a lakásviszonyok is.

A 2024-ben megjelent, Állam és nemzet című kötetről Kocsis Károly kifejtette: 1945-ig mutatja be hazánk földjét, kitér a Kárpát-medence honfoglalás előtti viszonyaira és napjainkig megjeleníti a Magyar Állam történeti közigazgatás-földrajzát. A kötet szót ejt a diaszpóra viszonyairól is, de találhatók benne információk a hagyományos magyar népi kultúra történeti-térbeli tagolódásáról, a magyar nyelvjárásokról, a társadalmi-politikai aktivitásról és a választási földrajzról is – tette hozzá. Fontosnak nevezte a civil társadalom bemutatását, a nemzetközi, diplomáciai és külgazdasági kapcsolatokat bemutató részt, valamint a „magyar tehetségföldrajzi” adatokat. ”

Forrás:
Magyarország Nemzeti Atlasza is nemzeti szimbólum; Szabó Réka Zsuzsanna; Ludovika.hu; 2025. április 16.
Ludovika Szabadegyetem – Prof. Dr. Kocsis Károly (2025.04.15.); YouTube; 2025. április 17.
Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) projekt (az egyes kötetek letölthetők)
Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom c. kötetének digitális térképi változata; Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet

Fenntartható fejlődés

Súlyos problémákat jelez a most megjelent európai éves klímajelentés

„Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, miközben országait szélsőséges időjárás és rekordhőmérséklet sújtotta 2024-ben – állapította meg több mint száz tudós és szakértő részvételével, az ENSZ időjárási szervezetének, a Meteorológiai Világszervezetnek a vezetésével (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálatának, a Copernicusnak (C3S) a közreműködésével kiadott éves klímajelentés kedden.

A viharok gyakran rendkívül súlyosak voltak, az árvizek pedig 2013 óta nem voltak ennyire kiterjedtek, legalább 335 emberéletet követeltek és mintegy 413 ezer embert érintettek a jelentés szerint.

A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet-nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás.

A tudósok szerint Európa az egyik olyan régió a világon, ahol az előrejelzések alapján a legnagyobb mértékben nő az árvízveszély, és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 000 halálesetet okozhat Európában.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy „ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja”. „A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat” – mondta Saulo.

A jelentés szerint az európai folyóhálózat 30 százaléka lépte át tavaly a magas áradási szintet, 12 százalék pedig már a súlyos mértéket is elérte.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kontinens csaknem felén rekordmagas volt az éves hőmérséklet, a tengerfelszín hőmérséklete pedig szintén rekordmagas volt, 0,7 Celsius-fokkal az átlag felett. Az átlaghőmérséklet különösen meredek emelkedést mutatott a Földközi-tengeren, ahol 1,2 Celsius-fokkal mértek többet az átlagosnál. A kontinens más részein pedig az erős, nagyon erős és extrém hőstresszel jellemezhető napok száma a második legmagasabbnak bizonyult a feljegyzésekben.

Szeptemberben Portugáliában az erdőtüzek miatt egy hét alatt mintegy 110 ezer hektárnyi terület égett le, a becslések szerint Európában 42 ezer embert érintettek az erdőtüzek.

A szélsőséges hidegek tekintetében azonban rekordalacsony volt azon napok száma, amelyeken legalább erős hidegstressz volt tapasztalható. Az európai szárazföldek azon területe, ahol három hónapnál (90 napnál) kevesebb fagyos nap volt, szintén a valaha mért legnagyobbnak bizonyult. A kutatók minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak, a Skandináviában és a Svalbard szigeteknél (Spitzbergák) található gleccsereknél pedig a legnagyobb mértékű tömegveszteséget regisztrálták.

Közép-Európa a világ azon régiói közé tartozik, ahol a gleccserek a leggyorsabban zsugorodnak, ezért az ENSZ az idei évben a gleccserek megőrzésére szólított fel.

A jelentés a megújuló energiaforrások terén elért eredményeket is vizsgálta, és megállapította hogy a tiszta villamosenergia-termelés 2024-ben rekordot ért el, meghaladva a korábbi, 2023-as 43 százalékos rekordot is, ami tükrözi Európa dekarbonizációs erőfeszítéseit.

Florence Rabier, a C3S főigazgatója az adatok tükrében az ellenállóképesség növelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.”

Forrás:
Hátborzongató képet fest Európáról egy friss jelentés; Infostart / MTI; 2025. április 16.
The 2024 European State of the Climate (ESOTC) report is out; Copernicus Climate Change Service (C3S); DOI: 10.24381/14j9-s541; 2025. április 18. (Pompás infografika, és letölthető jelentés)

A KEHOP Plusz keretében elindult a BIOTIKA Projekt

„A hazai biológiai sokféleség megalapozott védelme érdekében, több évnyi előkészítést követően új országos hatású fejlesztés indul az állami természetvédelem információs rendszereinek korszerűsítésére. „A hazai biológiai sokféleség állapotának korszerű módszerekkel történő nyomon követéséhez szükséges adatbázisok, módszertanok és információs rendszerek integrált fejlesztése” című, KEHOP_Plusz-3.2.2-24-2024-00001 azonosítószámú kiemelt projekt a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében, az Európai Unió támogatásával és hazai társfinanszírozással valósul meg. A projekt 970 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesül.

A 2024. október 1. és 2029. szeptember 30. között megvalósuló „BIOTIKA” projekt fő kedvezményezettje az Agrárminisztérium, amely a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont partnerségével és széles kutatói bázis bevonásával valósítja meg a két fő pillérre épülő fejlesztést. A projekt a KEHOP_Plusz-3.2.2 Természetvédelmi információs rendszerek fejlesztése felhívás keretein belül valósul meg, a megvalósítás pedig Magyarország teljes területére értendő.
A Magyarország természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) felülvizsgálata során megtörténik a monitorozó programok, valamint az adatfeldolgozás korszerűsítése. A felülvizsgálat keretében átfogó elemzésre kerülnek az NBmR 20-25 éves működése alatt keletkezett adatok. Másik fő tevékenységként a BÁRKA Természetvédelmi Adattár létrehozásával kialakításra kerül mindezeknek az informatikai háttere. A cél egy országosan egységes biotikai adatgyűjtő és -megosztó rendszer létrehozása, valamint az adatok szűrhetőségének, megjeleníthetőségének és elemezhetőségének biztosítása. Mindez kiegészül egy adatbázison alapuló Természetvédelmi fejlesztések eredményeinek interaktív térképi megjelenítése nevű funkcióval, egy Natura 2000 adatbázissal, valamint az állami természetvédelmen kívüli releváns adatbázisok integrációjával.
A fejlesztés eredményeképpen a hazai élővilággal kapcsolatos információk köre jelentősen bővül, illetve az eredmények a társadalom minél szélesebb rétegei számára elérhetők és felhasználhatók lesznek. Ezzel az érdeklődő nagyközönség alaposabb tájékoztatása mellett lehetőséget teremtünk a szakpolitikai tervezési és jelentési folyamatok, illetve a hatósági döntéshozatal hatékonyságának érdemi javítására is. Többek közt olyan fontos kérdésekre is választ kaphatunk, mint például, hogy egy faj, fajcsoport vagy élőhely állapota hogyan változott az elmúlt időszak alatt.
A projektről bővebb információt ITT és az alábbi oldalakon olvashatnak:

https://termeszetvedelem.hu/kehop_plusz-3-2-2-24-2024-00001/ és a

https://termeszetvedelem.hu/megujul-az-adatgyujtes-es-adattarolas-rendszere/ 

További információ kérhető:
Réti-Michalkó Melinda szakmai projektvezető
e-mail: melinda.reti-michalko@am.gov.hu
telefon: +36 (1) 896-7074”

Forrás:
A KEHOP Plusz keretében elindult a BIOTIKA Projekt; Agrárminisztérium; 2025. április 17.

Készül Zalaegerszeg Zöld Infrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterve

„2025 folyamán a HÉTFA készíti el a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékével együttműködve Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Zöld Infrastruktúra[1] Fejlesztési- És Fenntartási Akciótervét (ZIFFA). A dokumentum célja a település egészét átgondoló, ökológiai szemléletű akcióterv összegzése, ami integráltan kezeli a zöldfelületeket, zöldterületeket.

A középtávra szóló akcióterv részeként először egy helyzetfeltárás készül, amely a zöldfelületekre fókuszál, de a város egészére kiterjed. Az elkészülő akcióterv erre építve fogja meghatározni a fejlesztési és fenntartási célokat, valamint rögzíti az intézkedéseket és a szükséges beavatkozásokat a városi zöldfelületek kapcsán.

[1] Zöld infrastruktúrának nevezzük azokat a természetes és félig természetes területeket, valamint egyéb növényzettel fedett és ökológiai funkciót betöltő területek stratégiai módon megtervezett hálózatát, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma szolgáltatások nyújtására legyen képes. A zöld infrastruktúra gerincét a zöldfelületek/zöldterületek („zöld” elemek) és a vízfelületek („kék” elemek) adják. (forrás: ZIFFA Módszertani útmutató, 2016)”

Forrás:
Készül Zalaegerszeg Zöld Infrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterve; HÉTFA; 2025. április 10.

Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re

„Ismét csúszik az új uniós 2040-es klímacélok elfogadása, ezzel mind diplomáciai, mind gazdasági és környezetvédelmi bonyodalmakat okozva. De mennyire is komolyak a csúszás hatásai?

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy tovább csúszik az EU új, 2040-re vonatkozó klímacéljainak elfogadása. Az Európai Unió 2040-es kibocsátáscsökkentési célja egy jogilag kötelező érvényű módosítás lenne a 2021-ben elfogadott, európai klímatörvénynek nevezett uniós rendelet szövegében. A „törvény” jelenleg rögzíti az EU 55 százalékos nettó kibocsátáscsökkentési célját 2030-ra, valamint a 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátási célját. A 2040-es klímacél tehát a 2030 és a 2050 közti közbenső cél lenne, amely mind az uniós, mind a nemzeti és gazdasági tervezéshez kiemelkedően fontos.

Az Európai Bizottság 90 százalékos csökkentési célt javasolt 2040-re, az elfogadását pedig még tavaly tervezték, amihez a Bizottságnak jogszabály-módosítást kellett volna kezdeményeznie, azonban ehhez még politikai döntésre van szükség. Sokakkal együtt szakmai műhelyünk is a magyar elnökség egyik kiemelt feladataként várta, azonban pár eszmecserétől eltekintve nem volt komoly előrelépés a témában, így az idei lengyel elnökségnek kellene előre mozdítania a politikai vitákat. De mit is eredményez valójában ez a további csúszás?

Diplomáciai következmények

A 2023-as ENSZ klímakonferencia megállapította, hogy nem vagyunk jó úton a párizsi megállapodás céljai, vagyis a klímaváltozás kordában tartása terén: nemhogy nem csökkentek a globális kibocsátások 2022 és 2023 között, de 1,3 százalékkal még növekedtek is. Ezért felszólította a kormányokat, hogy 2025 februárjáig nyújtsák be az ambiciózusabb célokat tartalmazó cselekvési terveiket. Ezt az országok 95 százaléka egyelőre elmulasztotta teljesíteni. Annak érdekében, hogy az őszi éves ENSZ klímakonferencián már értékelni lehessen az új vállalásokat, és látni lehessen, milyen további lépésekre van szükség, mihamarabb törlesztenie kell az országoknak ezt az adósságukat.

Azzal, hogy az EU sem fogadta el 2040-es céljait, mi sem nyújtottuk be új vállalásainkat határidőre. Pedig a jelenlegi felfokozott nemzetközi politikai helyzetben – mint az Egyesült Államok kilépése a párizsi megállapodásból – fontos lenne minél több kulcsszereplőnek megerősíteni a multilaterális folyamatok szerepét. Az EU-nak pedig most kellene leginkább vezető szerepet játszani a nemzetközi klímavédelemben, ahogy arra az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményének főtitkára, Simon Stiell is felhívta az uniós vezetők figyelmét március 26-ai berlini beszédében.

Gyakorlati problémák

A diplomáciai hatások mellett a gyakorlati következmények sokkal komolyabbak. A Bizottság korábbi kommunikációja alapján a 2040-es uniós célnak az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 90 százalékkal való csökkentését kellene tartalmaznia, 1990-hez képest. Egy új 2040-s uniós klímacél azért is kiemelten fontos, mert az Európai Uniónak és tagállamainak jelenleg csak rövid távú, 2030-ig tartó klímacéljaik, illetve egy 2050-es hosszútávú klímasemlegességi célkitűzése van, a középtávú cél egyelőre hiányzik.

Ennek kijelölése fontos az ipari és üzleti szereplők számára, hogy ezekhez tudják igazítani stratégiáikat és beruházásaikat. A szakpolitikai vagy az ipari döntések akár több évtizedre is bebetonozhatnak egy adott technológiát, ezért elengedhetetlen, hogy a döntéshozók pontosan lássák az uniós klímapolitika haladási irányát, kiszámítható gazdasági és jogi környezetben tervezhessenek. Ehhez képest épp az ellenkezője történik, folyamatosan olvashatunk híreket arról, hogy változnak, akár fel is lazulnak már elfogadott uniós jogszabályok, ami nem segíti a tervezhetőséget az ipar számára.

Maga a klímaváltozás sem vár a politikára, vagy ahogy a nemzetközi tárgyalásokon mondják: „a természettel nem lehet tárgyalni”. Például a 2025-ös klímakockázati index szerint az elmúlt 30 évben a klímaváltozás által leginkább negatívan érintett tíz országból három EU-tag volt: Görögország, Spanyolország és Olaszország. Emiatt az utóbbi például 60 milliárd dollár gazdasági kárt és 38 ezer halálesetet kellett, hogy elszenvedjen 1993 és 2022 között.

Az éghajlatváltozás negatív hatásai hazánkat sem kímélték, 2012 és 2022 között például 8288 többlethalálozás történt a hőhullámok hatására. Ugyanezen időszakban a nyári viharidőszakban a hazai biztosítók 72,4 milliárd forint kártérítést kellett, hogy kifizessenek a lakosságnak, míg 2011 és 2021 között 55,5 milliárd forintot a hazai növénytermesztőknek. Ezek a kihívások nem csökkennek a jövőben, sőt, a Világgazdasági Fórum 2025-ös Globális kockázati jelentése szerint a szélsőséges időjárási események mind rövid-, mind középtávon a három legnagyobb kockázat egyikét jelentik ránk nézve. A folyamatok súlyossága pedig aszerint alakul majd, hogy hogyan alakulnak a globális kibocsátások. Ez a jelentősége annak, hogy az országok meddig és milyen mértékben halogatják az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogását.

Bár a hírek szerint több uniós tagállami vezető még nem támogatja az új 2040-es klímacélok elfogadását – köztük például az említett Olaszország energiaminisztere -,  álláspontunk szerint fontos lenne mihamarabb döntésre jutni a 2040-es célokról. Az új cél elfogadása esetén a 2030-as években már a nehezen csökkenthető kibocsátási kategóriákkal (például ipari emissziók, a mezőgazdaság egyes elemei) is érdemben kellene foglalkozni, így kevesebb terhet hagyva későbbre, egyrészt kiszámítható jogi környezetet biztosítva a zöld átálláshoz elengedhetetlen gazdasági döntésekhez, másrészt pedig minden „korai” kibocsátáscsökkentés meghálálja magát.

A magyar kormány által készíttetett elemzések (felülvizsgált Nemzeti energia és klímaterv, Nemzeti tiszta fejlődési stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy az ambiciózusabb klímapolitika összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár hazánk számára. Az utóbbi korai cselekvés forgatókönyve szerint 2050-re a GDP 21 százalékkal magasabb lesz, mint a stratégia „ölbe tett kéz” forgatókönyvében, és nagyjából 180 ezerrel több új munkahely jön létre. Tehát a klímaváltozásra megéri költeni és megéri minél hamarabb dönteni, valamint cselekedni.”

Forrás:
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re; Green Policy Center; 2025. április 14.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Vezetőváltás az N7 Holding élén

„Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatójává.

Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatójává.
Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte.”

Forrás:
Vezetőváltás az N7 Holding élén; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. április 21.
Lásd még:
Póser Zoltán; Facebook

Szakirodalom

Városok minden korosztály számára

„Az idősebbek aránya az OECD tagországainak városaiban gyorsan növekszik, és számos nagyváros továbbra is növekszik és vonzza a fiatalokat. Az idősekre figyelő szakpolitikai kezdeményezések hiánya jelentős társadalmi és gazdasági problémákat okozhat, amelyek a rosszabb egészségi állapottól és a nagyobb elszigeteltségtől kezdve a munkaerő elvesztéséig, a megnövekedett közkiadásokig és az agyelszívásig terjedhetnek. A „Városok minden korosztály számára” című jelentés azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzatok és a nemzeti kormányok hogyan tudják kezelni ezeket a kihívásokat, és hogyan tehetik a városokat minden generáció számára működőképessé. A jelentés olyan stratégiákat emel ki, mint a várostervezés és a területrendezés akadálymentesebbé tétele, az életkorbarát lakhatás biztosítása, valamint a fiatalok és az idősebbek bevonása a munkába és a fogyasztásba. Az előrelépés előmozdítása érdekében a jelentés egy kilenc szakpolitikai intézkedést tartalmazó ellenőrző listát kínál három kulcsfontosságú területen – a stratégiák meghatározása, a források fejlesztése és az érdekelt felek koordinálása -, hogy segítse a helyi és nemzeti közigazgatási szervezeteket abban, hogy a városokat minden korosztály számára megfelelővé alakítsák.”

Forrás:
Cities for All Ages; OECD, OECD Urban Studies; DOI: 10.1787/f0c8fefa-en; 2025. április 14.

A generatív mesterséges intelligencia az európai közszférában – elemzés

„A jelentés átfogó leírást ad a generatív mesterséges intelligencia (GenMI, GenAI) európai közszférán belüli elfogadásáról. A jelentés a következőkre összpontosít: (i) a közigazgatásban elfogadott iránymutatások és szakpolitikák, amelyek célja e feltörekvő technológia használatának szabályozása; és (ii) a Public Sector Tech Watch megfigyelőközpontban talált számos alkalmazás és felhasználási eset. A közszféra gyorsan alkalmazza a GenMI-megoldásokat, de a közigazgatásoknak napi kihívásokkal kell szembenézniük a végrehajtási folyamatok és a hatékony köz- és magánszféra közötti együttműködések terén. A közigazgatásoknak más szabályozási problémákra is figyelemmel kell lenniük: ezek az emberi felügyelet, az elszámoltathatóság, az adatvédelem fontossága, valamint az irányítás, a biztonság, a méltányosság és az átláthatóság kérdései.”

Forrás:
Analysis of the generative AI landscape in the European public sector; Agustina Brizuela és munkatársai; European Commission: Directorate-General for Digital Services; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2799/0409819; 2025. április 10.

A körforgásos gazdaság az Európai Unió városaiban és régióiban

„A körforgásos gazdaságra való áttérés kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés, az erőforrás-hatékonyság és a mindenki számára rugalmas jövő megteremtése szempontjából. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió (EU) példátlan elkötelezettséget tanúsított a körforgásos gazdaság előmozdítása iránt nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt. A legtöbb gazdaság azonban továbbra is túlnyomórészt lineáris (azaz nincs újrafeldolgozás). Ez a jelentés átfogó elemzést nyújt a városokban és régiókban alkalmazott körforgásos gazdasági gyakorlatokról, kihívásokról és lehetőségekről, az elemzés az EU 64 városában és régiójában végzett felmérésre, az egyes városokban és régiókban folytatott 10 helyalapú politikai párbeszéd (place-based policy dialogues in specific cities and regions)tanulságaira, valamint szakirodalmi kutatásokra épül. A jelentés szakpolitikai ajánlásokkal zárul, amelyek célja a körforgásos gazdaság területi megközelítésének felgyorsítása az uniós szintű célokkal összehangolt, helyalapú szakpolitikák tekintetében.”

Forrás:
The Circular Economy in Cities and Regions of the European Union; OECD, OECD Urban Studies; DOI: 10.1787/e09c21e2-en; 2025. április 15.

Törvények, rendeletek

Módosul a rendelet a kormányablakok személyi és technikai feltételeiről

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: a közzétételtől számított 8 napon belül. Véleményezés: tarsadalmiegyeztetes@ktm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendeletek módosításáról szóló 21/2025. (II. 24.) Korm. rendelettel a Kormány az energiaügyi miniszterhez telepített számos, a korábban a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter által ellátott nyilvántartási és okmány kiadási feladatot. E hatásköri változásra tekintettel vált szükségessé a tárgyi hatásköröket szabályozó végrehajtási szintű jogszabályok – technikai jellegű – módosítása.”

Forrás:
A korm. ablakok működésének személyi és technikai feltételeiről KTM rend mód; Jogszabálytervezetek, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. április 17.