Skip to main content

25. szám, 2025. június 23.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Szemléletváltásra van szükség: a közigazgatásnak az élethez kell igazodnia – Navracsics Tibor

„A közigazgatást igazítsuk az élethez, azaz szemléletet kell váltanunk, és át kell térnünk a közigazgatási egység alapú fejlesztéspolitikáról a térségi fejlesztéspolitikára, amelynek egyik első jele a Versenyképes járások program – mondta Navracsics Tibor pénteken Tatán, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság konferenciáján tartott előadásában.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter hozzátette, ahogy Magyary Zoltán felismerte az adatalapú közigazgatás jelentőségét, úgy nekünk a hatékony közigazgatás érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az adatokra és korunk új munkavégzési módszerére, a digitalizációra.

Navracsics Tibor rámutatott, ma szakágazatokra töredezett szét a közigazgatás, és szükség lenne a terület holisztikus megközelítésének újbóli bevezetésére. Úgy vélte, újra meg kellene teremteni azt az átfogó szemléletet, mely a nemzet és a közjó szolgálata érdekében, a szakágazati különbségek ellenére is összefogná a közigazgatásban dolgozókat. A miniszter kiemelte; Magyary Zoltán fogalmazta meg elsőként a máig érvényes célt, hogy a közigazgatás célja a közjó szolgálata, és teljesítményét ahhoz kell mérni, hogyan járul hozzá a közjó gyarapításához, a nemzet boldogságának növeléséhez.

Magyary Zoltán erkölcsi nagyságát mutatja, hogy végigvizsgálta a szovjet kommunizmus, a nemzetiszocialista Németország és a fasiszta Olaszország közigazgatási rendszerét. Látta ezek működését, és számára mégis az Amerikai Egyesült Államok demokratikus rendszerben működő, hatékonyság alapú közigazgatása jelentette a példát – mondta a tárcavezető.

A Tatán született és ott is dolgozó Magyary Zoltán a magyar közigazgatás egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati szakembere, nemzetközileg elismert tudósa volt. Munkáival megalapozta a közigazgatás tudományos igényű újjászervezését. Feleségével, Techert Margit filozófussal a szovjet front elől 1944-ben előbb Tatára, majd Héregre menekültek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választották.”

Forrás:
A közigazgatást az élethez kell igazítani; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM); 2025. június 16.

Jön a magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal

„A kormány ősszel létrehozná a Mesterséges Intelligencia Hivatalt, amely egyúttal az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének hazai átültetését is szolgálná. A hivatalról egyelőre keveset tudni, a törvényjavaslat szeptemberben kerülhet a parlament elé.

A kormány új szervezetet állít fel: a Mesterséges Intelligencia Hivatalt. Ez derült ki az őszi ülésszak törvényalkotási tervéből, amely hétfőn jutott el a parlamenti frakciókhoz. A hivatal konkrét feladatai még nem ismertek, de a háttérben az Európai Unió mesterséges intelligencia rendeletének hazai bevezetése áll. A tervezet szeptemberben kerülhet a parlament elé, a szavazásra a jelenlegi menetrend szerint novemberben kerül sor.

A törvényjavaslatért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felel, a szabályozás „közepes” terjedelmű lesz.”

Forrás:
Jön a magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal – uniós szabályozás nyomán lép a kormány; Dóka Boglárka; Híradó.hu; 2025. június
Lásd még:
A Kormány 2025. évi őszi törvényalkotási programja; eGov Hírlevél; 2025. június 22.
European AI Office; Európai Bizottság

A Kormány 2025. évi őszi törvényalkotási programja

„…2 Törvényjavaslat a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról

3. Törvényjavaslat a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról

4. Törvényjavaslat a Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatalról és az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletének magyarországi végrehajtásáról…”

Forrás:
A Kormány 2025. évi őszi törvényalkotási programja; Elektronikus Futárposta (E-futár), Országgyűlés; 2025. június 13.

Közigazgatás, politika, jog

A magyar kormányzat 2025-ben, áttekintés – az OECD jelentése

„Bizalom, jólét és elégedettség a közszolgáltatásokkal

A közintézményekbe vetett bizalom, a közös jólét szintje és a közszolgáltatásokkal való elégedettség fontos mércéi a közigazgatás minőségének. Ezek tükrözik mind a kormányzatnak a lakosság támogatására irányuló intézkedéseinek eredményeit, mind az embereknek a kormányzat politikai döntéshozatali és végrehajtási kompetenciájáról alkotott véleményét, valamint a közintézmények és képviselőik viselkedésével kapcsolatos elvárásaikat.

Az oktatási és képzési lehetőségek segítik a fiatalokat abban, hogy részesüljenek a gazdasági növekedésből, és lehetővé teszik számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalom életében. 2023-ban a magyarországi fiatalok 11,8%-a nem volt foglalkoztatott, nem tanult és nem vett részt képzésben (employment, education, or training, NEET), ami megegyezik az OECD-átlaggal (12,6%). A NEET-ek aránya Magyarországon 2012 óta csökken, amikor még 19,3% volt.

Eredmények jó kormányzási gyakorlatokkal

A jó kormányzás elengedhetetlen az egyének méltóságérzetének erősítéséhez a kormányokkal való kapcsolataikban, az egyéni és kollektív biztonságérzet helyreállításához a gyors társadalmi és gazdasági változások közepette, valamint a kormány hatékonyságának és eredményességének javításához a termelékenység növelése érdekében. Ezen erőfeszítések középpontjában a digitális technológiák stratégiai felhasználása áll a átláthatóság, a reagálóképesség és az adatalapú döntéshozatal javítása érdekében. Ugyanilyen fontos a beszerzési rendszerek modernizálása, a költségvetési keretek fejlesztése és a szabályozási struktúrák reformja – mindez elengedhetetlen a előttünk álló komplex kihívások kezeléséhez.

A kormányoknak ma egy gyorsan változó digitális környezetben és a zökkenőmentes szolgáltatások iránti növekvő közvéleményi elvárások között kell eligazodniuk. A digitális kormányzati index (Digital Government Index, DGI) hat dimenzió mentén értékeli a digitális kormányzati politikákat: digitális tervezés, adatalapú közszféra, kormányzati platform, alapértelmezett nyitottság, felhasználóorientáltság és proaktivitás, minden dimenzióban 0 (a legalacsonyabb) és 1 (a legmagasabb) közötti pontszámmal. A DGI összpontszáma az összes dimenzió átlaga.

Magyarország 2022-ben 0,49 ponttal az OECD-átlag alatt teljesített a digitális kormányzati indexen, míg az OECD-átlag 0,61 volt. Magyarország legerősebb dimenziója az „adatokon alapuló közszféra” volt…”

Forrás:
Government at a Glance 2025: Hungary; OECD, Government at a Glance 2025, Country Notes; 19 June 2025

Elérhetőségek 2025 – Miniszterelnöki Kabinetiroda

„Szervezeti, személyzeti adatok

Az MK szervezeti egységek és vezetők elérhetőségei”

Forrás:
Elérhetőségek 2025; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2025. június 13.

Európai Unió

Az Európai Bizottság jelentése a digitális évtized helyzetéről – 2025

„A digitális évtized helyzetéről szóló 2025. évi jelentés értékeli az EU digitális átalakulásának előrehaladását a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljainak elérése felé.

A 2025. évi jelentés azonosítja a digitális célok uniós országokban történő elérésének javulását és kihívásait. Az olyan területeken elért előrelépések ellenére, mint az alapvető 5G lefedettség és a peremcsomópontok kiépítése, az EU még mindig messze van attól, hogy elérje az olyan alapvető technológiák bevezetésére vonatkozó céljait, mint a mesterséges intelligencia, a félvezetők, az önálló 5G vagy a digitális készségek, valamint a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek védelme.

Bár az uniós országok fokozták erőfeszítéseiket, és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti ütemterveik 288,6 milliárd EUR értékű intézkedést tartalmaznak, a jelentés hangsúlyozza, hogy további állami és magánbeavatkozásra és beruházásokra van szükség az EU technológiai kapacitásának növelése érdekében, biztosítva a jobb infrastruktúrát és a digitális készségek fejlesztését.

Ezen az oldalon megtalálható a fő jelentés és annak melléklete, valamint a 27 országjelentés összefoglalása.

Lásd még:

Letöltések

  • 1 – Communication from the Commission ‘State of Digital Decade 2025: Keep building the EU’s sovereignty and digital future’ (main report), Letöltés
  • 2 – Annex 1 – State of EU digital transformation in 2025: progress and horizontal recommendations, Letöltés
  • 3 – Austria short country report, Letöltés
  • 4 – Belgium short country report, Letöltés
  • 5 – Bulgaria short country report, Letöltés
  • 6 – Croatia short country report, Letöltés
  • 7 – Cyprus short country report, Letöltés
  • 8 – Czechia short country report, Letöltés
  • 9 – Denmark short country report, Letöltés
  • 10 – Estonia short country report, Letöltés
  • 11 – Finland short country report, Letöltés
  • 12 – France short country report, Letöltés
  • 13 – Germany short country report, Letöltés
  • 14 – Greece short country report, Letöltés
  • 15 – Hungary short country report, Letöltés
  • 16 – Ireland short country report, Letöltés
  • 17 – Italy short country report, Letöltés
  • 18 – Latvia short country report, Letöltés
  • 19 – Lithuania short country report, Letöltés
  • 20 – Luxembourg short country report, Letöltés
  • 21 – Malta short country report, Letöltés
  • 22 – Netherlands short country report, Letöltés
  • 23 – Poland short country report, Letöltés
  • 24 – Portugal short country report, Letöltés
  • 25 – Romania short country report, Letöltés
  • 26 – Slovakia short country report, Letöltés
  • 27 – Slovenia short country report, Letöltés
  • 28 – Spain short country report, Letöltés
  • 29 – Sweden short country report, Letöltés

Forrás:
A digitális évtized helyzetéről szóló 2025. évi jelentés; Európai Bizottság; 2025. június 16. (uniós gépi fordítás)
State of the Digital Decade 2025 report; European Commission; 15 June 2025 (hivatalos változat)

Digitális évtized 2025: az Európai Bizottság tematikus jelentései

Forrás: Európai Bizottság; 2025. június 16.

Digitális évtized 2025: Magyarország

„Magyarország nagyon jó digitális infrastruktúrával rendelkezik, de a közelmúltbeli előrelépések ellenére még mindig lemaradásban van a vállalkozások digitalizálása terén, míg az e-egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés az uniós átlag felett van. Magyarország mérsékelt ambíciókat támaszt a digitális évtizedhez való hozzájárulásában, nemzeti célokat tűzött ki, amelyek 43%-a teljes mértékben összhangban van az EU 2030-as céljaival. Az ország jól halad a kitűzött célok felé, amelyek 75%-a a tervek szerint halad (a 8 elemzett kitűzött cél 2024-es teljesítése alapján). Magyarország az Európai Bizottság által 2024-ben kiadott 16 ajánlás 13%-át új intézkedésekkel valósította meg.
2024-ben Magyarország továbbra is előrelépéseket tett a szélessávú internetkapcsolatok bővítése, az alapvető 5G-lefedettség kiterjesztése és a kkv-k digitalizációjának előmozdítása, különösen a felhőalapú technológiák bevezetése terén. Ugyanakkor továbbra is jelentős kihívások állnak fenn a digitális készségek területén, különösen a magyar vállalkozások által alkalmazott fejlett technológiák, például a mesterséges intelligencia bevezetése terén. Magyarország digitális politikája a legfontosabb közszolgáltatások digitalizálásának javítására és a digitális készségek fejlesztésére összpontosít.
…
Ajánlások
– A kkv-k digitalizálása: Új támogatási programok és ösztönzők révén folytatni kell az erőfeszítéseket a kkv-k digitális átalakulásának felgyorsítása érdekében, méretüktől függetlenül, és növelni kell a meglévő programokhoz rendelkezésre álló forrásokat.
– IKT-szakemberek és fejlett készségek: Szorosan figyelemmel kell kísérni a meglévő intézkedések végrehajtását, hogy rövid távon növekedjen az IKT-szakemberek száma, és folytatni kell az intézkedéseket a nők arányának növelése érdekében az IKT-szakmákban; fokozni kell az erőfeszítéseket a kiberbiztonsági készségek hiányának csökkentése érdekében
– E-azonosító: Az eIDAS rendelet szerinti e-azonosító rendszerről értesíteni kell a Bizottságot.
– Fejlett technológiák elterjedése: Támogatni kell a fejlett digitális technológiák (különös tekintettel a mesterséges intelligenciára és a felhőalapú technológiákra) vállalatok általi átvételét olyan helyi ökoszisztémák létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a technológiák és a bevált gyakorlatok elterjedését az egész üzleti szektorban.
Alapvető digitális készségek: Fel kell gyorsítani az ország erőfeszítéseit a digitális szakadék áthidalására olyan befogadási politikák kidolgozásával és azokba való befektetéssel, amelyek a kiszolgáltatott csoportokra, például az alacsonyabb szintű formális végzettséggel rendelkezők és a vidéki területeken élők csoportjára összpontosítanak.
– Kiberbiztonság: Folytatni kell az erőfeszítéseket a folyamatosan változó fenyegetések kezelése érdekében, különösen a vállalkozások és a közigazgatás esetében
– Digitális közszolgáltatások: Fel kell gyorsítani a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott közszolgáltatások digitalizálását.
– E-egészségügy: A polgárok számára hozzáférhetővé kell tenni az orvosi vizsgálatok képeit az ország online hozzáférési szolgáltatáson keresztül, bővíteni kell az egészségügyi adatok elérhetőségét az állami és magán geriátriai ápolási otthonok bevonásával, meg kell erősíteni az online hozzáférési szolgáltatásba való bejelentkezés hitelesítési módszerét egy bejelentett vagy előzetesen bejelentett eID-rendszer használatával, és biztosítani kell, hogy minden hozzáférési mód megfeleljen a webes akadálymentességi irányelveknek.
– Intelligens zöldítés: A digitális szereplők támogatása hálózati infrastruktúrájuk zöldebb, kevésbé energiaigényes megoldásokra való átállásának felgyorsítása érdekében.”

Forrás:
Short Country Reports 2025 – Hungary; European Commission; 16.06.2025

Digitális közigazgatás, digitális politika

Adóigazgatási digitalizációs és digitális transzformációs kezdeményezések – OECD-jelentés

„A „Tax Administration Digitalisation and Digital Transformation Initiatives” (Adóigazgatás digitalizálása és digitális átalakulási kezdeményezések) című jelentés összefoglalja az OECD Adóigazgatási Fórum (Forum on Tax Administration, FTA) 54 tagjának kezdeményezéseit az Inventory of Tax Technology Initiatives (ITTI) adatai alapján. Az összesítés az FTA és kilenc nemzetközi és regionális adóügyi szerv együttműködésének eredménye. Több mint 100 joghatóságtól származó, a technológia adóigazgatásban való globális alkalmazásáról szóló gazdag információkat tartalmaz, és elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson az adóigazgatásoknak a lehetséges hazai reformok mérlegelésekor, valamint hogy segítse azonosítani, hol lehet a legértékesebb a jövőbeli együttműködés az adóigazgatások között.”

Forrás:
Tax Administration Digitalisation and Digital Transformation Initiatives; OECD; DOI: 10.1787/c076d776-en; 2025. június 17.

Egyes sajtóhírekkel ellentétben nem szűnik meg a TAJ-kártya

„Egyes sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés nem a TAJ-kártyát, hanem az úgynevezett TB-kiskönyvet érinti.

Az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról elnevezésű dokumentum a tb-kiskönyv hivatalos megnevezése, amit Az elektronikus nyilvántartásra való áttérés jegyében megszüntetnek, derül ki a Magyar Közlöny 2025. június 16-i számából.

A kormány az egészségügyi ügyek intézését már egy ideje az Egészségablak nevű applikációba irányítja, de a Digitális Állampolgárság applikációban is sok minden elintézhető. Korábban többször szó volt róla, hogy a TAJ-kártya funkcióit az e-személyi fogja kiváltani, azonban a mostani rendeletben erre nem történik utalás.”

Forrás:
Egyelőre marad a TAJ-kártya; Országos Kórházi Főigazgatóság; 2025. június 17.
Lásd még:
1200/2025. (VI. 16.) Korm. határozat a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolvány megszüntetéséhez és a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos adatok elektronikus nyilvántartása kialakításához szükséges forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár

Technika, tudomány, MI

Az Óbudai Egyetem Mesterséges Intelligencia Stratégiája – AI Campus: A felsőoktatás mesterséges intelligencia által vezérelt korszakának alakítása

„A mesterséges intelligencia (AI) napjaink digitális forradalmának középpontjában áll, jelentős hatást gyakorol az oktatásra, kutatásra, gazdaságra és társadalomra egyaránt. Az Óbudai Egyetem az AI technológiákban rejlő lehetőségekre és kihívásokra, intézményi szinten alakította ki átfogó Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely célul tűztük ki az AI eszközök felelős, etikus és hatékony integrálását az egyetem minden működési területére – hangsúlyozta Prof. Dr. Kovács Levente rektor a stratégiát bemutató eseményen.

Az AI nem új keletű jelenség: gyökerei az 1950-es évekig nyúlnak vissza, és fejlődése hosszú időn át akadémiai körökben zajlott. A Budapest Műszaki Főiskola – az Óbudai Egyetem jogelődje – is hozzájárult az AI területéhez, különösen a fuzzy logika és annak alkalmazásai révén. Az elmúlt évek technológiai áttörései – mint a GPT-modellek vagy multimodális rendszerek – azonban új korszakot nyitottak az AI társadalmi alkalmazásában. Magyarország 2020-ban elindította a „Mesterséges Intelligencia Stratégia 2020-2030” programot, melyhez az Óbudai Egyetem aktívan kapcsolódik. Az egyetem hisz abban, hogy a tiltás helyett a „kreatív alkalmazkodás” a jövő útja.- emelte ki a rektor.

Az AI alkalmazása – megfelelő keretek között – képes fokozni az oktatás és kutatás hatékonyságát, támogatni az innovációt és javítani az adminisztratív működést. Az AI használata ugyanakkor új etikai és adatvédelmi kérdéseket is felvet, melyekre tudatosan reflektálni kell.

A stratégia öt fő pillér köré épül:

• Oktatás és képzés fejlesztése: AI eszközök bevezetése a tananyagfejlesztésbe, új számonkérési formák (pl. projektalapú értékelés), valamint AI-tudatosságot növelő képzések létrehozása minden képzési szinten.

• Kutatás és innováció támogatása: AI Kompetencia Központ létrehozása, interdiszciplináris kutatások ösztönzése, kreatív AI alkalmazások fejlesztése.

• Adminisztratív és támogató rendszerek fejlesztése: AI alapú asszisztensek bevezetése, rutinfeladatok automatizálása, oktatási és ügyviteli hatékonyság növelése.

• Etikai és jogi megfelelés: világos irányelvek az AI-eszközök használatára, plágiumellenőrzés, adatvédelem biztosítása, átlátható szabályozás.

• Társadalmi felelősség és nemzetközi szerepvállalás: AI társadalmi hatásainak elemzése, együttműködés hazai és nemzetközi partnerekkel, jógyakorlatok megosztása.

A stratégia részeként az egyetem oktatóit, hallgatóit és adminisztratív munkatársait AI-eszközök használatára készítjük fel, tréningek és képzések révén. Létrejön az AI nagyköveti rendszer és az AI squad, melyek biztosítják az ismeretek áramlását és a technikai támogatást. Emellett fejlesztések zajlanak az infrastruktúra terén is, például zárt AI-platformokat és adatközpontokat hozunk létre, valamint cél a saját „ÓE Cloud” kialakítása is – ismertette Prof. Dr. Kovács Levente.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődésére válaszul indította el a Neumann János Informatikai Kar 2025 május-júniusban a 36 órás Generative AI Bootcamp képzést, amely átfogó betekintést nyújt az AI korszerű megoldásaiba, elméleti hátterébe és gyakorlati felhasználásába. A program első felében a résztvevők megismerik az AI jelenlegi helyzetét, az alapmodelleket, a nagy nyelvi modellek működését és a prompt engineering alapjait. A második szakaszban a gyakorlati alkalmazások kerülnek előtérbe: chatbotfejlesztés, no-code/low-code eszközök, valamint intelligens ügynökök létrehozása.

Az Óbudai Egyetem célja, hogy az AI oktatásban és kutatásban betöltött kiemelkedő szerepét megerősítse, hozzájárulva a hazai tudásalapú társadalom fejlődéséhez, nemzetközi versenyképességének növeléséhez, valamint a fenntartható, etikus és innovatív digitális jövő kialakításához. Emellett az egyetem a kommunikációs felületein is egyre több AI-generált tartalommal jelenik meg, hogy minél szélesebb körben, életszerű példákon keresztül mutassuk be az AI tudatos használatát, mind edukációs, mind szórakoztató célú tartalmakban – hívta fel a figyelmet a rektor.”

Forrás:
Az Óbudai Egyetem Mesterséges Intelligencia Stratégiája – AI Campus: A felsőoktatás mesterséges intelligencia által vezérelt korszakának alakítása; MTI / Óbudai Egyetem; 2025. június 20.

A generatív mesterséges intelligencia (GenMI) hatása a termelékenységre, az innovációra és a vállalkozói szellemre

„A tanulmány áttekinti a generatív mesterséges intelligencia (GenMI) termelékenységre, innovációra és vállalkozói tevékenységre gyakorolt hatását vizsgáló kísérleti kutatásokat. Kiemeli, hogy az MI milyen mértékben automatizálja a feladatokat, fejleszti a készségeket és alakítja át az üzleti tevékenységeket. Ezenkívül a tanulmány megvitatja az MI szerepét a kreativitás előmozdításában, a kutatás és fejlesztés felgyorsításában, valamint a vállalkozások belépési korlátainak csökkentésében. Tárgyalja a lehetséges problémákat is a bizalom és az emberi szakértelemhez területén. Az eredmények arra utalnak, hogy az MI hatékonysága a felhasználó tapasztalatától és az elvégzett feladattól függ, és az ember-MI együttműködés kulcsfontosságú az Mi hatékonyságában rejlő potenciálk maximális kihasználásához. A vizsgálat azonosítja a jelenlegi kutatások hiányosságait, különös tekintettel az MI hosszú távú üzleti hatásaira és a munkavállalóknak az MI korlátaival kapcsolatos ismereteire, hangsúlyozva a felelősségteljes és hatékony használat irányításához szükséges további tanulmányok szükségességét.”

Forrás:
The effects of generative AI on productivity, innovation and entrepreneurship; Flavio Calvino, Jelmer Reijerink, Lea Samek; OECD, OECD Artificial Intelligence Papers; DOI: 10.1787/b21df222-en; 2025. június 20.

Szakirodalom

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatói

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete a Magyarország digitális országprofilja című Infotablóhoz (2025/18.) kapcsolódóan bemutatja a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatók (DESI) felépítését és szakirodalmi értékelését.”

Forrás:
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatói; Szalay Klára; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2025/20.; 2025. június 10.

A kormányzatok 2025-ben, áttekintés – az OECD jelentése

„A kormányok rendkívül összetett problémákkal terhelt viszonyok közepette működnek. Jelentős demográfiai, környezeti és digitális változások, valamint alacsony bizalom és korlátozott fiskális tér a jellemző.

A hatékony reagáláshoz három területre kell összpontosítani: az egyének méltóságérzetének erősítésére a kormányzattal való kapcsolataikban, a biztonságérzet helyreállítására a gyors társadalmi és gazdasági változások közepette, valamint a kormányzati hatékonyság és eredményesség javítására a gazdaság termelékenységének növelése és az államháztartás helyreállítása érdekében. Ezek a prioritások a zöld átállás irányításában egyesülnek.

A Government at a Glance 2025 bizonyítékokon alapuló eszközöket kínál ezeknek a hosszú távú kihívásoknak a kezeléséhez.

A magas hiányok rávilágítanak a járványt követő korlátozott fiskális mozgásterre

A gazdasági kérdések a polgárok figyelmének középpontjában állnak, azonban a kormányoknak egy kihívásokkal teli fiskális környezetben kell reagálniuk. 2023-ban az OECD-országok átlagos fiskális hiánya a GDP 4,6%-át érte el, szemben a COVID-19-járványt megelőző években (2015–2019) mért 2,9%-kal. A komplex, hosszú távú kihívások kezelése a korlátozott fiskális térben a szűkös erőforrások stratégiai kezelését igényli.

A kormányok fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a közszolgáltatásokban prioritást élvezzenek az emberek igényei

Az OECD-országok egyre inkább átalakítják a közszolgáltatások nyújtásának módját, hogy a felhasználók álljanak a középpontban. A felmérésben részt vevő 28 ország közül 20 olyan szolgáltatási tervezési megközelítést alkalmaz, amely a polgárok életében bekövetkező eseményekre épül. Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív szolgáltatások olyan fontos életesemények köré szerveződnek, mint a gyermek születése, egy szerettünk elvesztése, a nyugdíjba vonulás vagy egy vállalkozás indítása. Azonban csak 13 ország integrálta teljes mértékben a szolgáltatásokat legalább egy életeseményre vonatkozóan, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy az egész életesemény során egyetlen ponton keresztül lépjenek kapcsolatba a kormányzattal.

Az érdekelt felek bevonása stagnál, de a szélesebb körű deliberatív demokratikus kezdeményezések növekednek

Az OECD-országok között az érdekelt felek bevonásának átlagos minősége az elsődleges jogalkotásban kissé javult, a 0-tól 4-ig terjedő skálán 2,0-ról 2,3-ra emelkedett 2014 és 2024 között. A hagyományos mechanizmusok mellett a kormányok deliberatív demokratikus gyakorlatokat is alkalmazhatnak – például állampolgári gyűlések, esküdtszékek és nyilvános párbeszédek formájában – a komplex vagy hosszú távú politikai kihívások kezelésére. 1979 és 2023 között az OECD 716 ilyen folyamatot regisztrált, amelyek 20%-a (148) 2021 és 2023 között történt.

A kormányok még nem használják ki teljes mértékben a digitális eszközöket és adatokat a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében

Az adatok, a digitális eszközök és a mesterséges intelligencia mind hatékonyságnövelési lehetőségeket kínálnak. Az OECD-országok átlagosan 0,61 pontot érnek el a digitális kormányzati indexen (0-1 skálán), de javíthatnának digitális politikai kereteiken, kormányzati szintű megközelítéseiken és az adatok stratégiai eszközként való felhasználásán. Átlagosan az OECD-országok kormányainak nagy értékű adatkészleteinek csak 47%-a nyilvánosan hozzáférhető, ez az arány az oktatásban 37%-ra, az egészségügyben és a szociális jóléti szolgáltatásokban pedig 42%-ra csökken.

A zöld átálláshoz még mindig jelentős előrelépés szükséges a kormányzati eszközök és politikák terén

A zöld átállás irányítása tartós, hosszú távú elkötelezettséget, megerősített intézményi kapacitásokat és széles körű társadalmi konszenzust igényel. A különböző eszközök közül a zöld közbeszerzési (GPP) keretrendszereket az OECD 38 országából 35 fogadta el. Azonban csak 3 ország dolgozott ki módszertant a közbeszerzési gyakorlatok környezeti hatásának – például a megtakarított CO₂-kibocsátás – mérésére, míg további 11 ország jelenleg dolgozik ezen.

Mit tehetnek a kormányok?

Erősítsék az emberek igényeinek és véleményének beépítését a politikai döntéshozatalba és a szolgáltatásnyújtásba.
Az emberekkel való aktív együttműködés, a közintézményekben és a polgárok felé való elszámoltathatóság erősítése, valamint az emberközpontú közszolgáltatások nyújtása kulcsfontosságúak az egyének méltóságérzetének erősítésében a kormányzattal való kapcsolataikban. Ez magában foglalja az érdekelt felek és a polgárok bevonását a jogalkotási folyamatba és a közszolgáltatások tervezésébe, valamint a közszolgálati integritási normák hatékonyabb végrehajtását.

A gyors társadalmi és gazdasági változások közepette a biztonságérzet helyreállítása
Mivel az emberek egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a biztonságra – a gazdasági stabilitástól a zöld átállásig –, a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a polgárok és a társadalom egésze jobban fel legyen készülve a lehetséges kockázatokra. Ez például az igazságszolgáltatáshoz való méltányos hozzáférés erősítésével, az oktatási és képzési lehetőségek biztosításával, valamint a kibocsátási célok és a környezeti hatástanulmányok végrehajtásával érhető el.

Az összes rendelkezésre álló eszköz potenciáljának kihasználása a kormányzati hatékonyság és a gazdaság termelékenységének növelése érdekében
A kormányoknak többirányú megközelítést kell alkalmazniuk a közszféra hatékonyságának növelése és a termelékenység szélesebb körű javítása érdekében. Ehhez szükség van a szabályozás egyszerűsítésére, az adatok és a mesterséges intelligencia potenciáljának kiaknázására a kapcsolódó kockázatok kezelése mellett, a készségekbe való befektetésre, valamint a költségvetési és beszerzési rendszerek optimalizálására. A nyílt kormányzati adatok hozzáférhetőségének, rendelkezésre állásának, biztonságának és újrafelhasználhatóságának biztosítása szintén elengedhetetlen a haladás előmozdításához, különös tekintettel a mesterséges intelligencia kormányzati és társadalmi szintű további elterjedésének támogatására.”

Forrás:
Government at a Glance 2025; OECD; DOI: 10.1787/0efd0bcd-en; 19 June 2025

Az IKT-ágazat, a tartalom- és médiaszektor, valamint az információs iparágak OECD-meghatározásai az ISIC Rev. 5 alapján

„Az információs és kommunikációs technológia (IKT) szektor a digitális átalakulás gerincét képezi. Emellett, bár a gazdaság digitalizálása különböző mértékben kiterjed minden szektorra, különösen elterjedt a tartalom- és médiaszektorban. Ez a két erősen digitalizált szektor együttesen alkotja az információs iparágakat, egy kulcsfontosságú aggregátumot, amelyet széles körben használnak az országok digitális teljesítményének értékelésére. Az összes gazdasági tevékenység nemzetközi standard ipari osztályozásának (ISIC Rev. 5) 5. felülvizsgálatának közelmúltbeli jóváhagyásával ezeknek a meghatározásoknak a frissítése elengedhetetlen. Az IKT, valamint a tartalom és média meghatározások eredetének rövid áttekintése után ez a dokumentum az ISIC Rev. 5-ben bevezetett legfontosabb változásokat és azoknak az OECD-meghatározások frissítésére gyakorolt hatását vizsgálja. Ezután a meglévő irányelvekkel összhangban bemutatja az új meghatározásokat.”

Forrás:
OECD definitions of the ICT sector, the Content and Media sector, and Information Industries based on ISIC Rev. 5; OECD; DOI: 10.1787/b9576889-en; 2025. június 17.

Megbízható MI-modellek megosztása adatvédelmet fokozó technológiákkal

„Az adatvédelmet növelő technológiák (privacy-enhancing technologies, PET) kritikus fontosságú eszközök a mesterségesintelligencia-modellek közös fejlesztése és megosztása során a bizalom építéséhez, miközben védik a magánéletet, a szellemi tulajdonjogokat és az érzékeny információkat. Ez a jelentés két fő típusú PET-alkalmazási esetet azonosít.
Az első az MI-modellek teljesítményének javítása a bemeneti adatok bizalmas és minimális felhasználásával, olyan technológiákkal, mint a megbízható végrehajtási környezetek, a szövetségesi tanulás (federated learning) és a biztonságos többfelhasználós számítás.
A második az MI-modellek bizalmas közös létrehozásának és megosztásának lehetővé tétele olyan eszközökkel, mint a differenciális adatvédelem, a megbízható végrehajtási környezetek és a homomorf titkosítás (a titkosítás egy olyan formája, amely lehetővé teszi a titkosított adatokon számítások végrehajtását anélkül, hogy először vissza kellene fejteni azokat).
A PET-ek csökkenthetik a további adatgyűjtés szükségességét, megkönnyíthetik az adatmegosztási partnerségeket és segíthetnek az MI-irányítás kockázatainak kezelésében. Ugyanakkor nem csodaszerről van szó. Bár a különböző PET-ek kombinálása segíthet kompenzálni azok egyéni korlátait, a hasznosság, a hatékonyság és a használhatóság közötti egyensúly megteremtése továbbra is kihívást jelent. A kormányok és a szabályozó hatóságok ösztönözhetik a PET-ek bevezetését olyan politikákkal, mint például iránymutatások, szabályozási elkülönített környezetek és K+F támogatás, amelyek elősegíthetik a fenntartható PET-piacok kiépítését és a megbízható MI-innovációt.”

Forrás:
Sharing trustworthy AI models with privacy-enhancing technologies;OECD, OECD Artificial Intelligence Papers; DOI: 10.1787/a266160b-en; 2025. június 17.

E-sport (Képviselői Információs Szolgálat)

„Korábbi, Infokörkép 2019 című háttéranyagunkban külön fejezetben foglalkoztunk az e-sporttal. Mivel egy rendkívül dinamikus és népszerű sportágról beszélünk, az elmúlt hat év számos fejleménnyel és új információval szolgált. Jelen Infojegyzet ezekből igyekszik néhányat körül járni.”

Forrás:
E-sport; Soltész Katalin; Infojegyzet, 2025/24.; Képviselői Információs Szolgálat, Országgyűlés; 2025. június 20.

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet az önkormányzati számlavezetés sajátosságairól

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. június 27-ig várjuk a kozigazgatasiegyeztetes@ngm.gov.hu e-mail címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az önkormányzati számlavezetés sajátosságairól szóló Korm. rendelet
Az államháztartásról szóló törvény módosítása a decentralizált számlavezetés bevezetésével átalakítja az önkormányzatok fizetési számláira vonatkozó szabályozási kereteket. A törvényi keretek mellett a részletszabályok tekintetében végrehajtási rendelet megalkotása is szükséges. Az önkormányzati számlavezetés sajátosságairól szóló Korm. rendelet tervezet technikai szabályai kitérnek az időbeli, az operatív és a működést támogató rendszerekre a gördülékeny átállás és működés elérése és kiteljesítése érdekében.”

Forrás:
az önkormányzati számlavezetés sajátosságairól szóló Korm. rendelet; Nemzetgazdasági Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. június 19.

Módosul a Kiberbiztonsági vhr.

„A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2025. június 27-ig várjuk, a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu email címen.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kiberbiztonsági vhr.) módosításának célja az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv teljes körű implementációjának megvalósítása, emellett a Kiberbiztonsági vhr. rendelkezéseinek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása.”

Forrás:
Kiberbiztonság_vhr; Miniszterelnöki Kabinetiroda, Jogszabálytervezetek; 2025. június 19.