Skip to main content

Találat: szakirodalom

Eredmények és hiányosságok – megjelent az OECD jelentése a magyar gazdasági helyzetről (Economic Survey of Hungary 2021)

„Magyarország erős növekedési jeleket mutat az idei évben – állapította meg az OECD magyar gazdasági helyzetről szóló országjelentése (Economic Survey of Hungary 2021). Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti. A magyarországi egészségügyi rendszer helyzete és a nemzetközi piacok alakulása jelenleg nagyban befolyásolja a kis méretű, de rendkívül nyitott magyar gazdaság növekedését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2020 előtt a...

Read more

Magyar reformokat sürget az OECD

„ A válságból való kilábalást a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtott támogatások mellett az oltások gyorsasága megkönnyítette. Megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása válságból, azonban a világjárvány előtti erőteljes növekedési szintfenntartásához reformokra van szükség a termelékenység és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében – áll az OECD legfrissebb Magyarországról szóló országtanulmányában. A jelentés kiemeli, hogy súlyosan érintette a Covid válság Magyarország exportorientált gazdaságát, megszakítva a 2016 és 2019 közötti növekedési periódust, amelyben 30 éves mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta. Az OECD szakértői rámutatnak, hogy a...

Read more

A magyar kkv-nak erősíteni kell az üzleti folyamatok digitalizációját

„Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, de a bányászat és az építőipar le van maradva. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) internetellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhető a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatása, amely 2500 kkv véleményét tükrözi. A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózat elérésben, internet-hozzáférésben és egyéb technológiai...

Read more

Felelősségteljes állami viselkedés a kibertérben – Az ENSZ mint normaalkotó

„Az ENSZ mint normaalkotó Normatív megoldások keresése A kibertérben zajló akciókkal kapcsolatos egyik szembeötlő körülmény a cselekvők és cselekedeteik szabályozására szolgáló jogi keretek erősen korlátozott volta. A közkeletű vélekedéssel ellentétben azonban a kibertér nem valamiféle „digitális Vadnyugat”. Inkább arról van szó, hogy működése különleges jellegénél fogva sok újszerű technológiai és jogi dilemmát vet fel. Ugyanakkor itt is léteznek normák, jól kigondolt, világos szabályok az online terekben zajló konfliktusokra, a követendő vagy tiltott magatartásokra. A kibertér biztonságát, élhetőségét előmozdító szabályozórendszer kialakítása az utóbbi...

Read more

Digitális gazdaság, 2020

„A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, de a mobilinternet-kapcsolat használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma évről évre jelentősen emelkedik. A legnagyobb szolgáltatók az interneteléréssel párhuzamosan telefon- és televíziószolgáltatást is nyújtanak előfizetőiknek.” Forrás: Digitális gazdaság, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. július 26. A KSH átfogó elemzése, amely csak online olvasható, a digitális gazdaság magyarországi helyzetének átfogó...

Read more

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában – párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával – megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Read more

A hazai önkormányzati gazdálkodás fenntarthatósága

„A hazai önkormányzati modellben a gazdálkodás központilag erősen leszabályozott. Ennek ellenére jelentős különbségeket találunk az önkormányzatok hosszú távú fenntarthatósága terén. A szerzők négy kutatási kérdésre keresik a választ. Górcső alá veszik a fenntarthatóság, a puha költségvetési korlát problémáját, a hasonló karakterisztikájú önkormányzati csoportok beazonosíthatóságát, valamint azt, hogy eltérő-e a csökkenő népességű önkormányzatok gazdálkodása. Két önkormányzati típus (klaszter) dominálja a hálózatot: 1. a konzervatív gazdálkodású, relatíve vagyonos kistelepülésen működő önkormányzatok, melyek az erősen kötött önkormányzati gazdálkodási rendszer nélkül is a fenntartható gazdálkodásra törekednek;...

Read more

A hálózatok és a kapcsolatok szerepe az innovációban és a tudás áramlásában (Szisztematikus szakirodalmi áttekintés)

„A tanulmány célja, hogy a szisztematikus irodalomelemzés módszerével feltárja a tudáshálózatok tudásáramlásban betöltött szerepével foglalkozó nemzetközi szakirodalom eredményeit. Három fő elemzési szintet vizsgál – egy adott együttműködés, a vállalat partnereinek összessége, illetve a teljes hálózat szintje –, amelyek szerint az irodalomelemzésbe bevont publikációk vizsgálódtak. Összességében elmondható, hogy a központibb szerep általában pozitívan hat egy szereplő tudásszintjére, illetve a kisebb résztvevők központi szereplőkhöz való csatlakozása is előnyös. A hálózati sűrűség szempontjából közel sincs egyetértés arról, hogy a sűrű vagy a ritka hálózat előnyösebb...

Read more

Az MNB elégedetlen, mert a bankok akadályozzák a nyílt bankolás terjedését – Fizetési rendszer jelentés 2021

„...2020-ban is jelentős fejlődés jellemezte a hazai elektronikus pénzforgalmat, ugyanakkor a folyamatok alakulására szignifikáns hatást gyakorolt a koronavírus-járvány kitörése. Az infrastruktúra fejlődését elsősorban a fogyasztói szokások koronavírus-járvány következtében történő átalakulása és az azonnali fizetési szolgáltatás bevezetése nyomán az elektronikus fizetési lehetőségek szélesebb körű elérhetősége jellemezte. Az online pénztárgép használatára kötelezett adózói kört vizsgálva az látható, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén jelentősen hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő...

Read more

Nyílt közigazgatási adatok a téradat-infrastruktúrában – lengyel tapasztalatok és gyakorlatok

„A digitális kormányzat, és általában a társadalom, fontos segítője a nyílt téradat-infrastruktúra (Open SDI - Open Spatial Data Infrastructure), ezért fontos, hogy jellemzőit értékeljük és fejlődését nyomon kövessük. A tanulmány célja, hogy az adatok nyitottságának értékelésére kialakított eljárások alapján kidolgozzák a téradat-infrastruktúrák nyitottságának értékelését, valamint javaslatot dolgozzanak ki a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) nyitottságának fejlesztésére. Az eredmények azt mutatják, hogy a lengyel téradat-infrastruktúra (PSDI) részét képező tíz geodéziai és térképészeti adatbázis a nyitottság mérésére használt tizenegy kritérium közül tíznek megfelel. Továbbá a Tim...

Read more
Page 59 of 234 1 58 59 60 234