Skip to main content

Találat: szakirodalom

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. szeptember 7.

A NATO digitális közdiplomáciája a koronavírus járvány alatt A koronavírus járvány „kezelésében” –különösen a válság első kritikus hónapjaiban - a nyugati világ nem különösebben jeleskedett, és ez a sokakban csalódást keltően gyenge teljesítmény a kríziskommunikációs tevékenységekben csak tovább csúcsosodott. A kommunikációval foglalkozó szakember ma is összerezzen, ha eszébe jut az a szimbolikus epizód, a tavasz közepén. A járvány által legkeményebben sújtott Dél-Európa, elsősorban a válság szélére sodródott Olaszország politikusai éppen azzal vádolták az Európai Uniót, hogy a bajban cserbenhagyta tagjait. Az Unió...

Részletek

„Az e-ügyintézés szabályainak történeti változásai” és „A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban”

„Meghívó A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Habilitációs Bizottsága tisztelettel meghívja Önt Répásiné Dr. Veszprémi Bernadett adjunktus (Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Európa Közigazgatási Jog Tanszék) nyilvános habilitációs előadására. A nyilvános tantárgyi előadás címe: Az e-ügyintézés szabályozásának történeti változásai Helyszín: DE ÁJK, Kassai úti Campus, TEOKJ II. előadó (4028 Debrecen, Kassai út 26.) Időpontja: 2020. szeptember 16. (szerda) 13:00 óra A tudományos előadás címe: A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elméleti alapok az e-közigazgatásban (SZEÜSZ = szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás) Az idegen nyelvű előadás címe...

Részletek

Az OECD G20-as ütemterve a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére

„A világ fejlett piacgazdaságait tömörítő OECD és a világ legnagyobb gazdaságainak közös fórumot biztosító G20 egymásba fonódó szakmai munkájának újabb állomásaként az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs, valamint Statisztikai és Adat Igazgatósága átfogó értékelést és módszertani útmutatót tett le az asztalra a G20 Digitális Gazdasági Munkacsoportjának (Digital Economy Task Force) 2020-as szakmai vitáihoz. Az „Ütemterv a digitális gazdaság mérésének közös keretrendszerére” (Roadmap toward a common framework for measuring the Digital Economy) című dokumentum bevezetője rámutat: a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek és kihívások...

Részletek

Kitörés a közepes fejlettség csapdájából – helyi tudás, helyi innováció, helyi erős vállalkozások

„Izgalmas kérdést feszeget Otaviano Canuto ez év augusztus 17-én megjelent elemzésében (Brazil, South Korea and Global Value Chains: a Tale of Two Countries). A szerző ismert közgazdász, aki 15 évet töltött vezetőként a Világbankban, majd a Nemzetközi Valutaalapnál és az Amerika-közi Fejlesztési Bankban. Jelenleg kutatóként és kormányszakértőként dolgozik elsősorban a fejlődő világban. Kutatási területe a kevéssé fejlett országok útja a fejletté válás felé, illetve az úton való megrekedés, a közepes fejlettség csapdájába esés okainak vizsgálata. Frissen megjelent írásában Dél-Korea és Brazília példáját...

Részletek

Statisztika korszerűen: lakbérindex-fejlesztés a közadatok és az üzleti szektor adatai alapján

„Bevezetés A magyar háztartások döntő többsége saját ingatlanában lakik. Európai összehasonlításban is rendkívül alacsony a piaci lakásbérletek aránya a magyar lakáspiacon, a 2016. évi mikrocenzus szerint a lakott lakások 6,7%-át, mintegy 260 ezer lakást használt olyan lakó, aki azt magántulajdonostól vette bérbe. 2018-ban hazánkban a népesség 4,8%-a lakott piaci bérlakásban, míg az uniós tagállamok átlagában ez az arány megközelítette a 21%-ot. A lakáskiadás a magyarországi lakáspiac szürke zónájába tartozik. Szereplői közül sokan rejtőzködnek, viszonyai gyorsan változnak, sok tekintetben nem illeszkednek a hagyományos...

Részletek

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Részletek

Államhatár és határjelek

„Tipikus kérdés gyerekek szájából a határhoz közeledvén, ha autóval utazik külföldre a család: Ez még Magyarország? Már a másik országban vagyunk? Országunk államhatárai ma sok helyen olyanok, hogy megállni sem kell, mikor áthajt az ember, nem beszélve a határátkelőhelyeken kívüli területekről. Mégis honnan tudható, hogy pontosan hol ér véget az egyik ország és hol kezdődik a másik? Az államhatárjelek karbantartását, esetleges áthelyezését, geodéziai meghatározását, az államhatár dokumentálását, valamint a témával kapcsolatos szakértői tevékenységet a Lechner Tudásközpont látja el. Jó, hogy olyan korban...

Részletek

Az innováció demokratizálása

„Az innováció az a motor, amely hajtja a mostani gazdaságokat. Az életszínvonalat a termelékenység növekedése határozza meg, ez viszont az olyan új technológiák bevezetésétől és elterjedésétől függ, amelyek lehetővé teszik, hogy még több különféle terméket és szolgáltatást lehessen előállítani egyre kevesebb természeti erőforrásból. A politikusok és a közvélemény jórészt tudatában van az innováció fontosságának. Ám kevéssé veszik észre, hogy az innovációs agenda mekkora hányadát foglalják el olyan befektetők és cégek szűk csoportjai, amelyeknek az értékei és érdekei nem szükségszerűen tükrözik a társadalom...

Részletek

Kezdőcsomag a küldetésorientált innovációs és iparpolitikához

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) igazgatója, Mariana Mazzucato a vállalkozó állam, az innováció-központú fejlesztés és a küldetésorientált közpolitikák ismert szakértője. Az IIIP Policy Brief 2019 decemberi számában szerzőtársával együtt mintegy keresztmetszetét adja az elmúlt évek ez irányú írásainak (amelyekből többet hírleveleinkben is ismertettünk) a „Küldetések: Útmutató kezdőknek” című összefoglalójában (Missons: A Beginner’s Guide). Mint bevezetőjükben írják, a XXI. századot nagy társadalmi kihívások (mint a klímaváltozás, az öregedő társadalmak vagy az egyenlőtlenségek...

Részletek

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 3. rész

„...5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség Az előző problémakörrel függ össze az, hogy cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok esetén vajon a 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 9. § (4) bekezdését és a 25. § (1) bekezdés r) pontját úgy kell-e érteni, hogy cégszerű aláírást csak az eIDAS szerinti elektronikus aláírással lehet megvalósítani, mégpedig akkor, ha előzetesen bejegyezték a képviselő elektronikus aláírási tanúsítványát a cégjegyzékbe. Ez a problémakör összefügg azzal, hogy mit jelent a cégszerű aláírás, és az mennyiben...

Részletek
Page 59 of 219 1 58 59 60 219