Skip to main content

26. szám, 2021. június 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. június 21-június 25.

Közigazgatás, politika

Új vezető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élén

„A NAV az egyik legjobban működő hivatal Magyarországon, nincs még egy olyan szervezet, amely ennyi feladatot látna el eredményesen. Mintegy 1200 különféle ügy tartozik a NAV hatáskörébe, ami nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló – ismertette Varga Mihály kiemelve, hogy a folyamatosan csökkenő adók mellett is az adóhivatal biztosítja a költségvetési bevételek 94 százalékát.

Varga Mihály hangsúlyozta: a gazdaság újraindítása csak a versenyképesség növelésével lehet sikeres, ennek egyik legfontosabb sarokköve a vállalkozások informatikai fejlettségének erősítése. A gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepet szán a kormány, ehhez új célok mentén kell tovább fejleszteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A pénzügyminiszter kiemelte: Vágujhelyi Ferenc korábban már dolgozott a hivatalnál informatikai elnökhelyetteseként, legutóbb pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács vezetőjének tisztségét töltötte be, ahol szintén az infokommunikációs szektor fejlesztéséért dolgozott.”

Forrás:
Új vezető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élén; kormany.hu; 2021. június 24.

Vágujhelyi Ferencet nevezték ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) élére

„Vágujhelyi Ferenc 1970-ben született Budapesten, végzettségét tekintve programozó matemetikus, fizika tanár (ELTE). 1999-ben került az állami hivatalok kötelékébe, amikor is 3 éven át volt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese. Ezt követően 2003 és 2010 között a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010 és 2015 végéig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársa, 2013-tól a NAV informatikai elnökhelyetteseként dolgozott. Szakmai irányítása mellett vezették be Magyarországon az elektronikus pénztárgépek rendszerét. 2015. november 21-től a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, majd 2019 márciusában Orbán Viktor kinevezte a megújult szervezet élére.

Három év után távozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről Sors László. „Vezetése alatt uniós szinten is példaértékű újításokat vezetett be az adóhivatal. Idén már 5,5 millió ember helyett készítették el az szja-bevallást, a gazdaság fehéredésében megelőztük Németországot és Ausztriát is, erősödött a szolgáltató és ügyfélbarát működés. A vírusválság megerősítette a digitális átállás fontosságát, ezért tovább kell gyorsítani az adóhivatal informatikai fejlesztését”, mondta az vezetőváltás kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter.”

Forrás:
Új vezető a NAV élén; IT Business; 2021. június 24.

Magyar Kórházszövetség: a jelenlegi átlagfinanszírozás helyett újból teljesítmény-finanszírozásra kellene váltani

„ A 90 éves Magyar Kórházszövetség a 33. háromnapos, zártkörű, csak a szakma számára nyilvános kongresszusa után egy több pontból álló állásfoglalást hozott nyilvánosságra, többek között arról, hogy külön finanszírozása lenne szükség a várólisták csökkentéséhez – számolt be az InfoRádiónak a szervezet elnöke.

A Magyar Kórházszövetség úgy véli, a jelenlegi átlagfinanszírozás helyett újból teljesítmény-finanszírozásra kellene váltani. Ficzere Andrea az InfoRádióban kiemelte: ahhoz, hogy minden beteget maradéktalanul el tudjanak látni, az egészségügyi intézményeknek szükségük lenne azokra a pénzekre, amelyeket korábban is megkaptak a várólista-program keretén belül.

A szervezet elnöke emlékeztetett, jelenleg nemcsak a klasszikus beavatkozásra várók, hanem olyan betegek is türelemre kényszerülnek, akik egyéb – a koronavírus-járvány miatt blokkolódott – kapacitáshiányos várólistákon szerepelnek.

Fontos, hogy kapjunk erre plusz pénzt, mert az átlagfinanszírozásból biztos, hogy nem tudjuk megoldani az ellátást – hangsúlyozta ismételten.

A kórházszövetség javaslatai között szerepel továbbá az is, erősítette meg Ficzere Andrea, hogy az egynapos ellátások ismét kerüljenek ki a teljesítményvolumen-korlát (tvk) alól. Magyarázata szerint erre már korábban is azért került sor, hogy ösztönözzék ezt a fajta ellátást az ellátórendszerben, hogy a betegek minél kevesebb időt töltsenek a kórházban és minél hatékonyabban tudjanak ellátást igénybe venni. Ellenkező esetben, ha ez a kórházak tvk-ját terheli, kisebb lesz a mozgásterük, hogy az egynapos és a nem egynapos ellátásokat párhuzamosan tudják végezni – tette hozzá. „Tehát fontos lenne erre külön forrást kapni, ugyanúgy, mint korábban, a járvány előtt.”

Ficzere Andrea az ellátórendszer változtató képességét illetően kiemelte: ha valamire megtanított minket az elmúlt másfél év, az az, hogy igen, Felkészült a rendszer arra, hogy gyorsan tudjon zárni és gyorsan tudjon nyitni is.

Szerinte az orvoskollégák alig várják, hogy visszatérjenek a normál kerékvágásba, ahogyan a panaszokkal bíró, tünetes beteg, hogy végre megkapják a szükséges ellátást. Úgyhogy mindkét fél azon dolgozik, hogy minél hamarabb megtörténjenek azok a beavatkozások, amelyekre várakozni kell.

A szakember úgy véli, fontos lenne az egyébként már beindulni látszó szűrővizsgálatok nagyobb ütemű végzése, valamint az alapellátás megerősítésére is, „de ez sem egy új információ”, miután a Magyar Kórházszövetség évek óta dolgozik ennek megvalósításán, amihez nélkülözhetetlen lenne a kórházak tehermentesítése, mégpedig az alábbi két módon:
– egyrészt az alapellátás és szakellátás megerősítésével, és különböző telemedicinális megoldások alkalmazásával,
– másrészt az utógondozásnak, a krónikus ellátásnak, illetve az ápolási feladatoknak a fokozásával.

Tehát, ha két irányból tudnák az ellátórendszert „levegőhöz juttatni”, akkor kevesebben feküdnének aktív ágyakon, ami sokkal hatékonyabb ellátást tudna biztosítani, következésképp financiálisan is kedvezőbb lenne a helyzet – magyarázta.

Ficzere Andrea szavai szerint a Magyar Kórházszövetség legfontosabbnak ugyanakkor a munkatársainak a megbecsülését tartja, megköszönve nekik az elmúlt időszakot, hiszen hatalmas munkát végeztek azért, hogy az ország leküzdje a járványt. „Odatették magukat, szívvel-lélekkel dolgoztak, viszont elfáradtak.” Vagyis fontos lenne számukra egyrészt pihenést biztostani, regenerálódást lehetővé tenni, ugyanakkor az anyagi és erkölcsi megbecsülésükről sem szabad megfeledkezni. A szövetség elnöke hozzátette: az orvosi béremelésnek nagyon örülnek, „nagyon jókor jött”, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a szakdolgozók béremelésére is figyelmet kellene fordítani, illetve a műszaki, gazdasági területen dolgozókat is meg kellene becsülni. Ha az utóbb említett területeken is megtörténne a béremelés, Ficzere Andrea szerint, „olyan kerek, egész lenne az ellátórendszerben dolgozóknak a megbecsülése, ami nagyon biztató jövőt jelentene mindannyiuk számára”. ”

Forrás:
Kórházszövetség: plusz források és több megbecsülés Kórházszövetség: plusz források és több megbecsülés; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2021. június 24.

Meredeken emelkedik a kórházak adóssága

„Május végén az április végi 33 milliárd forint után a 42 milliárd forintot is meghaladta a kórházak tartozásának összege – ez derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból.

Újabb 9,1 milliárd forinttal nőtt a hazai kórházak adóssága május végére – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. Közel 42 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel a járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményekben, az egészségügyi ágazati háttérintézményekben és a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményekben. Ebből az állammal szembeni kötelezettség 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni 41,6 milliárd forint, amelyből 0,7 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul. A MÁK szerint az erre kijelölt 602 intézményből valamennyi teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma májusban 302, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 150 intézmény rendelkezett.

Már több mint fél éve nem fizettek a beszállítóknak – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a Világgazdaságnak. A kórházak a múlt év végén jellemzően a november 30-án lejárt tartozásaikat rendezték. A főtitkár kiemelte: a valós adat igazából magasabb mert az egészségügyben 60 nap a fizetési határidő, azaz a szállítást, valamint a számlázást követő 61. napon válik lejárttá egy tartozás. Mielőtt megjelent a valós kórházi tartozás a MÁK honlapján, Rásky László az egyhavi emelkedést 3,5–4 milliárd forint közöttire becsülte, ám ennek a dupláját gyűjtötték be a kórházak és a szakrendelők.

A „hitelezők” száma nem változik érdemben attól, ha valakinek fizet egy intézmény. Számuk leginkább két dolgon múlik: van-e forrása a kórháznak, illetve mennyire van rászorulva a cégek által biztosított eszközökre, szolgáltatásokra – véli a főtitkár. A cégvezetők folyamatosan dolgoznak a behajtáson, de a többségük nem jár sok sikerrel. Rásky László hangsúlyozta, a legnagyobb bajban a kisebb beszállítók vannak. Hozzátette: kár lenne megint megvárni az év végi szokásos kórház-konszolidációt, többször javasolták a országos kórház-főigazgatónak az év közbeni adósságrendezést.

Rásky László szerint a beszállítók alapvetően a finanszírozás javításában érdekeltek, valamint versenysemleges, egyenlő bánásmódot szeretnének az eszközbeszerzések során.

Az orvostechnikai gyártók és forgalmazók számára most a legnagyobb feladat az MDR- (az orvostechnikai eszközökről szóló uniós rendelet) megfeleltetés biztosítása, az ágazat ennek kapcsán szintén állami segítségre vár. A rendelet lényege a magasabb minőség, a fokozott biztonság garantálása. A MDR tehát elvben pozitívan hat majd a beszállított eszközök minőségére, hiszen az olcsó, silány eszközöknek amúgy is ki kellene szorulniuk az ellátásból – véli a szakember.

Egyelőre az elektív (tervezett) műtétek még nem pörögtek fel, ezt a rendelések is tükrözik – jelezte az OSZ főtitkára. Egyelőre nem igazán látja, hogy a kórházak rohamléptekkel próbálnák pótolni az elmaradt műtéteket. Ennek több oka lehet. A kórházakban még mindig vannak koronavírusos betegek, ami továbbra is erőforrásokat von el az intézményektől, és egyelőre a finanszírozás sem támogatja a várólisták csökkentését, bár a kormány ígért pénzt a feladathoz. Az egészségügyi dolgozók a Covid–19 miatt amúgy is rendkívül fáradtak, és tíz nap pótszabadságot is kaptak. Ezért a tervezett ellátások száma várhatóan nem lendül be a következő hónapokban sem.”

Forrás:
Durván elszalad a kórházak adóssága; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2021. június 25.

Közzétették a 2021. évi európai innovációs eredménytáblát – Magyarország lemarad

„A Bizottság ma közzéteszi a 2021. évi európai innovációs eredménytáblát, amely azt mutatja, hogy Európa innovációs teljesítménye EU-szerte tovább javul. Az innovációs teljesítmény 2014 óta átlagosan 12,5%-kal nőtt. Az EU-n belül folytatódik a konvergencia folyamata: a gyengébben teljesítő országok gyorsabban fejlődnek, mint a magasabb teljesítményt nyújtó országok, ennek köszönhetően csökken a köztük lévő innovációs szakadék. A szintén ma közzétett 2021. évi regionális innovációs eredménytábla szerint ez a tendencia az uniós régiók innovációjára is érvényes. A globális színtéren az EU jobban teljesít, mint például Kína, Brazília, Dél-Afrika, Oroszország és India, míg Dél-Korea, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán teljesítménye megelőzi az EU-ét. Az idei európai innovációs eredménytábla egy felülvizsgált kereten alapul, amely a digitalizációra és a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó új mutatókat is tartalmaz, és az eredménytáblát jobban összhangba hozza az uniós politikai prioritásokkal.

Főbb megállapítások
Eredményük alapján az uniós országok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok, jelentős innovátorok, mérsékelt innovátorok és lemaradó innovátorok.

  • Svédország továbbra is az EU vezető innovátora, amelyet Finnország, Dánia és Belgium követ, és mindegyikük jóval meghaladja az uniós átlagot.
  • A teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak: a vezető innovátorok és a legtöbb jelentős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a mérsékelt és lemaradó innovátorok többsége pedig Dél- és Kelet-Európában.
  • Az EU innovációs teljesítménye 2014 óta átlagosan 12,5 százalékponttal nőtt. A teljesítmény Cipruson, Észtországban, Görögországban, Olaszországban és Litvániában nőtt a legnagyobb mértékben.
  • Öt tagállam (Ciprus, Észtország, Görögország, Olaszország és Litvánia) teljesítménye legalább 25 százalékponttal javult. Négy tagállam (Belgium, Horvátország, Finnország és Svédország) teljesítménye 15–25 százalékponttal javult. Nyolc tagállam (Ausztria, Csehország, Németország, Lettország Málta, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország) teljesítménye 10–15 százalékponttal javult. A fennmaradó 10 tagállamban a teljesítmény legfeljebb 10 százalékponttal javult.
  • Összehasonlítva az uniós átlagot a kiválasztott globális versenytársakkal, látható, hogy Dél-Korea a leginnovatívabb ország, amely 2014-ben 36%-kal, 2021-ben pedig 21%-kal haladta meg az uniós teljesítményt. Az idei innovációs eredménytábla mutatói alapján az EU megelőzi Kínát, Brazíliát, Dél-Afrikát, Oroszországot és Indiát, míg Kanada, Ausztrália, az Egyesült Államok és Japán teljesítménye vezet az EU előtt.
  • A 2014 óta eltelt időszakban az összesen 240 régióból 225 régióban nőtt az innovációs teljesítmény. Az idők során közeledtek egymáshoz a regionális teljesítmények, és csökkent a régiók teljesítménye közötti különbség.
  • A leginnovatívabb európai régió a svédországi Stockholm, ezt követi a finnországi Dél-Finnország (Etelä-Suomi) és a németországi Felső-Bajorország (Oberbayern). A dániai Hovedstaden a negyedik helyen áll, a svájci Zürich pedig az ötödik helyen.

…
Háttér-információk

Az európai innovációs eredménytábla összehasonlító elemzést nyújt az uniós országok, más európai országok és a regionális szomszédok innovációs teljesítményéről. Értékeli a nemzeti innovációs rendszerek viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek. Az első európai innovációs eredménytáblát 2001-ben tették közzé. Az európai innovációs eredménytábla bizonyítja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett. Támogatja továbbá olyan szakpolitikák kidolgozását, amelyek fokozzák az innovációt Európában, és tájékoztatják a politikai döntéshozókat a gyorsan változó globális környezetben. Emellett a kutatás és az innováció alapvető része a koronavírus-válságra adott összehangolt uniós válasznak, amely Európa fenntartható és inkluzív helyreállítását is támogatja. E cél elérésének kulcseleme az innovációs teljesítmény mérése.

Az EU 2020. évi tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentése (SRIP) szerint Európa termelékenységnövekedésének mintegy kétharmadát az innováció vezérelte az elmúlt évtizedekben. A kutatás és az innováció fokozza termelési ágazataink rezilienciáját, gazdaságaink versenyképességét, valamint társadalmaink digitális és ökológiai átalakulását. Biztosítja továbbá a jövőre való felkészülést, és elengedhetetlen az európai zöld megállapodás és a digitális iránytű megvalósításához. A Horizont Európa, az EU 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs programja – melynek költségvetése 95,5 milliárd eurót tesz ki – elő fogja segíteni Európa környezeti és digitális átalakulásának felgyorsítását. Ugyanebben az időszakban a kohéziós politika több mint 56,8 milliárd eurót ruház be a kutatási és innovációs kapacitásokba, a digitalizációba és a készségekbe, hogy támogassa az európai régiók innovatív és környezetbarát gazdasági átalakulását. Ezek a célok központi helyet foglalnak el az EU aktualizált iparstratégiájában is, amely új intézkedéseket javasol az egységes piac rezilienciájának megerősítésére. A stratégia olyan intézkedéseket is javasol, amelyek választ adnak a kulcsfontosságú stratégiai területeken meglévő függőségeinkre, valamint felgyorsítják a zöld és digitális átállást, amelyek mind fontos szerepet játszanak majd az EU innovációs teljesítményének javításában. Emellett az Európai Kutatási Térség (EKT) a kutatás, az innováció és a technológia számára egységes és határok nélküli, kiválóságon alapuló piacot hoz létre, ugyanakkor Unió-szerte fellendíti a kutatási és innovációs eredmények piaci elterjedését.

További információk

”

Forrás:
Európai innovációs eredménytábla: Az innovációs teljesítmény folyamatosan javul az uniós tagállamokban és régiókban; Európai Bizottság; 2021. június 21.
Hungary; European innovation scoreboard, Country Profiles (egy oldalnyi PDF)
Lásd még: Magyarország lemaradt az európai innovációs rangsorban; Portfolio.hu; 2021. június 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Füleken és Losonctamásiban félmillió euró értékű projekt indult

„A füleki és a losonctamási önkormányzat most induló közös projektjének célja a közigazgatás hatékonyabbá tétele Nógrádban. A kísérleti projekt június 17-én, csütörtökön vette kezdetét a Füleki Városi Hivatalban, ahol bemutatták a Losonci járásban dolgozó polgármestereknek, valamint megnyitották a projektirodát.

A Hatékony közigazgatás operációs programnak köszönhetően a két önkormányzat összesen csaknem félmillió euró értékű támogatást kapott.

Két projektiroda létesült, az egyik a Füleki Városi Hivatalban, a másik pedig a Losonctamási Községi Hivatal épületében található. Az összesen kilenc szakember szolgáltatásait az elkövetkezendő 30 hónap alatt 57 község önkormányzata veheti igénybe.

Fülek polgármestere, Agócs Attila tájékoztatása szerint, a projekt három fő irányvonalat jelöl meg. Az első a módszertani kézikönyvek és anyagok biztosítása a járás önkormányzatai számára az építésügyi és az oktatási törvény, valamint a szociális ügyek és az idegenforgalom területén. A tevékenységek következő témaköre az új stratégiai dokumentumok készítése, valamint a már meglévők aktualizálása, mint például község- és városfejlesztési programok, vagy területrendezési tervek.

„Nemsokára új programozási időszak veszi kezdetét az uniós támogatások lehívására, amelyben az előzőekhez képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyes projekteken belüli integrációra. A lényeg tehát az, hogy megtanítsuk együttműködni önkormányzatainkat a közös cél elérésének érdekében” – részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy a pozitív változás már a régióban is észlelhető. „Járásunk északi részén azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzatok igyekeznek összhangba hozni és közösen átgondolni a területrendezési terveiket. Ez nagy előrelépést jelent, mivel eddig a támogatások megszerzésénél és a stratégiai dokumentumok készítésénél mindenki önmagáért harcolt“ – magyarázta Agócs.

Az irodák harmadik tevékenységi területe a községek konkrét beruházási pályázatainak kidolgozásához szükséges segítségnyújtás és tanácsadás. „Tapasztalataink alapján a községek aktívabban részt szeretnének venni az uniós támogatások lehívásában, ezek elkészítése azonban adminisztratív szempontból igényes, amire többnyire nincs szabad munkaerő-kapacitásuk. Reméljük, hogy hasznos segítség leszünk, ami végeredményben az egész régió fejlődését segíti” – nyilatkozta a füleki projektiroda munkatársa, Kovács Tímea.

Hozzátette, hogy előnyben részesítik majd azokat a projekteket, amelyek több község közös kezdeményezése által jönnek létre és a járás fejlődésére nagyobb hatással lesznek. A szervezők példaként több szomszédos község csatornahálózatának kiépítéséről szóló projekt kidolgozását említették.

Az irodák az önkormányzatok számára ingyenes segítségnyújtást terveznek. „Minden a körülményeken és a konkrét projektek igényességén múlik majd. A hatékonyságra, valamint az egyes községek közötti együttműködésre fektetjük a fő hangsúlyt. Amennyiben az egyes projektek csupán egy község fejlesztésére összpontosítanának, fennállna a személyzeti kapacitás gyors kimerítésének veszélye” – tette hozzá a polgármester.

A járás déli része a füleki irodához tartozik majd, az északit pedig a losonctamási iroda segíti. „Községünk partnere és tagja a Javor, valamint a Nógrádi Váralja. Jól ismerjük az egyes önkormányzatokat és problémáikat. Nagyon örülünk, hogy bennünket választottak projektpartnernek” – mondta Mičuda Ján, Losonctamási polgármestere.

A projekt hivatalos megnyitójára a Füleki Városi Hivatalban került sor, ahol azt bemutatták a meghívott polgármestereknek. A többi településvezetőt már előzetesen tájékoztatták az irodák kínálatáról. „Túl vagyunk az első tárgyalásokon, a községek koordinációján a kötelező óvodalátogatás, valamint a Helyi polgárőrség program (MOPS) projektek folytatása tekintetében” – zárta szavait a polgármester.”

Forrás:
Füleken és Losonctamásiban félmillió euró értékű projekt indult; Felvidék.ma; 2021. június 21.

Digitalizálják a közlekedési vizsgáztatást

„A közlekedési vizsgáztatásban 2022 tavaszától egységes és központosított elektronikus rendszer működik majd – jelentette be Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára hétfőn a közlekedési vizsgáztatás digitalizálását célzó Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása (KEVIFEL) projekt sajtótájékoztatóval egybekötött nyitórendezvényén, Budapesten.

Elmondta, hogy a KEVIFEL projektgazdája az ITM, a fejlesztés teljes egészében az Európai Unió vissza nem térítendő 1,8 milliárd forint támogatásában valósul meg a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) konzorciumában.

Mosóczi László hangsúlyozta: a közigazgatási, hatósági folyamatok ügyfélbarát korszerűsítésének fő útja a digitalizáció, az ügyintézés elektronikus útra terelése pedig kényelmesebbé, gyorsabbá, egyszerűbbé teszi az ügyintézést, csökkenti az adminisztrációs terheket.

A teljes körű elektronikus ügyintézés egyszerűsíti a jogosítvány megszerzésének menetét is, a jövőben a gépjárművezetői vizsgára jelentkezést ügyfélkapun keresztül indíthatják el, ahol az autósiskolát is megjelölhetik. A későbbiekben a képzőszerveken keresztül a vizsga helyszínét, időpontját is ki lehet majd választani.

Magyarországon évente jóval több mint félmillió közlekedési vizsgaeseményt regisztrálnak, a közútiakból 550-600 ezer zajlik, közülük közel 400 ezer vizsga a B-típusú jogosítvány megszerzéséhez köthető, 60-70 ezer alkalommal már dolgozó vagy leendő hivatásos járművezetők tesznek közlekedési vizsgát, frissítik fel ismereteiket. Emellett évente több ezren szerzik meg a kedvtelési célú hajózáshoz, vitorlázáshoz szükséges engedélyt, és az idén januártól a nem játéknak minősülő drónok használata is képzéshez és vizsgához kötött – ismertette az államtitkár.

Elmondta, hogy az új rendszerbe komplett vizsgaanyag is bekerül, és lehetővé válik az elektronikus fizetés. Ezen felül, egy másik projektben megvalósuló fejlesztéssel a vizsgázók mindenütt egységesen magas színvonalú informatikai eszközöket használhatnak az elméleti vizsgákon. A Közlekedési és Alkalmassági Vizsgaközpont (KAV) minden telephelyén megújítja eszközparkját 2021 végéig.

Mosóczi László szólt arról, hogy a vizsgabiztosok a vizsgáztatás jelenleg még papíralapú dokumentumait is közvetlenül az online központi rendszerbe töltik majd fel. Új tableteket kapnak, amelyekkel a gyakorlati vizsgán az autóban ülve folyamatosan rögzítik a vizsgafeladatok teljesítését, így nem lesz szükség utólagos adminisztrációra, lényegében azonnal megtörténik a kiértékelés, átláthatóbbá válnak a folyamatok.

A KEVIFEL-projekt részeként egy weboldal is készül, amely a járművek műszaki vizsgálatainak adatairól hiteles adatbázisokon alapuló tájékoztatást nyújt a gépkocsivásárlást és -értékesítést tervezők számára. Az adatlekérdezést az ÚtON mobilapplikáció továbbfejlesztett verziója is segíti majd – mondta az ITM államtitkára.”

Forrás:
Digitalizálják a közlekedési vizsgáztatást; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 21.

Ötmillió megtekintés felett a munka.hu oldal

„Már több mint 5 milliószor jutottak a munkaerőpiaccal kapcsolatos hasznos információkhoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavaly áprilisban megújult hivatalos honlapjára kattintó vállalkozók és magánszemélyek – nyilatkozta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a munka.hu weboldalon jelenleg is közel hétezer állásajánlatot és összesen mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázati lehetőséget érhetnek el az érdeklődők.

A honlap folyamatosan frissülő információkkal látja el a magyar munkaerőpiac szereplőit, naprakész tájékoztatást nyújt többek között a foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről, támogatásokról és az igényelhető ellátásokról is. Kialakításánál fontos szempont volt, hogy tartalmában, kinézetében és használhatóságában egyaránt megfeleljen a kor elvárásainak, létrehozói átláthatóságra, egyszerűségre és közérthetőségre törekedtek. A portál célja nem pusztán az információk közzététele, hanem azok minél hatékonyabb átadása, eljuttatása a munkaerőpiac szereplőihez. A szakminisztérium az itt megosztott tartalmakkal is a munkaalapú társadalom kiépítését, megerősítését támogatja, a látogatottsági adatok szerint sikerrel.

Az új oldal nemcsak asztali számítógépről, hanem mobilról és tabletről is felhasználóbarát módon érhető el, könnyű olvashatóság és egyszerű navigáció jellemzi. A honlapon részletesen megismerhetők a támogatási eszközök, az igénylésükhöz szükséges tájékoztatók, űrlapok. Önálló menüpontban böngészhetők a hazai munkaerőpiacot részletesen bemutató statisztikák, elemzések. A felhasználókat számos további eszköz segíti, ilyen például a térképes kereső az illetékes foglalkoztatási osztály megtalálásához, vagy az álláskeresési járadék várható összegét kiszámoló kalkulátor.

Bodó Sándor elmondta: „A Foglalkoztatási portál forgalma az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásának köszönhetően jócskán megugrott. A júniusban indult program több mint félmillió kattintást, az összes látogatás tizedét hozta a felületre. A részleteket ismertető aloldal néhány hét alatt a portál második legkeresettebb eleme lett, egyedül a nyitóoldalon jártak többen. Az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásában főként a kereskedelemben, turizmus-vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban vagy szabadidő ágazatokban dolgozók részesülhetnek, akik alkalmazott híján nem juthattak ágazati bértámogatáshoz. A népszerű programban elérhető 219 ezer forintos egyszeri támogatásra már mintegy 30 ezren nyújtottak be igénylést összesen több mint 6 milliárd forint értékben.””

Forrás:
Ötmillió megtekintés felett a munka.hu oldal; Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); 2021. június 27.

Informatika, távközlés, technika

Indul a mindenki számára ingyenes Digitális Agrárakadémia

„Nyár végén új tananyagokkal indul a mindenki számára ingyenesen elérhető Digitális Agrárakadémia, mert a Digitális Jólét Program (DJP), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Széchenyi István Egyetem (SZE) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) a Digitális Agrárakadémia (DAA) hosszú távú fejlesztésének konzorciumi irányításáról írt alá megállapodást június második felében Gödöllőn – közölte lapunkkal a MATE.

A DJP keretében, a Digitális Agrár Stratégiáról – szóló 2019-es – kormányhatározat alapján létrehozott Digitális Agrárakadémia célja a mezőgazdaságot érintő digitális kompetencia növelése, a precíziós gépek minél széleskörűbb megismertetése, és a digitális megoldások alkalmazásának ismeretterjesztése az agráriumban, határon innen és túl. A Digitális Agrárakadémia nyújtotta korszerű ismeretekkel nemcsak az ágazatot terhelő munkaerőhiány mérsékelhető, hanem a digitális technológiák használatával a termelési és üzemszintű hatékonyság is növelhető.

Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a megállapodás aláírásakor kiemelte: a digitalizáció az élet minden területén egyre meghatározóbb szerepet tölt be, az informatika egyre dinamikusabb fejlődésével pedig a magyar agrárágazatnak is lépést kell tartani.

„Az agrárium is egyre inkább személyzet-intenzív műfaj, azaz a versenyképességét alapvetően határozza meg, hogy milyen digitális kompetenciákkal rendelkeznek az eszköz használó agrárius szakemberek” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a 2015-ben elindított Digitális Jólét Program célja mindig is az volt, hogy a különböző ágazatokat és az azokban dolgozókat felkészítse a digitális átalakulásra.

A szakmai vezető szerint éppen ezt az általános kompetenciafejlesztést és felkészítést szolgálja a Digitális Agrárakadémia is. A kompetenciafejlesztés maradéktalanul az egyetemekkel való közös együttműködés keretében valósulhat meg, ezért április 1-én a DJP megállapodást kötött a három modellváltó egyetemmel (MATE, SZE, ÁTE) a DAA fejlesztésének közös konzorciumi irányításáról.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte: a MATE létrehozásának céljai között szerepel a gazdaság szereplőivel való élő kapcsolat megerősítése, valamint a digitális megoldások fejlesztésében és elterjesztésében való meghatározó részvétel is. A DAA pedig mindkét célt közvetlenül támogatja.

A DAA keretében elkészült tananyagok és tudásbázis szabadon hozzáférhetők a hazai gazdatársadalomnak, ezzel is segítve az új technológiák, a digitális megoldások alkalmazását, az ágazat hatékonyságának növekedését. „A MATE célja, hogy a régió legerősebb, legvonzóbb agrár-fókuszú egyetemévé váljon, ezért a digitalizáció területén is vezető szerepet kívánunk betölteni” – mondta a rektor.

Földesi Péter, az SZE rektora megjegyezte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020-2027-ig biztosít forrást a feladatok végrehajtására, ami rendkívül nagy biztonságot jelent a projekt megvalósítása szempontjából. Kovács Zsolt, az SZE kancellárja aláhúzta: „büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki tudományok és a digitalizáció terén. A világban jelenleg zajló technológiai forradalom az agráriumot is áthatja. Az általunk nyújtott innovatív megoldások nagymértékben hozzájárulnak a stratégiai fontosságú agrár- és élelmiszeripar fejlődéséhez, ami a modern Magyarország alapját képezi”.

Sótonyi Péter, az ÁTE rektora többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy elsők között felismerték a digitalizáció adta lehetőségeket és több, mint egy éve létre hozták az Állatorvostudományi Egyetemen a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézetet (DÉOKFII). Az intézet az állatorvosi közegészségügyhöz kötődően biztosítja az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek gyakorlati támogatását, digitalizációs lehetőségeinek fejlesztését, és megteremti az élelmiszerlánc szemléletű, digitális technológián alapuló́ komplex tananyagfejlesztést, elsősorban az állategészségügy, a takarmányozástan, a méhegészségügy, az élelmiszerlánc nyomon követés témaköreiben.

Mindezek nemcsak a közvetlenül mezőgazdasággal foglalkozók számára lesznek érdekesek, hanem az állattenyésztés modulban az állatorvosoknak is releváns információkkal szolgál. Szándékaik szerint a Digitális Agrárakadémia nagyon fontos tudásátadási és együttműködési csatorna lesz, melynek segítségével még pontosabban feltérképezhetik az agrár szakemberek, vállalkozók elvárásait, hiszen az összes szereplő közös munkája hozhat csak nemzetközileg is elismerésre méltó sikert, hosszútávú versenyképességet.

Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a DAA részleteit ismertetve közölte: a portál és tananyagok, a tudásbázis előkészítése hamarosan befejeződik, amelyek a nyár végére már mindenki számára ingyenesen elérhetőek lesznek. A DAA portálján megtalálható lesz a bemutató gazdaságok adatbázisa és a témához kapcsolódó események is.

A DAA azonban nemcsak a hazai agrárágazat számára készül, hanem határon átívelő ágazati szereplők számára is, ezért a tananyagok a Kárpát-medencei igényeknek is megfelelnek majd. Hozzátette: az előttünk álló esztendőkben a portált további funkciókkal is ki fogjuk egészíteni, egyfajta precíziós tudásbázissá fogjuk fejleszteni videókkal, hírekkel és egyéb információkkal – tájékoztatott az ügyvezető…”

Forrás:
Indul a mindenki számára ingyenes Digitális Agrárakadémia; Agró Napló; 2021. június 24.

Együttműködési megállapodást a MATE és a NAVÜ között a magyar agrárium adatalapú fejlesztéséért, az adatvezérelt agrárágazati irányításért

„…Az adatalapú fejlesztéséért kötött együttműködési megállapodást a MATE és a NAVÜ

A magyar agrárium adatalapú fejlesztése, az adatvezérelt agrárágazati irányítás a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) kötött június második felében – tájékoztatta lapunkat a MATE.

A megállapodás célja a magyar agrárium fejlesztése, aminek segítségével megvalósulhat az összekapcsolt, személyre szabott és adatvezérelt agrárágazati irányítás.

Az eseményen Gál András Levente úgy fogalmazott: a Digitális Jólét Program (DJP) az elmúlt időszakban már eredményes együttműködést valósított meg a MATE jogelőd intézményével, a Szent István Egyetemmel (SZIE), a kormány által 2019-ben elfogadott Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgozása, annak végrehajtása, valamint Kárpát-medencei és nemzetközi kiterjesztése kapcsán.

„Nincs ma olyan ágazat, aminek a működését ne kellene újragondolni digitális dimenzióból. Kiemelt célunk tehát az agrárszektor adatalapú fejlesztése, az adattudatosság ösztönzése a szektorban. A NAVÜ szerepe és feladata, hogy kialakítsa az agráriumon belül is azokat a piaci sztenderdeket, amelyek lehetővé teszik az egészséges, szabályos és arányos működést a digitális szolgáltatások terén” – emelte ki Gál András Levente.

„Ma az egész mezőgazdaság – a világban, de Magyarországon is – arról szól, hogyan lehet minél több adatot összegyűjteni, és ezeket szintetizálva egy olyan tudásra szert tenni, amely segít abban, hogy a mezőgazdaság valóban csúcstechnológiai ágazattá válhasson. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel kötött megállapodás eredményeként összefogjuk azt a tudást és szakismeretet, amely a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen rendszerszinten is rendelkezésre áll. Az így létrehozott tudásbázist a hazai mezőgazdaság fejlesztésének szolgálatába kívánjuk vonni” – mondta az eseményen Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

A megállapodás értelmében a felek többek között vállalják, hogy együttműködnek az adatgazdaság beindításának támogatásában és a digitális agrármegoldások innovációs és módszertani tudásbázisának kialakításában, az egyetem működéséhez, tevékenységeihez szükséges közadatok elérésének biztosításában. A MATE és a NAVÜ vezetői ezeken túl együttműködnek élelmiszerlánc- és adatbiztonsági kérdésekben, és az úgynevezett Agrár Adat Keretrendszer, a teljes agrár termelő oldal lefedését lehetővé tevő felhő alapú információs platform létrehozásában is.

A dokumentumot Gyuricza Csaba, a MATE rektora és Gál András Levente, a NAVÜ vezetője, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai irányítója írta alá a MATE gödöllői, Szent István Campusán – tartalmazza a felsőoktatási intézmény közleménye”

Forrás:
Indul a mindenki számára ingyenes Digitális Agrárakadémia; Agró Napló; 2021. június 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A magyar nyelv védelmének érdekében megkezdi munkáját a Digitális Kazinczy Műhely

„ A magyar nyelv védelmének érdekében megkezdi munkáját a Digitális Kazinczy Műhely a Digitális Jólét Program, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem összefogásában.

A Digitális Kazinczy Műhely tevékenységi köre igen sokrétű, a közgyűjteményektől az applikációfejlesztéseken át az emberi erőforrásokig terjed – foglalta össze Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a hétfői online sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a munkához két programmal szeretnének csatlakozni, a Digitális Comenius Programmal, emellett nemcsak anyagi és egyéb eszközökkel támogatják a Digitális Kazinczy Műhelyt, hanem a Mesterséges Intelligencia Koalíció támogatásával a nyelvművelést is bevonják.

Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a tömegkommunikáció és az óriási információáradat mindennapi életünk részévé vált, de az anyagok nagy része nem magyar nyelvű. Hozzátette, hogy a magyar nyelv veszélyben van, egyre kevesebb magyar szó van használatban, de az a cél, hogy a mesterséges intelligencia eszközeivel gazdagítsák a magyar nyelvet, többek között figyelemfelhívó tartalmak létrehozásával, érdemi kutatások eredményeivel.

Aki nem tud angolul, az az informatikában nem boldogul – mutatott rá Jobbágy László, hozzátéve: sok olyan technológiával, digitalizációval kapcsolatos témakör van, ahol a szaknyelv az angol, ezért nagyon kell igyekezni, ha azt szeretnénk, hogy a magyar nyelv mindenre területre kiterjedő nyelvként tudjon működni.

A Magyar Nyelv Múzeumában hétfőn nyíló új állandó Kazinczy-kiállításra hívta fel a figyelmet Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Kiemelte: a múzeumot és a kertet a magyar nyelv zarándokhelyévé szeretnék fejleszteni.

Hauser Zoltán, a Tokaj-Hegyalja Egyetem szakmai előkészítő bizottságának elnöke arról szólt, hogy az egyetem kifejezetten készül arra a térségfejlesztő küldetésre, amelybe integrálni szeretné az „intellektuális erőtereket” is. A Digitális Jólét Program pedig nem csupán erőtér, hanem katalizátor is, olyan teljesítményeket, lehetőségeket indít el, amely az egyetem számára gyümölcsöző jövőképet vázol fel – fűzte hozzá.

Anyanyelvünk megőrzése és fejlesztése úgy biztosítható, ha elkészülnek azok a nyelvtechnológiai megoldások, amelyek a mesterségesintelligencia-alapú rendszerek működéséhez szükségesek – közölte Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. Hozzátette: a Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik kiemelt célja a magyar nyelvet felkészíteni az MI korszakra, ami egy nemzeti összefogást igénylő feladat. ”

Forrás:
A magyar nyelv védelmének érdekében megkezdi munkáját a Digitális Kazinczy Műhely; Infostart / MTI; 2021. június 21.
Lásd még: „Szokott ösvényen szokatlanul” – Új állandó Kazinczy-kiállítás A Magyar Nyelv Múzeumában és megkezdi munkáját a Digitális Kazinczy Műhely; Magyar Múzeumok Online

A Digitális Jólét Program első alkalommal rendezte meg a Kézai Simon Program Szakmai Napot

„A Digitális Jólét Program első alkalommal rendezte meg a Kézai Simon Program Szakmai Napot. Az eseményen köszöntőt mondott dr. Navracsics Tibor, Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém nyertes pályázati programja megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztos, Schanda Tamás miniszterhelyettes (Innovációs és Technológiai Minisztérium), dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium), dr. Gál András Levente szakmai vezető (Digitális Jólét Program) és Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester (Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata).

A Kézai Simon Program 2020. december 9-én indult útjára egy új országos közösségi mozgalomként. A program célja megőrizni a főként 1990 előtt analóg technikával készült fotókon rögzített, pótolhatatlan családi emlékeket és a hozzájuk tartozó, lassan feledésbe merülő családi történeteket. „A Kézai Simon Program arra ad lehetőséget, hogy olyan személyes átéléssel ismerjük meg közös történetünket, ahogy azt a történelemkönyv lapjai soha nem tudnák átadni. Minden egyes személyes, családi emlék egy-egy darabkája a közös emlékezetnek, s ezen mozaik darabkákból áll össze mindaz, amit magyar történelemnek hívunk” – mondta Schanda Tamás miniszterhelyettes.

„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Digitális Jólét Program (DJP) segítségével azért hozta létre a Kézai Simon Programot, hogy a történelmi örökségünket, a személyes, családi múltunkat biztonságban őrizhessük meg.” – hangsúlyozta előadásában Dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár.

A Program névadója a XIII. századi Magyarország leghíresebb krónikása Kézai Simon, aki legfőbb művével, a Gesta Hungarorummal, megalkotta a magyarok krónikáját. A Program az ő történelmi munkássága jegyében indult el azzal a feladattal, hogy létrejöjjön egy platform a családok digitális krónikáinak. A kezdeményezés segíti a tradíciók beépülését nemzeti kultúránk örökségébe, a kollektív emlékezetünkbe, támogatva a nemzettörténeti elemzéseket és kutatásokat.

Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos szerint a Kézai Simon Program azt a reményt adja nekünk, hogy a térségben lévő fényképek, közgyűjtemények, magángyűjtemények összegyűjtésével és digitalizálásával közelebb kerülünk az elmúlt évszázadok közösségeihez, ezzel hozzájárulunk a mostani vagy a jövőbeni közösségek erősödéséhez is.

„A Kézai Simon Program egyik célja, hogy egyes korosztályok hagyatékát – amennyire lehet – rögzíteni tudjuk és kereshetővé tegyük azt. Látjuk, hogy a mesterséges intelligencia (MI) rendkívüli módon fejlődik. Bízunk abban, hogy az évtized végére – a Kézai Simon Program keretében – már egy olyan szolgáltatást is tudunk kínálni, hogy azon fényképeket, melyek történeti hátterét és az azon szereplő személyek kilétét nem ismerjük, az MI segítségével meg tudjuk fejteni.” – emelte ki köszöntőjében Dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője.

A Program minden állampolgár számára lehetőséget nyújt a papíralapú, illetve analóg formában megtalálható családi fényképek és dokumentumok digitalizálására, valamint azok tárolására 100 kép erejéig. Egyszerű regisztráció után a fotók önálló digitalizálása a Kézai Simon Program elnevezésű – Android és iOS operációs rendszerre egyaránt letölthető – ingyenes applikáció segítségével végezhető el, illetve a szkennelt képek számítógépről feltölthetőek a kezai.hu weboldalon is. Azon szépkorú felhasználóknak, akik a regisztrációt nem tudják önállóan elvégezni a Digitális Jólét Program Hálózat Pontjain dolgozó Mentorok segítenek a Programhoz történő csatlakozásban.”

Forrás:
A Digitális Jólét Program első alkalommal rendezte meg a Kézai Simon Program Szakmai Napot; Digitális Jólét Program (DJP); 2021. június 25.

Szakirodalom

Tovább élesedik a versenyjogi fellépés a technológiai óriásokkal szemben

„Van olyan álláspont, miszerint a versenyjogi szakma számára a 2010-es évek egyfajta tanulóévek voltak az online piacok működését illetően. A technológiai fejlődés, a digitalizáció számos szegmensben modellváltást idézett elő, amelyeket a technológiai vállalkozások rendkívül hatékonyan használtak ki. A jogérvényesítés és szabályozás nem tudott lépést tartani a rendkívüli piaci koncentráció kialakulásával. Alapvető kérdések merültek fel, mivel sok esetben a kárelméletek csupán holisztikus megközelítésben voltak megállapíthatók, így esetenként olyan versenyjogi fogalmakon túli szempontok integrálására is szükség volt, mint a személy döntési autonómiája, vagy privát szférájának védelme. Mi a versenypolitika végső célja? A szakma így jobbára csak követte, sőt egyes összefonódások engedélyezésével szinte asszisztált ahhoz, hogy a digitalizáció következtében fokozatosan átalakultak bizonyos gazdasági és társadalmi tereink, amelyhez kapcsolódó ökoszisztémát a technológiai óriások kontrollálják. Sokak számára a demokratikus nyilvánosság kereteinek gyökeres átalakulása teszi leginkább érzékelhetővé a folyamatot. Napjainkban – a felpörgetett versenyfelügyeleti eljárások mellett – jogalkotási reform is zajlik az Atlanti-óceán mindkét partján. Jelen blogbejegyzésben csokorba szedjük a legújabb fejleményeket.
A kérdés csupán annyi, hogy elvesztegettük-e az évtizedet, vagy megtanultuk a leckét?

Az európai uniós jogalkotási folyamatokat – a téma iránt érdeklők számára – bizonyára nem kell részletezni. A hivatalban lévő Európai Bizottságnak kezdettől fogva kiemelt prioritás volt Európa felkészítése a digitális kor kihívásaira. Az egészséges digitális ökoszisztéma kialakítása, valamint a nagy kapuőr funkciót betöltő platformokkal szembeni fellépés érdekében az Európai Unió a szabályozás mellett kötelezte el magát. A megtámadható és méltányos piacokról szóló jogszabály (DMA) elsősorban a piaci struktúrára helyezi a hangsúlyt, míg a digitális szolgáltatások egységes piacáról szóló jogi aktus (DSA) az online platformok felelősségi kérdéseit határozza meg. A folyamatban lévő jogalkotás tehát egyszerre célozza a szabályozás eszközével a strukturális és a viselkedési típusú előírásokat az online térben. A DMA kiegészíti a jelenleg is érvényben lévő versenyjogi szabályokat, azonban lényeges különbség, hogy a hatályos szabályokkal szemben, amelyek a már létrejött erőfölényes pozíció következtében felmerült károkat utólag igyekeznek kezelni, a rendelettervezet ex ante eszközökkel a versengő piaci struktúra fenntartását tűzi ki célul. A DSA pedig az online platformok felelősségének meghatározásával viselkedési típusú kötelezettségeket ró a piaci szereplőkre. Szintén klasszikus antitröszt beavatkozási lehetőség, ugyanakkor itt az egyes speciális ágazati szabályokhoz képest a DSA általános szabályozási formában teszi ugyanezt.

További érdekes adalék (és feltételezhetően kevésbé ismert vonulata) az európai hozzáállásbeli változásnak a német szabályozás.
A közelmúltban történt ugyanis a német versenytörvény tizedik átfogó módosítása („GWB Digitalisation Act”), amely 2021. január 20. napján lépett hatályba. A módosítás célja az erőfölénnyel való visszaélés elleni hatékonyabb fellépés, de változtak a fúziós szabályok, szigorították a bírságkiszabás módját és fokozták a versenyjogi eljárások hatékonyságát is a német rezsimben. A törvénymódosítást követően a Bundeskartellamt sorozatosan indította eljárásait a technológiai vállalatokkal szemben: először a Facebook ellen indított, erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatti eljárást terjesztette ki az új szabályok alapján, majd 2021. május 18-án az Amazonnal, illetve május 25-én a Google-lel szemben indított erőfölényes ügyet. Ezek az eljárások azért is érdekesek, mert a német jogérvényesítés sokszor jelöli ki az irányt az európai társhatóságok számára. Megjegyzendő, hogy a Gazdasági Versenyhivatal június 8-án indított vizsgálatot, hogy a Google visszaélt-e gazdasági erőfölénnyel a dalszövegkártya alkalmazásával.

Az pedig már merőben szokatlan jelenség, hogy az Egyesült Államokban is beindult a jogalkotási gőzhenger.
Az USA hagyományosan a hatékony jogérvényesítésben látja a megoldást, ezért is meglepő, „elsöprő jelentőségűnek” titulált a versenyjogi reform kezdeményezése. A „2021. évi versenyjogi és antitröszt szabályok jogérvényesítésének hatékonyságának reformjáról” szóló javaslat jelentőségét mutatja, hogy az USA-ban évtizedek óta nem volt hasonló mérvű törvénymódosítás föderális szinten. Amennyiben elfogadják az öt jogszabály módosításából álló, kétpárti támogatást élvező javaslatot, akkor alapjaiban változik meg a jogérvényesítő hatóságok mozgástere, illetve a jogszabályi környezet a Big Tech vállalatok számára. Leginkább hangsúlyos változás, hogy az összefonódásokat szabályozó Clayton Act alapján nemcsak azokat a fúziókat tilthatják meg, amelyek „lényegesen” csökkentik a piacon a versenyt, vagy „monopólium kialakulásához járulhatnak hozzá”, hanem a beavatkozás szintje a verseny „tényleges csökkenésének észlelhető kockázata”, amely esetben a „tényleges” az „bármi, ami a triviális szintnél több”. A javaslat továbbá érdemben megerősíti a jogérvényesítő hatóságokat nemcsak a költségvetési támogatásuk drasztikus megemelésével, de a kiszabható bírságösszegek lényeges megemelésével is.

Figyelemre méltó továbbá, hogy a 32 éves Lina Khant, előbb a Federal Trade Commission (FTC) tagjává, majd az elnökévé nevezték ki!

Ő az, aki joghallhatóként írt és vonatkoztatási ponttá vált Amazon antitrust paradox című munkájával vívta ki magának a szakmai elismerést és mutatott rá, hogy az USA-ban irányadó chicagói versenypolitikai iskola szemlélete túlságosan az alacsony árakra koncentrál és így elégtelen a technológiai vállaltok esetében a piaci erő kordában tartására. Lina Khan most minden eszközt megkap a küzdelméhez. Úgy tűnik, hogy az EU és az USA között egyetértés van a Big Tech vállalatokkal szembeni fellépés kapcsán, de mintha ismét az USA tenné meg a határozottabb lépéseket.”

Forrás:
Tovább élesedik a versenyjogi fellépés a technológiai óriásokkal szemben; Pünkösty András; ludovika.hu, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet; 2021. június 25.

Törvények, rendeletek

dr. Zöld-Nagy Viktóriát az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki

„3/2021. (VI. 22.) ME határozat
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára dr. Zöld-Nagy Viktóriát – 2021. június 21-ei hatállyal – az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárává kinevezem.”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 117. szám; 2021. június 22.; 4940. o. (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Zöld-Nagy Viktória 2010-2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára volt, majd ugyanezt a posztot töltötte be 2015 után a Miniszterelnökségen. Mostani kinevezését megelőzően az Érdi Járási Hivatal hivatalvezetője volt.

34/2021. (VI. 24.) ME határozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökének kinevezéséről

„A 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 34. §-ában meghatározott jogkörömben eljárva Vartus Gergelyt, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz monitoring bizottsága elnökévé – 2021. június 30-i hatállyal – kinevezem…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 119. szám; 2021. június 24.; 5099. o. (PDF)
Lásd még: „A versenyképesség növelésének egyik horizontális dimenziója egy olyan működési környezet megteremtése, amelynek kialakítása követi a kor, a technológia és a gazdasági-társadalmi igények fejlődését. Azok az országok és társadalmak képesek lépést tartani a világ fejlődésével, amelyek az élet minden területén tudatosan alkalmazzák a digitális technológiákat és folyamatosan megújítják azokat. A digitális átmenet integrált megközelítést megkívánó domináns célrendszerré vált, amelynek választ kell tudnia adni a jelenlegi és az újonnan felmerülő globális, technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívásokra. A gazdaság és társadalmi versenyképesség megtartása és növelése érdekében Magyarország a 2021-2027 közötti időszakban egy külön – horizontális – operatív program, a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében tervezi végrehajtani ezeket a fejlesztéseket.

A DIMOP Plusz egységes szemléletmód mellett kívánja összehangolni az ágazati szakpolitikai beruházásokat és az innovatív technológiák alkalmazását, hogy egységes szolgáltatási rétegeken keresztül, adatintenzív megközelítésben járuljon hozzá az egyes szakpolitikai feladatok digitalizációs beruházásaihoz és ilyen módon átfogó megoldásokat támogasson, amelyek egy-egy ágazati célkitűzés megvalósulása mellett egységesen támogatják a digitális transzformáció folyamatát.”
Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz); Széchenyi Terv Plusz

7/2021. (VI. 24.) IM utasítás a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 9/2020. (XII. 12.) IM utasítás módosításáról

„…1. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 9/2020. (XII. 12.) IM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszteri biztos felel az Integrált Jogalkotási Rendszer és a Jogi Személyek Egységes Nyilvántartása üzemeltetésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért.”…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Hivatalos Értesítő; 2021. évi 32. szám; 2021. június 24.; 3168. o. (PDF)
A módosítandó utasítás: „(2) A miniszteri biztos felel a jogi személyek nyilvántartási rendszereinek fejlesztéséért, a közhiteles adatbázisok összehangolásáért és a fejlesztésükben való közreműködésért, valamint az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó nyilvántartási és döntéshozatali rendszerek fejlesztésének előkészítéséért, irányításáért és koordinációjáért.”
A kormánybiztos: Németh Balázs Sándor.

A Kormány 1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról
Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 119. szám; 2021. június 24.; 5069-5084. o. (PDF)

2021. évi XCI. törvény a nemzeti adatvagyonról

„Az Országgyűlés felismerve, hogy a korszerű digitális államkormányzás és gazdaság megvalósítása érdekében, amely mesterséges intelligencián és adatelemzésen alapuló technológiák elterjedésével történhet meg, elengedhetetlen egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely hatékonyság, gazdasági növekedés és a nemzeti szuverenitás szempontjait egyaránt érvényesítve képes megvalósítani a nemzeti adatvagyon széles körű hasznosítását, valamint hogy az állampolgárok államba vetett bizalmának további erősítése, valamint a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében az egyes állami szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások fokozott biztonságáról való gondoskodás elengedhetetlen, a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 120. szám; 2021. június 25.; 5296-5301. o. (PDF)

2021. évi XCII. törvény a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról

„E törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 120. szám; 2021. június 25.; 5302-5355. o. (PDF)

2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

„Az Országgyűlés
– Magyarország és a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása, fejlesztése és ezekkel összefüggő érdekeinek érvényesítése,
– az erre hivatott képességek összehangolt és hatékony irányítása és működtetése,
– a 21. századi biztonsági környezet sokrétű és összetett kihívásainak és fenyegetéseinek kezelhetősége,
– a természeti, a civilizációs eseményekkel, továbbá az emberi cselekményeken alapuló fenyegető, ártó, befolyásoló, támadó magatartásokkal szembeni összehangolt felkészülés és védekezés, valamint
– a válságkezelés és a különleges jogrend idejével összefüggő feladatok átfogó megközelítésének erősítése érdekében, Magyarország Alaptörvényének végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdése, 15. cikk (1) és (2) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése, 53. cikk (1) bekezdése, valamint 54. cikk (8) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:…”

Forrás:
Magyar Közlöny; 2021. évi 120. szám; 2021. június 25.; 5356-5397. o. (PDF)