Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2020. november 2-november 8.

 

GINOP helyett VINOP – A versenyképesség az új ciklus kulcsa

„ A 2021–2027-es uniós ciklusban a Ginop helyébe lépő Vinop lesz a vállalkozások pénzcsapja, amely a források 30 százalékát foglalja magában. Nagy lehetőség előtt állnak a kiemelt ágazatok szereplői, illetve azok a cégek, amelyek exportra termelnek.
Az európai uniós források tervezési árfolyama az idén már kétszer is módosult, először 318,87 forint-euróról 332,16-ra, majd 350-re – közölte a Világgazdaság érdeklődésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium, vagyis a kormány ebben a formában többször is reagált a hazai fizetőeszköz gyengülésére.

Bár a 2021–27-es programozási időszakra vonatkozó kurzus még mindig jóval a 360 feletti aktuális szint alatt van, ne feledjük, egy hétéves időszak küszöbén állunk, s az elszámolás feltételei még később is felülírhatók. A 350-es váltószámnál maradva, a következő hét évben a hazánk rendelkezésére álló 51 milliárd euró 17 850 ezermilliárd forintnak felel meg, ekkora összegű fejlesztési forrást pedig még soha nem bocsátott rendelkezésünkre az Európai Bizottság.

Igaz, az 51 milliárd euróból „csak” 35 milliárd a hagyományos kohéziós és strukturális pénz, a helyreállítási alapból érkező fennmaradó 16 milliárd euróból tízmilliárd a támogatás, hatmilliárd a hitel.

A cégek szempontjából a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) helyébe lépő Vállalkozásfejlesztési és innovációs operatív program (Vinop) lesz a kulcs, amely a 2021–2027-es kohéziós és strukturális források 30 százalékát foglalja magában. A Világgazdaság információi szerint a kiíró a Ginophoz képest kevesebb, de annál komplexebb, célzottabb felhívásokat tervez. Így például a kkv-szektor fejlesztési igényeit tíz pályázat ölelheti fel, további 15 konstrukció szolgálná a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatását, öt lehetőség pedig a foglalkoztatási lábat erősítheti, új munkahelyek létrehozását ösztönözve.

Lapunk úgy tudja, a döntéshozók arra törekednek, hogy a 2021–2027-es vállalati felhívásokat a tervezhetőség és az átláthatóság hassa át, a kis összegű, gép- és eszközvásárlást támogató tömegpályázatoknál pedig lényegében automatikus legyen a bírálat. Előremutató, hogy a várakozások szerint telephelyfejlesztés címszóval új ingatlan építésére több pályázatban is lesz lehetőség, mint ahogy a pilot­programként már nagy sikert aratott, feltételesen visszatérítendő támogatási forma is előtérbe kerülhet.

A Vinopban hat prioritást különböztetnek meg, az első dedikáltan vállalkozásfejlesztési forrásként áramolhat a reálgazdaságba. Ezen belül négy beavatkozási területet azonosítottak, amelyekre együttesen 565 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 140 milliárd az előző ciklusból már ismert Magyar multi program típusú konstrukció formájában, miközben 270 milliárd jut a Ginop-1.2.8-ra hajazó kkv-s tömegpályázatra.
Külön kiemelték a legfejlettebb technológiákat alkalmazó ágazatokat – egészség-, élelmiszer-, kreatív-, zöld- és jövőipar –, amelyeknek a támogatására 140 milliárd forintot különítettek el. Ebből a 140 milliárd forintból 64 milliárd mehet a Zöld nemzeti bajnokok program folytatására, a negyedik intézkedési pont pedig a vállalatok digitalizációja, amelyre 15 milliárd forint jut pluszban. A felsoroltak közül azért a Magyar multi program típusú pályázat a legígéretesebb, mert olyan versenyképes vállalatokat emelhet a nemzetközi térbe, amelyek magyar tulajdonúak, importot váltanak ki a termékeikkel, vagy már eleve exportképesek.

A Vinop 2021–2027-es prioritásai (Forrás: Széchenyi 2020):
* Vállalkozásfejlesztés, kiemelt stratégiai ágazatok fejlesztése, digitalizáció
* Kutatás-fejlesztés, innováció
* Fenntartható munkaerőpiac
* Ifjúsági garancia
* Felsőoktatás, szakképzés
* Turizmus, örökségvédelem”

Forrás:
A versenyképesség az új ciklus kulcsa; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2020. november 4.

Bancsics Ferenc (NISZ): Az állam járvány idején sem állhat le

„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) számára is számos új feladatot jelentett a járványhelyzet, de amiatt a régieket sem hanyagolhatták el, és a fejlesztések is folytatódtak. Bancsics Ferenc vezérigazgató úgy véli, a digitális megoldások felértékelődése az infokommunikációs ökoszisztéma állami és privát szereplőinek együttműködését még szükségszerűbbé teszi.

– Az idei évet szinte minden tekintetben a pandémia határozta meg. Igaz ez a NISZ működésére is, mindent felülírt a járvány?
– A mi munkánkat is abszolút meghatározta, de nem abban az értelemben, hogy hirtelen mindent eldobtunk, és csak ezzel foglalkoztunk. A gondolkodásmódot kellett sok tekintetben átállítanunk. Úgy merült fel a kérdés, hogy miként lehet az államigazgatási informatikát működtetni egy teljesen ismeretlen helyzetben, amikor nem tudjuk, hogy egy hét vagy hónap múlva mi következik, mennyi bevethető mérnök áll majd rendelkezésre. A gazdaság, a társadalom egyes szereplői megtehették, hogy egy időre leálljanak, de mi nem. Ahogy akkoriban mondtam, nekünk akkor is biztosítanunk kell az államigazgatás alapvető rendszereinek a működését, ha kis túlzással már mindenki karanténban van, és csak a rendfentartók lehetnek az utcán. Mi működtetjük a központi közigazgatási, egészségügyi informatikai rendszereket, az Ügyfélkaput és a Cégkaput, amely nélkül – kiragadva egy felhasználási területet – nincs adóbevallás, és adó nélkül nincs állami bevétel.

– Milyen nem várt feladatok okozták a legtöbb nehézséget?
– Az egyik legnagyobb kihívás az a gyorsaság volt, amivel az új igényre reagálni kellett, a másik pedig, hogy mindehhez óriási, és előre kiszámíthatatlan nagyságú kapacitásokat kellett biztosítani. Az iskolák távoktatásra történő áttérése péntekről hétfőre történt, a kórházparancsnokok munkájához szükséges eszközöket pedig 24 óra alatt kellett biztosítanunk. Villámgyorsan ki kellett építeni a tájékoztatási csatornákat is, például a koronavírus-tájékoztató honlapot és a 1818 kormányzati ügyfélvonal infrastruktúráján működő telefonos koronavírus zöld számot. Mind a kettő iránt óriási volt az érdeklődés, olyan forgalmi csúcsokkal, amilyet a távközlésben megőszült kollégák szerint a telefontársaságok is csak a szilveszter utáni tíz perccel szoktak megtapasztalni.

Videókonferencia állami módra

A járvány hatására az államigazgatásban is megnőtt az igény a videókonferenciás rendszerek iránt – ezeket viszont nem volt olyan könnyű kielégíteni. Amikor egy nyilvános felhő alapú videókonferencia szolgáltatásra regisztrálunk, meg kell adni bizonyos személyes adatokat. „Nagyon nem mindegy, hogy ezeket hol tárolja a szolgáltató és az ottani törvények mit tesznek lehetővé a felhasználásukkal kapcsolatban. Ha többen is a hivatali e-mail címükkel regisztrálnak, akkor abból egy kevésbé biztonságos üzemeltetési környezetben elég jó címlistát lehet összeállítani, ami a későbbiekben különféle célzott támadásokra is felhasználható”, említi a fő problémát Bancsics Ferenc.

A NISZ ezért úgy döntött, hogy csak olyan rendszer használatát teszi lehetővé, amelynek szerverei a kormányzati adatközpontokban, privát felhőben működnek. Három ilyen megoldás van: a bíróságok és a BV számára fejlesztett VIKI, a KIFÜ saját fejlesztésű rendszere és egy kereskedelmi megoldás, ami az irodai programcsomag részeként is elérhető az ellátotti kör számára. Ezek átjárhatóságát is biztosították, így most gyakorlatilag az államigazgatás bármely dolgozójának a számítógépén működhet valamilyen videókonferencia-rendszer.

– A járvány idején mindenütt erősen átalakult a munkavégzés jellege. Hogyan csapódott ez le az államigazgatásban és a NISZ-nél?
– Természetesen mi is ügyeltünk és ügyelünk a távolságtartásra. A technikus kollégák kevesebbet jártak ki az ellátotti intézményekbe, amit lehetett, igyekeztünk a távolból megoldani. A megbeszélések nálunk és a közigazgatás más területein is jórészt áttevődtek a virtuális térbe, ami azért nem volt olyan egyértelmű, mint a versenyszférában, hiszen az államigazgatási videókonferenciás rendszereknek egészen más szintű követelményeknek kell megfelelniük. (Erről lásd a „Videókonferencia állami módra” című keretet!)

– Sem tavasszal, sem azóta nem merült fel komolyabban, hogy az államigazgatásban vagy annak egy részében bevezessék az otthoni munkavégzést?
– Technológiailag megoldható lenne, de nem ez a fő kérdés. A közigazgatásban egyszerűen vannak olyan tevékenységek, amelyek nem végezhetők biztonságosan a távolból. Itt nemcsak a hivatali levelezését nézegeti a dolgozó, hanem kritikus állami szakrendszerek elérését is igényli a munkája. Ha szolgáltatóként, nem ismerjük az otthoni informatikai környezetet, nem tudjuk, milyen a helyi hálózatok hozzáférhetősége, akkor túl nagyok a biztonsági kockázatok. Ezért nem lett volna szerencsés elérhetővé tenni a lehetőséget.

– Az állampolgárok hogyan reagáltak arra, hogy drasztikusan beszűkült a személyes ügyintézés lehetősége és a digitális megoldásokat kellett választani?
– A többség meglepően jól fogadta, a körükben is felgyorsította a digitális átállást a járvány. Az emberek egyik napról a másikra megtanulták, hogy van ilyen lehetőség, és használni is kezdték. Ehhez persze kellett több körülmény összejátszása is. Egyrészt február végén elindult a megújult magyarorszag.hu oldal, és a letisztult felület, az élethelyzet alapú megközelítés megkönnyítette az adott ügyek megtalálását és elintézését. Másrészt sokat jelentett, hogy a jogalkotók is gyorsan reagáltak, és számos olyan ügyet el lehet intézni már online is, amihez korábban személyes megjelenés kellett, mint például a lejárt okmányok megújítása.

– Le kellett-e mondani tervezett fejlesztésekről a járványhelyzetből fakadó többletmunka miatt?
– Nem. Sokkal inkább az volt a jellemző, hogy már elhatározott fejlesztéseket felgyorsítottuk. Ilyen volt például a videó alapú azonosítás megvalósítása, ami pontosan a személyes megjelenést kívánó ügyekben jelenthetne megoldást. A bírósági VIKI videókonferenciás rendszer kapcsán pedig felmerült az igény, hogy komplett bírósági tárgyalásokat is le lehessen folytatni vele. Ennek viszont előfeltétele, hogy a közigazgatáson kívüli szereplők, például ügyvédek is tudjanak csatlakozni, a bíró pedig képes legyen kontrollálni az egész folyamatot, például azzal, hogy kinek adja meg és kitől veszi el a szót vagy hogy letiltja az egyébként a rendszer alapfunkcionalitását képező chatlehetőséget. Más fejlesztések pedig terv szerint haladnak, például a „kórházi ASP-nek” nevezett rendszer megvalósítása, ami az önkormányzati ASP mintájára a kórházak gazdálkodási rendszerét központosítja.

– Összességében milyen tanulságokat vontak le a járványból?
– Jól látszik, hogy felértékelődött a szolgáltatások megbízhatósága. Az e-közigazgatási szolgáltatásokkal mindig is kritikusak voltak az emberek, hiszen itt nincs „szabad szolgáltató választás” mint egy mobiltelefon szolgáltatónál, amikor pedig a személyes ügyintézés is korlátozott, még fontosabb, hogy minden zökkenőmentesen működjön. Emiatt pedig a mi felelősségünk is megnő, és olyasmire is figyelnünk kell, hogy a határidő előtt öt perccel is megbízhatóan be lehessen adni az adóbevallást. Még inkább megmutatkozott a kiberbiztonság jelentősége, hiszen a járványhelyzetet a bűnözők is kihasználták. Vagyis a rendszereknek nem csak megbízhatónak, hanem biztonságosnak is kell lenniük. De például a hálózatfejlesztéseket is újra kell gondolni, mert a mostani nyilvános piaci rendszerek aszimmetrikusak, vagyis a letöltései sebesség nagyobb, mint a feltöltés. Ez nem jól szolgálja ki az igényeket, ha mondjuk a tanárok tömegesen akarnak otthonról oktatni az e-Krétán keresztül.

Amikor annyira fontossá válik a digitalizáció, mint most a járvány idején, az infokommunikáció szolgáltatói oldalának együttműködését is újra kell gondolni – vallja Bancsics Ferenc. Legyen szó akár a kiberbiztonságról, akár a hálózatokkal kapcsolatos kihívásokról, csak együtt lehet megtalálni a jó válaszokat. „Ebben az állami szereplők tudnak katalizátorok, koordinátorok lenni, de önmagában egyik oldal sem tudja megoldani a feladatokat”, fogalmaz a NISZ vezérigazgatója.

Egyedül senkinek nem megy

Bancsics Ferenc úgy látja, az infokommunikációnak óriási szerepe lehet abban, hogy a járvány okozta válság által sújtott ágazatoknak segítségére legyen. Ő maga személy szerint a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tagjaként – és abban egyedüliként képviselve az IKT-szektort – azon is dolgozik, hogy az egyéb iparágakban jelentkező problémákat az infokommunikációs ökoszisztéma elé tárja, és úgy keressenek rájuk megoldásokat. „Ha mindezt meg tudjuk beszélni a szélesebb szakmával, fel tudjuk használni a NISZ tapasztalatait, és képesek vagyunk érvényes válaszokat adni, akkor a digitális társadalom egészének fejlődéséhez járultunk hozzá”, teszi még hozzá.

– Maradt-e energia a tervezett belső átalakulások folytatására a NISZ-nél?
– Nem volt könnyű, de tartottuk magunkat a terveinkhez, hogy egyszerűsítsük és egységesítsük a belső folyamatainkat, áramvonalasítsuk a soklépcsős döntési mechanizmusokat. Ezzel nem csak a szolgáltatásainkat tudjuk ütőképesebbé tenni, hanem a rendelkezésünkre álló költségkeretet is hatékonyabban tudjuk kihasználni.

– Hamarosan indul a 2021-27. közötti uniós költségvetési ciklus. Látják már, hogy az e-közigazgatás terén melyek lesznek a prioritások?
– Ha az EU terveiből indulunk ki, akkor az adatgazdaság, a mesterséges intelligencia vagy a szuperszámítógépek kerülnek előtérbe, és ezeket itthon is figyelembe kell venni. Ugyanakkor még európai szinten is látszanak a súlyponti bizonytalanságok. A fenti területek mellett hangsúlyos a gigabites társadalom is, viszont a hálózatfejlesztés nem kapott központi szerepet. Valahogy meg kellene találni az egyensúlyt a fejlesztési területek között, hogy végső soron ne kiragadott elemeket, hanem teljes rendszert építsünk. Mérnökként azt mondom, hogy egy rendszer akkor lesz jó, ha minden eleme kellő figyelmet kap és így összeáll egy egésszé. Ha valamit kihagyok, azt megsínyli a rendszer. Hiába kiváló a mesterséges intelligencia, ha a működéséhez szükséges adat nem jut el egyik helyről a másikra.

– Ha már mesterséges intelligencia: ön hol látja a helyét az államigazgatási infrastruktúrában?
– Mindenképpen helye van az állampolgárok kiszolgálásában, akár a tervezett önkiszolgáló kioszkokat, akár a 1818 ügyfélvonalat nézem, hiszen az élőbeszéd felismerése csak MI segítségével megy. De nagyon jól tudjuk használni a belső munkákban is. Ilyen lehet a manuális programozási munkák egy részének kiváltása, hiszen nem a programozónak kell minden helyzetre algoritmusokat kitalálni, hanem az MI be tudja építeni saját eljárásrendjébe a megváltozott körülményeket. A szakrendszerek, adatbázisok közötti összefüggések megtalálása is egyszerűbbé, gyorsabbá tehető a mesterséges intelligenciával. Gondoljunk csak a nyugdíjszámításra, hogy mennyi mindent kell figyelembe venni és azok az információk hány helyen lehetnek tárolva.

Nem nélkülözhetjük a mesterséges intelligenciát, mert az állammal szemben mindig is magasak voltak az elvárások: ne tévedjen, legyen pontos, az egyén érdekeit tartsa szem előtt. Az MI-vel ezt sokkal könnyebb lesz elérni, és ennek is azt kell szolgálnia, hogy az emberek azt érezzék, jól működik az állam.

Forrás:
Mindig magasak az elvárások; Schopp Attila; ITBusiness; 2020. nov. 3.

Közigazgatás, politika

A gazdaságpolitika a válság utáni időszakra is készül, a Pénzügyminisztérium 3 éves pénzügyi forgatókönyvön dolgozik

„A gazdaságpolitika célja, hogy mire a világgazdaság újraindul, a magyar vállalkozások élni tudjanak a lehetőségeikkel és nyertesei legyenek a válság utáni időszaknak – jelentette ki Varga Mihály a Figyelő TOP 200 gálaestjén.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány arra törekszik, hogy a gazdaságvédelmi intézkedésekkel mérsékelje a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a családokat ért hátrányokat, ezért folytatja az adócsökkentésre és a beruházások támogatására épülő politikát.

A tárcavezető kifejtette: a kormány továbbra is számít a vállalkozások részvételére a gazdaságfejlesztési törekvések megvalósításában és az innováción alapuló termelés minél szélesebb körű elterjesztésében. Mint mondta: támogatni kell azoknak az iparágaknak az erősödését, amelyek az önellátás és a növekedés további forrását jelentik. A miniszter kiemelte: minden remény meg van arra, hogy ismét eredményesen küzdjük le a válságot, ahogyan azt tettük tavasszal és 2010-ben is, ebben nagy szerepe van a Gazdaságvédelmi Akciótervnek.

A munkahelyek védelme érdekében hozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar munkaerőpiac továbbra is stabil maradt, több mint 900 ezer munkavállaló részesült eddig támogatásban. Varga Mihály felhívta a figyelmet: a kormány a válsághelyzetben is megtartotta korábbi ígéretét és folytatja az adócsökkentéseket, a szociális hozzájárulási adó mérséklése minden vállalkozás működését segíti. A hitelmoratórium bevezetésével eddig több mint 1 millió 600 ezer lakossági ügyfél és 60 ezer vállalat élt, 2000 milliárd forintot megtakarítva az idei évben. A miniszter tájékoztatott: 200 milliárd forintot tesznek ki azok a kedvezményes és állami garanciát tartalmazó hitelprogramok és többszáz milliárd forintot azok a beruházási támogatások, amelyeket a magyar vállalkozások fejlesztéseikhez vettek igénybe.

A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék az év egészében 6,4 százalékkal csökken, a hiány a GDP 8-9 százaléka között lesz. Ugyanakkor a kormány továbbra sem adja fel a növekedést támogató és szigorú fiskális politikát. Ennek jegyében egy olyan 3 éves pénzügyi forgatókönyvet dolgoz ki a tárca, amely bemutatja, hogy hogyan tér vissza a magyar gazdaság a válság előtti pályára, amelyet az adósságcsökkentés és a hiány kordában tartása jellemez – közölte Varga Mihály. ”

Forrás:
A gazdaságpolitika a válság utáni időszakra is készül; Pénzügyminisztérium; 2020. november 6.

Újabb 155 milliárd forintot kaphatnak beruházásokra a vállalkozások

„Az eddigi beruházásösztönzési programok nagy sikert arattak, ezért a kormány szerdán úgy döntött, hogy újabb 155 milliárd forintot ad a minisztériumnak a programok folytatására – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Facebook-oldalán.

Karanténnapló című bejegyzésében a miniszter úgy fogalmazott: “a koronavírus az emberi egészségen (személyes érintettség) túl a gazdaságot is veszélyezteti”. A munkahelyek megvédéséhez nem segélyek, hanem beruházások kellenek – szögezte le. Mint írta, 50 milliárd forintból újabb pályázatot írnak ki a közepes beruházások támogatására. Azok a cégek kapnak maximum 280 millió forintos támogatást, amelyek vállalják, hogy beruházásuk nyomán senkit, egyetlen munkavállalót sem bocsátanak el.

A támogatás az egész beruházás egyharmadát teheti ki – ismertette Szijjártó Péter. Az első ütemben 904 vállalat 424 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre, amivel 155 ezer munkahelyet mentettek meg – közölte. Tájékoztatása szerint megemelik 20 milliárd forinttal, 70 milliárd forintra a nagyberuházási támogatási pályázat keretösszegét, 71 nagyvállalat így 206 milliárd forintnyi nagyberuházást tud végrehajtani, amivel összesen 60 ezer munkahelyet védenek meg. Ötvenmilliárd forinttal, 75 milliárd forintra emelik az exportnövelés céljából külföldön végrehajtott magyar vállalati beruházások támogatását; ebben a konstrukcióban 91 vállalat 250 milliárd forintnyi beruházáshoz kért támogatást.

Emellett 35 milliárd forinttal, 60 milliárd forintra emelik a határon túli területeken végrehajtott magyar vállalati beruházások támogatási programját, 465 vállalat összesen 200 milliárd forintnyi határon túli beruházását fogják támogatni – közölte. “Tehát 50+20+50+35=155 milliárd forintnyi újabb forrás munkahelyvédelemre és beruházások támogatására. Mert Magyarországnak s benne a magyar gazdaságnak működnie kell!” – írta bejegyzésében a külgazdasági és külügyminiszter. Karanténnaplójában jelezte azt is: ma van a karantén 3. napja, az első pozitív tesztje kedden reggel volt magyar idő szerint.”

Forrás:
Újabb 155 milliárd forintot kaphatnak beruházásokra a vállalkozások; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2020. november 5.

Jövőre elkészülhet a kormányablak Tiszaföldváron

„ Lezárt terület és tábla figyelmezteti a földvári Virág utcában járókat egy építkezésre – kormányablakot alakítanak ki a tizenkétezer lakossal rendelkező tiszazugi városban.

– Az új, zöldmezős beruházással modern, az ország integrált ügyfélszolgálati hálózatába illeszkedő épületet hozunk létre, hogy hatékonyabban láthassuk el a közfeladatokat – tájékoztatta hírportálunkat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

Az intézményben lehetőség lesz a több mint kétezer-ötszáz kormányablakos ügykör mindegyikében ügyet intézni.

– Az új helyszínen a tervek szerint négy munkaállomással, teljesen akadálymentesített sorszámhúzóval, információs pulttal, játszósarokkal felszerelt ügyfélszolgálat lesz, melynek az engedélyezési és kivitelezési tervei, valamint a beruházásra szánt forrás már rendelkezésre állnak.

Előreláthatólag az új ti­szaföldvári kormányablak a jövő esztendő végére készülhet el – tették hozzá a kormányhivatal illetékesei.”

Forrás:
Jövőre elkészülhet a kormányablak Tiszaföldváron; P. Pusztai Nóra; Szóljon.hu; 2020. november 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Elektronikus személyi igazolványt vezet be az EU

„A kapcsolódó előterjesztést jövőre nyújthatja be a szervezet.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa és 2019. december 1-től az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke a Frankfurter Allgemeinen Sonntagszeitungnak adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy azt szeretnék, ha a jövőben minden európai uniós állampolgár elektronikus személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel igazolhatná magát. Az ezzel kapcsolatos javaslatcsomagot várhatón jövőre nyújtja be a szervezet.

Az elképzelés az, hogy az Európai Unió így hozzon létre egy alternatív lehetőséget arra, hogy a felhasználók a világhálón is megbízható és biztonságos módon azonosíthassák magukat. Mindenki eldöntheti majd, hogy a régi, hagyományos vagy az új, elektronikus megoldást fogja-e alkalmazni. Az új rendszer előnyei mindenekelőtt a különböző szolgáltatások és platformok használatakor mutatkoznak majd meg.

Az Európai Unió állam- és kormányfői még október elején szólították fel az Európai Bizottságot arra, hogy 2021 közepéig dolgozza ki és terjessze elő az európai digitális azonosítási javaslatát. A politikusok a felvetést azzal indokolták, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a jövőben az emberek megtarthatják az ellenőrzést az online személyazonosságuk és az adataik felett. Emellett az elektronikus azonosítás hozzáférést biztosíthat a nyilvános, a magán- és a határokon átnyúló digitális szolgáltatásokhoz.

Magyarországon 2016 januárjában adták át az első új típusú, elektronikus személyazonosító igazolványt, amelyet elektronikus aláírásra lehet használni, valamint a TAJ-kártya és az adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja.”

Forrás:
Elektronikus személyi igazolványt vezet be az EU; SG.hu; 2020. november 03.

Informatika, távközlés, technika

Idén huszadik alkalommal adták át az év projektmenedzsere díjat: az azonnali fizetés projekt bizonyult a legjobbnak

„Idén huszadik alkalommal adták át az év projektmenedzsere díjat. A jubileumi évben az Innobyte Zrt. termék- és szolgáltatásfejlesztési igazgatója, Iszály Mónika nyert, így ő képviselheti hazánkat azon a nemzetközi versenyen is, melyen több hazai szakember végzett már dobogós helyen. A szakember vezetésével valósult meg az azonnali fizetés bevezetése: minden 10 millió forint alatti egyedi tranzakció 5 másodpercen belül teljesül a nap 24 órájában. A projekt során egy teljesen új, modern megoldásokkal kialakított infrastruktúra épült ki. „A projektvezető egyik legfontosabb értéke és feladata a megfelelő projektcsapat felépítése és összetartása, mindazon feltételek biztosítása, ami ahhoz szükséges, hogy a projekttagok minél hatékonyabban és gördülékenyebben tudják elvégezni a nekik szánt feladatokat”- mondta a díjazott.

A fejlesztések végrehajtásának ideje, költsége, eredménye erőteljesen függ a projektmenedzsment minőségétől, ezért akinek számít a minőség, az idő és a pénz, az az ötlet kidolgozásától a zárásig szakemberre, egy projektmenedzserre bízza az irányítást. Ezért is vált gyorsan elismert szakmává a projektmenedzsment és nőtt meg az igény a jó szakemberek iránt.

A pandémia hatására a szervezetek, cégek az egész világon kénytelenek voltak gyökeresen megváltoztatni működési modelljeiket, hogy túléljék a válságot. A kialakult helyzetben a jól képzett, minősített projektmenedzserek szerepe is felértékelődött. Míg korábban egyes projektmenedzsment megoldások inkább tűnhettek kényelmesnek, mint szükségesnek, 2020-ban már életmentőek lehettek.

Boros Péter, a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla soros elnöke szerint a szervezetek sok helyen felismerték, hogy nemcsak folyamatosan fejlődni, fejleszteni kell az erősödő versenyben, de a változó, akár váratlanul bekövetkező körülményekhez gyorsan és hatékonyan kell tudni alkalmazkodni. Elengedhetetlen, hogy a projektmenedzsment szakma rendelkezzen olyan módszerekkel és eszközökkel, amelyek ezt a célt szolgálják és nem utolsósorban legyenek olyan projektmenedzserek, akik ezeket jól tudják használni, fejleszteni. „Magyarország is állandó versenyben van, az ország sikeréhez képzett projektmenedzsereink is hozzájárulnak szakértelmükkel” – emelte ki az elnök.

Az Év Projektmenedzsere szakmai versennyel a példaértékű eredményeket és életutakat állítják reflektorfénybe. Idén a pályázatokban erős volt az innovációkhoz köthető tevékenység, a területek lefedték szinte a teljesen reálgazdaságot, értékük a több százmilliótól, a több tízmilliárd forintig terjedt.

A díjátadón, amelyet minden évben a Projektmenedzsment Világnapjához kapcsolódóan tart a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, egy különdíjat is átadtak. A díjat Szabó Zsófia, a DXC Technology Magyarország Kft. projektvezetője kapta, aki a MÁV csoport vállalatirányítási folyamatait egységesítő projektet vezette.”

Forrás:
Az azonnali fizetés projekt bizonyult a legjobbnak; Világgazdaság; 2020. november 4.

5G – Van alternatívája a Huaweinek?

„Ha igen, az OpenRAN technológia az esélyes erre.

A hét elején a Vodafone bejelentette, hogy Nagy-Britanniában az OpenRAN technológiát fogja használni a jövőben, hogy ezzel helyettesítse a kínai Huawei bizonyos termékeit, amelyeket túl nagy biztonsági kockázatnak tekintenek az 5G mobilhálózatok használatához – írja a The Economist. Ez az első jele annak, hogy a sokat vitatott Huawei-probléma mégsem annyira megoldhatatlan, mint amilyennek sokan gondolták. Úgy vélik, hogy az OpenRAN további magán- és kormányzati támogatást érdemel.

Az elmúlt években az Egyesült Államok komoly kampányt folytatott a Huawei ellen arra hivatkozva, hogy az 5G-rendszerekben világszerte vezető szerepet betöltő kínai óriásvállalat jelentős fenyegetést jelent a nyugati érdekekre.
Ausztrália, Kanada és Japán lényegében már ki is tiltotta a Huaweit saját 5G hálózatából. Idén júliusban Nagy-Britannia is bejelentette, hogy fokozatosan megszüntetné a cég jelenlétét, október 20-án pedig Svédország is korlátozásokat vezetett be. És a sor valószínűleg még folytatódni fog.

Az átállás ugyanakkor nem zökkenőmentes, a Huawei körön kívül helyezésének költségei magasak. Fennáll a kockázata annak is, hogy ezáltal a két skandináv nagyvállalattól, a finn Nokiától és az 5G eszközök másik fő szállítójától, a svéd Ericssontól fog függeni a nyugati piac. Ez a helyzet több szempontból sem kívánatos. Egyrészt a duopólium hosszútávon nem tesz jót a versenynek, mert visszafogja az innovációt, másrészt jelenleg egyik cég sincs irigylésre méltó helyzetben. Főleg a Nokiánál nagy a baj. A vállalat október 29-én bejelentette, hogy az eladásai éves szinten 7 százalékkal csökkentek, és a részvényei is közel 20 százalékot zuhantak. Az új elnök-vezérigazgató, Pekka Lundmark pedig egyértelműen kijelentette, hogy a Nokia lemaradt az 5G versenyben.

Az OpenRAN életképes alternatívája lehet annak, hogy a Huaweire vagy az északi duóra kellejen támaszkodni. A hálózati virtualizációnak nevezett megoldást úgy érthetjük meg legkönnyebben, ha összehasonlítunk egy régi vonalas telefont, és egy mai okostelefont. Az egyik egy különálló hardver, ami adott részekből áll, a másik pedig lényegében egy számítógép, amelyet egy szoftver vezérel, és szinte bármilyen típusú alkalmazást fel lehet telepíteni rá. Ugyanezen elv mentén a hagyományos mobilhálózatok speciális elemekből készülnek, miközben az OpenRAN egy általános hardver, ami a rajta lefuttatok programoktól és kódoktól függően számtalan dologra használható. Mivel a hálózati elemek szabvány interfészek segítségével kapcsolódnak össze, lényegében különböző gyártók termékeit is egyazon hálózatba lehet kapcsolni. A megoldásnak köszönhetően az üzemeltetők jobban átlátják, mi is zajlik a hálózatban, és könnyen elkerülhetik, vagy igény esetén le is cserélhetik azokat az elemeket, amelyekben nem bíznak – példának okáért a kínai gyártó chipjeit.

Az OpenRAN lendületet vesz

A múlt hónapban a japán Rakuten Mobile elindította a világ első OpenRAN technológiát használó 5G hálózatát, ami 40 százalékkal csökkentette a beruházási költségeit.

Az új szolgáltatásokat ennek köszönhetően a korábbi több hónapos munka helyett már szinte percek alatt össze tudja állítani a cég. Szeptemberben a spanyol Telefónia – amelynek 260 millió mobil előfizetője van Európában és Latin-Amerikában – összefogott a Rakutennel, hogy 2025-ig szélesebb körben telepítse az OpenRAN-t hálózataiba. Amerikában a Dish Network kezdte el egy 5G hálózat kiépítését, szintén e technológia szerint. A Huawei kivételével a berendezésgyártók is igyekeznek beszállni a versengésbe, az Ericsson nemrég bejelentette az első kapcsolódó termékét.

Még az OpenRAN sem tökéletes

A rendszernek vannak még hiányosságai, több részlet tökéletesítésre szorul. Az ellátási lánc még nincs megfelelően tesztelve, és könnyen szűk keresztmetszetekkel szembesülhet, ha hirtelen megnő az adatforgalom, miközben egyre több mobilszolgáltató jelentkezik be. A Japán városi területein történő bevezetése ellenére egyes szakértők továbbra is attól tartanak, hogy a sűrűn lakott városokban a technológia még nem működik megfelelően. Talán ez is az oka annak, hogy a legtöbb szolgáltató – például a Vodafone Nagy-Britanniában – először vidéki területeken próbálja ki a működtetését. Szintén problémát jelent, hogy az OpenRAN hálózatot alkotó sokféle termék rendszerbe integrálása egyelőre gyakran nehézkes.

És habár a technológia csökkenti a potenciális biztonsági fenyegetéseket Kína részéről, egyúttal új lehetőségeket is teremt a hackerek számára, amikre fontos lenne mielőbb felkészülni.

A kormányok szerepe továbbra is jelentős

Az államoknak segíteniük kell a szűk keresztmetszetek kezelését. Tehetik ezt az antennákat működtető speciális chipek fejlesztésébe történő befektetéssel, vagy épp a hálózati elemek integrációját tesztelő laboratóriumok támogatásával. Ez utóbbi lépés az, amit az amerikai törvényhozásban is javasolnak. Érdemes figyelni Japánra is, aki egyértelműen az élen jár a berendezésgyártók és a hálózatüzemeltetők közös szabványkészletének kialakításában. És ugyanennyire fontos együttműködniük az egyes országoknak a hálózatbiztonság megalkotásában és betartatásában. Az OpenRAN technológiával esélyt kaphat új típusú megoldás, ami hosszú távon alternatíva lehet ahelyett, hogy választani kelljen a bizalmatlansággal kitüntetett kínai óriás, és a gyengébb minőségű terméket előállító nyugati duopólium között.”

Forrás:
5G – Van alternatívája a Huaweinek?; Világgazdaság; 2020. november 6.
Lásd még:
OpenRAN; Telecom Infra Project
Mi is az OpenRAN?; InsiderBlog.hu; 2019. október 8.

Az 5G Koalíció plenáris ülése – Milliárdokból tesztelik az 5G lehetőségeit országszerte

„Jó adatokra és hálózatokra van szükség ahhoz, hogy a modern technológiáknak jó fogadó országa legyen Magyarország, így a Mesterséges Intelligencia Stratégia és az 5G stratégia összefügg egymással – hangsúlyozta a rendezvényen Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője az 5G Koalíció Plenáris Ülés és Szakmai Konferencián.

Hozzátette, öt területen van szükség az állami beavatkozására, egészségügyi és környezeti kutatások folynak az 5G hatásait vizsgálva, tudatosítási programokra is szükség van, amely bemutatja, hogy mire érdemes használni az új technológiát. Továbbá szükség van a jogi akadálymentesítésre, a fogyasztók és az ökoszisztéma védelmére, valamint pilot programok indítására a felhasználási területeken.
Hozzátette, az államnak nem csak annyi a feladata, hogy megírja a stratégiát, hanem a megvalósításban is szerepet kell vállalnia.

Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta, létrejött egyetemi kiválósági központja a témakörnek, a győri Széchenyi István Egyetemre esett a választás, ahol nagy múltja van a távközlési fejlesztéseknek.

Az 5G-hez kapcsolódó fejlesztések több helyszínen zajlanak, Mosonmagyaróváron a mezőgazdasági fejlesztéseket végzik, Budapesten a drónos képfeldolgozással kapcsolatos fejlesztéseket, Zalaegerszegen pedig a közlekedés számára biztosít lehetőségeket a tesztpálya. Továbbá Kecskeméten kiscellás pilot program indul az MVM Net tevékenységére építve, a cél, hogy amikor majd sűrűn kell telepíteni a bázisállomásokat, akkor az koordináltan történjen és jó infrastruktúra épüljön fel.

Sopronban és Nyíregyházán a kkv-kra koncentrálva az ipari frekvenciákra fókuszálnak a kutatások, Balatonfüreden pedig a vízi közlekedés területén folynak kutatások. A helyettes államtitkár elmondta, mindhárom nagy mobilszolgáltatóval 5G megállapodást fognak kötni, elsőként vélhetően a Vodafone-val. Hozzátette, a Győri Egyetem Kiválósági Központ finanszírozására 1,92 milliárd forint áll rendelkezésre, az 5G pilotok finanszírozására 3,46 milliárd forint GINOP programokon keresztül, az 5G fejlesztésekre fordítható összeg pedig uniós jóváhagyás esetén 30 milliárd forint lesz.”

Forrás:
Milliárdokból tesztelik az 5G lehetőségeit országszerte; Világgazdaság; 2020. november 5.

Az 5G Koalíció plenáris ülése – Kiemelten foglalkozik a kormány az 5G „biztonsági kockázataival”

„A legtöbb szakmai érdekelt és a nemzeti kormányok többségében egyetértenek abban, hogy az új generációs, 5G-s mobilhálózatok kiépítése komoly löketet adhat a legkülönfélébb digitalizációs törekvéseknek, ám amíg eljön az 5G-s kánaán, az érdekelteknek számos problémás kérdést meg kell oldaniuk, válaszolniuk.

Ötödik alkalommal tartott plenáris ülést a szakmai szervezeteket, állami szféra szereplőit, gyártókat, szolgáltatókat támogató 5G Koalíció, mely a mai alkalommal a járványhelyzethez igazodva túlnyomó részt a virtuális térbe került. A szervezet plenáris ülésének nyitóbeszédében Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetője amellett, hogy méltatta az 5G Koalíció munkáját, utalt rá, hogy az 5G bevezetések kapcsán két fontos “biztonsági rizikóval” kell szembenéznie minden országnak, így köztük Magyarországnak is.

Palkovics beszédében leszögezte, a kormány egyik kiemelt prioritása az 5G-s hálózatok kiépítésének egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata, erre a célra jött létre többek közt az a győri kutatóközpont, mely több más terület mellett ezzel is foglalkozik. Hazánkban a technológiával kapcsolatos lakossági félelem és tiltakozás egyelőre még nem öltött olyan szélsőséges formát, mint egyes nyugat-európai országban, ahol számos esetben infrastruktúra-elemek megrongálásába torkolltak a tiltakozások, ezzel együtt létezik mind a lakosság mind egyes döntéshozók körében egyfajta bizonytalanság a technológia élettani hatásait illetően.

Ez a tényező a szakmai szervezetek, iparági szereplők és a kormány koordinált együttműködésére is rányomta a bélyegét, a kormányzat ugyanis a HWSW információi szerint az 5G élettani hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek hatására kihátrált a 2018-ban komoly várakozásokkal beharangozott magyarországi 5G stratégia mögül, miközben idén elfogadta a hasonló rizikófaktorokat nem hordozó MI-stratégiát.

A miniszter kitért az 5G-s mobilhálózatok adatbiztonságával kapcsolatos kérdésre is. Ezzel kapcsolatban Palkovics újfent hangsúlyozta, hogy a kormányzat nem kíván egyetlen technológiát vagy céget sem kiemelten kockázatosként kezelni:
„Az 5G-s hálózatok adatbiztonsággal kapcsolatos kérdéseit úgy gondoljuk, pragmatikusan, technológiai alapokon kell kezelni, semmiképpen nem bizonyos technológiák és bizonyos cégek kizárásával.”

Palkovics beszédében többször is utalt az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mutató indexe, a DESI egyik mérőszámára, mely alapján hazánk az uniós tagországok közt az “5G-s felkészültség” terén a harmadik helyen állt – igaz, ez a mérőszám alapvetően csak azt határozza meg, hogy az 5G-s úttörő frekvenciasávok közül arányaiban mennyit értékesített eddig a helyi kormányzat, egyéb tényezőkkel (kiépítési ütem, ügyfélszám, vertikumok helyzete, szabályozási kérdések) nem foglalkozik. ”

Forrás:
Kiemelten foglalkozik a kormány az 5G “biztonsági rizikóival”; Koi Tamás; HWSW.hu; 2020. november 5.
Szerkesztői megjegyzés:
Ez a mondat eléggé népmeseinek tűnik: „a kormányzat ugyanis a HWSW információi szerint az 5G élettani hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek hatására kihátrált a 2018-ban komoly várakozásokkal beharangozott magyarországi 5G stratégia mögül”.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Önálló honlapot kapott a Seuso-kincs

„A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum által közösen létrehozott weboldal célja a közösen koordinált kutatási program széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatása.

A weboldal létrehozói szeretnék bevezetik a felhasználókat a Seuso-kincs ezüstedényeinek világába és tartalmával tudományosan megalapozott, hiteles válaszokat adnak a kincslelettel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre – közölte a Nemzeti Múzeum.

A honlap látogatói megtudhatják például, hogy mit neveznek Seuso-kincsnek, miért mondható róla, hogy anyagi és művészi értékét tekintve a legjelentősebb késő római ezüst kincsleletek egyike vagy hogy eredetileg mekkora lehetett az elrejtett kincs és vajon milyen tárgyak tartozhattak még hozzá.

A felhasználó tájékozódhat a Seuso-kincshez korban és összetételben hasonló kincsleletekről is, például a mildenhalli, a kaiseraugsti vagy a közelmúltban előkerült vinkovci leletről.

Nagy érdeklődésre tarthat számot a kincs krimibe illő és emberi sorstragédiákkal kísért modern kori története, hiszen elrejtésének és megtalálásának körülményei és a hozzá kapcsolódó, megoldatlan bűntények sorozata pedig máig izgalomban tartja a közönséget – emlékeztet a közlemény.

A weboldal célja továbbá, hogy tájékoztassa a közönséget a Seuso-kincs tudományos feldolgozására 2014-ben létrehozott kutatási projektről és eredményeiről, miközben felhívja a figyelmet a kincs kutatásával kapcsolatos aktualitásokra, eseményekre.”

Forrás:
Önálló honlapot kapott a Seuso-kincs; InfoRádió; 2020. október 30.

1956 – történelem röplapokon

„„1956 – történelem röplapokon” címmel újabb, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető digitális tartalomszolgáltatással jelentkezett hazánk nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. A 2020. október 23-án elindított adatbázis a forradalom és szabadságharc idején keletkezett röplapokból és szöveges plakátokból kínál bőséges válogatást.

Nemzeti történelmünk megismeréséhez komoly segítséget nyújtanak a röplapok és a szöveges plakátok. Léteztek olyan történelmi korszakok, hirtelen változásokat hozó időszakok, amelyeknek szükségszerű produktumai a szerény eszköztárral, gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok voltak. Segítségükkel az események szinte teljes históriája tetten érhető, hiszen nélkülözhetetlen eszközei voltak a tömegek megszólításának, tájékoztatásának.

Az Országos Széchényi Könyvtárban 1956-ban megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottmány gyűlésén Hankiss Elemér (1928–2015) vetette fel a forradalommal kapcsolatos aprónyomtatványok, dokumentumok gyűjtésének, archiválásának szükségességét. A kezdeményezés hatására felhívás jelent meg a korabeli sajtóban „A forradalom dokumentációja készül a Széchényi Könyvtárban” címmel, amely többek között azt is leszögezte, hogy „világviszonylatban is egyedülálló lesz ez a gyűjtemény. Nem késői történetírók, hanem a történelmet alakító nemzet önmaga számol be itt azokról a küzdelmekről, melyeket saját maga és az emberiség jövőjéért vívott.” A kezdeményezés hatására a könyvtár dolgozói és mindazon magánemberek, akik fontosnak érezték e dokumentumok megőrzését a jövő számára, megkezdték a forradalom anyagának összegyűjtését. A gyűjtemény gyarapodása igen változatos módokon történt: akadtak, akik névtelen csomagként a küszöbre helyezték vagy ajándékként adták a kordokumentumokat a könyvtárnak, míg mások pénzért kínálták a birtokukban lévő kincseiket.

A magyar nemzeti könyvtár e jelentős és igen speciális állományegysége napjainkra mintegy másfél ezer dokumentumot foglal magába, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc során, illetve az azt követő hónapokban keletkezetek. A gyűjtemény legkorábbra datált darabja október 22-én készült. A forradalom és szabadságharc október 23-ától november 4-éig tartó időszakából több mint ötszáz aprónyomtatvány származik. A később keletkezett dokumentumokat részben az ellenállás, részben a megtorlás érdekében adták közre.

A forradalom első két napjából kizárólag röplapok maradtak fenn. A szöveges plakátokhoz szükséges, igényesebb nyomdák október 25-től álltak fokozatosan a szabadságharc rendelkezésére. Nem csupán a budapesti, de a vidéki eseményeket is jól dokumentálják a különböző városokban előállított kisnyomtatványok. E sorozatban a magyaron kívül kétnyelvű, magyar–orosz dokumentumok is találhatók.
A dokumentumok többségét nyomtatták, de van közöttük stencillel, írógéppel, illetve játéknyomda betűivel és kézírással készült darab is. Több mint ezer röplap, valamint több mint háromszáz szöveges plakát található közöttük.

Adatbázisunkban gazdag adattartalom segíti a dokumentumok közötti keresést, így az egyes településekre és a röplapok, szöveges plakátok pontos megjelenési idejére is lehet keresni.

Az adatbázis elérhetősége: https://plakattar.oszk.hu/1956-tortenelem-roplapokon/.”

Forrás:
1956 – történelem röplapokon; Országos Széchenyi Könyvtár; 2020. október 29.

A pápa imádkozik, hogy a mesterséges intelligencia az embereket szolgálja

„Ferenc pápa nagyon reméli, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia úgy fejlődik tovább, hogy tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

Mostanában egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy vajon sikerül-e a robotokat és a mesterséges intelligenciát olyan irányba fejleszteni, hogy azok az emberiség érdekeit szolgálják és az embereket segítsék, vagy pedig pusztán a marketing és a profitszerzés, a minél magasabb hatékonyság a cél.

Ezt az aggodalmat már Ferenc pápa is osztja, aki novemberben arra hívja fel a figyelmet, hogy a hívők imádkozzanak vele együtt azért, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése az emberiséget szolgálja, és ne sértse az emberi méltóságot.

A Vatican News közlése szerint mesterséges intelligenciát valamilyen formában ma a cégek 37 százaléka használ már, és az egyházfő úgy véli, ez segíthet jobb világot teremteni, de csak ha a közös jót szolgálja.

A pápa reméli, hogy a technológiai fejlődés nem okoz majd még nagyobb egyenlőtlenségeket a társadalomban, mert ha így lesz, akkor valóban nem veszik a tech cégek figyelembe az emberi méltóságot.

Az Enel ügyvezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a nagy cégek feladata, hogy a fejlesztések eredményeiből mindenki profitáljon, lehetőség és jólét szülessen, és a jelenünkre, jövőnkre való tekintettel tisztelnünk kell az embereket, a környezetre kell figyelnünk, és a fenntarthatóságot kell szem előtt tartunk, máskülönben a technológiai fejlődés többé nem lesz az emberiség szövetségese.”

Forrás:
A pápa imádkozik, hogy a mesterséges intelligencia az embereket szolgálja; Harangi László; PC World; 2020 november 7.

Információ röviden

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. november 9.

Svájc négy évre szóló digitális külpolitikai tervet hirdetett meg

A koronavírus járványtól felforgatott, és most még nehezen megjósolható időtartamú és mélységű recesszióba taszított világban Svájc nem akar kimaradni a digitalizáció potenciális áldásaiból. Az eltökéltséget, és egyben a kitörés felvázolt irányait is egyértelműen mutatja az a dokumentum, amelyet a napokban fogadott el a svájci Szövetségi Államtanács. A „Digitális Külpolitikai Stratégia 2021-2014” című dokumentum az elkövetkező négy esztendőre kiterjedő időhorizonttal kívánja kitűzni azokat a témákat (területeket) és alapvető irányokat, amelyek mentén a svájci államszövetség specifikus nemzeti, nemzetbiztonsági, külpolitikai elveit és érdekeit érvényesíteni kívánják a kibertérben is.

A stratégia jelentős mértékben kíván építeni Svájc immár hagyományos „nemzetközi híd” szerepére, illetve imázsára. Genf városának egyedülálló szerepe jó lehetőséget kínál arra, hogy a nemzetközi politikában valóban központi szerepet vállaló ország a digitális transzformáció egyre gyorsuló tempójú nemzetközi versenyfutásában a nemzetközi szabályozás, a kibertér regulációja terén igyekezzen kulcsszereplővé válni. Az ország nem csupán az ENSZ európai főhadiszállásának ad otthont, de Genf egyben 36 nemzetközi szervezetnek (és csaknem ezer jelentős nemzetközi civil csoportosulásnak) a bázisa is. Svájc ráadásul a digitalizáció terén is folyamatosan erősítette nemzetközi szervezői pozícióját: a kibertér alakulóban levő szabályozási kérdésire fókuszáló nemzetközi szervezetek közül több is Svájcban ütötte fel főhadiszállását. Ezek közül a legrégebbi, a nagy múltú, de a kiberszabályozásban, az internet kormányzásban is fontos szerepet vállaló Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), de növekvő jelentőségű például az Internet Society is.

A most elfogadott stratégiai dokumentum egy koncepcionális ökoszisztémába illeszkedik. A jelenleg érvényes 2020-2023 közötti időszakra vonatkozó Külpolitikai Stratégiában a Szövetségi Államtanács a digitalizációt jelölte ki az egyik tematikus prioritási területként. A most elfogadott Digitális Külpolitikai Stratégia – ami deklaráltan a Külpolitikai Stratégiát továbbépítő anyag – ezt a fókuszterületet bontja ki konkrétabb beavatkozási tématerületekre, illetve megjelöli az ezekhez rendelendő akciókat is.

A stratégia leglényegibb célkitűzése tehát az, hogy Genfet építse ki és erősítse meg a globális kiberszabályozás és digitális kormányzás nemzetközi központjának a szerepében. Ezen túlmenően a Digitális Külpolitikai Stratégia négy fő beavatkozási területet különít el:
1.) Digitális kormányzás
Ezen a területen Svájc célkitűzése az, hogy erősítse a nemzetközi együttműködést, fejlessze a digitális kormányzással foglalkozó (Genfbe települt) fórumokat. Ezen az intézményrendszeren keresztül szükséges erősíteni (a digitális világra alkalmazni) a kibertér vonatkozásában a meglevő nemzetközi jogot, illetve elősegíteni a jelenlegi szabályozással nem lefedhető területekre vonatkozó normák kidolgozását.
2.) Fenntartható fejlődés
A jólét és a fenntarthatóság biztosítása a digitalizáció világában is elsődleges célkitűzés, alapvető svájci nemzeti érdek. A kibervalóság világában ezt a célt szolgálja egyebek mellett a határokon átívelő, közös adat-terek kialakítása.
3.) Kiberbiztonság
A kibertér szabadásának, biztonságos használatának garantálása elsődleges külpolitikai célja a Svájci Államszövetségnek. A feladat (a nyíltság biztosítása a biztonság alapvető megőrzése mellett) a kibertér egyre több fenyegetést hordozó világában az egyik elsődleges prioritási terület, és a nemzetközi együttműködés nagyon fontos célrégiója.
4.) Digitális (adat-) önrendelkezés
Az állampolgárok (a digitális terek tekintetében „felhasználók”) személyes adatainak védelme kiemelt beavatkozási terület. Célkitűzés: a nemzetközi jog irányelvei mentén garantálni az állampolgárok lehető legteljesebb rendelkezési jogát a saját (általuk generált) adatok felett. A „digitális önrendelkezés” szabadságának előmozdítására a Digitális Külpolitikai Stratégia keretében egy nemzeti, és egy nemzetközi hálózatot alakít ki Svájc (és ennek felállításáról 2021-ben beszámol a Szövetségi Államtanácsnak.
Promotion of International Geneva and digital self-determination. Federal Council sets out Digital Foreign Policy Strategy 2021-2024; The Federal Council; 2020. november 4.
Strategie Digitalaussenpolitik 2021-2024 (PDF)

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A kínai technodiplomácia új eszköze: a Huawei jogi eljárást indít a Svéd Állam ellen

Az USA és a Kínai Népköztársaság között 2017-től kezdve immár nyílttá váló, és egyre intenzívebb fokozatokba kapcsoló geopolitikai rivalizálás a kezdeti kereskedelmi háborúság helyett (vagy inkább mellett) egyre határozottabban technológiai színezetet öltött. Az 5G technológiák terén egyértelműen világvezető helyzetbe került Kína pozícióját Amerika jelentős fenyegetésnek éli meg, és kommunikációs, kereskedelempolitikai, büntetőjogi és szankciós eszközök egész arzenálját felsorakoztatva vette célkeresztjébe a legfontosabb kínai technológiai vállalatot, a Huaweit. Az alapvető argumentum az volt: a kínai állammal szoros kapcsolatokat ápoló Huawei technológiai kulcsszerepe az új generációs 5G hálózatokban megengedhetetlen biztonsági kockázatot jelentene a nyugati világ tagjai számára. Azt állították: a kínai cég, adott esetben, hozzáférést engedhet állami (biztonsági és hadi) szereplőknek a külföldi adatokhoz.

Az elmúlt hónapok során aztán egész sor európai és ázsiai állam engedett az amerikai nyomásnak, és függesztette fel (vagy egyenesen megtiltotta) a kínai telekommunikációs óriáscég technológiáinak, berendezéseinek behozatalát, illetve felszerelését. Kína jelentős diplomáciai ellenoffenzívát indított, amelyben mindeddig a kommunikációs eszközök szerepeltek a legnagyobb súllyal. Az elmúlt napok fejleménye arra mutat: a KNK a jog eszközét is mozgósítani kívánja ebben a küzdelemben. Az Egyesült Államok európai szövetségeseinek sorában Svédország eleinte habozni látszott az 5G-berendezések tilalma kérdésében, majd végül a Huawei-berendezések kitiltása mellett határozott. Ráadásul Svédország (más nyugat-európai államokhoz hasonlóan) a már beépített Huawei-eszközök leszerelését is elrendelte, 2025-ig bezárólag. Az ügy új fejleményeként most a Huawei pert indított a svéd állam ellen. A vállalat kelet-közép európai és skandináv területi alelnöke, Kenneth Fredriksen bejelentette, hogy egy svéd bíróság előtt támadják meg a döntést, amely hátrányosan érinti nem csupán cégüket, de a fogyasztókat is.
Huawei takes legal acvtion over Sweden’s ban of its equipment; Ryan Daws; Telecoms Tech News; 2020. november 6.

Az online konferenciák is az iráni kibertámadások célpontjába kerültek

A globális koronavírus járvány egyik közvetett következményeként számottevően megszaporodtak szerte a világban a támadó jellegű kiberakciók. Egyfelől a pandémia felerősítette a jelentősebb világpolitikai szereplők közötti geopolitikai küzdelmeket, amelyek ma már szinte maguktól értetődő módon telítik az „5. dimenziót”, a kiberteret is. A helyzetnek megfelelően (a járvány kiemelt nemzetbiztonsági kérdéssé válásával) az illegális online információszerző hadműveletek száma nőtt meg. A digitális kémkedés a járvány jellegével, de különösen a potenciális gyógymódokra, oltóanyagokra vonatkozó kutatási adatok megszerzésére irányult. Az állami (vagy állami szolgálatba szegődött magán) akciócsoportok mellett ugyanakkor egyre gyakrabban tűntek fel nem-állami szereplők, elsősorban a szervezett alvilág tagjai is. Szakértők azt mondják: a koronavírus járvány terjedésével párhuzamosan bevezetett erős korlátozások, amelyek szinte vesztegzárként fogták harapófogóba a globalizált világ szabad utas- és áruforgalmát, nagyon nagymértékben vetették vissza a nagy bűnözői hálózatok szokványos „üzleteit” is. A hirtelen roppant bevételkieséssel szembenéző bűnöző csoportok kényszerűen új bevételi források után néztek, és figyelmük szinte természetszerűen fordult a járványügyi elzárkózás közepette fellendülő online terek felé. Az Interpol (illetve számos nemzeti bűnüldöző szervezet) már tavasszal jelezte a bűnözői csoportok online aktivitásának riasztó növekedését. A támadások a célpontválasztásban is újdonságot jelentettek: miközben a bankok, de főleg a magánszemélyek elleni (alapvetően online csalási jellegű) támadások változatlan népszerűségnek örvendtek, meredeken emelkedtek az egészségügyi szektorhoz tartozó entitások elleni akciók is. A bűnözők felismerték, hogy a koronavírus járvány időszakában a lélektani nyomás és az idő szorítása egyaránt megnövelte ezeknek a célpontoknak a „könnyűségét”: a jellemzően ún. zsarolóvírusokkal megtámadott gyógyszeripari kutatóintézetek, egészségbiztosítók, sőt a kezelést végző kórházak is a legsérülékenyebb potenciális zsákmánnyá váltak a nyár végére.

A járvány okozta kényszerű távolságtartás egyébként szinte egyik pillanatról a másikra „költöztette fel” a nemzetközi kapcsolattartás, a diplomácia hagyományosan zajló funkcióinak jelentős részét is az online terekbe. A digitális diplomácia nem várt ösztönzése nyomán mindennapossá vált a kétoldalú, de különösen a multilaterális kapcsolattartás virtualizálódása. A nemzetközi kapcsolatok számos fontos találkozója (az európai uniós állam- és kormányfői tanácsi megbeszélésektől kezdve az ENSZ szinte valamennyi konzultatív fórumáig bezárólag) online konferencia platformok közvetítésével zajlott a járvány kezdete óta, és zajlik ma is. A népszerű konferencia-alkalmazásról egyenesen „Zoom diplomáciának” elnevezett megoldás hatékonyságát azonban most már nem csupán a technológiai korlátok nehezítik. Az elmúlt hetek egyik különösen riasztó biztonsági fejleményeként detektálták: az online konferenciák is bekerültek a kibertámadó csoportok célkeresztjébe.

A Mocrosoft cég Kiberfenyegetés Felderítő Információs Központja (MSITC) adta hírül: a „Phosphorous” kódnévvel jelölt, állami szolgálatban működő iráni hackercsoport a nemzetközi politikai élet két nagy konferenciája ellen is támadást indított. Az előzetes hadműveleti fázisban az volt a cél, hogy illegálisan megszerezzék a közelgő Müncheni Biztonsági Konferencia (kétségtelenül az egyik legfontosabb éves nemzetközi politikai esemény), valamint a Szaúd-Arábiában készülődő Think 20 Csúcstalálkozó több száz prominens résztvevőjének személyes adatait. A magukat szervezőknek álcázó támadók klasszikus e-mail-es akcióval igyekeztek lépre csalni a neves közéleti szereplőket. Az akciót felderítő Microsoft arról nem tudósított, hogy a támadóknak sikerült-e megszerezniük az érzékeny adatokat. Az eset azonban máris jelzi: a nemzetközi kapcsolattartás legfontosabb online eszközrendszereit (a technológia kiforratlanságából fakadó nehézségek mellett) immár az aktív támadó műveletek is fenyegetik.
Microsoft: These Iranian attackers are targeting high-profile conference attendees; Owen Hughes; ZDNet; 2020. október 29.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. november 2-november 6.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Fejlesztéspolitikai VIR fejlesztés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/212
Közzététel dátuma: 2020.11.02.
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
MicroStrategy (MSTR) licenc beszerzése és support szolgáltatás nyújtása, valamint MicroStrategy (MSTR) fejlesztés.
1. rész: MicroStrategy (MSTR) licencek további 1 éves supportja és licencbővítés
2. rész: MicroStrategy (MSTR) fejlesztés
Lásd bővebben

IT minbizt. szolgáltatások EU-s forr. – Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/212
Közzététel dátuma: 2020.11.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
IT minbizt. szolgáltatások EU-s forrásból (ITMBE)
Európai uniós forrásból megvalósuló informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya szerinti szervezetek részére informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Az eljárás tárgya szerinti szakértő típusok listáját 3 féle különböző szakértő képezi (vezető minőségbiztosítási szakértő, minőségbiztosítási szakértő, rendszerszervező szakértő)
Érték áfa nélkül: 2.600.000.000,- Ft
Lásd bővebben

EDR Motorola TETRA terminálok szervizelése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/212
Közzététel dátuma: 2020.11.02.
Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.11.
Ajánlatkérő a keretmegállapodás hatályáig vagy a keretösszeg kimerüléséig az alábbi szolgáltatásokat veszi génybe:
Eseti díjas szervízmunka ajánlatkérő Motorola termináljain.
Ajánlattevő feladata a műszaki leírás szerinti oktatás és dokumentáció elkészítése.
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötésre kerülő
keretmegállapodás terhére legfeljebb 100.000.000,- Ft + ÁFA értékben jogosult megrendelni, de előre vállalt beszerzési kötelezettsége nincs.
Lásd bővebben

IT minőségbiztosítási szolgáltatások – Felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/212
Közzététel dátuma: 2020.11.02.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
IT minőségbiztosítási szolgáltatások (ITMB)
Informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018 (XII.27.) Korm. rendelet hatálya szerinti szervezetek részére informatikai rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódó minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtása.
Az eljárás tárgya szerinti szakértő típusok listáját 3 féle különböző szakértő képezi: vezető minőségbiztosítási szakértő, minőségbiztosítási szakértő, rendszerszervező szakértő.
Becsült teljes érték vagy nagyságrend (áfa nélkül): 2.600.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő VMware licencek megújítása,bővítés_VLIC20
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/213
Közzététel dátuma: 2020.11.03.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
Meglévő VMware szoftverlicencek megújítása, bővítése, kiegészítése, valamint kapcsolódó támogatási szolgáltatások teljesítése.
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 4013 db árlista sor képezi.1.5) Érték áfa nélkül: 7.378.543.266,- Ft
Lásd bővebben

AF-Telefonos és online ügyfélszolgálat ellátása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/213
Közzététel dátuma: 2020.11.03.
Ajánlatkérő: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.27.
A pályázati felhívásokkal, támogatási konstrukciókkal kapcsolatos kérdések fogadását, megválaszolását Ajánlatkérő telefonos és online ügyfélszolgálat kialakításával kívánja kezelni. Nyertes ajánlattevő feladta létszámában és rendelkezésre állásában is dinamikusan alakítható és allokálható élőoperátori ügyfélszolgálati tevékenység ellátása telefonos, valamint e-mailes ügyintézési platform felületeken (call center szolgáltatás) a műszaki leírásban részletezettek szerint.
Lásd bővebben

Meglévő Oracle licencek bővítése (OLIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/214
Közzététel dátuma: 2020.11.04.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: számos cég
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 1035 db árlista sor képezi. A KM megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a KM részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a KM megkötését követően, a verseny újranyitás vagy közvetlen megrendelés [Kbt.105.§ (2) bek. b) pont] során kerül meghatározásra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 17.400.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök – EFOP-3.2.3-17-2017-00003
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/214
Közzététel dátuma: 2020.11.04.
Ajánlatkérő: Berettyóújfalui Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.16.
Az ajánlatkérő „Digitális környezet kialakítása a Berettyóújfalui Tankerületi Központ intézményeiben” elnevezésű, EFOP-3.2.3-17-2017-00003 azonosítószámú projektjének megvalósításához szükséges informatikai eszközök beszerzése 3 részben.
Lásd bővebben

Rendszertámogatásra irányuló szoftver szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/214
Közzététel dátuma: 2020.11.04.
Ajánlatkérő: Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.30.
Nyertes ajánlattevő feladata jelenleg 5600 db (amely várhatóan 10700 db-ra bővül) közterületi díjfizető várakozóhely üzemeltetésére/támogatására irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása, mely területen Siemens Prisma 5 és Nort ParkSolar típusú parkolójegy-kiadó automaták működnek.
Lásd bővebben

ASZA biztonsági nyomtatók javítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.19.
NISZ Zrt. által üzemeltetett ASZA biztonsági nyomtatók eseti javítási feladatainak ellátása a szerződés hatálybalépésétől számítva folyamatosan 2021. december 31-ig nettó 14.900.004,- Ft keretösszeg erejéig a műszaki leírásban foglaltak szerint.
Ajánlatkérő tulajdonában lévő és általa üzemeltetett ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. gyártmányú Epson EcoTank L310 biztonsági okmány-előállító eszközökből (biztonsági nyomtatók) a felhívás megjelenésének időpontjában Ajánlatkérő tulajdonában 3024 db biztonsági nyomtató van.
Lásd bővebben

NEXON HR-gazdálkodási rendszer fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.03.
Adásvétellel vegyes vállalkozási keretszerződés – Az MTVA meglévő NEXON humánerőforrás gazdálkodási rendszerének továbbfejlesztése, bevezetés, átállás a NEXON4 verzióra, az új verzió üzemeltetéséhez kapcsolódó 3 éves jogkövetés, valamint a bevezetéshez, MTVA IT környezetben történő üzemeltetéshez kapcsolódó eseti, egyedi fejlesztési és rendszertámogatási feladatok ellátása tárgyában. Nyertes Ajánlattevő feladata továbbá a jelenlegi NEXON rendszer jogkövetése és üzemeltetése az utolsó beszerezni kívánt NEXON modul éles indulásáig.
Lásd bővebben

Mobil és vezetékes távközlési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/216
Közzététel dátuma: 2020.11.06.
Ajánlatkérő: Budapest III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.17.
1. rész: Mobil hang- és adatszolgáltatás beszerzése
Hangszolgáltatással kapcsolatos követelmények
Ajánlatkérő 500 db előfizetés mobil távközlési szolgáltatásokkal történő ellátására kér ajánlatot az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő a mobil hangszolgáltatások mellé minden esetben minimum 5 GB-os adatcsomagot igénybe vesz.
2. rész: VPN és vezetékes hang és adatszolgáltatás beszerzése
Megrendelő és intézményei számára integrált IP-alapú virtuális magánhálózati (IP-VPN) adatátviteli és internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása TCP/IP hálózat felett, összesen 80 (75 élő + 5 tartalék, igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végponttal a kerületi önkormányzati intézmények és a KSZKI között, valamint a Megrendelő számára központi, nagysebességű Internet kapcsolat biztosítása.
Valamint az összes VPN végpont számának kétszeres szorzatával megegyező + 10 tartalék, azaz összesen 170 vezetékes telefonszolgáltatás biztosítása.
Megrendelő és intézményei számára „alternatív” internet flotta szolgáltatás biztosítása, összesen 75 (69 élő + 6 tartalék, jelenleg szükségtelen, de igény szerint rugalmasan üzembe helyezhető) végpont.
Lásd bővebben

Mobil okmány- és ujjlenyomat olvasó készülék
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/216
Közzététel dátuma: 2020.11.06.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.12.21.
Mobil okmány-és ujjlenyomat olvasó készülék beszerzése kiegészítőkkel
Alapmennyiség: 173 db, opciós mennyiség: 51 db
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/212
Közzététel dátuma: 2020.11.02.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
ÜKM (Üzenet Kezelő Modul) és az Országos Névjegyzék, valamint ezen rendszerek belső és külső adatkapcsolatainak üzemeltetése és fejlesztése maximum 2000 fejlesztői keretóra mértékéig.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 47.400.000,- Ft
Lásd bővebben

InFoRex rendszer műszaki- technológiai megújítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/213
Közzététel dátuma: 2020.11.03.
Ajánlatkérő: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: FX Software Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 231.224.556,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/213
Közzététel dátuma: 2020.11.03.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: NTT Magyarország Kft.
A Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszer kapacitásának bővítése, hardver és szoftver elemeinek gyártói szolgáltatás előfizetése és gyártói támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 249.401.368,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/214
Közzététel dátuma: 2020.11.04.
Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
Nyertes ajánlattevő: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Neptun rendszer supportja, továbbá a Neptun GR- és HR-modulok bevezetése és supportja 12 hónapos időtartamra
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 296.227.010,- Ft
Lásd bővebben

TÁER – EDR eszközök beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
– 60 darab Airbus TH9 Kézi rádiókészülék (teljes billentyűzettel) vagy azzal műszakilag és funkcionálisan egyenértékű berendezés és tartozékai
– 1 darab Motorola MTM5400 fixen telepíthető rádiókészülék, vagy azzal műszakilag és funkcionálisan egyenértékű berendezés és tartozékai
– Mobil Pro-mobil és AR szolgáltatás biztosítása 1 darab hordozható számítógéppel (arra telepítve) és tartozékaira
– az eszközök használatához szükséges licenszek
– 12 hónap, de legkésőbb 2021. december 31.-ig terjedő határozott időtartamban az eszközök használatához kapcsolódó szolgáltatásokra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.530.205 ,- Ft
Lásd bővebben

IntellAgent rendszer szoftvertámogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Nyertes ajánlattevő: Defensys Rendszerház Kft.
IntellAgent rendszer és ügyfélszolgálat szoftvertámogatása, karbantartása és kapcsolódó fejlesztések elvégzése AK számára. Az eljárásban szereplő informatikai megoldás AK ügyfélszolgálati területe által működtetett üzleti folyamatokat támogatja.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 130.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Meglévő Micro Focus licencek bővítése (MLIC20)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az eljárás tárgya szerinti 1 db ellátási csomag tételes szolgáltatáslistáját a műszaki leírás szerinti 2760 db árlista sor képezi.
A KM megkötését követően megvalósításra kerülő egyedi beszerzések konkrét mennyisége és – a KM részét képező elemekből összeállított – konkrét tárgya a KM megkötését követően, a verseny újranyitás vagy közvetlen megrendelés [Kbt.105.§ (2) bek. b) pont] során kerül meghatározásra.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 6.080.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató a 2019.11.06 és 2020.07.23. közötti időszakban megvalósított versenyújranyításokról és közvetlen megrendelésekről szól a KM03FMNY18. sz. keretmegállapodásra vonatkozóan.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Számos cég
Keretmegállapodások kötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére Nyomat előállító eszközök és hozzátartozó eredeti (OEM) kiegészítők szállítása és a közbeszerzési dokumentációban meghatározott kapcsolódószolgáltatások teljesítése, valamint újra- és utángyártott kellékanyagok szállítása tárgyban az alábbiak szerint:
3. rész: Nyomtatók, Tintasugaras multifunkciós eszközök és eredeti kellékanyagok
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 326.297.333,- Ft
Lásd bővebben

Eredmény – TÜSZ fénymásolókhoz (II)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/216
Közzététel dátuma: 2020.11.06.
Ajánlatkérő: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: IMG Solution Kft.;MPS eXpert Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
TÜSZ kis- és közepes sebességű fénymásolókhoz (II)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.217.600,- Ft
Lásd bővebben

FŐNIX rendszer – Egészségügyi adatok integrációja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/216
Közzététel dátuma: 2020.11.06.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A Berettyóújfaluban a Büntetés-végrehajtás számára felépülő új, egészségügyi intézményben (BVEK) a fogvatartottak egészségügyi adatainak és vizsgálati eredményeinek nyilvántartása érdekében a a FŐNIX szoftverrendszer bővítése az alábbi új funkciókkal:
1. Fogvatartott egészségügyi adatainak áttekintése, 2. Gyógyszerosztás, 3. Sérülések fényképes dokumentálása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.433.000,- FT
Lásd bővebben

Informatikai, elektronikus eszközök GINOP, EFOP II
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/216
Közzététel dátuma: 2020.11.06.
Ajánlatkérő: Szegedi Tudományegyetem
Nyertes ajánlattevő: PC Trade Systems Informatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság;FreeDee Nyomdai Szolgáltató Művek Kft.
EFOP és GINOP pályázatok megvalósításához szükséges informatikai és egyéb elektronikus eszközök beszerzése II.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.273.620,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

Önkéntes átláthatósági hirdetmény Kbt. 103. § (5)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/215
Közzététel dátuma: 2020.11.05.
Ajánlatkérő: Energiatudományi Kutatóközpont
Nyertes ajánlattevő: CAD-Terv Mérnöki Kft
Rövid meghatározás: Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás keretében a Dassault Systemes 3DEXPERIENCE licence és CATIA V5 szoftvereket, valamint az azokhoz kapcsolódó 1 évre vonatkozó szoftverkövetést beszerzését kívánja megvalósítani az alábbiak szerint:
1) 3DEXPERIENCE: 7 db konfiguráció tervezői feladatkörökhöz PCS-OC + UE5-OC,1 db konfiguráció projektmenedzsment feladatkörökhöz PCS-OC + DMP-OC; 2) CATIA V5: 6 db CATMEE – konfiguráció, 1 db CATMSE – konfiguráció
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 99.509,- EUR
Lásd bővebben

Szakirodalom

Informatikai alapú innováció a közszférában – esettanulmányok jó gyakorlatokkal

„A European Journal of Information Systems októberben megjelent 29. száma különkiadásként foglalkozik a közszféra informatikai rendszereivel és innovációs gyakorlatával. A különkiadás bevezetőjében (IT-enabled innovation in the public sector: introduction to the special issue) a szerzők rámutatnak, hogy a digitális kor közszférája egyre inkább igyekszik kiaknázni az informatikai innovációban rejlő lehetőségeket, az adatgyűjtéstől a közszolgáltatások nyújtásáig, olyan új technológiákkal, mint a nagy adattömeg gyűjtése és feldolgozása (big data), a blokklánc, a mesterséges intelligencia vagy a tárgyak internete (IoT). Az ebben rejlő potenciál feltárásához és a folyamatos innováció ösztönzéséhez ugyanakkor szisztematikusabb megközelítésre van szükség. Kutatások sora szól arról, hogy a közszféra hogyan tudja bevonni az informatikai innovációt céljai megvalósításába, hogyan használja fel hatékonysága javítására, az együttműködés támogatására vagy a digitális szolgáltatások színvonalának emelésére és személyre szabására. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanakkor a közszféra eddig csak mérsékelt eredménnyel tudta kihasználni az informatikai innovációban rejlő átalakító erőt. Az automatizáció, a számítógépek és a digitalizáció javították a képességeket, de gyakran nem a tervezett területeken és módon, a változások pedig késéssel valósulnak meg. A különkiadás célja, hogy jó példák bemutatásán keresztül, gondolatébresztő cikkekkel mutasson be sikeres informatikai innovációkat a közszférából, kijelölve egyben a jövőbeli kutatások irányait is.

Mint a szerzők emlékeztetnek rá, a közszférában az innováció megközelítése abban is különbözik a vállalati szféráétól, hogy alapvető elvárás a közhasznúság, a közérdekű értékteremtés, emiatt nem lehet egyszerűen csak átemelni a vállalatoknál bevált gyakorlatokat. Nem kétséges, hogy az új technológiák, különösen a big data és a mesterséges intelligencia átalakítja a közszféra intézményeit és azok természetét, ugyanakkor alapvető kihívást jelent mindeközben a közérdek megőrzése, valamint a személyes jogok védelme. A hatékonyság és eredményesség javítása mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon az átláthatóság, a tisztességesség, az empátia, a magánélet védelme, a biztonság és a szakszerűség. Negatív példaként említik a szerzők India biometrikus azonosító rendszerét, amely hátrányosan érinti a kétkezi munkából élőket. Egyenlőtlenséget növelő, a társadalmi és digitális szakadékokat mélyítő megoldásokra más példákat is lehet említeni, mint például a kenyai digitális személyazonossági rendszer. De jól ismert a szociális platformok ellentmondásossága is, ami egyszerre jelent új lehetőségeket és új fenyegetéseket. A biztonság kérdése is egyre élesebben vetődik fel: az Egyesült Államokban 2019-ben több zsarolóprogramos támadás érte az önkormányzati informatikai rendszereket, mint korábban bármikor. Mindemellett a közszféra szokásos korlátjával, az alulfinanszírozottsággal is meg kell küzdeni. Ahhoz, hogy a költséghatékonyság és az innováció egyszerre tudjon megvalósulni, kettős képességű (ambidextrous) működésre és irányításra van szükség, amihez egyszerre kell kiaknázni a meglévő képességekben és a technológiai újításokban rejlő potenciált, összhangba hozva az egymással egyébként ellentétes érdekeket az innovációt jellemző hosszú távú kutató és felfedező magatartás (exploration), valamint a rövid távra fókuszáló, a hatékonyságra összpontosító kiaknázó viselkedés (exploitation) között. A szerkesztők a jó gyakorlatok bemutatására mintegy 40 beküldött szakcikkből válogatták ki több lépésben a különkiadásban megjelent elemzéseket.

Az elsőként szemlézett tanulmány (Efficiency creep and shadow innovation: Enacting ambidextrous IT Governance in the public sector) azokat a mechanizmusokat vizsgálja, amelyekkel az állami intézmények a fent említett módon értelmezett kettős képességet megvalósítják informatikai irányítási gyakorlatukban. Erős elméleti keret felvázolása mellett két svédországi kormányhivatal példáján mutatja be a hatékonyság-központú, illetve az innovációt ösztönző mechanizmusok egymásra gyakorolt kölcsönhatását. Az új technológiák – mint amilyen pl. a mesterséges intelligencia – alkalmazásával ugyanis kritikus fontosságú annak vizsgálata, hogy hogyan lehet megtalálni a helyes egyensúlyt ebben a kettős képességben. Az esettanulmány gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy hogyan lehet egyszerre érvényesíteni a szűkös költségvetés által megkövetelt hatékonyság-központúságot és az informatikai innovációval való kísérletezést.

A második tanulmány (Enabling collaboration and innovation in Denver’s smart city through a living lab: A social capital perspective) azt vizsgálja, hogy az ún. élő laboratóriumok (living labs) hogyan segítik az innovációt a közszférában. Az élő laboratóriumok olyan környezetet teremtenek, amely lehetőséget nyújt az ötletek és projektek együttműködésen alapuló tesztelésére. A szerzők az amerikai Denver okosváros-törekvéseit vizsgálva értékelik annak jelentőségét, ahogy az egyes informatikai rendszereket koherens módon szervezték össze a „rendszerek rendszerévé”. A társadalmi tőke és a tudásátadás nézőpontján keresztül másodlagos adatokból és az érdekeltekkel folytatott interjúkból vezetik le és általánosítják, hogy hogyan érdemes irányítani a kutatási erőfeszítéseket. A tanulmány dokumentálja, hogy milyen értéket jelent az informatikai innovációban a telepítés előtti tesztelés az élő laboratóriumokban, amelyek módszertana az okosváros-törekvésekben is erősíti az együttműködést az érdekeltek között és hozzájárul a közszféra informatikai innovációinak sikeréhez.

A harmadik tanulmány (Exploring smartness in public sector innovation – creating smart public services with the Internet of Things) a közszolgáltatások „okosságát” állítja középpontba, Észtország téli útkarbantartási gyakorlatán keresztül, amely nagymértékben támaszkodik a tárgyak internete (IoT) feltörekvő technológiáira. Az interjúkból gyűjtött kvalitatív adatokat négy dimenzió mentén elemzik: hatékonyság, eredményesség, átláthatóság és együttműködés. A vizsgálati eredmények igazolják a téli útkarbantartási szolgáltatások fejlődését, és jól illusztrálják azt, ahogy a technológiák, emberek és szervezetek együttesen hogyan valósítják meg az okos szolgáltatást. Ehhez megfelelő vezetési és irányítóképességre, robosztus technológiai stratégiára és arra van szükség, hogy a szervezetben meglegyen a hajlandóság új gyakorlatok felfedezésére és alkalmazására, és ne csak egyszerűen informatikai fejlesztésként kezeljék a technológiaváltást.

A három tanulmány az informatikai innováció három különböző fázisát fedi le: az első a feltárási szakaszt a kettős képességű informatikai irányítás lencséjén keresztül; a második a bevezetés előtti kísérletezés fontosságát húzza alá az élő laboratóriumok gyakorlatán keresztül; a harmadik a megvalósítás, a végrehajtás szakaszára fókuszál, bemutatva az informatikai innováció értékteremtő potenciáljának realizálását. A recenzió szerzőinek konklúziója szerint a közszféra okos szervezetei megértik és megtalálják az egyensúlyt a hatékonysági megfontolások és az innovációs kíváncsiság egymással versengő igényei között, integrálják meglévő informatikai rendszereiket, új megközelítést vezetnek be az új technológiák tesztelésére, a végrehajtásban pedig valós idejű adatok felhasználásával teremtenek közhasznú értéket.”

Forrás:
IT-enabled innovation in the public sector: introduction to the special issue; Raquel Benbunan-Fich , Kevin C. Desouza, Kim Normann Andersen; European Journal of Information Systems; Volume 29, 2020 – Issue 4: Special Section: Information Systems and Innovation in the Public Sector; Pages 323-328; 2020. október 15. (szabadon elolvasható)
DOI https://doi.org/10.1080/0960085X.2020.1814989

A kettős képességű (ambidextrous) működéshez lásd:
Ambidextrous organization; Wikipédia
Formalizát rugalmasság – A kettős képesség kialakulása egy középvállalatban; Taródy Dávid; Vezetéstudomány; XLIII. évf., 2012. 12. szám; ISSN 0133-0179; 49-60. o. (PDF)
„A szervezeti kettős képesség (organizational ambidexterity) kialakítása, azaz az egymással ellentétes viszonyban álló, hosszú távú, kutató, felfedező magatartás (exploration) és a rövid távra fókuszáló, a hatékonyságra összpontosító, kiaknázó viselkedés (exploitation) együttes kezelése komoly szervezeti és vezetői kihívás, mely rendkívül releváns a hazai kkv-szektor számára is.”

A statisztikai adatszabályozás módszerei a kezdetektől napjainkig Magyarországon

„…A hazai szakirodalomból eddig hiányzott a statisztikai kiadványok szerkezeti és mennyiségi vizsgálata, illetve az ebből levonható következtetések a statisztikai szervezetek és kiadványrendszerük kapcsolatáról. A dolgozat célja egyrészt a magyar statisztikai rendszer történeti fejlődésének bemutatása. Ennek során törekszünk az adatok feldolgozására és közlésére vonatkozó témák kiemelésére, a szenzitív adatkörök kezelésének bemutatására. Másik kiemelten fontos célkitűzés a hazai statisztikai szakirodalom részleges biblometriai vizsgálata, az ebből adódó következtetések bemutatása, illetve a módszer lehetőségeinek és korlátainak megállapítása.

Tézisek
Az értekezés az alábbi tézisek mentén halad a vizsgálattal:
1. A szenzitív adatok kezelése a statisztikatörténet egy külön ágazata. A szenzitív adatok kezelésének magyarországi történetében is jól körülhatárolható fordulópontok figyelhetők meg. A fordulópontok a prestatisztikai korszak egy-egy kiemelkedő statisztikusi életpályáját követően az intézményesülő statisztika, azon belül is egyes népszámlálások kapcsán jelentkeznek.
2. A szenzitív adatok esetén – bár a szakirodalom a későbbiekben bemutatott módon gyakran tágabban értelmezi a fogalmat – külön kezelendők a nemzetiségi és a felekezeti adatokra vonatkozó kérdések.
A hazai statisztikatörténetben más-más korszakokhoz és eseményekhez köthetők a nemzetiségre és a felekezetre vonatkozó csúcspontok.
3. A magyarországi statisztika történetében az alábbi kiemelt forduló-pontok figyelhetők meg az adatkezeléssel kapcsolatban.
– a. Fényes Elek tevékenysége. Az első hivatalos statisztikai szervezet létrehozása.
– b. Az MTA Statisztikai Bizottság eredményei. Annak a felismerése, hogy az intézményi szervezet nélkülözhetetlen a megbízható statisztikai adatgyűjtések lebonyolítására. Az első, „félhivatalos” statisztikai kiadványok megjelenése.
– c. Keleti Károly tevékenysége. A statisztikai hivatal alapítása 1867-ben. Az első magyar közigazgatás keretében végrehajtott népszámlálások lebonyolítása.
– d. Az 1893. évi cigányösszeírás. A hivatalos statisztika és a városi közigazgatás első jól dokumentált konfliktusforrása.
– e. Az 1941. évi népszámlálás és a német lakosság kitelepítése. Az adatbiztonság egyértelmű törése, a KSH felé megjelenő társadalmi bizalom komoly törése.
– f. A felekezeti adatok kezelése a 2001. évi népszámlálás során, a személyi adatok védelme. Ez volt az első összeírás Magyarországon, ahol a személyi adatok védelme fontosabbnak bizonyult az összeírások lebonyolítása során, mint az adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása.

A statisztikai hivatalok könyvtárai a hivatali kiadványportfólió archiválása és közzététele mellett fontos szolgáltatásokat vezethetnek be a kutatástámogatással, tudományértékeléssel kapcsolatban. A hivatali könyvtárak jelentős része a 2010-es években még lemaradásban van ezeken a területeken. Hasonló lemaradás nem figyelhető meg a digitalizálással kapcsolatos munkafolyamatok esetén. A statisztikai szakkönyvtárak 21. századi szerepe kapcsán az alábbi témakörök körvonalazódnak:
* Szakkönyvtárak szerepe a statisztikai hivatalok életében.
* Kutatástámogató szolgáltatások megjelenése a statisztika szakkönyvtárak szolgáltatási portfóliójában.
* Nyílt hozzáférés a statisztikai hivatalok életében.
* Adatrepozitóriumok és intézményi repozitóriumok könyvtári kezelése…”

Forrás:
A statisztikai adatszabályozás módszerei a kezdetektől napjainkig Magyarországon; Lencsés Ákos; MTA Könyvtár és Információs Központ, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár; A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 43 (118), Új sorozat; A statisztika történetei 5., ISSN 2064-8979; ISBN 978-963-7451-56-0; https://doi.org/10.36820/kozlem.2020.1; 2020 (PDF)

Az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének és használatának tapasztalatai

„Az önkormányzati ASP rendszer (a továbbiakban: ASP) országos bevezetésének gondolata 2014-ben fogalmazódott meg kormányzati célkitűzésként. A 2015-2019. közötti időszakban ütemezetten (a fővárosi önkormányzat kivételével) minden önkormányzat csatlakozott az ASP szolgáltatásaihoz, amelyet közel 30.000 önkormányzati ügyintéző használ napi szinten. Az önkormányzati ASP rendszer lényege, hogy az ún. távoli szolgáltatásnyújtás (ASP) technológia segítségével az állam az önkormányzatok számára központilag biztosítja az önkormányzati feladatellátás egyes elemeinek informatikai támogatását. Az ASP újszerűsége abban mutatkozik meg, hogy a szakrendszerek nem csak önállóan működnek, hanem integráltan is, egységes rendszert alkotva. Az ASP az önkormányzatok hatósági ügyintézési feladatait támogatja, az alábbi területeken: helyi adóztatás, gazdálkodás, ingatlanvagyon kataszter, ipar és kereskedelem, hagyatéki ügyintézés, iratkezelés. Az ASP további fontos szakmai célja az elektronikus ügyintézés széleskörű megvalósítása az önkormányzati szektorban. A szolgáltatást az állam ingyenesen biztosítja az önkormányzatok számára. ”

Forrás:
Az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének és használatának tapasztalatai; Kócsáné Horváth Erika, Halász Eszter; Köz-gazdaság,; 14 (3). pp. 21-41. DOI https://doi.org/10.14267/RETP2019.03.02; 2019

Törvények, rendeletek

1739/2020. (XI. 4.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátásáról

„A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátása érdekében

1. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a 2020. évre a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) működéséhez 110 934 500 forint, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátásához 4 280 000 000 forint többletforrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok jogcímcsoport, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcím javára;
Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: azonnal

2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – a 2021. évben gondoskodjon a Lechner Nonprofit Kft. működéséhez 443 738 000 forint biztosításáról a Magyarország 2021. évi központi költségvetésről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet javára;
Felelős: pénzügyminiszter,
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a 2021. év tekintetében a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása során, 2021. január 15-ig, a 2022. évtől az adott évi központi költségvetés tervezése során

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – a 2022. évtől gondoskodjon a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátásához szükséges 4 280 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet javára.
Felelős: pénzügyminiszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a 2022. évtől az adott évi központi költségvetés tervezése során….”

Forrás:
1739/2020. (XI. 4.) Korm. határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1739/2020. (XI. 4.) Korm. határozata a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai üzemeltetési feladatainak ellátásáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 239. szám; 2020. november 4.; 7630. o. (PDF)
Lásd még:
A Kormány 482/2020. (XI. 4.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 239. szám; 2020. november 4.; 7582. o. (PDF)