Skip to main content

Találat: tudomány

Alapjaiban határozhatja meg Magyarország gazdasági fejlődését a most megjelent Mesterséges Intelligencia Stratégia

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Digitális Jólét Program (DJP) által életre hívott több mint 250 szakmai szervezetet tömörítő Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció együttműködésében elkészült Magyarország MI Stratégiája, amelynek tíz éves távlatában a hazai nemzeti össztermék 15%-kal, míg a KKV szektor termelékenysége 26%-kal javulhat. További cél a társadalom felkészítése a mesterséges intelligencia okozta változásokra széles körű képzési és tudatosító programokkal, a kutatási folyamatokban az üzleti szemléletmód meghonosítása, a nemzeti adatvagyonnal való felelős gazdálkodás támogatása, valamint a gazdaság körében az automatizációval...

Read more

Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter

„ Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter kedden a Debreceni Egyetemen (DE), ahol bemutatta az ország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiáját. Palkovics László azt mondta, a stratégia, amelynek kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) több mint 250 tagszervezete, ezernél több szakértővel vett részt, alapvetések, technológiai fókuszterületek, projektek kijelölésével fogalmazza meg, milyen tevékenység szükséges a megvalósításhoz. A stratégia alapján fel kell készíteni a magyar társadalmat, a magyar gazdaságot...

Read more

Benda Gyula munkássága : A számítógépes történettudomány kezdetei

„A digitális bölcsészet mint diszciplína a kétezres évek elején jelent meg, ám a bölcsészettudományi kutatásokban közel nyolcvan éve alkalmazzák a számítógépet feldolgozásra, elemzésre. A történettudományi kutatásokban az 1950–60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve a számítógép mint eszköz. Ennek – a korban leginkább kvantifikáció fogalmával jelölt – módszertannak az Annales folyóirat és köre volt egyik fontos központja, melyhez írásom főszereplője, Benda Gyula is sok szálon kapcsolódott. Rövid áttekintésemben Benda Gyula munkásságára, kivált azon célkitűzéseire, eredményeire koncentrálok, melyek a ma számítógépes történettudománya,...

Read more

1489/2020. (VIII. 11.) Korm. határozat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2020. évi programstratégiájáról

„A Kormány 1. megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) 2020. évi programstratégiáját (a továbbiakban: Programstratégia), az 1. melléklet szerint; 2. az NKFI Alap céljainak hatékonyabb és eredményesebb megvalósulása érdekében felhívja a pénzügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az NKFI Alap 2020. évi keretösszegének 4 000 000 000 forinttal, az NKFI Alap felhalmozott szabad maradványa terhére történő megemelésére; Felelős: pénzügyminiszter Határidő: az NKFI Alap 2019. évi költségvetési beszámolója jóváhagyását követő 15 napon belül 3....

Read more

A Kormány 1517/2020. (VIII. 14.) Korm. határozata Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról

„1. A Kormány elfogadja a hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát (a továbbiakban: Stratégia). 2. A Kormány az 1. pont szerinti Stratégia megvalósítása érdekében a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy – az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával – a magyarországi gyógyszerellátás biztonságának javítása és a hazai gyógyszeripar versenyképességének növelése, illetve a gyógyszeripari innováció támogatása érdekében készítsen előterjesztést, annak részeként dolgozzon ki cselekvési tervet aa) a hazai gyógyszeripari kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozásokat hátrányosan érintő párhuzamos kereskedelem feltárására és visszaszorítására, ab)...

Read more

Államhatár és határjelek

„Tipikus kérdés gyerekek szájából a határhoz közeledvén, ha autóval utazik külföldre a család: Ez még Magyarország? Már a másik országban vagyunk? Országunk államhatárai ma sok helyen olyanok, hogy megállni sem kell, mikor áthajt az ember, nem beszélve a határátkelőhelyeken kívüli területekről. Mégis honnan tudható, hogy pontosan hol ér véget az egyik ország és hol kezdődik a másik? Az államhatárjelek karbantartását, esetleges áthelyezését, geodéziai meghatározását, az államhatár dokumentálását, valamint a témával kapcsolatos szakértői tevékenységet a Lechner Tudásközpont látja el. Jó, hogy olyan korban...

Read more

Aggasztó a felvételi ponthatárok csökkenése a műszaki felsőoktatásban

„Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetséget aggasztja a felvételi ponthatárok folyamatos csökkenése a műszaki felsőoktatásban. Az idei műszaki felvételik nagy vesztese a magyar gazdaság jövője lehet. Ezzel a hangzatosan drámai mondattal indítja ma kiadott közleményét a Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ). Mint írják, rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítóak az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei. Mint korábban írtuk, idén csökkent a bejutási küszöb az informatikai szakokon a felsőoktatásban. Ez azonban lehet a járványhelyzet átmeneti hatásai is,...

Read more

Együttműködik a pécsi egyetem és a zalai tesztpálya

„A drónok, a mesterséges intelligencia és az építészet területén alakulhat ki leginkább együttműködés a Pécsi Tudományegyetem és a zalaegerszegi ZalaZone Járműipari Tesztpálya között, amelyek az innovációs és technológiai miniszter jelenlétében írtak alá együttműködési megállapodást a zalai megyeszékhelyen pénteken. Palkovics László elmondta, hogy Zalaegerszeg az ország egyik tudásközpontja, ami az épülő járműipari tesztpályának, illetve az alakuló tudományos-innovációs parknak köszönhető. Bár Zalaegerszeg nem klasszikus egyetemi város, mert nincs önálló egyeteme, de több felsőoktatási intézmény, köztük a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is jelen van a városban...

Read more

Az IKT kutatás és fejlesztés Európában és Európán kívül – az elemzés legfontosabb tényei (PREDICT 2020)

„A jelentés az IKT-re irányuló K+F-tevékenységek helyzetét elemzi az EU-28-ban és világszerte további 12 országban. Ez a sorozat 13. tagja. A korábbiakhoz hasonlóan az online változat a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/jrc/en/predict. A statisztikai adatok lehetővé teszik a következők összehasonlítását: az IKT-ágazat és a teljes gazdaság; az IKT-gyártó ágazat és az IKT-szolgáltatások ágazata; a négy IKT-gyártó ágazat, két IKT-szolgáltató ágazat, valamint az MC- és RS-ágazat (Media and Content, Retail Sector); az Európai Unió országai; az EU és a nemzetközi környezet (beleértve a...

Read more

Az egyetemek és a cégek is szorgalmaznák az együttműködésüket segítő szervezet létrejöttét

„Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból – derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett kutatásából. A cégvezetők, HR vezetők és egyetemi képviselők körében készült felmérés szerint mindkét fél igényelné az együttműködést, de sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A megkérdezettek több mint fele szerint szükség lenne egy közvetítő szervezetre, és erre a Kamarát tartanák a legalkalmasabbnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatást készített, hogy megvizsgálja a gazdasági vállalkozások...

Read more
Page 102 of 141 1 101 102 103 141