Tartalomjegyzék

„A meghibásodott alkatrész cseréje után, a vártnál korábban teljes kapacitással kezdett el ismét termelni a Dunamenti Erőmű, amely 380 megawattal járul hozzá az ország villamosenergia igényének kielégítéséhez. A vállalati, közületi, önkormányzati és lakossági önkéntes vállalások megmutatkoznak az adatokban: szombaton az áramfelhasználás 500 megawattal maradt el a tervezettől.

A hűtővízként szolgáló Duna folyamatos apadása miatt vasárnap hajnalban tovább kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű termelését: így 2000 megawatt helyett csak 240 megawatt teljesítménnyel működött a létesítmény. Várhatóan még vasárnap napközben az utolsó, még üzemelő gépegységet is le kell kapcsolni, és ezzel 44 év óta először teljesen leáll az erőmű. A leállítási folyamat közben és után az erőmű biztonsága száz százalékban garantált. Az ehhez szükséges víz, szivattyú és szakember rendelkezésre áll.

A villamosenergia-piac stabil, az ellátás problémamentes. Szombaton hatályba lépett a kormányrendelet, amellyel a lakosság ellátásának védelmében a nagyvállalatoknál kötelező fogyasztási korlátozásokat írhatnak elő. A Védelmi Munkacsoport következő ülésén döntenek arról, hogy szükség lesz-e ilyen lépésre.

A kormány továbbra is kéri az ipari és közüzemi felhasználókat, hogy fogják vissza és tervezzék át fogyasztásukat, hogy a legkritikusabb 17 és 22 óra közötti időszakban a legkevésbé terheljék a villamosenergia-hálózatot. A bevásárlóközpontok üzemeltetői mérsékeljék ezen időpontokban az épületekben a hűtést, az önkormányzatok és egyházak ideiglenesen kapcsolják le díszkivilágításaikat a következő napokban.

A lakosságtól is önmérsékletet kér a kormány, a nagyobb áramfogyasztással járó tevékenységeket a késő délutáni, kora esti órákban halasszák el.

Az ivóvízellátás néhány kivételtől eltekintve zavartalan. Ennek érdekében már több száz településen vezettek be különböző fokú vízkorlátozást. Sok helyen locsolási tilalom van érvényben.

A rendkívüli helyzet legkritikusabb öt napja következik, amikor összefogásra van szükség az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalatok, a honvédség, az egészségügyi, szociális szakemberek és minden magyar ember között.”

Forrás:
A hőség és szárazság miatti helyzet legkritikusabb öt napja következik; Magyarország Kormánya; 2026. augusztus 2.
Lásd még:
Magyar Péter: Már majdnem 300 cég jelentett be önkéntes korlátozást hétfőre; Nyilas Gergely; Telex.hu; 2026. augusztus 2.
Hírek; MVM Paksi Atomerőmű

A Magyar Közlönyben megjelentek az európai uniós források elérése érdekében módosított helyreállítási terv részletei

„A Magyar Közlönyben megjelentek az európai uniós források elérése érdekében módosított helyreállítási terv részletei. A változtatásokra azért volt szükség, hogy a szűk határidő ellenére a lehető legtöbb pénzt, 3553 milliárd forintot még idén haza tudja hozni a kormány az eddig befagyasztott keretből.

Az Európai Unió úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) egy olyan pénzügyi alap, amely a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást, valamint azzal egyidejűleg a zöld és digitális átállást célozza. A források felhasználásáról egy tervet kellett benyújtani, ennek a jóváhagyása a pénzek felhasználásának feltétele. Az előző kormányzattal szembeni korrupciós és jogállami bírálatok miatt azonban a pénzügyi forrásokat befagyasztották, amíg a magyar fél nem teszi meg a szükséges lépéseket a kifogások feloldására.

Az öt évig tartó huzavonát az új kormány pár hét alatt megoldotta, ami lehetővé tette a források elérését, de időközben vészesen közel került a pénzek felhasználására adott határidő. Ezért úgy kellett módosítani a már elfogadott helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a befagyasztott összegekből. A módosított tervet az Európai Bizottság és az Unió pénzügyminiszteri tanácsa is jóváhagyta. A terv végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat a héten megszavazta a magyar Országgyűlés is.

Általánosságban elmondható, hogy a helyreállítási terv megvalósításával a még idén elérhető 3553 milliárd forintos forrást erre fordítja a kormány:
* az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és digitális átállásának támogatására,
* a köz- és felsőoktatás fejlesztésére és modernizációjára,
* a szakképzési rendszer megerősítésére,
* a bölcsődei nevelés fejlesztésére,
* a közösségi közlekedés átfogó megújítására: a vasúti hálózat kapacitásának növelésére, villamosok és trolibuszok beszerzésére,
* lakossági és középületek energiahatékonysági beruházásaira,
* lakossági napelemes rendszerek támogatására,
* a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítésére és digitalizációjára.

A pénzből 400 milliárd forintot szánnak a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésére, amely későbbi lakáscélú beruházások fedezete lehet.

Szintén az elérhető források maximalizálása érdekében átcsoportosítottak több projektet hazai vagy más európai uniós forrásokból, összesen mintegy 300 milliárd forint értékben. Ilyen például a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, a debreceni elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése, vagy 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése. Ezek megvalósulnak, de más címke lesz az erre fordított európai uniós támogatáson.

A szűk határidő ellenére a kormány igyekezett minden menthető pénzt hazahozni. Ugyanakkor az évekig tartó korábbi tétlenkedés miatt egyes esetekben lehetetlenné vált a források előirányzott lehívása. Erre példa a 490 milliárd forintos egészségügyi fejezet, amely esetében teljes forrásvesztés fenyegetett, de így is sikerült megmenteni 155 milliárd forintot, amelyet a kormány nagyrészt kórházfejlesztésekre, kisebb részben pedig az alapellátás fejlesztésére fordíthat.

Hasonló forrásvesztést szenved el a REPowerEU fejezet, amely végső soron a fosszilis tüzelőanyagok orosz importjának leépítését szolgálja az energiatakarékos megoldások, az energiaellátás diverzifikálásának és a tiszta energia előállításának támogatásával. Ugyanakkor más fejezetek emelésével vagy megnyitásával ebből az 1640 milliárd forintból is elérhető marad 1400 milliárd forint.

Az új helyreállítási terv egyik forrásmentő megoldása, hogy több közlekedési fejlesztés nem önállóan, hanem egy úgynevezett gördülőállomány-kezelő társaság (ROSCO) beruházásaként valósul meg. Ez azt jelenti, hogy az erre szánt pénzeket egyben kapja meg a társaság, amely később aztán maga intézi a vasúti járművásárlásokat. Ezzel ki lehet védeni, hogy a lejáró határidő miatt elvesszen 640 milliárd forint. Ez az összeg így az egyedi beszerzések helyett a gördülőállomány-kezelő társaság tőkejuttatásaként érkezik.

Bár a határidő teljesítése miatti változások sok kérdést felvetnek, és a módosításokba politikai értelmezéseket is bele lehet magyarázni, a teljes anyag átolvasásakor azonban egyértelműen kirajzolódik, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar kormány szándéka kizárólag az volt, hogy a korrupció leépítése és a jogállamiság erősítése mellett a lehető legtöbb forrást lehessen a magyar emberek javára fordítani.”

Forrás:
Megjelentek a módosított helyreállítási terv részletei; Magyarország Kormánya; 2026. július 31.
Lásd még:
Magyar Közlöny; 2026. évi 102. szám; 2026. július 30. (PDF)

Megalakult az első hazai Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum

„A független szakmai közösség a mesterséges intelligencia (AI) társadalmi, jogi, etikai és biztonsági következményeit vizsgálja. Az egyesület elnökének Dr. Markovics Milán Mórt, AI-etika kutatót és egyetemi oktatót választották, a fórum kezdeményezőjét.

A Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum (MIEF) olyan független szakmai közösség és műhely, amely a mesterséges intelligencia társadalmi, jogi, etikai és biztonsági következményeit vizsgálja. A közösségben különböző területek szakemberei dolgoznak együtt: jogászok, informatikusok, pedagógusok, filozófusok, kutatók, üzleti szereplők, valamint katonai és biztonságpolitikai szakértők.

„Hiszünk abban, hogy a mesterséges intelligencia nem pusztán mérnöki vagy üzleti kérdés. Az AI-rendszerek döntéseket, intézményeket, oktatást, munkát, biztonságot és társadalmi bizalmat alakítanak. Ezért olyan térre van szükség, ahol a technológiai innováció mellett az emberi méltóság, a felelősség, az átláthatóság és a közjó szempontjai is megjelennek“ – vallják a közösség tagjai.

Mi a MIEF? Célok és Küldetés

A MIEF célja, hogy szakmai párbeszédből alkalmazható tudás szülessen: ajánlások, háttéranyagok, képzések, műhelymunkák és közérthető szakmai tartalmak formájában. A szakmai határterületeket nem külön kezelik, hanem egy közös értelmezési térben kapcsoljuk össze. A közösség működését a szakmai minőség és a közérdek tartja össze. Mindemellett céljuk, hogy a gondolatokból használható anyagok és eszközök szülessenek.

A MIEF foglalkozik a felelős AI-val, az AI-szabályozással és a governancel, az oktatással és a jövővel, kiberbiztonsággal és rezilenciával, közszolgálattal és irányítással, médiával és dezinformációval, védelemmel és kiberbiztonsággal. Az első szakmai beszélgetés 2026 márcus 15-én tartották, mostanra 9 előadáson vannak túl.

„Az a kérdés, hogy az AI használ-e minket, vagy mi használjuk az AI-t? Ez a jövőnk, sőt már a jelenünk nagy kérdése is. Kicsit szakmaibban megfogalmazva az a visszatérő tapasztalatom volt, hogy az AI-ról sokan beszéltek technológiai vagy üzleti szempontból, de sokkal kevesebben foglalkoztak a felelősségi, etikai és társadalmi kérdésekkel. Az oktatásban, a közszférában, a vállalati döntéshozatalban és a biztonságpolitikában is azt látjuk, hogy az AI-eszközök gyorsabban terjednek, mint ahogyan a használatukhoz szükséges erkölcsi, jogi és intézményi gondolkodás kialakulna. Eredetileg filozófiai etika és informatikai szempontból szerettem volna párbeszédet indítani, de amikor az első online beszélgetésre 15-en jelentkeztek különböző szakmai területekről, akkor döbbentem rá, hogy mennyi szakterület érzi magáénak az etikai kérdéseket – vagy azt a problémát, amit etikailag kellene kezelni. A Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum erre a hiányosságra kíván válaszolni: nem technológiaellenes módon, hanem azzal a meggyőződéssel, hogy az emberi méltóság, a felelősség és a közjó kérdéseinek visszahozása az AI-ról szóló beszélgetés középpontjába üzleti, technológiai és hatékonysági szempontból is a megfelelő út.” – Markovics Milán Mór, az egyesület elnöke
Hozzátette, hogy Magyarországon hiányzik egy független, inter- és multidiszciplináris szakmai fórum, amely az AI-t nem pusztán informatikai, üzleti vagy szabályozási kérdésként kezeli, hanem összekapcsolja a jogi, technológiai, oktatási, filozófiai, biztonságpolitikai és társadalmi nézőpontokat.

„A MIEF azt szeretné elérni, hogy az AI-etika ne elvont akadémiai téma legyen, hanem gyakorlati döntéstámogató szemlélet vállalatok, iskolák, egyetemek, közintézmények és szakmai közösségek számára. Nemzetközi szinten pedig azt a hiányt látjuk, hogy a közép-európai, különösen a magyar szakmai hang alig jelenik meg az AI-etikai diskurzusban, ha mégis, csak töredékesen. Pedig a régió saját történelmi, társadalmi, oktatási és biztonságpolitikai tapasztalatai értékes nézőpontot adhatnak az ember és technológia viszonyának újragondolásához“ – Markovics Milán Mór, az egyesület elnöke

Hosszú távú vízió: etikai iránytű az AI alkalmazásához

Úgy véli, hogy az első év legfontosabb sikere az lenne, ha a MIEF látható és hiteles szakmai szereplővé válna: olyan fórummá, amelyre hivatkoznak, amelyet megkeresnek, és amely képes közérthető, de szakmailag megalapozott álláspontokat megfogalmazni az AI társadalmi és etikai kérdéseiről.

Kiemelte, ez már most is részben megvalósult: „tagjaink a MIEF nevében hazai és nemzetközi konferenciákon, IT- és üzleti kiállításokon, valamint szakmai fesztiválokon is megjelentek, és érkeztek megkeresések a versenyszférából is. Rövid távú céljaink tehát már részben nemcsak tervek, ilyenek egy erős szakértői közösség felépítése, az első szakmai ajánlások és állásfoglalások elkészítése, valamint képzések, beszélgetések és nyilvános események indítása. A hosszú távú vízió: a MIEF olyan etikai és döntéstámogató iránytűvé szeretne válni, amely segíti az intézményeket, vállalatokat, oktatási szereplőket és döntéshozókat abban, hogy az AI alkalmazása ne csupán hatékonyabb, hanem felelősebb és emberközpontúbb is legyen.“”

Forrás:
Megalakult az első hazai Mesterséges Intelligencia Etikai Fórum; Kiss Franciska; ICT Global; 2026. július 28.

Közigazgatás, politika, jog

Szentirmai Tamás építészt nevezték ki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárává

„Vitézy Dávid miniszter javaslatára augusztus 1-jei hatállyal Szentirmai Tamás építészt nevezte ki Magyar Péter miniszterelnök a Közlekedési és Beruházási Minisztérium helyettes államtitkárává.

Szentirmai Tamás építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkárként Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár munkáját segíti majd az építészetet, az Országos Építészeti Tervtanácsot és a világörökségi ügyeket érintő feladatokban – mondta el lapunknak. Az építész Perényi Lórántot váltja a poszton, aki 2026. június 30-i hatállyal mondott le építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkári tisztségéről.

Szentirmai 2003-ban diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Középülettervezési Tanszékén, emellett tanulmányokat folytatott a franciaországi Lille-ben és a római La Sapienza Egyetemen is. Diplomamunkája a Spazio Centro Culturale Roma című közösségi kulturális központ terve volt, amelynek előkészítésén és előtanulmányain fél éven át Rómában dolgozott, majd a tervet Magyarországon, Karácsony Tamás vezetésével fejezte be. Doktori kutatását Portugáliában végezte, ahol a hagyomány szerepét vizsgálta a kortárs portugál építészetben.

2009 és 2014 között a Középülettervezési Tanszék meghívott oktatójaként tevékenykedett, doktori fokozatát 2012-ben szerezte meg. 2013 óta a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén oktat, ahol 2016-tól 2025 júliusáig tanszékvezetőként és egyetemi docensként dolgozott. 2025 augusztusától a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán működő Épülettervezési Tanszék vezetője.

Mindemellett saját meghatározása szerint „szabadúszó” építészként tevékenykedik. A tágan értelmezett építészeti tervezés és kutatás mellett képzőművészeti projektekben is részt vesz, építészeti fotózással foglalkozik, valamint bútorokat tervez és készít. Fő érdeklődési területe a tér érzékelésének, használatának kérdése, annak tudatossága, rutinszerűsége. Fontosnak tartja az alkotás közösségi jellegét. Kisebb önálló munkái mellett jellemzően alkotótársakkal dolgozik együtt; állandó munkatársa Vági János. 2007-ben alapítója volt a TEAM0708 Építész Kft.-nek, 2009-ben pedig a Pontlabor építészeti műhelynek.

2009-ben Hübler Jánossal és Vági Jánossal közösen készítette el a Növekedési struktúrák című helyspecifikus térinstallációt, amely elnyerte a Jeune Création Européenne nemzetközi képzőművészeti biennálé fődíját. Egy évvel később, 2010-ben valósult meg a BME Építészmérnöki Karának új közösségi tere, a K210, amelyet Vági Jánossal közösen jegyez.

Kiemelt munkái közé tartozik továbbá a Műcsarnokban megrendezett Pult Mögött kiállítás installációja, a Kormányzati Negyed I. díjas pályamunkája, valamint a Vukoszávlyev Zoránnal közösen írt Kortárs portugál építészet című könyv. Kutatási területe az építészet határterületeinek vizsgálata és a hagyományok kortárs értelmezése.”

Forrás:
Helyettes államtitkárrá nevezték ki Szentirmai Tamás építészt; Építészfórum; 2026. július 30.

Átalakítja a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert a kormány

„Hibás és káros gyakorlati megoldásokat, értelmetlen központosítási törekvéseket és jogtalan személyi döntéseket tárt fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az oktatási rendszer átvilágításakor. Ezért átalakítják a Klebelsberg Központot és nyilvános pályázatot írnak ki a tankerületi igazgatói álláshelyekre.

Csak a közüzemi számlák kifizetésére 2025-ben több mint 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek, az egyéb kiadásokat több helyen a bérekre szánt keretből tudták csak fedezni, a tankerületek nem dönthettek önállóan az egymillió forintnál nagyobb összegű beszerzésekről, miközben a többmilliárdos átcsoportosításoknál a szempontok sem voltak egyértelműek. Ez csak pár azokból a működési hibákból, amelyek az oktatás eddigi irányításának átvilágításakor bukkantak fel. Ezért a rendszer átfogó átalakításáról döntött a kormány.

Nyílt pályázatot hirdetnek az összes tankerületi igazgatói posztra 2026. augusztus 20-án. A korábbi gyakorlattal ellentétben a helyi polgármestereket is bevonják a majdani vezetők kiválasztásába. A kinevezések a korábbiakkal szemben meghatározott időre szólnak, az új igazgatók öt évre kapnak megbízást. A kiválasztásnál a legfontosabb szempontok a szakmai program, a valódi vezetői elképzelések és a bizonyítható eredmények lesznek.

Megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe: az eddigi központi vezérlés helyett a jövőben kutató, fejlesztő és szakmai háttérintézményként segíti az oktatást. Az ágazat irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül. Ugyanakkor az intézményeket érintő döntéseket nem egy távoli központ, hanem helyismerettel rendelkező, világos felelősségi köröket és nagyobb mozgásteret kapó vezetők hozzák majd meg. A hosszú távú cél, hogy minden gyermek megkapja a fejlődéséhez szükséges figyelmet, és a család lakóhelye vagy anyagi helyzete ne szabjon határt a tehetségnek.

Ezzel a döntéssel a kormány megtette az egyik legfontosabb lépést egy szabadabb, igazságosabb és sikeresebb magyar oktatás felé, amelynek a végén az iskolai munka újra a gyerekekről és a tanárokról fog szólni.

További részletek az átvilágításról és a döntésekről a minisztérium honlapján.”

Forrás:
Átalakítja a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert a kormány; Magyarország Kormánya; 2026. július 30.

Az oktatás megújítása nem valósulhat meg ugyanazzal a szemlélettel, amely a problémákat előidézte

„Teljesen átalakítjuk a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert: bürokrácia helyett a gyermekeknek kell az oktatás középpontjába kerülniük!

Elkészült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium átfogó átvilágítása a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről. A Kormány a jelentést megtárgyalta és elfogadta.

A jelentés alapján elmondható, hogy az elmúlt években újra felépült az a túlzottan központosított működés, amelyet Magyarország egyszer már megtapasztalt, és amelyről már 2016-ban bebizonyosodott, hogy nem működik. Ahelyett, hogy nagyobb önállóságot kaptak volna az iskolák, egyre több döntés került vissza a központba. A bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült.

Az átvilágítás azt is feltárta, hogy a központosítás nem tette hatékonyabbá a rendszert, sőt. Nem gyorsultak a folyamatok, nem javult a gazdálkodás, nem valósultak meg időben a szükséges felújítások. Közben tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák.

Egy oktatási rendszer nem működhet úgy, hogy minden fontos döntést a központ akar meghozni. A jó iskola nem utasításokra, hanem szakmai felelősségre, bizalomra és helyben meghozható döntésekre épül.

Az átvilágítás alapján a Kormány a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer átalakításáról döntött. Megszüntetjük azt a működési logikát, amely az elmúlt években egyre inkább visszahozta a KLIK korszakának hibáit. Hamarosan elindul a tankerületek vezetőinek pályáztatása.

Olyan oktatásirányítást építünk, amely adatokra épít, csökkenti a felesleges bürokráciát, visszaadja az intézmények szakmai mozgásterét, és minden döntésnél a gyermekek érdekeit tekinti elsődlegesnek.

Az oktatás megújítása nem valósulhat meg ugyanazzal a szemlélettel, amely a problémákat előidézte. A központosítás korszaka lezárul. Egy korszerűbb, autonómabb és gyermekközpontúbb oktatási rendszer építésébe kezdünk.”

Forrás:
Lannert Judit bejegyzése; Facebook; 2026. július 30.

Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium: a Kormány teljesen átalakítja a Klebelsberg Központ működését

„Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium lezárta a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működésének átfogó átvilágítását. A jelentés megállapítja, hogy az előző kormány az elmúlt években fokozatosan visszaépítette azt a túlzottan központosított irányítási modellt, amely már 2016-ra működésképtelennek bizonyult.

A vizsgálat feltárta, hogy bár a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok jogilag azonos szintű, önálló központi költségvetési szervek, a Klebelsberg Központ a gyakorlatban olyan operatív irányítási és engedélyezési rendszert alakított ki, amelyre sem törvényi felhatalmazása, sem szakmai indoka nem volt.

A minisztériumi jelentés három különböző területen – pénzügyi, informatikai és adományozási ügyekben – is igazolta, hogy a tankerületek döntéseit indokolatlan központi engedélyezési kötelezettségek lassították. A vizsgálat szerint ez nem elszigetelt gyakorlat volt, hanem tudatos irányítási politika, amelyet a Klebelsberg Központ saját munkatervei is megerősítettek.

A jelentés ezt a folyamatot „visszaKLIKesedésként” azonosítja, mert működésében ismét azok a túlzott központosítási elemek jelentek meg, amelyek miatt a KLIK rendszere korábban már megbukott.

Az átvilágítás arra is rámutatott, hogy a központosítás nem eredményezett hatékonyabb működést. A tankerületek gazdálkodása nem lett átláthatóbb, miközben a működési kiadások folyamatosan emelkedtek, az intézmények felújításai és karbantartásai elmaradtak. A jelentés szerint a Klebelsberg Központ sem saját működésében, sem a tankerületek gazdálkodásának ellenőrzésében nem alakított ki megfelelő kontrollmechanizmusokat, ami növelte a pénzügyi és integritási kockázatokat.

A vizsgálat arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi rendszer nem biztosított megfelelő önállóságot az intézményeknek és a tankerületeknek. Az iskolák működését indokolatlan adminisztratív terhek nehezítették, miközben országosan továbbra is jelentős pedagógushiány, elmaradó infrastrukturális fejlesztések és egyre növekvő működési problémák jellemezték a köznevelési rendszert.

Összességében ez a központosított rendszer nem az oktatás fejlesztéséhez, hanem éppen annak leépüléséhez vezetett. A 60 tankerület összesen mintegy 2130 köznevelési intézményt, 5002 feladatellátási hellyel tart fenn. Ezekben az intézményekben 698 497 gyermek és tanuló neveléséről, oktatásáról több mint 82 ezer pedagógus gondoskodik.

A jelentés megállapításai alapján a Kormány döntött a Klebelsberg Központ működésének átalakításáról. Középtávon megszűnik a jelenlegi, túlzottan központosított feladatkijelölési rendszer, és átalakul a tankerületi irányítás is. Hamarosan elindul a tankerületi vezetők pályáztatása is.

A Kormány célja, hogy az oktatásirányítás a jövőben az adatalapú döntéshozatalt, a gyermekközpontú, 21. századi oktatást és az intézmények szakmai autonómiáját szolgálja. Az átalakításokkal egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb működés jön létre, amelyben az iskolák több szakmai mozgástérrel rendelkeznek, a tankerületek pedig valódi fenntartói feladataikra koncentrálhatnak.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium meggyőződése, hogy a magyar oktatás megújításának feltétele nem a bürokrácia további növelése, hanem a bizalomra épülő, szakmai alapú irányítás. Az átvilágítás eredményei világossá tették: a korábbi évek központosító gyakorlata zsákutcának bizonyult. A most meghozott kormányzati döntések ezt a folyamatot fordítják vissza annak érdekében, hogy az iskolák működésének középpontjába ismét a gyermekek, a pedagógusok és a minőségi oktatás kerüljenek.”

Forrás:
Minisztériumi átvilágítás: a korábbi kormány újraépítette a megbukott KLIK-rendszert, a Kormány teljesen átalakítja a Klebelsberg Központ működését; Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium; 2026. július 30.

Egészségügy

Miniszteri biztos készíti elő az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozását

„Az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozásának előkészítéséért és működésének megkezdéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Nemes Balázs Áront az augusztus 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra az egészségügyi miniszter.

A Hivatalos Értesítő péntek este közzétett számában megjelent utasítás szerint a megbízatás célja, hogy megteremtsék az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH) 2027. január 1-jével történő létrehozásának jogi, szervezeti, költségvetési, személyi, adatkezelési, informatikai és működésindítási feltételeit.

Ennek érdekében a miniszteri biztos egyebek mellett elkészíti az EMH alapításával kapcsolatos hatástanulmányt, kidolgozza szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, kezdeményezi a szükséges beszerzési, illetve közbeszerzési eljárások előkészítését, továbbá együttműködik a jogszabály-előkészítés során.

Tevékenységét az egészségügyi miniszter irányítja, munkáját titkárság segíti.”

Forrás:
Miniszteri biztos készíti elő a minőségellenőrzési hatóság létrehozását; Medical Online; 2026. augusztus 1.
Az egészségügyi miniszter 5/2026. (VII. 31.) EüM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2026. évi 34. szám; 2026. július 31.; 1468-1469. o. (PDF)

Jelentősen megváltozik a mentők kiérkezési idejének számítása, mostantól a segélyhívástól számolják az időt

„Amit megígértünk, be is tartjuk.
A most nyilvánosságra került adatok alapján már tényszerűen kimondható: Takács Péter és az Országos Mentőszolgálat korábbi vezetésének állításai nem feleltek meg a valóságnak.

Takács Péter azt állította, hogy a legsürgősebb, P1-es esetek több mint 95 százalékához az ország bármely pontján 15 percen belül kiérnek a mentők. Az OMSZ később ezt országosan „közel 90 százalékra” módosította.

A most kiadott adatok mindkét állítást cáfolják. 2025 szeptemberéig egyetlen hónapban sem volt országosan még 18 perc alatt sem a 90. percentilis. A legalacsonyabb érték 18,39 perc, a vizsgált időszak átlaga pedig 18,92 perc volt.
De van egy további, alapvető módszertani probléma is.

Nem mindegy, hogy mikor indítjuk el az órát.

A korábbi rendszerben kommunikált kiérkezési időt nem attól a pillanattól számították, amikor a bajba jutott ember vagy hozzátartozója segítséget kért. Az időmérés csak a mentőegység riasztásakor, illetve indításakor kezdődött – vagyis nagyjából az ábrán látható folyamat 3–4. pontjánál.

Így a korábbi mutatóból kimaradhatott:
– a 112-es hívás fogadása és továbbítása;
– a bejelentő protokoll szerinti kikérdezése;
– a sürgősségi besorolás és a döntéshozatal;
– valamint az az idő, amely alatt megfelelő, riasztható mentőegységet kellett találni.
Ez nem jelentéktelen technikai részlet. Ezeket a perceket a beteg ugyanúgy várakozással tölti.
Mi ezért a teljes, beteg által ténylegesen megtapasztalt időt fogjuk mérni: a segélyhívás beérkezésének pillanatától az első megfelelő mentőegység helyszínre érkezéséig.

Nemcsak a teljes időt tesszük közzé, hanem külön is megmutatjuk majd:
– mennyi időt vesz igénybe a hívásfogadás és a kikérdezés;
– mennyi idő alatt történik meg a sürgősségi besorolás;
– mennyi idő telik el a riasztásig;
– mennyi idő alatt indul el a mentőegység;
– és mennyi ideig tart maga a vonulás.

Az adatokat közlés előtt szakmailag validáljuk. Ellenőrizzük a hiányzó vagy hibás időbélyegeket, a kizárt eseteket, a prioritásváltásokat és az alkalmazott számítási módszertant. A módszertani leírást az adatokkal együtt nyilvánosságra hozzuk, hogy az eredmények bárki számára ellenőrizhetők legyenek.

Hónapról hónapra, prioritási kategóriánként és területi bontásban közöljük majd az átlagot, a mediánt, a 75. és a 90. percentilist, valamint a meghatározott időn belül teljesített esetek arányát.

Mit jelent a 90. percentilis a lakosság számára?

Azt mutatja meg, hogy az esetek 90 százalékában legfeljebb mennyi idő alatt érkezett meg a mentő. Ha például a 90. percentilis 19 perc, akkor száz betegből kilencvenhez 19 percen belül kiért a segítség, tíz betegnek azonban ennél is tovább kellett várnia.
Egyszerűbben: tíz betegből kilenchez ennyi időn belül érkezik meg a mentő, a tizedik beteg pedig még ennél is tovább vár.
Ez nem átlag. Az átlagot néhány nagyon gyors kiérkezés kedvezőbbé teheti, a 90. percentilis viszont azt is láthatóvá teszi, mi történik azokkal, akikhez a rendszer a leglassabban jut el.
Az adatok nem visszaszkennelt dokumentumokban, hanem feldolgozható, letölthető formában lesznek elérhetők.
Már készül az a nyilvános felület, amelyen mindezt bárki könnyen nyomon követheti majd.
A valóságot nem letagadni, elrejteni vagy egy kedvezőbb kezdőpont megválasztásával megszépíteni kell.
A valóságot meg kell mérni, nyilvánosságra kell hozni, és a tanulságai alapján javítani kell az ellátáson.
Ez nem a mentődolgozók támadása. Éppen ellenkezőleg: a korrekt adatok világossá teszik, hogy a rendszerszintű problémákért nem az erejükön felül teljesítő bajtársaink felelősek.
A transzparencia a bizalom, a betegbiztonság és a jobb mentőellátás alapja.

https://telex.hu/techtud/2026/07/31/takacs-peter-omsz-mentok-kierkezesi-adatok-kozerdeku-adatigenyles
https://24.hu/belfold/2026/07/31/takacs-mento-kirekezes-ido/”

Forrás:
Dr. Hegedűs Zsolt bejegyzése; Facebook; 2026. augusztus 1.

Európai Unió

A Bizottság közzétette észrevételezésre a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás javasolt módosításait

„Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított, amelyben felkérte az érdekelteket, hogy tegyék meg észrevételeiket a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás frissítésére irányuló javaslatával kapcsolatban. A Bizottság minden érdekelttől várja a visszajelzéseket, különösen a támogatást nyújtó nemzeti és regionális hatóságoktól.

A javasolt módosítások

Az iránymutatás meghatározza a regionális fejlesztéshez és a területi kohézióhoz nyújtott állami támogatásokra irányadó jogi keretet. Az iránymutatás célja, hogy úgy mozdítsa elő az EU hátrányos helyzetű régióinak gazdasági fejlődését, hogy közben fenntartsa a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételeket. Az iránymutatás fontos eszközt jelent, amelyet a tagállamok a regionális fejlődés ösztönzése során alkalmaznak.

E tekintetben az iránymutatás egyebek mellett meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell a regionális támogatásban részesíthető területek meghatározásához. Ezeket a térségeket a Bizottság regionális támogatási térképek formájában hagyja jóvá. A jelenleg hatályos regionális támogatási térképek 2027 végén lejárnak.

A módosításokkal a Bizottság a 2028–2034-es időszakra vonatkozóan javaslatot tesz azokra a kritériumokra, amelyek alapján az érintett térségek kijelölhetők. A Bizottság a legfrissebb adatok alapján figyelembe vette a regionális társadalmi-gazdasági fejlődést, valamint az EU Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos keleti régióiban jelentkező sajátos kihívásokat, amelyeket a keleti régiókról szóló közleményben azonosított.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2026. szeptember 30-ig válaszoljanak az iránymutatás-tervezetről indított nyilvános konzultáció keretében.

A következő lépések

Az iránymutatás javasolt szövegét a Bizottság és a tagállamok közötti többoldalú találkozó keretében is megvitatják.

A módosított iránymutatás elfogadására a tervek szerint 2026 végén kerül sor, így a tagállamoknak elegendő idejük lesz a 2028-ban hatályba lépő regionális támogatási térképeik kidolgozására és bejelentésére.

Háttér

Az iránymutatás meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a regionális támogatás az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok értelmében megengedettnek tekinthető, és megállapítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő területek azonosítására szolgáló kritériumokat. Az iránymutatás olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek alapján a tagállamok regionális támogatási térképeket készíthetnek annak meghatározására, hogy a vállalkozások mely földrajzi térségekben és milyen mértékben részesülhetnek regionális állami támogatásban.

A jelenlegi regionális támogatási térképek 2022. január 1-jétől 2027. december 31-ig alkalmazandók. A 2027 utáni regionális támogatások nyújtásához a tagállamoknak új regionális támogatási térképeket kell készíteni.

Az érdekelt felekkel a mai napon indított konzultáció mellett a Bizottság idén már közzétett egy véleményezési felhívást is.

Idézet(ek)

„A regionális támogatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok javasolt módosítása biztosítja, hogy a támogatás azokra a régiókra irányuljon, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az iránymutatás egyúttal fenntartja az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon. Arra bíztatunk minden érdekeltet, hogy osszák meg észrevételeiket velünk.” – Teresa Ribera, a tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság közzétette észrevételezésre a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás javasolt módosításait; Európai Bizottság; 2026. július 28. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Interjú Balla Csillával, a Lechner fotogrammetriai területének vezetőjével a hazai téradat-ökoszisztéma jövőjéről és a légi adatgyűjtések szerepéről

„Balla Csilla a hazai téradat-ökoszisztéma jövőjéről és a légi adatgyűjtések szerepéről beszél.

A légitávérzékelés korszerű, hatékony és gazdaságos (tér)adatgyűjtési lehetőség, amelyre lokális és országos tervezési, monitoring‑ és döntéstámogató rendszerek épülnek és amelynek maximális hasznosítása nemzeti érdek. Balla Csilla, a Lechner fotogrammetriai területének vezetője arról beszél, hogyan változott meg a technológia szerepe az elmúlt években, és miért kulcskérdés, hogy a nagy értékű légi adatgyűjtések – nemzeti szinten – összehangoltan, szakmai szemlélettel valósuljanak meg. Az interjúból kiderül, milyen irányokat vázol fel a Nemzetközi Téradat‑konferencia 2026 a hazai téradat‑ökoszisztéma megvalósítása érdekében.

Mi az, amit a legtöbben nem tudnak a légitávérzékelésről?

Talán azt, hogy létezik. Pedig a távérzékelés sokkal közelebb áll hozzánk, mint gondolnánk. A lényege, hogy úgy szerzünk információt egy területről vagy tárgyról, hogy nem érintjük meg. A fényképezés, a műholdfelvételek, a légifelvételek vagy akár egy röntgenfelvétel is ezen az elven működik. A légitávérzékelés során repülőgépre vagy drónra szerelt szenzorok rögzítik a felszínről visszaverődő napsugárzást, vagy a repülőgépen elhelyezett LiDAR szenzor által kibocsátott lézer impulzusokat. Az így gyűjtött adatokból ortofotók, 3D-s modellek (domborzat-, felszín-, város- és épület- vagy MESH modellek), térképek és számos más térinformatikai termék készül.

Mely területeken van ma a legnagyobb hozzáadott értéke a légitávérzékelésnek?

Tulajdonképpen minden olyan területen, ahol fontosak a térbeli adatok: a teret, vagy a térbeli elhelyezkedést leíró információk. A légitávérzékelésből származó adatok segítségével két- és háromdimenziós „layerek” (tematikus térképek), modellek készíthetők a környezetünkről. Számos tervezési és kivitelezési (település, infrastruktúra, vízgazdálkodás, klíma, és minden más) feladat alapja, elengedhetetlen eszköze a környezetünk változásait figyelő monitoring rendszereknek, a környezeti folyamatok következményeinek modellezésének (árvizek, hőszigetek, árnyékolás és benapozottság vizsgálata stb.). Ugyanígy fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a környezetvédelemben, a katasztrófavédelemben vagy akár a megújuló energiaforrások tervezésében is. Az integrált térbeli adatok elemzésével olyan kérdésekre is választ kaphatunk, mint hogy hol érhető el a legközelebbi kórház, hogyan érdemes megszervezni a szállítási útvonalakat vagy mely területeket fenyegeti leginkább az árvíz. Összességében nem ismertek olyan szakterületek, amelyeknek ne jelentene segítséget a korszerű távérzékeléssel gyűjtött adatokból kinyerhető információk ismerete.

Mire képes ma egy korszerű légifelvétel, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt?

Ma már nem a felvételek készítése jelent újdonságot, hanem az, hogy mit tudunk kezdeni velük. Egyre több és egyre pontosabb adatot tudunk gyűjteni, miközben a feldolgozó algoritmusok is rengeteget fejlődtek. Sokkal inkább az a kérdés, hogyan használjuk okosan azt a rengeteg adatot, ami már rendelkezésünkre áll és mennyire leszünk képesek nemzeti szinten meghatározni, priorizálni és összehangolni a szükséges adatgyűjtéseket, a feldolgozást és a publikálást.

Melyik lesz a konferencia egyik legizgalmasabb kérdése ezen a területen?

Hogyan tudjuk elérni, hogy ezek a nagy értékű adatok egyszerre csak egyszer készüljenek el, de egyszer készüljenek el (!), és minél többen és minél többféle célra használhassák őket. Egy-egy országos légifelmérés mögött komoly műszaki háttér, informatikai kapacitás és koncentrált szaktudás áll, ezért nagyon fontos a források, kapacitások optimalizálása, az eddigi merev és áthatolhatatlan ágazati rendszereknek legalább a téradatok tematikájában történő lebontása, az ágazatok egy asztalhoz ültetése a közös gondolkodás és az edukáció érdekében. Mindezt szigorúan a szakmaiságnak alárendelve kell megtenni. Az állami szintű gondolkodásban szerepet kell kapnia ennek a horizontális célokat támogatni képes tematikának a hatékony működés érdekében, felzárkózva ezzel a fejlett országok gyakorlatához. Ennek a feladatnak ugrott neki a Lechner, ehhez gyűjt partnereket, efelé mutat majd a konferencia iránytűje is.

Nemzetközi Téradat‑konferencia 2026

Időpont: 2026. október 8.

Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek betöltéséig.”

Forrás:
Több mint légifelvétel – Interjú Balla Csillával, a Lechner fotogrammetriai területének vezetőjével; Lechner Tudásközpont; 2026. július 31.

Mesterséges intelligencia (MI)

Megkezdik az MI-rendelet (AI Act) szabályainak és az új átláthatósági követelményeknek az érvényesítését

„2026. augusztus 2-tól az Európai Bizottság MI-hivatala a nemzeti hatóságokkal együtt megkezdi a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtását. Ugyanezen a napon új átláthatósági szabályok lesznek alkalmazandók, amelyek előírják, hogy egyes MI-rendszerek tájékoztassák a felhasználókat arról, hogy mikor lépnek kapcsolatba a mesterséges intelligenciával, és mikor hoztak létre vagy módosítottak tartalmat.

Az új szabályok értelmében a csevegőrobotoknak és más interaktív MI-rendszereknek el kell mondaniuk a felhasználóknak, hogy MI-vel foglalkoznak, nem pedig emberrel. A deepfake-eket (MI-vel szerkesztett vagy generált képek, videók vagy hangok) címkével kell ellátni. A mesterséges intelligencia által létrehozott vagy módosított tartalomnak géppel olvasható jelöléseket is tartalmaznia kell, hogy könnyebben észlelhető legyen.

Az intézkedések célja, hogy csökkentsék a megtévesztést és a manipulációt, és segítsék az embereket abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Emellett egyértelműbb kötelezettségeket és a megfelelés igazolásának gyakorlati módját is biztosítják a vállalkozások számára. A Bizottság a mai napon közzétette azon több mint 180 szervezet első listáját, amelyek aláírták a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalom átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódexet, amely működőképessé teszi a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalom átláthatóságára vonatkozó szabályokat.

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább képessé válik és beépül a mindennapi életbe, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály segít biztosítani a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztését, bevezetését és használatát, Unió-szerte növelve az emberek és a vállalkozások bizalmát a technológia iránt.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtása

Az MI-hivatal immár érvényesítheti a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak az általános célú MI-modellek szolgáltatóira vonatkozó szabályait. Ezek a modellek számos különböző feladatot képesek ellátni, és számos eszközben és szolgáltatásban használhatók, beleértve az MI-ügynököket is.

A szabályok a legfejlettebb GPAI-modellekre is kiterjednek, amelyek rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. Szolgáltatóiknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük a nagyszabású károk kockázatainak – például a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris eseményekhez, az ellenőrzés elvesztéséhez, a kiberbűnözéshez, a káros manipulációhoz és az alapvető jogokat fenyegető veszélyekhez kapcsolódó kockázatoknak – a kezelése érdekében. Foglalkoznak azokkal a kockázatokkal is, amelyek a közelmúltban felhívták a nyilvánosság figyelmét, beleértve az európai kiberbiztonságot és az emberi ellenőrzésen kívül eljáró mesterséges intelligenciát érintő kockázatokat is.

A GPAI-modellek valamennyi szolgáltatójának dokumentálnia kell bizonyos információkat, és azokat az illetékes hatóságok vagy a downstream szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátania. Emellett szerzői jogi politikát is be kell vezetniük, és kellően részletes összefoglalót kell közzétenniük a modelljeik tanításához használt tartalmakról.

A végrehajtás az átláthatósági kötelezettségek és a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatok esetében is megkezdődik. Ezek betiltják a különösen káros rendszereket, beleértve az olyan rendszereket is, amelyek manipulálják az embereket, káros módon kihasználják a sebezhetőségeket, vagy igazságtalanul olyan módon pontozzák az embereket, amely veszélyezteti jogaikat.

Az átláthatósági szabályok és a tiltott gyakorlatok érvényesítésének felelőssége három szerv között oszlik meg. Az MI-hivatal érvényesíti az ugyanazon szolgáltató által kínált MI-rendszerekre vonatkozó szabályokat, mint az alapul szolgáló általános célú MI-modell. Kiterjed továbbá a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján kijelölt online óriásplatformokba vagy nagyon népszerű online keresőprogramokba integrált rendszerekre is.

Az illetékes nemzeti hatóságok érvényesítik az egyéb MI-rendszerekre vonatkozó szabályokat. Az európai adatvédelmi biztos érvényesíti az európai uniós intézmények, szervek és ügynökségek által használt MI-rendszerekre vonatkozó szabályokat.

A hatékony végrehajtás attól is függ, hogy a tagállamok biztosítják-e az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő kijelölését és megfelelő forrásokkal való ellátását.

Tudományos támogatás

Az MI-hivatalt és az illetékes nemzeti hatóságokat jogérvényesítési munkájukban egy 60 független MI-szakértőből álló szakértői tanácsadó testület, a tudományos testület fogja támogatni. A bizottság a közelmúltban tartotta első ülését.

Az AI Hivatal Alessandro Abate professzort, az Oxfordi Egyetem Számítástudományi Tanszékének professzorát is kinevezte vezető tudományos tanácsadónak. Támogatni fogja a Hivatal általános célú MI-modellekkel kapcsolatos tudományos munkáját, beleértve az innovációt és az alkalmazást, valamint a modellek tesztelését és értékelését.

Nyomonkövetési eszközök

A jogérvényesítés támogatása érdekében az MI-hivatal számos eszközt indított magánszemélyek és vállalkozások számára. A természetes és jogi személyek a panasztételi eszközt használhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak az MI-hivatal által felügyelt MI-rendszerek szolgáltatói általi állítólagos megsértésének bejelentésére. Az MI-rendszerek vagy általános célú MI-modellek szolgáltatóival dolgozó személyek a visszaélést bejelentő személyek számára kifejlesztett eszközt használhatják a jogszabály esetleges megsértésének biztonságos bejelentésére. Külön csatorna áll rendelkezésre azon downstream szolgáltatók számára is, amelyek általános célú modellekre építenek MI-rendszereket, és be kívánják jelenteni az említett modellek szolgáltatói által állítólagosan elkövetett jogsértéseket.

Az MI-hivatal bizalmasan kezeli az ezen eszközök révén kapott információkat.

Háttér

Abate professzor csatlakozik az Oxfordi Egyetem Számítástudományi Tanszékének AI irodájához. Korábban a Stanford Egyetemen és az SRI International, az Egyesült Államok egyik vezető kutatóintézetében végzett kutatásokat, és a TU Delft adjunktusaként szolgált. Nemzetközileg elismert a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek biztonságával, ellenőrzésével és ellenőrzésével kapcsolatos munkájáért, amely területek az MI-hivatal megbízatásának középpontjában állnak. Abate professzor MS (2004) és PhD (2007) fokozatot szerzett a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem Villamosmérnöki és Számítástudományi Karán.

Következő lépések

Az MI-salátarendelet 2027. december 2-ra halasztotta a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását. Emellett 2028. augusztus 2-ra halasztotta a szabályozott termékekbe beépített nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályokat.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó salátarendelet új tilalmakat vezet be az olyan MI-rendszerekre vonatkozóan, amelyek nem beleegyezésen alapuló, kifejezetten szexuális tartalmú tartalmakat és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat állítanak elő. Ezeket a szabályokat 2026. december 2-tól kell alkalmazni.

Bővebb információért

Végrehajtás a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály alapján

AI Act Service Desk

Iránymutatások a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról

Általános célú MI gyakorlati kódex

Sablon a GPAI-modellek képzési tartalmának nyilvános összefoglalójához

Iránymutatások a GPAI-modellek szolgáltatói számára

A mesterséges intelligencián alapuló tartalmak átláthatóságára vonatkozó gyakorlati kódex

Iránymutatás-tervezet az egyes MI-rendszerekre vonatkozó átláthatósági kötelezettségekről

Iránymutatás-tervezet a nagy kockázatú MI-rendszerek osztályozásáról

Idézet(ek)

„A mesterséges intelligencia olyan transzformatív technológia, amely rendkívüli előnyökkel járhat polgáraink és vállalkozásaink számára. De azt is látjuk, hogy károk keletkezhetnek, ha a mesterséges intelligenciát nem megfelelően tervezik és használják, és a legfejlettebb modellek teljesen új léptékben teremtenek kockázatokat. Európa előre látta ezt a fejlődést. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal egyértelmű, kockázatalapú és tartós keretet hoztunk létre a megbízható mesterséges intelligencia számára, amely jogbiztonságot nyújt az innovátoroknak, miközben védi a közérdeket. A jogérvényesítés kezdetével fontos lépést teszünk a mesterséges intelligencia felé, amelyet az emberek és a vállalkozások megérthetnek és bízhatnak benne, és amelynek előnyeit társadalmunk széles körben osztja.” Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök””

Forrás:
A Bizottság augusztus 2-án megkezdi a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályainak és az új átláthatósági követelményeknek az érvényesítését; Európai Bizottság; 2026. július 31. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Elfogadták az Európai Unió mesterségesintelligencia-szabályozásának (AI Act) első jelentős módosítását, a Digital Omnibus AI-csomagot!

„Módosítottak az Európai Unió AI-szabályozásán!

Az AI Act első nagy módosítása gyakorlatilag végleges formát kapott: az uniós döntéshozók elfogadták a Digital Omnibus AI csomagot. A legfontosabb üzenet azonban az, hogy nem minden határidő változik.
A következő nagy mérföldkő továbbra is 2026. augusztus 2. Ekkor lép életbe az AI Act 50. cikkének átláthatósági kötelezettségeinek jelentős része. Ez azt jelenti, hogy számos szervezetnek már most nyáron meg kell felelnie az AI-rendszerek átláthatóságára vonatkozó előírásoknak. A mostani módosítás tehát nem általános halasztás, hanem csak bizonyos kötelezettségek időpontját tolja későbbre.
A legfontosabb változások:
• A magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségek egy része későbbre kerül. Az önálló AI-rendszerek esetében 2027 decemberéig, a termékekbe beépített rendszereknél pedig 2028 augusztusáig hosszabbodik a felkészülési idő.
• A tagállamoknak a szabályozói tesztkörnyezetek (AI sandboxok) kialakítására is több idő jut, egészen 2027 augusztusáig.
• Ugyanakkor szigorítás is érkezik: a beleegyezés nélküli intim képek előállítására, illetve gyermekek sérelmére készített tartalmak generálására alkalmas AI-rendszerek tiltott gyakorlatnak minősülnek, és ezekre már 2026 decemberétől alkalmazni kell a szabályokat.
• A módosítás célja emellett az is, hogy egyszerűbbé tegye az AI Act és az egyéb ágazati szabályozások (például orvostechnikai eszközök vagy gépek) közötti megfelelést, csökkentve a párhuzamos adminisztrációt.
A legfontosabb tanulság: aki még nem kezdte el felmérni, milyen AI-rendszereket használ, azok milyen kockázati kategóriába tartoznak, és megfelelnek-e a jogszabályi elvárásoknak, annak érdemes mielőbb megkezdenie a felkészülést. Az augusztus 2-i határidő sokkal közelebb van, mint elsőre gondolnánk.”

Forrás:
Elfogadták az Európai Unió mesterségesintelligencia-szabályozásának (AI Act) első jelentős módosítását, a Digital Omnibus AI-csomagot!; Tudományos és Technológiai Minisztérium; 2026. július 29.

Hatályba lép az uniós Mesterséges Intelligencia (MI) Digitális Omnibusz

„2026. július 27-én Unió-szerte hatályba lép a mesterséges intelligenciára vonatkozó salátarendelet, amely meghosszabbítja az adminisztratív egyszerűsítésre vonatkozó határidőket.

A digitális salátacsomag részeként 2025. november 19-én javasolt, mesterséges intelligenciára vonatkozó salátarendelet célzottan egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabálykönyvet, miközben megőrzi az emberek biztonságára és alapvető jogaira vonatkozó erős biztosítékokat.

Támogatja az innovációt és a versenyképességet azáltal, hogy megkönnyíti a megfelelést a kisebb vállalkozások számára, meghosszabbítja a határidőket, bővíti a tesztelési és kísérleti lehetőségeket, és nagyobb jogi egyértelműséget biztosít a mesterséges intelligenciát Európában fejlesztő és bevezető vállalatok számára.

A frissítések a következőket vezetik be:

Innovációs támogatás

A növekvő vállalkozások támogatása: Egyes, korábban a kkv-k számára fenntartott intézkedések a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is kiterjednek, segítve ezzel, hogy több vállalkozás részesüljön az arányos megközelítés előnyeiből

Tesztelés és kísérletezés: Bővíti a szabályozói tesztkörnyezetekhez való hozzáférést, és uniós szintű szabályozói tesztkörnyezetet vezet be, amely nagyobb teret biztosít a vállalatok számára az MI-rendszerek szabályozási felügyelet melletti fejlesztéséhez és teszteléséhez

Meghosszabbított határidők

A III. mellékletben szereplő nagy kockázatú MI-rendszerek: A szabályok 2027. december 2-tól alkalmazandók.

Az I. mellékletben szereplő fizikai termékekbe (gépek, játékok, felvonók stb.) beágyazott nagy kockázatú mesterséges intelligencia: A szabályok 2028. augusztus 2-tól alkalmazandók.

Csökkentett adminisztratív terhek

Egyszerűsítés a dél-mediterrán országok esetében: A kkv-kra vonatkozó egyszerűsített jogi kötelezettségek kiterjesztése a kis- és közepes piaci tőkeértékű vállalatokra

MI-műveltség: Egyszerűsödik a vállalkozások mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasságára vonatkozó korábbi követelmény, és a Bizottság és a tagállamok nagyobb szerepet vállalnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság előmozdításában

Uniós adatbázis-nyilvántartás: Egyszerűsíti a mentesített MI-rendszerek uniós központi adatbázisban való nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettséget

Biztonság és alapvető jogok

A nudifikációs alkalmazások betiltása: Tiltja az olyan MI-rendszereket, amelyek nem beleegyezésen alapuló, kifejezetten szexuális és intim tartalmakat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat hoznak létre

A torzítás észlelése: Lehetővé teszi a személyes adatok különleges kategóriáinak feldolgozását az elfogultság észlelése és korrekciója érdekében

A mesterséges intelligencia irányításának összehangolása

Kiterjesztett végrehajtási hatáskörök: Az MI-hivatal kiterjesztette bizonyos MI-rendszerek felügyeletét, beleértve az általános célú modellekre épülő és a nagy online platformokba és keresőprogramokba beágyazott rendszereket is.

Jogi és eljárási egyértelműség: Tisztázza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és más uniós jogszabályok közötti kölcsönhatást, és egyszerűsíti a megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó eljárásokat

Források

Hozzáférés a teljes jogalkotási szöveghez

A mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály végrehajtási ütemtervének megtekintése

További információkért látogasson el a GYIK oldalra.

Lásd még

A mesterséges intelligenciáról szóló rendeletre vonatkozó digitális salátarendelet-javaslat
A Bizottság célzott egyszerűsítési intézkedéseket javasol a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek időben történő, zökkenőmentes és arányos végrehajtásának biztosítása érdekében”

Forrás:
Hatályba lép az AI Omnibus; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. július 27. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Az Európai Bizottság felhívása az MI-gigagyárak 30 milliárd eurós programjáról

„Az EU a mai napon pályázati felhívást tett közzé azzal a céllal, hogy Európa-szerte legfeljebb hét mesterségesintelligencia-gigafaktort hozzon létre az Európa technológiai szuverenitásának és a mesterségesintelligencia-kontinenssé válásra irányuló törekvésének felgyorsítására irányuló legutóbbi jelentős erőfeszítésének részeként.

Az ipar által irányított és akár 10 milliárd EUR uniós és nemzeti finanszírozással támogatott kezdeményezés várhatóan legalább 20 milliárd EUR összegű magánberuházást fog mozgósítani Unió-szerte. Bővíteni fogja Európa mesterségesintelligencia-számítástechnikai kapacitását, és hozzáférést biztosít az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások, a kis- és középvállalkozások, az ipar, a tudományos körök és a hatóságok számára a fejlett, határokon átnyúló mesterségesintelligencia-modellek képzéséhez, levezetéséhez és finomhangolásához szükséges infrastruktúrához.

Az AI Gigafactories ötvözi a fejlett MI-processzorokat, a szoftver- és felhőtechnológiai halmokat, a nagy sebességű konnektivitást és az energiahatékony adatközpontokat. Európa 19 mesterségesintelligencia-gyárból álló hálózatával együtt megerősítik Európa technológiai vezető szerepét, rezilienciáját és stratégiai autonómiáját.

A kezdeményezés biztosítani fogja, hogy Európa az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban saját infrastruktúráján fejleszthesse a fejlett mesterséges intelligenciát. A mesterségesintelligencia-gyárakban kifejlesztett MI-technológiák követni fogják az adatvédelemre, -biztonságra, -védelemre és -etikára vonatkozó uniós normákat.

Kik pályázhatnak?

Vállalatokat, állami szerveket, befektetőket és egyéb partnereket tömörítő konzorciumok vagy különleges célú gazdasági egységek pályázhatnak.

A mesterségesintelligencia-gigagyárak egyetlen tagállamban is letelepedhetnek, akár egy telephelyen, akár több helyszínen. Ide tartozhatnak a több tagállamban elosztott MI-számítástechnikai eszközökön keresztül megvalósuló, határokon átnyúló fejlesztések is.

A pályázatokat versenyértékelésnek vetik alá a sikeres projektek kiválasztása érdekében.

Finanszírozás és nagyságrend

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC Közös Vállalkozás) és a tagállamok közösen szerzik be a számítási hozzáférési időt a kiválasztott MI-Gigagyáraktól. Tizennyolc tagállam írt alá közös közbeszerzési megállapodást az EuroHPC közös vállalkozással: Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovákia. A közbeszerzési eljárás két egymást követő fejlesztési szakaszban és két tételben legfeljebb hét mesterségesintelligencia-gigagyárat támogat, a részt vevő tagállamok pedig uniós finanszírozást nyújtanak. Az állami finanszírozás a kezdeményezés erőteljes katalizátoraként működik, és ösztönzi az e létesítmények megépítéséhez és működtetéséhez szükséges mély magánberuházásokat.

Az első tétel legfeljebb négy projektet támogat, amelyek mindegyike legfeljebb 100 millió EUR uniós finanszírozásra jogosult az első szakaszban, és további 400 millió EUR projektenként a második szakaszban. Az ebben a tételben kiválasztott minden gigagyárnak legalább annyi fejlett MI-processzort kell telepítenie, mint amennyit jelenleg Európa legerősebb MI-gyárában telepítenek. A második szakaszban a kapacitást legalább háromszorosára kell növelni. A második tétel legfeljebb három projektet támogat, amelyek mindegyike legfeljebb 200 millió EUR uniós finanszírozásra jogosult az első szakaszban, és további 800 millió EUR projektenként a második szakaszban. Az ebben a tételben kiválasztott minden gigagyárnak kétszer annyi fejlett MI-processzort kell telepítenie, mint amennyit jelenleg Európa legerősebb MI-gyárában telepítenek. A második szakaszban a kapacitást e szint legalább négyszeresére kell növelni.

Hardver az MI-kontinens számára

A fejlett mesterséges intelligencia nagymértékben specializált számítástechnikai hardverektől függ. A mesterséges intelligencia globális elterjedésének felgyorsulásával a nagyméretű szuverén MI-infrastruktúrához való hozzáférés egyre fontosabbá válik Európa ipari versenyképessége és technológiai szuverenitása szempontjából

A mesterségesintelligencia-gigagyárak konzorciumai a mesterségesintelligencia-gigagyár két fejlesztési szakaszának bármelyikében hardvert szerezhetnek be bármely európai vagy hasonló gondolkodású ország hardverszolgáltatójától. E közbeszerzés egy részét az európai induló és növekvő innovatív vállalkozásokra lehet fordítani, a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak pedig konkrét lehetőségeket kínálnak az európai digitális ellátási lánc megerősítésére. Ugyanakkor az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodás nyomon követéseként a Bizottság három szándéknyilatkozatot írt alá a főbb amerikai hardverszolgáltatókkal, az AMD-vel, az NVIDIA-val és a Qualcommmal annak biztosítása érdekében, hogy a konzorciumok zökkenőmentesen hozzáférjenek a szükséges hardverekhez.

Következő lépések

A felhívás 2026. november 12-én zárul.

Az EuroHPC Közös Vállalkozás által irányított értékelési folyamatot követően az odaítélési határozatok 2027 elejére várhatók. Ezt követően aláírják a szükséges keretet és az egyedi szerződéseket, hogy 2027-ben megkezdődhessen az építkezés.

A kiválasztott AI gigafactories várhatóan az aláírástól számított legfeljebb 18 hónapon belül megkezdi működését.

Bővebb információért

Az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv

A számításifelhő- és a mesterségesintelligencia-fejlesztésről szóló jogszabály

Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás

Pályázati dokumentumok

Idézet(ek)

„Az AI Gigafactories felhívás megnyitása mérföldkövet jelent az AI-kontinens ambícióiban. A mesterségesintelligencia-fejlesztés felgyorsulásával Európa számára stratégiai szükségszerűség a mesterségesintelligencia-gyárakon belüli számítási teljesítmény nyers nagyságrendjéhez való hozzáférés. Örömömre szolgál, hogy a tagállamok, az ipar és a Bizottság együtt dolgoznak ezeken a létesítményeken, amelyek kulcsfontosságúak technológiai szuverenitásunk szempontjából.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Az EU felhívást tett közzé a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak számára, hogy növelje Európa számítástechnikai kapacitását, és több mint 30 milliárd euró összegű beruházást szabadítson fel; Európai enBizottság; 2026. július 30. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Fenntartható fejlődés

Az EU elektrifikációval küzdene a klímaváltozás ellen

„Az Európai Bizottság nemrég bemutatta legújabb klímapolitikai javaslatcsomagját, amely egy új elektrifikációs tervvel és az uniós kibocsátás-kereskedelmi reformjával küzdene a klímaváltozás ellen, növelné a kontinens versenyképességét és önállósodását. Bár a célok hangzatosak, a javaslatok első olvasatra inkább az ipari lobbinak kedveznek, mint a 2040 uniós klímacélok elérésének. Gyorselemzés.

Az Európai Bizottság július közepén mutatta be új klímapolitikai javaslatcsomagját, amely egyrészt az Elektrifikációs Akciótervet, másrészt pedig az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerének, az EU ETS-nek a reformját tartalmazza. A Bizottság célja a javaslatokkal az uniós versenyképesség, dekarbonizáció és függetlenség támogatása lenne, bár még sok egyeztetést kell lefolytatnia tagállami, iparági és civil képviselőkkel, mire véglegesnek tekinthetjük a javaslatokat.

Európa, mint az első elektromos kontinens

Az új Elektrifikációs Akciótervet tökéletes időzítéssel mutatta be az Európai Bizottság, mivel az iráni konfliktus megmutatta, hogy milyen sebezhető az importfüggő európai energiaipar, valamint az idei ENSZ egyik kiemelt témája pont az elektrifikáció lesz. Az idei ENSZ klímakonferenciának otthont adó Törökország éppen a júniusi időközi tanácskozásokon mutatta be az új globális elektrifikációs célkitűzést, amely 2035-re a villamos energia részarányát a végső energiafogyasztásban a jelenlegi mintegy 20%-ról 35%-ra tervezi növelni a világon. Ezt olyan technológiák gyorsabb elterjesztésével kívánják elérni, mint a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az elektromos főzőberendezések.

Az intézkedéscsomag tehát szorosan kapcsolódik a nemzetközi klímacélokhoz; egyrészt támogatja a COP28-on elfogadott, a megújuló energiaforrások bővítésére és az energiahatékonyság javítására vonatkozó vállalásokat, valamint az idei COP31 elnöksége által szorgalmazott elektrifikációs célt. Azonban míg a nemzetközi elektrifikációs célt több kritika is érte, hogy nem nevesíti, hogy csak zöld energiát lehessen elszámolni a célba és nem tartalmaz konkrétumokat, addig az Európai Bizottság új Elektrifikációs Akciótervének célja, hogy Európa gazdasága egyre nagyobb mértékben tiszta, belföldön előállított villamos energiára épüljön, csökkentve ezzel a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, az energiaárakat és az importkitettséget. Ennek érdekében a Bizottság azt tűzi ki célul, hogy 2030-ra a villamos energia a háztartások és az ipar számára is jóval versenyképesebb legyen a fosszilis energiahordozóknál, miközben az elektrifikáció aránya elérje a 46%-ot. A tervek szerint ez 2040-re évente mintegy 260 milliárd euróval csökkentheti az EU fosszilisenergia-importjának költségeit, több mint 70%-kal visszafogva a földgáz-, és 40%-kal a kőolajimportot.

Hogy a konkrétumokról is essen szó, az akcióterv három fő beavatkozási területre összpontosít: az iparra, az épületekre és a közlekedésre. Az iparban az elektromos technológiákba történő beruházásokat új ETS-eszközökkel, az Ipari Dekarbonizációs Bankkal és ágazatspecifikus elektrifikációs ütemtervekkel támogatná. Az épületek esetében a hőszivattyúk elterjedésének felgyorsítása, valamint a hatékony fűtési és hűtési rendszerek ösztönzése áll a középpontban, míg a közlekedésben a zéró kibocsátású járművek és a töltőinfrastruktúra gyorsabb kiépítését kívánják elősegíteni. Emellett az akcióterv kiemelt hangsúlyt fektet arra is, hogy a villamos energia ára versenyképesebbé váljon a hálózati díjak, adók és illetékek átalakításával, valamint a tisztaenergia- és egyéb technológiák, mint például a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) és a hidrogén fejlesztésének ösztönzésével.

Az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerének reformja

Ahogy azt fent már említettük, az Európai Bizottság az elektrifikációs célokat az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) reformjával is megtámogatná. A bemutatott bizottsági javaslat az elképzelések szerint tovább erősítené a rendszer szerepét az ipar dekarbonizációjában, miközben javítaná az európai gazdaság versenyképességét és ellenálló képességét. A javaslat fenntartaná a rendszer piaci alapjait, ugyanakkor a 2040-es uniós klímacélokhoz igazítaná a kibocsátási plafont, korszerűsítené a Piaci Stabilitási Tartalékot, valamint kiterjesztené az ETS hatályát a tartós szén-dioxid-eltávolításokra és a hulladékgazdálkodási ágazatra. A Bizottság elképzelése szerint az ingyenes kibocsátási egységek rendszere is átalakulna: azok továbbra is védenék az európai ipart a karbonkibocsátás áthelyezésével szemben, ugyanakkor odaítélésük egyre inkább az ipari dekarbonizációs beruházásokhoz kapcsolódna.

A Bizottság javaslata emellett jelentősen bővítené a tiszta technológiák finanszírozását is. A tervek szerint létrejönne egy 100 milliárd eurós Ipari Dekarbonizációs Bank, valamint egy 30 milliárd eurós átmeneti beruházásösztönző program, miközben az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap is tovább működne. A reform emellett megerősítené az ETS szerepét a légi és tengeri közlekedésben, ösztönözné a fenntartható üzemanyagok alkalmazását, csökkentené az adminisztratív terheket, valamint szigorúbb fellépést irányozna elő a szabályok kijátszásával szemben annak érdekében, hogy kiszámíthatóbb és hatékonyabb szén-dioxid-piac működjön az Európai Unióban.

Ambiciózus klímapolitikai tervek vagy az ipari lobbi sikere

Míg az Elektrifikációs Akcióterv egyértelműen pozitívnak mondható klímapolitikai szempontból, mivel csökkentené a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, az energiaárakat és az importkitettséget, addig az EU ETS reformjavaslatai esetén már nem ennyire egyértelműen pozitív a kép.

Bár a reformjavaslatokat még további részletes elemzésnek kell alávetni, első olvasatra a Bizottság javaslatcsomagja egyértelműen az ipar versenyképességének erősítése felé mozdulna el. A reform lassítaná a kibocsátási plafon csökkentésének ütemét, meghosszabbítaná az ingyenes kibocsátási egységek rendszerét, valamint jelentősen növelné az ipari dekarbonizáció finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. Ezek az intézkedések a Bizottság elképzelése szerint csökkenthetnék az európai vállalatokra nehezedő költségnyomást, mérsékelhetnék az ÜHG-kibocsátás külföldre történő áthelyezésének (carbon leakage) kockázatát, és kiszámíthatóbb átmenetet biztosíthatnának az energiaigényes ágazatok számára.

Ugyanakkor klímapolitikai szempontból a tervezett módosítások gyengíthetik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének ösztönző erejét, ahogy az az autóipari célok esetén is történt. Az ingyenes kibocsátási egységek hosszabb ideig történő fenntartása és a kibocsátási plafon lassabb szűkítése alacsonyabb szén-dioxid-árat eredményezhet, ami mérsékelheti a vállalatok ösztönzését a gyors kibocsátáscsökkentésre és a tiszta technológiákba történő beruházásokra. Ez nemcsak késleltetheti az ipari dekarbonizációt, hanem kiszámíthatatlanná teheti a szabályozási környezetet azok számára is, amelyek az elmúlt években már jelentős beruházásokat hajtottak végre az alacsony kibocsátású technológiákba.

Miközben a javaslatcsomagon egyértelműen érezhető az ipari lobbi nyomása, egyelőre még az uniós tagállamok is megosztottak a kérdésben. Sajtóinformációk szerint a tagállamok öt nagy blokkra oszthatók egészen az Olaszországot és Lengyelországot is tömörítő, a versenyképességet féltő „pragmatikusok” táborától a Spanyolországot és Hollandiát is magába foglaló „ambiciózus” országok csoportjáig. Egyelőre még több ország, míg Franciaország, vagy a tárgyalásoknak az új TISZA-kormánnyal nekivágó Magyarország álláspontja sem ismert a kérdésben.

Ezen felül fontos azt is megjegyezni, hogy az uniós klímapolitikát, főként a belső piacot is védő karbonvámot rendszeres kritika éri nemzetközi szinten, így az ingyenes kibocsátási egységek hosszabb időre való fenntartása, valamint a belső szabályozások lazítása további támadási felületet adhat az ambiciózus globális klímapolitika ellenlábasai számára, amellett, hogy a javaslatok egy része bár rövid távon javíthatja ugyan az európai ipar versenyképességét, hosszabb távon azonban megnehezítheti a 2040-es uniós klímacélok és az ETS eredeti kibocsátáscsökkentési szerepének teljesítését.”

Forrás:
Az EU elektrifikációval küzdene a klímaváltozás ellen; Schaffhauser Tibor; Green Policy Center; 2026. július 29.

A Duna teljes szakaszán rendkívül alacsonyak a vízhozamok – Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

„Az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás látott napvilágot, amelyek alkalmas a lakosság megtévesztésére.

Az egyik ilyen téves vélemény, hogy a Duna felső szakaszán bőven van víz, de Magyarországon valamit rosszul csinálunk, hiszen itt szinte kiszárad a Duna és negatív rekordokat döntöget a vízállás.

A másik szintén gyakran felvetődő tévhit, hogy a felvízi országok „visszatartják” a Dunát és emiatt nincs Magyarországon víz.

Ezekkel a téves állításokkal szemben az a tény, hogy a Duna nemzetközi vízfolyás, így egyetlen állam sem rendelkezhet a vízkészletével korlátlanul. A Duna vízkészletének használatát több szintű szabályozás határozza meg. Nemzetközi egyezmények, európai uniós jogszabályok, kétoldalú államközi megállapodások és a nemzeti vízgazdálkodási előírások.

A Duna aktuális természetes vízhozamát úgynevezett zsinórüzemben vezetik tovább, vagyis a beérkező vízmennyiséget lényegében változatlanul bocsátják tovább az alvízi szakaszokra. A jelenlegi természetes vízhozam azonban minden korábban mért értéknél alacsonyabb.

A vízlépcsők rövid távon képesek a vízhozam időbeli kiegyenlítésére vagy átmeneti tározására, azonban a Duna teljes vízkészletét tartósan nem tudják visszatartani. Hosszabb időléptékben a beérkező természetes vízhozamot tovább kell vezetniük, miközben az üzemeltetésnek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak. A rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az ebből következő alacsony természetes vízhozam, nem pedig a vízlépcsők tartós vízvisszatartása.

Ausztriában 12 db duzzasztó működik, amely rövid távú megoldást lehetővé tesz, de alapjaiban nem oldja meg a klímaváltozás okozta sokkot.

Magyarországon a Dunán nem működik olyan vízlépcső, amely lehetőséget biztosítana a nagyvízi időszakokban történő vízkészlet-felhalmozásra és az azt követő szabályozott vízpótlásra. Ennek következtében a hazai Duna-szakasz vízjárása közvetlenül követi a rendkívül alacsony természetes vízhozam alakulását, amely a jelenleg tapasztalható, történelmi léptékű kisvízi vízállások kialakulásához vezet.”

Forrás:
A Duna teljes szakaszán rendkívül alacsonyak a vízhozamok; Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF); 2026. augusztus 1.

Kiberbiztonság

ENISA-kézikönyv a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettségről (security)

„Gyakorlati útmutató a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettség elveinek alkalmazásához kis- és középvállalkozások számára

A digitális elemeket tartalmazó korszerű termékekkel szemben egyre inkább elvárás, hogy tervezésüknél fogva, illetve alapértelmezett beállításaik szerint is védettek legyenek. Számos szervezet, különösen a kis- és középvállalkozások azonban sajátos nehézségekkel szembesülhetnek e követelmények következetes alkalmazása során, ezért célzott megoldásokra lehet szükségük.

Ez a jelentés olyan alapelveket és gyakorlati útmutatásokat fogalmaz meg, amelyek segítik a tervezésbe épített és az alapértelmezett védettség követelményeinek érvényesítését a termék teljes életciklusa során. A jelentés mindenekelőtt arra törekszik, hogy ezeket az elveket világos, ismételhető lépésekre bontsa, amelyek beilleszthetők a már meglévő mérnöki, termékfejlesztési és kiadási folyamatokba.

Kiegészítő anyagok

A tervezésbe épített és az alapértelmezett védettségről szóló mind a 22 gyakorlati útmutatót könnyen áttekinthető formában tartalmazó GitHub-tárhely itt érhető el: https://github.com/enisaeu/enisa-sbd-playbook/”

Forrás:
ENISA Secure by Design and Default Playbook; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. július 30.

Az Európai Bizottság új iránymutatása a Kiberreziliencia rendelet (Cyber Resilience Act – CRA) időben történő végrehajtásáról

„Az egyszerűsítés és az időben történő végrehajtás iránti elkötelezettségének egyértelmű bizonyítékaként a Bizottság a mai napon gyakorlati iránymutatást tett közzé, hogy segítse a gyártókat, a fejlesztőket és a különböző méretű vállalkozásokat a kiberrezilienciáról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeik teljesítésében.

A digitális termékek a mindennapi élet részét képezik Európában – a babamonitoroktól az okosórákig, az alkalmazásoktól a számítógépes programokig. Bár ezek a termékek hatalmas előnyökkel járnak, a polgárok és a vállalkozások megérdemlik a biztosítékot arra, hogy védettek a kiberfenyegetésekkel szemben. A kiberrezilienciáról szóló, 2024 decembere óta hatályos jogszabály pontosan ezt biztosítja, egyértelmű és kötelező kiberbiztonsági követelményeket határoz meg a digitális termékek teljes életciklusára vonatkozóan.

A mai iránymutatás a végrehajtás gyakorlati megvalósításáról szól. Ahelyett, hogy a vállalatokat – különösen a kisebbeket – egyedül hagyná a szabályokban való eligazodásra, a Bizottság korai szakaszban egyértelmű, hozzáférhető és megvalósítható támogatással lép közbe. Ez a gyakorlatban egyszerűsítést jelent.

Az iránymutatás az érdekelt felek által leggyakrabban feltett kérdésekkel foglalkozik, többek között a következőkkel:

Annak tisztázása, hogy bizonyos termékek – többek között a távoli adatkezelési megoldások, valamint az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek – mikor tartoznak a kiberrezilienciáról szóló jogszabály hatálya alá

Mi minősül „lényeges módosításnak”

Hogyan kell értelmezni és alkalmazni a támogatási időszakokat?

A jelentéstételi kötelezettségek és a kockázatértékelési követelmények teljesítése

Különös figyelmet fordítottak a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra, 67 gyakorlati példával, számos felhasználási esettel, folyamatábrával és grafikonnal, biztosítva, hogy a megfeleléshez vezető út egyértelmű és arányos legyen, szükségtelen adminisztratív terhek nélkül.

Ezen iránymutatás közzététele az egyszerűsítésre és a hatékony végrehajtásra irányuló szélesebb körű erőfeszítések részét képezi, többek között a 2025 novemberében közzétett digitális salátarendelet révén.

Következő lépések

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály fő kötelezettségei 2027. december 11-től alkalmazandók, a jelentéstételi kötelezettségek pedig már 2026. szeptember 11-től alkalmazandók. A mai iránymutatás – bár nem kötelező erejű – biztosítja a vállalatok számára azt az egyértelműséget, amelyre most, magabiztosan és hatékonyan fel kell készülniük.

A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy e folyamat során támogassa az érdekelt feleket, és a kiberrezilienciáról szóló jogszabály 26. cikkével összhangban szükség esetén mérlegelni fogja további iránymutatások kiadását.

Háttér

Ezt az iránymutatást az érdekelt felekkel – többek között a digitális elemeket tartalmazó termékek kiberbiztonságával foglalkozó szakértői csoporttal – folytatott széles körű konzultáció, valamint 2026 elején egy nyilvános konzultáció keretében dolgozták ki. A javaslat a Bizottság szélesebb körű egyszerűsítési menetrendjének részét képezi, beleértve a 2025 novemberében közzétett digitális salátarendeletet is.

További információk

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály – Szakpolitika

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály – Gyakran feltett kérdések

A hivatalos közleményt és a (mellékletben található) útmutatót alább töltheti le.

Letöltések

1. C(2026) 5252 – Communication on the Cyber Resilience Act (CRA) guidance – Letöltés

2. C(2026) 5252 – Annex – Commission guidance on the application of the Cyber Resilience Act (CRA) – Letöltés

Kapcsolódó témák

Kiberbiztonság

Minőségi jogalkotás

”

Forrás:
A Bizottság új iránymutatást tesz közzé a kiberrezilienciáról szóló jogszabály időben történő végrehajtásának támogatása érdekében; Európai Bizottság; 2026. július 27. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.

Geopolitika

A geoökonómiai feszültség mérése – Nagy nyelvi modelleken alapuló megközelítés az euroövezet számára

„A geopolitikai és geoökonómiai feszültségek mérése az elmúlt évek tektonikus geopolitikai átrendeződései nyomán a közgazdasági elemzés fontos feladatává vált. Ezt az időszakot egyúttal a digitalizáció korábban nem tapasztalt mértéke, valamint a mesterséges intelligencia (MI) általános, azon belül pedig a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) szövegelemzésben és tágabb értelemben vett kutatási célokra történő egyre szélesebb körű alkalmazása jellemezte.

A gazdasági, pénzügyi és politikai bizonytalanságot, illetve volatilitást mérő számos mutató mellett különféle indexek kidolgozásával a geopolitikai folyamatok számos eltérő aspektusának számszerűsítésére is történtek kísérletek. E kutatásokban a leggyakrabban használt fogalmak közé tartozik a geopolitikai és/vagy geoökonómiai kockázat, sokk, bizonytalanság, volatilitás, nyomás és feszültség. Különösen a geopolitikai kockázat mérésére készültek olyan indexek, amelyek az úgynevezett szótáralapú módszert alkalmazzák.

Tanulmányunkban az euroövezet négy legnagyobb gazdaságának nagy múltú sajtóorgánumaiban, helyi nyelven megjelent cikkekből álló nagyméretű adatállományt hozunk létre, és két nagy nyelvi modell segítségével azonosítjuk, hogy e többnyelvű adathalmazon belül mely cikkek tekinthetők tág értelemben geopolitikai tárgyúnak.

Azonosítjuk továbbá a szűkebb értelemben geopolitikai témájú cikkeket is, majd ezeket kizárjuk annak érdekében, hogy az elemzést a geoökonómiai tárgyú írásokra összpontosítsuk. Geoökonómiai alatt azokat a cikkeket értjük, amelyek a gazdaságpolitika és a gazdaság geopolitikai célok elérése érdekében történő fegyverként való felhasználásával foglalkoznak. Ezzel az eljárással külön indexet hozunk létre a geopolitikai, illetve a geoökonómiai feszültség mérésére.”

Forrás:
Measuring geoeconomic tension A large-language-model approach for the euro area; Demosthenes Ioannou, Raffaele Prioriello, Agha Durrani; Working Paper Series; No 3250; European Central Bank; DOI: 10.2866/1072500; 2026. július 8.

Szakirodalom

Transzlációs jövőkutatás: a lehetséges jövők szisztematikus vizsgálatától a jelenben meghozott kutatási, finanszírozási és képzési döntésekig

„Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezetésével nemzetközi szerzőcsoport közölt cikket a tudomány új megközelítéséről a Nature Commentben. A szerzők egy új megközelítést, a transzlációs jövőkutatást (translational foresight) javasolják annak érdekében, hogy a tudományos kutatások, finanszírozási döntések és képzési programok jobban felkészüljenek a bizonytalan jövőre.

A friss cikk által bemutatott megközelítés mintáját a transzlációs orvoslás adta, amely azért jött létre, hogy a tudományos felfedezések gyorsabban és hatékonyabban jussanak el a betegekhez és a mindennapi orvosi gyakorlatba. A transzlációs jövőkutatás hasonló hidat teremtene a lehetséges jövők szisztematikus vizsgálata és a jelenben meghozott kutatási, finanszírozási és képzési döntések között.

A tudományos programok mindig feltételezésekre épülnek: milyen technológiák érnek majd be, milyen szakemberekre lesz szükség, mit fogad el a társadalom, és milyen kockázatok jelenhetnek meg? Ezeket a jövőre vonatkozó feltételezéseket azonban a kutatók és az intézmények ritkán fogalmazzák meg, tesztelik vagy vizsgálják felül rendszerszerűen. Ennek következtében a kutatási prioritások, az infrastruktúra, a szakemberképzés és a jövő valós igényei könnyen eltávolodhatnak egymástól.

A Covid-járvány során például az egészségügyi rendszereknek válsághelyzetben kellett felgyorsítaniuk az oltásfejlesztést, kiterjeszteniük a telemedicinát, átszervezniük a munkaerőt és kezelniük a társadalmi bizalom kérdését. Hasonló bizonytalanságot teremt most a mesterséges intelligencia gyors fejlődése is.

„Minden kutatási program egy fogadás a jövőre nézve. A probléma az, hogy a tudomány rendszerint nem teszi láthatóvá és vizsgálhatóvá azokat a feltételezéseket, amelyekre ezt a fogadást alapozza” – mondja Meskó Bertalan, a Nature Commentben közölt cikk vezető szerzője.

A publikáció szerzői szerint valójában nem arra van szükség, hogy valaki pontosan meg tudja jósolni, hogyan alakulnak bizonyos dolgok a jövőben, hanem arra, hogy a kutatók strukturált módon több lehetséges jövőt vizsgáljanak meg, felismerjék a legfontosabb feltételezéseiket, és előre meghatározzák azokat a jeleket, amelyek hatására módosítani kell egy kutatás irányát.

A cikk által javasolt változtatások között az első a jövőkutatási módszerek beépítése a kutatási munkafolyamatokba. A kutatócsoportok már a projektek vagy pályázatok indulása előtt vizsgálják meg, milyen körülmények között bukhatnak el terveik, és milyen külső változások tehetik érvénytelenné feltételezéseiket.

A szerzők emellett a jövőműveltség beemelését is javasolják a tudományos képzésbe. A bizonytalanságról és az alternatív jövőkről való rendszerszerű gondolkodás ugyanolyan alapvető kutatói kompetenciává válhatna, mint a statisztikai vagy módszertani műveltség.

Végül kiemelik a jövőorientált gondolkodás intézményesítésének szükségességét: a kutatásfinanszírozók és tudományos intézmények a pályázatok, infrastruktúra-fejlesztések és értékelési rendszerek részévé tehetnék a hosszú távú feltételezések vizsgálatát.

A tanulmány négy könnyen alkalmazható módszert is bemutat: a következmények feltérképezésére szolgáló jövőkereket, a különböző lehetséges világokat vizsgáló forgatókönyvelemzést, a kívánatos jövőből visszafelé tervező backcasting módszert, valamint a kutatási feltételezések gyenge pontjait kereső Stump the Futurist gyakorlatot. Ahogy a szerzők írják:

„A huszadik század megtanította a tudományt arra, hogyan fordítsa le a felfedezéseket társadalmi hatássá. A huszonegyedik század feladata az lesz, hogy a lehetséges jövőket jobb tudományos döntésekké alakítsa.”

A cikket jegyző szakértői csoport tagja Meskó Bertalan, a The Medical Futurist Institute vezetője, a Debreceni Egyetem affiliált kutatója mellett Kristóf Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A nemzetközi együttműködésben mellettük Josip Car (King’s College London), Joseph Sung (Nanyang Műszaki Egyetem Lee Kong Chian Orvostudományi Kara, Szingapúr) és Tien Yin Wong (Csinghua Egyetem, Peking) professzorok vettek részt.”

Forrás:
A tudományos kutatásnak nem a jövőt kell megjósolnia, hanem fel kell készülnie arra, hogy az többféle módon alakulhat; HVG.hu; 2026. július 31.
The science of foresight: how to future-proof your research; Bertalan Meskó, Tamás Kristóf, Josip Car, Joseph Sung & Tien Yin Wong; Comment, Nature; 2026. július 20.
„Az előretekintés tudománya: hogyan tehetjük jövőállóvá kutatásunkat?
Ha már a kezdetektől számba vesszük, milyen különböző módokon lehet sikeres vagy sikertelen egy kutatási program, később számos problémát elkerülhetünk. Íme, hogyan érdemes hozzáfogni.”

A generatív mesterséges intelligencia elterjedése az európai közigazgatási szervezetekben

„Az egyéni használati minták és a szervezeti megközelítések

A generatív mesterséges intelligencia, a GenMI (GenAI) gyors ütemben alakítja át a közszférában végzett munkát, és felgyorsítja az erről folyó szakpolitikai vitákat Európa-szerte. A közigazgatási szervek egyre gyakrabban kísérleteznek GenMI-eszközökkel a dokumentumok elkészítésének, a tudásmenedzsmentnek, az információfeldolgozásnak és a szolgáltatásnyújtásnak a támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az irányítás, az adatvédelem, a szervezeti felkészültség és a technológiai szuverenitás területén.

E körülmények között a jelentés interjúk, esettanulmányok és szakirodalmi áttekintés segítségével vizsgálja, miként alkalmazzák és építik be a GenMI-t az európai közigazgatási szervezetek működésébe. Az elemzés egyaránt foglalkozik a technológia köztisztviselők általi egyéni használatával, valamint azokkal a szélesebb körű szervezeti folyamatokkal, amelyek a GenMI stratégiai integrációjához szükségesek.”

Forrás:
The adoption of generative AI in EU public administrations – Exploring individual behaviours and organisational approaches; Patrick Mikalef, Rony Medaglia, Luca Tangi, A. Paula Rodriguez Müller; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2760/6526635, 2026. június 17.

A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez szükséges jövőbeli konnektivitási igények értékelése

„Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a konnektivitás hogyan alakítja a precíziós gazdálkodási technológiák elterjedését Európa-szerte. Meghatározza az ágazat digitális átalakulásának támogatásához szükséges kihívásokat és infrastruktúrát.

A precíziós gazdálkodás jövőbeli összekapcsoltsági igényeit értékelő új bizottsági tanulmány szerint a megbízható összekapcsoltság ugyanolyan szükséges a modern gazdálkodáshoz, mint a gépek és a villamos energia. Az eredmények azt mutatják, hogy bár a digitális technológiák már beépültek a mezőgazdaságba és az erdészetbe, a vidéki összeköttetések hiányosságai továbbra is korlátozzák használatukat.

A Katalán Műszaki Egyetemen Dr. Emilio Gil által készített tanulmány 147 érdekelt fél körében végzett uniós szintű felmérés eredményeit ötvözi a konnektivitási szolgáltatókkal és infrastrukturális szakemberekkel készített interjúkkal. Megvizsgálja, hogy a jelenlegi és jövőbeli konnektivitási feltételek hogyan fogják alakítani a precíziós gazdálkodási technológiák elterjedését Európa-szerte.

Az eredmények azt mutatják, hogy az összekapcsoltság működési szempontból alapvető fontosságúvá vált az európai gazdaságok számára. A végfelhasználók több mint négyötöde rendkívül fontosnak nevezte a helyszíni konnektivitást, míg kétharmaduk már most is napi szinten támaszkodik összekapcsolt digitális eszközökre, például IoT-érzékelőkre, irányítórendszerekre, gépi telematikára, drónokra és gazdaságirányítási platformokra.

A tanulmány azonban egyes vidéki területeken is jelentős korlátokat állapít meg. A válaszadók több mint egyharmada szerint a jelenlegi lefedettség gyenge vagy nagyon gyenge, és továbbra is a holtzónák jelentik a leggyakrabban jelentett akadályt. Ezen túlmenően a felhasználók a megbízhatatlan kapcsolatokat, a korlátozott felmenő kapacitást, a gyenge beltéri vételt és az elégtelen hálózati stabilitást emelték ki a napi működés fő akadályaiként.

A gyenge konnektivitás gazdasági költségekkel is jár. A válaszadók arról számoltak be, hogy a kézi adatkezeléshez, az ismételt helyszíni műveletekhez, a késleltetett szinkronizáláshoz és a jobb jelzésű területekre való utazás szükségességéhez kapcsolódóan további munkaerőre van szükség. Körülbelül minden ötödik becsült éves veszteség meghaladja az 1000 EUR-t az összekapcsoltság korlátai miatt.

Ami a jövőt illeti, a stabil konnektivitás iránti kereslet várhatóan növekedni fog, mivel a mezőgazdaság egyre inkább alkalmazza az összekapcsolt gépeket, a robotikát, az automatizálást és a valós idejű felügyeleti rendszereket. Ahelyett, hogy egyetlen technológiára támaszkodna, a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a jövőbeli vidéki összeköttetéshez kiegészítő földfelszíni és műholdas hálózatokra lesz szükség, olyan digitális megoldások mellett, amelyek offline működnek, majd szinkronizálják az adatokat, amikor a kapcsolatok elérhetővé válnak.

Az eredmények kiemelik, hogy az európai mezőgazdaság digitális átalakulásának megvalósítása nemcsak az innovatív technológiáktól függ, hanem a vidéki térségek realitásaihoz igazított, reziliens, megbízható és működési szempontból hatékony konnektivitási infrastruktúrától is. Értékes bizonyítékokkal szolgálnak az EU digitális évtizedének célkitűzéseit, valamint a Bizottság mezőgazdaságra és élelmiszerre vonatkozó jövőképét támogató jövőbeli megbeszélésekhez.

Ez a tanulmány az Európai Szélessávú Kompetenciahivatalok Hálózata (BCO) arra irányuló munkájának részeként készült, hogy felhívja a figyelmet a nagy sebességű széles sávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott uniós támogatásra, és megossza a széles sávú és digitálisan támogatott projektekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Fedezzen fel további interjúkat a BCO Network YouTube lejátszási listájában, valamint további szélessávú bevált gyakorlatokat, híreket és forrásokat a BCO Network Library-ben.

A teljes tanulmányt az alábbiakban töltheti le.

Letöltések

Study – Assessment of Future Connectivity Needs for Precision Farming Adoption – Letöltés ”

Forrás:
A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez szükséges jövőbeli konnektivitási igények értékelése; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. július 24. (Uniós gépi fordítás. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.)

Technológia a stratégiaalkotásban, avagy a Harvard-iskola újjáéledése

„A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon a technológiai fejlődés eredményeinek alkalmazása képessé teszi-e a vállalatokat és intézményeket az eddigieknél megbízhatóbb stratégia kidolgozására és megvalósítására. Hipotézisünk az, hogy a 21. században kifejlődött vagy továbbfejlesztett digitális technológiák (például a valós idejű elemeket tartalmazó adatbázisok és elemzési módszerek) olyan eszközrendszert adnak a szervezetek vezetőinek kezébe, amelyek lehetőséget teremtenek a stratégiai döntések eddigieknél gyorsabb és megalapozottabb meghozatalára. Tanulmányunk azt kívánja bizonyítani, hogy az egyébként a stratégiai menedzsment fejlődéstörténetében meghatározó szerepet játszó Harvard-iskola a korszerű technológiák tervezési folyamatba való bekapcsolásával minőségi változást hozhat a stratégiai tervezés folyamatában.”

Forrás:
Technológia a stratégiaalkotásban, avagy a Harvard-iskola újjáéledése; Mészáros Tamás, Nagy-Borsy Viktor; Közgazdasági szemle; LXXII. évf., DOI: 10.18414/KSZ.2025.1.92; 2025. január; 92–111. o.

A víz-újrahasználat jövőbeli rendszereinek vázlata

„Az EU Policy Lab feltáró projektje

A JRC keretében működő EU Policy Lab által készített jelentés célja, hogy szakmai alapot biztosítson a víz újrafelhasználásáról szóló (EU) 2020/741 rendelet végrehajtásához és jövőbeli továbbfejlesztéséhez, egyúttal támogatva az európai vízügyi rezilienciastratégia megvalósítását. A jelentés az Európai Bizottság korábbi stratégiai munkáira, így a Water Resilience Experiment kezdeményezésre és a FORENV 2022–2023 jelentésre is épít.

A víz biztonságos és fenntartható újrahasználata elengedhetetlen az ökoszisztémák védelméhez, a reziliencia erősítéséhez és a körforgásos vízgazdálkodás előmozdításához. A kutatás vegyes módszertant alkalmazott, többek között rendszerfeltérképezést, részvételi műhelymunkákat, forgatókönyv-alkotást, felméréseket és szakértői együttalkotást. A vizsgálat feltárta azokat a strukturális, gazdasági és intézményi akadályokat, illetve lehetőségeket, amelyek meghatározzák a víz-újrahasználat európai léptékű elterjesztését.

Négy forgatókönyv mutatja be a 2040-ig vezető lehetséges fejlődési pályákat, hangsúlyozva az erőteljes szakpolitikai támogatás, az összehangolt kormányzás és az uniós vezető szerep jelentőségét. A fő ajánlások a végrehajtási akadályok felszámolására, a hosszú távú tervezés előmozdítására, a gazdasági és strukturális problémák kezelésére, valamint olyan kísérleti projektek megvalósítására összpontosítanak, amelyek bizonyítékokat szolgáltatnak és fejlesztik a szükséges kapacitásokat.

A víz-újrahasználati rendelet 2028-ban esedékes értékelése megfelelő alkalmat kínál arra, hogy ezek a felismerések beépüljenek egy harmonizált jogi keretbe. A kutatás olyan rendszerszintű kihívásokkal – például a decentralizált rendszerek kérdésével – is foglalkozik, amelyek túlmutathatnak a rendelet jelenlegi hatályán, ugyanakkor összhangban állnak a vízügyi rezilienciastratégia hosszú távú tervezésre, körforgásosságra és rezilienciára vonatkozó céljaival.

A víz-újrahasználat széles körű elterjedéséhez ezért összehangolt fellépésre lesz szükség a kormányzás, a beruházások és a tudásmegosztás területén, biztosítva Európa-szerte a rezilienciát, a környezet védelmét és a társadalmi elfogadottságot.”

Forrás:
Envisioning future systems for water reuse;Ottla Arrigoni, Kaloyan Mitev, Estefanya Vazquez; Publications Office of the European Union; DOI: 10.2760/7198444; 2027. július 10.
Lásd még:
EU Policy Lab; Joint Research Centre (JRC), European Commission
„Az innovatív szakpolitika-alkotás együttműködésre és kísérletezésre épülő tere.”

31. szám, 2026. augusztus 3.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Geopolitika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügy

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Fenntartható fejlődés

Kiberbiztonság

Geopolitika

Szakirodalom