Skip to main content

Találat: jog

Németország Gazdasági Minisztériuma (BMWi) innovációs központokat (Reallabor, azaz Élő Labor, Living Lab) létesít

„Drónok, robotok, autonóm járművek, távgyógyázat: jövőbeli technológiák, amelyeket ki kell próbálni - erre valók az innovációs központok (élő laboratóriumok, reál laboratóriumok). "Az innovációs laboratóriumok lehetővé teszik a technológiai úttörők számára, hogy gyorsabban használható ötleteket dolgozzanak ki."-mondta Thomas Jarzombek, a Gazdasági Minisztérium digitális gazdaságért felelős miniszteri biztosa a német sajtóügynökségnek. - Ehhez még vonzóbb feltételeket és új lehetőségeket szeretnének teremteni. A minisztérium szerint az innovációs laboratóriumoknak lehetővé kell tenniük a fejlesztés alatt lévő (még el nem fogadott) élvonalbeli technológiák valódi környezetben való kipróbálását,...

Read more

Az Abacust használva könnyen kiszámíthatóak a társasházak alapításához szükséges eszmei tulajdoni hányadok

„Az eGov Tanácsadó Kft. több éve fejleszti az ügyvédek, jogi képviselők körében népszerű Cégírnok és eGov FMH szoftvereit. A szeptember 15-ével elérhető frissítéssel egy új szolgáltatással is bővül a portfólió, mert bevezetésre kerül az „Abacus” nevű alkalmazás, amely még ingyenesen elérhető. Mire is jó az Abacus? Az ókori számolóeszközről elnevezett alkalmazás segítségével könnyen kiszámíthatóak a társasházak alapításához szükséges eszmei tulajdoni hányadok. Ehhez elég csak az osztatlan közös tulajdoni hányad számlálóját megadni, a program automatikusan kiszámolja a 10.000-re vetített hányadokat, amellyel jelentős időt...

Read more

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? 2. rész: jóslatok, amelyek (egyelőre) nem jöttek be

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazolódni, és melyek nem. A bejegyzés első részében azzal foglalkoztunk, hogy mi az ami bevált a jóslatok közül. Ebben a második részben azokat a jóslatokat sorolom fel, amelyek - úgy tűnik - egyelőre nem igazolódtak...

Read more

Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése

„Egy kiberbiztonsággal foglalkozó szakembernek Magyarországgal kapcsolatban egészen biztosan a kiberbűnözés visszaszorítását célzó Budapesti Egyezmény jut először az eszébe. Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezménye világszerte olyan referenciaként szolgál, mely a kibertér számos szabályozási hiányossága mellett szinte egyetlenként világos feladatrendszert szab a csatlakozó államok számára azzal kapcsolatban, hogy nemzeti jogukban hogyan kezeljék az egyre jobban elharapódzó kiberbűncselekményeket. Meg kell tehát becsülni ezt a megállapodást, mely felett azonban egyes vélemények szerint eljárt az idő, és ezért egyes keleti nagyhatalmak jelentős erőfeszítéseket...

Read more

A keresési és böngészési előzményeket ne használják a hitelminősítéshez, az európai adatvédelmi biztos álláspontja szerint

„Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával. Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa csütörtökön azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez. Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot...

Read more

Legaltech jóslatok: mi jött be és mi nem? – 1. rész: ami bejött

„A jogi technológiával foglalkozó weboldalak és tanácsadó cégek (például itt, itt, itt,  itt, és itt)  időről időre szinte kötelességszerűen teszik közzé jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy rövid, vagy középtávon melyek lesznek a meghatározó trendek a jogi informatika (Legaltech) területén. Érdekes olykor számvetést készíteni, hogy az elmúlt években milyen jóslatok hangzottak el, és ezek közül melyek látszanak beigazoldóni, és melyek nem. Blogbejegyzésem első részében azzal foglalkozom, ami - úgy tűnik - beigazolódik. 1. A távoli munkavégzést elősegítő technológiák erősödése Szinte mindegyik jóslat tartalmazza, hogy a...

Read more

Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei

„Jelen tanulmány azt igyekszik bizonyítani, hogy a hazai adatvédelem és információszabadság, tehát az információs jogok története Magyarországon nem a nemzetközi változások hazai adaptációjának a következménye, hanem az információs jogok hazai alakulása olyan szerves fejlődés eredménye, amely a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nemzetközi összehasonlításban is vezető, progresszív adatvédelmi és aktanyilvánossági rezsim kialakítását tette lehetővé. ” Forrás: Az adatvédelmi ombudsman intézményének jogtudományi előzményei; Bán-Forgács Nóra; MTA Law Working Papers, 2021/15; 2021. augusztus 2. (PDF)

Read more

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal közleménye a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról

„Közlemény A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint „egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust” az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl...” Forrás: Közlemény a kémszoftver ügyben, hivatalból indított vizsgálatról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal; 2021....

Read more

Gondolatok a mesterséges intelligencia egyes polgári jogi kérdéseiről

„A tanulmány kezdő axiómája a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása. A biztonságos alkalmazás egyik aspektusa a jogi biztonság, az a jogi környezet, amelyben a felmerülő jogi kérdések rendezésére alkalmazható keret-rendszer áll rendelkezésre. A tanulmány a Semmelweis Egyetem projektjében fejlesztett mesterséges intelligencia alkalmazásának olyan polgári jogi problémáit vizsgálja, amelyek a mindennapi hasznosítás során merülhetnek fel. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált mesterséges intelligencia szerzői műnek minősül és több védelmi forma is alkalmazható. A jogi szabályozás de lege ferenda kiegészítésre szorul a szerzői mű folyamatos...

Read more

Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben – Az ENSZ mint normaalkotó

„Az ENSZ mint normaalkotó Normatív megoldások keresése A kibertérben zajló akciókkal kapcsolatos egyik szembeötlő körülmény a cselekvők és cselekedeteik szabályozására szolgáló jogi keretek erősen korlátozott volta. A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban a kibertér nem valamiféle „digitális Vadnyugat”. Inkább arról van szó, hogy működése különleges jellegénél fogva sok újszerű technológiai és jogi dilemmát vet fel. Ugyanakkor itt is léteznek normák, jól kigondolt, világos szabályok az online terekben zajló konfliktusokra, a követendő vagy tiltott magatartásokra. A kibertér biztonságát, élhetőségét előmozdító szabályozórendszer kialakítása az utóbbi...

Read more
Page 37 of 175 1 36 37 38 175