Skip to main content

50. szám, 2011. december 12.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Megszűnik a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal kihelyezett ügyfélszolgálata

„Megszűnik a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal kihelyezett ügyfélszolgálata az Auchan-üzletközpontban, december 1-jétől. Ezt 2003-ban hozták létre, eredeti funkcióját már nem tölti be.

Az elmúlt években ott jelentősen csökkent az ügyfélszám, ugyanis egyre többen veszik igénybe a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer által nyújtott szolgáltatásokat. Az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó, országos földhivatali rendszerhez történő csatlakozás eredményeként informatikai eszközökkel elérhető az adatállomány, jellemzően ezzel a lehetőséggel élnek az ügyvédek, pénzintézetek, önkormányzatok, végrehajtók.

A kihelyezett ügyfélszolgálat szolgáltatásai iránti igény csökkenése összefügg az ügyfélkapu szerepvállalásának fokozatos növekedésével, s – mint ismeretes -, az ügyfélkaput a kormányablakokban reggel 8-tól este 8 óráig elérhetik az ügyfelek.

Az üzletközpontban kihelyezett telephelyen szűkebb szolgáltatási kört érhettek el az ügyfelek, kizárólag adatszolgáltatás történt, ügyintézés nem. A Székesfehérvári Körzeti Földhivatalban / Kégl Gy. u. 1. / több szolgáltatás vehető igénybe, pl. ingyenes betekintés, konkrét ügyekben tájékoztatást adnak az ügyintézők, iratmásolatot is kérhet az ügyfél.”

Forrás:
Megszűnik a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal kihelyezett ügyfélszolgálata, Fejér Megyei Kormányhivatal, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

Elkerüli az államosítást, Kaposváré lehet a Rippl-Rónai-villa

„Elkerüli az államosítást a kaposvári Rippl-Rónai-villa, ha a közigazgatási minisztérium pénteken jóvá hagyja a megye és a kormányhivatal megállapodását, melyet Kaposvár mint reménybeli tulajdonosjelölt szándéknyilatkozattal támogat.Ezt jelentette be Gelencsér Attila somogyi elnök és Szita Károly kaposvári polgármester – írja a Somogyi Hírlap.

Az év végéig még fenntartó és tulajdonos megye képviseletében Gelencsér Attila elmondta: ismeretei szerint egyedülálló javaslatot fogalmaznak meg majd a KIM-ben, miszerint a megyei ingatlanvagyonból a Rippl-Rónai-villát nem az államnak, hanem a városnak adnák át. Ha a minisztérium ezt támogatja, akkor közvetlenül a két önkormányzat között történik meg a tulajdonátadás. A kormányhivatallal, mint leendő fenntartóval több intézmény megtartásáról is egyeztetnek, de mint az elnök megerősítette a korábbi véleményét, szerinte csak önfenntartó vagy hasznot hozó tevékenységben gondolkodhatnak a döntően területfejlesztési feladatokra szerveződő új megyei feladatkörben.

Kaposvár azonnal fogadókész volt Rippl-Rónai villa fenntartói és tulajdonosi jogosítványainak az átvételében, mert – mint Szita Károly fogalmazott – a festőművész öröksége a város identitásának meghatározó értéke. A szellemi és tárgyi örökség gondozása eddig is kiemelt helyet kapott a város arculatának kialakításában, amit a Festők városa hangulatfesztivállal és több köztéri szobor avatásával tettek nyilvánvalóvá. Az évi tízmilliós működési kiadást jelentő villa vagyonátadását indokolja az is, hogy a megye és a város közösen újítja föl és bővíti a kiállítóhely infrastruktúráját, megújítja ősparkját 239 milliós uniós forrás támogatásával. ”

Forrás:
Elkerüli az államosítást, Kaposváré lehet a Rippl-Rónai-villa, OrientPress, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Tízezredik látogatóját fogadta a soproni kormányablak

„Csütörtökön köszöntötte tízezredik látogatóját a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője Széles Sándor kormánymegbízott – mondta el László Edit, a megyei kormányhivatal főigazgatója…
…
Bár a megyei közigazgatási szerv korábban sem volt kis intézmény, kormányhivatallá alakítása után valóságos nagyüzemmé nőtte ki magát az elmúlt 11 hónapban – hangzott el a beszélgetés során. „Nehéz feladat volt, de megcsináltuk: kicsi, ám képzett szakértőgárdával láttunk hozzá az integrációnak, törekvéseinket pedig jól fogadták az integrált intézményekben dolgozók is” – mesélte László Edit. A megyei kormányhivatal kormányablakainak látogatottsága az utóbbi időben megnőtt – a soproni kormányablak már ott tart, hogy csütörtökön tízezredik látogatóját fogadta. Eseménydús, kihívásokkal teli egy év volt: költöztünk, működtünk és működtettük az intézményrendszert, pereltünk és pereltek minket, de végül is sikerült az integráció, mondta el a főigazgató asszony.

László Editet arról is kérdezte a műsor vezetője, mi a munkamódszere, aminek segítségével egy ilyen nagy hivatalt is mozgásban, működésben tud tartani. A nyilatkozó válaszul két dolgot emelt ki – szükséges a jó koncepció, az egyértelmű feladat meghatározás és a személyes példa ereje. A szakértelem és a jó célkitűzés mellett nincs olyan kihívás, aminek ne lehetne megfelelni – vélte László, hozzátéve, hogy szívós és következetes munkával, jó szemléletmóddal az egyébként eltérő szocializációjú szakigazgatási szervek között is összhangot lehet kialakítani. László Edit azt is hangsúlyozta, hogy már ősz óta készülnek a megyei intézményrendszer átvételére így remélhetőleg december és január hó folyamán zökkenőmentesen megtörténhet az átadás-átvétel.

A főigazgató elmondása szerint takarékos működésre sarkallja az intézményt: talán ennek is köszönhető, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal egyike annak a háromnak, amelyik ez idáig nem küszködött kifizetetlen számlákkal. A kormányablakokról szólva, László Edit jó példaként emelte ki a győri és soproni kormányablakokat, amelyek már 61 különféle témakörben tudnak segítséget, támogatást nyújtani az érdeklődőknek, reggel nyolctól egészen este nyolcig. „Fontos, hogy egy hivatal ügyfélbarát legyen, hogy onnan jó érzéssel léphessen ki az ember – a kormányablakaink pedig ilyen hivatalok”- fogalmazott László Edit.”

Forrás:
Tízezredik látogatóját fogadta a soproni kormányablak, OrientPress, 2011. december 5.

Vissza az oldal tetejére

Nem akarnak fizetni a közműveknek az önkormányzatok

„Egyre több település gondolja úgy: ha nem muszáj, nem érdemes fizetni a közműszolgáltatásokért, a kormány úgyis beavatkozna, ha nagy baj lenne – írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

Mint ismeretes Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy többek közt az önkormányzati intézményekben ne lehessen kikapcsolni a közműszolgáltatást akkor sem, ha nagy tartozás halmozódott fel.

A lapnak több áram- és gázszolgáltató megerősítette: adósai listáján jelentős tételt tesznek ki az önkormányzati társaságok. A Dalkia Energia Zrt. például nyolc intézményben korlátozza, illetve állítja le a szolgáltatást 65 millió forintos kinnlevőség miatt. Ezek a nagyatádi városi, a barcsi, mátészalkai, csengeri, nagykátai és váci megyei fenntartású intézmények voltak, amelyek közül végül hattal sikerült megállapodni a korlátozás életbe léptetése előtt.”

Forrás:
VG: nem akarnak fizetni a közműveknek az önkormányzatok, HVG.hu/MTI, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Megyék konszolidációja: létrejönnek a megyei intézményfenntartó központok

„2012. január 1-jétől az állam veszi át a megyék konszolidációja keretében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi, oktatási, szociális, ifjúságvédelmi, közművelődési intézményeket és gazdasági társaságokat, alapítványokat, valamint a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi intézményeket, azok adósság állományával együtt – az Országgyűlés novemberben elfogadta az erre vonatkozó törvényt. A végrehajtásról szóló kormányrendelet december 7-én jelent, amely rendelkezik a megyei intézményfenntartó központok felállításáról is.
…
Megyei intézményfenntartó központok
A december 8-án megjelent kormányrendelet megyei intézményfenntartó központok (MIK) felállításáról döntött, amelyeket a közigazgatási és igazságügyi miniszter a megyei kormánymegbízottak útján irányít. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, a MIK ellátja az átvett intézményekkel összefüggő vagyongazdálkodási, intézmény-fenntartási feladatokat. Gyakorolja az állam fenntartásába, illetve tulajdonába került nem egészségügyi intézmények felett az egyes fenntartói, valamint a hatáskörébe tartozó költségvetési szervek tekintetében irányítási, illetve középirányítói jogokat és feladatokat, a gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat, valamint az alapítványok, közalapítványok esetében az alapítói jogokat, és ellátja a vagyonkezelői feladatokat.

A megyei intézményfenntartó központ az átvett – irányítása alá tartozó – intézmények tekintetében számos egyéb szakmai feladatot ellát, amiről a kormányrendelet rögzít.

A MIK-be kerülnek át a megyei önkormányzati hivatalok köztisztviselői, valamint a megyei gazdasági ellátó szervezetek munkavállalói, akik jogállása kormánytisztviselővé változik. A MIK vezetőjét a miniszter a kormánymegbízott javaslatára nevezi ki, helyetteséről a MIK vezetője javaslata alapján a kormánymegbízott dönt.

A jelenlegi vezetők és igazgatók megbízása, mennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója másként nem dönt, 2012. március 31-i hatállyal megszűnik.

Az átadás-átvételi megállapodást a megyei közgyűlés elnökének, a megyei kormánymegbízottnak és az MNV Zrt. vezetőjének – illetve amennyiben NFA vagyoni körbe tartozó ingatlant is érint az átadás, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjének – kell aláírnia 2011. december 31-ei határidővel. A megyei egészségügyi intézmények tekintetében az MNV Zrt. vezetőjén kívül a kijelölt szerv vezetője és a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosi egészségügyi intézmények tekintetében a főpolgármester és a kijelölt szerv vezetője lesz az aláíró.

Az átadás-átvételi eljárás levezetője a kormánymegbízott. Az átvevő dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn és a Törvényben meghatározott feleken kívüli jelenlévőkről, az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet az átadó és az átvevő írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát annak aláírását követő 15 napon belül a kormánymegbízott köteles megküldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és – amennyiben a megyei önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére.

A megállapodásban rendelkezni kell az átvett intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről.

Az átadás-átvétel munkálatait bizottságok készítik elő, amelynek vezetője a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, tagjai a megyei kormányhivatal főigazgatója, az intézményi biztos, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei önkormányzat főjegyzője, valamint a Kincstár megyei szervének vezetője…”

Forrás:
Megyék konszolidációja: létrejönnek a megyei intézményfenntartó központok, kormany.hu, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Kórházi átadás rohamtempóban

„Kommandós megszállásként élik meg a fővárosi kórházak az intézmény államosításával megbízott munkacsoportok jelenlétét.

„A jogászokból, pénzügyi és ingatlanszakértőkből, valamint állami hivatalnokokból álló csapattal nemcsak az a probléma, hogy még a kórházi pókhálókat is összeszámoltatják, hanem hozzáértés, átgondolt koncepció nélkül küldték őket a terepre” – állította lapunknak az egyik érintett főigazgató. Szerinte a csoportok tagjai maguk se nagyon tudják, pontosan mit akarnak, hogyan lesznek készen szűk egy hónap alatt a rájuk bízott feladattal. Az igazgató példaként említette, hogy december elsején kezdődött a folyamat, de csak egy héttel rá került az intézményvezetőkhöz az átadást-átvételt leíró dokumentumok végleges verziója. Addig meglehetősen zavaros, időnként egymásnak is ellentmondó kitöltési „segédanyagokból” dolgoztak, és szinte naponta változott, hogy mit kívánnak megnézni, ellenőrizni, összeszedni. Szinte egyetlen kitöltött táblázat sem tekinthető véglegesnek, időről időre előfordul, hogy újabb szempontok alapján korrekcióra van szükség. Alkalmanként pedig nehéz meggyőzni az átvevőket, hogy például háromezer munkaköri leírás kinyomtatása nem feltétlenül szolgálja az áttekinthető és olcsó intézményirányítást.

Hogy nem professzionális csapat dolgozik az átalakításon, azt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az IME című szaklap konferenciáján maga is elismerte. Mint mondta: akik csinálják, most tanulják. Így az sem várható, hogy január elsejétől egy csapásra minden probléma megoldódik, de nagyon erőteljes a kísérlet, hogy „rendet tegyünk az ágazatban”.

Ráadásul mindez nagyon is erőltetett menetben zajlik. Az átadás-átvételre elvben szűk hónapja van az apparátusoknak, a gyakorlatban azonban az átvevő csoportokban dolgozó három-három ügyvédnek már december huszadikára el kell készítenie azt az összesítő jelentést, melyből pontosan kiderül, hány problémás szerződést találtak az intézményekben. Ez a kórházanként 800-1000 szerződés tüzetes átvizsgálását kívánhatja. Egy munkacsoporthoz három-négy kórház tartozik.

Külön vizsgálják azt is, hogy a főigazgatók betartották-e a kormányfő és a megyei önkormányzatok által aláírt megállapodásban leírt határidőket, köztük azt, hogy szeptember elseje után már nem vállalnak kötelezettségeket. A „mind rövidebb pórázra vett” igazgatókat amúgy is gúzsba köti, hogy már korábban egyértelművé tették, csak a „legalkalmasabbak” maradhatnak. Január elsején valamennyiüket felmentik, majd három hónapra meg is bízzák őket ismét a feladattal. Ezalatt pedig megpályázhatják munkakörüket.”

Forrás:
Kórházi átadás rohamtempóban, Dankó Anna, Népszabadság, 2011. december 9.

Vissza az oldal tetejére

Gazdaságfejlesztés lesz a megyék új szerepköre

„Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kiváltképp megalapozott az igény, hogy az elmúlt két évtizedben intézményfenntartó szerepkörre kárhoztatott megye segítsen lefaragni valamit a hátrányos helyzet okozta lemaradásból, álljon az ezt szolgáló összefogás élére – mondta a közigazgatás reform nyomán bekövetkező változásokat vázoló hozzászólásában a megyei önkormányzat elnöke.

Seszták Oszkár a megye új feladatairól a TOP 100 vállalkozónak elmondta: azzal, hogy a régióktól a megyei önkormányzatok feladatkörébe kerül az ezzel kapcsolatos döntéshozatal, megfelelünk a társadalmi elvárásoknak, helyi gazdasági igényeknek és kellően átlátható, demokratikus lesz. Előreláthatólag ez leginkább a területfejlesztési törvény helyi rendeleti szabályozásában fog realizálódni, vagyis a megyei önkormányzat stratégiát alkot, és ezt jogszabályba foglalja. Hasonlóan a korábbi megyei területfejlesztési tanácsi programokhoz, a vállalkozásfejlesztésben, a helyi gazdaság támogatásában a megyei önkormányzat válhat a források kezelőjévé 2014-től, mind az uniós mind a hazai fejlesztési forrásokat nézve.
…
A nemzetközi gazdasági diplomácia élénkítésében a megye komolyabb szerephez juthat az elkövetkező időszakban, különösen az Európai Területi Társulás keretében, mely közvetítésével határ menti megye révén segítjük a megye gazdasági szervezeteit is…”

Forrás:
TOP 100 – Seszták Oszkár: Gazdaságfejlesztés lesz az új szerepkör, Galambos Béla, Szabolcs Online, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Februárra felosztják az egészségügyi területeket

„A Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI) 2012. február 20-ig el kell készítenie a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az azokhoz tartozó ellátási területek felosztására irányuló teljes javaslatot – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányrendeletben.

A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendeletben rögzítik: az egészségügyért felelő miniszter működteti az egészségügyi ellátórendszert, ennek keretében kidolgozza: „az egészségügyi beruházások helye kijelölésére, az egészségügyi fejlesztési tervezés rendjére, valamint az egészségügyi beruházások és felújítások rendjére, továbbá az egészségügyi létesítmények tervezésére vonatkozó egységes szabályokat.”

A kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) jelöli ki. Véleményadásra jogosult szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet nevezték meg.

A rendelet értelmében az átvett egészségügyi intézmények és a gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézeteinek középirányító szerve a jövőben a GYEMSZI lesz. A GYEMSZI egyik elsődleges feladata, hogy a 2011. évi adatok alapján 2012. január 31-éig elkészíti és megküldi az OTH és az egészségügyért felelős miniszter részére a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az azokhoz tartozó ellátási területek felosztására irányuló javaslatot. A törvény egyik bekezdésében meghatározott esetben a felosztási javaslatot február 20-áig kell az illetékesek számára elküldeniük.

Az OTH a felosztási javaslat kézhezvételét követő öt napon belül megindítja a fekvőbeteg-szakellátási kapacitások és az ahhoz kapcsolódó ellátási területek megállapítására irányuló hatósági eljárásokat. Ezt követően 60 napon belül dönt a kapacitások és az ellátási területek megállapításáról. Így a térségi alapon szerveződő egészségügyi ellátó rendszer – ahogy azt korábban is bejelentették – 2012. május elsejével kezdheti meg működését.

Az átvett nem egészségügyi intézményeknél a kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyonnál a vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ. A megyei intézményfenntartó központ vezetőjét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.

A rendelet részletesen szabályozza az intézmények átadás-átvételi eljárását és a birtokba adás szabályait, mellékelve a szerződések mintáit is. Az átadás-átvételi eljárás levezetője a kormánymegbízott. Mint írták, a megállapodás alapjául a megyei bizottságok által a megállapodás aláírásával egyidejűleg felvett és a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke által hitelesített vagyonleltár szolgál, a vagyon tényleges átadása – jegyzőkönyv felvétele mellett -, a megállapodás megkötését követő egy héten belül, de legkorábban 2012. január 1-jén lesz. A megállapodásban rendelkeznek a felek az átadás-átvétel alól kivételt képező intézmények, vagyonelemek köréről.

A rendelet szerint a fővárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenőrzések összehangolásáról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a Nemzeti Államigazgatási Központ közreműködésével gondoskodik.

A kormány a megyei önkormányzatoktól átvett, üdülési céllal használt vagyonelemeknél az üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására a Humán-Jövő 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki – olvasható a rendeletben”

Forrás:
Februárra felosztják az egészségügyi területeket, HVG.hu/MTI, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Cséfalvay: engedélyhez kötnék az önkormányzati hitelfelvételt

„A jövőben nem tervezhetik deficittel költségvetésüket a települések és önállóan nem dönthetnek hitelek felvételéről sem – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Pécsen.

Az önkormányzatoknak a jövőben szigorú költségvetési fegyelmet kell gyakorolniuk – mondta az államtitkár. „Látni kell, hogy a magas államadóssági szint, Magyarország külső piacoknak való kitettsége, az önkormányzatok adóssági szintje mind azt mutatják, hogy az eladósodottságot valahol meg kell állítani” – mondta.

Az önkormányzatok hitelfelvételét központi, minisztériumi engedélyhez kell kötni az államtitkár szerint. Megjegyezte, hogy az idei államháztartási hiányt 3,8 százalékra tervezték, mégis 4,2 lesz az év végére. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy „az önkormányzatoknál maradt egy-két elvarratlan szál” – fogalmazott. Mind a települések hitelfelvételének engedélyhez való kötését, mind deficites költségvetéssel való tervezés megtiltását a még formálódó önkormányzati törvényben fogják szabályozni, ezért részletekről az államtitkár nem tudott nyilatkozni.

Cséfalvay Zoltán azt követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek, hogy Magyarország aktuális gazdaságpolitikai kérdései címmel tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán az intézmény hallgatóinak és oktatóinak. ”

Forrás:
Cséfalvay: engedélyhez kötnék az önkormányzati hitelfelvételt, HVG.hu/MTI, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Nincs szükség „hibrid megoldásokra”, így iskolaállamosításra sem

„Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát.

Az erről szóló állásfoglalást a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Magyar Faluszövetség fogadta el szerdán Budapesten.

Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konzultáció utáni sajtótájékoztatón kiemelte: az önkormányzatok legnagyobb feladata eddig a közoktatás volt, e feladatukat azonban egyre nehezebben tudják ellátni, mert a normatíva a költségek felét sem fedezi. Ugyanakkor olyan módosító indítványok érkeztek az önkormányzati törvényhez – sok esetben ugyanazon frakciótól -, amelyek egymást is kioltják. Az államosítás óriási változást hozhat – mondta, megjegyezve, hogy a vagyon integrálása „komoly lehetőség” a költségvetés hiányainak pótlására. Azzal értett egyet, hogy amelyik fenntartó akarja, adja át az iskolát, de az nem megoldás, hogy a szakmai részt elveszi az állam, és az önkormányzatoknak marad a festés, a kertrendezés. Ezt megalázónak tartják – tette hozzá. Gémesi jelezte: több mint ezer polgármesterrel találkozott, és nagyon kis hányaduk értett csak egyet az államosításnak ezzel formájával.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke megerősítette, nem tartják jó iránynak, hogy a közoktatás fenntartása állami kézbe kerüljön, ez központosítást jelentene, amihez központi létszámgazdálkodás és nagyon kemény ellenőrzési rendszer társulna. Nagy arányú intézménybezárási hullámtól, pedagóguselbocsátástól tartanak, nem látnak ütemtervet, nem látják a pontos számításokat sem, hogy ez mibe fog ez kerülni – sorolta, hozzátéve: meg kellene hallgatni a döntéshozóknak azt is, hogy a szakma mit mond.

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta: alapértéknek tekintik, hogy az iskola és „használói” között szoros kapcsolat legyen, ehhez az önkormányzati fenntartás jó lehetőséget adott. A most kínált megoldást zsákutcának nevezte, és azt mondta, nem látszik, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Szintén lehetséges következményként említette az iskolabezárásokat és a pedagóguselbocsátást.

Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: jó helyen volt az önkormányzatoknál az oktatásigazgatás és a fenntartás, nagyon sok jó és kreatív megoldás született.

Rádiné Gémes Ildikó, a Magyar Faluszövetség képviseletében azt mondta, hogy az a „hibrid megoldás”, ami előttük áll, a kistelepüléseket fokozottan sújtja majd, és teljesen lehetetlenné válik, hogy visszaszerződjék az intézményeiket. Reményének adott hangot, hogy a végső változatban nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűnése.

A szervezetek képviselői által elfogadott állásfoglalás rögzíti: nem vitatják annak szükségességét, hogy át kell tekinteni a közoktatásban az állam szerepét. Ennek azonban nem lehet az az eredménye, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat a közoktatási intézmények működését meghatározó kérdésekben – fogalmaztak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, amelyben működik, ahonnan a gyermekeket fogadja. Egyetértettek abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszere a helyi önkormányzatok nélkül nem szervezhető meg.

Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, amely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait, és megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben, amely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás egyenlő esélyeket biztosítson.”

Forrás:
Nincs szükség „hibrid megoldásokra”, így iskolaállamosításra sem, HVG.hu/MTI, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Az Educatio kapta a népszámlálás kérdőívek digitalizálását

„Az Educatio Kft.-vel köt szerződést a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási kérdőívek digitalizálására.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. alakítja ki és működteti az idei népszámlálás papír alapú kérdőíveinek adatbeviteli rendszerét – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában.

A rendelet szerint a Központi Statisztikai Hivatal köt szerződést az Educatio Kft.-vel a kérdőívek digitalizálására. Az adatbeviteli rendszer felállításának és az adatbevitel megkezdésének határideje 2012. március 1. – olvasható a rendeletben.”

Forrás:
Az Educatio kapta a népszámlálás kérdőívek digitalizálását, HVG.hu/MTI, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Olcsóbb kormányzati informatika?

„Az állam külső szereplő helyett inkább az MVM-nek fizetne.
Ha a Parlament elfogadja Koszorús Lászlónak, a Fidesz Infokommunikációs Munkacsoport vezetőjének törvénymódosító javaslatát, akkor 2012 január elsejétől olcsóbb lesz az elektronikus kormányzati gerinchálózat működtetése.

Mivel korábban mintegy tízmilliárd forintjába került az államnak az, hogy külső piaci szereplő bevonásával biztosította az elektronikus kormányzati gerinchálózat működését, jövő év elejétől állami cégbe szerveződik a kormányzati hivatalok és háttérintézmények infokommunikációs ellátása.
…
Ma kezdődik a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítás részletes vitája, amely elősegíti a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat végleges kialakítását.

A javaslat elfogadása esetén tehát január 1-től a Magyar Villamos Művek biztosítja majd a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat működését, az internetellátást és a hivatalok közti adat- és telekommunikációt. Az ezt szolgáló infrastruktúra, az optikai hálózat valamint a végberendezések is az MVM tulajdonában vannak, illetve az MVM bővíti azokat a szükséges mértékben.”

Forrás:
Olcsóbb kormányzati informatika?, Tóth Lívia, Computerworld, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Szabad a pálya az e-ügyintézési szolgáltatók előtt – a Parlament elfogadta a Ket. módosítását

„December 5-én elfogadta a Parlament a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (rövid nevén: Ket.) és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás alapjaiban alakítja át a hatósági elektronikus ügyintézés szabályait, hatályon kívül helyezi a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII . törvényt és az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009 . évi LX. törvényt. E törvények szabályozták az elektronikus közszolgáltatás fogalmát és rendszerét, ez a koncepció azonban nem segítette kellőképp az elektronikus ügyintézés elterjedését, ezért a jelenlegi kormányzat indokoltnak látta, hogy teljesen új irányba indulva alakítsa át a szabályozást.

A rendelkezések hatályba lépésétől nem lesz kizárólagos és kötelező az ügyfélkapu igénybe vétele, megszűnni nem fog ugyan, de hasonló azonosító és kézbesítő szolgáltatást a jövőben bárki szolgáltathat majd, aki a technikai engedélyezési eljáráson megfelel a feltételeknek. Az engedélyezési eljárást az új szervezetként jövőre létrejövő elektronikus ügyintézési felügyelet végzi. A leendő szolgáltató az eredményes engedélyezés után az új törvényi szóhasználat szerint szabályozott ügyintézési szolgáltatást nyújt, ez a minősítés garanciát jelent majd az ügyfelek számára a szolgáltatás megbízhatósága és standardizált műszaki jellege tekintetében. Az ügyfélnek lehetősége lesz arra, hogy a számára legmegfelelőbb szolgáltatást igénybe véve kezdeményezze hatósági ügyét; önrendelkezési joga meghatározott esetekben arra is kiterjed, hogy különböző biztonsági szintű szolgáltatások között is szabadon választhasson.

A módosítás után a hivatalok mozgástere is lazul, lehetőségük lesz arra, hogy papír alapú kapcsolattartás esetén is elektronikusan hozzák meg döntésüket, majd erről papíralapú másolatot készítsenek az ügyfél részére.

A Ket. új ügyintézési felfogását tökéletesen mutatja be az összerendelési nyilvántartásnak nevezet új szolgáltatás, amelynek szabályozása ugyan másik törvény tárgya, de működése szorosan kapcsolódik a hatósági eljárásokhoz. Az összerendelési nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az ügyfél számára különböző szakhatóságok által kiadott azonosítói egy elektronikus felületen egymással összekapcsolhatóak legyenek, leegyszerűsítve ezáltal a több szakigazgatási szerv részvételét igénylő ügyek lebonyolítását.

Új szabályozási szolgáltatásként nevesíti a törvény a rendelkezési nyilvántartást, amelyben az ügyfél rendelkezhet előzetesen arról, mely ügyekben keresheti meg a hatóság elektronikus úton, illetve mely ügyekben kívánja az elektronikus ügyindítás lehetőségét nyitva tartani, vagy kizárni. Az iratérvényességi nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az igénybe vevő birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve tartalmát ellenőrizze.

Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó új előírások 2012. április 1-jén lépnek hatályba, eddig az időpontig a nagyszámban adott felhatalmazásokon alapuló végrehajtási rendeleteknek is el kell készülniük”

Forrás:
Szabad a pálya az e-ügyintézési szolgáltatók előtt – a Parlament elfogadta a Ket. módosítását, Urbán Viktor, Infotér.eu, 2011. december 9.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Állami cégek konzorciuma indul a negyedik mobiltelefon-szolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton

„A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. indul a negyedik mobiltelefon-szolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton − tudta meg a Napi Gazdaság.

Információink szerint amennyiben a konzorcium sikerrel szerepel a tenderen, a Posta 10 százalékos részesedéshez jutna a cégben, a másik két társaság pedig 45-45 százalékkal rendelkezne. Az indulóknak december 8-án kell beadniuk jelentkezésüket, a frekvencia-árverés pedig januárban várható. Az érintettek mind ez ideig nem nyilatkoztak az ezzel kapcsolatos szándékukról. A Posta, amelynek hagyományos tevékenységből − például a levélforgalomból − származó bevételei fokozatosan csökkennek, korábban azt közölte lapunkkal, hogy készül a piacnyitásra, a 2013-as postapiaci liberalizációra.

Nagy terveket szőnek
Információink szerint a konzorcium azzal számol, hogy a főként adatátviteli szolgáltatást nyújtó cég 2017-re előfizetőszámban 11 százalékos piaci részesedést szerez, bevétele azonban piaci súlyához képest arányaiban jóval nagyobb is lehet.

Elkészült egy stratégiai irányokat meghatározó dokumentum, amely számba veszi a lehetséges új piacokon való megjelenéseket. Elemzik a lehetőségeket, megvizsgálják az elképzelhető stratégiai irányokat. A Magyar Posta mindent megtesz, hogy a liberalizáció után is sikeres és nyereséges vállalat maradjon. Úgy tudjuk, hogy a Posta hálózatát, hivatalát apportálná a cégbe, szakértők szerint körülbelül 500 olyan postahelye van, amely alkalmas lenne a szolgáltatás kiszolgálására, az MVM és az MFB pedig forrást biztosítana a fejlesztésekhez. Szakemberek szerint a cégnek a következő öt évben 80−115 milliárd forintnyi befektetést kellene végrehajtania.”

Forrás:
Megvan, honnan lesz pénz az állami mobilcégre, Diószegi József, Napi Gazdaság, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Első ülés a Magyar Mobiltárca Egyesületnél

„Három piacvezető szolgáltatóval – a MasterCarddal, az OTP Bankkal és a SuperShoppal karöltve a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone megalakította a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Az alapítók az Egyesület legfontosabb céljaként a mobil NFC technológián alapuló megoldások, rendszerek és szolgáltatások hazai elterjedésének előmozdítását, az ezzel kapcsolatos szakmai irányelvek kialakítását, a technológia mögött lévő platform szabványosítását, továbbá a lakosság és a lehetséges szerződő partnerek minél teljesebb körű edukációjának felvállalását jelölték meg.

Az NFC nemcsak hazánkban, hanem világszinten is újnak mondható, még az egyébként élenjárónak számító Egyesült Államokban sem fedezték fel a technológia összes lehetséges alkalmazását. Az ugyanis nemcsak mobilfizetésre, hanem emellett számos más dologra is alkalmas, amelyet ma még talán el sem tudunk képzelni. Egy arizonai egyetemen például NFC-s mobiltelefonjuk segítségével léphetnek be a diákok a campus különböző épületeibe, és ezzel nyithatják és zárhatják kollégiumi szobáik ajtajait is. A beléptetéstől azonban már csak egy lépés az azonosítás, így az sem lehetetlen, hogy a diákigazolvány vagy a személyi igazolvány is beköltözik a mobiltelefonba.

Ennél egy fokkal kevésbé merész, de ugyancsak hasznos ötlet az NFC-technológia alkalmazása a tömegközlekedésben – a mobiltelefon működhetne BKV, Volán vagy akár MÁV-bérletként is. Ma már nem tartozik a fantázia világába a barátok, ismerősök közötti NFC-s fizetés sem, a PayPal androidos mobilokon futó alkalmazásával ez is megoldhatóvá vált.
…
Az egyesület első nyilvános rendezvényére a hazai szolgáltatói, technológiai piac jelentős szereplőit hívták meg a szervezők. A rendezvény célja az volt, hogy az Egyesület bemutassa azt a munkatervet, amely mentén haladva meg tudja valósítani a célját, mely szerint a szolgáltatók 2012 második felében országos kereskedelmi mobil NFC szolgáltatással jelenjenek meg a piacon.
…
A rendezvény sikerét és a terület iránti óriási érdeklődést mutatja, hogy azon több mint százan vettek részt. A résztvevők között volt a meghatározó magyarországi bankok többsége, továbbá a hazai piac különböző iparágainak olyan szereplői, mint a BKK, a Malév, a VISA Europe Services Inc, vagy az Állami Nyomda. Ezen túl több technológiai szolgáltató is képviseltette magát, mint az IND, a Metapay, a Cellum, az EME vagy a Hedz Kft. A résztvevők közül többen, már a rendezvényen aláírták az Egyesületbe történő belépési nyilatkozatot.”

Forrás:
Első ülés a Magyar Mobiltárca Egyesületnél, SG.hu, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Újabb súlyos biztonsági incidens egy tanúsítványszolgáltatónál

„Újabb tanúsítványszolgáltató (certificate authority – CA) kompromittálódott, és újra holland cégről van szó. Először a holland lapok számoltak be arról, hogy a KPN leánycégeként működő CA, a Gemnet weboldalát lezárták, mivel támadás érte a cég informatikai rendszerét.

A KPN kiadott egy közleményt, és ebben igyekeznek megnyugtatni mindenkit, hogy nagy valószínűséggel nincsenek veszélyben a tanúsítványok, mivel a támadók a webszerverhez fértek csak hozzá, a hamis tanúsítványok kiadásához szükséges információkat nem szerezték meg.

A megnyugtatónak szánt nyilatkozatok ellenére valószínűleg komoly vizsgálat indul, ugyanis egyrészt a Diginotar nyári elbukása az idei év legsúlyosabb biztonsági incidenseinek egyike, másrészt a KPN-nel kapcsolatban jogos a bizalmatlanság, ugyanis a múlt hónapban jelentették be, hogy egy auditálás kiderítette: egy évvel korábban(!) egy másik szerverüket törték fel. A kormányzati igényeket is kiszolgáló vállalkozásnak ekkor gyorsan új tanúsítványokat kellett kiadnia, mivel nem voltak biztosak abban, hogy milyen információk szivárogtak ki. Ráadásul pár napja, Mikuláskor a holland versenyügyi hatóság is razziát tartott a vállalatnál.

Szakértők újra csak arra hívják fel a figyelmet, hogy sajnálatos, hogy épp azoknak a cégeknek nem megfelelő az informatikai rendszere, amelyeknek kulcsszerepük van a biztonságos internetezés biztosításában. Egyes hírek szerint a Gemnet adatbázisához való hozzáférést megkönnyítette, hogy állítólag a PHPMyAdminnal menedzselték.”

Szerkesztői megjegyzés: Nem a PHPMyAdminnal volt a probléma, hanem a rendkívül gyenge adminisztrátori jelszóval.

Forrás:
Újabb súlyos biztonsági incidens egy tanúsítványszolgáltatónál, Dajkó Pál, IT café, 2011. december 9.

Vissza az oldal tetejére

Magyarországon is terjed a Drupal

„A tartalomkezelő új kiadásának több komponensén is dolgoznak magyar fejlesztők – derült ki a Drupal Hétvégén.
A múlt hét végén rendezte meg a magyar közösség – immár hatodik alkalommal – a Drupal Hétvégét, ahol a nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető tartalomkezelő rendszer soron következő újdonságairól esett szó. A Drupalt becslések szerint Magyarországon több mint 7 ezer szervezet használja, a soron következő, 8-as verzió fejlesztésének irányításában pedig magyar szakemberek is részt vesznek.

A fejlesztőket és az érdeklődőket megcélzó hazai rendezvényen közel 200 résztvevő jelent meg, hogy megismerje a legújabb fejlesztési irányvonalakat és a legjobb gyakorlatokat. Az előadók többek közt bemutatták a Drupal következő, 8-as verziójában várható újdonságokat. Jelentős változás várható például a jogosultságkezelésben, mely elsősorban a működési logika és az ergonómia javítását célozza. A nemzetközi szinten zajló munka oroszlánrészét Kléri Bálint végzi, akit Négyesi Károly mentorál.

Szintén hazai szakember, Hojtsy Gábor felügyelete mellett zajlik a nyelvkezelés továbbfejlesztése, ennek köszönhetően sokkal könnyebbé válik a többnyelvű oldalak létrehozása és működtetése. „A Drupal 8-ban ezenkívül alapértelmezetté válik a HTML5 szabvány támogatása, az éles és fejlesztési verzió közötti átállást hatékonyan megvalósító konfigurációmenedzsment, valamint a mobileszközökre történő optimalizálás is” – ismertette a várható újdonságokat Palócz István, a Drupal Hétvége főszervezője, az Integral Vision Kft. tanácsadója.

Hajas Tamás, a konferencia szóvivője elmondta: a Drupal-alapú webhelyek száma világszinten exponenciálisan növekszik, az Acquia adatai szerint 2010-ben a weboldalak 1, míg 2011-ben már 2 százalékát ez a motor hajtotta. A növekedés egyébként Magyarországon is exponenciális, a kerekasztal résztvevői számára egyre több munkát ad a Drupal-alapú weboldalak, webalkalmazások létrehozása, testre szabása és üzemeltetése. Ezért is érzi fontosnak a szervezőbizottság, hogy a soron következő nagyobb tavaszi rendezvényig is tartsanak havi rendszerességgel Budapesten és több vidéki városban is Drupal Használói Találkozókat, ezzel is segítve, hogy minél többen megismerhessék és kiaknázhassák a rendszerben rejlő lehetőségeket.”

Forrás:
Magyarországon is terjed a Drupal, IT café , 2011. december 2.

Vissza az oldal tetejére

Kiszolgáltatott egészségügyi adatok

„Az egészségügyi adatok kezelése kapcsán továbbra is sok hiányosság merül fel, még a szigorú szabályozással rendelkező Egyesült Államokban is.
A bizalmas adatok elleni támadások kapcsán legtöbbször arról lehet hallani, hogy felhasználónevek, jelszavak, személyes vagy pénzügyi információk kerülnek illetéktelen kezekbe. Azonban a mindennapokban az egészségügyi adatok is komoly veszélynek vannak kitéve. Októberben például egy észak-kaliforniai kórházi rendszerből került ki nagy mennyiségű adat. Ez az incidens önmagában 4,24 millió beteg adatát érintette. Ebből is látható, hogy az egészségügyet szolgáló informatikai infrastruktúrák kapcsán is komoly védelmi feladatok vannak. A Ponemon Institute a legújabb felmérése során annak járt utána, hogy az ágazat szereplői miként kezelik a nehézségeket.

A felmérésbe kórházak, adminisztrációs szervezetek, pénzügyekkel és adatvédelemmel foglalkozó szervezeti egységek munkatársai is részt vettek. Az Egyesült Államokra vonatkozó kutatás során kiderült, hogy a megkérdezett intézmények 96 százaléka az elmúlt két évben tapasztalt legalább egy biztonsági incidenst. Összességében pedig elmondható, hogy az adatokat veszélyeztető nemkívánatos események száma évről-évre körülbelül 30 százalékkal emelkedik, és nem is látszik olyan tényező, ami a jövőre nézve bizakodásra adna okot.
A bekövetkezett biztonsági események jelentős része csak látszólag kis súlyú. „Az incidenseknek nem kell nagyoknak lenniük ahhoz, hogy jelentős gondokat okozzanak. Egy kisebb adatszivárgás is könnyen vezethet komoly károkhoz” – mondta Larry Ponemon.
…
Mobil eszközök
A felmérésben résztvevők 81 százaléka úgy nyilatkozott, hogy tárolnak egészségügyi adatokat mobil eszközökön. Ugyanakkor 49 százalékuk még semmiféle védelmi intézkedést nem hozott e készülékeken található adatok megóvása érdekében. A problémát tovább fokozza, hogy sok szervezet – szabályozás hiányában – nem tiltja a magáncélú mobilok intézményi feladatokra történő használatát, ami szintén növeli az adatszivárgás valószínűségét. ”

Forrás:
Kiszolgáltatott egészségügyi adatok, Computerworld, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Nyilvános a 900 MHz-es sáv árverésére jelentkezők névsora

„December 9-én, pénteken a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) képviselői közjegyző és az érintett cégek jelenlétében bontották fel a 900 MHz-es frekvenciasáv árverésére beérkezett jelentkezéseket.

A jelentkezéshez szükséges dokumentációt a jelentkezés időrendje szerint az alábbi cégek adták be: Telenor Magyarország Zrt., Magyar Posta Zrt. – Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. – Magyar Villamosművek Zrt. konzorciuma, RCS&RDS S.A., Vodafone Magyarország Zrt., Magyar Telekom Nyrt., Viettel Group.

A beadott dokumentumok formai és tartalmi vizsgálata 2012. január 2-ig lezárul. A hatóság – amennyiben indokolt -, hiánypótlásra hívja fel a jelentkezőket. Az érvényes árverési dokumentációt benyújtó jelentkezők nyilvántartásba vételére és kihirdetésére 2012. január 2-án kerül sor.”

Forrás:
Nyilvános a 900 MHz-es sáv árverésére jelentkezők névsora, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2011. december 9.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ózd lesz a digitalizáció helyszíne

„A Népszabadság a múlt héten adta hírül, hogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és az ózdi önkormányzat vezetői aláírtak egy konzorciumi szerződést, melynek értelmében a régi kohászati üzem területén jöhet létre az új magyar digitális központ. A beruházás várhatóan kilencmilliárd forintba kerül.

A megállapodás előzménye, hogy 2010 végén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kezdeményezésére létrejött egy úgynevezett „klaszter”, amelyhez számos közgyűjtemény és más intézmény csatlakozott. Mára ennek a magyar kultúra digitalizációját célzó klaszternek tagja lett az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az ELTE, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az RC Invest, az Éghajlat Könyvkiadó, a Magyar Mozgókép Megismertetésért Alapítvány, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, az Egyszervolt – a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Főváros Levéltára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, a Postai és Távközlési Múzeum Alapítvány, a domonkos nővérek rendje.

Mint megtudtuk, Ózd önkormányzata felfigyelt a klaszter létrejöttére, valamint arra a tervre, hogy a digitalizációhoz megfelelő infrastruktúrára és logisztikai központra is szükség van, ezért mindennek Ózdon való megvalósítását bevette az ipari terület kulturális-turisztikai megújítását célzó Rombauer-tervbe. Az ózdi központ része lesz az elképzelések szerint a digitalizáció helyszínei mellett egy fesztiválközpont, egy tudás- és egy oktatási központ, levéltár, könyvtár, több közösségi tér, valamint egy műtárgyraktár…”

Forrás:
Ózd lesz a digitalizáció helyszíne, Népszabadság, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Még mindig leginkább tévéznek a gyerekek

„Még mindig a televízió az uralkodó médium a 8-14 évesek körében, de az internetezés szorosan követi a televíziózást – számolt be a KID.COMM kutatási projekt eredményeiről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja egy műhelybeszélgetésen.

A médiatanács honlapján szerdán közölt beszámoló szerint Vass Ágnes a kutatással kapcsolatban tartott műhelybeszélgetésen a projekt fő célkitűzésének nevezte, hogy feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait és attitűdjeit. A kutatás keretében kétezer gyereket és szüleiket kérdezték meg személyes adatfelvétellel.

Vass Ágnes a kutatás lényeges megállapításait bemutatva kedden elmondta, hogy a 8-14 évesek majdnem mindegyike szokott internetezni, a megkérdezettek több mint fele napi gyakorisággal használja a világhálót. A 13-17 éves korosztály képviselőinek 44 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt évben böngészés, online keresés közben pornográf oldalra tévedt, 47 százalékukkal pedig az, hogy böngészés közben durva, erőszakos jelenettel találkozott.
…
Az internetezés előretörése miatt ugyanakkor fontos a hatékony műszaki megoldások alkalmazása is a kiskorúak védelme érdekében. A médiatörvény szerint a káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák a szolgáltatók. A műszaki lehetőségekről a médiatanács szintén ajánlást tett közzé, amely elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak.”

Forrás:
Még mindig leginkább tévéznek a gyerekek, HVG.hu/MTI, 2011. december 7.

Vissza az oldal tetejére

Steve Jobs-emlékkiállítás nyílt az internetes múzeumban

„A számítástechnika történetével foglalkozó amerikai Computer History Museum hétfőn nyitotta meg az Apple nemrég elhunyt alapítója előtt tisztelgő kiállítását Steve Jobs: a garázstól a világ legértékesebb vállalatáig címmel.

A virtuális tárlatra összegyűjtötték a múzeum anyagából a Steve Jobsszal kapcsolatos fontos dokumentumokat, illetve több régi, érdekes filmfelvételt is beszereztek. Különösen izgalmas egy 22 perces, 1980-ban készül felvétel, amelyben Jobs az Apple korai időszakáról beszél, és ahol előadásában megemlíti, hogy valójában eredetileg csak azért raktak össze maguknak Steve Wozniakkal egy számítógépet, mivel nem volt annyi pénzük, hogy megvegyenek egyet – azt el sem tudták képzelni, hogy mi lesz ebből később.”

Forrás:
Steve Jobs-emlékkiállítás nyílt az internetes múzeumban, Dajkó Pál, IT café, 2011. december 8.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Közel 4 millió internet-előfizetés : Távközlés, internet, 2011. III. negyedév

„2011 harmadik negyedévének végén a mobiltelefon-előfizetések száma az előző időszakhoz képest stagnált. Az előfizetők többször, de rövidebb ideig beszélgettek mobiltelefonról, mint vezetékes telefonról. A kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás népszerűségét mutatja, hogy a vonalak száma folyamatosan növekszik. Az internet-előfizetések számának növekedése tovább folytatódott, a mobilinternet-előfizetések dinamikus növekedésének köszönhetően.

A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 164 ezerrel csökkent: az állomány 2011. szeptember végén kevesebb mint 11,7 millió volt, ami az utóbbi 3 év legalacsonyabb értéke. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, de nem ellensúlyozta a feltöltő kártyás szegmens 554 ezres éves szintű visszaesését. A változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók egyre inkább arra ösztönzik az ügyfeleket, váltsanak havidíjas előfizetésre, a készülékcserék alkalmával pedig nem szükséges új SIM- kártyát venniük, mint korábban – feltöltő kártyás vevőként. Utóbbi folyamatnak jelentős szerepe volt korábban az állományi adat emelkedésében. 100 lakosra 117 mobiltelefon-előfizetés jutott a harmadik negyedévben.

A mobilhálózatokban a tárgyidőszak folyamán 2010 III. negyedévéhez viszonyítva 1%-kal több hívást kezdeményeztek, és 4%-kal nőtt a mobiltelefonálással töltött összes percidő. Egy előfizetésre átlagosan 391 percnyi beszélgetés jutott. Egy hívás átlagos hossza 2,2 perc volt. Az okostelefonok és a mobilinternet terjedését jelzi, hogy egy év alatt közel ötödével bővült a mobilhálózatban bonyolított adatforgalom, mialatt az SMS-ek és MMS-ek száma csak 4, illetve 7%-kal növekedett.

Bár a kábeltévé-szolgáltatók egyre nagyobb sikerrel kínálnak vezetékes vonalat és hívásszolgáltatást, 2011. szeptember végén – előzetes adatok szerint – az egy évvel korábbinál 69 ezerrel kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt üzemben. Ennek 29%-a VoIP-hangcsatorna (kábeltévés, illetve széles sávon megvalósuló helyhez kötött telefonszolgáltatás), 15%-a ISDN. A 100 lakosra jutó vezetékes fővonalak száma az időszak utolsó napján 29 darab volt.

A vezetékes vonalakról indított hívások száma 7%-kal csökkent, míg a hívások időtartama 4%-kal nőtt 2010 harmadik negyedévéhez képest. A beszélgetések összesített idejének ötöde VoIP-alapúa). A hívások átlagosan 3,4 percig tartottak. Az árak mérséklődése, a gyakran jelentős ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli beszélgetést is tartalmazó csomagok terjedése nyomán az előfizetők kevesebbszer, de hosszabb ideig beszélgettek vezetékes telefonról, mint mobiltelefonról. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő majdnem négyötödét mobilkészülékekről indított hívások tették ki.

Az internetpiac bővülése folytatódott, 2011 III. negyedévének végén az internetszolgáltatók száma 401 volt, 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. A piac tovább koncentrálódik, 9 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%-át. Az internet-előfizetések száma 2011. szeptember végén megközelítette a 4 milliót, amely több mint negyedével meghaladja a 2010 azonos időpontjában mért szintet.

A dinamikus fejlődés a szolgáltatók közötti éles technológiai és árversenynek is köszönhető. A vezeték nélküli szegmens egy év alatt 54%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, amely 59%-kal növekedett. Az összes internet-előfizetés 47%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt közel 10 százalékponttal lett nagyobb.

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül éves szinten a kábelhálózatos előfizetések 9%-kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések csoportja ennél kisebb mértékben növekedett. A szélessávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma egy év alatt 6%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de ez idő alatt 29%-kal bővült az egyéb-, például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló kategória előfizetéseinek mennyisége.

Az összes előfizetésen belül a kábeltévés és az xDSL-szegmens részaránya 4, illetve 5 százalékponttal csökkent 2010 III. negyedévének végéhez képest, eközben a vezeték nélkülié 9 százalékponttal lett magasabb. Eltűnőben van a betárcsázós (kapcsoltvonali és ISDN együtt) csoport.

Az előfizetéses internetszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2011 III. negyedévében meghaladta a 36,3 milliárd forintot, ami folyó áron 7%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Az árbevétel változása nem tükrözi az előfizetések számának ennél dinamikusabb bővülését, köszönhetően az akcióknak (például ingyenes hónapok, 3 terméket egy csomagban, azaz internetet televízióval illetve telefonnal együtt, olcsóbban kínálva) és a díjak mérséklődésének.”

Forrás:
Közel 4 millió internet-előfizetés : Távközlés, internet, 2011. III. negyedév, Gyorsjelentés, KSH, 2011. december 8. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

A Kormány munkaterve 2012. első félévében

„1. A Kormány 2012. januári ülései
…
1.5. Előterjesztés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényről Felelős: VM

2. A Kormány 2012. február ülései
…
2.3. Előterjesztés a járások kialakításáról, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
Felelős: KIM
2.4. Előterjesztés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
2.5. Előterjesztés a kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről, minősítéséről szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
2.6. Előterjesztés a Büntető Törvénykönyvről
…

3. A Kormány 2012. márciusi ülései
…
3.1 Előterjesztés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletekről
3.2. Előterjesztés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
…
3.5. Előterjesztés az információbiztonság szabályairól szóló törvényről
Felelős: KIM
3.6. Előterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elektronikus kapcsolattartással összefüggő végrehajtási rendeletről szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
3.7. Előterjesztés a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény összerendelési nyilvántartási tárgyú végrehajtási rendeletről szóló kormányrendeletről
…
3.13. Előterjesztés a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
…
3.16. Előterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény elektronikus ügyintézési rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
…

4. A Kormány 2012. áprilisi ülései
…
4.3. Előterjesztés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosításáról
Felelős: BM
…
4.5. Előterjesztés a Polgári Törvénykönyvről Felelős: KIM
…
4.1. Előterjesztés a postai szolgáltatásokról szóló törvényről
Felelős: NFM
…

5. A Kormány 2012. májusi ülései
…
5.6. Előterjesztés az állami nyilvántartások összehangolásáról szóló törvényről
Felelős: KIM
…

6. A Kormány 2012. júniusi ülései
…
6.2. Előterjesztés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
6.3. Előterjesztés az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: KIM
6.4. Előterjesztés a járások kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
Felelős: KIM
6.5. Előterjesztés a Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM”

Forrás:
A Kormány 1429/2011. (XII. 7.) Korm. határozata a Kormány 2012. I. félévi munkatervéről, Magyar Közlöny, 2011. évi 146. szám, 2011. december 7., 34709-34715. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Rendelet a megyei intézményfenntartó központokról, valamint egyes kormányrendeletek módosítása az önkormányzatok átszervezésével összefüggésben

Forrás:
A Kormány 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 146. szám, 2011. december 7., 34632-34661. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása az adatszolgáltatási kötelezettség internetes elérhetőségéről

„A KSH 2011. december 15-étõl elérhetővé teszi az Interneten minden érdeklődő számára az adatszolgáltatók 2012-ben teljesítendő 2011. évi éves és 2012. évi évközi kötelezettségét adatszolgáltató/kérdőívek szinten. Az egyes adatszolgáltatók konkrét adatszolgáltatási kötelezettsége, a kérdőívek, a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatók, segédletek elérési útvonala:
– KSH honlap: http://www.ksh.hu-> Adatszolgáltatóinknak -> Adatszolgáltatási kötelezettségek.
– Minden 2011. évi éves és 2012. évi évközi adatgyűjtés számítógépen is kitölthető kérdőíve elérhető
a www.ksh.hu -> Adatszolgáltatóinknak -> Nyomtatványok menüponton keresztül.”

Forrás:
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása az adatszolgáltatási kötelezettség internetes elérhetőségéről, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 59. szám, 2011. december 9., 11173. oldal (pdf)

Vissza az oldal tetejére