Skip to main content

36. szám, 2025. szeptember 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030)

„Magyarország Kormánya az 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozattal fogadta el Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, valamint a végrehajtáshoz szükséges egyes intézkedéseket a 2025-2030-as időszakra vonatkozóan.

Az MI Stratégiát a Mesterséges Intelligencia Koalíció testülete dolgozta ki széleskörű és alapos előkészítő munkát követően kormányzati szervek, valamint a tudományos és üzleti szféra képviselőinek részvételével. A célkitűzés nem kisebb, mint a globális versenyképesség fenntartása és a rohamos technológiai fejlődés lekövetése.

A stratégia további céljai közé tartozik, hogy Magyarország a régió egyik vezető szereplőjévé váljon az MI-fejlesztésekben és alkalmazásokban, miközben biztosítja a technológia társadalmi hasznosságát, átláthatóságát és emberközpontú működését.

A dokumentum átfogó keretet ad a mesterséges intelligencia hazai elterjesztésének, és évenkénti frissítésével képes rugalmasan követni a gyors technológiai fejlődést. A stratégia több pillérre épül: a szabályozási és etikai keretek megerősítésére, a szükséges infrastruktúra kialakítására, az oktatás és kompetenciafejlesztés támogatására, az adatgazdaság bővítésére, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, valamint az MI-megoldások széleskörű alkalmazására a gazdaságban és a közszolgáltatásokban.

A Kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a mesterséges intelligencia előnyei minden állampolgár számára elérhetőek legyenek. Ennek érdekében a közszolgáltatásokban magyar nyelvű nagy nyelvi modellek és automatizált ügyintézési rendszerek jelennek meg, az egészségügyben pedig MI-alapú diagnosztikai és betegút-optimalizáló megoldások segítik a gyógyítást. Az oktatás terén személyre szabott tanulási utak és digitális asszisztensek támogatják a diákokat, míg a közlekedés és az energiafelhasználás területén az intelligens, fenntartható megoldások kerülnek előtérbe.

A stratégia ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít a gazdasági versenyképesség növelésére is. A kormány célja, hogy a hazai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások, képesek legyenek az MI-technológiák bevezetésére és hatékony alkalmazására. Ezt pályázati források, innovációs központok és nemzetközi együttműködések segítik. Az MI a jövőben a gyártási folyamatok, a logisztika, az agrárium és a pénzügyi szolgáltatások területén is új lehetőségeket nyit meg, ezzel erősítve Magyarország gazdasági növekedését és munkahelyteremtő képességét.

A stratégia három kiemelt területet különít el: az „MI a társadalomért” kezdeményezést, amely a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás és a fenntartható közlekedés fejlesztését célozza; az „MI a technológiáért” programot, amely a kutatás-fejlesztés, a nyílt forráskódú modellek és az autonóm rendszerek támogatását biztosítja; valamint az „MI az üzletért” pillért, amely a vállalkozások digitalizációját és a gazdasági szektor versenyképességének erősítését ösztönzi.

A Mesterséges Intelligencia Stratégia megvalósítása hozzájárul Magyarország GDP-növekedéséhez, a digitális szuverenitás megerősítéséhez és az állampolgárok életminőségének javításához. A kormányzat elkötelezett amellett, hogy az MI alkalmazásai ne csupán technológiai újításokat jelentsenek, hanem a társadalmi innovációt és a fenntartható fejlődést is szolgálják…”

Forrás:
Magyarország bemutatta a 2025–2030-as Mesterséges Intelligencia Stratégiát; Neumann Nkft.; 2025. szeptember 5.
Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2025-2030; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. szeptember 4.

1324/2025. (IX. 3.) Korm. határozat Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának megújításáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről (2025–2030)

„A Kormány
1. elfogadja Magyarország új Mesterséges Intelligencia Stratégiáját (a továbbiakban: Stratégia), és felhívja a nemzetgazdasági minisztert, valamint a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy gondoskodjon a Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: azonnal

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy az érintett miniszterek bevonásával biztosítsák a meglévő és tervezett ágazati, szakpolitikai és intézményi stratégiák illeszkedését a Stratégia célrendszeréhez, és a jelen kormányhatározat végrehajtása során a Stratégia szerinti Intézkedési tervben foglaltak szerint járjanak el;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, érintett miniszterek
Határidő: azonnal

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost, hogy – a feladat- és hatáskörükben érintett miniszterek bevonásával – intézkedjenek a Stratégia végrehajtásának ellenőrzése, évenkénti felülvizsgálata és szükség szerinti aktualizálása érdekében.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, érintett miniszterek
Határidő: azonnal”

Forrás:
1324/2025. (IX. 3.) Korm. határozat Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának megújításáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről (2025–2030); Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1324/2025. (IX. 3.) Korm. határozata Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának megújításáról, valamint a végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről (2025–2030); Magyar Közlöny; 2025. évi 101. szám; 2025. szeptember 3. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

Összeomlás szélén a fővárosi bíróságok a jegyzőhiány miatt

„A fővárosi bíróságokon kritikus szintre jutott a jegyzőhiány, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) működése pedig már az összeomlás szélén áll. Bírák szerint a helyzet nemcsak az ítélkezés minőségét veszélyezteti, hanem a jogállami garanciákat is aláássa.

A jegyzőhiány miatt már a működőképesség határán egyensúlyozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság – derül ki abból a levélből, amelyben Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke sürgős segítséget kért más bíróságok vezetőitől – tudta meg a HVG. A dokumentum szerint a helyzet annyira súlyos, hogy az év végéig a tárgyalások jegyzőkönyvezése saját erőforrásból gyakorlatilag megoldhatatlan.

A fővárosi bírói szervezeten belül nem újdonság a túlterheltség, az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények problémája, ám a nyár óta tovább romlott a helyzet. A PKKB büntető ügyszakán például annyira kevés a jegyző, hogy sokszor a bírák maguk írják le saját tárgyalásaik jegyzőkönyveit, miközben adminisztratív feladatokat is ellátnak. Ez a gyakorlat a jogszolgáltatás minőségét veszélyezteti, hiszen a bíráknak kipihenten kellene döntéseket hozniuk emberek sorsáról, nem pedig többletfeladatokkal terhelve.

Hiába az önkéntes munkavégzés, hiába az iratok kerületi bíróságok közötti mozgatása, a tárgyalásokon diktált jegyzőkönyvek leírási feladatait saját erőforrással előreláthatóan az év végéig csak jelentős csúszással vagy egyáltalán nem tudjuk megoldani – fogalmazott Tatár-Kis Péter.

A törvényszék elnöke levelében heti 30 órás jegyzői segítséget kért más bíróságoktól, és jelezte: a munkát nem ingyen várják el, bár a pontos díjazás még nem ismert. Az Országos Bírósági Hivatal támogatását is bírja az elképzelés, ám sokak szerint a javaslat csak növelné a feszültséget a vidéki és a budapesti munkatársak között. Míg a fővárosi jegyzők önkéntes túlórákban, ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak, addig a vidéki kollégák munkaidőben, pluszpénzért végeznék a PKKB-s jegyzőkönyvezést.

Bírák attól is tartanak, hogy a diktált, majd később leírt jegyzőkönyvek sérthetik a büntetőeljárás alapelveit. Egyesek szerint a rendszer lassabb és kevésbé pontos lenne, mint a helyszínen, valós időben történő jegyzőkönyvezés. A portál forrásai szerint a mostani állapot a bíróság vezetésének mulasztása: éveken át próbálták eltussolni a problémát, ahelyett hogy időben valódi megoldásokat kerestek volna.

Sokkal nagyobb időveszteség egy sok vádlottas ügyben diktálni és azt leíratni valahol valakivel, mint élőben jegyzőkönyvezni. Egy jó jegyzőkönyvvezető 85 százalékban készre írja a jegyzőkönyvet a tárgyalás végére, az igazán profik 95 százalékra – mondta egy bíró.

A helyzet különösen kínos az igazságügyi kormányzat számára is, hiszen a tavalyi reformcsomagot azzal hirdették meg, hogy a béremelés minden gondot orvosol majd. Ezzel szemben a fővárosi bíróságokban továbbra is súlyos a munkaerőhiány, a fizetések messze elmaradnak a várakozásoktól, a munkakörülmények pedig méltatlanok.

A források szerint már apró változtatások – például a megfelelő technikai felszerelés biztosítása, a jegyzői képzés megerősítése és a nyomtatványok egyszerűsítése – is javíthatnának a helyzeten. Ehelyett azonban a rendszer egyre inkább kimerül, és a dolgozók attól tartanak: ha nem lesz gyors és érdemi beavatkozás, a bírósági működés alapjai kerülhetnek veszélybe.”

Forrás:
Összeomlás szélén állnak a fővárosi bíróságok a jegyzőhiány miatt; Index.hu; 2025. szeptember 4.

Európai Unió

Egy évvel a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?

„Egy év telt el azóta, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök bemutatta nagyszabású jelentését az Európai Unió versenyképességéről. A dokumentum 2024 szeptemberében látott napvilágot, és kíméletlen őszinteséggel állította, hogy ha Európa nem változtat gazdasági működésén, akkor „lassú agonizálás” vár rá a globális versenyben. Most, egy évvel később, érdemes számot vetni azzal, mennyi valósult meg a Draghi-jelentés ambíciózus javaslataiból, és milyen irányba mozdult el az európai gazdaságpolitikai gondolkodás.

A jelentés egyik központi üzenete az volt, hogy Európának radikálisan növelnie kell beruházásait a zöld és digitális átállás, valamint a közös védelmi kiadások területén. Draghi évi 750–800 milliárd eurónyi többletforrást tartott szükségesnek, ami az EU GDP-jének 4–5 százalékát jelentené. Ennek előteremtésére a közös kölcsönfelvétel új formáit javasolta, amellyel az unió tagállamai közösen finanszíroznák a stratégiai projekteket. Bár a Bizottság azóta valóban előállt új hitelinstrumentumokkal, például a védelmi ipart támogató SAFE eszközzel, a közös adósság gondolatát a „takarékos” tagállamok – Németország, Hollandia és mások – továbbra is határozottan ellenzik. Így a Draghi által vizionált, nagy léptékű közös befektetési program inkább csak részben és óvatosan indult el.

Fontos hangsúlyt kapott a jelentésben a kutatás és innováció szerepe is. Draghi úgy látta, hogy az Európai Unió jelenlegi programjai, így a Horizon Europe, messze nem képesek kiaknázni a kontinens tudományos potenciálját. A forráshiány miatt a kiváló pályázatok túlnyomó többsége támogatás nélkül marad. Ennek kezelésére a jelentés az uniós kutatási költségvetés legalább megduplázását javasolta, valamint egyszerűbb, gyorsabb pályázati eljárásokat. Egy évvel később valóban érzékelhetők a változás jelei: a készülő FP10, vagyis a következő keretprogram tervezésekor már megjelent a versenyképesség erőteljesebb fókusza, a Bizottság ígéretet tett a bürokrácia csökkentésére és a gyorsabb értékelési folyamatokra. Ugyanakkor a javasolt költségvetési számok elmaradnak a Draghi által említett 200 milliárd eurótól – a most körvonalazódó tervek 139–175 milliárd közötti kerettel számolnak.

A jelentés másik fontos eleme a belső piac kiteljesítése és a bürokratikus akadályok lebontása volt. Draghi szerint az európai vállalatok csak akkor tudnak globális szinten versenyképesek lenni, ha egységesebb, rugalmasabb szabályozási környezetben működhetnek, és ha az iparpolitika támogatja a stratégiai ágazatok – például az energia, a digitális gazdaság vagy a mesterséges intelligencia – fejlődését. E téren is történt némi előrelépés: 2025-ben a Bizottság bemutatta a „Competitiveness Compass” nevű kezdeményezést, amely a Draghi-jelentés szellemiségét próbálja átültetni a gyakorlatba. Ám a tagállamok közötti politikai konszenzus itt is korlátozott, így a folyamat inkább lassú, mint radikális.

Összességében egy év elteltével elmondható, hogy a Draghi-jelentés felrázta az európai döntéshozókat, és több ponton elindította a szükséges reformok előkészítését. Ugyanakkor a legmerészebb elképzelések – a hatalmas közös befektetési alap, a költségvetés radikális növelése vagy a teljes szabályozási újragondolás – még nem valósultak meg. A dokumentum azonban hivatkozási alappá vált, amelyhez képest a politikai viták és kompromisszumok zajlanak. Az, hogy egy év elteltével még mindig napirenden van, azt mutatja: Draghi diagnózisa találó volt, a kérdés csak az, hogy lesz-e elég politikai bátorság a valódi cselekvéshez.”

Forrás:
Egy év a Draghi-jelentés után: merre tart az európai versenyképesség?; Taraczközi Anna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 3.

A legújabb európai médiaágazati kilátások a technológiai innováció és a felhasználóközpontú üzleti modellek felkarolására szólítanak fel

„A legújabb európai médiaágazati kilátások a technológiai innováció és a felhasználóközpontú üzleti modellek felkarolására szólítanak fel

Az Európai Bizottság legújabb európai médiaágazati kilátásai rámutatnak arra, hogy a digitális innováció és a felhasználóközpontú modellek komoly lehetőségeket rejtenek magukban Európa magas színvonalú audiovizuális ágazata számára.

Mivel az ágazat továbbra is gyors ütemben fejlődik, a médiaágazat kilátásai számos kulcsfontosságú betekintést nyújtanak az európai média jövőbeli növekedéséhez, versenyképességéhez, függetlenségéhez és vonzerejéhez: a felhasználókat és a fogyasztókat helyezzék az üzletfejlesztési stratégiák középpontjába, hogy nagyobb közönséget szólítsanak meg; az uniós alapú technológiákba – többek között a mesterséges intelligenciába – történő beruházások és azok elterjedésének növelése; Európa gazdag szellemi tulajdonának hasznosítása, hogy kitűnjön az egyre zsúfoltabb környezetben.

A Bizottság e célból számos kezdeményezést terjesztett elő. 2021 és 2027 között az EU 1,6 milliárd eurót fektet be az ágazatba a Kreatív Európa MEDIA program keretében. A következő többéves pénzügyi keretben a Bizottság javaslatot tesz az „AgoraEU”elnevezésű új programra is, amely 9 milliárd euró értékben támogatja a kultúrát, a médiát és a civil társadalmat, többek között a kulturális és kreatív ágazatok, különösen a média- és audiovizuális iparágak versenyképességének növelése érdekében.

Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az európai média kilátásai 2025-ös kiadása egyértelművé teszi, hogy: az uniós médiaipar szilárd alapokkal rendelkezik, amelyekre építhet – a minőségi filmektől és videojátékoktól kezdve a megbízható hírmédiáig. Az európai tartalmak idei erőteljes jelenléte a La Biennale di Venezia-n a kiválóság bizonyítéka. Több beruházás, vezető technológiai és közönségorientált stratégiák alkalmazása versenyképesebbé és függetlenebbé teheti az uniós médiaágazatot. E növekvő tendenciák és kihívások elfogadása megszilárdíthatja a média egyedülálló szerepét a demokráciában, a kulturális sokszínűségben és a versenyképességben.””

Forrás:
Napi hírek 04 / 09 / 2025; Európai Bizottság; 2025. szeptember 4.
(uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható)
Lásd még:
European Media Industry Outlook shows shifting trends and quality content production; European Commssion, Shaping Europe’s digital future; 2025. szeptember 4.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindul az állami privát felhőszolgáltatás

„A Digitális Magyarország Ügynökség, az IdomSoft Zrt. és a NISZ Zrt. megállapodott az Oracle-lel, így hosszú előkészítést követően elindulhat a Digitális Állampolgárság Programot is kiszolgáló állami privát felhőszolgáltatás. Ez jelentős technológiai előrelépés üzemeltetési szempontból.

Miért jó ez? A privát felhő szolgáltatást kizárólag az állam használhatja, csak az állam által meghatározott környezetben, de a publikus felhővel megegyező szolgáltatásokkal.

Úgy jutunk tehát korszerű felhőszolgáltatáshoz, hogy az alkalmazások és adatok az általunk ismert környezetben maradnak: ez a szolgáltatás a „földön”, a mi adatközpontunkban, leválasztva a publikus felhőökoszisztémáról működik, ami adatvédelmi oldalról kritikus jelentőségű számunkra.”

Forrás:
Digitális Magyarország Ügynökség; LinkedIn; 2025. szeptember 2.

Fix 3%-os lakáshitel: egyszerűbb ügyintézés a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással

„A banki ügyintézés rengeteg papírmunkával jár, de a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segít, hogy gyorsabban és kényelmesebben szerezhesd be a Fix 3%-os lakáshitel felvételéhez szükséges dokumentumokat.

Mit intézhetsz a mobilalkalmazással?

Bejelentett lakóhely és adóazonosító jel igazolása
Az Adattárcában hiteles PDF dokumentumot hozhatsz létre a lakcímkártya-adataidról és az adóazonosító jeledről, amit közvetlenül továbbíthatsz a banknak.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése
A mobilalkalmazásban egyetlen koppintással igényelhetsz digitális erkölcsi bizonyítványt, amelyet akár 24 órán belül kiállítunk, és elküldünk a tárhelyedre.

TB-jogviszony igazolás lekérése
2025. szeptember második felétől a Digitális Állampolgár weboldalon igényelhetsz TB-jogviszony igazolást.

Amíg ez a szolgáltatás nem elérhető, egy igénylőlappal kérhetsz TB-jogviszony igazolást személyesen kormányablakban, postai úton vagy az e-Papír felületén, ahova a Digitális Állampolgár mobilalkalmazásoddal egyszerűen beléphetsz. Az ügyintézéshez szükséged lesz a kitöltött igénylőlapra, személyazonosításra alkalmas igazolványodra, lakcímkártyádra és TAJ kártyádra. Fontos: ha postán küldöd be az igénylőlapot, mellékelned kell az igazolványok másolatát, és meghatalmazásos ügyintézés esetén a meghatalmazás eredeti példányát.
Az igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig érvényes, kiállítása ingyenes.
Az igénylésről bővebben ide kattintva olvashatsz.

Köztartozás-mentesség-, jövedelemigazolás

Személyesen kérheted a NAV ügyfélszolgálatain, vagy elektronikusan az alábbi weboldalon. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással felhasználónév és jelszó megadása nélkül, egyszerűen és biztonságosan jelentkezhetsz be ezen a felületen is.

Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérésről bővebben

Dokumentumok aláírása tanúk nélkül

A mobilalkalmazás segítségével digitálisan aláírhatod a hitelfelvételhez szükséges dokumentumokat. Például a nyilatkozatot arról, hogy a hitelkérelem benyújtásakor és az elmúlt 10 évben nem volt belterületi ingatlanod, büntetlen előéletű vagy, és nincs 5 ezer forintot meghaladó köztartozásod.

Használd ki a digitális állampolgárság előnyeit

Ha még nincs Digitális Állampolgár mobilalkalmazásod, töltsd le, és regisztrálj személyesen vagy online. Takaríts meg időt magadnak, intézd a hivatalos ügyeidet egyszerűen, gyorsan, kényelmesen.”

Forrás:
Fix 3%-os lakáshitel: egyszerűbb ügyintézés a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2025. szeptember 1.

Startolj rá már mobilról is! – Elindult FIX 3% Startolj rá applikáció az androidos készülékeken

„Szeptember 1-én elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb állami otthonteremtési támogatása, az Otthon Start Hitelprogram.

A fix 3%-os kamatozású, maximum 25 éves futamidejű kölcsön akár 10% önerő mellett is igényelhető más családtámogatási eszközökkel, mint a CSOK+, a Falusi Csok, a Babaváró Kölcsön! A fix 3%-os hitel révén az elsőlakás-vásárló 30-40%-kal alacsonyabb törlesztőrészletet fizet, mint azt tenné egy sima banki hitel esetén. Sok esetben pedig ez a törlesztőrészlet kisebb lesz, mint az albérleti díj!

A támogatás elindulásával együtt megérkezett a FIX 3% Startolj rá applikáció, ami segít megtervezni az első saját otthonodhoz vezető utat! Az applikáció elérhető minden Android operációs rendszerrel rendelkező mobiltelefonról, de az Apple tulajdonosoknak sem kell már sokat várniuk! Az alkalmazás az Apple jóváhagyása után az Apple termékeken is elérhető lesz.

Startolj rá a FIX 3% alkalmazásra, és tudj meg mindent a FIX 3%-os lakáshitelről egy helyen! Az applikációban összegyűjtöttünk neked mindent, amit tudnod kell. Az exkluzív funkcióknak köszönhetően ellenőrizheted, hogy jogosult vagy-e a hitelre, és kiszámolhatod várható törlesztőrészletedet is. Ha pedig megszületett a döntésed, segítünk összekészíteni a szükséges dokumentumokat. Töltsd le most, és használd ki a FIX 3% alkalmazás előnyeit bárhol, bármikor!

Töltsd le a Fix 3% Startolj rá alkalmazást és szerezd meg az első saját otthonodat!”

Forrás:
Startolj rá már mobilról is! – Elindult FIX 3% Startolj rá applikáció az androidos készülékeken; Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2025. szeptember 2.
FIX 3% Startolj rá; Google Play

György István: új mérföldkőhöz érkezett az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése

„Az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszer (E-ING) kifejlesztése a magyar közigazgatás történetének 2019-ben indult legnagyobb és legkomplexebb informatikai rendszerfejlesztése új mérföldkőhöz érkezett, a fővárosi hivatalokban is megkezdődött a rendszer használata – mondta György István, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.

A KTM tájékoztató eseményén, amelyen a Budapesti és a Magyar Ügyvédi Kamara vezetői mellett ügyvédek és jogtanácsosok és a jogászi hivatásrend más tagjai vettek részt.

György István elmondta, az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése évente milliós nagyságrendű eljárást érint, a magyar ingatlan-nyilvántartás 19 millió tulajdoni lapot kezel. Idén nyáron fokozatosan a vármegyei földhivatalokban, utolsóként szeptember elejétől a budapesti földhivatalokban is elkezdték a rendszer használatát, amely jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti és költséghatékonyabbá is teszi majd az ingatlan-nyilvántartási eljárást.

Emellett már a tulajdoni lapokat is az új rendszerben érhetik el a felhasználók – ismertette.

Az E-ING projekt keretében elkészült új informatikai rendszer bekapcsolása ütemezetten történik, így az elektronikus ügyintézésre történő teljes átállás is ennek megfelelően több lépcsőben valósul meg – mondta. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer azért is számít az eddigi legkomplexebb informatikai fejlesztésnek, mivel mintegy 12 állami informatikai felülettel van összeköttetésben, mint az országos cégnyilvántartás, személyi adat- és lakcímnyilvántartás, biztonsági azonosítási és fizetési rendszerek, az ügyvédi és közjegyzői kamarák nyilvántartásai vagy a digitális állampolgárság alkalmazás (DÁP).

Az E-ING a korábban több mint 20 évig szolgáló TAKARNET rendszert váltja fel – tette hozzá. Elhangzott, hogy a tervek szerint decembertől az ügyvédek is hozzáférhetnek az E-ING felülethez, így közvetlenül, online nyújthatnak be beadványokat, és egy bő féléves átmeneti időszak után már csak az elektronikus ügyintézés lesz elérhető, felváltva a papíralapú ügyintézést.

Tóth Balázs, a KTM Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztályának vezetője elmondta, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer 2019-ben a KÖFOP program keretében indult 16,1 milliárd forintos forrással. A 2023-ban lezárult fejlesztési szakaszt követte az implementációs időszak, és most a harmadik ütem – az üzemeltetési szakasz, illetve a rendszer finomhangolása – vette kezdetét.

A felhőalapú szolgáltatási rendszer bármilyen webes felületről elérhető, operációs rendszertől függetlenül, az azonosítás ügyfélkapun (Ügyfélkapu+, DÁP) keresztül történik. A négy nagy modullal (ingatlan-nyilvántartás, földmérés és térképészet, földforgalmi eljárások és mezőgazdasági-hatósági eljárások) rendelkező informatikai rendszer bevezetése egymásra épülve több lépcsőben történik. Első lépésként az E-ING kormányhivatali ügyintézői oldala (back-office) indult el, amely az ügyek feldolgozását érinti. A földforgalmi hatósági eljárások ügyintézése az ügyfelek részéről egyelőre az eddigi rend szerint történik – a kérelmeket továbbra is papíralapon kell benyújtani, és az eddigiek szerint értesülnek az ügyfelek a döntésről.

Folyamatosan zajlik az infrastruktúra biztonsági tesztelése, hogy az állami informatikai rendszereket ne terheljék túl – mondta, hozzátéve, hogy eddig több százezer ingatlan-nyilvántartási eljárást zártak le az új rendszerrel. A csütörtöki budapesti rendezvénnyel kezdetét vette egy több hetes roadshow, amellyel a vármegyei ügyvédi kamarák szervezésében segítik a rendszer használóit az átálláshoz szükséges információkkal. A jogászok számára a Lechner Nonprofit Kft. rövid oktató videót készített a rendszerről.”

Forrás:
György István: új mérföldkőhöz érkezett az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése; Infotér / MTI; 2025. szeptember 5.

Otthon Start Program hatósági bizonyítvány nélkül

„Otthon Start Program – Az egyszerűsített ügyintézésnek köszönhetően nincs szükség az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igénylésére

Az Otthon Start Program jelentős könnyítéseket vezetett be az igénylők számára az ügyintézés során, ugyanis a korábbi gyakorlattól eltérően a FIX 3% Lakáshitel igénylése esetén már nincs szükség a Lechner Tudásközpont által kiállított tulajdoni igazolásra. Ezzel összhangban a társaság már nem állít ki ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt az Otthon Start programban előírt feltételek igazolásához.

Az Otthon Start programhoz kapcsolódóan hatályba lépett 227/2025. kormányrendelet részletesen leírja a FIX 3%-os hitel igénylésének menetét és feltételeit. A jogszabály értelmében a szeptember 1-jén elindult Otthon Start lakáshitel igényléséhez szükséges feltételek igazolása a kérelmező részéről nyilatkozattal történik. A bank az ügyintézés folyamán az ügyfél tulajdoni viszonyait az ingatlan-nyilvántartási rendszer segítségével közvetlenül vizsgálhatja, így az állampolgároknak – a korábbi lakástámogatások, így például a CSOK+ igénylésétől eltérően – semmilyen igazolás kapcsán nem szükséges a Lechner Tudásközponthoz fordulniuk.

A hitelfelvételhez szükséges nyilatkozat a kormányrendelet mellékleteként érhető el, és az igénylés során nyújtható be a hitelintézeteknél.

Az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány egyéb – más jogszabályok által előírt – esetekben továbbra is szolgáltatható.”

Forrás:
Otthon Start Program hatósági bizonyítvány nélkül; Lechner Tudásközpont; 2025. szeptember 4.

Technika, tudomány, MI

Ördög a részletekben : Az uniós MI-rendelet végrehajtási szabályai

„Azoknak, akik kevésbé ismerik az MI-rendeletet, talán meglepő lehet, hogy a szöveg messze nem szabályoz minden részletet, és jelenleg több tucatnyi végrehajtási dokumentum készül hozzá. Ebben a blogbejegyzésben igyekszem összeszedni, hogy mik is ezek a végrehajtási jellegű normák és „kvázi-normák”.

Mint az köztudomású, az MI-rendelet „horizontális” jellegű, a mesterséges intelligenciának minden válfaját átfogóan szabályozni kívánó jogszabály. Ennek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnye, hogy egy dokumentumban találhatjuk meg az összes MI-re vonatkozó magas szintű szabályt, (persze néhány kivétellel, mint egyes termékkörök, pl. az autók vagy olyan területek, mint a katonai alkalmazások). Hátránya ugyanakkor, hogy emiatt a szövegezése értelemszerűen eléggé általános, az egyes specifikus területeken használt „vertikális” részletszabályokat más, végrehajtási jellegű normák vagy kvázi-normák fogják majd tartalmazni.

Ennek például az a gyakorlati következménye, hogy amikor konferenciákon megkérdezik tőlem az MI-ben érintett cégek, hogy az MI-rendelet hogyan szabályozza a területüket, akkor kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy nem tudom, mert a részletek csak később fognak megszületni.

Ebben a blogbejegyzésben elsősorban az articialintelligenceact.eu oldal alapján azt igyekszem összefoglalni dióhéjban, hogy mik is ezek a végrehajtási jellegű normák, és milyen területeket fognak érinteni. Elöljáróban három dolgot jegyeznék meg. Először is nem tudok mindegyik ilyen normáról beszélni, mert a legszolidabb becslések szerint is a százat elérő számú dokumentumhalmazról van szó. Másodszor, bár a normák megalkotásában legalább négyféle szervezet vesz részt (Bizottság, AI Office, szabványosító szervezetek és ad hoc testületek), a Bizottságnak mindenképpen kulcsszerepe van vagy már a megalkotásukban is, vagy a jóváhagyásukban. Harmadszor fontos megjegyzés, hogy a háromféle normacsoportból (összesen hatféle norma vagy inkább dokumentumtípus) csak az első csoport kemény jog („hard law”), a többi csak „soft law”-nak tekinthető. Abba, hogy mi a különbség a kettő közt, részleteiben nem mennék bele, a lényeg az, hogy az egyik formális és kötelező jogalkotási produktum, a többi pedig általában vagy „nagyon erős” vagy „gyenge” ajánlás, amelyet esetleg formálisan megerősít egy másik.

„Kemény jog”: a Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusai (delegated and implementing acts)

Az első csoportot a Bizottság kétféle normája képviseli, amely mindkettő „kemény jog”, azaz közvetlenül kötelező. Ez a két instrumentum az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz) 290. és 291. cikkeiben van nevesítve. A 290. cikkben a felhatalmazáson alapuló rendeletről ezt olvassuk: „a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A 291. cikk pedig a végrehajtási rendeletről azt írja, hogy ezek az Uniós jogszabályok „egységes feltételek szerint” történő végrehajtására szolgálnak.

Az MI-rendelet lényegében négy témakörben ad felhatalmazást a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló rendelet megalkotására.

  1. Mindjárt ilyen a Rendelet 6. és 7. cikkeiben található magas kockázatú rendszerek, illetve ezen rendszerekhez kapcsolódó néhány fontos részletszabály megalkotása. A 7. cikk alapján a Bizottság magas kockázatú rendszereket leíró III. melléklet módosítására kap falhatalmazást.
  2. A 11. cikk ugyanezt a széles hatáskört a magas kockázatú rendszerek műszaki dokumentációjának (IV. melléklet) módosítására adja meg.
  3. A Bizottság széles körben módosíthatja az V. melléklet által szabályozott EU megfelelőségi nyilatkozat tartalmát.
  4. Az általános célú MI-modellekkel kapcsolatban a besorolási szabályokat és az ezeket részletező XIII. mellékletet módosíthatja, illetve részletezheti (alkothat további szabályokat) a Bizottság.

Még ennél is lényegesebb hatásköröket találhatunk a végrehajtási jogi aktusok tekintetében. Ezeket a Rendelet féltucatnyi helyen emlegeti, de alapvetően két fontos témakörben.

  1. Az első, hogy a Rendelet III. fejezetének (magas kockázatú rendszerek) szinte teljes szövegére felhatalmazza a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok kibocsátására. Így például a III. fejezet 2. szakaszában található rendelkezésekre, (magas kockázatú rendszerek követelményei) vonatkozóan a Bizottság nagyon széles körű felhatalmazást kapott ún. „közös előírások” megalkotására (41. cikk (1)). A felhatalmazás kontextusából arra lehet következtetni, hogy ez elsősorban akkor lehetséges, ha egy fontos kérdésben nem született meg még szabvány, amelyet a Rendelet a műszaki részletkérdéseket illetően a legfontosabb normatív eszköznek tekint.
  2. A másik fontos területe a végrehajtási jogi aktusoknak a gyakorlati kódexek (ld. a következő pontot) jóváhagyása. A Bizottság ilyen normával üti rá a pecsétet az egyébként külső szakemberek és szervezetek bevonásával létrehozott gyakorlati kódexekre, például az általános célú MI modellek szolgáltatóinak kötelezettségét részletező kódexre.

A két esetkör arra utal, hogy a végrehajtási jogi aktusok tulajdonképpen hidat képeznek a soft law és a hard law közt, hiszen egyfelől ideiglenesen helyettesítik a soft law-t, (a szabványokat), illetve megerősítik a gyakorlati kódexek normatív státuszát azzal, hogy azok tartalmát jóváhagyják.

„Félkemény jog” – erős ajánlások: harmonizált szabványok és gyakorlati kódexek (codes of practice)

A Rendelet 112. preambulumbekezdése szerint „[a] szabványosításnak kulcsszerepet kell játszania abban, hogy az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében megfelelő műszaki megoldások álljanak a szolgáltatók rendelkezésére, a technika mindenkori állásának megfelelően, az uniós piac versenyképességének és növekedésének előmozdítása érdekében.” A szabvány követése természetesen nem kötelező, de vélelem szól a jogszabályi megfelelés mellett, amennyiben egy adott szolgáltató követi a szabvány előírásait.

A Bizottság már 2021-ben kiadott néhány kérést az Európai Szabványosítási testületeknek (ESO, European Standardisation Organisations), a CEN-nek ( Committee for Standardization) és a CENELEC-nek (European Committee for Electrotechnical Standardization) bizonyos témakörökben szabványok kidolgozására. 2024-ben azután felállt a JTC 21 testület és ezen belül öt munkacsoport, amely több tucatnyi területen igyekszik szabványokat kidolgozni részben a nagy nemzetközi szabványosító szervezettel az ISO-val, részben a nemzeti szabványügyi testületekkel együttműködve. Az egyes konkrét szabványok szövegezésének előrehaladását ezen az oldalon lehet nyomonkövetni. Jelenleg 26 témakörben folyik szabványírás. Csak illusztrációul, például a prEN ISO/IEC 23282 számon folyik a természetes nyelvfeldolgozást végző rendszerek értékelésére vonatkozó szabvány kidolgozása, amelynek végleges szövegéről a szavazás 2026 januárjában várható.

A szabványok „közeli rokonai” (azaz „erős ajánlásnak” tekinthetők, és bizonyos értelemben „szabványhelyettesítők”) a gyakorlati kódexek. Bár gyakorlati kódexeket elvileg bármilyen témakörben ki lehet dolgozni, beszédes, hogy a rendelet az általános célú modellek fejezeten belül definiálja a gyakorlati kódexek fogalmát (56. cikk (1)). („Az MI-hivatalnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását annak érdekében, hogy hozzájáruljon e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve a nemzetközi megközelítéseket”). Mint az ismeretes, eddig egy, nagyon fontos gyakorlati kódex készült el (parázs viták és feszültségek közepette), az általános célú MI-modellek gyakorlati kódexe, amely a nagy genAI cégek számára fogalmaz meg kötelezettségeket.

„Puha jog” – gyenge ajánlások: Iránymutatások (guidelines) és magatartási kódexek (codes of conduct)

Az iránymutatások a rendelet egyes rendelkezéseit értelmező ajánlások, „puha jogi” instrumentumok. Készülhetnek egyes ügyekre vonatkozóan a rendelet kötelezettjeinek (57. cikk (17)), vagy az illetékes nemzeti hatóságok (57. cikk (12)) kérésére, vagy a Bizottság (MI hivatal) kezdeményezésére. Az iránymutatást ugyan a Bizottság adja ki, de a Rendelet szerint a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület dolgozza ki szakmailag (66. cikk e) i)).

Tudomásom szerint eddig két iránymutatás készült el (mindkettő 2025 februárjában), az egyik a tiltott MI gyakorlatokról, a másik pedig a mesterséges intelligencia fogalmáról és megkülönböztetéséről a „szimpla szoftverektől”.

Végül az MI-rendelet lehetőséget ad önkéntes magatartási kódexek kidolgozására. Ez a rendeletben a „legpuhább” instrumentum. A lehetőséget a rendelet 95. cikke tartalmazza, alapvetően kétféle forgatókönyv szerint. Egyrészt akkor, ha az egyébként nem nagy kockázatú rendszerekre valamilyen szolgáltató vagy alkalmazó a nagy kockázatúakra vonatkozó követelményeket szeretné önként alkalmazni, másrészt olyan, főként társadalmi és környezeti hatásokat kezelő önkéntes vállalásokként, amelyekben a szolgáltatók olyan kérdéseket rendezhetnek (tehetnek önkéntes vállalásokat), mint az inkluzivitás vagy az MI-jártasság kezelése. Tudomásom szerint ilyen önkéntes kódex még nem készült.

A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt részeként készült, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

Forrás:
Ördög a részletekben; Ződi Zsolt; Ludovika.hu, ITKI blog; 2025. szeptember 2.

Apertus: nyílt forráskódú, nyilvános mesterségesintelligencia-rendszer az adatvédelem jegyében, Svájcból

„Svájc bemutatja az Apertust: egy nyílt forráskódú, nyilvános LLM-modell az adatvédelem jegyében

Mi az Apertus, és miért különleges?

  • A Svájci Szövetségi Műszaki Egyetemek (EPFL és ETH Zürich) valamint a Svájci Nemzeti Szuperszámítóközpont (CSCS) közös fejlesztése az Apertus, egy teljesen nyílt, többnyelvű nagy nyelvi modell (LLM), amely átláthatóság, inklúzivitás és jogkövetés alapon készült.
    (CyberInsider, Swiss AI)
  • Az „Apertus” név a latin „nyitott” szóból származik, mellyel a modell nyitottságára utalnak.
    (The Verge, Swiss AI)

Fejlesztési háttér és hozzáférhetőség

  • A modell fejlesztését a Swiss AI Initiative keretében hajtották végre — közpénzből, az ETH Domain irányítása alatt. A tanítás több mint 10 millió GPU órás kapacitást igényelt, amit a CSCS “Alps” szuperszámítógépe biztosított.(CyberInsider, Swisscom, ETH Zürich)
  • Az „Alps” rendszer különlegessége, hogy 100 %-ban karbonsemleges elektromos áramot használ, és több mint 10 000 NVIDIA Grace Hopper Superchipet tartalmaz – egy együttműködés eredménye az NVIDIA és az HPE/Cray cégekkel.

Nyelvi sokszínűség és technikai paraméterek

  • A modell 15 billió tokenen készült, több mint 1 000 nyelvet lefedve. Ebből mintegy 40% nem angol – kis lélekszámú nyelvek is jelen vannak, mint a svájci német vagy a rétoromán (Romansh).
    (CyberInsider, Swiss AI, www.watson.ch/, The Verge)
  • Két modellváltozat érhető el: 8 milliárd és 70 milliárd paraméteres, az előbbi ideális oktatási vagy kisebb szervezeti felhasználásra, míg az utóbbi nagyobb léptékű alkalmazásokhoz is megfelelő.
    (CyberInsider, Swisscom, The Verge)

Átláthatóság, etikai megfelelés és szabályozások

  • A modell teljes fejlesztési folyamata – architektúra, tanítási adatok, modellsúlyok és checkpoint-ok is – nyilvános és dokumentált. Minden forráskód és anyag Apache 2.0 licence alatt érhető el, ami kereskedelmi felhasználást is lehetővé tesz.
    (CyberInsider, Swisscom, EPFL Hírek)
  • Az Apertus kizárólag nyilvánosan elérhető adatokat használ, szigorúan tiszteletben tartva a weboldalak gép által értelmezett opt-out kéréseit, akár visszamenőleges hatállyal is, és kiszűrve a személyes adatokat.
    (CyberInsider, Swiss AI, The Verge)
  • A fejlesztést a svájci adatvédelmi, szerzői jogi törvények és az EU AI Act átláthatósági előírásai alapján végezték.
    (CyberInsider, EPFL Hírek)

Apertus céljai és felhasználása

  • A modell a közjó szolgálatára készült – egyfajta digitális közmű, amelyhez fejlesztők, kutatók, civil és üzleti szereplők egyaránt hozzáférnek.
    (CyberInsider, Swisscom)
  • A Swisscom az egyik első szervezetek közül, amely telepítette az Apertust a Sovereign Swiss AI Platformjára. Emellett használható a Hugging Face és a Public AI Inference Utility platformokon is.
    (CyberInsider, Swisscom, The Verge)
  • A Public AI Inference Utility egy webes felületet kínál az Apertus lekérdezésére – hirdetésmentesen, átlátható és adatgyűjtés nélkül.
    (CyberInsider)

Jövőbe tekintés

  • A fejlesztők a jövőben domain-specifikus verziókat terveznek az egészségügy, klímakutatás, jogi elemzések és oktatás területén, miközben megőrzik a transzparencia, többnyelvűség és közösségi hozzáférés elveit.
    (CyberInsider, Swisscom)
  • A Swiss {ai} Weeks eseménysorozathoz kapcsolódva hackathonokat szerveznek, ahol fejlesztők növelhetik a modell használhatóságát és ötletekkel járulhatnak hozzá a további fejlesztésekhez.
    (Swisscom, Greater Geneva Bern area)

Összegzés

Az Apertus a generatív mesterséges intelligencia új modelljét képviseli: egy teljes mértékben nyílt, többnyelvű, átlátható és etikai szempontból felelős LLM – mindez a közjó szolgálatára. Az infrastruktúra, jogi megfelelés és nyílt hozzáférhetőség mint értékek olyan normákat állítanak fel, amelyek követendő példát jelenthetnek a jövő MI-fejlesztéseiben.”

Forrás:
Svájc bemutatja az Apertust: egy nyílt forráskódú, nyilvános LLM-modell az adatvédelem jegyében; Linux Mint Magyar Közösség; 2025. szeptember 5.

A német adatvédelmi hatóságok tiltakoznak az európai MI-törvény németországi végrehajtási rendeletének tervezete miatt

„Az ország adatvédelmi hatóságai arra figyelmeztetnek, hogy az európai MI-törvény tervezet túl sok hatalmat vesz el tőlük.

A német adatvédelmi hatóságok ma közzétett közös nyilatkozatukban élesen bírálják a szövetségi kormány MI-törvény végrehajtására vonatkozó tervezetét, mondván, hogy az túl sok hatalmat vesz el tőlük. Az EU MI-törvénye tavaly nyáron lépett hatályba az egész unióban, de a szabályok nagy részének felügyelete a tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságokra hárul. A mai nyilatkozat mögött álló 17 német állami adatvédelmi hatóságot leginkább az foglalkoztatja, hogy ki fogja felügyelni Németországban az MI-rendszereket, amelyeket a bűnüldözés és más potenciálisan érzékeny területeken, például a határrendészetnél és az igazságszolgáltatásban használnak.

A törvénytervezet a felügyeleti felelősséget az ország távközlési felügyeletére, a Bundesnetzagenturra (BNetzA) ruházza. Az adatvédelmi hatóságok azonban azzal érvelnek, hogy a kormány ezzel a döntéssel túllépi az MI-törvény határait. Ezeknek a feladatoknak a BNetzA-ra való átruházása „az alapvető jogok jelentős gyengüléséhez” vezet majd – figyelmeztetett Meike Kamp, a berlini adatvédelmi hatóság vezetője a nyilatkozatban. Azt is írta, hogy a törvénytervezet „furcsa megközelítést tükröz az alapvető jogok fontosságát illetően”. ”

Forrás:
A német adatvédelmi hatóságok tiltakoznak az európai MI-törvény ellen; SG.hu; 2025. szeptember 4.

NMHH: a kvantumtechnológia már az ajtónkon kopogtat

„A többi között a gyógyszerkutatás, a műholdas navigáció és az adatvédelem területén is nagyon jelentős fejlődést hozhat a kvantumtechnológia. Az Európai Bizottság által júliusban elfogadott kvantumstratégia célja, hogy 2030-ra Európa globális vezetővé váljon ezen a területen. Az uniós célokat figyelembe véve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) „A kvantumkommunikáció jelene és jövője” címmel tartott szakmai konferenciát, amelyen arról kaphattak áttekintést a résztvevők, hogy a 100 éve megismert kvantummechanika eredményei a kutatóműhelyek, laborok falait átlépve, miként válhatnak láthatatlanul a mindennapjaink részévé.

Az elmúlt évszázadban a kvantumfizika eredményei alapjaiban formálták át a hírközlést: például a tranzisztor, a mikroprocesszor vagy az optikai szálas adatátvitel nélkül ma nem léteznének modern hálózataink. A második kvantumforradalom küszöbén állunk, amelynek egyik legfontosabb területe a kvantumkommunikáció.

A kvantumszámítógépek gyártási és kutatási folyamatok felgyorsításában hozhatnak eredményt, például a gyógyszerkutatás területén, de a kvantumszenzorok az általunk ismert műholdas navigációt is forradalmasíthatják. Emellett a mindennapi kommunikációnk biztonságát is növelhetik a hírközlési hálózatokban megjelenő kvantumtitkosított összeköttetések, magasabb szintű adatvédelmet biztosítva – hangzott el az NMHH szerdai konferenciáján.

Az eseményen Lapsánszky András, a hatóság hírközlési elnökhelyettese elmondta: „Az NMHH aktívan vizsgálja a kvantumkommunikációs technológiák lehetőségeit, a hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat érintő hatásait. Ez a meglévő hálózatokhoz való illesztés lehetőségeinek feltárását, a mérési és ellenőrzési módszerek tanulmányozását, valamint a hírközlést érintő szabályozási keretek vizsgálatát jelenti.”

A kvantumtechnológiák hatása számos szektorban érezhető lesz. Az iparban és a közlekedésben a kvantumszenzorok a gyártási hibák legkisebb jeleit is képesek kimutatni, a kvantumiránytű a globális műholdas navigációs rendszer (GNNS) nélkül is pontos navigációt biztosít, míg a kvantum lézer-alapú távérzékelési technológia (LiDAR) hozzájárul az önvezető járművek jelenleginél biztonságosabb működéséhez. A mindennapi biztonság területén a kvantumkriptográfia védi majd a banki tranzakciókat és a személyes adatokat, a kvantumszenzorok pedig korai figyelmeztetést adhatnak földrengésekre vagy gázszivárgásokra.

„A cél az, hogy Magyarországot ne érje felkészületlenül a kvantumkor, és a hírközlési infrastruktúra a jövőben még magasabb szintű biztonságot nyújtson a felhasználóknak” – tette hozzá Vári Péter, az NMHH Infokommunikációs Erőforrások főigazgató-helyettese.

Nemzetközi szinten a kvantumtechnológia fejlesztése ma már geopolitikai versenyt is jelent, így az Egyesült Államok, Kína és más nagyhatalmak mellett Európa is saját stratégiát alkotott: a Quantum Europe 2030-ra globális vezető szerepet szán a kontinensnek, ennek részeként épül a földi és műholdas kvantumhálózat, amely a kontinens digitális szuverenitását és biztonságát szolgálja.”

Forrás:
NMHH: a kvantumtechnológia már az ajtónkon kopogtat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. szeptember 3.

Az Európai Bizottság konzultációt indít az átlátható MI-rendszerekre vonatkozó iránymutatások és gyakorlati kódex kidolgozása érdekében

„A Bizottság konzultációt indít az átlátható MI-rendszerekre vonatkozó iránymutatások és gyakorlati kódex kidolgozása érdekében

Az Európai Bizottság segíteni fogja a generatív MI-rendszerek alkalmazóit és szolgáltatóit a mesterséges intelligencia által létrehozott vagy manipulált tartalmak észlelésében és címkézésében. Ez segíteni fog annak biztosításában, hogy a felhasználók tájékoztatást kapjanak az MI-rendszerrel való interakciójukról. E célból a Bizottság konzultációt indított a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály rendelkezésein alapuló, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó iránymutatások és gyakorlati kódex kidolgozása érdekében.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály előírja a generatív mesterséges intelligencia alkalmazói és szolgáltatói számára, hogy tájékoztassák az embereket, amikor egy MI-rendszerrel lépnek kapcsolatba, valamint amikor érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizálási rendszereknek, valamint egy MI-rendszer által létrehozott vagy manipulált tartalomnak vannak kitéve.

A Bizottság felkéri az interaktív és generatív MI-modellek és -rendszerek, valamint a biometrikus kategorizálási és érzelemfelismerő rendszerek szolgáltatóit és alkalmazóit, a magán- és közszektorbeli szervezeteket, a tudományos és kutatási szakértőket, a civil társadalom képviselőit, a felügyeleti hatóságokat és a polgárokat, hogy 2025. október 2-ig osszák meg véleményüket.

A konzultációt részvételi szándék kifejezésére való felhívás kíséri, amely október 2-ig áll nyitva az érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek a gyakorlati kódex létrehozásában.

A 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály elő fogja mozdítani a mesterséges intelligencia felelős és megbízható fejlesztését és bevezetését az EU-ban. Az átláthatósági kötelezettségek 2026. augusztus 2-tól alkalmazandók.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály átláthatósági rendelkezéseiről további információk találhatók az interneten. ”

Forrás:
Napi hírek 04 / 09 / 2025; Európai Bizottság; 2025. szeptember 4.
(uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Közel 10 000 új légifelvétel a fentrol.hu-n

„Ismét több ezer archív képpel bővült a fentrol.hu oldalon bárki számára elérhető Digitális Légifelvétel Archívum. Az oldalt böngészve újabb légifelvételeken tekinthető meg az Ágneslaki arborétum, az Igmándi erőd, a Zalaegerszegi Úszó Klub éppen készülő épülete, egy színes fotó pedig egy Bochkor Gábor rádiósnak szóló üzenetet is megörökít.

9 705 légifelvétel került fel a fentrol.hu-ra, így jelenleg már 263 724 db légifelvételt lehet böngészni, letölteni és címkézni az oldalon. A korábbi évek gyakorlatát követve, az archív légifelvételek szkennelése során továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől. A feltöltött képek többsége fekete-fehér, de 408 db színes felvétellel is bővült az archívum.
…
Az összes feltöltött kép által érintett települések listája itt böngészhető.
…
Az archív légifelvételek szkennelése továbbra is folytatódik, 2026. év első felében újabb képek feltöltése várható.”

Forrás:
Közel 10 000 új légifelvétel a fentrol.hu-n; Lechner Tudásközpont; 2025 szeptember 2.

Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál

„Az MNM KK–PIM–Kassák Múzeum és a Kassák Alapítvány évtizedek óta elkötelezetten kutatja az avantgárd művészet és a munkásmozgalmak kapcsolatát. Az alapítvány 2026-tól új, nemzetközi kutatási programnak ad otthont.

Az Európai Unió legnagyobb, élvonalbeli kutatásokat finanszírozó szervezete, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) öt évre szóló támogatást ítélt meg kollégánknak, Dobó Gábornak. A The Cultural Vanguard of Workers’ Movements: A Social History of the East Central European Avant-Garde between the Two Wars (ProletGard) című program több posztdoktori kutató és PhD-hallgató bevonásával az egész kelet-közép-európai régió vizsgálatát célozza.

A projekt arra vállalkozik, hogy a munkás- és munkásmozgalmi kultúra, valamint az avantgárd egymásra hatását tárja fel a térségben.
Miként terjesztették az avantgárd lapokat a régióban, és azok hogyan hatottak az újonnan létrejött nemzetállamok munkásközösségeire? Beszélhetünk-e kelet-közép-európai „proletár avantgárdról”, és ha igen, az hogy épült be a globális modernségbe?

Hogy, mikor, mit és hol olvastak munkásosztálybeliek? Milyen szerepe volt az avantgárdnak a sokszínű munkásmozgalmi ellenkultúra kialakításában? A projekt várható eredményei között folyóirat-különszám, monográfia és kiállítássorozat is szerepel. ”

Forrás:
Nemzetközi kutatási program indul a Kassák Alapítványnál; Kultúra.hu; 2025. szeptember 4.

Fenntartható fejlődés

Félig sikeres felkészülés az őszi nemzetközi klímatárgyalásokra

„A júniusban, Bonnban megtartott klímatárgyalások az idei, Brazíliában megrendezendő COP30 előkészítését célozták.

A nyár beköszöntével általában minden évben elcsendesednek a klímapolitikai tevékenységek, ellenben a klímaváltozással, ami igazán csak akkor mutatja meg valódi arcát: volt, mikor hirtelen lezúduló csapadék okozta áradásokban nyilvánult meg, de az utóbbi években, évtizedekben a fokozódó hőhullámokban mutatkozik meg széleskörűen. Az elmúlt és a korábbi nyarakon is kiterjedt erdőtüzek jelentettek kihívást az európaiak számára, amelyek közül nem mind a klímaváltozáshoz köthető, de a forró és száraz időjárási körülmények jelentősen hozzájárulhatnak azok terjedéséhez.

E jelenségek is rámutatnak arra, hogy a klímaváltozás okozta kihívások fokozódnak, és nem lehet szüneteltetni a klímapolitikai tárgyalásokat és egyéb tevékenységeket. Ezt a célt szolgálták a június végén, Bonnban lezajlott ENSZ-klímatárgyalások, amelyek a Párizsi Megállapodás végrehajtását felügyelő testületek soron következő ülései voltak. Ezek a köztes tárgyalások minden évben kulcsszerepet játszanak abban, hogy a világ országai technikai és politikai szinten előkészítsék a novemberi ENSZ klímacsúcsot, amely ezúttal a brazíliai Belémben (COP30) lesz. A bonni találkozó előzményeit a 2023-ban lezajlott első globális felülvizsgálat (Global Stocktake) és a 2024-es azeri COP29 vitái határozták meg. Bakuban a felek megállapodtak abban, hogy új kollektív klímafinanszírozási célt tűznek ki, amelynek nagyságrendje évi több száz milliárd dollár, és amelynek részleteit a COP30-ig kell kidolgozni. Emellett a 2023–2024-es években az alkalmazkodási célok (Global Goal on Adaptation) körüli viták, valamint a veszteségek és károk kezelésére létrehozott finanszírozási mechanizmus (Loss and Damage) elindítása szintén kijelölte a tárgyalások fő kereteit.

A találkozó megmutatta a multilaterális klímadiplomácia kettősségét: miközben bizonyos tematikus területeken érzékelhető előrelépés történt, a legkritikusabb kérdésekben továbbra is fennmaradtak a mély megosztottságok.

Az egyik legjelentősebb eredményként nevezhető meg az Igazságos Átmenetről szóló munkaterv. Ez a döntés a munkavállalói jogok, a közösségi részvétel és a társadalmi méltányosság szempontjait hozza közelebb a klímapolitikai tárgyalásokhoz. Bár még csak előkészítő szöveg született, az áttörés politikai jelentősége nagy: a klímacélok társadalmi dimenziói eddig marginális szerepet játszottak, most azonban önálló tárgyalási kerethez jutottak.

Szintén előrelépést jelent, hogy sikerült előre lépni a globális alkalmazkodási cél (Global Goal on Adaptation) mérőszámainak meghatározásában. A fejlődő országok már régóta kifogásolják, hogy az alkalmazkodási erőfeszítésekhez nincs egyértelmű mérési és nyomonkövetési rendszer. Az új indikátorok bevezetése elősegítheti, hogy a jövőben átláthatóbb legyen az alkalmazkodási támogatások elosztása és eredményessége, hiszen a kibocsátáscsökkentés mellett a klímaadaptációra egyre nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni. Ugyanakkor a mitigációt sem lehet háttérbe szorítani, ennek ellenére az energiarendszer-átmenet, valamint a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése körüli kérdések lényegében érintetlenek maradtak.

A legnagyobb feszültséget ismét a pénzügyek okozták. A fejlődő országok a 2024-es bakui döntés nyomán a közpénzekből származó, évi több száz milliárd dolláros új finanszírozási cél konkrét meghatározását követelték. Ezzel szemben a fejlett országok inkább a magántőke-bevonásra helyezték a hangsúlyt. A napirend körüli kezdeti patthelyzet is mutatta, hogy a finanszírozás kérdése mély bizalmi válságot okoz. Bár előrelépés történt az úgynevezett „Baku–Belém ütemterv” körül, valódi megállapodás nélkül a COP30 előtt a bizonytalanság tovább él.

A bonni találkozó bizonyította, hogy a klímatárgyalások egyszerre képesek apró, de fontos technikai eredményeket hozni, ugyanakkor elakadni a leglényegesebb politikai kérdésekben. Az igazságos átmenet és az alkalmazkodási indikátorok területén történt előrelépés pozitív fejlemény, de a finanszírozás és az ambícióhiány árnyékot vet az előrehaladásra. A novemberi COP30-ra így jelentős nyomás nehezedik: vagy sikerül áttörést elérni a pénzügyek és a kibocsátáscsökkentés területein, vagy tovább nő a szakadék a tudományos realitások és a politikai döntések között.”

Forrás:
Félig sikeres felkészülés az őszi klímatárgyalásokra; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 5.

Szakirodalom

A generatív MI (GenMI, GenAI) és a kormányzati munka jövője

„A mesterséges intelligencia és a munka jövője körüli eszmecsere gyakran egyetlen kérdésre összpontosít: vajon az MI felváltja-e az emberi munkavállalókat? Az IBM Center for The Business of Government új kutatása árnyalt és biztató választ ad.

Örömmel jelentjük be a GenMI (GenAI) és a kormányzati munka jövője” című tanulmány megjelenését, amelyet William G. Resh professzor, a Georgia State University Andrew Young School of Policy Studies intézetének munkatársa és számos közreműködő készített. Ez az időszerű jelentés ütemtervet kínál a szövetségi közigazgatási vezetők számára az MI-forradalom kezeléséhez, miközben az emberi munkaerőt tartja a közszolgálat középpontjában.

A jelentés fő megállapításai

A szövetségi közigazgatási egységek állásstruktúrájának élvonalbeli elemzésére támaszkodva a jelentés kiemeli, hogy az MI hol tudja kiegészíteni, erősíteni vagy automatizálni a feladatokat a különféle munkakörökben, segítve a szervezeteket abban, hogy ezeket az eszközöket stratégiai módon integrálják a munkaerő-tervezésbe. A központi megállapítások a következők:

Az MI mint partner, nem mint helyettes. A jelentés fő megállapítása megkérdőjelezi az MI munkahelyi alkalmazásával kapcsolatos általános tévképzeteket. Az elemzés következtetése az, hogy a generatív MI (GenMI – GenAI) elsősorban munkaerő tevékenységének megerősítőjeként, hatékonyságának fokozójaként, és nem a munkakörök megszüntetőjeként működik. A legtöbb szövetségi munkakörben a GenMI (GenAI) ilyen szerepet tölt be. Például a szellemi foglalkozású szakemberek a rutinszerű adatfeldolgozási feladatokat átadhatják az MI-nek, így idejüket magasabb hozzáadott értékű elemzésekre fordíthatják. Az elemzés nagy lehetőségeket lát a kiegészítésben (az MI az ember mellett dolgozik) és erősítésben (az MI kiterjeszti az emberi képességeket), míg a helyettesítés (teljes kiváltás) alkalmazhatósága mérsékelt vagy alacsony. „A GenMI (GenAI) bővíti a munkavállalók lehetőségeit, nem pedig feleslegessé teszi őket” – áll a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi alkalmazottak a monoton, ismétlődő feladatokat MI-rendszerekre bízhatják, és szakértelmüket magasabb hozzáadott értékű elemzésre, stratégiai gondolkodásra és a küldetés szempontjából kritikus problémák megoldására összpontosíthatják.

Eltérő munkakörök, eltérő hatások. Nem minden szövetségi munkakörre lesz ugyanakkora hatással az MI. A jelentés három jellegzetes mintázatot azonosít:

Tudásintenzív és műszaki területek – például a mérnöki, az adatelemzői és az orvosi hivatások – esetében adja az MI a legnagyobb termelékenységnövekedést. Ezek a szakemberek az automatizálással tehermentesíthetik magukat a rutinfeladatok alól, miközben szakértelmüket az emberi megítélést igénylő összetett kihívásokra összpontosíthatják.

Adminisztratív és ügyviteli munkakörök esetében közvetlenebb az automatizálás nyomása, különösen az olyan ismétlődő feladatoknál, mint az adatbevitel vagy a tranzakciók feldolgozása. Ugyanakkor ez lehetőséget teremt arra, hogy az érintett munkavállalók stratégiaibb, kapcsolatépítésre összpontosító feladatkörökbe lépjenek át.

Kézműves, szakmunkás és fizikai munkakörök nagyrészt védettek maradnak az automatizálással szemben a fizikai és kontextuális követelmények miatt. Ugyanakkor ezek a szerepek is profitálnak a GenMI (GenAI)-alapú diagnosztikai eszközökből és tervezési rendszerekből, amelyek javítják a munkavégzés hatékonyságát.

Az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen. Talán a legfontosabb megállapítás, hogy a kutatás hangsúlyozza: a kritikus gondolkodást, kreativitást és emberi interakciót igénylő feladatok a legkevésbé hajlamosak az automatizálásra. A programmenedzserek, mediátorok, egészségügyi szakemberek és oktatók – akik munkájuk során megítélésre, empátiára és alkalmazkodóképességre támaszkodnak – továbbra is pótolhatatlan szerepet játszanak a közszolgálatban.

„A GenMI (GenAI) képes támogatást nyújtani információk és javaslatok formájában, de az emberi döntéshozatal és a „puha” készségek jelentősége megmarad” – áll a jelentésben. Ez a megállapítás különösen fontos a közszférában, amely lényegénél fogva kapcsolatközpontú, és gyakran olyan összetett, feltételes helyzetekben kell eligazodnia, amelyekben az emberi intuíció és tapasztalat komoly előnyt jelent.

Stratégiai ajánlások a szövetségi közigazgatási vezetők számára

A jelentés nem csupán elemzi az MI hatásait – gyakorlati stratégiákat is kínál a szövetségi szerveknek a GenMI (GenAI) lehetőségeinek kiaknázására:

Célzott átképzésekbe és készségfejlesztésbe való befektetés azok számára, akik munkakörei erősen kitettek az automatizálásnak, segítve őket abban, hogy kiegészítő szerepekbe lépjenek át, és az MI-rendszerekkel együttműködve dolgozhassanak.

Keresztképzési programok kialakítása, amelyek ötvözik a technikai szakértelmet az emberközpontú készségekkel, ezzel maximalizálva az ember és az MI közötti szinergiát.

Technológiai beruházások előtérbe helyezése azokon a területekben, ahol az MI a legnagyobb termelékenységi nyereséget kínálja.

Toborzási stratégiák hozzáigazítása ahhoz, hogy előnyben részesítsék azokat a készségeket, amelyek hatékonyan működnek együtt az MI-vel – például az adatértési képességek és az erős kommunikációs készségek kombinációját.

Az innováció alapjaira építve

Ez a jelentés az IBM Center for The Business of Government folyamatos elkötelezettségét bővíti, amely a technológia, a munkaerő-dinamikák és a közigazgatás metszéspontjának vizsgálatára irányul. Azokra a korábbi jelentésekre is épít, amelyek lehetővé tették a kormányzati vezetők számára, hogy az MI-t és a feltörekvő technológiákat a küldetések hatékonyabb megvalósítása érdekében hasznosítsák. Ezek közé a jelentések közé tartozik:

Navigating Generative AI in Government, amely 11 stratégiai pályát vázol fel a GenMI (GenAI) integrálására.

Enhancing Government Payment Integrity: Leveraging AI and Other Emerging Technologies, amely a kifizetések integritásának javítására összpontosít az MI és más új technológiák alkalmazásával.

Pathways to Trusted Progress with Artificial Intelligence, amely esettanulmányokat mutat be arról, hogyan alakíthatja át az MI az állampolgárokkal való kapcsolattartást, miközben a kockázatokat is kezeli.

Olyan jelentésekkel együtt, mint a Digital Modernization for Government: An Implementation Framework, a Prepared Federal Government: Preventing Fraud and Improper Payments in Emergency Funding és az AI and the Modern Tax Agency, ezek az anyagok hangsúlyozzák elkötelezettségünket amellett, hogy a technológiai változások kezeléséhez cselekvésorientált stratégiákat biztosítsunk.

Előretekintés

Ahogy a szövetségi közigazgatási szervezetek az MI-korszak küszöbén állnak, ez a jelentés meggyőző jövőképet kínál: ahelyett hogy kiiktatná az emberi tényezőt a kormányzati munkából, a GenMI (GenAI) éppen hogy erősítheti azt. Azáltal, hogy átveszi a rutinfeladatokat, az MI lehetővé teszi a közszolgák számára, hogy a kreatív, stratégiai és személyes kapcsolatokat igénylő feladatokra összpontosítsanak – ezek alkotják a hatékony kormányzás lényegét.

A kormányzati munka jövője nem feltétlenül arról szól, hogy az emberek és a gépek között kell választani – sokkal inkább arról, hogy olyan erős partnerségeket hozzunk létre, amelyek mindkettő erősségeit kiaknázzák. Megfontolt tervezéssel és stratégiai végrehajtással a szövetségi szervek olyan munkaerőt alakíthatnak ki, amely minden eddiginél innovatívabb, hatékonyabb és ellenállóbb.

Azoknak a kormányzati vezetőknek, akik készen állnak erre az átalakulásra, miközben a közszolgálat középpontjában továbbra is az embereket kívánják tartani, a GenMI (GenAI) és a kormányzati munka jövője című jelentés megadja a sikerhez szükséges felismeréseket és stratégiákat a mind inkább digitalizált világban.

Hálás köszönetünket fejezzük ki Dr. Reshnek és munkatársainak ezért a nagy horderejű hozzájárulásért, és hisszük, hogy a jelentés értékes erőforrásként szolgál majd mindazoknak a szövetségi vezetőknek, akik szeretnék kiaknázni a GenMI (GenAI) lehetőségeit – miközben megőrzik a kormányzati munka emberi jellegét.”

Forrás:
New Report – GenAI and the Future of Government Work; Michael J. Keegan; IBM Center for The Business of Government; 2025. szeptember 4.
Szerkesztői megjegyzés:
A jelentés rokonszenvesen humanista üzenetével szemben erős kontrasztot képez a Trump-rezsim gyakorlata.

Törvények, rendeletek

Módosulni fognak az EESZT-vel kapcsolatos részletes szabályok, a 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet

„A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2025. szeptember 11-ig.

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló BM rendelethez

Az EESZT-hez kapcsolódó rendszerek folyamatos megfelelő műszaki színvonalának biztosítása és az EESZT biztonságos működtetése, valamint a kiberbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében szükséges a műszaki bevizsgálásra és az engedélyezésre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a működtető és a műszaki bevizsgálást végző ESZFK műszaki felülvizsgálati szerepkörének erősítése, amely a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. rendelet módosításával valósul meg. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel kapcsolatos részletes szabályokról szóló 39/2016. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló BM rendelet az ehhez szükséges, miniszteri rendeleti szintű módosításokat tartalmazza.”

Forrás:
Az EESZT-vel kapcs. részletes szab. sz. 39/2016. (XII. 21.) EMMI rend. mód.; Belügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. szeptember 3.