Skip to main content

19. szám, 2025. május 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Európai értékek a legújabb technológiák között – konferencia, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

„Szervezők: Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI)

Időpont: 2025. május 22.

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Főépület

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/5144/

Program:
09:00–10:10 Plenáris előadások
10:10–10:20 Technikai szünet

Párhuzamos szekcióülések
10:20–11:55 Szekcióülések I.
12:00–13:00 Ebédszünet
13:00–14:20 Szekcióülések II.
14:20–14:40 Kávészünet
14:00–16:15 Szekcióülések III.

RÉSZLETES PROGRAM

09:00-10:10
I. PLENÁRIS ELŐADÁSOK
9:00–9:05 Köszöntő: Török Bernát főigazgató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
9:05–9:15 Megnyitó: Horváth Attila elnökhelyettes, Alkotmánybíróság
9:15–9:45 Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Harminc éves a magyar adatvédelem: három évtized az európai jogfejlődés fősodrában, változó technológiai környezetben
9:45–10:10 Balogh Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet: Digitális szuverenitás és az európai út: értékalapú szabályozás az adatkezelés, a felhőszolgáltatások és a digitális platformok terén

10:10–10:20 Technikai szünet

II. PÁRHUZAMOS SZEKCIÓÜLÉSEK

A SZEKCIÓÜLÉSEK HÁROM KÖRBEN (SZEKCIÓÜLÉSEK I-III.) ZAJLANAK,
ÖSSZESEN 11 SZEKCIÓBAN. A SZEKCIÓK ELŐADÁSAI PÁRHUZAMOSAN FUTNAK, 15-15 PERCES ELŐADÁSOKKAL, UTÁNUK SZABAD TANÁCSKOZÁSSAL (Q&A).

SZEKCIÓÜLÉSEK I. (10:20–11:55)
SZEKCIÓ 1. EURÓPAI SZUVERENITÁS
A szekciót vezeti: Rab Árpád tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
10:20–10:35 Báldy Péter igazgatóhelyettes, ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet
Érdekek és értékek az EU technológiai szabályai mögött – amiről a preambulumok beszélnek
10:35–10:50 Gosztonyi Gergely egyetemi docens, ELTE ÁJK, Digitális Autoritarizmus Kutatócsoport
Európai reakciók a digitális tekintélyelvűség globális növekedésére, avagy megoldja-e a jog a kibertér problémáit
10:50–11:05 Sorbán Kinga tudományos segédmunkatárs, NKE ITKI
Közös értékek, külön utakon? Az Európai Unió kizárólagos hatásköre és a tagállami szuverenitás határai a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásában
11:05–11:20 Nyáry Gábor kutató, NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézet
Európa és a digitális szuverenitás paradoxonai
11.20–11:35 Sáfrán József adjunktus, NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Lőrincz Lajos Közigazgatási Jogi Tanszék
Kriptovaluták és nemzetbiztonság
11:35–11:55 Q+A

SZEKCIÓ 2. ADATVÉDELEM I.
A szekciót vezeti: Bendik Tamás LL.M. általános elnökhelyettes, NAIH
10:20–10:35 Szőke Gergely László adjunktus, tanszékvezető, PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
Értékalapú megközelítés az EU adatjogának általános és különös szabályrendszerében
10:35–10:50 Domokos Márton ügyvéd, CMS Budapest Ügyvédi Iroda
Hét év GDPR – ünnep és újratervezés?
10:50–11:05 Páll Imre osztályvezető, NAIH, Adatvédelmi Megfelelőségi Osztály, doktorandusz, NKE-KDI
Az adatvédelmi bírság szerepe a személyes adatok védelme és a vállalkozás szabadságának gyakorlása kontextusában, különös tekintettel a kkv-szektorra
11:05–11:20 Alexin Zoltán adjunktus, SZTE TTIK, Szoftverfejlesztés Tanszék
Beszélhetünk-e még információs önrendelkezésről az egészségügyben egyáltalán?
11.20–11:35 Enyedi Márta adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász
A mesterséges intelligencia és adatinnováció európai szemmel – lehetőségek és adatvédelmi kihívások
11:35–11:55 Q+A

SZEKCIÓ 3. IP–EU–AI
A szekciót vezeti: Ződi Zsolt kutatóprofesszor, NKE ITKI
10:20–10:35 Lábody Péter elnökhelyettes, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
Ki mit tud? – nemzetközi példák az MI szerzői jogi szempontú szabályozására
10:35–10:50 Grad-Gyenge Anikó tudományos és innovációs dékánhelyettes, BME
Tarthatók-e az európai keretek, ha a verseny globális az AI piacokon?
10:50–11:05 Csősz Gergely osztályvezető, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Szerzői Jogi Főosztály
Alkothatunk egyáltalán az MI-vel? Mit is jelent a „Ghiblify” trend?
11:05–11:20 Békés Gergely ügyvéd, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja
Lehet, hogy az MI az emberi kultúra Waterlooja?
11.20–11:35 Gaál András adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda IPTech csoportja
Az MI-rendszerek beszerzésének jogi kérdései
11:35–11:55 Q+A

12:00–13:00 Ebédszünet

SZEKCIÓÜLÉSEK II. (13:00–14:20)
SZEKCIÓ 4. ÁLLAM ÉS POLGÁRA
A szekciót vezeti: Naszladi Georgina tanácsadó, Alkotmánybíróság
13:00–13:15 Czékmann Zsolt intézeti tanszékvezető, egyetemi docens, Miskolci Egyetem Államtudományi Intézet, Közigazgatási Jogi Tanszék
eIDAS 2.0: Egy újabb lépés az európai digitális állampolgárság útján
13:15–13:30 Laposa Tamás adjunktus, NKE ÁNTK Közpénzügyi Tanszék
Mesterséges intelligencia az európai közszférában
13:30–13:45 Paksi-Petró Csilla egyetemi docens, NKE Emberi Erőforrás Tanszék, ICF business coach, vezetőfejlesztő tréner
AI szerepe a közigazgatási humán erőforrás menedzsmentben
13:45–14:00 Ilosvai András junior kutató, PPKE JÁK Ereky István Közjogi Kutatóközpont, adatvédelmi jogász, Belügyminisztérium
Digitális (alap)jogok? – Az Alaptörvény XXVI. cikkének értelmezése a Dáptv. tükrében
14:00–14:20 Q+A

SZEKCIÓ 5. ADATVÉDELEM II.
A szekciót vezeti: Kiss Attila főosztályvezető, adatvédelmi tisztviselő, NAIH
13:00–13:15 Necz Dániel ügyvéd, SimpLEGAL digitális ügyvédi iroda
A nagy kockázatú MI-rendszerek adatvédelmi szempontjai
13:15–13:30 Mike Nimród egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatika Intézet
Automatizált döntéshozatal a GDPR tükrében: Tilalom vagy érintetti jog?
13:30–13:45 Tóth Péter ügyvéd, OPL Gunnercooke
Mesterséges intelligencia-specifikus adatvédelmi incidensek
13:45–14:00 Katona Illés kutató, MCC Modern Jogi Tanulmányok Műhely
MI a döntés? Az automatizált döntéshozatal fogalmi problémái a GDPR tükrében
14:00–14:20 Q+A

SZEKCIÓ 6. PLATFORMOK
A szekciót vezeti: Márton-Rajos Krisztina indítványelemző, Alkotmánybíróság
13:00–13:15 Klein Tamás egyetemi docens, Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), megbízott kutató, NKE ITKI
A platformszabályozás mint „vakcinajog” sajátosságai, az ex ante szabályozás hatékonyságának korlátai
13:15–13:30 Hohmann Balázs adjunktus, programvezető, PTE ÁJK Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék
Valóban átláthatóságot hoznak az európai platformszabályozás átláthatósági követelményei?
13:30–13:45 Pongó Tamás egyetemi adjunktus, SZTE ÁJK, Közjogi Intézet
A közösségi médiaplatformok emberi jogi felelőssége – Meta és az Ellenőrző Bizottság
13:45–14:00 Papp János Tamás adjunktus, PPKE JÁK
A piac szolgálatától a demokrácia védelméig: Az uniós médiaszabályozás tematikus fordulata
14:00–14:20 Q+A

SZEKCIÓ 7. DIGITÁLIS JOG
A szekciót vezeti: Auer Ádám főtanácsadó, Alkotmánybíróság
13:00–13:15 Horváth Edit Írisz egyetemi docens, gazdasági igazgató, PPKE JÁK
Elektronikus bírósági tárgyalás és az európai jogalkotás – Cél-e a fogyasztók védelme?
13:15–13:30 Németh Gabriella egyetemi adjunktus, SZTE ÁKJ Üzleti Jogi Intézet
A magánjog európai értékei a legújabb technológiák között: az elektronikus szerződéskötés adat- és fogyasztóvédelmi, akadálymentességi és fenntarthatósági dimenziói
13:30–13:45 Kálmán Kinga hallgató, ELTE AJK; kutatási asszisztens, TK Jogtudományi Intézet – Pálfi Dóra bírósági titkár, OBH; doktorandusz, KRE – Szentgáli-Tóth Boldizsár tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Generatív mesterséges intelligencia a bírósági eljárásokban: a legújabb európai fejlemények és perspektívák
13:45–14:00 Ungváry Botond doktorandusz, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Digitális jogi munka MI segítségével
14:00–14:20 Q+A

14:20–14:40 Kávészünet

SZEKCIÓÜLÉSEK III. (14:40–16:15)
SZEKCIÓ 8. DIGITÁLIS PIACOK
A szekciót vezeti: Pünkösty András tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
14:40–14:55 Marosi Zoltán ügyvéd, a versenyjogi csoport társvezetője, DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi‑Tóth & Partners Law Firm
Az algoritmikus, mesterséges intelligencia alapú árazás versenyjogi megítélése: problémák és kihívások
14:55–15:10 Beyer Fülöp PhD hallgató
Kapukon belül a kapuőrök – diszintermediáció Európában
15:10–15:25 Vadász Pál vezető kutató, NKE ITKI
Európa elrablása, avagy hová tűnt az IT-iparunk?
15:25–15:40 Czeczeli Vivien adjunktus, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék – Marton Ádám adjunktus, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék
Big data a versenyképesség perspektívájából
15:40–15:55 Rátz Gyula elnök, Magyar Digitális Jogi Tudásközpont és Érdekvédelmi Egyesület, ügyvéd, Rátz & Gyebrószki Ügyvédi Társulás
Az európai fogyasztóvédelmi jogalkotás és jogérvényesítés kihívásai az amerikai Big Tech által uralt online térben
15:55–16:15 Q+A

SZEKCIÓ 9. EMBER ÉS TECHNOLÓGIA
A szekciót vezeti: Sziklay Júlia PhD nemzetközi elnökhelyettes, NAIH
14:40–14:55 Dergez-Rippl Dóra filozófus, adjunktus, PTE-Filozófia Doktori Iskola, KPVK
Gondolkodnak-e a gépek? – Az emberszerű mesterséges intelligencia elméleti problémái
14:55–15:10 Laki Beáta adjunktus, PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet, filozófus, bioetikus
AI és a körültekintő tudománykommunikáció – Etikai perspektívák
15:10–15:25 Hadady-Lukács Adrienn adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Védett tulajdonságok a digitális társadalomban, különös tekintettel az átsugárzó diszkriminációra
15:25–15:40 Rádi Vilmos Gábor jogász, adatvédelmi szakértő
Az európai értékek védelme az AI safety segítségével
15:40–15:55 Fási Csaba osztályvezető, tudományos munkatárs, NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék – Szűcs Petra egyetemi tanársegéd, NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék
Úton az Ipar 5.0 felé? A mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdök és az anyagi nélkülözés kapcsolatának elemzése Magyarországon
15:55–16:15 Q+A

SZEKCIÓ 10. JOGALKOTÁS, TÁRSADALOMPOLITIKA
A szekciót vezeti: Ződi Zsolt kutatóprofesszor, NKE ITKI
14:40–14:55 Alpár Vera egyetemi docens, Budapesti Metropolitan Egyetem
AI-támogatott döntéshozatal, felelős stratégiai vezetés: Kooperáció és paradoxonok a méltányos és fenntartható társadalompolitikai döntéshozatalban
14:55–15:10 Bács Zoltán György adjunktus, szakreferens, NKE Nemzetközi Iroda
A mesterséges intelligenciával támogatott dinamikus hálózatelemzési rendszer alkalmazásának lehetősége a jogalkotás területén
15:10–15:25 Kántor Ákos doktorandusz, KRE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, egyetemi tanársegéd, KRE ÁJK Jogelméleti Tanszék
Jogalkotás digitalizációja az EU-ban, MI és jogalkotás?
15:25–15:40 Kovács Attila ügyvezető igazgató, Eulytix Kft.
A mesterséges intelligencia szerepe az európai uniós jogalkotási folyamat végeredményének előrejelzésében
15:40–16:00 Q+A

SZEKCIÓ 11. BIZTONSÁG
A szekciót vezeti: Rab Árpád tudományos főmunkatárs, NKE ITKI
14:40–14:55 Nyitrai Endre adjunktus, NKE RTK, kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
Mesterséges intelligencia pozitív és negatív hatásai a kriminalisztikában
14:55–15:10 Ripszám Dóra kutató, NKE Eötvös József Kutatóközpont
Az új technológiák hatása a gyermekkereskedelemre
15:10–15:25 Ázsoth Szilvia doktoranda, PTE ÁJK Doktori Iskola, Büntetőjogi Tanszék
Az online térben megvalósuló erőszak aktuális kérdéseiről
15:25–15:40 Nagy Zoltán András egyetemi docens, NKE RTK Bűnügyi-, Gazdaságvédelmi Kiberbűnözés Elleni Tanszék, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék
2025 a Kvantumtudomány és technológia éve
15:40–15:55 Laska Pál GDE, NKE – Répás József GDE, NKE – Berek László ÓE – Ujhegyi Péter ÓE – Oláh Norbert DE
Információbiztonsági tudatosság felmérése Security Awareness Measurement rendszerrel
15:55–16:15 Q+A”

Forrás:
Európai értékek a legújabb technológiák között – konferencia program; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI); 2025. április 29.

Közigazgatás, politika, jog

Új miniszterelnöki biztost neveztek ki

„Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

Balatoni Katalin 2025. május 1-jétől a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felel.

Feladata a közlés szerint az oktatás innovatív és családbarát jellegét erősítő, az oktatásban alkalmazott innovációk és elért eredmények széleskörű megismertetését előmozdító, a családbarát oktatási környezet kialakítását célzó szakmai javaslatokat megfogalmazó, a köznevelési intézmények és a családok közötti kapcsolatokat építő, a Nemzeti alaptanterv és az óvodai nevelés országos alapprogramjának alkalmazását nyomon követő, a nemzeti értékek erősítését szolgáló programokat szervező és támogató, valamint az innovatív megoldások és eredmények bemutatását célzó tájékoztató kampányok megvalósításában való részvételről szóló intézkedési javaslatok kidolgozására terjed ki.

Balatoni Katalin eddig munkája során pedagógusként, neveléstudományi kutatóként, köznevelési helyettes államtitkárként a magyar köznevelés jelenét és jövőjét képviselte, annak értékeinek megtartásán és eszközeinek megújításán dolgozott – hangsúlyozták. Az új megbízás arra ad lehetőséget, hogy mindezeket szélesebb társadalmi körben valósítsa meg, kiemelten a köznevelés korszerűsítése, a családok támogatása és a jövő generációinak felelős, értékalapú nevelése érdekében.”

Forrás:
Új miniszterelnöki biztost neveztek ki; Infostart / MTI; 2025. május 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mostantól még egyszerűbb lesz a jegy- és bérletvásárlás a BudapestGO-ban

„Új fejlesztésekkel könnyíti meg a jegy- és bérletvásárlást a BudapestGO alkalmazásban a Budapesti Közlekedési Központ. A „kosár” funkció bevezetésével többféle terméket lehet vásárolni egyszerre, és újdonság az is, hogy mostantól másik BudapestGO-felhasználó számára is lehet bérletet vagy jegyet venni az applikációban. A fejlesztések fokozatosan, pár napon belül mindenki számára elérhetővé válnak.

Az ügyféligényekre reagáló és a fizetési folyamatokhoz kapcsolódó fejlesztések érkeznek a BudapestGO-felhasználókhoz április végén. A legújabb fejlesztési csomag részeként a BKK bevezeti a „kosár” funkciót, melynek köszönhetően egy tranzakcióval egyszerre több jegyet vagy bérletet is lehet vásárolni. Így egy eseti jeggyel utazó ügyfél egyidejűleg vehet például 10-es gyűjtőjegyet és 30 perces jegyet is, és az adott utazáshoz igazíthatja, hogy mikor melyik jegyet használja fel. A BKK felhívja a figyelmet arra, hogy egy vásárlás alkalmával maximum 15 terméket lehet vásárolni, és a 10-es gyűjtőjegy nem egy, hanem 10 terméknek számít.

Újdonság az is, hogy az ügyfelek már nemcsak saját maguknak, hanem más felhasználónak is vehetnek bérletet vagy jegyet. A vásárlás során meg kell adni a kedvezményezett BudapestGO-azonosítóját (amelyet a Továbbiak / Profil / Személyes adatok menüpontban lehet elérni), bérletvásárlás esetén pedig ezenfelül a kedvezményezett személyazonosításra szolgáló igazolványának típusát és számát is, majd ezt követően fizetés után megjelenik az illető felhasználói fiókjában a termék. Az új funkciónak köszönhetően például a 14 évnél idősebb gyermeket nevelő szülők egyszerűbben vehetnek majd jegyet vagy bérletet a gyermeküknek. A BKK felhívja a figyelmet, hogy csakis a vásárlási folyamat közben van lehetőség eldönteni, hogy az adott jegyet vagy bérletet más számára vásároljuk-e, utólag nem adható át másnak a megmaradt termék.

Az utasok visszajelzései teszik egyre jobbá

A Budapesti Közlekedési Központ folyamatosan felméri az ügyfelek applikációval kapcsolatos elégedettségét, és fejlesztéseit az igényeikhez igazítja. Az elmúlt fél évben a társaság több új funkcióval is frissítette az alkalmazást, hogy megkönnyítse a BudapestGO használatát. Tavaly decemberben bevezette a felszállok gombot, amely a gyors bérletbemutatást segíti. Idén márciustól pedig már térképes nézetben is elérhetővé váltak az útvonaljavaslatok, és az alternatívák vizuálisan is jól követhetők. Ezenkívül lehetőség van oldalirányban lapozni a részletes útitervek között, így még egyszerűbben összehasonlíthatók az egyes útiterv-alternatívák.

A BKK saját fejlesztésű applikációját nemcsak az utasok, hanem a szakma is időről időre értékeli. Az alkalmazás immár második alkalommal nyerte el az „Év Applikációja” díjat a Magyar Marketing Szövetségtől, idén ráadásul különdíjasként kapta meg az elismerést. Az egyik legnépszerűbb magyar fejlesztésű alkalmazást átlagosan 1,4 millió utazó használja aktívan havonta, összesen pedig már 3 millióan regisztráltak, és több mint 7 millióan töltötték le. Havonta 4,5-5 millió, a bevezetése óta pedig összesen több mint 100 millió útvonalat terveztek az alkalmazásban a BKK ügyfelei.

A BudapestGO-ba most érkező új fejlesztések fokozatosan, pár napon belül minden felhasználó számára elérhetővé válnak az alkalmazásban. Ahhoz, hogy az alkalmazásban mindig megjelenjenek a legfrissebb fejlesztések, érdemes kiválasztani a telefon beállítások menüjében az automatikus frissítést, így a jövőben mindig rendelkezésre állnak az alkalmazás újdonságai.

A BudapestGO-ról minden további tudnivaló megtalálható ezen az oldalon.”

Forrás:
Mostantól még egyszerűbb lesz vásárolni a BudapestGO-ban; Budapesti Közlekedési Központ; 2025. május 8.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet átültetése hatalmas munkát jelent Magyarország számára is

„A márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérről szóló rendelet implementálása hatalmas munkát jelent Magyarország számára is, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Az európai egészségügyi adatok hasznosítása és biztonsága egyre fontosabb szerepet kap a digitális egészségügy fejlődésében, amely a gyógyítás és a klinikai kutatások alapvető szegmense, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Március 5-én közzétették az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez a tagállamok számára 28 végrehajtási rendeletet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, Kontor Csaba úgy fogalmazott, hatalmas munka vár minden országra. Problémaként kiemelte, hogy nagy gond van a klinikai vizsgálatokkal, egy egyszerűsített keretrendszerre lenne szükség, hogy még több klinikai vizsgálatot végezhessenek a kutatócsoportok. 2029-től már a határokon átnyúló adatcserének is meg kell valósulnia. A következő határidő, tíz év múlva jön el, amikor 2035-től a harmadik országok bekapcsolását is meg kell valósítani, sorolta Kontor Csaba, egészségügyi szakdiplomata. A jogszabályok szerint az adatalanyok eldöntheti hogy adataikat, anonimizálva felhasználják-e kutatási célra. Az adatfelhasználáshoz adatkérelmet kell benyújtani, ezekért az adatokért díjazást is lehet kérni. A kutatók az adatfelhasználás után beszámolót kell készíteni, sorolta az információkat Kontor Csaba.

Az egészségügy digitalizációja számos előnnyel jár, de a kiberbiztonság terén is új kihívásokat jelent. A kórházi kibertámadások elkerülése miatt 2025-2026-ra az EU megalkotott egy cselekvési tervet. Ez tartalmazza a megelőzést, a felderítést, az elrettentést vagyis, az európai egészségügyi rendszerek kiberbiztonságát fenyegető szereplők visszatartását is.

A pazarlás ellen is segítenek az adatvezérelt technológiák

Magyarországon az GDP arányos állami és magánegészségügyi kiadások 2040-re elérhetik a 11,8 százalékot is, ma ez 9 százalék körül alakul, mondta előadásában Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa. Kiemelte, hogy az adatvezérelt technológiák sokat segíthetnek, a kiadások csökkentésében, a pazarló kiadások mérséklésére van szükség. Ma a globálisan keletkező adatállomány 30 százaléka az egészségügyben keletkezik. 2025-ben az egészségügyben az adathalmaz éves növekedési üteme elérheti a 36 százalékot is, hangzott el a konferencián.

A hazai egészség informatikai rendszerek, a digitális lehetőségek jelentősen hozzájárulnak, az egészségügyben dolgozók mindennapi munkájához, az ellátásszervezéshez, és a betegutak szervezéséhez is, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese. A digitális adatrendszerek jelen vannak a járóbeteg-ellátásban, a védőnők munkájában, az ápolási területen, de gyógyszereléssel kapcsolatos informatikai megoldásokkal is napi szinten találkoznak az egészségügyben dolgozók. Akkor amikor adatkezelésről, az adatbiztonságról, adatfelhasználásról beszélünk, akkor nem mindegy, hogy ezek az adatok, hogyan jelennek meg a rendszerben, milyen minőségűek, mennyire strukturáltak, elemezhetők-e, hogyan használhatók fel. Nagyon sok adat van a hazai egészségügyi rendszerben, és fontos ezeknek az adatoknak az interoperabilitása is.

Még több foglalható időpontra van szükség

Az OKFŐ helyettese példaként említette, hogy a Járóbeteg Irányítási Rendszerben (JIR) az idei évben több mint 14 millió időpontot tudnak foglalni a páciensek, a JIR-t használó 74 intézmény több mint 6100 szakrendelést tart nyilván. Áprilisig a lakosság ötmillió időpontot foglalt le. A foglaltsági aránnyal kapcsolatban Szondi Zita kiemelte, vannak olyan szakrendelések melyek teltházzal működnek, de van sok szabad időpont is.Áprilisban az intézmények az időpontok 26 százalékát publikálták, az elvárható mennyiség 60 százalék lenne, vagyis van még bőven van teendő, fogalmazott a főigazgató-helyettes.

Előadásában kitért arra is, hogy a következő informatikai rendszer, aminek az implementációja már megtörtént, de még országosan nem terjesztették ki ez az ápolástámogató rendszer (ÁTR) lesz, ezeket a fekvőbeteg osztályokon használják majd a kórházak, a cél az, hogy valamennyi ápolási dokumentumot ezen a rendszeren keresztül töltsenek fel az ápolók. Az ápolástámogató rendszerek (ÁTR) bevezetése révén az ápolók valós időben, mobil eszközökkel rögzíthetik az adatokat, ami javítja az adminisztráció minőségét és hatékonyságát is.

Az európai egészségügyi adattér és a kapcsolódó jogszabályok célja, hogy egységes, biztonságos és interoperábilis adatkezelési környezetet teremtsenek az egészségügyi adatok számára, amely támogatja a hatékony gyógyítást, a klinikai kutatásokat és az innovációt. A betegek adatainak védelme és a kiberbiztonság kiemelt prioritás, amelyhez az EU és tagállamai folyamatos fejlesztésekkel és szabályozásokkal járulnak hozzá, hangzott el az egészségügyi konferencián.”

Forrás:
Feladatdömping jön az egészségügyben: kegyetlenül ránk töri az ajtót az átalakulás; Koncsek Rita; Economx; 2025. május 8.

Teljes egészében automatizált, papírmentes lett az export adminisztrációja

„Új informatikai rendszert használhatnak 2025. május 6-tól az exportőrök. Az Automatizált Kiviteli Rendszer (Automated Export System – AES) teljes egészében automatizálja, papírmentessé teszi a kiviteli eljárások adminisztrációját.

Idén május 6-tól az AES-sel Magyarország, s ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) exportadminisztrációja mérföldkőhöz érkezett. A rendszer, az unió Vámkódex előírásai szerint, immár teljes körű elektronikus adatfeldolgozást és -tárolást biztosít mind az ügyfeleknek, mind a hatóságnak. A NAV aktívan bevonta a gazdálkodói oldalt és a vámszakmai szövetségeket is a rendszer bevezetésének előkészítésébe. A szoros együttműködés eredménye, hogy az új modernizált exportrendszer az ügyfélkör igényeihez is praktikusan igazodik: csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, az adatkövetelmények pedig egységessé válnak.

A NAV az AES élesítésének napját is a gazdálkodókkal együtt határozta meg. A rendszer sikeresen debütált, a vámeljárások feldolgozása megfelelően működik. A rendszer bevezetését követő három napban 11 037 vám-árunyilatkozatot fogadott be a NAV; 10 954 esetben került sor az áruk átengedésére, és 2 857 esetben a kiléptetésére, és ezáltal az eljárás lezárására.”

Forrás:
Itt az Automatizált Kiviteli Rendszer (AES): új korszak az exportadminisztrációban; Tudás.hu / MTI; 2025. május 10.
Lásd még:
Az NCTS 5. fázis és az AES bevezetése; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2025. április 29.
Automated Export System (AES); European Commission, Taxation and Customs Union

Megújult a csalad.hu oldal a családtámogatások könnyebb igénybevétele érdekében

„Megújult a csalad.hu oldal a családtámogatások könnyebb igénybevétele érdekében, és meghosszabbították a családbarát munkahelyek támogatására kiírt pályázat beadási határidejét – mondta el Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán péntek reggel.

Több mint 30 féle családtámogatás van Magyarországon, világszerte ez az egyik legkomplexebb rendszer. Annak érdekében, hogy mindenki megismerhesse a rá vonatkozó támogatási feltételeket, szempontokat, lehetőségeket, megújult a csalad.hu oldal. Felhasználóbarát, könnyebben kezelhető, minden fontos részlet megtalálható a kormány által biztosított családtámogatásokról, s azok igénylése is egyszerűbb – ismertette a helyettes államtitkár.

Beneda Attila beszélt arról is, hogy május 12-ig meghosszabbították a Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása elnevezésű pályázatot. A családbarát országgá váláshoz az intézmények mellett az életkörülményeknek is változniuk kell, ennek része a munkahelyi környezet. A 200 millió forintos keretösszegű pályázaton legfeljebb 5 millió forintot kaphat egy jelentkező. Ám, sok munkáltató már nem is támogatásért, hanem a címért pályázik, mert ha megkapja a családbarát munkahely titulust, akkor vonzóbbá válik a munkavállalók körében – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: családbarát általában attól lehet egy munkahely, ha az ott dolgozók vagy az ügyfelek számára biztosítanak megfelelő feltételeket, például gyerekszobát, gyerekfelügyeletet. A pályázat nyertesei jó gyakorlatokat valósítanak meg, például szűnidei foglalkoztatást, aktív életre nevelést, családi napokat. Tavaly félszáz díjazott volt a családbarát munkahelyek pályázatán, melyre idén május 12-ig lehet pályázni – ismertette Beneda Attila.”

Forrás:
Beneda Attila: megújult a csalad.hu, meghosszabbították a családbarát munkahelyeknek kiírt pályázatot; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. május 9.
csalad.hu – Ahol otthon vagy

Elérhető digitális kormányzati szolgáltatásként a Családi adókedvezmény-kalkulátor

„Európa legnagyobb adócsökkentési programjának részeként július 1-től élesedik a családi adókedvezmény duplázásának első lépése, ezt követően idén októbertől a három gyermekes édesanyák is szja-mentesek lesznek.

A családi költségvetés tervezésekor fontos kérdés, hogy 2026-tól az egyes családok mennyivel nagyobb összegből gazdálkodhatnak a kormány adózást érintő, családbarát intézkedéseinek köszönhetően. Az új kedvezmények megismerését könnyíti meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján mától elérhető szolgáltatás, a Családi adókedvezmény-kalkulátor.

A személyre szabott kedvezményeknek köszönhetően igénybe vehető lesz a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj, majd 2026-tól a 30 év alatti anyák kiterjesztett kedvezménye, valamint négy év alatt fokozatosan a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye is. Mindezek mellett idén a kormány megduplázza a családi adókedvezményt, így július 1-jétől kedvezményezett eltartottanként havonta, egy gyermek esetén maximum 15 ezer, kettő gyermek esetén 30 ezer, három és minden további gyermek esetén 49.500 forint kedvezmény lesz érvényesíthető. A három gyermeket nevelő családok kedvezménye így összesen 148.500 forint lehet.

Jövő év január 1-jétől pedig a kedvezmény tovább nő. Ezen időponttól kezdve, kedvezményezett eltartottanként, egy gyermek esetén maximum 20 ezer, kettő gyermek esetén 40 ezer, három és minden további gyermek esetén pedig 66 ezer forint kedvezmény lesz érvényesíthető, vagyis három gyermek esetén 198 ezer forintra nő az igénybe vehető kedvezmény mértéke.

A legalább háromgyermekes édesanyák szja-mentessége októbertől több mint 250 ezer család számára jelent könnyebbséget. Az intézkedés további kiterjesztése pedig a következő években mintegy 650 ezer családnak segít. A kedvezményt a kormány a kétgyermekes anyáknak négy lépcsőben vezeti be: 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek, a kormány 2027-től a kedvezményt kiterjeszti a 40 és 50 év közötti anyákra, 2028-tól már az 50 és 60 év közöttiek is érvényesíthetik a kedvezményt, majd 2029-től a 60 év felettiek is bekerülnek a kedvezményezetti körbe, vagyis ezen időponttól, életkori megkötés nélkül, minden kétgyermekes anya élete végéig igénybe veheti a kétgyermekes anyák szja-mentességét.

Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár a családokat célzó kedvezmények kapcsán kiemelte: az édesanyák adómentességével az édesapák is jól járnak, mivel így ők érvényesíthetik a családban nevelt gyermekek után járó családi adókedvezményt, továbbá a szülők a jövőben is élhetnek a családi járulékkedvezmény igénybevételével. A NAV a 2026-tól járó kedvezmények kiszámításának megkönnyítése érdekében készítette el a Családi adókedvezmény-kalkulátort.

A kalkulátor célja, hogy könnyen átláthatóvá váljon, hogy az adott családnak mekkora anyagi előnye származik a kormány által bevezetett új kedvezményekből. A kalkulátor a lehető legkönnyebb használhatóság érdekében letisztult kezelőfelületet és felhasználóbarát kialakítást kapott, amelyben lehetőség van a jövedelem-növekményt az egész családra vagy külön csak az édesanyára, vagy csak az édesapára vonatkozóan kiszámolni. A személyre szabott kedvezmények meghatározásához mindössze néhány olyan adat megadására van szükség, mint az életkor, a havi jövedelem, és a gyermekek száma.

A kalkulátor a családnak járó éves kedvezményen túl megmutatja azt is, hogy az édesanya és az édesapa jövedelme havonta, illetve évente mennyivel növekszik. Kiemelendő, hogy a kalkulátor kialakításánál az volt a cél, hogy minél egyszerűbben, minél kevesebb adat megadásával, a lehető legtöbb információt kapják meg a családok, ezért az nem alkalmas bizonyos speciális élethelyzetekre vonatkozó részletszabályok figyelembevételére. Amennyiben bárki azt tapasztalja, hogy az élethelyzetét pontosan leíró adatokat nem tudja lekérdezni a felületről, arra kérjük, hogy a megfelelő tájékoztatás érdekében forduljon a NAV Tájékoztatási Igazgatóságához, vagy Ügyfélszolgálatához.

A kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti a gyermeket nevelő családok helyzetének javítását. Ennek részeként az új kalkulátor közérthetően és személyre szabottan mutatja meg, hogyan járulnak hozzá ezek az intézkedések a családok boldogulásához…”

Forrás:
Gerlaki Bence: mától elérhető az szja-mentesség és a családi adókedvezmény kiszámítására szolgáló kalkulátor; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. május 7.
A Családi adókedvezmény-kalkulátort az érdeklődők az alábbi linken érhetik el:
Családi adókedvezmény-kalkulátor 2026-2029; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)

Technika, tudomány, MI

HUNRENTECH – híd a tudomány és az üzleti élet között

„A mesterséges intelligencia nem fejlődhet önmagáért, olyan módon kell hasznosítani, hogy tömegek számára teremtsen társadalmi és gazdasági értékeket, hangsúlyozta Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója az AI Symposium 2025 elnevezésű konferencia zárórendezvényén szombaton a Várkert Bazárban.

Elmondta, ennek érdekében HUN-REN-en belül létrehoztak egy technológiai transzfer céget, amely hidat építve a tudomány és az üzleti élet között, különös hangsúlyt fektet arra, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei az iparban is alkalmazhatóak legyenek. Ez a kezdeményezés megteremti a lehetőséget, hogy a tudományos eredményekből és javaslatokból valódi termékek, szolgáltatások és innovációk szülessenek, mutatott rá Jakab Roland. Hozzátette, hogy ez az újonnan alapított cégük, a HUNRENTECH küldetése, amelynek teljesítésében partnereik olyan nagy vállalatok mint a Bosch, az Ericsson, a Continental és a Nokia.

Jakab Roland bejelentette, hogy a konferencia részeként stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel az akadémiai kutatás, az ipar és a fejlesztés közötti kapcsolatok további erősítése céljából. Ez a partnerség kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése tudományos megalapozottsággal, a fiatalok aktív részvételével történhessen.

Közölte, hogy a pozitív visszajelzésekre és az egyértelmű igényre, hatalmas érdeklődésre reagálva a HUN-REN úgy döntött, hogy ezentúl rendszeresen, évente párbeszédre és eszmecserére hívja a mesterséges intelligencia vezető elméit.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a szimpózium fontos eredményeként említette, hogy konszenzusra jutottak a mesterséges intelligencia fontosságáról, illetve arról, hogy mennyire fontos azt a tudomány számára hasznosíthatóvá tenni. Bejelentette, hogy ugyanebben a szellemben a HUN-REN néhány hónapon belül, szeptember 17-én, 18-án és 19-én, Budapesten szervez egy egészséges életmóddal kapcsolatos szimpóziumot is.

A rendezvényen felszólalt Luke Ong, a Nanyang Technological University alelnöke is, aki köszönetét fejezte ki a meghívásért, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szimpóziumon megismert hasonló gondolkodású kollégákkal a jövőben számos sikeres közös projektet valósíthatnak majd meg.

A csütörtöktől szombatig tartó AI Symposium 2025 elnevezésű, háromnapos nemzetközi szimpóziumon a világ mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóinak elitje találkozott egymással azért, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről tartsanak beszélgetéseket. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében megvalósuló nemzetközi szimpóziumra több mint 50 jelentős kutató érkezett Budapestre.”

Forrás:
Jakab Roland: Az MI nem fejlődhet önmagáért; Medical Online / MTI; 2025. május 11.

Műhelyvita – Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai

„A műhelyvita során a Szentgáli-Tóth Boldizsár által vezetett algoritmikus alkotmányosság kutatócsoport (LP2024-20/2024) működésének első évében készült hét tanulmány kéziratainak bemutatására fog sor kerülni, melyek a mesterséges intelligencia hatását vizsgálják három alapjogra (szólásszabadság, tisztességes eljáráshoz, egészséges környezethez való jog).

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, Jogtudományi Intézet Tanácsterme

Időpont: 2025. május 29. 9:00-13:00”

Forrás:
Műhelyvita – Az algoritmikus alkotmányosság perspektívái és korlátai; Jogtudományi Intézet; 2025. tavasz

Szuperszámítógép segíti a balatoni időjárás előrejelzését

„Egy 960 számítási magból álló szuperszámítógép segíti a meteorológusokat a magyar tengernél. A balatoni viharjelzésnek időben és pontosan el kell készülnie. A tó térségében különösen összetett éghajlati és helyi hatások érvényesülnek, így a technológia és a folyamatos szakmai felkészültség együtt teszi lehetővé az életvédelmi célú előrejelzéseket.

A változó időjárási és éghajlati viszonyok miatt a siófoki viharjelző obszervatóriumban is egyfajta versenyfutás zajlik. Folyamatosan új módszereken dolgoznak a szakemberek. Ebben a munkában ma már nélkülözhetetlen szerepet tölt be az a szuperszámítógép, amely néhány éve állt munkába az intézményben, és jelentősen hozzájárulnak a balatoni viharjelzés rendszernek hatékonyságához.
A laikus számára a rendszer úgy képzelhető el, mintha 960 személyi számítógépet kapcsoltak volna össze rendkívül gyors hálózati kapcsolattal. – Ez a teljesítmény lehetővé teszi, hogy olyan egyenleteket is megoldjunk, amelyeket hagyományos módon, ilyen gyorsasággal nem tudnánk elvégezni. Egy-egy számítás, amely normál körülmények között akár egy hétig is eltartana, ezzel a technológiával másfél-két óra alatt elkészül – mondta Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatóriumának vezetője.

Balatoni viharjelzés – bonyolult meteorológiai folyamatok

Az időjárás-előrejelzés több szempontból is összetett folyamat. A Balatonnál bonyolult meteorológiai folyamatok zajlanak.
– A tó három éghajlati hatás találkozásánál fekszik. Nyugatról az óceáni, délnyugatról a mediterrán, keletről a kontinentális éghajlati hatások együttesen alakítják. Ezeknek a keveredése alakítja a Balaton időjárását – magyarázta a szakember. Mint kiemelte, akár a Fertő-tónál, vagy a Tisza-tónál is egyértelműbb az időjárás. Utóbbinál például erős kontinentális hatás érvényesül.
– Ezt a képet tovább bonyolítja a tó kiterjedt vízfelülete, valamint a Balatonnal párhuzamosan húzódó Bakony hegység hatása. A víztömeg markánsan módosítja a helyi időjárási viszonyokat, elsősorban a hőmérséklet kiegyenlítésén keresztül. Emellett a tónak sajátos, helyi szélrendszere is van, amelyet tavi cirkulációnak nevezünk.

A Balaton körüli mikroklímát befolyásolják a helyi környezeti adottságok is. Ha például a tó partjával párhuzamosan, hosszú sorban emeletes házak épülnek, az gyökeresen átalakítja a hőmérsékleti viszonyokat, a széljárást és általánosságban a komfortérzetet is az adott térségben. Egészen másképp, mintha a partot ligetes, nyitott területek szegélyeznék – említette Horváth Ákos.

A siófoki obszervatórium vezetője elmondta, hogy mindig új előrejelzési módszereket próbálnak kidolgozni, és az itt dolgozó meteorológusok folyamatos képzéséken vesznek részt, hogy a Balatonnál időben elkészüljenek az életvédelmi célú előrejelzések.”

Forrás:
Ítéletidő csap le a Balatonnál – ha a szuperszámítógép jósolja, odaér a vihar; Krausz Andrea; SONLINE.hu; 2025. május 6.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Idén új célterülettel bővül a HUNG-2025 hungarikum pályázati felhívás

„Már tizennegyedik alkalommal hirdeti meg a hungarikum pályázatot az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság. Az idei kiírás 650 millió forintos keretösszeggel négy célterületet támogat, köztük egy újat is: a népzene és a néptánc világához kapcsolódó kezdeményezések is bekerültek a támogatott tevékenységek közé.

A hungarikum pályázat célja, hogy erősítse a nemzeti értékeink gyűjtését, megőrzését és népszerűsítését. Idén négy célterületre lehet pályázni: az elsőben hazai és külhoni pályázóknak elektronikus és nyomtatott kiadványok, fényképsorozatok, filmek készítésére, új honlap létrehozására, meglévő honlap fenntartására és fejlesztésére, rendezvények megvalósítására 520 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Szintén ennek a pillérnek a részeként igényelhető forrás a településre jellemző jelképeknek, szimbólumoknak a településkép arculatába való beillesztésére, felhasználására, azok láthatóvá tételére.

A II. célterületen 78 millió forint keretösszeg adott – általános iskola felső tagozatos és középiskolás diákok részvételével – vetélkedők szervezésére az identitástudat megerősítése és a hagyományőrzés ápolása érdekében. Fontos, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása által ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljon, és hordható kollekciók készüljenek, ezen törekvések pedig 22 millió forinttal támogathatóak a III. célterületen.

Egy új, IV. célterület válik elérhetővé idén, mégpedig a „Határon túli nemzetrészek kulturális együttműködése a népzenéhez, a néptánchoz és a népi tárgyi kultúrához kapcsolódó nemzeti értékek kölcsönös megismertetése céljából” címmel. A 30 millió forintos keretösszegű pillérben Külhoni Nemzetrész Értéktárat működtető szervezetek nyújthatnak be pályázatot. A forrással olyan kulturális rendezvények támogathatók, amelyeken a magyarországi és külhoni nemzetrészek népzenei és néptáncegyüttesei, művészei közös fellépésen keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg művészetükben a Hungarikumok Gyűjteménye, illetve az egyes értéktárakban szereplő nemzeti értékek (például a magyar citera, a tárogató, a népi tárgyi kultúra, hímzések stb.).

Érdemes tudni, hogy valamennyi célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A támogatás intenzitása 100%, vagyis nem szükséges önrészt biztosítani. További fontos információ, hogy a pályázatok benyújtásának sorrendje nem számít. A pályázati felületen május 7-én 12:00 órától lehet regisztrálni, kitölteni a pályázati adatlapokat, illetve a mellékleteket feltölteni. A pályázatok véglegesítésére május 20-án délelőtt 10:00 órától van lehetőség. Amennyiben a már véglegesített pályázatok támogatási igénye eléri az adott célterület keretösszegének 150%-át, a pályázati felület automatikusan, de leghamarabb a nyitási napon (2025. május 20-án) 14.00 órakor lezárul és további pályázat véglegesítésére, benyújtására nem lesz lehetőség.

Nagy István agrárminiszter témához kapcsolódó videója az alábbi linken elérhető:
https://www.facebook.com/reel/655470213927348”

Forrás:
Idén új célterülettel bővül a hungarikum pályázati felhívás; Agrárminisztérium; 2025. május 7.
Megjelent a HUNG-2025 pályázati felhívás; Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár; 2025. május 7.

Már a horgászathoz is applikáció kell

„Magyarország az egymillió horgász hazája, ők pedig már egy telefonos applikációval is intézhetik ügyeiket, így vezethetik az elektronikus fogási naplójukat, igazolhatják állami horgászvizsgájukat, válthatnak területi horgászjegyet – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán a miniszterelnök főtanácsadója vasárnap.

Nyitrai Zsolt a bejegyzéséhez csatolt videóban emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát alkotott és folyamatos támogatásokat biztosít a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), valamint a horgászszervezetek munkájához.

Mára új, mobilon is használható fejlesztések segítik a pecásokat: a Horgász applikációban több hasznos funkció érhető el – emelte ki, kifejtve, hogy ilyen az elektronikus fogási napló, az állami horgászvizsga igazolása, de akár területi horgászjegyet is válthatnak a horgásztársadalmat gyors ügyintézéssel támogató alkalmazás segítségével.

A videóban megszólalt Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke is, aki elmondta, hogy már több mint hatvanezren töltötték le az applikációt, mert a korábbi papír alapú rendszer nehézségeivel szemben a Horgász alkalmazással egyszerűbb a fogási eredmények rögzítése. Az alkalmazással a horgászok gyorsabban intézhetik ügyeiket, aki pedig a DÁP alkalmazással is rendelkezik, valamint az e-naplót választotta, az már papíralapú okmányok nélkül is horgászhat. Nekik már elég egy telefonnal és a horgászfelszerelésükkel elindulni a vízpartra emelte ki.

Szűcs Lajos bejelentette azt is, hogy hamarosan elérhető lesz az appon keresztül a tagdíj és a tagdíjnyilvántartás is, így akár az otthoni fotelból is intézhetik ügyeiket a hobbi szerelmesei.”

Forrás:
Már a horgászathoz is applikáció kell; Tudás.hu / MTI; 2025. május 11.
Lásd még:
Horgász; App Store
Horgász; Google Play

Fenntartható fejlődés

Klímaalkalmazkodás az Európai Unió gyakorlatában

„Amikor a klímaváltozásról beszélünk – akár lokális, akár uniós szinten –, sokszor nem jut el a diskurzus a cselekvésig. Ezen kívánt változtatni a három éve életre hívott klímaalkalmazkodási misszió.

Az Európai Unió 2019 óta fektet kiemelt hangsúlyt a globális klímaváltozás kezelésére az európai zöld megállapodás keretében. Ennek számos pillére van, többek között 2021-ben meghirdetett klímaadaptációs stratégia, amely meghatározza, hogy az Európai Unió hogyan tud alkalmazkodni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz, és hogyan tud 2050-re rezilienssé válni azokkal szemben.

Ezek a célok a 2050-re elérendő nettó zéró kibocsátási célok mellett párhuzamosan, azonos súllyal vannak jelen a zöld megállapodásban, mégis kevesebb hangsúlyt kapnak. Az EU éppen ezért három évvel ezelőtt életre hívta az ún. klímaadaptációs missziót (EU Missions on Adaptation to Climate Change), amely a valódi cselekvést támogatja környezeti és társadalmi aspektusok mentén.

A misszió egyike a Horizont Európa keretprogram öt missziójának, amelyek célja, hogy támogassák a régiókat, városokat és helyi hatóságokat az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben és az ehhez szükséges ellenállóképesség megteremtésben. Erre azért is van szükség, mert 2020 óta az EU-ban a szélsőséges éghajlati jelenségek okozta gazdasági veszteségek jelentősen megugrottak, 40 és 60 milliárd euró között mozogtak évente, a korábbi 20–40 milliárd eurós átlaghoz képest. 1980. és 2023. között a veszteségek kevesebb mint 20%-a volt biztosított, arról nem beszélve, hogy földrajzi egyenlőtlenségek láthatóak például Románia, Bulgária, Szlovénia vagy Ciprus között, ahol 2% ez az érték, szemben Dániával, Belgiummal, Franciaországgal vagy Hollandiával, ahol ugyanez 35%. Abszolút értékben a legnagyobb gazdasági veszteséget ebben az időszakban Németországban, Olaszországban és Franciaországban mérték. Az egy főre jutó legnagyobb veszteségeket Szlovéniában, Luxemburgban és Olaszországban, a legnagyobb területenkénti veszteségeket pedig Szlovéniában, Belgiumban és Németországban jegyezték.

A gazdasági veszteségek mellett pedig a társadalmi igények is azt mutatják, hogy valóban szükséges az alkalmazkodás területébe invesztálni: az Európai Beruházási Bank felmérése szerint az európaiak 94%-a támogatja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket, 85%-uk pedig úgy véli, hogy az alkalmazkodásba való befektetés munkahelyeket teremthet és fellendítheti a helyi gazdaságokat.

Éppen ezért a misszió elősegíti a helyi igényekhez igazodó innovatív alkalmazkodási megoldások kidolgozását és végrehajtását több területen, csakúgy, mint a szárazföldi ökoszisztémák, vízgazdálkodás, élelmiszerrendszerek, városi környezet és közegészségügy. Ennek első lépése, hogy a regionális és helyi önkormányzatok egy ún. missziós charta aláírásával elkötelezik magukat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mellett.

A misszió hangsúlyt fektet a közös, a több szektort átfogó alkotásra, a polgárok, a kutatók és a politikai döntéshozók bevonására az éghajlati stratégiák kialakításába. Mindezt technikai segítségnyújtással, finanszírozási lehetőségekkel és tudásmegosztással támogatja. Az éghajlati adatok és kockázatértékelések központi szerepet játszanak, segítve a régiókat a sebezhetőségek megértésében.

Legfőbb cél, hogy legalább 150 európai régiót és közösséget támogassanak abban, hogy 2030-ra klímareziliensekké váljanak, illetve, hogy mintegy 75 nagyszabású demonstrációs projektet teszteljenek és valósítsanak meg. Jelenleg már több mint 300 aláíróval rendelkezik a misszió, akik összesen 25 tagállamból és 17 különböző régióból származnak a Horizont Európa Program társult országaiból. Az aláírók közül 145 regionális vagy helyi szereplő részesült eddig technikai támogatásban a Mission Implementation Platformon (MIP4ADAPT) keresztül és több mint 70 régió részesült pénzügyi támogatásban.

Ahogy más, például LIFE pályázatok esetében is, jelentős részvétel látható Spanyolország, Portugália és Franciaország tekintetében, de Olaszországból, Ausztriából, a Benelux-államokból, illetve az északi országokból is számos régió, város és egyéb entitás csatlakozott. Magyarországon négy vármegye – Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés – különböző szereplői döntöttek a cselekvés mellett.

Látható, hogy a misszió három éve történő indítása óta már félúton járnak a kitűzött célok elérésében. Erről az időszakról készítettek egy összefoglalót, amelyben amellett, hogy bemutatják a működés alapjait, számos jó példát is felvillantanak inspiráció gyanánt, a további csatlakozások ösztönzése érdekében. Ugyanezt fogja szolgálni az Ursula von der Leyen által bejelentett, 2026 második felében megjelenő európai éghajlatváltozási terv, amelynek célja, hogy összehangolja a szakpolitikát a folyamatban lévő intézkedésekkel, tovább erősítve a misszió célkitűzéseit. Ez üdvözlendő, hiszen számos esetben abba az ördögi körbe szokott kerülni az uniós szakpolitika alkotás, hogy vagy egymásnak ellentmondó célkitűzések kerülnek megfogalmazásra, vagy, hogy a stratégiához nem allokálnak közvetlenül forrást. Láthatólag a klímaalkalmazkodás terén ezt a hibát most elkerülik a Horizont Európa és más akkreditált program révén, és remélhetőleg ez a későbbiekben sem fog változni.”

Forrás:
Klímaalkalmazkodás a gyakorlatban; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. május 9.

Tovább bővül az ingyenes mobilapp Budapest fáiról, méhlegelőiről – BP Fatár

„A neve ennyi: BP Fatár. Bardóczi Sándor azt is közzétette, mely területek csatlakoztak eddig, egy igencsak erdős kerület viszont még csak most fog belépni a rendszerbe.

Öt éve debütált a BP Fatár ingyenesen letölthető applikáció – közölte Budapest főtájépítésze a Facebookon. A nyilvántartás – mint Bardóczi Sándor rámutatott – kezdetben kizárólag a Fővárosi Önkormányzat által tulajdonolt és/vagy kezelt parkokat és fákat kataszterezte.

„A Radó Dezső Terv egyik stratégiai célja, hogy 2030-ra már minden kerület csatlakozzon, és minden közterületi fáról tudja az egyszeri felhasználó, hogy kihez tartozik” – tette világossá.

A fák és parkberendezés, parki infrastruktúrák mellett közben adatlapja lett a nevezetes fáknak, úgynevezett „faértékszámítással” bővült az adatbázis, felkerültek a helyi természetvédelmi területek, fővárosi tulajdonú erdők, az extenzíven kezelt méhlegelők is – vadvirágos rét kategóriában.

Mostanáig csatlakozott a kataszterhez az I., a VI., a X., a XI., a XIII., a XIV., és a XVIII. kerület már felmért kerületi tulajdonú része. A fővárosi kezelésű területeken pedig bővült és frissült ez idő alatt az adatbázis.

Előkészületben van a II. kerület csatlakozása.

A BP Fatár ingyenesen letölthető IOS-re és Androidra is.”

Forrás:
Tovább bővül az ingyenes mobilapp Budapest fáiról, méhlegelőiről; Infostart; 2025. május 6.
Lásd még:
BP Fatár (asztali számítógépről elérhető webes változat)
A BP Fatár alkalmazás; FŐKERT – Budapesti Közművek (leírás)
BP Fatár; App Store
BP Fatár; Google Play

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Magyarország kiberbiztonságáról szóló miniszteri rendelet társadalmi egyeztetése

„A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti végzettségekre, szakképzettségekre, valamint képzésekre és továbbképzésekre vonatkozó követelményekről sz. miniszteri rend. terv. társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. május 16-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A tervezet célja a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetek kiberbiztonsági kihívásokra való felkészültségének és kiberbiztonsági tudatosságának erősítése.

1] A társadalom, a gazdaság digitális átalakulásának és összekapcsolódásának következményeként az elektronikus információs rendszerek kiberfenyegetettsége fokozódott, és folyamatosan új kiberbiztonsági kihívásokkal kell mind az állam, mind a gazdaság szereplőinek, mind az állampolgároknak szembesülniük.
[2] A jogalkotó célja, hogy a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezetek ezen fenyegetettségekre és kihívásokra felkészültek legyenek, kiberbiztonsági tudatosságuk fokozódjon.
…
meghatározott elvárás, miszerint az érintett szervezetek kiberbiztonságának kulcsszereplője, a szervezet vezetője vegyen részt a kiberbiztonság jelentőségét tudatosító képzésen, illetve továbbképzésen.
[4] Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szervezetek kiberbiztonsági szempontból másik kulcsszereplője, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezzen, valamint évente részt vegyen a feladatai magas színvonalú ellátásához szükséges, az ismereteit bővítő kiberbiztonsági továbbképzéseken.
[5] A szervezet munkatársainak kibertudatosságát növelő szervezeten belüli képzéseket a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről szóló 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet szabályozza.
[6] A szervezethez kirendelhető információbiztonsági felügyelőnek kellően felkészültnek szükséges lennie…”

Forrás:
Magyarország kiberbiztonságáról szóló miniszteri rendelet társadalmi egyeztetése; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. május 8.

Szakirodalom

A nagy nyelvi modellek működése és képzése, valamint alkalmazásuk stratégiai elemzése 1. rész

„Napjainkban egyre több olyan munkakörnyezeti szoftvermegoldás jelenik meg, amelyeket mesterségesintelligencia-ügynökök támogatnak, és amelyek fő képességeit nagyméretű nyelvi modellek biztosítják. E modellek megfigyelhető fejlődési irányai (például erőforrás-fogyasztás csökkentése, kompakt architektúrák) olyan jövőt sejtetnek, amelyben ez a technológia valószínűleg mindennapi eszköztárunk részévé válik az információfeldolgozásban, beleértve a nemzetbiztonsági feladatokat is. A hatékony és felelősségteljes használathoz meg kell érteni e technológia alapelveit és fejlesztési szükségleteit, valamint fel kell tárni a gyakorlati alkalmazásban rejlő pozitív és negatív tulajdonságait. Az ismeretterjesztő célú kétrészes tanulmány első részében a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás tágabb területén a transzformátormodellekre és azok leglényegesebb technológiai alapjaira összpontosítunk, hogy demisztifikáljuk ezt a gyakran homályosnak és nehezen érthetőnek tartott jelenséget, és közelebb hozzuk a társadalmi elfogadottsághoz.”

Forrás:
A nagy nyelvi modellek működése és képzése, valamint alkalmazásuk stratégiai elemzése 1. rész; Bottyán Sándor; Nemzetbiztonsági Szemle; 13. évf., 1. szám; 77-95. o.; 2025. május 8.; DOI: 10.32561/nsz.2025.1.6

A mesterségesintelligencia-rendszerek megfelelősége

„A különféle mesterségesintelligencia- (MI) alapú megoldások terjedése következtében elengedhetetlenné vált az MI-rendszerek által jelentett kockázatok megértése és menedzselése. A tanulmány szisztematikusan vizsgálja az MI által képviselt kockázati profilokat, hangsúlyozva a személyre szabott kockázatkezelési stratégiák és etikai megközelítések jelentőségét.

Az elemzés feltárja a magas kockázatú MI-rendszerek kihívásainak jellegét, amelyek szigorú szabályozási megfelelést tesznek szükségessé a lehetséges káros következmények megakadályozása, illetve mérséklése érdekében, míg a jogalkotó ösztönzi a vonatkozó kötelezettségek teljesítését az alacsonyabb kockázatú MI-rendszerek esetén az átláthatóság és az elszámoltathatóság vonatkozásában.

Jelen tanulmány részletes áttekintést nyújt az MI kockázati tényezőiről, amelyek befolyásolják az adatok integritását, a modellek pontosságát, a folyamatok és eredmények megbízhatóságát, valamint a felhasználói interakciót.”

Forrás:
A mesterségesintelligencia-rendszerek megfelelősége; Bederna Zsolt; Hadmérnök; 19. évf., 3. szám; 119-135. o.; 2024; DOI: 10.32567/hm.2024.3.8

Bevezetés az Európai Unió politikáiba – Ötödik, átdolgozott kiadás

„Az először 2000-ben megjelent, az Európai Unió politikáinak széles körét feldolgozó tudományos igényű szakkönyv legújabb kiadása hiánypótló a hazai könyvpiacon.

Megközelítésében és felépítésében egységesítve, hangsúlyozottan jogi és funkcionalista szemlélettel tárgyalja a különböző politikákat, egyben rávilágít az ezeket alkotó konkrét jogszabályok mögöttes folyamataira és jelenségeire is, melyek lényege több évtizedes távlatban sem veszti érvényét.

A kötet naprakész, tárgyszerű összkép felvázolására törekszik, jelezve az Európai Parlament 2024 nyári megújulása és az új Európai Bizottság 2024 őszi megalakulása, Enrico Letta és Mario Dragi nagyszabású reformjavaslatai, valamint a drámaian megváltozott geopolitikai helyzet és különösen az új amerikai elnök radikális irányváltása következtében várható főbb változásokat egyaránt.

A könyv szerzőgárdájába egyetemi oktatók és kutatók mellett a gyakorlatot jól ismerő, a magyar és az uniós közigazgatásban dolgozó szakértőket is bevontunk. Az elméleti megközelítéssel párhuzamosan így megfelelő teret tudtunk biztosítani a konkrét tapasztalatoknak és a tényleges implementáció „műhelytitkainak” egyaránt. Az általános európai uniós szempontok megjelenítése mellett a hazai joggyakorlat alakulását is érintjük, az egyes témák iránti további tájékozódást pedig részletes bibliográfia segíti.

Szemléletes ábrák és táblázatok könnyítik meg az eligazodást az anyagban, amelynek összeállításakor a szerzők figyelembe vették az előző kiadások felhasználóinak tapasztalatait is. A kézikönyv és a tankönyv előnyeit egyesítő munka (amelyet külön kötet egészít ki az EU intézményrendszeréről és döntéshozatali mechanizmusáról) így reményeink szerint továbbra is a hazai tudományos képzés és kutatás inspiráló forrása lesz.”

Forrás:
Bevezetés az Európai Unió politikáiba – Ötödik, átdolgozott kiadás; Jeney Petra, Kende Tamás, Szűcs Tamás (szerk.); ISBN: 978 963 258 653 3; ORAC Kiadó; 2025

Technofeudalizmus

„Az internetszuverenitásnak, az államok újfajta szabályozási igényeinek lehetséges történeti analógiái

A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírnikorunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.
Húsz éve a világ lakosságának mintegy tizenkét-tizenhárom százaléka fért hozzá az internethez, mára hatvanhét százalék, azaz csaknem öt és fél milliárd ember csügg a világhálón. Vannak-e az internetszuverenitásnak, az államok újfajta szabályozási igényeinek, a felhasználók és az óriásplatformok egymás közötti viszonyainak olyan történeti analógiái, amelyek segíthetik az internet mint komplex, folyamatosan változó és sokszínű ökoszisztéma megértését és szabályozását?
…
Az internetezők átlagos napi közösségimédia-használata világszerte száznegyvenhárom percet, azaz majdnem két és fél órát tett ki naponta 2024-ben. Ebben a rendszerben az információhoz, a digitális eszközökhöz és a gazdasági lehetőségekhez való hozzáférést néhány domináns szereplő ellenőrzi, ami a digitális hozzáférésen és ellenőrzésen alapuló új hierarchiát hoz létre. Varoufakis és Yen arra figyelmeztetnek, hogy beavatkozás nélkül a kialakulóban lévő technofeudalizmus olyan új, immobilis társadalmi rendet fog megszilárdítani, amelyben egy kis elit rendelkezik a digitális termelési eszközök fölött, ahogyan a feudális urak a föld és annak terményei fölött rendelkeztek. Mindez pedig elég sötét képet fest elénk arról a kommunikációs eszközről, amelyen keresztül a mindennapokban gyakoroljuk véleménynyilvánítási szabadságunkat.”

Forrás:
Technofeudalizmus; Gosztonyi Gergely; Országút; 138. szám; 2025. április 25. (PDF)
Lásd még:
Welcome to the Age of Technofeudalism; Morgan Meaker; Wired; 2024. április 24. (Varufákisz-interjú)