Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet összefoglalója – áttekintés
A Magyar Közlönyben 2022. augusztus 11-én jelent meg az újonnan létrejött Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet, melyet két, tájékoztatás céljául szolgáló infografika (áttekintés és a részletek bemutatása) formájában dolgoztunk fel ügyfeleink, partnereink, a digitalizáció és az elektronikus közigazgatás iránt érdeklődők számára.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet összefoglalója – áttekintés (PDF)

Készítették az eGov Tanácsadó Kft. munkatársai

2022. augusztus 16.

Jogszabályi háttér:
307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 135. szám; 5760-5763. o. (PDF)

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet összefoglalója – részletek
A Magyar Közlönyben 2022. augusztus 11-én jelent meg az újonnan létrejött Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet, melyet két, tájékoztatás céljául szolgáló infografika (áttekintés és a részletek bemutatása) formájában dolgoztunk fel ügyfeleink, partnereink, a digitalizáció és az elektronikus közigazgatás iránt érdeklődők számára.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. feladatairól szóló kormányrendelet összefoglalója – részletek (PDF)

Készítették az eGov Tanácsadó Kft. munkatársai

2022. augusztus 16.

Jogszabályi háttér:
307/2022. (VIII. 11.) Korm. rendelet a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról, valamint a összehangolt biztosításával összefüggő részletszabályokról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 135. szám; 5760-5763. o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Közbeszerzések: erősödik a miniszteri kontroll

„Bár a 2021–2027-es európai uniós fejlesztési időszak forrásaiból Magyarország még nem jutott pénzhez, a majdani támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletet most módosította a kabinet, még több ellenőrzési jogkört adva a közbeszerzésekért felelős kormánytagnak, azaz Navracsics Tibor területfejlesztési – és egyben az EU-s források felhasználásában illetékes – miniszternek.

A kormány július végén benyújtotta a 2021–2027-es fejlesztési periódusra vonatkozó nyolc operatív programot az Európai Bizottságnak, amelynek öt hónapja van ezek értékelésére. Navracsics Tibor az ennek apropóján tartott sajtótájékoztatón akkor azt mondta, a kormány célja, hogy ez év második felében megszülessen Magyarország és Brüsszel között a partnerségi megállapodás, majd a brüsszeli testület jóváhagyja az operatív programokat, és így megkezdődhessen a források folyósítása. A VG kérdésére, hogy a helyreállítási alaphoz hasonlóan a folyamat során is elképzelhetők-e jogi aggályok Brüsszel részéről, a miniszter július végén azt mondta: az operatív programok kifizetéseihez is kötődnek bizonyos intézményi feltételek, de ezekkel kapcsolatban jelen pillanatban nincs vita.
A Magyar Közlöny legfrissebb számában ugyanakkor több ponton is módosított a kabinet a 2027-ig tartó programozási időszak uniós támogatásainak felhasználási rendjén.

Az nem derül ki a hivatalos lapból, hogy a közbeszerzési ellenőrzéssel kapcsolatos módosításokat tartalmazó jogszabály brüsszeli kérésre született-e. Az a szándék viszont világosan látszik, hogy a kormány további garanciális elemekkel igyekszik biztosítani a kontrollt azon közbeszerzések fölött, amelyek során EU-s pénzt is felhasználnak. Ráadásul az új előírások nemcsak a 2021–2027-es, hanem a 2014–2020-as periódus kifutó programelemeire is vonatkoznak.

A változtatások a dinamikus beszerzési és az előminősítési rendszer ellenőrzéseihez kapcsolódnak.

Előbbi esetén – amelyet a gyakori közbeszerzéseik lebonyolításához hozhatnak létre az ajánlatkérők – utólag nemcsak a szerződéseket, hanem a részvételi jelentkezéseket is ellenőrizni fogja a szakminiszter.

Az előminősítési rendszer esetén pedig már annak létrehozását is ellenőriztetni kell majd a közbeszerzésekért felelős kormánytaggal, aki minden olyan kérelmet megvizsgál, amely az előminősítési listára való felvételre vonatkozik. A rendszerhez tehát csak akkor csatlakozhat valaki, ha az eljárást a miniszter leellenőrizte, és támogató vagy feltétellel támogató tartalmú tanúsítványt állított ki. Az új szabályokat a már megjelent felhívásokban is alkalmazni kell.”

Forrás:
Közbeszerzések: erősödik a miniszteri kontroll; Világgazdaság; 2022. augusztus 17.

Váratlan kormányzati nyilatkozat érkezett – fordulat jöhet a szélenergia szabályozásában

„Több figyelemre méltó bejelentést is tett Palkovics László a török hírügynökségnek adott interjújában, amiről eddig nem számolt be a magyar sajtó. Nyíltan beszélt a hírhedt-híres Bayraktar katonai drónok esetleges beszerzéséről és arról is, hogy Magyarország aktív szereplője lehet annak, hogy a kínai vasúti áruforgalom Törökországon keresztül bonyolódjon le Európa felé, miután az orosz és az ukrán tranzit a háború miatt ellehetetlenült. A legérdekesebb kijelentések mégis az energetika kapcsán hangoztak el: Magyarország 2023 végéig 8 gigawattra növelné a napenergia-kapacitását, és utalás történt arra is, hogy zöld utat kaphatnak a szélenergia-szektorba irányuló befektetések.

A török gyártású pilóta nélküli légi járművek úttörők a védelmi iparban – mondta Palkovics László a török állami Anadolu hírügynökségnek adott interjújában. A technológiai és ipari miniszter hétfőn járt Ankarában munkalátogatáson, és egyebek mellett hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.

Palkovics László a magyar sajtóban eddig nem közölt interjúban arról is beszélt, hogy a védelmi iparban potenciális együttműködés jöhet létre a török katonai drónok kapcsán. Szerinte a Baykar cég által gyártott Bayraktar típusú drónok a riválisokhoz képest megfizethetőbbek, és hatékonyabb technológiával rendelkeznek.

Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nemcsak egy adott termék megvásárlásában gondolkodik, hanem annak magyarországi gyártásának kérdését is kiemelten kezeli.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges magyarországi beszerzésről a honvédelmi tárca illetékessége dönteni. Rámutatott, hogy a török vállalatok számára kitűnő együttműködési lehetőség a zalaegerszegi Zala Zone járműipari tesztközpont. „A közös kutatás-fejlesztési projektek, a közös gyártás, valamint a közös tudományos kutatások mind Magyarország, mind Törökország számára kölcsönös előnyökkel járhatnak” mondta.

Megkezdődhet a Gidrán harcjárművek gyártása Kaposváron

Palkovics László szerint az orosz–ukrán háború egyértelművé tette Európa, kiváltképp Németország védelmi ipari kapacitásának elégtelenségét. A helyzet azonban változik, és ebben fontos szerepe van a kapacitásfejlesztésnek.

Ennek kapcsán kitért rá, hogy Magyarország egy a páncélozott járművek gyártásában az élmezőnybe tartozó török vállalattól védelmi ipari termékeket vásárol.

A megállapodás értelmében a cég a közeljövőben megkezdi a járművek magyarországi gyártását is. Ennek első fázisában a vállalat az összeszerelést, a második fázisában pedig a teljes körű gyártást Magyarországon végzi. A miniszter vélhetően a Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjárművekre utalt, amelyekből először negyven darabot szerelnek készre Kaposváron rádiótechnikai és elektronikai eszközökkel. Később további száz darabhoz helyben gyártanak alkatrészeket.

Robbanás előtt a napenergiatermelés-kapacitás, új fejezet nyílhat a szélenergiában

Az iparminiszter hosszan beszélt energetikai kérdésekről. Szerinte a török cégek hozzájárulhatnak Magyarország energiafelhasználásának átalakításához. Kifejtette, hogy jelenleg Európa energiarendszere földgázközpontú: a villamos energia árát földgázalapú rendszerek alapján állapítják meg, ezen azonban változtatni kell. Ehhez kapcsolódóan több fontos bejelentést is tett.

Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza.

A geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg befektetés.

Mindezeken felül fontos energiaforrásnak számít a hidrogén is, amelynek esetleges jövőbeni felhasználásához európai szintű kooperációra van szükség.

A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében hazánkban ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani. Hogy ebben lesz-e változás, az egyelőre nem ismert, mindenesetre ha valamikor, akkor most feltámadhat itthon a poraiból a szélenergia.

Ukrajna helyett Törökországon keresztül, Magyarországon át érkezhet a kínai áru Európába

Palkovics László az interjúban további lényeges információkat osztott meg a vasúti kereskedelem jövőjéről is. Magyarország, Törökország, Szerbia és Bulgária között egyezség született: a felek célja nagyobb részt szerezni a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalomból. Az orosz–ukrán háború következtében az ukrajnai tranzit beláthatatlan ideig ellehetetlenült, ezért a Kína–Európa vasúti kereskedelem útvonala a jövőben Törökországon keresztül haladhat.

Ehhez a Boszporusz tengerszorosnál épülhet ki vasútvonal, amely Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig vezethet.

A tárcavezető felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kínából induló teherszállító vonatok nem tudják használni az oroszországi és az ukrajnai vasútvonalakat, a közép-ázsiai országok jelentősége nagyban felértékelődött. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagállamai például kulcsszerepet játszhatnak az európai energiaválság megoldásában, is, mivel a türk államokon keresztül vezető kötött pályás folyosót energiaszállításra is igénybe kell venni.

Az Európába irányuló teherszállításnak most a 20 százaléka történik vasúton, az uniós országok ezt az arányt 50 százalékra emelnék. A cél eléréséhez a belföldi és a szomszédos államokkal kapcsolódó vasúti hálózat megerősítése szükséges. Palkovics László erről azt mondta, hogy ezen a téren a magyar, török, bolgár és szerb fél már fontos lépéseket tett.”

Forrás:
Váratlan kormányzati nyilatkozat érkezett – fordulat jöhet a szélenergia szabályozásában; Hecker Flórián; 2022. augusztus 18.

Vitézy Dávid megszólalt, és tiszta vizet öntött a pohárba

„Első alkalommal kommentálta nyilvánosan a közlekedési államtitkár az általa gründolt cég, az NKK elvételét és megszüntetését. Szerinte a történtek rossz fényben jelentek meg a sajtóban. Egyértelművé tette, hogy a Lázár János vezette ÉBM megjelenése ellenére az NKK által vitt feladatok Palkovics László tárcájánál, a TIM-nél maradnak.

A közlekedéspolitika iránt érdeklődők számára a nyár egyik izgalmas történése a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), illetve az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) összecsiszolódása a közlekedésfejlesztés és a közlekedési projektek terén. Nem titok, hogy ebben a folyamatban voltak súrlódások Palkovics László és Lázár János tárcája között.

Ennek talán a legplasztikusabb jele a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NKK) ügye volt: hiába jelent meg a Magyar Közlönyben május végén, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) helyén létrejött új állami tulajdonú társaság a TIM tulajdonosi joggyakorlásába került, a cég fölött július közepére már hivatalosan is az ÉBM állt. Az NKK-t a közlekedéspolitika intézményi portfóliójának legerősebb elemének álmodta meg Vitézy Dávid, akit a május végén megalakult ötödik Orbán-kormányban közlekedési államtitkári pozícióra kérték fel a TIM-en belül. Azzal, hogy ebben a feladatban nem támaszkodhatott az NKK-ra, komoly űr keletkezett az eszköztárában. Éppen ezért különösen fájó lehetett, amikor kiderült, hogy az ÉBM nem tervez hosszú távon az NKK-val, és még az idén felszámolja.

Ez vezetett az NKK bezárásához

Vitézy Dávid eddig nem szólalt meg a sajtóban ebben a témában, azonban a HVG-nek adott interjújában hosszabban elmagyarázta, mi történt a háttérben. Szerinte nem tükrözik a valóságot azok az értelmezések, hogy az NKK azért szűnt meg, mert nincs rá szükség, vagy mert a kormányzaton belül elégedetlenek lettek volna Vitézy teljesítményével.

Egyik sem igaz, bár a sajtóban érthető módon más fénytörést kapott a téma.

Elmondta, hogy az NKK elődjének, a BFK-nak a feladata az elmúlt két évben az volt, hogy Budapesten és az agglomerációban előkészítse a kiemelt vasúti, HÉV- vagy egyéb közlekedési, zöldfelületi beruházásokat. Mivel a mostani ciklus jelenlegi kormányzati hierarchiájában Lázár János alá tartozik az összes állami beruházás Magyarországon, világossá vált, hogy a BFK által vitt beruházások irányítását az ÉBM veszi át. Ez azonban technikailag más modellben indult el: eredetileg nem a cég ment volna át, hanem csak a projektek. Ezért is nevezték át első körben a BFK-t. Csakhogy mindez nehéznek bizonyult a minisztérium számára, így végül a társaság átadásáról született döntés. Vitézy Dávid hangsúlyozta: ettől még az NKK által tervezett feladatok a TIM-ben maradtak, hiszen a közlekedésért felelős minisztert Palkovics Lászlónak hívják.

Mindazokat a feladatokat, amiket az NKK végzett volna el, mi fogjuk ellátni, csak technikailag máshogy. A cél nem változott, csak az eszköz. A ránk bízott feladatok ugyanazok, és ezeket Palkovics Lászlóval karöltve el is végezzük – fogalmazott.

Mi a helyzet a 9 eurós bérlet és a klímabérlet bevezetésével?

Vitézy Dávidot kérdezték a német mintán alapuló, 5 ezer forintos közlekedési bérlet bevezetésének lehetőségéről. Rámutatott, hogy a magánemberek számára továbbra is elérhető a hatósági ársapkás üzemanyag, tehát az a helyzet (az üzemanyagárak elszabadulása – a szerk.), ami miatt ez Németországban felmerült, Magyarországon nem áll fenn. Megjegyezte, hogy sem a csehek, a lengyelek, az osztrákok, a franciák, a Benelux vagy a skandináv országok nem vezettek be a némethez hasonló intézkedést. Ezzel együtt figyelemmel követik a német példát.

A klímabérlet viszont osztrák ötlet, és nem egy olcsó átmeneti megoldás, mint a német.

Magyarországon a tarifastruktúra lényegesen egyszerűbb, mint Ausztriában, hiszen nem vagyunk szövetségi állam, de való igaz, hogy szükséges lenne a MÁV-Start, a Volánbusz, a helyi szolgáltatók jegyrendszereinek egységesítése. Erről régóta szó van, és a kormányzat egyértelmű szándéka is ez.

Ennek nincs közvetlen összefüggése az üzemanyag-ellátási helyzettel vagy a klímaváltozással, bár természetesen mindkét hatás erősíti a közösségi közlekedés fontosságát és az igénybevételének egyszerűsítéséhez fűződő közérdeket. A TIM dolgozik ezen, és a 2023-ban létrejövő országos közlekedésszervező végzi majd el az ezzel kapcsolatos teendőket.

A V-Híd felpörgeti a BuBe építését

Az államtitkár arról is beszélt, hogy sikerült megoldani, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházása haladjon, és ne csússzon ki a hitelszerződésben szereplő határ­időkből.

A kivitelező V-Híd a tervezett határidőnél majd egy évvel korábban, 2023. október helyett már az idén augusztusban átadja a pályát – ideiglenesen, a tehervonatok számára – a Szeged és Röszke közötti szakaszon.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy közbeszerzési ügyekben nem a TIM dönt, minden beruházással kapcsolatos kérdés Lázár János tárcájához tartozik. A TIM a MÁV felügyeletéért és működtetéséért felelős minisztériumként vesz részt ezekben a projektekben.

Lesz-e Vitézy Dávidból főpolgármester?

A HVG szerint sokan a Fidesz 2024-es főpolgármester-jelöltjét látják Vitézy Dávidban. Erre a felvetésre úgy reagált, hogy most nem foglalkozik fővárosi ügyekkel, nem gondolkodik ilyesmin. „Most azon dolgozom, hogy az országos közlekedésszervező létrejöjjön, hogy végre legyen egy olyan applikáció, amin együtt lehet kezelni a MÁV, a GYSEV, a HÉV és a Volán menetrendjét, és egy jegy megvásárlásával le lehessen tudni a fizetést is. A napjaimat most ezek kötik le, és az, hogy a beruházásokhoz az uniós és hazai forrásokat megszerezzük.””

Forrás:
Vitézy Dávid megszólalt, és tiszta vizet öntött a pohárba; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. augusztus 18.

A KSH elnökségével egyeztetett Palkovics László

„Az együttműködési lehetőségekről tartott megbeszélést Palkovics László technológiai és ipari miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöksége. Az egyeztetésen a hivatalos statisztikai adatok fontosságáról, aktuális szakmai kérdésekről, és az idén ősszel induló népszámlálásról is szó esett.

A KSH elnökségével egyeztetett Prof. Dr. Palkovics László technológiai és ipari miniszter. A hivatal részéről Dr. Vukovich Gabriella elnök, Mag Kornélia és Dr. Kincses Áron elnökhelyettesek, valamint Janák Katalin főosztályvezető vett részt a megbeszélésen. Az egyeztetésen elhangzott, hogy a KSH adatokkal és elemzésekkel segíti a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) stratégiájának kialakítását a tárcához tartozó területeken, így az ipar, a munkaerőpiac, az energetika, a közlekedés, valamint a környezetvédelem és körforgásos gazdaság kérdéskörében. A hivatal a mindenkori legjobb statisztikai gyakorlatokat követve innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal áll a felhasználók, köztük a TIM rendelkezésére.

Palkovics László elmondta: „A kormány legfontosabb feladatai közé sorolja a munkahelyek megőrzését és újak létesítését. Központi iparstratégiai cél, hogy Közép-Európában élen járjunk a magas hozzáadott értékű, tiszta technológiák kifejlesztésében és alkalmazásában. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a többi között a védelmi ipari és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó fejlesztésekből is”.

Vukovich Gabriella az idén október 1. és november 28. között zajló népszámlálással kapcsolatban felhívta a figyelmet: „A cenzus eredményei hosszú távon szolgáltatnak meghatározó adatokat a mindenkit érintő fejlesztésekhez, beruházásokhoz. Ez a legnagyobb és a teljes magyar társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtés. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk a népesség nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről, így például az otthonok energetikai jellemzőiről.””

Forrás:
A KSH elnökségével egyeztetett Palkovics László; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2022. augusztus 19.

Kormányváltás nem volt, az állami cégek csatársora mégis átalakult

„A posta és az MVM kivételével gyakorlatilag az összes nagy állami vállalat új menedzsmenttel vág neki az elkövetkező, gazdálkodási szempontból borítékolhatóan nehéz hónapoknak. A VG összegyűjtötte, milyen személyi változások történtek az elmúlt hetekben a nagyobb állami cégeknél.

Magyar Posta Zrt.

A legstabilabbnak mondható társaság a nagy állami vállalatok között: a vezérigazgatót, Schamschula Györgyöt szinte napra pontosan négy éve nevezték ki vezérigazgatónak. Működése alatt a postának sikerült megerősödve kijönnie a koronavírus-járványból, és egy számottevő modernizációs folyamat is elindult a mintegy 27 ezer embert foglalkoztató cégnél: háromkerekű motorokat és e-kerékpárokat kapnak a postások, és új csomagautomaták is munkába állnak. A munkaerő biztosítása viszont folyamatosan ad teendőt a Magyar Postának: a honlapjukon jelenleg is több mint kétszáz kézbesítőt, gépjárművezetőt és küldeményfeldolgozót keresnek.

MVM

Szintén még a kormányváltás előtt, tavaly októberben érkezett az MVM csoporthoz Czepek Gábor. Az új elnök-vezérigazgató a Szerencsejáték Zrt. éléről igazolt a villamos művekhez, amely fennállásának eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe az ukrajnai háború nyomán kirobbant energiaválság következtében. Átalakított rezsicsökkentés, a gáz- és a villamosenergia-ellátás biztosítása, a hazai földgáztermelés növelése – néhány a feladatok közül, amelyekkel a közelgő őszi-téli hónapokban meg kell birkóznia az MVM-nek.

Szerencsejáték Zrt.

Az előző kormányzati ciklusban még a nemzeti vagyon kezeléséért felelt tárca nélküli miniszterként Mager Andrea, akit júniusban nevezett ki a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójának Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Úgy tűnik, a nemzeti lottótársaság vezetői posztja jó ajánlólevélnek számít az állami vállalati szférában, hiszen míg az előbb említett Czepek Gábor az MVM elnök-vezérigazgatója lett, addig Mager Andrea elődje, Bozóky Alex a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatójaként folytatta munkáját. A Szerencsejáték Zrt. elégedett lehet a tavalyi évével, hiszen adózott eredménye meghaladta a 28 milliárd forintot, a közösségi kiadások finanszírozásához pedig rekordmértékben, 131 milliárd forinttal járult hozzá. Emellett a cég elsőként csatlakozott a Magyar Posta közelmúltban indított új postapartneri programjához: a kereskedelmi egységekben 2023 első negyedévéig több mint kétszáz településen válnak elérhetővé a postai szolgáltatások mellett a szerencsejáték-termékek, köztük a kaparós sorsjegyek és a lottók.

Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.

A NÚSZ élére került, már említett Bozóky Alex egy prosperáló céget vehetett át elődjétől, Bartal Tamástól, aki, mint később kiderül, szintén nem maradt munka nélkül. Az állami útdíjfizetési társaságnak az idei az első olyan éve, amikor az autópályamatrica-vásárlások száma meghaladta a járvány előtti utolsó esztendő adatait. Június 30-ig csaknem 7,8 millió e-matrica kelt el, körülbelül 62,7 milliárd forint értékben, ez a darabszám mintegy 6 százalékkal haladja meg 2019 ugyanezen időszakának adatait, ami nagyrészt a külföldi utazók visszatérésének köszönhető.

Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Az új kormányzati struktúrában a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz átkerült Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél a tulajdonosi jogok gyakorlója új igazgatóságot hozott létre e hónapban. A grémiumot az útdíjfizetőtől igazolt Bartal Tamás vezeti, a felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter lett, a vezérigazgatói feladatokat pedig továbbra is Szilvai József Attila látja el. Az új vezetőséget bejelentő közleményében a társaság emlékeztetett: a teljesítménymutatói alapján az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú vállalata látja el a több mint 32 ezer kilométer hosszú állami közúthálózat üzemeltetési és fenntartási feladatait.

MÁV-Volán

Június közepén került a MÁV-Volán csoport élére – mint a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója – Pafféri Zoltán, aki addig a Volánbusz első embere volt. A szakember Homolya Róbertet váltotta a poszton, akit rengeteg kritika ért az európai összevetésben is nagyon magas vontatásienergia-ár miatt. Pafféri szerint a vasút a reneszánszát éli, amit azzal indokolt a Szeged–Röszke közti vasútvonal teherforgalmának újraindulásakor, hogy az Európai Unió 2050-re célul tűzte: a rövid és középtávú árufuvarozásban és személyszállításban 50 százalékkal kell növelni a vasúti és a vízi közlekedés arányát, 60 százalékkal mérsékelve ezzel a károsanyag-kibocsátást.

További személycserék

Szintén a nyár elején a Magyar Export-Import Bank Zrt. élére Jákli Gergely helyett Kisgergely Kornél került, aki jelentős banki és gazdaságpolitikai felső vezetői tapasztalattal rendelkezik, többek között a Magyar Fejlesztési Bank főigazgatói feladatait látta el. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. első embere a távozó Rózsa Zsolt után Lakner Zsuzsa, a Diákhitel Központ Zrt. új vezetője pedig Rákossy Balázs korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lett.”

Forrás:
Kormányváltás nem volt, az állami cégek csatársora mégis átalakult; Helmeczi Zoltán; 2022. augusztus 19.

Sosem látott szigor az uniós pályázatoknál

„A Ginop Plusz beruházási slágerpályázatán minden korábbinál szigorúbb elbírálást tapasztalnak a vállalkozások a módosítási kérelmeket tekintve. Korábban a többség úgy élte meg, hogy csont nélkül átmegy a legtöbb változtatási szándék, ma már viszont sokan ütköznek falakba, ami visszahulló forrásokhoz, azaz a pályázati pénzek egy részének újbóli kiírásához vezethet.

Minden eddiginél szigorúbban bírálják el a módosítási kérelmeket a gazdaságfejlesztési célú uniós vállalati pályázatoknál – értesült a VG.

Megvalósítás mindenáron helyett visszahulló források

A kis- és középvállalkozások első számú fejlesztési forrásának tekinthető Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (Ginop Plusz) kapcsán lapunknak több pályázati projektmenedzser és fejlesztéspolitikai szakértő is arról számolt be a tapasztalatokat összegezve, hogy míg eddig vélhetően a »megvalósítás mindenáron« volt a jelszó, addig most úgy tűnik, hogy »a visszahulló források mindenáron« az új vezérelv.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a céges beruházási pályázatoknál, jellemzően a Ginop Plusz 1.2.1-nél, erősen akadoznak a módosítások. A VG-nek szakértők arról beszéltek: korábban hasonló kiírásnál tízből tízszer átmentek a kérelmek, akkor is, ha a pályázatban szereplő beruházás, fejlesztés, akár beszerzés tárgyán érdemben változtatott a projekt kedvezményezettje, például gépbeszerzés helyett építést preferálva.

Változik a projekt célja?

Most az is fennakadhat a rostán, aki egy gép helyett egy másikat szerezne be a támogatás keretében. A visszautasítás tartalmilag lényegében abból áll, hogy a kérelmezett módosítás a projekt céljával nem egyezik meg, azzal nem egyeztethető össze.

A szigorítás mellett természetesen jó néhány érv szól, de ha ilyen akadályokba ütközik a megvalósítás, az a már előlegként kifizetett pályázati pénzek visszafizetését vonhatja maga után.

Érdemes felidézni, hogy a Ginop Plusz-1.2.1-nél
* 4804 pályázat futott be
* 465 milliárd forint igénnyel, ebből
* 1715 támogatási kérelmet hagyott jóvá az irányítóhatóság,
* 211 milliárd forintot odaítélve számukra.

A 211 milliárdos összeg – átlagosan 123 millió forint nyertes pályázónként – több mint 95 százalékához október végén, november elején előleg formájában hozzá is jutottak a pályázók.

A lapunknak nyilatkozó fejlesztéspolitikai források szerint, ha ennek a hatalmas összegnek az 50-70 százalékát visszaszedné a kiíró a meg nem valósuló pályázatok után, az teljesen új helyzetet teremtene.

Erre pedig minden esély megvan, hiszen a Covid-válság, az orosz–ukrán háború, az utóbbira válaszként adott uniós szankciók ágazatra és cégméretre való tekintet nélkül alaposan megtépázták a reálgazdasági szereplők jelentős részét.

Óriási az igény az energetikai pályázatokra

A termelő-gyártó iparvállalatokat a magas infláció mellett a lassú, akadozó szállítások ütötték meg. Márpedig ebben a bizonytalan, turbulens gazdasági környezetben az is rosszul járt, aki kivárt a megvalósítással, valamint az is, aki belevágott, ám a célzott technológia nem futott be határidőre.

Ugyanis az elnyert forrás elköltésének 60 százalékát egy éven belül kell igazolni, ami a fent említett okok miatt akadályokba ütközhetett.

És ha már szakmai körökben többen megelőlegezték a visszahulló forrásokat, az energiaárak elszabadulása miatt egyre több helyről érdeklődnek energetikai pályázatok iránt, amelyeknek jelen helyzetben lenne létjogosultságuk. Korábban sokan csak legyintettek a tíz esztendő alatt megtérülő napelemre vagy a 15-20 éves távon hasznot hozó hőszigetelési megoldásokra, ám az utóbbi hónapokban nagyot fordult a világ.”

Forrás:
Sosem látott szigor az uniós pályázatoknál; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. augusztus 18.

Már minden nagyobb építkezést felügyelhet az építészeti tervtanács

„ Egy kormányrendelet jelentősen kibővítette a testület hatáskörét.

A kedd este megjelent kormányrendelet jelentősen kibővíti a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartozó Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét – írja a hvg.hu.

Az eddigi jogszabály szerint ez a testület csak a nemzeti emlékhelyekkel, kiemelt műemlékekkel és egyes magasépületekkel foglalkozott, ezentúl viszont véleményezi minden, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás építészeti-műszaki dokumentációját.

Ugyancsak véleményezi az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületek és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületek építészeti-műszaki dokumentációját. A rendelet e része szerdán lép hatályba, és a már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.”

Forrás:
Már minden nagyobb építkezést felügyelhet az építészeti tervtanács; Infostart; 2022. augusztus 17.

Erőt mutatott Palkovics minisztériuma Lázár tárcájával szemben

„Az RRF-pénzek (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz. Szerk.) legfontosabb komponenseinél kapott kizárólagos szakpolitikai irányítást a TIM a kormánytól. Palkovics László tárcája így 1000 milliárd forint értékű uniós fejlesztés szakpolitikájáért felel. Igaz, előbb meg kell állapodni az Európai Bizottsággal Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervéről. Mindenesetre ezzel eldőlhetett, hogy a TIM határozhatja meg egyebek mellett a közlekedési projekteket és azok tartalmát, a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium pedig végrehajtja a terveket.

A Technológiai és Ipari Minisztériumot (TIM) jelölte ki több fontos uniós finanszírozású programterület szakpolitikai felelősének a kormány – derült ki a kedd este megjelent Magyar Közlönyből. A kabinet döntést hozott a Magyarország Helyreállítási és ellenálló képességi tervét (HET) szabályozó kormányrendelet kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosításáról. Ennek értelmében
* a fenntartható zöldközlekedés,
* az energetikai zöldátállás,
* valamint az átállás a körforgásos gazdaságra
nevű programterületnek is a Palkovics László miniszter által vezetett TIM a szakmai felelőse.

Ezek a HET legmarkánsabb komponensei, amelyek mintegy 1000 milliárd forint keretösszegből valósulhatnak meg.

A fenntartható zöldközlekedés önmagában 631 milliárd forint értékben szerepeltet projekteket, az energetikai zöldátállásra 262,49 milliárdot terveztek be, az átállás a körforgásos gazdaságra pedig 103 milliárdos forrást szánnak. Ezek teljesülése ugyanakkor az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokhoz kötött, amelyeket Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezet.
A TIM tervez, az ÉBM végez

A közlekedéspolitika eddig is a TIM portfóliójába tartozott. A kormányalakításkor a tárca egyik nagy igazolása Vitézy Dávid volt, aki közlekedési államtitkári pozíciót kapott. Az viszont, hogy a Helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) kapcsán is kizárólag a TIM kapta meg a szakpolitikai jogosítványokat, hiába tűnik evidenciának, mérföldkő lehet. A közlekedéspolitika keretrendszerére rálátó forrásunk úgy fogalmazott a fejlemény kapcsán, hogy ezzel talán eldőlt, hogy Lázár János Építési és Beruházási Minisztériuma (ÉBM) csak épít, a TIM fogja meghatározni, hogy mit.

Mindez pedig az elmúlt hetek, hónapok történéseit figyelve úgy is értelmezhető, hogy Palkovics László tárcája erőt mutatott Lázár János minisztériumával szemben.

Lázár János házon belülre viszi az állami beruházásokat

A VG még július végén írt arról, hogy az ÉBM lett a Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. (NNK) tulajdonosi jogainak gyakorlóját. Ezzel hivatalossá vált, hogy Lázár János tárcájához került az eddig a TIM-hez tartozó, Vitézy Dávid közlekedési államtitkár irányítása alatt álló cég.

A május végén létrejött NKK – a Budapest Fejlesztési Központ Zrt. jogutódjaként – kiemelt jelentőségű állami társaság: idetartozik a vasúti és HÉV-fejlesztések stratégiai tervezése, a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia (BAVS), az új Duna-híd vagy az 5-ös metró.

Csakhogy az ÉBM úgy határozott, hogy nem tartja meg az NKK-t, hanem az év végéig felszámolja. A feladatait pedig szétosztja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP), valamint a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) között. Azonban ez sem végleges állapot, ugyanis a Telex értesülései szerint az ÉBM felszámolja az alá tartozó nagy állami vállalatok többségét, így a NIF-et, a BMSK-t és a SIP-et is. Az önállóan működő társaságok beszántásának indoka állítólag a párhuzamosságok megszüntetése, valamint az, hogy az önálló építési minisztériummal már nincs rá szükség arra, hogy külön cégeknél legyenek az egyes projektek és feladatkörök.

Tovább erősödik Lázár minisztériuma

Szintén kedden jelent meg egy kormányrendelet, amely jelentősen kiszélesítette az ÉBM által felügyelt Országos Építészeti Tervtanács hatáskörét. A rendeletet már folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell. A testület ezentúl az összes olyan állami magasépítési beruházás építészeti-műszaki dokumentációját is véleményezi, amelyekre vonatkozik az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény – számolt be a hírről a HVG. A tervtanács szintén véleményezi az ötezer négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületek, valamint egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló új építésű lakóépületek építészeti-műszaki dokumentációját. ”

Forrás:
Erőt mutatott Palkovics minisztériuma Lázár tárcájával szemben; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. augusztus 17.

Európai Unió

Jogállamisági kondicionalitási mechanizmus: lejár a határidő és Brüsszel továbbra is elégedetlen a magyar kormányzati válasszal

„Hétfő éjfélkor jár le az egyhónapos határidő a jogállami feltételrendszer keretében kelt legutóbbi brüsszeli levél megválaszolására, de információink szerint a magyar kormánynak további gesztusokat kellene tennie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság szeptemberben ne javasoljon pénzügyi szankciókat a tagállamokból álló tanácsnak.

Augusztus 22-én újabb fontos mérföldkőhöz érkezik a Magyarország ellen április végén indult hivatalos eljárás az uniós pénzügyi érdekeket veszélyeztető jogállamisági aggályok miatt.

A kormánynak legkésőbb hétfő éjfélig kellene eljuttatnia Brüsszelbe válaszait az Európai Bizottság (EB) július 20-án kelt levelére, amelyben a testület egyfelől kevesellte az Orbán-kabinet által eddig kilátásba helyezett korrekciós intézkedéseket, másfelől tájékoztatást nyújtott arról, milyen pénzügyi intézkedéseket, azaz szankciókat tervez javasolni a tagállamok képviselőiből álló tanácsnak.

Ezzel nem győzték meg a bizottságot

Az esetleges pénzügyi szankciók mibenlétéről és mértékéről eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki, de lapunknak nyilatkozó brüsszeli források a fennálló problémák átfogó jellegére, komolyságára és tartósságára való tekintettel „nem jelentéktelen” pénzügyi következményekre számítanak, ha Budapestnek nem sikerül eloszlatnia az EB aggodalmait. Ehhez az általunk megkérdezett források szerint mindenképpen az eddigieket meghaladó intézkedéseket kellene bejelentenie a kormánynak, amelyek kellően garantálják az uniós költségvetési források és pénzügyi érdekek védelmét.

Az Orbán-kormány nyilvánosan eddig két intézkedéscsomagot jelentett be, de az elsőt (egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése, a csalási és korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatának lehetősége, korrupcióellenes munkacsoport létrehozása és a jogalkotásokat megelőzően széles körű társadalmi párbeszéd lefolytatása) Brüsszel nem tartotta elégségesnek, a másodikat pedig – brüsszeli források szerint – túl későn jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter ahhoz, hogy érdemben figyelembe tudja venni a testület.

A Szabad Európa ugyanakkor úgy tudja, hogy az EB előzetes vizsgálódása szerint ezek a második körben bejelentett lépések sem változtattak volna érdemben Brüsszel álláspontján.

Mindebből az is következik, hogy a kormánynak valószínűleg további engedményeket kellene tennie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság előreláthatóan szeptember folyamán (a testületnek elvileg egy hónap áll rendelkezésére) ne kezdeményezze hivatalosan a tanácsnál a Magyarországnak papíron járó uniós kifizetések egy részének felfüggesztését vagy csökkentését, ahogy arról a jogállami feltételrendszerről szóló rendelet rendelkezik.

Folyamatosan akart egyeztetni az EU

Értesülésünk szerint Johannes Hahn költségvetési biztos július 20-án kelt levele óta folyamatosan égtek a vonalak Budapest és Brüsszel között, és az elmúlt hetekben számos szakértői és politikai szintű egyeztetésre került sor. Brüsszelben néhány nappal a határidő letelte előtt mégsem tűntek túl bizakodónak, emlékeztetve ugyanakkor arra, hogy a kormánynak a levél kézbesítése utáni egy-két hétben is lenne még lehetősége a megfelelő kiigazítások bejelentésére.

„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a bizottság által jelzett aggályokat. A levél megfelelő és arányos intézkedéseket vázol fel, amelyeket a bizottság a tanácsnak tervez javasolni az uniós pénzügyi érdekek védelmében. Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye észrevételeit többek között az előirányzott intézkedések arányosságát illetően. A bizottság további korrekciós lépésekre ösztönzi a kormányt” – többek között ez áll abban a lapunk birtokába jutott levélben, amelyben annak bizalmas jellegére hivatkozva meglehetősen szűkszavúan Johannes Hahn tájékoztatta még július 22-én az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak elnökeit.

Az Európai Bizottság április végén nyomta meg a startgombot, amikor írásban tájékoztatta a magyar kormányt az uniós költségvetést a jogállami visszaélésektől megvédeni hivatott mechanizmus megindításáról. A testület a magyar közbeszerzési rendszert jellemző rendszerszintű hiányosságok tartós meglétével, egy átfogó korrupcióellenes keret hiányával és súlyosbító tényezőként a nyomozati és vádhatósági tevékenység függetlenségének korlátaival indokolta a jogállamisági féknek is nevezett mechanizmus aktiválását.

Ide nem kell egyhangú döntés

Megegyezés híján az Európai Bizottság pénzügyi intézkedéseket terjeszthet a tanács elé, amelynek a javaslat kézhezvételétől számított egy hónapon belül a szavazatok minősített többségével döntést kell hoznia. Ez azt jelenti, hogy legalább tizenöt tagállamnak igennel kell szavaznia úgy, hogy az uniós népesség legalább 65 százalékát lefedjék.

Kivételes esetben a döntés meghozatalára adott határidő akár két hónappal is meghosszabbítható.

Megfigyelők szerint a magyar kormánynak minden oka megvan arra, hogy a folyamat ne jusson el a pénzügyi szankciók kezdeményezéséig. Ha ez mégis bekövetkezik, Magyarország valószínűleg keresztet vethet a helyreállítási pénzek idei jóváhagyására, hiszen utóbbit részben a folyamatban lévő eljáráshoz hasonló problémák blokkolják. Bár a két dosszié jogilag külön vágányon fut, politikailag egyértelmű az összefüggés közöttük – mutatnak rá EU-források.

A Szabad Európának nyilatkozó, nevük mellőzését kérő brüsszeli források remélik, hogy „a karambol még megelőzhető”. „Senki nem akarja megbüntetni Magyarországot. Az uniónak így is van már éppen elég problémája” – szögezte le egy EU-diplomata.”

Forrás:
Hétfőn lejár a brüsszeli határidő: a kormánynak többet kellene tennie; Gyévai Zoltán; Szabad Európa; 2022. augusztus 19.

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális útlevelet tesztel Finnország

„ Digitális útlevelet tesztel az ország: a mobilalkalmazásban ott lesz minden okmány másolata.

Az utazók előzetesen eljuttathatják okmányaik digitális változatát a határokra az újfajta technológia segítségével: a Helsingin Sanomat finn lap szerint az Európai Bizottság 2021 végén vetette fel, hogy a finnek pilot program keretében tesztelhetnék ezt a megoldást.

„Jelenleg finanszírozási pályázatot készítünk elő a bizottság számára. A pályázatot augusztus végéig kell benyújtani, ezt követően dől el, hogy a projekt megvalósul-e” – mondta a Euronewsnak Mikko Väisänen a finn határőrség képviseletében.

Az egész unióban ez jön majd

A bizottság több uniós tagállamot is arra biztatott, hogy tegye próbára a digitális okmányokat – a végső cél az, hogy az így gyűjtött tapasztalatok segítségével az Európai Unió teljes területén szükségtelenné váljon az, hogy papírokat tartsunk magunknál, mikor nyaralni indulunk.

A teljes körű finn kísérlet elindítása a fent említett pályázat és annak eredménye miatt egyelőre még kétséges, ezért lehetséges, hogy a digitális dokumentumok első bevetésére a Finnországból Horvátországba légi úton érkezőknélkerül sor. Egyes utazókat arra kérnek majd fel, hogy töltsék le az applikációt telefonjukra és küldjék el irataikat előzetesen. Az adatokat előzetesen ellenőrzik, az utazást követően pedig törlik majd. Erre a kísérletre leghamarabb 2023 tavaszán kerülhet sor.

Egyelőre még azt kérik minden, a kísérletbe bevont finntől, hogy legyen azért nála minden irata is, hosszú távon viszont az a cél, hogy ezeket csak a mobiljuk tárolja. Azonosításuk mindössze egy fotó alapján történik majd meg. Ettől a változtatástól azt remélik, hogy a határátkelések gyorsabbá válhatnak.

Ukrajna már bevezette

Van még olyan ország, amely már 2021-ben a kézzel fogható példányokéhoz hasonló rangon ismerte el a digitális útleveleket, ez pedig Ukrajna. A digitális átmenetért felelős minisztérium fejlesztette app, a Dila segítségével érhetik el az ukránok digitális okmányaikat, illetveQR-kódot is generálhatnak az alkalmazásban, amely gyakorlatilag útlevélként működik.

Így igazolhatták személyazonosságukat például bankszámlanyitáskor már évek óta, de a múlt évtől utazási célra is használhatóvá váltak az iratok. Lengyelország és Dél-Korea is hasonlóan használja az útleveleket digitális formában, és a britek és az amerikaiak is pilot programokat fognak indítani hamarosan. ”

Forrás:
Digitális útlevelet tesztel az ország: a mobilalkalmazásban ott lesz minden okmány másolata. ; Infostart; 2022. augusztus 21.

Informatika, távközlés, technika

Átalakították a 4iG vezetését

„A 4iG Nyrt. ma a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be, hogy szervezeti átalakításokat hajtottak végre a felsővezetésben.

Indoklásuk szerint a vállalatcsoport stratégiai, üzleti és operatív irányítás-átalakításának „célja az üzleti és integrációs folyamatok összehangolása, valamint a telekommunikációs és informatikai divíziók hatékonyabb támogatása”.

A fenti szervezeti átalakítás keretében szétválik az elnöki és a vezérigazgatói pozíció, amelynek következtében az igazgatóság elnöki pozícióját továbbra is Jászai Gellért Zoltán tölti be, akinek munkáját alelnökként Linczényi Aladin Ádám, a 4iG új vezérigazgatójaként pedig Fekete Péter Krisztián fogja segíteni.

A döntéselőkészítést az elnöki kabinet támogatja, amelynek vezetője dr. Skultéthy Kinga.

A cégcsoport tevékenységének, valamint a stratégiai és döntéshozatali folyamatainak előkészítésére testület kerül felállításra, amelynek tagjai lesznek:
Jászai Gellért Zoltán elnök
Linczényi Aladin Ádám alelnök
Fekete Péter Krisztián vezérigazgató
Tomcsányi Gábor operatív területért felelős általános vezérigazgató-helyettes
Blénessy László stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes és igazgatósági tag
Thurzó Csaba Ferenc gazdasági vezérigazgató-helyettes

Az informatikai és a telekommunikációs divíziók üzleti tevékenységét Blénessy László felügyeli. Az informatikai divízión belül a műszaki és kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi pozíciók átalakulnak igazgatói munkakörökké.

„Akvizíciós stratégiánknak megfelelően, tudatosan építettük és bővítettük a 4iG csoportot az elmúlt években. Ennek köszönhetően számos, egymást kiválóan kiegészítő ágazati kulcskompetenciát egyesítő, jelentős kapacitásokkal rendelkező nagyvállalatot vásároltunk meg, amelyek jelenleg 6.200 munkavállalót foglalkoztatnak 3 országban és 16 fontosabb tagvállalatból állnak. A működési stratégiánk legfontosabb eleme, hogy a tagvállalatok ne csak külön-külön, hanem vállalatcsoportként is jól, és nagyobb hatékonysággal működjenek az üzleti eredményesség tekintetében, támogatva a további dinamikus növekedésünket is” – mondta el Jászai Gellért, a cégcsoport elnöke.”

Forrás:
Átalakították a 4iG vezetését; IT café; 2022. augusztus 17.

Vitézy elégedetlen a MÁV utastájékoztatási rendszerével

„A jövőre létrejövő országos közlekedésszervező egyik fő feladata az utastájékoztatási és forgalmi folyamatok új alapokra helyezése lesz – közölte Vitézy Dávid közlekedési államtitkár szombaton közösségi oldalán.

Az államtitkár Facebook-bejegyzésében felidézte: pénteken a viharos szél a vágányokra döntött egy fát, ami leszakította a felső vezetéket a Velencei-tónál. Ha az ország egyik legforgalmasabb vasúti fővonalát órákra le kell zárni – írta –, az természetesen sosem lesz fájdalommentes, mindig lesz bizonytalanság, várakozás, bosszankodás.

De egy ekkora rendszerben azonnal képesnek kell lennünk arra, hogy megszervezzük az utasok tájékoztatását, az autóbuszos pótlást és legalább a vonatok közlekedését azokon a szakaszokon, ahol nincs zavar. Ezek közül sajnos tegnap egyik sem sikerült– írta Vitézy Dávid, elnézést kérve az érintett utasoktól.

Közölte: Pafféri Zoltánnal, a MÁV júniusban kinevezett új elnök-vezérigazgatójával már a nyár első néhány jelentősebb vasúti forgalmi zavarának tapasztalatai nyomán elkezdték a zavarkezelési folyamatok teljes átvilágítását.

A kormány döntése alapján 2023-tól a Technológiai és Ipari Minisztérium létrehozza az országos közlekedésszervezőt, amelynek egyik fő feladata lesz az utastájékoztatási és forgalmi folyamatok új alapokra helyezése országosan.

Szerinte alapjaiban kell újjáépíteni a MÁV működési folyamatait az ilyen, fővonalakat érintő nagyobb zavarok esetére.

Nyilván egyedi emberi hibák is előfordulnak, de a probléma annyira rendszerszintű, hogy az okokat nem itt kell keresni. Néhány ilyen élmény, mint a tegnap esti, könnyen hosszú időre elveheti a kedvét az utasoknak.

A cél ezért az államtitkár szerint világos: ha kidől is a fa, vagy bármi más miatt leáll a vasúti közlekedés, azonnal történjenek meg a szükséges intézkedések. Vitézy javaslatai a következők:

  • Menjen ki az aktuális helyzetről push üzenet az applikációkban, sms-ben vagy e-mailben azoknak, akik erre a vonalra váltottak jegyet, kapjanak azonnali és folyamatos tájékoztatást a vonaton utazók, az állomásokon várakozók.
  • Legyen legalább a legfőbb csomópontokban olyan segítő személyzet egy órán belül, aki tud tájékoztatást adni, kompetens, és van információja.
  • Induljon el a buszpótlás szervezése azonnal, bevonva a környező nagyvárosok buszflottáit is, legyen erre protokoll.
  • Ahol lehet vonattal járni, ott tartsák fenn a vasúti közlekedést, ne bénuljanak meg teljes országrészek azért, mert a vonatok az akadály elhárítására várva feltorlódnak másutt.
  • Legyen meg az az informatikai háttér és információ, amelynek alapján a kalauz, az állomási személyzet és minden utassal találkozó szereplő tudja, mi várható, és mi a forgalmi helyzet.
  • Képezzék ki a vasutas és buszos kollégákat célzottan az ilyen helyzetek kezelésére.

Forrás:
Vitézy elégedetlen a MÁV utastájékoztatási rendszerével; Világgazdaság; 2022. augusztus 20.

A kínai IT-cégeknek nyilvános­ságra kellett hozniuk az algoritmu­saikat

„Ezek határozzák meg hogy ki mit lát, milyen sorrendben az online piactereken és a közösségi alkalmazásokban. A lépést a helyi hatóságok kényszerítették ki.

A kínai szabályozó hatóság, a Kínai Kibertér Adminisztráció (Cyberspace Administration of China, CAC) feladata az e-kereskedelmi szabályok betartatása, többek között tiltják a hamis fiókokat, a forgalmi adatok manipulálását és az addiktív tartalmak népszerűsítését. Most megjelentették az ország legnépszerűbb 30 alkalmazásainak algoritmusát tartalmazó listát. Az érintett szoftverek és platformok között van az Alibaba online piactere, a Taobao, a Wechat üzenetküldő szolgáltatás és a ByteDance Douyin, amely a TikTok kínai megfelelője – minderről a Reuters számolt be.

A közzétett dokumentumban az algoritmusok megnevezései és feladatleírásai szerepelnek. Az összeállítás alapján a Taobao olyan ajánló algoritmust tartalmaz, amely bizonyos pontokon (pl. kezdőlap, vásárlás, vásárlás befejezése) aktívvá válik és a felhasználók látogatási és keresési előzményeit értékeli, hogy bizonyos termékeket ajánljon nekik. A Wechat is hasonló megközelítést alkalmaz, képeket és videókat javasol a felhasználóknak a megtekintési szokásaik, a böngészési előzmények és a felhasználó által követett nyilvános fiókok alapján. A Baidu keresőmotor kiszűri azokat az információkat, amelyek biztonsági kockázatot jelenthetnek, személyes adatokat fedhetnek fel vagy illegálisak lehetnek.

Az érintett társaságok betartják az új adatvédelmi törvényt, amely szerint az algoritmusokat átláthatóbbá kell tenni és a felhasználóknak lehetőséget kell adni arra, hogy védekezzenek a kattintási vagy vásárlási magatartásuk esetleges elemzése ellen. Nyilvánosságra kell hozniuk, hogy milyen algoritmusokat alkalmaznak a felhasználói viselkedés figyelésére, a felhasználói adatok gyűjtésére és felhasználására, és milyen mértékben szereznek ehhez felhasználói hozzájárulást. A programok ugyanakkor továbbra is gyűjthetnek adatokat Kínában, de rendelkezniük kell egy „opt-out opcióval”, amellyel megakadályozható a személyes adatok gyűjtése.

A kínai közvélemény nagymértékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nagy technológiai platformok erejének visszaszorítása. A helyzet az országban hasonló, mint a nyugati országokban a Facebookkal vagy a Google-lal, amelyek kényelmet kínálnak a felhasználó személyes adatainak árán. Az elmúlt két év pedig azt mutatta, hogy a kínai szabályozók nem félnek megbüntetni a kiemelkedő cégeket. A Didi utazásszervező alkalmazást nem sokkal az amerikai tőzsdei bevezetése után kivonták a kínai alkalmazásboltokból, mert a kormányzat aggodalmát fejezte ki adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban. Az Alibaba e- kereskedelmi óriáscég pedig milliós bírságot volt kénytelen fizetni a trösztellenes szabályok megsértése miatt.

Az új szabályozás további rendelkezéseket tartalmaz: a cégek a profilokat felhasználva nem adhatnak eltérő árat különböző vásárlóknak ugyanarra a termékre.

Nem csak a kínaiak igyekeznek szabályozni a területet. Az Európai Unió olyan szabályozást terjesztett elő, amely korlátozza az arcfelismerés használatát, tiltja az algoritmikus manipulációt, és szabályozza a mesterséges intelligencián alapuló termékeket, például a chatbotokat. A 2021 áprilisában megszövegezett uniós szabályok azonban csak több éves vitafolyamat után kerülnek majd elfogadásra. Sok a párhuzam a kínai szabályozás és a javasolt uniós jogszabály között, különösen a felhasználók tájékoztatásában és a célzási kimaradásban, de míg Európában a piac és az egyén jogai az elsők, addig Kínában ezzel szemben a társadalmi jóléten van a hangsúly. A hatóságok ezeket a kérdéseket kollektív problémáknak tekintik, az erkölcsre és értékekre hivatkoznak.

A kínai szabályozás sokkal ambiciózusabb, mint ami az Egyesült Államokban csak felmerült, ott a mesterséges intelligencia kérdésével nem is foglalkoznak, például az arcfelismerés rendőrségi használata csak bizonyos városokban korlátozott. Más van fókuszban: a szenátusban előterjesztett Algorithmic Accountability Act célja a nemi vagy faji hovatartozás szerinti megkülönböztetést alkalmazó algoritmusok ellenőrzése, de az a törvényalkotási meghallgatásokon megakadt. Minnesota és Wyoming szenátorai megkövetelnék a platformoktól, hogy olyan eszközöket alkalmazzanak, amelyek „csökkentik a függőséget és a káros tartalmak terjedését”, de még ha elfogadnának is ilyen törvényjavaslatokat, valószínűleg a technológiai vállalatok megtámadnák azokat a bíróság előtt.”

Forrás:
A kínai IT-cégek nyilvános­ságra hozták az algoritmu­saikat; SG.hu; 2022. augusztus 17.

Szakirodalom

Az Ákr. alapelveinek kapcsolatrendszere

„Az alapelvek egyre inkább a háttérbe szorulnak, hangsúlyozásukra ritkán kerül sor. Tanulmányomban annak bizonyítására teszek kísérletet, hogy az alapelvek nem csupán valamiféle magasztos gondolatok, hanem ténylegesen kikényszeríthető jogi normák. Továbbá az alapelvek nem csak egy fejezet erejéig szerepelnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.), hanem behálózzák az egész kódex rendszerét. A kutatás keretében megvizsgáltam az alapelvek által betöltött szerepet, valamint azt, hogy a generálklauzulák milyen viszonyban állnak az egyes jogintézményekkel.”

Forrás:
Az Ákr. alapelveinek kapcsolatrendszere; Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium; Tomus 23., 2022/1. (PDF)

A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában

„Hazánkban a közigazgatási hatósági eljárás általános tételes jogi szabályozása nem tekint vissza olyan régmúltra, mint a polgári perrendtartás vagy a büntetőeljárási kódex első kodifikációi. A közigazgatás is csupán a 19. század derekán önállósult. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 1. §-a értelmében„Az igazságszolgáltatás a bírói hatalomtól elkülöníttetik.”, ettől az időponttól beszélhetünk hazánkban a hatalmi ágak tiszta elválasztásáról. Ezt követően megjelentek az egyes jogszabályok eljárásjogi rendelkezésekkel – mint például a kisajátításról szóló 1868. évi LV. törvény – azonban az egyes ágazatok sajátosságaira tekintettel, nem beszélhettünk még egységes eljárásjogi szabályokról, mondhatni ahány eljárás, annyiféle szabály volt. A jogirodalomban a 20. század elején találkozunk az első törekvésekkel – főleg a francia, valamint a német jog hatására – a hatósági eljárásjog kodifikálására.”

Forrás:
A hazai közigazgatási hatósági eljárás 65 év távlatában ; Czékmann Zsolt, Czibrik Eszter; Miskolci Jogi Szemle; 2021 (PDF)