Tartalomjegyzék

„A jegyzők fogják megállapítani a polgármesterek fizetését egy törvénymódosítás szerint, amelyet a napokban tárgyalt meg az Országgyűlés. A kormány szerint ez nem azt jelenti, hogy a jegyzők bármekkora béremelést adhatnak a saját munkáltatójuknak.

A jegyző hatáskörébe telepítik a polgármesteri illetmény és tiszteletdíj megállapítását – mondta előterjesztői expozéjában Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

„A tavalyi évben az Országgyűlés méltányolva a polgármesterek sokrétű, felelősségteljes munkáját, meghatározta a polgármesterek illetményének törvényi mértékét, melyet azóta a nemzetgazdasági átlagkereset szorzatával kell megállapítani, dinamikus alapot nyújtva így a versenyképesség megőrzéséhez. Mostanra azt mondhatjuk, hogy a polgármesteri fizetések már automatikusan követik a bérszínvonal emelkedését, ezzel is elismerve a tisztséggel járó fokozott felelősséget és a kimagasló településvezetői munkát, melyet a polgárok által megválasztott első emberek végeznek.”

Szerinte tekintettel arra, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetet a KSH állapítja meg, az illetmény meghatározása így mostanra lényegében egy matematikai műveletté vált; az önkormányzati törvény szabályai kógensek, ami azt jelenti, hogy a képviselő-testületnek igazából egyáltalán nincs mérlegelési joga, kizárólag egy deklaratív határozatot hoz. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi 199-es törvény módosításának szerinte az a célja, hogy egyszerűsítse a polgármestereket megillető illetmény, valamint tiszteletdíj megállapítását, melyet a törvényjavaslat ezentúl a jegyző hatáskörébe telepít.

A Fidesz és a KDNP vezérszónokai frakciójuk támogatásáról biztosították a módosítást, mert az szerintük megkönnyíti a helyi közigazgatás mindennapi működését.

A DK-s Gy. Németh Erzsébet kifogásolta, hogy az alpolgármesterek esetében nem rendezték az illetmények megállapítását, ráadásul konfliktusokhoz vezethet, hogy a jegyző állapítja meg a saját munkáltatója a polgármester fizetését – jelezte az ellenzéki politikus.

Ettől tart a Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István is. Ritter Imre német nemzetiségi képviselő fizetésemelést kért a nemzetiségi önkormányzatok dolgozói számára.”

Forrás:
A jegyző határozza meg a polgármester fizetését? – vita az Országgyűlésben; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2025. november 24.

Digitális korszakváltás a magyar bíróságokon

„Megjelent Gyarmathy Judit hiánypótló monográfiája „Digitális korszakváltás a magyar bíróságokon” címmel a Modern Összehasonlító Jogi Trendek sorozat darabjaként. A kötet témaválasztása rendkívül aktuális, tekintettel az igazságszolgáltatás digitalizációját érintő, jelenleg is folyó élénk szakmai diskurzusra figyelemmel. A szerző a digitalizáció és a polgári pervitel alapvető összefüggéseit, a technológiai fejlődés polgári jogalkalmazásra gyakorolt hatását behatóan elemzi munkájában. Különösen értékessé teszi a monográfiát, hogy szerzője gyakorló bíróként a saját gyakorlati tapasztalatait is megjelenítve tárgyalja a témát, részletesen bemutatva a COVID járvány igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásait, ami egyértelműen felgyorsította az elektronikus tárgyalások és más elektronikus technológiák térnyerését a polgári igazságszolgáltatásban.”

Forrás:
Digitális korszakváltás a magyar bíróságokon; Gyarmathy Judit; Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Modern Összehasonlító Jogi Trendek; ISBN: 978-615-6356-56-7; DOI: 10.47079/2025.gyj.digitbir.2; 2025. november 20.
Letöltés (PDF)

Az adatmegosztás európai szabályozásának áttekintése, különös tekintettel az adatrendeletre

„Az Európai Unió adatmegosztási szabályozása jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, reagálva a digitális gazdaság kihívásaira és lehetőségeire. A tanulmány átfogó áttekintést nyújt az adatmegosztás európai jogi keretrendszeréről, különös hangsúlyt fektetve a nemrég elfogadott Adatrendeletre (Data Act). A cikk részletesen bemutatja a kormányzat és üzleti szféra közötti (G2B), a vállalkozások közötti (B2B), valamint a vállalkozások és kormányzat közötti (B2G) adatmegosztás szabályozását. Az Adatrendelet főbb pontjainak elemzése során kitér az adathozzáférés különböző szintjeire, a tisztességtelen szerződési feltételek tilalmára, valamint a nem személyes adatok jogellenes nemzetközi hozzáférésének megakadályozására irányuló intézkedésekre. A tanulmány rávilágít az adatmegosztás kulcsfontosságú szerepére az európai adatgazdaság fejlesztésében és versenyképességének növelésében. Emellett kritikai elemzést nyújt az egyes szabályozások közötti különbségekről és összefüggésekről, kiemelve azok potenciális hatásait az innovációra és a piaci versenyre. A cikk végül reflektál az adatvédelem és az adatmegosztás közötti egyensúly megteremtésének kihívásaira, valamint az EU globális digitális pozíciójának erősítésére irányuló törekvésekre.”

Forrás:
Az adatmegosztás európai szabályozásának áttekintése, különös tekintettel az adatrendeletre; Tóth András; PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS – Magyar Közigazgatás; 2025/2.; 75-95. o.; DOI: 10.32575/ppb.2025.2.4

Kitekintés

A mesterséges intelligencia (MI) világa – hírek, fejlemények, 2025 december 1.
=====>A mesterséges intelligencia (MI) világa – hírek, fejlemények, 2025 december 1.<=====

Adatközpontok, CAPEX, buborék

A Google vezetője szerint a billió dolláros mesterséges intelligencia-befektetési fellendülés „irracionalitás elemeket” tartalmaz. Minden vállalatot érintene, ha kipukkadna a mesterséges intelligencia buborékja. (BBC, 25.11.28.) — Van-e mesterséges intelligencia buborék, és elkezdett-e már kipukkadni? Ahogy a veszteségek halmozódnak, a befektetők körében fokozódik a szorongás. (Los Angeles Times, 25.11.20.) — A Google MI-infrastruktúrájának vezetője szerint 5 éven belül ezerszeres kapacitásnövekedésre van szükség (félévente meg kell dupláznia a kapacitást). (Ars Technica, 25.11.21.) — A mesterséges intelligencia által kiváltott tőzsdei fellendülés hajtja a gazdaságot. Mi történik, ha megtorpan? Az adatközpontokat építő vállalatok és beszállítóik váratlan bevétele elfedi más iparágak gyengeségét. (The New York Times, 25.11.22.) — Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója: a vállalatot az MI-buborék kialakulásától való félelem reménytelen helyzetbe sodorta, annak ellenére, hogy továbbra is kiemelkedő eredményeket ér el. (Fortune, 25.11.22.) — Az OpenAI ambícióit adatközponti partnerei fedezik. A fejlesztés 100 milliárd dolláros kockázata végső soron a hitelezők viselik. (Financial Times, 25.11.28.) — Adatközpontok, mesterséges intelligencia és energia. Minden, amit tudni kell. (OilPrice.com, 25.11.25.)

Elemzések

Digitális fejlődés és trendjei. A Világbank 2025. évi jelentése. (World Bank, 25.11.20) — Ügynökök, robotok és mi: Képességalapú partnerségek a mesterséges intelligencia korában. Az MI előnyeinek megvalósítása új készségeket igényel, és az emberek és az intelligens gépek együttműködésének újragondolását. (McKinsey, 2025.11.25) — A 2025-ös nemzetközi mesterséges intelligencia biztonsági jelentés második kulcsfontosságú frissítése. Középpontban a kockázatkezelés és a kockázatok technikai enyhítése. (UK Government, 25.11.25.)

Iparági hírek

Egy sorsdöntő hét, 2025. november 13. és 24. között. Ezen a héten három olyan úttörő modell (OpenAI GPT-5.1, Google Gemini 3 Pro, Anthropic Claude Opus 4.5) jelent meg, amely alapvetően átalakítja az elvárásokat és lehetőségeket. (Tao An, 25.11.29.) — A mesterséges intelligencia túl kockázatos ahhoz, hogy biztosítsák. Mondják azok, akiknek a munkája a kockázatbiztosítás (TechCrunch, 25.11.23.) — Felsejlik az Nvidia uralmának a vége? A Google TPU-processzorai (az Nvidai GPU-processzorok funkcionális megfelelői) elérhetővé válnak más MI-adatközpont építők számára is. (SemiAnalysis, 25.11.28.) — 47 000 ChatGPT beszélgetés elemzése. A felhasználók „túlnyomórészt tanácsért és társaságért fordulnak a csetbothoz, nem pedig termelékenységi feladatokért”. (yahoo!finance, 25.11.18)

Országok

AI Journey nemzetközi konferencia Moszkvában. Az elnök részt vett a 10. AI Journey elnevezésű, mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó éves nemzetközi konferencián, amelyet november 19. és 21. között rendeztek Moszkvában. (President of Russia, 25.11.19.) — Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin nemzeti szintű mesterséges intelligencia munkacsoport létrehozását szorgalmazza. A hazai fejlesztésű generatív mesterséges intelligencia modellek létfontosságúak az orosz szuverenitás megőrzéséhez.(Reuters, 25.11.19.) — Belépés a mesterséges intelligencia valóságába: Hogyan alakulhat át Délkelet-Ázsia intelligens gazdasággá?. A digitális gazdaság következő évtizede mélyreható strukturális átalakulást igényel, ahol a mesterséges intelligencia többé válik, mint pusztán hatékonyságnövelő eszköz. (World Economic Forum, 25.11.18.) — Az Egyesült Arab Emírségek 1 milliárd dolláros MI-fejlesztési programot indít Afrikában, valamint Abu-Dzabi a G20-csúcstalálkozón bejelentette az „MI Afrika fejlesztéséért” kezdeményezést. (Middle East AI News, 25.11.22.) — Zixuan Li ( Z.ai, más néven Zhipu 智谱 AI) a kínai MI-ökoszisztémáról. A nyílt forráskódú szoftverek szerepe a kínai MI-ökoszisztémában. A munkahelyek elvesztésétől való félelem és a MI-pesszimizmus elterjedtsége Kínában. (ChinaTalk, 25.11.21.) — Tibetben bejelentették a tibeti nyelvre alapozott első nagy nyelvi modellt. A SunshineGLM V1.0 kialakításához több száz milliárd paramétert használtak. (World Internet Conference / Xinhua, 25.28.)

Művelődés

Mesterséges intelligencia és az Egyház küldetése. Elemző hozzájárulás. (Agenzia Fides, 25.11.17.) — Egy teológus a mesterséges intelligencia hamis vigasztalásaira figyelmeztet. Bölcs ítélőképességre van szükség ahhoz, hogy társadalmi személyről alkotott katolikus kép iránymutatást adjon a mesterséges intelligencia használatához. (The Catholic Register, 25.11.22.)

Közigazgatás, politika, jog

Közgyűlést tartott a Balatoni Szövetség

„Közgyűlést tartott a Balatoni Szövetség csütörtökön Gyenesdiáson. A találkozó után Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a sajtónak elmondta: arról volt szó, miként kaphat a Balaton térsége úgy többletfejlesztést, hogy az ne csak idegenforgalmi attraktivitását növelje, hanem lakóhelyként is komfortosabbá tegye.

A politikus kiemelte, hogy miközben a statisztikák szerint a Balaton Magyarország második leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója, lakóterületként, lakóhelyként az ország második legrosszabb helyzetben lévő térsége a demográfiai mutatókat tekintve Békés vármegye után. Ennek okáról azt mondta: a beköltöző népesség jórészt az idősebb korcsoportokból kerül ki, másfelől a fiatalok kénytelenek elköltözni a munkahelyek hiánya, illetve a számukra elérhetetlen árú ingatlanok miatt.

A jövő évben reményeink szerint olyan terveket tudunk megfogalmazni, amelyek a központi döntéshozók számára is fontos és támogatható célokat jelenítenek majd meg – fogalmazott.

A térség népességmegtartását, illetve a lakosság életfeltételeinek javítását szolgáló eddigi lépésekre példaként említette, hogy a régióban több mint száz szolgálati lakás létesül kormányzati támogatással, a szezonban szúnyoggyérítési program zajlott, és beindult a balatoni iszapkotrás. A jövőben foglalkozni kell a közszolgáltatások kiegyenlítetlen terhelésével, mivel az üdülőrégióban a nyári szezon nagyon erős túlterhelést jelent a kommunális és a közlekedési infrastruktúra számára – mutatott rá.

A minisztérium a Balatoni Szövetséggel együtt azon dolgozik, hogy a finanszírozásban ismerjék el a települések amiatti többletköltségét, hogy a nyári szezonok többletigényét kielégítő infrastruktúrát kell biztosítaniuk – tette hozzá.

Óriási jelentőségű, hogy megkezdődött a tó rendszerszerű kotrása; a Balatoni Szövetség már kidolgozta a munkák következő lépését. A remények szerint sikerül ehhez költségvetési támogatást szerezni – mondta Navracsics Tibor.

A sajtótájékoztatón beszélt a közgyűlésen elhangzottakról is, miszerint sokan felvetették, hogy a nyugati medence mellett a keletiben is szükség lenne kotrásra, hiszen Balatonfűzfő, Balatonfüred és Balatonkenese térségében is van iszaposodás. A miniszter elsődleges feladatnak nevezte a tó nyugati medencéjének tisztítását, vagyis a keletire csak ezt követően kerülhet sor.

Pali Róbert, a Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a szövetség olyan regionális szervezet, amely önkormányzati alapon működik, érdekképviseleti és érdekharmonizációs feladatokat lát el. Hangsúlyozta, hogy a szövetség nemcsak a 44 Balaton-parti településsel áll kapcsolatban, hanem a régió sok más településével is. A csütörtöki közgyűlésen megszavazott újabb csatlakozó önkormányzattal, a Zala nevű somogyi faluval 94-re emelkedett a tagság száma – tette hozzá.”

Forrás:
Közgyűlést tartott a Balatoni Szövetség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. november 28.

Folyamatosan növekszik az innováció támogatására fordított állami befektetések összege

„A magyar gazdaság, az állam, a kormányzat és a piaci szereplők egyre többet invesztálnak kutatás-fejlesztésbe, innovációba – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára az Innovációs roadshow című rendezvényen szerdán Nyíregyházán.

Bódis László elmondta: tavalyi és tavalyelőtt már 300 milliárd forint fölött volt az állami befektetések mértéke, míg ez az adat tíz évvel ezelőtt 100-150 milliárd forint között alakult. A következő évben, illetve az év hátralévő részében 450 milliárd forint értékben indít el a kormányzat új pályázati konstrukciókat, és ebből 340 milliárd forint áll rendelkezésre – fejtette ki.

A helyettes államtitkár a vállalati szektorra kitérve azt mondta, számos pályázati programot írtak ki a szektor számára, ezek közül az egyik legjelentősebb a Ginop plusz 2.1.3-as konstrukciója, amely az üzleti folyamatok innovációját támogatja 20-50 millió forint értékben, 75 milliárdos keretösszeggel. Ennek a pályázatnak a harmadik köre zárult le, év végén indul a negyedik szakasz és már több mint 1600 mikro- és kisvállalkozás kapcsolódott be ebbe a programba – ismertette, megjegyezve, ez a kormányzat számára azt üzeni, a magyar családi tulajdonban lévő vállalkozások nagyon nyitottak az innovációra és élnek ezekkel a lehetőségekkel. Bódis László kifejtette: rendelkezésre állnak olyan programok, amelyek a termékfejlesztést támogatják, de a kereskedelmi és iparkamarával együttműködésben született meg az innovációk piacra vitelét segítő pályázat is. A Nemzeti Innovációs Ügynökség különböző szolgáltatásai a vállalkozások számára nyújtanak szakmai-piaci ismereteket, tanácsadást, a külpiacokra lépésben pedig az XPEN program áll rendelkezésre az innovatív magyar vállalkozások számára – mondta előadásában a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Bódis László: egyre több pénzt fordít a magyar gazdaság az innovációra; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. november 26.

Erősíteni kell az innovatív vállalatok piacra jutását! – Bódis László, Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgató

„Erősíteni kell az innovatív vállalatok piacra jutását – mondta Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) konferenciáján tartott panelbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: a tudomány és az innováció területén belül egyes ágazatokat az állam direktben irányít, ilyen például az egészségügy, az állami fenntartású kórházakon keresztül.

A tudomány világa azonban nem ilyen, abban az innovációs ügynökség koordinatív szereplő, szakpolitika alkotó. Szoros együttműködésre és partnerségre törekednek azokkal a szervezetekkel, ahol az innovációk és a kutatások megvalósulnak, legyenek azok egyetemek, vállalatok, startupok vagy kockázati tőkebefektetők – fejtette ki.

Bódis László elmondta, hogy próbálnak olyan ökoszisztémát kialakítani és olyan ösztönzőket bevezetni, amelyek eredményeként mérhető gazdasági-társadalmi hatás jön létre. „Azt szeretnénk látni, ha a tudás az ténylegesen a magyar gazdaság központi elemét képezné, és sok-sok olyan technológiai vállalkozás indulna el a következő időszakban, akik a nemzetközi piacon versenyképesek” – fejtette ki Bódis László.

A kihívásokról elmondta: érdemes különválasztani a földrajzi viszonyokat, mert a magyar tudomány és gazdaság elsősorban Európába „ágyazódik be”. Bőven van tennivaló szerinte, mivel a legnagyobb európai kihívás az, hogy hogyan lehet lefordítani a tudományos eredményeket technológiákká, és sikeres vállalkozásokká. Ezért dolgoznak azon, hogy népszerűbbé tegyék a tech vállalatok létrehozását – ismertette, megjegyezve: ez nem azt jelenti, hogy minden kutatónak vállalkozóvá kellene válnia. „A kutatásainkban, amelyeket állami adófizetői pénzből finanszírozunk, meg kell jelennie azok távlati céljainak, és annak, hogy abból hogyan lehet társadalmi-gazdasági haszon és hatás” – mondta. A finanszírozói oldalon pedig meg kell jelenni azoknak a kockázati tőkebefektetőknek, akik ezekben piaci oldalról akár önállóan, akár az állammal közösen befektetnek – ismertette.

Kitért arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) is kihívást jelent. Ha az MI ír vagy értékel egy pályázatot, akkor „bajban vagyunk”, ugyanakkor ez nem magyar specifikum, bár erre válaszokat és megoldásokat kell találni szerinte, és a kutatói közösséggel közösen.

Kiss Ádám, az NKFIH elnöke a szervezet elmúlt tíz évét értékelve köszöntőjében kiemelte: összesen 265 pályázati kiírást kezeltek, és 1218 milliárd forint volt az NKFIH alap programstratégiák keretösszege, azaz évi mintegy 100 milliárd forintot tudnak az innovációs keretrendszer szolgálatába állítani, mint finanszírozó ügynökség. „Dinamikusan, piacérzékeny innovációs katalizátorként jelennek meg”, és az NKFIH finanszírozási képessége transzparens és kiszámítható: az innovációs járulékbefizetésekből egyre növekvő mértékben programstratégiát tudnak hirdetni, és pályázatokat tudnak hatékonyan támogatni a felhalmozott intézményi tudással. Idén már meghirdették a 2026-os programstratégiát, a kedvezményezettek stabilan tudnak számolni a következő három évben is azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel támogatják a tevékenységüket – húzta alá.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az NKFIH fennállásának 10. évfordulóján rendezett Szinergiák az innovációs ökoszisztémában című konferencia videoüzenetében elmondta: az innováció Magyarország fenntarthatóságának, hosszú távú szuverenitásának záloga, ezt jól mutatják a helyezései a különféle nemzetközi rangsorokban. A következetes építkezés kulcsszereplője az NKFIH, amely immár egy évtizede dolgozik azon, hogy a kutatás-fejlesztés valódi értéket teremtsen – húzta alá.”

Forrás:
Bódis László: erősíteni kell az innovatív vállalatok piacra jutását; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. november 27.

Európai Unió

Lázadás vagy színjáték? – Navracsics Tibor

„Bár még több mint két év választ el minket a következő többéves pénzügyi keretterv hatályba lépésétől, az uniós intézmények és a tagállamok már éles vitákat folytatnak a Bizottság nyilvánosságra hozott első tervezetével kapcsolatban. A konfliktusokat akár meg is szokhattuk, hiszen ez az időszak – láthattuk a 2021–2027 közötti időszak pénzügyi kerettervének előkészítésénél is – újra és újra kitapinthatóvá teszi a tagállamok közötti alapvető törésvonalakat.

Míg az uniós intézmények hagyományosan a nagyobb uniós költségvetés és a bőkezűbb támogatási rendszerek mellett érvelnek, a tagállamok már megosztottabbak. Az uniós költségvetés nettó nyertesei általában nem emelnek kifogást a nagyobb költségvetés ellen, hiszen ők mindenképpen jól járnak: többet kapnak vissza támogatásként, mint amennyit befizetnek. A gazdagabb, befizető országok már nem ennyire lelkesek. Ők általában az önmérséklet szóvivői a pénzügyi keretterv előkészítése során, ellenzik mind a költségvetés növelését, mind pedig újabb finanszírozási programok bevezetését. Így volt ez a mostani pénzügyi keretterv előkészítésénél is, amikor – Németország támogatásával – a „takarékos (vagy fukar) négyek”, azaz Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország egyeztetett állásponttal vágott neki a hétéves költségvetés és a koronavírus-járványt követő gazdasági újjáépítést támogató alap létrehozását megalapozó tárgyalásoknak.

Nincs ez másként most sem, amikor a 2028–2034 közötti pénzügyi kerettervet készítik elő. A helyzet azonban a Bizottság tervezetének ismertetését követően bonyolultabbá vált. Az ambiciózus tervezet ugyanis a hagyományos vitákat egy újabb dimenzióval gazdagította. Most a főösszegről és az alapvető programok finanszírozásáról szóló viták mellett megjelentek a pénzügyi keretterv szerkezetével kapcsolatos ellentétek is, sőt ez utóbbiak át is vették egyelőre a főszerepet.

Az egységes alap ötlete, amely a jövőben egy nagy pénzügyi keretbe integrálná az agrár- és a kohéziós támogatásokat, kezdettől fogva komoly vitát váltott ki. Mind a mezőgazdasági, mind pedig a regionális fejlesztési és társadalmi felzárkóztatási területek nemzeti felelősei attól tartanak, hogy a közös alap a számukra fontos szakpolitikai célok finanszírozási forrását tünteti el. A kohéziós politika támogatói a felzárkóztatás, az agrárpolitikusok pedig a vidék támogatásának eltűnését látják a Bizottság tervezete mögött.

Az agrárminiszterek a tanácsi formációjuk ülésein fejezhették ki egyet nem értésüket, a kohéziós minisztereknek azonban ez nem adatott meg, mivel a dán elnökség nem hívta össze az Általános Ügyek Tanácsán belül a kohéziós miniszterek tanácskozását. Így október 21-én Magyarország – kihasználva azt a lehetőséget, hogy a V4-ek elnöki feladatait látja el – szervezte meg először a kohézió barátainak első tanácskozását, amely pontosan egy hónappal később, november 21-én Bukarestben folytatódott.

Mind a két tanácskozás egyértelmű üzenettel zárult a Bizottság felé: míg az összegekről lehet vitatkozni, az egységes alap léte nem vita tárgya. A tagállamok egyöntetűen szálltak síkra amellett, hogy a Bizottság első tervezetében szereplő újítások elfogadhatatlanok a kohéziós politika jövője szempontjából.

A Bizottságra nehezedő nyomást fokozza, hogy nem pusztán a tagállamok, de az uniós intézmények közül a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament is bejelentette már tiltakozását a tervezet szerkezeti újításokat tartalmazó részei ellen. Az ellenvetések, amelyek Tüttő Kata, a Régiók Bizottsága, és Siegfried Muresan néppárti európai parlamenti képviselő, valamint Victor Negrescu, az Európai Parlament szocialista alelnöke részéről elhangoztak Bukarestben, teljes egészében megegyeztek a tagállamok által elmondottakkal.

A Bizottság a maga részéről érzi a veszélyt. A kezdeti, talán túlzottan is magabiztos nyilatkozatokat felváltotta a tárgyalások iránti nyitottságot hangsúlyozó álláspont, sőt az első konkrét javaslatok is, amelyek orvosolni kívánják az ellenérveket. A Bizottság új javaslatai úgy akarják orvosolni a felmerülő problémákat, hogy alapvetően nem változtatnának a pénzügyi keretterv új szerkezetén.

Hosszú az út még az új pénzügyi keretterv elfogadásáig. A jelenlegi hétéves költségvetést a tagállamok vezetői kevesebb, mint egy hónappal annak hatályba lépése előtt, 2020 decemberében szentesítették. Nem várható most sem gyorsabb eljárás. Addig kiderül, hogy a mostani vita valódi lázadás vagy csak könnyen leszerelhető színjáték. Élőben nézhetjük a küzdelmet.”

Forrás:
Lázadás vagy színjáték?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. november 27.

Európai szemeszter 2026. évi őszi csomag – az uniós versenyképesség prioritásai

„Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta azeurópai szemeszter 2026. évi őszi csomagját, amely gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fokozása érdekében. Az egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetben a Bizottság összehangolt fellépésre szólít fel a termelékenység, az innováció és a beruházások megerősítése érdekében, összhangban a versenyképességi iránytűvel. Az őszi csomag elindítja az európai szemeszter 2026-os ciklusát, amely javítani fogja annak elemzési alapját, megerősíti a tagállamok és az érdekelt felek közötti párbeszédet, és megerősíti a végrehajtásra való összpontosítást.

A 2026-os európai szemeszter tavaszi csomagja a 2025-ös országspecifikus ajánlások átfogó csomagjára építve szakpolitikai ajánlásokat fog megfogalmazni az országjelentésekben azonosított fő országspecifikus kihívások kezelésére.

Ez a csomag a 2025. őszi gazdasági előrejelzésre épül, amely azt mutatja, hogy az uniós gazdaság továbbra is reziliens, mérsékelt növekedéssel, amelyet főként az erőteljes belföldi kereslet és beruházások, a szilárd munkaerőpiac és az infláció enyhítése vezérel. Ugyanakkor az EU számos stratégiai sebezhetőséggel szembesül, és továbbra is strukturális kihívásokkal néz szembe, többek között az alacsony termelékenységgel, a demográfiai nyomással, valamint a védelemhez és a dekarbonizált és digitális gazdaságra való átálláshoz kapcsolódó, az államháztartással szembeni növekvő igényekkel. A versenyképesség megerősítése és a rendezett államháztartás fenntartása ezért elengedhetetlen Európa növekedési potenciáljának felszabadításához és a stabilitás megőrzéséhez.

A szemesztert megerősíti az EU-27 humán tőkéről szóló új ajánlása, tekintettel arra, hogy sürgősen növelni kell a termelékenységet, növelni kell a tehetségeket és időtálló munkaerőpiacot kell kialakítani.

Annak értékelése, hogy a tagállamok megfelelnek-e az uniós költségvetési keretnek

E szemesztercsomag keretében a Bizottság értékelte, hogy valamennyi tagállam megfelel-e az uniós költségvetési keretnek, és iránymutatást nyújtott annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban költségvetési politikájuk összhangban legyen a vonatkozó tanácsi ajánlásokkal: a tagállamok középtávú terveit jóváhagyók, vagy a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében a túlzotthiány-eljárás megszüntetését célzó ajánlások.

A Bizottság értékelése a nettó kiadások növekedésére összpontosít, amely a megreformált gazdasági kormányzási keret egyetlen operatív mutatója. Azon 16 tagállam esetében, amelyek tekintetében a Tanács aktiválta a nemzeti mentesítési rendelkezést, az értékelés figyelembe veszi a védelmi kiadások növelésének rugalmasságát.

A Bizottság különösen az alábbi 17 euróövezeti tagállam 2026-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról fogadott el véleményt:

A Bizottság 12 költségvetésiterv-javaslat megfelelőségét értékeli, ezért felkéri a tagállamokat, hogy 2026-ban a terveknek megfelelően folytassák a költségvetési politikák végrehajtását: Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia.

3 költségvetésiterv-javaslat esetében fennáll a meg nem felelés kockázata, ezért a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti költségvetési eljárásuk keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban a költségvetési politika összhangban legyen a tanácsi ajánlással: Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

2 költségvetésiterv-javaslat esetében fennáll a lényeges meg nem felelés kockázata, ezért a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a nemzeti költségvetési eljárás keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy 2026-ban a költségvetési politika összhangban legyen a tanácsi ajánlással: Málta és Hollandia.

A Bizottság a többi tagállam költségvetési fejleményeit és kilátásait is értékelte.

Az értékelés szerint 7 tagállam felel meg a követelményeknek: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Svédország, Lengyelország és Románia.

Az értékelés szerint 3 tagállam esetében áll fenn a meg nem felelés kockázata: Bulgária, Magyarország és Spanyolország.

A túlzotthiány-eljárások fejleményei

A túlzotthiány-eljárás alatt álló kilenc tagállam – Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia – esetében az eljárást felfüggesztik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ebben a szakaszban nem tesznek további eljárási lépéseket, de a folyamatban lévő eljárás lezáratlan marad (azaz a hiányt nem sikerült tartósan a GDP 3 %-a alá csökkenteni), és a tagállamokat továbbra is köti a vonatkozó tanácsi ajánlás. A Bizottság jövő tavasszal újra fogja értékelni a helyzetet, amint rendelkezésre állnak a 2025-re vonatkozó tényadatok.

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést is készített, amelyben két tagállam, Németország és Finnország esetében értékelte a Szerződés hiánykritériumának való megfelelést. A jelentésben foglalt értékelés fényében Finnország esetében indokolt a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítása. Ezért a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételét követően a Bizottság mérlegelni fogja, hogy javaslatot tesz-e a Tanácsnak a Finnországgal szembeni túlzotthiány-eljárás megindítására, és ajánlást tesz-e a Tanácsnak a túlzott hiány megszüntetéséről.

Ajánlás az euróövezet gazdaságpolitikájáról 2026-ra

Ez az ajánlás testre szabott szakpolitikai tanácsokat nyújt az euróövezeti tagállamoknak az euróövezet egészének működését érintő témákban. Ebben az évben az ajánlás középpontjában a termelékenység növelését és a gazdasági biztonság megerősítését célzó szakpolitikai intézkedések állnak, az államháztartás fenntarthatóságának fenntartása mellett.

Az ajánlás konkrétabban a következőkre szólítja fel az euróövezeti tagállamokat:

Biztosítsa a költségvetés fenntarthatóságát a Tanács által ajánlott nettó kiadási pályák tiszteletben tartásával, beleértve adott esetben a védelmi kiadások számára biztosított rugalmasságot is. Ez 2026-ban összességében semleges költségvetési irányvonalat eredményezne az euróövezet számára. A Bizottság azt is ajánlja a tagállamoknak, hogy a stratégiai beruházásokra fordított szükséges kiadások figyelembevétele érdekében helyezzék át a költségvetések prioritásait.

A védelmi ipar szűk keresztmetszeteinek kezelése és a közös közbeszerzés előmozdítása.

2026. augusztus 31-ig fejezzék be helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtását, biztosítva az uniós források teljes körű felhasználását.

Erősítse meg a munkaerőpiacokat a készségek fejlesztése, az oktatási eredmények javítása, a részvétel növelése, a munkahelyek minőségének támogatása, valamint a szegénység és a lakhatás megfizethetőségének kezelése révén, biztosítva ugyanakkor, hogy a bérnövekedés továbbra is összhangban legyen a termelékenységgel.

Az innovációba és a stratégiai ágazatokba történő beruházások előmozdítása, valamint az egységes piac működésének javítása a szabályozás egyszerűsítése és az akadályok felszámolása révén, a hatékonyság és a lépték növelése érdekében.

Tegyen lépéseket egy európai megtakarítási és beruházási unió kialakítása érdekében a tőke mozgósítása, a digitális euro létrehozásának előmozdítása, a valuta nemzetközi szerepének megerősítése és a makroszintű pénzügyi stabilitási kockázatok nyomon követése érdekében.

Ajánlás a humán tőkéről

A Bizottság első alkalommal tett javaslatot a humán tőkéről szóló tanácsi ajánlásra.

Az új ajánlás mind a 27 tagállamnak szól, és sürgős intézkedésekre szólít fel a humán tőkével kapcsolatos strukturális kihívások kezelése érdekében, amelyek károsíthatják versenyképességünket.

Az ajánlás ezért felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként az uniós gazdaság stratégiai ágazataiban szükséges oktatást és készségfejlesztést, a tiszta átállástól, a körforgásos gazdaságtól és az ipari dekarbonizációtól kezdve az egészségügyön és a biotechnológián, a mezőgazdaságon és a biogazdaságon át a védelmi iparig és az űrkutatásig. Ezért a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) programjának megerősítésére szólít fel.

Az alapkészségek negatív tendenciájának megfordítására szólít fel. Ez elengedhetetlen egy olyan jövőbeli munkaerő növekedéséhez, amely erős alapokkal rendelkezik az új technológiai és versenyképes iparágakban való munkavégzéshez és képzéshez.

A beruházások a vállalkozások és a hatóságok közös felelőssége. Az ajánlás arra szólít fel, hogy az erőforrásokat köz- és magánforrásokból mozgósítsák az emberek érdekében. Ez a társadalom, az üzleti élet és az emberek javát egyaránt szolgálja.

Végezetül felhív a jó minőségű, időszerű adatok és elemzések fontosságára, amelyek lépést tartanak a gazdaság fejlődésével, és képesek előre jelezni a jövő feltörekvő szakmáit, hogy szakpolitikáink a tegnapiak helyett a ma és a holnap igényeit tudják kielégíteni.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés az EU éves átvilágítási eszközeként szolgál az egyes tagállamok, az euróövezet vagy az EU egészének gazdaságát esetlegesen érintő potenciális makrogazdasági egyensúlyhiányok korai azonosításának megkönnyítésére. Azonosítja azokat a tagállamokat, amelyek esetében részletes vizsgálatra van szükség annak értékeléséhez, hogy fennállnak-e szakpolitikai intézkedést igénylő egyensúlyhiányok. A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja.

A riasztási mechanizmus keretében készült idei jelentés részletes felülvizsgálatok elkészítésére szólít fel az előző éves ciklusban egyensúlyhiányt mutatóként már azonosított hét tagállam esetében: Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Szlovákia és Svédország, valamint Románia, ahol az értékelés szerint 2025-ben túlzott egyensúlyhiány állt fenn.

A felülvizsgálatokra 2026 első felében kerül sor, és az egyensúlyhiányra vonatkozó bizottsági határozatokat az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként fogják előterjeszteni.

Európai makrogazdasági jelentés

Az európai szemeszter e ciklusában újonnan bevezetett európai makrogazdasági jelentés alátámasztja mind az euróövezetre vonatkozó ajánlást, mind a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést. Áttekintést nyújt az euroövezet és az EU gazdaságairól a gyorsan változó globális környezetben, elemezve a legfontosabb kockázatokat és lehetőségeket. A kiemelt területek közé tartoznak a termelékenységgel kapcsolatos kihívások, az EU-n belüli sebezhetőségek, valamint az Európa hosszú távú versenyképességének az innováció fellendítése, az egységes piac elmélyítése és a magánberuházások mozgósítása révén történő megerősítésére irányuló intézkedések.

A jelentés megvizsgálja továbbá Európa magas megtakarítási rátáját a széttöredezett tőkepiacok összefüggésében, valamint a megtakarítási és beruházási unió potenciális előnyeit a tőke Unión belüli hatékonyabb elosztása szempontjából. Emellett elemzi a magasabb védelmi kiadások makrogazdasági hatását, és megvizsgálja a védelmi kiadások különböző típusainak hatását, különös tekintettel a belföldi beruházásokra és a K+F-re;D. A jelentés tovább vizsgálja, hogy miként lehetne megerősíteni Európa ipari kapacitását, például összehangolt közbeszerzés révén.

A programot követő utólagos felügyelet

A Bizottság kiigazítási programot követő felügyeleti jelentéseket tett közzé Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra és Portugáliára vonatkozóan, amelyekben értékelte gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetüket, különös tekintettel a pénzügyi támogatási programjaikat követő visszafizetési képességükre. A jelentések arra a következtetésre jutottak, hogy mind az öt tagállam továbbra is képes adósságát törleszteni.

Közös foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat

A közös foglalkoztatási jelentésre irányuló bizottsági javaslat azt mutatja, hogy a munkaerőpiacok összességében továbbra is stabilak. Számos strukturális hiányosság azonban kockázatot jelent az EU globális versenyképességére és a társadalmi kohézióra nézve. Ez magában foglalja a lassú növekedést mutató munkatermelékenységet, valamint a jelentős munkaerő- és szakemberhiányt.

Az együttes foglalkoztatási jelentés tartalmazza a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret első lépésben végzett országelemzését, amely a szociális eredménytáblán alapul. Az elemzés kilenc tagállamban azonosítja a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát érintő kockázatokat, amelyeket 2026 tavaszán mélyebb elemzés céljából azonosítottak: Bulgária, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Lativa, Luxemburg, Románia és Finnország.

Következő lépések

Az eurócsoport és a Tanács most megvitatja az európai szemeszter őszi csomagjában bemutatott dokumentumokat a felajánlott iránymutatás jóváhagyása céljából.

A Bizottság konstruktív párbeszédet fog folytatni az Európai Parlamenttel e csomag tartalmáról, valamint az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.

Bővebb információért

Kérdések és válaszok a 2026. évi európai szemeszter őszi csomagjáról

A 2026. évi európai szemeszter őszi csomagja – Dokumentumok

2025. őszi gazdasági előrejelzés

Az európai szemeszter

Idézet(ek)

„A versenyképességhez humán tőkére van szükség – itt túl lassúak és túl fokozatosak vagyunk a technológiai változások sebességéhez képest. Az EU-27 humán tőkére vonatkozó új ajánlása ezt a sürgős fellépést igénylő kérdést nemcsak az oktatási és foglalkoztatási miniszterek, hanem a pénzügyminiszterek és a miniszterelnökök elé is tárja. A versenyképesség azt jelenti, hogy felhasználjuk munkaerőnket, gyarapítjuk és megtartjuk tehetségünket, és biztosítjuk, hogy az oktatási és képzési politikák megfeleljenek a ma és a holnap igényeinek. Ez az egyetlen módja annak, hogy az EU növelje termelékenységét, és fenntartsa a gazdasági növekedést és Uniónk jólétét. A felelősség közös: az EU, a nemzeti hatóságok és a vállalkozások; hogy egyesítsük erőforrásainkat, és együtt gyorsítsuk fel a folyamatot.” – Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök

„A 2026-os európai szemeszter ciklusának elindításával Európa versenyképességét határozottan napirendünk középpontjába helyezzük, összhangban a versenyképességi iránytűvel. A kihívásokkal teli globális környezetben Európának saját növekedési lendületet kell teremtenie a termelékenység fokozásával, az innováció ösztönzésével és a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával. A szemeszter összehangolt nemzeti reformok, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek időben történő végrehajtása, valamint a biztonságunk és a reziliens pénzügyi ágazatunk előmozdítását célzó konkrét intézkedések révén fog hozzájárulni ehhez a célhoz. Eljött az idő; ki kell aknáznunk Európa teljes növekedési potenciálját, és hosszú távú jólétet kell biztosítanunk.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos””

Forrás:
A Bizottság a 2026. évi európai szemeszter őszi csomagjában felvázolja az EU versenyképességének fokozására irányuló prioritásokat; Európai Bizottság; 2025. november 25. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Az Európai Unió Tanácsa igent mondott az EU 2026. évi költségvetésére

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta az EU 2026. évi költségvetését. A költségvetés az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások eredményeként alakult ki, amely tárgyalások 2025. november 15-én megállapodáshoz vezettek.

A kötelezettségvállalások teljes összegét 192,8 milliárd EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 190,1 milliárd EUR-ban határozták meg.

„Ma megtettük az utolsó lépést egy olyan erős és reziliens uniós költségvetés biztosításáért, amely lehetővé teszi, hogy jövőre is megvalósítsuk a közös prioritásainkat. Ez a költségvetés olyan prioritásokra összpontosít, mint a védelem, a migráció, a versenyképesség és a felkészültség: ezáltal határozottan tudunk reagálni az európai polgárok igényeire. A költségvetésbe ugyanakkor némi rugalmasságot is beépítettük, amely teret ad számunkra a kialakuló válságok kezeléséhez.” – Nicolai Wammen, Dánia pénzügyminisztere, a Tanács főtárgyalója a 2026. évi uniós költségvetésről folytatott megbeszéléseken

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási plafon alatt az idén 715,7 millió EUR-t tartottak rendelkezésre tartalékként abból a célból, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható körülményekre.

A kötelezettségvállalások több pénzügyi éven keresztül végrehajtott tevékenységekre nyújtott pénzösszegekre vonatkozó, jogilag kötelező erejű ígéretek.

A kifizetések az EU költségvetésébe a folyó és a korábbi pénzügyi években beállított kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

A következő lépések

A költségvetés végleges jóváhagyásához azt az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia: erre várhatóan november 26-án kerül sor.

Háttér

Ez a hatodik éves költségvetés a hosszú távú uniós költségvetésen – azaz a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten (MFF) – belül. A 2025. évi költségvetést a Covid19-járványt követő helyreállítás támogatását célzó – a Covid19-világjárványt követő helyreállítás céljára létrehozott uniós eszköz, a NextGenerationEU keretében finanszírozott – intézkedések egészítik ki.

Egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetés során módosított valamennyi költségvetési sor számadatait és végleges szövegét: III. szakasz (pdf)

Egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetés során módosított valamennyi költségvetési sor számadatait és végleges szövegét: Egyéb szakaszok (pdf)

Számadatok költségvetési sorok szerinti bontásban – III. szakasz (pdf)

Számadatok költségvetési sorok szerinti bontásban – Egyéb szakaszok (pdf)

Számadatok programok szerinti bontásban – Engedélyezett létszámtervek szakaszonkénti bontásban (pdf)

Az EU 2026. évi költségvetése: a Tanács és a Parlament megállapodásra jutott (sajtóközlemény, 2025. november 14.)

A 2026. évi uniós költségvetés (háttér-információk)

Az EU éves költségvetése (háttér-információk)

”

Forrás:
A Tanács igent mondott az EU 2026. évi éves költségvetésére; Európai Unió Tanácsa; 2025. november 24.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az ETIAS (Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer) rendszer nemzeti szintű bevezetésének támogatása

„Budapest, 2025. november 26., szerda – A Belügyi Alapok Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz Programja 72,48 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással hozzájárul a hazai ETIAS rendszer működésképességének kialakításához, amelyhez nélkülözhetetlen a hálózati eszközök frissítése, naprakészen tartása, a kapcsolódó üzemeltetési dokumentációk aktualizálása és oktatási anyagok biztosítása.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program Plusz keretén belül megjelent, „HAVE_PLUSZ-1.4.4-25 – Intelligens határok bevezetése Magyarország külső határain SMART-HU (Specific Action)” tárgyú felhívásra benyújtott pályázatát a Belügyi Alapok Irányító Hatósága támogatásra érdemesnek ítélte.

A HAVE_PLUSZ-1.4.4-25-2025-00002 azonosítószámú, „Az ETIAS rendszer nemzeti szintű bevezetésének támogatása” című projekt keretében a NIK 72,48 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével megvalósítja a hazai ETIAS szakrendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges rendszerkarbantartásokat és a kapcsolódó szakmai dokumentáció frissítését, valamint elkészíti a videós oktatóanyagot, annak érdekében, hogy a hazai és központi rendszer határidőre történő összekapcsolása és az éles üzem elindítása ne ütközzön akadályba.

A projekt célja, hogy a hálózati eszközökön futó programok naprakészek legyenek, a bővülő licenckörnyezettel az ETIAS alkalmazás biztonságosan futtatható legyen, az aktualizált dokumentáció révén az üzemeltetői és felhasználói csoport stabilan és fennakadás nélkül folytathassa tevékenységét a hazai szakrendszer környezetében, a képzési anyagok révén a kezdeti és jövőbeni felhasználói állományok oktatása és betanítása is egyszerűsödjön, felgyorsuljon és stabillá váljon.

A projekt megvalósításának helyszíne: Budapest.

A projektről további információt a https://www.palyazat.gov.hu/eredmenyek/tamogatott-projektek/4165060201 és a https://nik.gov.hu/have-plusz oldalakon olvashatnak…”

Forrás:
Az ETIAS rendszer nemzeti szintű bevezetésének támogatása; Nemzeti Közleménytár (NKT) / MTI; 2025. november 26.
Lásd még:
European Travel Information and Authorisation System (ETIAS)

Elvileg már a háziorvossal is lehetne csevegni az EgészségAblakban

„Az egyik legnépszerűbb és leghasznosabb magyar fejlesztésű okostelefonos-applikáció, az EgészségAblak folyamatosan kapja az újabb funkciókat, melyek olykor kifejezetten megkönnyítik a páciens létezését a magyar egészségügyben. Mostantól akár a háziorvosnak is lehet üzenetet küldeni az appon keresztül.

Az orvos-beteg kapcsolat a koronavírus járvánnyal örökre megváltozott nem csak Magyarországon, hanem szinten mindenhol a világon – az ma már teljesen megszokott, hogy a háziorvosok a nevükkel ellentétben a legritkább esetben mennek csak házhoz, de a betegek ugyanúgy kerülik a rendelőket, hacsak tehetik.

Előfordul, hogy bizonyos alapellátások vagy receptfelírás kapcsán mégis kommunikálni kell az orvossal, amit eddig telefonon vagy a haladóbb praxisok esetében e-mailben el lehetett intézni – ehhez nyit most egy újabb kommunikációs csatornát hazánk legnépszerűbb e-health platformja, az EgészségAblak applikáció.

Az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., vagy ESZFK által fejlesztett alkalmazásba a legfrissebb verzióval bekerült egy üzenetküldési lehetőség, mely a nevének megfelelően direkt üzenetküldésre használható a háziorvos és a páciens között.

Az üzeneteket az e-mailekhez hasonlóan témák szerint csoportosítja és tárolja a rendszer a felhasználási feltételek alapján egészen addig, míg a felhasználó a regisztrációját fenntartja.

Az új üzenetküldési funkció egyetlen buktatója, hogy annak használatát a háziorvosnak előzetesen engedélyeznie kell az általa használt egészségügyi informatikai rendszerben, az pedig egyelőre erősen kérdéses, hogy erre bizonyos praxisok részéről mekkora lesz a hajlandóság.

Az EgészségAblak applikáció alapjait egyébként részben a fent említett koronavírussal tették le, hiszen az alkalmazás elődje a digitális oltási igazolvány volt, mely ma már csak egy – ráadásul a legritkábban használt – funkciója a szoftvernek. A több mint négymillió letöltésnél járó alkalmazással kiválthatók a receptre felírt gyógyszerek, lekérhetők a különböző leletek és egyéb, az egészségügyi szervek által kiállított dokumentumok, illetve foglalható vele időpont akár beutalóköteles akár beutaló nélkül igénybe vehető szakrendelésekre.”

Forrás:
Már a háziorvossal is lehet csevegni az EgészségAblakban; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. november 27.

Technika, tudomány, MI

MI-jogszabály (EU AI Act): elindult a visszaéléseket jelző, közérdekű bejelentőket védő eszköz

„Az Európai Bizottság elindította a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály visszaélést bejelentő személyek számára szolgáló eszközét.

Az eszköz biztonságos és bizalmas csatornát biztosít az egyének számára ahhoz, hogy közvetlenül az MI-vel foglalkozó uniós hivatalnak, a Bizottság mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakértői központjának jelentsék be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály feltételezett megsértését.

A visszaélést bejelentő személyek az EU bármely hivatalos nyelvén és bármely releváns formátumban megadhatják a releváns információkat. Az eszköz biztonságos módot kínál az olyan lehetséges jogsértések bejelentésére, amelyek veszélyeztethetik az alapvető jogokat, az egészséget vagy a közbizalmat. A legmagasabb szintű titoktartást és adatvédelmet tanúsított titkosítási mechanizmusok garantálják. Ez a rendszer lehetővé teszi a biztonságos nyomon követést, lehetővé téve a visszaélést bejelentő személyek számára, hogy naprakész tájékoztatást kapjanak a bejelentésük előrehaladásáról, valamint azt, hogy anonimitásuk veszélyeztetése nélkül válaszolhassanak az MI-hivatal további kérdéseire.

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály célja, hogy előmozdítsa a mesterséges intelligencia innovációját és elterjedését az EU-ban, ugyanakkor kezelje az emberek egészségét, biztonságát és alapvető jogait érintő potenciális kockázatokat, valamint védje a demokráciát és a jogállamiságot. A jogsértésekre vonatkozó információk bejelentésével a visszaélést bejelentő személyek támogathatják az MI-hivatalt azok korai észlelésében, hozzájárulva ezáltal az MI-technológiák biztonságos és átlátható fejlesztéséhez.

Lépjen be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály visszaélést bejelentő személyek számára szolgáló eszközébe, és olvassa el az eszközzel és a gyakran feltett kérdésekkel kapcsolatos további információkat.

Kapcsolódó témák

Mesterséges intelligencia”

Forrás:
A Bizottság elindítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályhoz kapcsolódó, visszaélést bejelentő személyeket támogató eszközt; Európai Bizottság; 2025. november 24. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

Palkovics László: az általános iskola elejétől nagy szerepet kell adni a mesterséges intelligenciának

„Már az általános iskola első osztályától tanítani kell a mesterséges intelligencia használatát, kísérleti jelleggel pedig már több évfolyamon foglalkoznak az AI-jal – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Az elmúlt hetekben megjelent 34 kormányhatározat, amelyek feladatokat jelölnek ki a kormány megfelelő szerveinek, illetve intézményeknek. Ezek között a feladatok között több olyan van, ami az oktatással kapcsolatos. Az egyik a mesterséges intelligencia megjelenítése az iskolai oktatásban, már az első osztálytól – mondta a kormánybiztos.

Az általános iskola első osztályában a mesterséges intelligencia megjelenését többen erősen korainak tartották, erről vita volt. Palkovics László kiemelte: „vannak országok, ahol a mesterséges intelligenciát már óvodában megjelenítik, mert azt mondják, hogy játékos és érdekes”, de a kormánybiztos szerint nem érdemes terhelni ezzel a gyerekeket az óvodában, ott még elvannak enélkül.

Általános iskolában azonban már meg kell jeleníteni, mert ők már szembesülnek vele. „Kezükbe vesznek egy játékot, leülnek a tévé elé, használják a szüleik mobiltelefonját, így szembesülnek a mesterséges intelligenciával, és miután már tudnak írni-olvasni, már a promptolás is megjelenik, tehát föltehetnek kérdést is egy chatbotnak” – mondta a kormánybiztos.

Az általános iskola legelején nyilvánvalóan egy belépő szintről lehet szó, de ötödik osztálytól már játékos tanulást jeleníthet meg az AI, akkor a promptolást már meg kell tanítani, és kilencedik osztálytól pedig alapvetően a szakmai kérdések kerülnek előtérbe. Hogyan használjuk ezeket az eszközöket, hogyan fejlesztjük ezeket az eszközöket, hogyan jelenik meg a munkaerőpiacon, hogyan viszonyulunk a robotokhoz – ott már komolyabb tudás jön a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Palkovics László hangsúlyozta, hogy létezik egy kormányhálózat, amely a mesterséges intelligencia és a felsőoktatás kapcsolatára vonatkozik, de ott ez működik magától, a felsőoktatási intézmények saját maguk fejlesztik a saját tanrendjüket. Nincs olyan felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne jelen az AI, akár alapképzésben, akár mesterképzési megoldásban. A doktori képzésben nyilván megjelenik a mesterséges intelligencia, tehát a felsőoktatás megfelelően foglalkozik ezzel a témával.

A köznevelésben jóval több a tisztázandó kérdés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. „Éppen most elindítottunk egy projektet a kilencedik évfolyamban, kiválasztottunk hatvan szakképző intézményt, plusz három határon túlit, és megvettük nekik a Logiscool licencét. Ez még nincs benne a Nemzeti Alaptantervben, de majd egyszer bele fog kerülni, most a gyorsaság volt a lényeg” – rögzítette.

Úgy vélte: a Logiscool egy nagyon jól működő magyar startup, 320 ezer diákjuk van, ez eléggé hitelessé teszi a tevékenységüket.

„Tehát azt mondtuk, hogy ezt vezessük most be mint formális oktatási módszert az adott iskolák tantervébe, ez tíz óra egy félévben. Ez menjen végig, hogy értékelni tudjuk a tapasztalatokat, és döntsük el, hogy bevezetjük-e a többi iskolatípusban is” – fogalmazott.”

Forrás:
Palkovics László: az általános iskola elejétől nagy szerepet kell adni a mesterséges intelligenciának; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2025. november 29.

Megalakult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete

„A szervezet Irányító Testülete megtartotta alakuló ülését

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025. októberi végi bírósági nyilvántartásba vételét követően, immár új szervezeti formában ünnepélyes keretek között tartotta 2025. november 24-én alakuló ülését a hálózat legfőbb stratégiai irányító szerve, a tudomány és az üzleti élet vezetőiből álló hétfős Irányító Testület, valamint a hálózat működését ellenőrző háromtagú Felügyelőbizottság. Az alakuló ülést megelőzően az Irányító Testület és a Felügyelőbizottság tagjait Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter köszöntötte, aki kiemelte, hogy az Irányító Testületben a kutatói és vállalati kiválóságok a biztosítékai annak, hogy a magyar tudomány és kutatások ügyét előre viszik.

A HUN-REN kivételes, a magyar kutatás és tudomány jövőjét meghatározó felelősséggel szolgálja a hazai tudományos közösség fejlődését. Az Irányító Testület – amiben tanácskozási joggal a kutatási intézmények főigazgatóinak három delegáltja, illetve a HUN-REN vezérigazgatója is részt vesz – a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legfőbb irányító szerve, a HUN-REN törvény alapján gyakorolja az alapítói jogokat, felel a szervezettel kapcsolatos stratégiai döntésekért. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat – a nemzeti kutatóintézetek és kutatóközpontok – küldetése, hogy tudományos kutatásokkal és innovációs tevékenységekkel hozzájáruljon új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, a nemzeti kultúra őrzéséhez és ápolásához, valamint az egyetemes tudomány és kultúra gazdagításához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújításával a hazai tudományos életben paradigmaváltás történt, az Irányító Testület megalakulása ebben mérföldkő, új korszak a magyar kutatási-innovációs ökoszisztéma zászlóshajójának működésében – emelte ki Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot a törvény nemes és rendkívül felelősségteljes küldetéssel bízta meg, amely egyszerre szolgálja a tudomány előrehaladását és a nemzet jövőjét. A cél világos: erősíteni kutatói és gazdasági versenyképességünket, javítani a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódásunkat, és elősegíteni a tudományos hatás és értékteremtés növekedését. Ennek végrehajtására az Irányító Testületre különleges felelősséget kapott a HUN-REN törvényben. Emellett olyan működést is építünk, amelyben a kutatók kevesebb adminisztrációval és nagyobb szakmai szabadsággal dolgozhatnak. A digitalizáció, a gyorsabb döntéshozatal és az egységes erőforrás-tervezés a HUN-REN működését rugalmasabbá és kiszámíthatóbbá teszi. A HUN-REN jövőjével kapcsolatos folyamatban a kutató intézmények delegált vezetői is részt vesznek és a munkában a jövőben is jelentősen támaszkodunk Jakab Roland vezérigazgatóra” – jelentette ki Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.

Az Országgyűlés tavaly fogadta el a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló 2024. évi XCI. törvényt. A Fővárosi Törvényszék 2025. október 27-én jegyezte be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely sajátos jogállású jogi személyként a kutatás közfeladata mellett ezekhez kapcsolódó piaci tevékenységet is végez majd. A nemzeti kutató intézményeket magába foglaló hálózat közfeladata többek között, hogy a kutatási intézményein keresztül tudományos kutatásokat végezzen, ennek érdekében fenntartsa, működtesse és fejlessze az ehhez szükséges infrastruktúrát, legyen aktív a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítása érdekében, erősítse kapcsolatait külföldi és nemzetközi tudományos intézményekkel és szervezetekkel és az Európai Unió tudományos szervezeteivel, vegyen részt a felsőoktatási intézményekben folyó doktori (PhD) képzésben, gondoskodjon a kutatói utánpótlási rendszer működtetéséről, adjon véleményt a hazai tudomány és a társadalom koncepcionális kérdéseiről, nyújtson a kutatási tevékenységével összefüggő közcélú szolgáltatásokat.

Az Irányító Testület elnöke Gulyás Balázs.
Az Irányító Testület tagjai:

Domokos Péter Széchenyi-díjas kutatóprofesszor, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Academia Europaea tagja;

Molnár Béla kutatóprofesszor, belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a 3DHistech alapító igazgatója és a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője;

Roska Botond Miklós kutatóprofesszor, az MTA tagja, Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel (IOB) igazgatója;

Melanie Jane Seymour, a BlackRock befektetési alap ügyfélélmény-stratégiáért felelős igazgatója;

Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter (Middle and Eastern European Engineering Cluster) vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója;

Zaránd Gergely Attila elméleti fizikus, BME tudományos rektorhelyettese, az MTA rendes tagja.

A Felügyelő Bizottság (FB) a HUN-REN működésének gazdasági és pénzügyi felügyeletét és ellenőrzését látja el, biztosítva a felelős és kiegyensúlyozott működést.

A Felügyelő Bizottság elnöke Salgó László Péter jogász, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánja.
A Felügyelő Bizottság tagjai:

Cséfalvay Zoltán kutatóprofesszor, a Mathias Corvinus Collegium Technológiai Jövők Műhelyének vezetője;

Verseghi-Nagy Miklós Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem InnoLab Zrt. vezérigazgatója.

Az Irányító Testület ülésén tanácskozási joggal részt vettek:
Jakab Roland vezérigazgató,a HUN-REN szervezet operatív vezetője és irányítója; és a kutatási intézmények főigazgatóinak három delegáltja:

Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója;

Buday László, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója;

Stipsicz András, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója.

”

Forrás:
Újabb mérföldkőhöz érkezett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2025. november 25.

A mesterséges intelligencia nem kiváltja a kutatókat, hanem felgyorsítja a tudományos áttöréseket

„„AI-ready Magyarország!” – hangsúlyozta Jakab Roland a Portfolio AI & Digital Transformation 2025 konferenciáján, rámutatva: a mesterséges intelligencia korában a képzés a legfontosabb versenyelőny. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója számos példával mutatta be, hogy az AI használata hogyan gyorsítja fel a tudományos kutatások folyamatát. A HUN-REN már a következő nagy lépésre készül: az ágens alapú ügynökrendszerek fejlesztésére, amelyen az OpenAI-jal közösen dolgozik.

Kiemelt szakmai érdeklődés kísérte a Portfolio AI & Digital Transformation 2025 konferenciáját, amelyen Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) vezérigazgatója is megosztotta gondolatait a közönséggel egy kerekasztal-beszélgetésen Kurtisz Krisztiánnal, az UNIQA Biztosító vezérigazgatójával, Horváth Bencével, a Magyar Telekom kereskedelmi stratégiai igazgatójával és Giller Tamással, a Neo Property Services vezérigazgató-helyettesével. Jakab Roland a tudomány aspektusából megközelítve adott áttekintést arról, hogy a digitális és AI-innovációs versenyben hol tartunk és hova kell megérkeznünk. Úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia használata a HUN-REN-nél már nem csupán eszköz, de szinte kötelező elem. Felidézte, hogy elindították az AI 4 Impact programot, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia minden kutatási és innovációs folyamatra hatást gyakoroljon.

AI 4 Impact: mesterséges intelligencia a kutatási hálózat minden szintjén

A program négy pillérre épül, amelyeket Jakab Roland ismertetett. Az AI 4 Science keretein belül folyamatosan figyelik, elemzik, tesztelik az új modellek képességeit. Ezt az AI-nagyköveti hálózat támogatja: a kutatók workshopokon keresztül segítik kollégáikat a technológia alkalmazásában. Az AI 4 Innovation az innovációs értékteremtést támogatja, megmutatja, hogy egy hipotézis mely iparágban és mely szereplő számára teremthet értéket. Ez elősegíti, hogy olyan kutatások induljanak, amelyek hatással lesznek a gazdaságra. Az AI 4 Efficiency az intézményi működést segíti többek között a HR- és pénzügyi területeken. A negyedik pillér az AI 1 Science, amely a kutatás folyamatának újradefiniálását jelenti, azt vizsgálják, milyen lehetőségeket teremtenek az új AI-keretrendszerek a tudományban. Jakab Roland külön kiemelte, hogy Magyarország új szuperszámítógépe a HUN-REN Wigner Fizikai Központban fog megépülni.

A kutatókat nem váltja ki az AI

„Az AI komoly és közvetlen hatással van a tudományos kutatásokra. Nem kiváltja a kutatókat, hanem növeli a kapacitásokat és felgyorsíthat bizonyos tudományos áttöréseket, ez pedig konkrét gazdasági hasznot jelent” – mutatta be az AI és a tudomány kapcsolatát. Példaként említette, hogy a szakirodalom feldolgozását az AI akár 30 százalékkal felgyorsítja: elég néhány alapcikket megadni, és a megfelelő eszköz több ezer kapcsolódó tanulmányt térképez fel, összefűzve a rejtett tudományterületi szálakat is. További előny, hogy bizonyos kísérletek szimulálhatók vagy modellezhetők megfelelő minőségű számítógépes környezetben.

Az AI összekapcsolja a kutatókat, új szinergiákat teremt

Jakab Roland szerint az AI kitágítja a tudományterületek együttműködésének lehetőségét, új szinergiákat hoz létre a kutatók között. A HUN-REN hálózati működése ehhez jó alapot teremt. Ezért olyan AI-alapú megoldáson is dolgoznak, amelynek segítségével a kutatók megismerhetik az egymáshoz kapcsolódó kutatási elképzeléseket és feltérképezhetik a legígéretesebb tudományos együttműködéseket. A vezérigazgató meglátása szerint a HUN-REN-nél az AI-fejlesztésekre fordított források a következő években exponenciálisan emelkedni fognak.

Ágensrendszerek: amikor virtuális kutatók ezrei dolgoznak együtt

Jakab Roland szerint még nagyon az elején járunk annak, amit az agentic AI lehetővé tehet, a fejlesztés következő nagy területe az ágens alapú ügynökrendszerek bevezetése. A koncepció lényege, hogy egy jól felépített rendszerben akár több ezer, PhD-szintű tudással felvértezett virtuális ügynök dolgozhat egyszerre egy adott kutatási problémán, miközben a kutatási célokat továbbra is a kutatók határozzák meg. Ez a megoldás is a tudományos kutatások felgyorsítását szolgálja a hipotézisalkotás, a validáció és a kutatási folyamatok teljes láncát tekintve. A HUN-REN az OpenAI-jal közösen dolgozik a rendszer kialakításán, és a tervek szerint a későbbiekben a gazdasági szereplők számára is megnyitják ezt a kapacitást.

A képzés kulcstényező

Jakab Roland szerint Magyarország akkor tudja igazán a maga javára fordítani az AI gazdasági hatásait, ha a képzés kiemelt szerepet kap. Olyan ösztönző programokra van szükség, amelyek támogatják az egyéni felhasználókat, a vállalatokat és a nemzeti innovációs ökoszisztémát. A HUN-REN ebben vezető szerepet vállal – emelte ki, rámutatva, hogy a hazai kutatók és fejlesztők a Jülichben működő szuperszámítógépről használatán keresztül értékes tapasztalatokat szereznek, amelyeket hasznosítani tudnak majd a magyar szuperszámítógép működtetésében is.

A képzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőpiaci folyamatok kapcsán is. Új típusú munkahelyek, új munkakörök jönnek létre, ahol hátrányba kerülnek azok, akik nem használják a mesterséges intelligenciát – mondta. Hozzátette, hogy a képzés mellett fontos a szabályozás is; annak kidolgozása a december elején megalakuló hazai Mesterséges Intelligencia Tanács feladata lesz.”

Forrás:
Jakab Roland: az AI nem kiváltja a kutatókat, hanem felgyorsítja a tudományos áttöréseket; HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat; 2025. november 26.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Magyar bérek: javuló számok, rossz helyezés – miért ragadtunk az EU-rangsor végén?

„Az Eurostat friss adatai szerint a magyar átlagbér emelkedése az egyik legnagyobb volt Európában, mégis továbbra is az unió utolsó harmadában ragadtunk. A bérfelzárkózás mögött alacsony bérre épített gazdaságpolitika, szerkezeti csapdalehetőségek és versenyképességi hiányosságok rajzolódnak ki.

Az Eurostat november 12-i jelentése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagbére az EU-ban 2024-ben 5,2 százalékkal emelkedett. Az átlagbér 39 800 eurora nőtt.

A legmagasabb értéket Luxemburgban (83 000 euro), Dániában (71 600 euro) és Írországban (61 100 euro), a legalacsonyabbat pedig Bulgáriában (15 400 euro), Görögországban (18 000 euro) és Magyarországon (18 500 euro) találjuk.

A magyar átlagbér 2024-ben az EU-s átlag csupán 46,4, az osztráknak pedig 31,5 százalékát teszi ki.

Ausztriában az ötödik legmagasabb átlagbért látjuk. Csehország 6, Lengyelország 3 és Szlovákia egy hellyel előz meg bennünket az átlagbérek tekintetében.
[A táblázatot az eredeti cikkben lehet elolvasni.] A táblázatban azt látjuk, hogy a vizsgált országok között a magyar átlagbér emelkedése a harmadik legmagasabb volt 2022-ről 2024-re, amiből a 2023-ról 2024-re bekövetkezett emelkedés 8,7 százalék, 3,5 százalékkal magasabb, mint az EU-s átlag. Ez az emelkedés azonban alacsonyabb, mint amit 2022-ről 2023-ra látunk: az ugyanis 17,5 százalékos volt. A 2024 évi emelkedés az EU-ban a 25. helyre elég. Csak Bulgáriát és Görögországot előzzük meg. 2022-höz képest ez így is egy helynyi előrelépés, mivel akkor még a 26. hely volt a mienk. Érdemes kitérni a bérek kapcsán az árakra is. Az infláció növekedése Magyarországon 2022-ben 15,3, 2023-ban 17,0 és 2024-ben 3,7 volt. Ezen belül az élelmiszer infláció 2022 júniustól 2023 júliusig minden hónapban 20 százalék fölött volt. A további hónapok csökkenő infláció emelkedése pedig ezen magas szintekre rakódott rá. Érdekes adat, hogy 2024-ben a magyar élelmiszer infláció közel volt az EU-s átlaghoz ((95 százalék), az osztrák magasabbra kúszott, elérve az EU-s átlag infláció 111 százalékát.

Viszont ha a magyar átlagbéreket nézzük, azok az EU-s átlag csupán 46,4 százalékát érték el. Ezzel szemben az osztrák átlagbér az EU átlag 142,2 százaléka volt 2024-ben. A nemzetstratégiai kérdés azonban az, hogy mit fejeznek ki ezek az adatok. Azt mutatják, hogy bár enyhe javulás van, de a magyar gazdaságpolitika még mindig alacsony bérekkel igyekszik a külföldi tőkét Magyarországra csábítani.

Ez pedig gátolja, hogy a magyar gazdaság és társadalom sikeresen használja ki a környezeti változások kínálta lehetőségeket, amelyek a jól megfizetett tudáson, kreativitáson alapuló magas termelékenységű gazdaságokat hozzák nyerő helyzetbe. Ezt érzékeltetik a legfrissebb versenyképességi helyezéseink is, mint például az, hogy az IMD svájci versenyképességkutató 2025 évi tanulmánya szerint a vizsgált 69 országból azon 45 ország között, amelyek egy főre jutó GDP-je 20 ezer dollárnál magasabb, csak a 40. helyen vagyunk. Csehország viszont a 23.

A digitális versenyképességi listán ugyanezen országok között szintén a 40. hely a miénk. Csehország a 33. helyen van. Ez a tanulmány arra is kitér, hogy a technológiai, hálózatkiépítettségi eredményeink jók – erre a 69 országos listán a 37.-ek vagyunk – a jövőre való felkészültségünk viszont csak a 61. helyre elég, ami az EU-ban a 26. helyet jelenti. Egyedül Bulgáriát előzzük meg.

Ezek az adatok összefüggenek a béradatainkkal, illetve az alacsony bérre építő tőkebecsábítási gazdaságpolitikával. Azt érzékeltetik ugyanis, hogy Magyarország továbbra is az EU és egyre inkább Ázsia olcsó „összeszerelő gyára”. Ez az út pedig, ha a GDP-ben nem is, a jövő lehetőségeinek kihasználásán alapuló fejlesztési út választásban, a tudásalapú gazdaságra való áttérésben visszatartja a magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt.

Rontja az esélyeinket az is, hogy továbbra is sok a jobb munka és magasabb fizetés miatt külföldön munkát vállaló fiatalok száma. Az Eurostat 2025.07.22-ki jelentése szerint a 25-29 éves korcsoportban 2023-ban 13293 fő ment el Magyarországról, ami 2134 fővel magasabb, mint a 2022 évi adat. A 30-34 éves korcsoportnál pedig a veszteségünk 10459 fő, ami 1564 fővel több az előző évinél. Ezek a fiatalok hiányoznak a magyar tudásvagyonból, ami szükséges lenne a tudásalapú fejlődési út választásához.

A kitörési út a tudásberuházások növelése lehetne, továbbá a gazdaság magyar szereplőinek hozzásegítése ahhoz, hogy előrelépjenek az értékláncon a nagyobb hozzáadott értékteremtés felé, több értelmes, jól fizető munkahelyet kínálva a magyar fiataloknak megőrízve ezzel itthon a már meglévő tudást. Másrészt az új tudásba be is kell fektetni. Nem lehet ugyanis úgy tudásalapú fejlődési útra áttérni, ha a tudásberuházások – ahogyan arra egy friss OECD tanulmány rámutat – nálunk csupán az összes beruházás 12,3 százalékát teszik ki, míg például a versenyképességben jóval előttünk lévő Ausztriában ez az érték 25,4, Csehországban pedig 18,3 százalék.

Ezzel együtt minden további, alapvetően összeszerelő tevékenységre épülő külföldi tőkebefektetés támogatását azonnal le kellene állítani. Mert bár a GDP termeléshez nyilván ezek a beruházások is hozzájárulnak, viszont elsősorban a GDP-n belül azt a profitarányt növelik, ami – tulajdonosi jövedelem formájában – nagy valószínűséggel el is hagyja az országot. Ez az érték egyébként már most is folyamatosan nő: 2021-ben még GDP 14,2 százalékát tette ki, 2024-re viszont 15,9 százalékra emelkedett. A kivitt profit pedig – bár a GDP-t növeli – nem járul hozzá sem a gazdaság, sem a társadalom fejlődéséhez. A legújabb felvetés, a KKV-k erősítése, a működésüket nehezítő bürokrácia csökkentése viszont jó irányt jelentő jó megoldás.”

Forrás:
Magyar bérek: javuló számok, rossz helyezés – miért ragadtunk az EU-rangsor végén?; Csath Magdolna; Növekedés.hu; 2025. november 19.
(A cikk statisztikai adatait tartalmazó táblázat a fenti webcímen elolvasható.)

Fenntartható fejlődés

Az Európai Unió szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs

„Egy napos csúszással, de eredményesen ért véget a brazíliai Belémben, az Amazonas torkolatánál tartott ENSZ klímakonferencia. A Mutirao Döntés néven elfogadott csomag bár megmutatta, hogy az Egyesült Államok távolmaradása és a globális kihívások közepette is össze tudnak fogni az országok vezetői a klímaváltozás elleni fellépésben, de a konkrétumokat nélkülöző szöveg nem biztosítja, hogy ez kellő gyorsasággal tegyék. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértőjének gyorselemzése egyenesen Belémből.

Egy napos csúszással, azonban végül eredménnyel zárult az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény idei klímakonferenciája, a COP30 a brazíliai Belémben. Az őslakos népgyűlés, a Mutirao nevével fémjelzett döntéscsomag csak hosszas csúszásokat követően került elfogadásra.

A fő vita a progresszív és az olajtermelő országok között zajlott, alapvetően három fő téma körül. Az Európai Unió és a tengerszint-emelkedés miatt veszélyeztetett kis szigetországok vezette hadjárat a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése mellett és az erősebb kibocsátáscsökkentési lépések elfogadása ellen komoly ellenállásra talált az olajmonarchiák és az India vezette el nem kötelezett országok részéről. Az idén kiadott legfrissebb jelentések szerint jelenleg nem tudjuk tartani a Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célokat a gyenge kormányzati vállalások miatt, ami komoly veszélyeket hordozhat gyakoribb szélsőséges időjárási események képében.

Fosszilis lobbiérdekek és fukarkodó Nyugat

Ezzel szemben ugyanezen országok fő témája az Európai Unió szénszivárgást kezelő mechanizmusának, az úgynevezett CBAM-nek a sorozatos támadása volt, mivel a mechanizmus arra kötelezi az uniós piacra importálni kívánó cégeket, hogy teljesítsék az EU szigorú környezetvédelmi elvárásait, vagy klímavédelmi adót fizessenek. A fosszilis energiakinccsel rendelkező országok szemében ez az uniós klímavédelmi intézkedés vörös posztó, ezért igyekeznek támadni minden lehetséges nemzetközi fórumon, ez alól a klímavédelmi tárgyalások sem kivételek. Így egy olyan rendszer felépítését igyekeztek elérni, amely joghatósággal rendelkezne nemzeti kereskedelempolitikai intézkedések felett. Mivel egyre több ország tervez hasonló klímavédelmi rendszereket felállítani, ezért komoly viták övezték a tárgyalásokat.

A harmadik fő vitapont természetesen ismét a pénz kérdése volt. A tavalyi bakui klímakonferencia tematikája a klímafinanszírozás volt, ahol a fejlett országok vállalták, hogy 2025-től évente legalább 300 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országok klímavédelmi intézkedéseit állami forrásokból, valamint igyekeznek 2035-ig ezt az összeget egyéb, magán- és fejlesztési források bevonásával 1300 milliárd dollárra feltornázni. Így mikor a fejlődő országok széles csoportja az alkalmazkodási források megháromszorozását követelték, illetve azt várták el, hogy a fejlett országok évekre előre adják meg, hogy mikor mennyi pénzt mozgósítanak részükre, az természetesen a gyengélkedő költségvetésű nyugati kormányok számára komoly fejtörést okozott.

Ezeket a gordiuszi csomókat kellett volna a brazil elnökségnek átvágnia a folyamatos tüntetések, tűzesetek és logisztikai kihívások közepette, azonban úgy tűnt, hogy a latin-amerikai ország nem feltétlen szeretne elmozdulni a nemzeti álláspontjától és semleges szerepet felvenni. Így sokáig úgy látszott, hogy nem sikerül áthidalni a lövészárkokat az országok között.

Egy erős és taktikus Európa tűnt fel a színen az USA távozása nyomán

Végül egynapos csúszást követően a többszöri megszakításokkal és botrányokkal tarkított záróülés során sikerült egy több döntést tartalmazó csomag keretében megállapodásra jutnia a Feleknek. Az Európai Unió magához képest szokatlan erős álláspontot vett fel a tárgyalások közepette, betöltve ezzel az Egyesült Államok távolmaradása miatt okozott űrt és a kínai kormány hallgatólagos támogatása mellett erősen kiállt az erősebb kibocsátáscsökkentési vállalások mellett. Az EU még a végső csomag blokkolását is meglebegtette annak érdekében, hogy a fosszilis üzemanyagok kivezetésére és a globális kibocsátáscsökkentési ambíció növelésére vonatkozó lépések bekerüljenek a végleges döntésbe.

Végül a fejlett országok részben engedtek a finanszírozást illetően és vállalták, hogy a bakui 300 milliárd dolláros vállalás keretén belül növelni fogják az alkalmazkodási hozzájárulások arányát, amiért cserébe az olajtermelő országok elálltak a CBAM-et is kritizáló új intézményrendszer felállítása mellől.

Bár az EU sokáig kiállt a fosszilis üzemanyagok kivezetésére vonatkozó konkrét intézkedések feltüntetése mellett, de végül annak érdekében, hogy ne borítsa a nemzetközi együttműködést, elfogadta az alacsonyabb ambíciójú szöveget. Bár a teljes döntési csomag több előrelépést is tartalmaz a kibocsátáscsökkentés terén, a politikai záródokumentumot az olajtermelő országok eléggé fel tudták vizezni. A záró plenáris ülés során a csomag elfogadását követően viszont Brazília saját COP elnökségi hatásköre alatt két önkéntes kezdeményezést indított útjára az erdők védelméről, valamint a fosszilis energiahordozók kivezetéséről. Ezekkel az EU-nak és az esőerdővel rendelkező országoknak igyekezett kedvezni Brazília – de úgy, hogy ne sértse az olajtermelő országok érdekeit. Mivel ezek csak önkéntes folyamatok lesznek elnöki hatáskörben és nem a jogi kötőerővel rendelkező csomag részei, így nem fogják a nagy kibocsátókat semmilyen konkrét lépésekre kötelezni.

Az Európai Unió soros elnökségét ellátó dán környezetvédelmi miniszter Lars Aagaard és az EU klímapolitikáért felelős biztosa, Wopke Hoekstra helyszínen megtartott közös sajtótátékoztatóján úgy fogalmaztak, hogy az EU nem fogja ennek a csomagnak az útját állni. Ezt azért teszi, mert azt szeretnék, hogy a globális éghajlatvédelmi fellépés, az együttműködés és a szolidaritás folytatódjon. Az elmondásuk szerint az EU készen áll támogatást nyújtani a legsebezhetőbb országoknak, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozás következményeivel. Az uniós vezetők elmondták, hogy ma szüksége van a világnak a megállapodásra. Az éghajlatváltozás mérséklését illetően a csomag viszont messze elmarad attól, amit az EU szükségesnek tart, amit a tudomány indokol, és amit a globális közösség elvár. Az uniós biztos szerint az EU azért jött Belémbe, hogy határozott választ adjon azokra a hiányosságokra, amelyek a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozását fenyegetik. Csalódottságát fejezte ki, hogy ez a csomag ma ezt nem biztosítja, azonban kiemelte, hogy sikerült tudományos alapokra helyezni a folyamatot, viszont a globális válasz továbbra sem egyértelmű, beleértve az 1,5 fokos céllal összhangban lévő nemzeti hozzájárulások (NDC-k) biztosítását is — amelyet az EU a saját vállalásával és a 2040-es célkitűzéssel már teljesített. Az EU képviseletében elmondták, hogy a gyenge csomag ellenére sikerült biztosítani az energiaátmenettel és a fosszilis tüzelőanyagoktól való eltávolodással kapcsolatos munkák folytatását.

Hosszú vajúdás után megvan a COP31 helyszíne is

Végül sikerült az évek óta húzódó vitára is megoldást találni, hogy hol kerül megrendezésre a 2026-os klímakonferencia. Ausztrália és Törökország is lobbizott a klímakonferencia rendezése érdekében és bár az országok jelentős része az előbbi rendezését támogatta arra való tekintettel, hogy az elmúlt években csak fejlődő ország rendezett COP-ot. Végül a török ellenállás miatt egy középutas megoldást sikerült elfogadni, ahol az ausztrálok vezetik majd a politikai folyamatot, míg a helyszínt és a logisztikát Törökország biztosítja. Arra való tekintettel, hogy az EU januártól kezdődő soros elnökségét a részleges török megszállás alatt álló Ciprus fogja adni, ez egy sor diplomáciai bonyodalomra adhat okot.

Összességében elmondható, hogy a negatív várakozások ellenére sikerült biztosítani a multilaterális klímavédelmi folyamat zökkenőkkel tarkított továbbhaladását, azonban annak sebességét nem tudták az országok magasabb fokozatba kapcsolni – az egyre szélsőségesebb időjárási katasztrófák fenyegetése ellenére sem.

A szerző a januártól kezdődő ciprusi soros EU elnökség nemzetközi klímapolitikai munkáját támogatandó vett részt a COP30 klímakonferencián.”

Forrás:
Az EU szokatlanul határozott fellépése ellenére gyenge, konkrétumok nélküli megállapodással zárult a brazíliai klímacsúcs; Schaffhauser Tibor; Másfélfok blog; 2025. november 22.

Ürge-Vorsatz Diána a brazíliai klímacsúcsról: aggasztó, hogy még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól

„Nem tettek említést a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről a kéthetes klímakonferencia záródokumentumában, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke nagy problémának nevezett. A Közép-európai Egyetem professzora az InfoRádióban azt mondta, az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, és ellenőrizni kellene, hol tartanak az országok a célok megvalósításában. Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok kiválása nagy érveszteség, de szerinte más országokban is mások lettek a prioritások.

Az elmúlt hét végén fejeződött be Brazíliában az ENSZ kéthetes klímakonferenciája. A résztvevők megállapodásra jutottak abban, hogy több pénzt juttatnak a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országoknak, de konkrét, részletes menetrend a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről nem került be a záródokumentumba, amit az eredeti tervhez képest 19 órás késéssel fogadtak el. A megállapodás bejelentése után André Aranha Correa do Lago, a COP30 elnöke elismerte, hogy kemény csaták zajlottak, és egyes dolgokban nem sikerült akkora haladást elérni, mint előzőleg remélték.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádióban úgy fogalmazott, „eléggé aggasztó”, ahogy a csúcs zárult, mert megítélése szerint az előző eredményekhez képest bizonyos területeken visszalépés történt, illetve nem születtek olyan fontos határozatok, amelyeket különösen a globális északon, a fejlett országokban nagyon vártak. A fejlődő országok képviselői elégedettebben távozhattak a tanácskozásról, de az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint senki sem lehet maradéktalanul elégedett.

Az Egyesült Államok nem küldött hivatalos delegációt az eseményre, hiszen az év elején Donald Trump másodjára is kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Előzetesen nagy is volt az aggodalom amiatt, hogy nem lesznek amerikai résztvevők a tárgyalóasztalnál Brazíliában, de Ürge-Vorsatz Diána szerint az amerikai elnök döntése nem akasztotta meg a legfontosabb folyamatokat, érvényesül a multilateralizmus. Elismerte, hogy átütő eredmények nem születtek a brazíliai klímakonferencián, de szerinte nem is lehet elvárni azt, hogy minden évben egy olyan „új, hatalmas megállapodás” jöjjön létre, mint 2015-ben a párizsi megállapodás. Úgy véli, a legfőbb keretmegállapodások már megvannak, csak be kellene tartatni azokat. A Közép-európai Egyetem professzora szerint azért gyűlnek össze évről évre a COP30 résztvevői, hogy a célok megvalósulását ellenőrizzék, és megbeszéljék, hol tartanak ezekben a folyamatokban. Mint fogalmazott, sok esetben nem születnek „hatalmas, sajtónyilvánosságot érdemlő hírek” a klímacsúcsokon, ezért nem feltétlenül ebben kell mérni a haladást például a károsanyag-kibocsátásban, az adaptációban vagy éppen az alkalmazkodásban.

Kolumbia, Panama és Uruguay az Európai Unióval együtt azt követelte, hogy a dokumentum tartalmazza a fosszilis tüzelőanyagokról való leválást, miközben Szaúd-Arábia és más kőolajexportőr országok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne kerüljön be ilyen megfogalmazás a szövegbe. Éjszakába nyúló feszült vita után az Európai Unió végül elállt attól, hogy megvétózza az egész megállapodást, de jelezte, hogy nem ért egyet a nyilatkozat végkövetkeztetésével. Ürge-Vorsatz Diána szerint éppen az a legszomorúbb fejleménye a brazíliai tanácskozásnak, hogy nem történt érdemi előrelépés a fosszilis energiahordozók visszaszorításában, sőt semmilyen passzus nem került be a dokumentumba ezzel kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy a 2023-as dubaji klímacsúcs záródokumentumába legalább beleírták, hogy hosszabb távon a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére kell törekedni, de „azóta csak várunk a megvalósításra”.

Ürge-Vorsatz Diána elmondta: konkrétabb elvárásokat, lehetséges alternatívákat kellene meghatározni, amelyek kijelölik az utat a célok teljesítése érdekében. Mint fogalmazott, Brazíliában „egy olyan kompromisszumos megoldást találtak ki az utolsó percekben”, amely szerint a hivatalos ENSZ-folyamatokon kívüli útvonalakat fognak megvitatni a jövőben. Az egyetemi tanár szerint éppen ez jelent visszalépést, pedig nem egy olajország volt a csúcs házigazdája. Figyelmeztetett, hogy az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, a mostani konferencián viszont „sajnos még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól, ami a legproblémásabb következmény”.

A klímakutató a jövőt és a célok megvalósulását illetően úgy fogalmazott, „nagyon hiányzik az az Egyesült Államok, amely korábban az élen járt az éghajlatváltozás elleni harcban”. Emlékeztetett, hogy az USA korábban önkéntes alapon nagyon jelentős adományokkal, forrásokkal támogatta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület törekvéseit. Ezzel együtt Ürge-Vorsatz Diána kiemelte: az USA kiválásától függetlenül folytatódik a nemzetközi együttműködés. Azt gondolja, nemcsak az amerikaiak kihátrálása akadályozza az éghajlatváltozás kapcsán megfogalmazott célok megvalósulását, hanem sajnos más országokban is mások lettek a prioritások.

A hatások legérzékenyebben a déli, fejlődő országokat érintik, és a klímakutató figyelmeztetett, hogy ezek egyre erősebbek lesznek a jövőben. Ebből kifolyólag ezek az országok álltak a leghatározottabban az ügy mellé, nekik azonban még több támogatásra lenne szükségük, mert ez a küzdelem nagyon költséges. Ürge-Vorsatz Diána úgy véli, erre ezek az államok jogosultak, ugyanis nem ők okozták a legfőbb károkat, hanem a fejlett országok.”

Forrás:
Ürge-Vorsatz Diána a brazíliai klímacsúcsról: aggasztó, hogy még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2025. november 24.
Lásd még:
United Nations Climate Change Conference
(A konferenciák története 1995 óta.)

A versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság stratégiai kerete – Európai Bizottság

„A Bizottság a mai napon elfogadta a versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság új stratégiai keretét, amely felvázolja a tiszta, versenyképes és reziliens európai gazdaság kiépítéséhez vezető utat. A szárazföldi és tengeri megújuló biológiai erőforrások felhasználásával és a kritikus fontosságú nyersanyagok alternatíváinak biztosításával az EU előrelépést fog tenni a körforgásosabb és dekarbonizáltabb gazdaság felé, és csökkentheti a fosszilis behozataltól való függőséget.

A biogazdaság lehetőséget kínál Európának arra, hogy megerősítse rezilienciáját, felváltsa a fosszilis alapú anyagokat és termékeket, munkahelyeket teremtsen, és vezető szerepet töltsön be a tiszta iparágakra való globális átállásban. Ezzel az új stratégiával az EU olyan tevékenységeket fog támogatni, amelyek biológiai erőforrásaink felhasználásával fenntartható gyakorlati megoldásokat kínálnak olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, az akvakultúra, a biomassza-feldolgozás, a biogyártás és a biotechnológiák. Ki fogja aknázni az ezen erőforrásokban, a tudományos kiválóságban és az ipari bázisban rejlő hatalmas lehetőségeket, és ösztönözni fogja az éghajlat, a természet és a társadalom javát szolgáló innovációkat.

Az uniós biogazdaság 2023-ban akár 2,7 billió EUR értéket is elérhetett, és 17,1 millió embert (az uniós munkahelyek mintegy 8%-át) foglalkoztatott. Az uniós biogazdaság már most is jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez Európában. A biogazdaságban minden munkahely három közvetett munkahelyet teremt az EU-ban. A termékek közé tartoznak például az algákból készült bioalapú vegyi anyagok, amelyeket gyógyszerek, testápolási termékek előállítására és ipari alkalmazásokra használnak. A bioalapú műanyagokat egyre nagyobb mértékben használják a csomagolásban és az autóipari alkatrészekben. Egyre nagyobb a kereslet a bioalapú építőipari termékek, a textilszálak és a műtrágyák iránt is. Azonban még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciállal rendelkezik.

Az uniós biogazdasági stratégia célja e potenciál felszabadítása az innováció és a beruházások fokozása, a bioalapú anyagok és technológiák vezető piacainak fejlesztése, a fenntartható biomassza-ellátás biztosítása és a globális lehetőségek kiaknázása révén.

A bioalapú innovációk gyakorlati megvalósítása

Ahhoz, hogy élen járjunk a biotechnológiai forradalomban, fokozni kell az innovációt és a beruházásokat, hogy a kutatás ne maradjon a laboratóriumokban. A bioalapú innovációk fokozásához köz- és magánberuházások kombinációjára, valamint egyszerűsített szabályozási környezetre van szükség.

A Bizottság olyan koherens és egyszerűsített szabályozási keret létrehozásán fog munkálkodni, amely jutalmazza a körforgásos és fenntartható üzleti modelleket, miközben megőrzi az uniós biztonsági előírásokat. Az innovatív megoldások gyorsabb, világosabb és egyszerűbb jóváhagyása támogatni fogja a vállalatokat az európai fejlődésben és növekedésben, különösen a kkv-k számára.

A Bizottság azt is biztosítani fogja, hogy a meglévő és a jövőbeli uniós finanszírozás a bioalapú technológiákra irányuljon. A magánberuházások ösztönzése érdekében a Bizottság javasolja egy biogazdasági beruházás-telepítési csoport összehívását a bankképes projektek portfóliójának létrehozása, a kockázat hatékonyabb megosztása és a magántőke bevonása érdekében.

A bioalapú anyagok és technológiák vezető piacainak fejlesztése

A beruházások mozgósítása és a növekedés lehetővé tétele érdekében a Bizottság meghatározta a bioalapú anyagok és technológiák innovatív piacait. Ezek közé tartoznak a bioalapú ágazatok, például a műanyagok, a szálak, a textiltermékek, a vegyi anyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az építőanyagok, a biofinomítók, a fejlett erjesztés és a biogén szén tartós tárolása, amelyek nagy potenciállal rendelkeznek mind a gazdasági növekedés, mind a környezeti előnyök szempontjából. A Bizottság növelni fogja a termékek bioalapú tartalma iránti keresletet, például azáltal, hogy célértékeket határoz meg a vonatkozó jogszabályokban.

A stratégia egy Bioalapú Európa Szövetség létrehozását javasolja, amely összefogja az uniós vállalatokat, hogy 2030-ig közösen 10 milliárd euró értékben vásároljanak bioalapú megoldásokat.

A biomassza fenntartható felhasználásának biztosítása

A mai versenyképesség fokozása mellett ki kell építenünk a holnap ellenálló képességét is. Európa nagyrészt önellátó a biomassza tekintetében, de gondoskodnunk kell arról, hogy ez így is maradjon.

Az uniós biogazdasági stratégia ezért hangsúlyozza, hogy felelősségteljesen kell beszerezni a biomasszát, biztosítva, hogy az erdőkkel, a talajjal, a vízzel és az ökoszisztémákkal ökológiai határaikon belül gazdálkodjanak. Kulcsfontosságú a körforgásos jelleg előmozdítása és a másodlagos biomassza – például a mezőgazdasági maradékanyagok, a melléktermékek és a szerves hulladék – értékének növelése. A Bizottság olyan kezdeményezéseket fog indítani, amelyek jutalmazzák azokat a mezőgazdasági termelőket és erdészeket, akik védik a talajt, növelik a szénelnyelőket és támogatják a fenntartható biomassza-felhasználást.

A globális lehetőségek kiaknázása

Erős kutatási bázisával és innovatív iparágaival Európa jó helyzetben van ahhoz, hogy globális vezető szerepet töltsön be a fenntartható bioalapú technológiák, anyagok, termékek és szakértelem terén.

Ezzel a stratégiával az EU támogatni fogja az európai ipart a globális piacokhoz való hozzáférésben azáltal, hogy olyan partnerségeket biztosít, amelyek csökkentik a sebezhetőséget, és biztosítják, hogy Európa ne függjön egyetlen régiótól vagy egyetlen erőforrástól. A jelenlegi törékeny geopolitikai környezetben az erőforrás-biztonság fokozza az EU versenyképességét és rezilienciáját.

Háttér

A biogazdaság olyan tevékenységekre terjed ki, amelyek a biológiai erőforrásokat hozzáadott érték létrehozására használják fel. Olyan termékeket, szolgáltatásokat, tudományokat és technológiákat foglal magában, amelyek a mezőgazdaságtól és az erdészettől a halászatig és az akvakultúráig számos ágazat javát szolgálják. A biomassza-feldolgozás, a biogyártás és a biotechnológiák felhasználásával a biogazdaság támogatja az élelmiszereket, az egészségügyet, az energiát, az ipart és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

A versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság új stratégiai kerete a 2012. évi biogazdasági stratégiára, valamint a 2018-ban és 2022-ben elvégzett felülvizsgálatokra épül, és az ipari alkalmazásra, a piaci növekedésre, a versenyképességre és a rezilienciára helyezi a hangsúlyt.

Bővebb információért

A versenyképes és fenntartható uniós biogazdaság stratégiai kerete

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Biogazdasági stratégia – Környezetvédelem – Európai Bizottság

Tények a biogazdaságról – Európai Bizottság

5 dolog, amit tudnod kell a biogazdaságról – Környezetvédelem

A Tanács 2023. évi következtetései

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU biotechnológiai és biogyártási ágazatának jövőjéről

A Régiók Bizottsága véleménye a biogazdaságról

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a következő tárgyban:

Biogazdasági Tudásközpont

Idézet(ek)

„A biogazdaság választ ad a jólét és a környezetvédelem ötvözésére. Helyreállítja az ökoszisztémákat, miközben élen jár a biotechnológiák terén. A polgárokkal szembeni felelősségünk, hogy versenyképes és virágzó gazdaságot építsünk. A jövő nem fosszilis. A jövő élő, körkörös és regeneratív. A jövő a biogazdaság.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök

„A biogazdaságban hatalmas lehetőségek rejlenek a növekedésre – a mindennap használt termékektől kezdve a lakásokon át a nagy ipari alkalmazásokig. Ez egy olyan növekedési stratégia, amely növelni fogja rezilienciánkat és versenyképességünket, ugyanakkor biztosítja, hogy a természet és az egészséges ökoszisztémák továbbra is gazdaságunk gerincét képezzék. Helyi munkahelyeket teremt, felváltja a fosszilis erőforrásokat, és megvédi a természetet, amelyre mindannyian támaszkodunk. Jövőképünk világos: egy olyan jövő, amelyben Európa a természetre, az innovációra és a versenyképes és fenntartható biogazdaságban gyökerező körforgásos megoldásokra támaszkodik.” – Jessika Roswall, a környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság új biogazdasági stratégiát terjeszt elő a zöld növekedés, a versenyképesség és a reziliencia Európa-szerte történő előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; 2025. november 27. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

Szakirodalom

Magyary Zoltán szerepe Klebelsberg Kunó tudománypolitikai reformjában

„A tanulmány Magyary Zoltán szerepét kísérli meg bemutatni a Klebelsberg Kunó által végrehajtott tudománypolitikai reformban. Klebelsberg közel egy évtizeden át vezette Bethlen István miniszterelnöksége alatt a kultusztárcát Magyarországon. Miniszterségének két egymást kiegészítő sajátossága a konzervatív konszolidáció ideológiai-kulturális hátterének kidolgozása és az ehhez szükséges intézményrendszer energikus megszervezése. Az utóbbi tevékenység nem csekély részét Magyary dolgozta ki és valósította meg. Jelen munkában az ő szakmai teljesítményének részleges bemutatásához minimális életútleírás is párosul, amely a kezdetektől a klebelsbergi reformig mutatja be kultúrpolitikusi tevékenységét.”

Forrás:
Magyary Zoltán szerepe Klebelsberg Kunó tudománypolitikai reformjában; Balla János; PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás; 2025/2.; 221–240. o; DOI: 10.32575/ppb.2025.2.11

Flastrom a szubszidiaritáson ejtett sebekre? A kormányablakbusz mint mobil szolgáltatás a helyi-területi közigazgatásban

„Az elmúlt két évtized során számos államigazgatási és önkormányzati hatáskört érintő döntés alakította át a területi közigazgatás szervezetrendszerét annak érdekében, hogy egy modern, szolgáltató állam keretében ügyfélközpontú közigazgatás születhessen meg. Ennek szellemében hozták létre a Mobilizált Kormányablak Ügyfélszolgálatokat. A közismertebb nevén kormányablakbusz szolgáltatás a digitális fejlesztések révén igyekszik a földrajzi akadályokat legyőzve, szó szerint helybe vinni a közigazgatást. Jelen tanulmány egy empirikus felmérés eredményeire alapozva igyekszik állást foglalni arról, hogy a kormányablakbusz miként illeszkedik Magyarország ügyfélközpontú, „jó állam” keretrendszerébe, valamint értékeli hatékonyságukat a közszolgáltatások javítása és az állampolgári elégedettség növelése terén. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a kormányablakbusz ígéretes kezdeményezés a közszolgáltatások hozzáférhetőségének javításában, sikerességét működési kihívások korlátozzák, jobb erőforrásokra és jelentős támogatásra szorulnak.”

Forrás:
Flastrom a szubszidiaritáson ejtett sebekre? A kormányablakbusz mint mobil szolgáltatás a helyi-területi közigazgatásban; Csatlós Erzsébet, Siket Judit, Soós Edit; PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás; 2025/2., 173–195. o.; DOI: 10.32575/ppb.2025.2.9

MI-szuverenitás – a fogalom kibontása

„A szakpolitikai összefoglaló a mesterségesintelligencia-szuverenitás újonnan megjelenő fogalmát vizsgálja. A mesterséges intelligencia rendszerek mindenütt való jelenléte és növekvő ellenőrzése néhány nagy technológiai vállalat által világszerte arra kényszeríti a kormányokat, hogy szuverenitásukat érvényesítsék ezen a területen is. Mindazonáltal mind a szuverenitás, mind a mesterséges intelligencia tág, vitatott fogalmak. Metszéspontjuk többféle értelmezést és szakpolitikai válaszokat generál, amelyek gyakran eltérő nemzeti érdekeket és kapacitásokat tükröznek. Az összefoglaló kibontja ezeket a fogalmakat, három fő aggodalomra okot adó területet azonosít – az állami ellenőrzés korlátait, az autoriter visszaélések kockázatát és a mesterségesintelligencia-szuverenitás narratíváinak stratégia alkalmazását a nagyvállalatok által –, és megalapozottabb és demokratikusabb vitára szólít fel arról, hogy milyen ellenőrzési formák lehetségesek egy összekapcsolódó világban. A jelentés azt javasolja, hogy a politikai döntéshozók tisztázzák a mesterséges intelligencia szuverenitási igényeinek hatókörét és céljait, fogadjanak el átfogó társadalmi-technikai képet a mesterséges intelligenciáról, összpontosítsanak a komparatív előnyök területeire, erősítsék a globális Dél képviseletét a kormányzásban, és védekezzenek a szuverenitás megtévesztő használatával („sovereignty washing”)szemben.”

Forrás:
Unpacking AI sovereignty; Lucía Bosoer, Daniel Innerarity; European University Institute; DOI: 10.2870/3972345; 2025. november 24.

Törvények, rendeletek

A Magyar Közútban egyesül az útüzemeltetés és útdíjszedés

„A hatékonyabb működés érdekében a szerdán megjelent kormányhatározat értelmében, 2026. január elsejével a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) használatidíj-rendszerben és útdíjrendszerben ellátott közfeladatait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi.

Ennek értelmében a NÚSZ a közfeladatok ellátásának biztosításához szükséges eszközöket, vagyont és munkavállalókat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részére ingyenes üzletág-átruházás keretében átadja.

Az átadás célja, a hatékonyabb működés, azaz hogy csökkenjen a rendszerek üzemeltetésére és fejlesztésére, továbbá a rendszer bevételeit csökkentő, külső szereplők tevékenységére fordított költség mértéke. Ennek köszönhetően a rendszer ésszerű, célszerű, és takarékos működése mellett – az úthasználói terhek növelése nélkül – növekedhetnek a hazai úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére fordítható költségvetési források. A díjrendszerek által beszedett költségvetési bevételek jelentős része a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladatainak – a hazai úthálózat fenntartását és fejlesztését – fedezetét szolgálja majd.

Az egyesülés technikai módjától függetlenül a kormányzati szándék változatlan, azaz hogy 2026-tól egy szervezeten belül történjen az útdíjszedés és az útfenntartás, valamint a kapcsolódó beruházások.”

Forrás:
A Magyar Közútban egyesül az útüzemeltetés és útdíjszedés; Építési és Közlekedési Minisztérium; 2025. november 27.
Lásd még:
1503/2025. (XI. 26.) Korm. határozat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság használatidíj-rendszerben és útdíjrendszerben ellátott közfeladatainak a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő átadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
Kormány 1503/2025. (XI. 26.) Korm. határozata a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság használatidíj-rendszerben és útdíjrendszerben ellátott közfeladatainak a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére történő átadásáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 140. szám; 2025. november 26.; 8788-8789. o. (PDF)

48. szám, 2025. december 1.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kitekintés

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kitekintés

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek