Skip to main content

Találat: Európai Unió

Kérdések és válaszok a kis moduláris reaktorokra (SMR) vonatkozó stratégiáról – Európai Unió

„Melyek a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) fő előnyei? A kis méretű moduláris reaktorok mérete és teljesítménye kisebb, mint a hagyományos atomreaktoroké. Moduláris kialakításuk lehetővé teszi, hogy teljesen megépítsék őket egy gyárban, majd a működési helyükre szállítsák, vagy a helyszínen összeszereljék őket egy másik helyszínen gyártott alkatrészekből. A kis moduláris reaktorok három fő kategóriába sorolhatók: 1) könnyűvizes kis méretű moduláris reaktorok, amelyeket jellemzően meglévő vízhűtéses atomreaktorokból fejlesztettek ki; 2) Fejlett moduláris reaktorok (AMR-ek), amelyek innovatív koncepciókat és új generációs (IV. generációs) terveket alkalmaznak...

Read more

Kérdések és válaszok a tiszta energiával kapcsolatos beruházási stratégiáról – Európai Bizottság

„Mit kíván elérni a tiszta energiával kapcsolatos beruházási stratégia? A tiszta energiára való átállás megvalósításához 2030-ig évente 660 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amely a következő évtizedben évi 695 milliárd euróra emelkedik. Bár a közfinanszírozás katalizátorként létfontosságú szerepet játszik, nem lesz elegendő ezeknek az igényeknek a kielégítésére.  A tiszta energiára való átálláshoz a magántőke lényegesen nagyobb mértékű mozgósítására lesz szükség, és ilyen tőke már létezik. Az intézményi befektetők több mint 12 billió euró értékű eszközt irányítanak Európában, és olyan hosszú távú,...

Read more

Eltérő tempó, eltérő szabályok: stratégiai kihívások az uniós MI-rendelet bevezetésében

„Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelet (EU AI Act) bevezetésének készültségi foka a tagállamok szintjén jelentős eltéréseket mutat, ami komplex és fragmentált szabályozási környezetet eredményez. Bár a jogszabály egységes keretet hivatott biztosítani az AI-rendszerek szabályozására, a nemzeti hatóságok kijelölésének módja, az intézményi struktúrák és a végrehajtási mechanizmusok sokfélesége komoly kihívások elé állítja a tagállamokat (vagy tagállamok kormányzatait). A Deloitte elemzése szerint a 2026–2027-es időszakban egy kifejezetten aszimmetrikus uniós szabályozási környezet alakulhat ki. Az EU AI Act több kulcseleme – különösen a hatáskörrel...

Read more

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a módosított európai klímarendeletet. A jogszabály kötelezően teljesítendő köztes éghajlat-politikai célértéket vezet be, amelynek értelmében 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest. Ez az új célérték még határozottabban ráállítja az EU-t arra az útra, amely kijelöli, hogyan érje el 2050-re a klímasemlegességet az összes gazdasági ágazatban. 2036-tól kezdődően a kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat – az 1990-es uniós nettó kibocsátás legfeljebb 5%-áig – fel lehet használni annak érdekében, hogy kielégítő hozzájárulást...

Read more

Elérhető a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026-2027-es Önerő Támogatási Pályázata!

„Most hazai forrásból igényelhet támogatást egyes közvetlen irányítású uniós, valamint az Interreg 2021-2027 programok keretében megvalósuló projektek önerő finanszírozásához! A támogatás: ✔ 1–100 millió Ft / projekt ✔ az önerő max. 50%-áig ✔ vissza nem térítendő A felhívás keretében olyan kérelmek támogathatóak, melyek az – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Energia és Digitális Programok, – Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI), – Közös Kül- és Biztonságpolitikai eszköz (CFSP), – Erasmus+, – Európai Védelmi Alap (EDF), – Digitális Európa Program (DIGITAL), – Környezetvédelmi és éghajlat-politikai eszköz (LIFE), – Egységes Piac Program (SMP),...

Read more

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a...

Read more

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre –...

Read more

Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya

„Az EU iparpolitikáért felelős biztosa szerdán mutatta be egy sajtótájékoztatón a már többször elhalasztott, sok vitát kiváltó, az EU iparpolitikájának felgyorsítását célzó rendelet sarokpontjait. Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban. Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatának, vagyis az IAA célja, hogy növelje az EU-ban gyártott, alacsony karbonintenzitású ipari termékek iránti...

Read more

Zöld iparpolitika – Az Európai Bizottság javaslata az ipari akcelerátorokról szóló jogszabályra, és az európai ipar megerősítésére

„Az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot fogadott el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai gyártású technológiák és termékek iránti kereslet növelése érdekében. Az ipari akcelerátorról szóló jogszabály fellendíti a gyártást, növeli a vállalkozásokat és munkahelyeket teremt az EU-ban, miközben támogatja a tisztább, jövőálló technológiák ipari bevezetését. A Draghi-jelentés ajánlásaival összhangban az IAA célzott és arányos „Made in EU” és/vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású követelményeket vezet be a közbeszerzésre és az állami támogatási rendszerekre vonatkozóan. Ezek a kiválasztott stratégiai ágazatokra fognak vonatkozni, különösen az acél-,...

Read more

Európai digitális szuverenitás – a Lidl anyavállalata felhőszolgáltatást indít

„A Lidl és a Kaufland anyavállalata, a Schwarz Gruppe európai alternatívát kíván nyújtani a felhőalapú adattárolás területén. A Lidl beruházásának értéke több milliárd euró, és a lakossági felhasználók mellett a cégeket, valamint az állami szektort is célozza. A felhőszolgáltatások európai piacvezetői jelenleg amerikai óriásvállalata, ám a Schwarz Gruppe digitális üzletága, a Schwarz Digits véget vetne az Amazon és a Microsoft duopóliumának – nyilatkozta Christian Müller, a vállalat társelnöke a Deutsche Presse-Agentur újságírójának. A Lidl anyavállalatának nagyszabású tervei vannak a digitális térben. Christian...

Read more
Page 16 of 214 1 15 16 17 214