Skip to main content

Találat: szakirodalom

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán megjelent esettanulmány a szlovén főváros, Ljubljana technológiai parkjának ökoszisztémáját mutatja be, mint jó gyakorlatot a helyi adottságokhoz igazodó, helyre szabott (place-based – más fordításokban helyi irányultságú, hely(i) alapú), helyi érdekű, területi alapú innovációs modellre (Place-Based Innovation Ecosystems – Ljubljana Start-up Ecosystem and the Technology Park Ljubljana, Slovenia). A helyre szabott innovációs ökoszisztémákat bemutató, 2017 óta folyó kutatási sorozat részeként a ljubljanai esettanulmány a helyi technológiai park és más közvetítő szervezetek katalizátorszerepére fókuszál,...

Részletek

Megjelent a Közbeszerzési Értesítő Plusz 2., 2019. februári száma

„Szerkesztőbizottsági köszöntő...2 A Közbeszerzési Hatóság legfrissebb állásfoglalásai...3 Jogorvoslati aktualitások ...16 D. 340/11/2018. számú határozat. ...16 D. 342/21/2018. számú határozat ....22 D. 380/10/2018. számú határozat ....28 Közbeszerzési iránytű ...31 A Közbeszerzési Hatóság Elnökének a 2019. évre szóló közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójának bemutatása ...31 A Közbeszerzési Hatóság elnöke aktualizálta az öntisztázásról szóló tájékoztatóját ...34 Védelmi-biztonsági tárgyú beszerzések és minősített beszerzések ...37 A közbeszerzési szerződések érvénytelensége és az ezzel összefüggő polgári jogi igények érvényesítése / aktuális dilemmák ...45 Statisztika ....55 Az oktatási, kutatási főtevékenységet végzők,...

Részletek

A közszolgálati jog önállósodásáról és reflexivitásáról (közszolgálati jog és munkajog)

„...döntések mögött politikai és gazdasági megfontolások állnak. Törvényszerűségeket próbálunk meg keresni a magyar szabályozásokban, feltételezve, hogy a változások koncepción alapulnak. Igyekszünk a racionalitás talaján állni és olyan szempontokat figyelembe venni, amelyek tárgyilagos megítélés alapjait képezik, s a jogi szabályozás elemzéséből egyértelműsíthetők. Az elmúlt években több írás született a közszolgálati jog önállóságáról, a munkaügyi bírósági rendszer átalakulásáról. Közben megszületett az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény. Egyértelmű, hogy a közszolgálat szabályozásában a jogalkotó a versenyszféra munkajogától eltávolodik. Ezt a távolodást jelen tanulmányban...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. február 25.

A hét kérdése: alkalmas-e a digitális diplomácia a bizalomépítésre? Szakértői berkekben a korábbi évek eufóriája után most mintha a kétkedés hatalmasodna el a külügyminisztériumok háza táján, már ami az Információs és Kommunikációs Technológiák forradalmi jellegét, diszruptív potenciálját illeti a. Sokat idézett e-diplomáciai szakértőnk, az Oxfordban kutató Illan Manor a héten tovább feszegeti a digitális technológiák külügyi alkalmazásának határait. Kiábrándultságról azonban, úgy vélem, nincsen szó: csupán a józan ész kapja vissza jogos helyét a szakmai gondolkodásban. Erősödik a felismerés: csodaszerek nincsenek; az új...

Részletek

Az innovációra fordított uniós pályázati források felhasználásának hatékonysága helyi szinten nehezen mutatható ki

„Az uniós pályázati források jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, illetve a városok fejlődésére. A források egyik célja az innováció támogatása, ennek ellenére kevés kutatás foglalkozik innovációra gyakorolt hatásuk vizsgálatával, vala- mint a területi eloszlásukkal. A tanulmányban a 2004–2017-es időszakban Magyarországon meg- ítélt, illetve kifizetett, innovációs tevékenységre fordítható uniós társfinanszírozású pályázatok eredményeit mutatjuk be országos és helyi szinten. A kutatás fő kérdése, hogy létezik-e valamilyen helyi mintázata az innovációs forrásoknak, vala- mint helyi szinten milyen mértékben mutatható ki ezeknek a hatása. A...

Részletek

A kiterjesztett automatizálás kormányzati alkalmazásában rejlő lehetőségek

„Hogyan tudja kiaknázni a kormányzat a kiterjesztett automatizálásban rejlő lehetőségeket? A McKinsey saját oldalán megjelent elemzésében annak lehetőségét vizsgálja, hogy a kormányzat hogyan tudná a közigazgatás hatékonyabb működésére, a közszolgáltatások színvonalának emelésére hasznosítani az automatizálásban és a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiában rejlő lehetőségeket. Ehhez lehet jó példákat találni a versenyszférában, de ahhoz, hogy jól működjön az adaptáció, stratégiai szemléletre és az új technológiák felkarolására van szükség a közigazgatásban, felkészülve egy jelentős mértékű, átfogó változásra. Az automatizálásban és a mesterséges intelligencia közigazgatási alkalmazásában...

Részletek

Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól

„A közszféra kapcsolatrendszereinek az infokommunikációs eszközök által történő átalakítása, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése lassan két évtizede az egyik központi témája az információs társadalom fejlesztési diskurzusainak. A fejlesztési törekvésekkel egyidősek a területet célzó szakpolitikai intézkedések eredményességét, hatásait feltárni igyekvő különböző mérések, mérőszámok. Ahhoz, hogy a mutatók valódi visszacsatolást nyújtsanak a fejlesztők és a döntéshozók számára, az elektronikus közigazgatás értékelésére használatos mérések pontos ismerete szükséges, beleértve azok tágabb kontextusát. A tanulmány, a jelenleg európai viszonylatban legszélesebb körben ismert és használt módszer, az Európai...

Részletek

Realista jövővízió – A városkormányzás egy új dokumentumtípusának szükségessége, funkciója és néhány kulcsjellemzője

„A szerző a jövővízióra épülő városfejlesztési/stratégiai dokumentumok sorát szembesítette a vízióalapú vezetéssel, jövőképalkotással foglalkozó általános szakirodalom tanulságaival és saját terepmunka-tapasztalataival, hogy mindezt a városfejlesztési térre alkalmazva sokoldalúan igazolhassa: a városkormányzás tervezési praxisának kulcsfontosságú elemeként kell tekinteni egy stratégiai dokumentumba foglalt realista jövővízió megalkotására. Nemzetközi és hazai települési gyakorlatok bevonásával tekinti át a legfontosabb kérdéseket: mit jelent egy realista jövővízió, milyen szempontokat érdemes mozgósítani, amikor hozzáfognak a megteremtéséhez, mik a legfontosabb jellemzői, milyen praktikus megfontolásokat kell figyelembe venni egy tervezői gondolkodásmód részeként, s...

Részletek

A humán tudományok és a gépi intelligencia

„A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig. Mindezzel szoros kulturális összefüggésben a humán tudományok által kutatott jelenségek, maga a gyakorlat is erősen a gépi működés függvényévé vált, a mindennapi kommunikációtól kezdve egyes...

Részletek

Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása

„A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont jelen tanulmánykötet a "társadalmi jövőképesség" új fogalmát és tudományterületét mutatja be. Mint ilyennek, nem célja magáról a jövőről előre-tekintéseket, forgatókönyveket közölni. Sokkal inkább egy új perspektíva, megközelítés és koncepció megalapozása a küldetése, annak érdekében, hogy a társadalmi jövőképesség a nemzetközi és hazai tudományos diskurzusok és kutatások részévé váljon.” Forrás: Társadalmi jövőképesség - Egy új tudományterület bemutatkozása; Aczél Petra, Csák János, Szántó Zoltán Oszkár (szerkesztők; Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont; ISBN 978-963-503-722-3; 2019 (PDF)

Részletek
Page 95 of 219 1 94 95 96 219