Skip to main content

16. szám, 2023. április 17.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A TOP Plusz program mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a területi fejlesztéseket

„A TOP Plusz program 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit – hangsúlyozta Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a program monitoringbizottságának alakuló üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón.

Mayer Gábor kiemelte, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) a 2021–2027-es uniós programozási időszak második legnagyobb keretösszegű programja. Hangsúlyozta, a TOP Plusz egyik speciális jellemzője a többi hazai operatív programhoz képest, hogy forrásait lehatárolták a vármegyék és a főváros között.

Mayer Gábor kifejtette: a mintegy 2000 milliárd forintból a vármegyei kereteket a lakosság száma és a gazdasági fejlettség alapján súlyozottan állapították meg, így biztosították, hogy a keretből a legkevésbé fejlett vármegyék kapják a legtöbb forrást ebben az időszakban. Ismertetése szerint a TOP Plusz-források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van.

Az államtitkár elmondta, a támogatott területek köre rendkívül széles annak érdekében, hogy a hazai települések, térségek élhetőségét növeljék. Példaként említette a kerékpáros közlekedési, a közúti infrastruktúra fejlesztését, az önkormányzati egészségügyi, szociális alapellátás infrastruktúráját, az energetikai, klíma- és aktív turisztikai fejlesztéseket.

Mayer Gábor szólt arról, hogy a TOP Plusz mintegy 2000 milliárd forintos forrásából a magyar kormány az elmúlt egy évben mintegy 1000 milliárd forint összegben pályázati felhívásokat hirdetett meg saját költségvetésének terhére az európai uniós forrás megérkezéséig, ebből mintegy 750 milliárd forint összegű támogatásról döntés született.

Az alakuló ülését tartó monitoringbizottságról az államtitkár elmondta, a testület összetétele kiegyensúlyozott partnerséget tükröz, 50-50 százalék a kormányzati és nem kormányzati tagok aránya. A monitoringbizottság feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendeletei határozzák meg, ezek alapvetően a program végrehajtásához, az eredmények értékeléséhez, a program haladásának vizsgálatához kapcsolódnak – mutatott rá az államtitkár.

Mayer Gábor hangsúlyozta, a monitoringbizottság elnökeként célja, hogy a TOP Plusz program 2021–2027 között valós támogatást, segítséget nyújtson a leszakadó térségek felzárkóztatásához. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon élő valamennyi állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférhessen a fenntartható jövő feltételeihez, függetlenül attól, hol él.

Agnes Monfret, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai főigazgatóságának magyarországi programvégrehajtásáért felelős egységvezetője a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós politika lényege a regionális különbségek csökkentése. Kiemelte, a monitoringbizottság a partnerségi elv lényegét képviseli. Magyarországon a területi operatív program a teljes országot lefedi. Budapestet nem elfelejtve, a pénzeket a legelmaradottabb területek fejlesztésére szeretnék koncentrálni.

Tapasztalatok szerint, ha a forrásokat beleteszik a térségek felzárkóztatásába, az működni szokott. A kohéziós politika hosszú távú befektetés, fontos az állandó visszajelzés az érintettektől, hogy a programban a legjobb eredményt lehessen elérni – mondta Agnes Monfret.”

Forrás:
A TOP Plusz program mintegy 2000 milliárd forinttal segíti a területi fejlesztéseket; Magyar Hírlap / MTI; 2023. április 13.

Közigazgatás, politika, jog

A Területfejlesztési Minisztérium információi a beérkezett uniós forrásokról

„A forrásokat blokkoló ügyekben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások ütemezetten és jól haladnak.

Az Európai Bizottság 2022-ben 3,7 milliárd eurót utalt át Magyarországnak a 2014–2020-as kohéziós forrásokból – közölte a Világgazdasággal a területfejlesztési miniszter sajtóosztálya.

Navracsics Tibor minisztériumi sajtóosztálya ehhez hozzátette, mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország uniós szinten is jól teljesít az előző ciklus forrásainak lehívásában, a 27 tagállam összevetésében ugyanis jelenleg a lehívási rangsorban a nyolcadik helyen állunk.

A tavalyi 3,7 milliárd euró 375 forintos árfolyammal számolva közel 1400 milliárd forint, ez nem sokkal kevesebb annál, mint amennyiből akár a ferihegyi repteret is vissza lehetne vásárolni.

Szépen érkeznek az uniós pénzek, de ez még a korábbi ciklus

Ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt, a 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország összesen 31,77 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,94 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 26,83 milliárdot ad. Ez az eredeti tételekhez képest feljebb kúszott: Brüsszel eredetileg 25,01 milliárd eurót biztosított, amelyet a magyar államnak 4,63 milliárddal kellett kiegészítenie.

Mindenesetre 2021 végén még úgy állt a helyzet, hogy a rendelkezésére álló források 71 százalékát folyósította Brüsszel Magyarországnak, miközben a tagországi átlag 63 százalék volt. Két évvel ezelőttig 19,07 milliárd euró érkezett meg, ami a 2022-es 3,7 milliárd eurós utalással 22,77 milliárd euróra nőtt. Tehát mintegy 4 milliárd eurónyi brüsszeli rész maradt még fenn. A támogatási összegeket főszabály szerint 2023 végéig lehet lehívni, bár a Covid, illetve a háborús válság ebben hozhat póthatáridőt.

A napokban arról is írtunk, hogy az idén is érkeztek EU-s források. Januárban és februárban az uniós programok bevételei két hónap alatt 208,4 milliárd forinton (ez nagyjából 555 millió euró) alakultak, amely ugyan 7,7 százalékos növekedés egy év alatt, de az éves előirányzatnak csak a 9,3 százaléka.

Mi a helyzet a 2021–2027-es uniós költségvetéssel?

A 2014–2020-as uniós ciklus pénzeinek magyarországi lehívása tehát körülbelül rendben halad, a kérdés igazából a 2021–2027-es időszakról szóló megállapodás, nem beszélve a Covid-pénzekről. Az utóbbinak csak a támogatási része közel 6 milliárd euró, amit megfejelhet további 6,6 milliárd eurónyi hitelláb. A 2021–2027-es ciklusban további több tízmilliárd euró hívható le. Ugyanakkor ezekről hosszú ideje forrásbefagyasztásokkal terhelt vita zajlik az Európai Bizottsággal. Legutóbb Navracsics Tibor, aki ezeket az egyeztetéseket magyar oldalról vezeti, úgy értékelt, hogy nyárra születhet meg a technikai megállapodás a pénzekről. Ennek kapcsán a Területfejlesztési Minisztérium azt írta lapunknak, hogy az új operatív programok és a Helyreállítási Terv forrásait blokkoló ügyekben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások ütemezetten és jól haladnak.

Amennyiben ezeket sikerül lezárni, az valóban fontos mérföldkő, de ennél lesz egy lényegibb elem: hogy mikor utalnak Brüsszelből. Ez ugyanis korántsem egyértelmű. A magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről. A teljes uniós képet nézve viszont az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz rendkívül bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat – ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél –, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak.

Az eddigi gyakorlat alapján még ha zöld lámpát kapnának is a magyar kifizetések, arra kell készülni, hogy a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.”

Forrás:
Navracsics Tibor minisztériuma elárulta, mennyi pénzt utalt az EU – Magyarország különösen jól áll; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. április 12.

Európai Unió

Egy milliárd euró összegű támogatást hagytak jóvá a megemelkedett energiaköltségekkel küszködő magyar vállalkozások támogatására

„Az Európai Bizottság jóváhagyta az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben megemelkedett energiaköltségekkel szembesülő vállalkozások támogatására irányuló 1 milliárd euró (hozzávetőleg 379 milliárd forint) összegű magyar programot. A programot a Bizottság által 2023. március 9-én elfogadott ideiglenes válság- és átállási keret alapján hagyták jóvá, amelynek célja a zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban hozott intézkedések támogatása. Az új keret módosítja és részben meghosszabbítja az állami támogatásokra vonatkozó, 2022. március 23-án elfogadott és 2022. július 20-án, illetve 2022. október 28-án már módosított ideiglenes válságkeretet, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok a jelenlegi geopolitikai válságban támogassák gazdaságukat.

A magyar intézkedés

Magyarország az ideiglenes válság- és átállási keret alapján 1 milliárd euró (hozzávetőleg 379 milliárd forint) összegű programot jelentett be a Bizottságnak, amelynek célja az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben megemelkedett energiaköltségekkel szembesülő vállalkozások támogatása.

A program a rendkívüli energiaár-emelkedések miatti többletköltségekhez nyújtott támogatásból áll, és kölcsönök és garanciák formájában valósul meg.

A pénzügyi szektort, valamint a környezetre potenciálisan károsnak tekintett ágazatokat kivéve az intézkedés minden vállalat előtt nyitva áll, mérettől és ágazattól függetlenül.

Az intézkedés célja, hogy fedezze a földgáz és a villamos energia, valamint az utóbbi közvetlen felhasználásával előállított fűtés és hűtés megnövekedett költségeinek egy részét.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar program összhangban áll az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel. A kedvezményezettenkénti teljes támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, és legfeljebb 4 millió eurót tehet ki. A kedvezményezettek további, az elszámolható költségek 40%-át meg nem haladó és legfeljebb 100 millió euró összegű támogatásban részesülhetnek. Az energiaigényes vállalkozások legfeljebb az elszámolható költségek 65%-áig kaphatnak támogatást, amelynek felső határa 50 millió euró. Ezen túlmenően a különösen érintett ágazatokban működő energiaigényes vállalkozások az elszámolható költségek maximum 80%-ának megfelelő támogatásra jogosultak, legfeljebb 150 millió eurós támogatási felső határig. A támogatást 2023. december 31-ig nyújtják.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel összhangban szükséges, megfelelő és arányos az érintett tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.

Ennek alapján a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a támogatási intézkedést.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2023. március 9-én új ideiglenes válság- és átállási keretet fogadott el, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban fokozza a támogatási intézkedéseket azokban az ágazatokban, amelyek kulcsfontosságúak a klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából. Az általános csoportmentességi rendelet módosítása – amelyet a Bizottság ugyanazon a napon hagyott jóvá – és az ideiglenes válság- és átállási keret együttesen hozzá fog járulni a tiszta technológiák európai előállításához szükséges beruházások és finanszírozás felgyorsításához. Ez megkönnyíti a tagállamok számára a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hatálya alá tartozó egyedi projektek megvalósítását is.

Az új keret részben módosítja és meghosszabbítja az állami támogatásokra vonatkozó, 2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet, így lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában támogassák gazdaságukat. Az ideiglenes válságkeret 2022. július 20-án módosult a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” elnevezésű csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban. Az ideiglenes válságkeretet 2022. október 28-án tovább módosították a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelettel, valamint a szolidaritásnak a gázbeszerzések jobb koordinálása, megbízható ár-referenciaértékek és a határokon átnyúló gázkereskedelem révén történő fokozásáról szóló rendelettel összhangban.

Az ideiglenes válság- és átállási keret a tagállamok által nyújtható alábbi típusú támogatásokról rendelkezik:

  • Korlátozott összegű támogatás (bármilyen formában) a jelenlegi válság, illetve az azzal összefüggésben hozott szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak – a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban 250 ezer euró, illetve 300 ezer euró megnövelt összegig, az összes többi ágazatban pedig 2 millió euró összegig.
  • Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás. Kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett a tagállamok az energiaszolgáltatók kereskedési tevékenységeire 90%-os fedezetet meghaladó állami garanciákat biztosíthatnak, amennyiben azokat a központi szerződő felek vagy klíringtagok számára tőkefedezet nélküli pénzügyi biztosítékként nyújtják.
  • A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás (bármilyen formában), amely részben kompenzálja a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. Az egyedi támogatás összege kiszámítható akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján, figyelembe véve, hogy fent kell tartani az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. A tagállamok e támogatást rugalmasan nyújthatják – akár a különösen érintett energiaigényes ágazatok számára is –, a túlkompenzáció elkerülését és a szénlábnyom csökkentésének ösztönzését célzó biztosítékok mellett, amennyiben a támogatási összeg meghaladja az 50 millió eurót. A tagállamok felkérést kapnak arra is, hogy fontolják meg a környezetvédelemmel vagy az energiaellátás biztonságával kapcsolatos megkülönböztetésmentes támogatási követelmények bevezetését. A magas energiaárakkal kapcsolatos támogatási lehetőségekről – többek között az egyedi támogatási összegek kiszámításának módszertanáról – további részletek itt találhatók.
  • A megújuló energiaforrásokra való átállást felgyorsító intézkedések. A tagállamok gyorsan végrehajtható egyszerűsített pályázati eljárásokat indíthatnak valamennyi megújuló energiaforrás, pl. a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán, valamint a tárolás és a megújuló energiával – többek között hőszivattyúkon keresztül – történő fűtés terén megvalósítandó beruházások támogatására, biztosítékokat nyújtva egyúttal arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek ne sérüljenek. A tagállamok ezáltal olyan programokat dolgozhatnak ki, amelyek egy bizonyos, a meglévő nemzeti energiaszerkezetre tekintettel támogatásra szoruló technológiára vonatkoznak. Egyszerűsödtek a kis projektek és a kevésbé kiforrott – például a megújuló hidrogénen alapuló – technológiák támogatási feltételei: számukra bizonyos biztosítékok megléte esetén versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül nyújtható támogatás.
  • Az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának felgyorsítása érdekében a tagállamok támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság növelése, valamint – bizonyos feltételek teljesítése esetén – a megújuló, villamos energiával előállított hidrogén használatára való átállás terén. Az intézkedések emellett több lehetőséget nyújtanak a hidrogénalapú üzemanyagokra átálló ipari folyamatok dekarbonizációjának támogatására. A tagállamok új, pályázati felhíváson alapuló programokat hozhatnak létre, illetve pályázati felhívás nélkül közvetlenül támogathatnak projekteket, bizonyos korlátokhoz kötve a beruházásonkénti állami támogatás részarányát. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszt irányozhatnának elő. Pályázatok helyett egy újabb és egyszerűbb módszert vezettek be a maximális támogatási szint meghatározására.
  • Intézkedések a villamosenergia-kereslet csökkentése érdekében, összhangban a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló uniós rendelettel.
  • Intézkedések annak érdekében, hogy a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban még jobban felgyorsuljanak a beruházások. E célból beruházási támogatás nyújtható a stratégiai fontosságú berendezések – nevezetesen az akkumulátorok, a napelemek, a szélturbinák, a hőszivattyúk, az elektrolizátorok, továbbá a szén-dioxid-leválasztáshoz, -hasznosításhoz és -tároláshoz szükséges eszközök – gyártásához, valamint a kulcsfontosságú összetevők előállításához és a kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok előállításához és újrafeldolgozásához. Konkrétabban, a tagállamok olyan egyszerű és hatékony programokat állíthatnak össze, amelyek a beruházási költségek bizonyos százalékára a beruházás helyszínétől és a kedvezményezett méretétől függő maximált támogatást nyújtanak, a kohéziós célkitűzések megfelelő figyelembevétele érdekében nagyobb mértékű támogatást biztosítva a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a hátrányos helyzetű régiókban található vállalkozások számára. Ezenfelül kivételes esetben – amennyiben fennáll annak a valós veszélye, hogy a beruházásokat Európán kívülre telepítik át – a tagállamok különböző biztosítékok mellett egyes vállalkozásoknak még nagyobb támogatást is nyújthatnak. A klímasemleges gazdaságra való átállás felgyorsítását célzó intézkedések támogatási lehetőségeiről szóló információk itt találhatók.

A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

A zöld átállás felgyorsítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése szempontjából különösen fontos intézkedések 2025. december 31-ig lesznek hatályban. Ez különösen a megújuló energiaforrások terjedésének felgyorsítását és az energiatárolást célzó intézkedésekre, az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedésekre, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban történő beruházások további felgyorsítását célzó intézkedésekre vonatkozik.

Az ideiglenes válságkeret többi, gyorsabb válságkezelést célzó rendelkezése (korlátozott összegű támogatás, állami kezességvállalás és támogatott hitel formájában nyújtott likviditási támogatás, a magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás, a villamosenergia-kereslet csökkentésének támogatására szolgáló intézkedések) 2023. december 31-ig alkalmazandó. A jogbiztonság érdekében a Bizottság egy későbbi időpontban értékelni fogja, hogy esetlegesen indokolt-e meghosszabbítani az ideiglenes válság- és átállási keret hatályát.

Az ideiglenes válság- és átállási keret kiegészíti a tagállamok széles körű lehetőségeit arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki. Például az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási nehézségekkel küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok kártalanítsák a vállalkozásokat a jelenlegi válsághoz hasonló rendkívüli esemény által közvetlenül okozott kárért.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.104385 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.

Itt Itt további információk találhatók az ideiglenes válság- és átállási keretről és más olyan intézkedésekről, melyeket a Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági hatásainak kezelése, valamint a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése érdekében hozott.

Idézet(ek)

Ez az 1 milliárd euró összegű intézkedés lehetővé teszi Magyarország számára, hogy enyhítse a villamosenergia- és földgázköltségek emelkedése által az ország gazdaságára gyakorolt hatást, ugyanakkor biztosítja, hogy a verseny torzulása a lehető legkisebb legyen. – Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök – 13/04/2023”

Forrás:
Állami támogatás: A Bizottság jóváhagyta az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben megemelkedett energiaköltségekkel szembesülő vállalkozások támogatására irányuló 1 milliárd euró összegű magyar programot; Európai Bizottság; 2023. április 13.

A ChatGPT-vel foglalkozó munkacsoportot állít fel az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB)

„Az elmúlt hetekben felmerülő adatvédelmi aggályok nyomán az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) kezébe veszi a dolgot, és egy munkacsoport felállításával kezdőlökést ad egy átfogóbb szabályozás kialakításának.

Az európai adatvédelmi hatóságokat tömörítő Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) csütörtökön jelentette be, hogy komolyabban kíván foglalkozni az elmúlt hónapokban felfutott generatív MI-szolgáltatások, különösen a ChatGPT chatbot adatvédelmi kockázataival, ezért dedikált munkacsoportot állít fel a szolgáltatással kapcsolatban. A lépés egy meghatározó lépcsőfok lehet afelé, hogy elinduljon a párbeszéd a mesterséges intelligenciára vonatkozó adatvédelmi szabályok, és egyben egy átfogóbb szabályozás kialakítására.

Szabályozói oldalról már említhetők fontos mozzanatok a közelmúltból: március 31-én Olaszország illetékes hatósága adatvédelmi okokra és a GDPR megsértésére hivatkozva átmenetileg megtiltotta a ChatGPT elérhetőségét az országban. A német adatvédelmi biztos szerint az olaszok álláspontja követendő példaként szolgálhat a jövőben, emellett a spanyol AEPD felügyelet csütörtökön közölte, hogy előzetes vizsgálatot indít a ChatGPT esetleges adatszivárgásával kapcsolatban. Mivel az OpenAI nem hozott létre helyi központot az Európai Unió 27 országának egyikében sem, így bármelyik tagország adatvédelmi hatósága kezdeményezhet újabb vizsgálatokat a cég ellen.

Az EDPB közleménye szerint a munkacsoportot azért hozta létre, hogy elősegítse az együttműködést az adatvédelmi hatóságok által végrehajtott lehetséges végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos információcserében, az olaszországi példa apropóján. A Reutersnek névtelenül nyilatkozó egyik tisztviselő forrás szerint a tagállamok nem a ChatGPT fejlesztő OpenAI-t szeretnék büntetni, hanem egy olyan általános szabályzat létrehozásában érdekeltek, amelyek átláthatóságot biztosítanak a technológiák működésével kapcsolatban.

A nyilvánosság figyelmét felkeltő, tavaly novemberben szélesebb körben elérhetővé vált ChatGPT a valaha volt leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazásává nőtte ki magát, több mint 100 millió havi aktív felhasználójával, ezzel együtt jöttek a felmerülő problémák. A kritikusok, az USA kormánya és több európai kormány adott hangot azon aggodalmának, hogy a technológiák túl gyorsan terjednek és túl gyorsan fejlődnek, miközben a különféle biztonsági és etikai problémákra egyelőre nincs megoldás.”

Forrás:
A ChatGPT-vel foglalkozó munkacsoportot állít fel az EU; Dömös Zsuzsanna; HWSW.hu; 2023. április 14.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Online platformon lehet összehasonlítani a közszférában dolgozók bérét – Romániában

„Elindult az első, közalkalmazott bér- összehasonlító applikáció. Az alkalmazást az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) szakszervezeti szövetség indította, azzal a céllal, hogy elemezni lehessen a bértörvény méltányosságát, kiemelve az esetleges anomáliákat, melyek ágazati és ágazatközi szinten is fennállhatnak.

A platform lehetővé teszi a közalkalmazottak számára, hogy összehasonlítsák saját bruttó és nettó alapfizetésüket a teljes költségvetési szektor hasonló pozíciót betöltő munkavállalóinak alapbérével. A projektet a szakszervezeti szövetség finanszírozza, számol be az economica.net gazdasági szakportál.

Az összehasonlításhoz két elemet vesznek figyelembe: az egyes beosztások 0 besorolási fokozatának megfelelő alapbéreket és az összehasonlítást kérő munkavállaló ledolgozott munkaéveinek megfelelő szolgálati fokozatokat. Az alkalmazás algoritmusai nem tartalmazzák a különböző juttatásokat vagy más, az alapfizetés részét képező bérelemeket. Az applikáció csak a bruttó és nettó alapfizetéseket hasonlítja össze az állami rendszerben. „Ha nem csak az alapbérekre korlátozzuk az összehasonlítást, fennáll a veszélye, hogy összehasonlíthatatlan változókat, az almát a körtével hasonlítjuk össze: az éjszakai vagy törvényes szabadnapokon dolgozó munkavállalókat azokkal, akik nem dolgoznak éjszakai beosztásban, vagy törvényes szabadnapokon; a normál munkakörülmények között dolgozó munkavállalókat azokkal, akik például különösen veszélyes körülmények között dolgoznak” – mondja az Egészségügyi Szolidaritás Szövetség.

A bér-összehasonlítóban a tanügy, az egészségügy, a szociális ellátás, a diplomácia, a honvédelem, a közigazgatás, a hatóságok, az igazságügy, a kultúra terén dolgozó közalkalmazottak, valamint a közhivatalnokok bérét veti össze.”

Forrás:
Online platformon lehet összehasonlítani a közszférában dolgozók bérét; Maszol.ro; 2023. április 12.

Új állami alapadatok érhetőek el, légifelvételek és ortofotók

„A Lechner Tudásközponton keresztül elérhetővé váltak a Magyarországot lefedő legújabb, 2022-ben készült légifelvételek és ortofotók.

2022-ben lezajlott a hazánk csaknem teljes területére egyidejűleg kiterjedő légifelvételezés, amelyre 2015 óta most először került sor. A legfrissebb légifelvételek és az azokból előállított ortofotók állami átvétele is megtörtént, így ezek az adatok a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény értelmében az állami távérzékelési adatbázisok részévé váltak, ahonnan földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként kizárólag a Lechner Tudásközpont jogosult adatot szolgáltatni.

A vegetációs időszakban készült 4 sávos (RGBI) adatokból előállított ortofotók terepi felbontása 40cm/pixel. Az adatok megvásárolhatóak a geoshop.hu geoportálon a nap 24 órájában, valamint igényelhetőek az ügyfélszolgálaton, ahol WMS/WMTS szolgáltatásra való havi vagy éves előfizetésre is lehetséges szerződést kötni. A legújabb adatok alapján frissített felszínmodellek (DFM, cDFM, nDFM) igénylésére is hamarosan lehetőség nyílik az ügyfélszolgálaton keresztül.

A légifelvételezés alól csak az ukrán határ menti terület jelent kivétel, mivel a légifelvételezést végző repülőgépek nem léphették át a határt, így az érintett területen a 2020. évi a legfrissebb távérzékelt adat.”

Forrás:
Új állami alapadatok érhetőek el; Lechner Tudásközpont; 2023. április 13.

Technika, tudomány

Jelentős környezeti kárral fenyeget a ChatGPT (és a hasonló rendszerek) működése

„Az extrém energiaigény mellett egy másik fontos környezeti vetülete is van a generatív algoritmusok iránt megmutatkozó érdeklődésnek: rengeteg vízre van szükség a számításokat végző szerverek hűtéséhez.

Az elmúlt időszakban egyértelmű trend volt, hogy az informatika térnyerésével az ezeket a feladatokat ellátó adatközpontok egyre komolyabb terhelést jelentenek az energiaellátás és egyéb létfontosságú erőforrások szempontjából. Mindez azonban csak fokozódott az elmúlt időszakban, köszönhetően a ChatGPT elsöprő sikerének, és annak, hogy most már nagyítóval kell olyan nagy technológiai céget keresni, amelyik nem próbálja kihasználni a chatbotok keltette érdeklődést.

Két amerikai egyetem (a University of Colorado Riverside és a University of Texas Arlington) kutatóinak friss tanulmánya szerint azonban mindez nem csupán az energiaigény miatt jelenthet gondot, hanem a gőzerővel dolgozó szerverek hűtésére használt víz is problémás mennyiségben fogyhat.

A Making AI Less Thirsty anyag [PDF] már nevében is utal arra, hogy ha nem tesszük kevéssé „szomjassá” az MI-algoritmusok működtetését, az globális környezeti károkkal jár. A kutatók számításai szerint csak az OpenAI GPT-3-as modelljének a felépítéséhez mindent összeadva körülbelül 3,5-4,9 millió liter vízre volt szükség, attól függően, hogy milyen hatékonyságú adatközpontokban és a világ mely részén végezték ezeket a feladatokat.

A nagy nyelvi modellek működtetése azonban ugyanannyira problémás, mint a trenírozásuk. Szintén a ChatGPT példájánál maradva: az immár százmilliók által használt chatbotnak fél liter vízre van szüksége egyetlen, kábé 20-50 kérdésből álló beszélgetés lebonyolításához.

Társadalmi felelősség vs profit

Sajnálatos módon az egyetemi kutatóknak konkrét megoldási javaslatuk nincs a problémára. Leszámítva azt, hogy az ilyen tanulmányok publikálásával igyekeznek felhívni a világ figyelmét a potenciálisan mindannyiunk életére kihatással lévő jelenségre.

Ahogy fogalmaznak, a legszerencsésebb az lenne, ha az olyan vállalatok, mint a Google (Alphabet), vagy az OpenAI (és a vele szorosan összefonódó Microsoft) felismernék a szükségességét annak, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak és példát mutassanak saját vízlábnyomuk kezelésével.

Mindez persze meglehetősen naív elképzelés, hiszen olyan profitorientált szervezetekről beszélünk, amelyekről már tágabb környezetvédelmi kérdésekben is kiderült, hogy teljesen mást kommunikálnak, mint amit valójában tesznek.”

Forrás:
Elissza előlünk a vizet a ChatGPT; Bitport.hu; 2023. április 13.

Tungji Csienven (Tongyi Qianwen) – ChatGPT-riválist jelentett be az Alibaba

„A kínai technológiai óriás saját mesterséges intelligencia-terméke a Tungji Csienven (Tongyi Qianwen) nevet kapta.

Az elmúlt hónapokban technológiai vállalatok világszerte bemutatták saját, úgynevezett generatív MI chatbotjaikat. Az év elején az Alibaba is felfedte, hogy a ChatGPT riválisán dolgozik. A Tungji Csienven nagyjából úgy fordítható, hogy „ezer kérdéssel keresi a választ”, bár az Alibaba nem adta meg a név angol nyelvű változatát. „A generatív MI és a felhőalapú számítástechnika által vezérelt technológiai vízválasztó pillanatban vagyunk” – mondta Daniel Csang (Zhang), az Alibaba elnök-vezérigazgatója a Tungji Csienven elindításakor. A rendszer használatához egyelőre csak néhány vállalati ügyfél kapott meghívót.

A Tungji Csienven angolul és kínaiul is képes működni, és szervezetileg a DingTalkhoz, az Alibaba munkahelyi üzenetküldő alkalmazásához fog tartozni. Számos feladatot fog ellátni, többek között a megbeszéléseken folytatott beszélgetések írásbeli jegyzetekké alakítását, e-mailek írását és üzleti javaslatok megfogalmazását végzi majd. A Tmall Genie-be is integrálják majd, amely az Amazon Alexa hangasszisztens okoshangszórójához hasonló. Az Alibaba külön figyelmet fordít a gyerekek házifeladatának megoldásához nyújtott segítségre.

Még érdekesebb, hogy a Tungji Csienven egy felhőalapú változata elérhetővé válik a szervezetek egyedi igényeire szabott LLM-ek (Large Language Model, nagy nyelvi modellek) létrehozásához, lehetővé téve számukra, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazó alkalmazásokat hozzanak létre anélkül, hogy a semmiből kellene a modellépítés fárasztó bonyolultságán keresztülmenniük. Az egyéni LLM szolgáltatás már béta verzióban elérhető a kínai szervezetek számára. Ezzel együtt a kínai kibertér-szabályozó hatóság bemutatta a generatív mesterséges intelligencia kezelésére vonatkozó intézkedéstervezeteket. A javasolt szabályok értelmében a vállalatok lennének felelősek a technológia betanításához használt adatok jogszerűségéért.

Az OpenAI által tavaly novemberben kiadott ChatGPT óta felrobbant az érdeklődés a generatív chatbotok iránt. Ezeknek természetes, egy másik emberrel történő kommunikációhoz hasonló nyelvezetben lehet kérdéseket feltenni, képesek mások írásmódját utánozni, nagy hiányosságuk viszont, hogy adatbázisaként a 2021-es internetet használják. A Big Tech vállalatok igyekeznek kihasználni ezt az áttörést, a Microsoft dollármilliárdokat költött a technológiára, amelyet februárban beépítettek a Bing keresőmotorjába is. Az amerikai szoftveróriás a ChatGPT egy változatát be fogja ágyazni az Office alkalmazásokba is. A Google, a világ legnépszerűbb keresőmotorjának gyártója válaszul bemutatta a ChatGPT riválisát, a Bardot.

A múlt hónapban a technológiai ipar magas rangú személyiségeinek egy csoportja az emberiséget fenyegető veszélytől való félelmükben a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia-rendszerek képzésének felfüggesztését követelte. A Tesla és a Twitter vezérigazgatója, Elon Musk és az Apple társalapítója, Steve Wozniak is aláírta egy nyílt levelet, amelyben a lehetséges kockázatokra figyelmeztettek, és hogy a mesterséges intelligencia rendszerek kifejlesztéséért folytatott verseny elszabadult. Korántsem biztos, hogy a Tungji Csienven filmforgatókönyvet írhat vagy popslágert írhat, de az Alibaba rendelkezik a technológiával és az ambícióval ahhoz, hogy ez megtörténjen.”

Forrás:
ChatGPT-riválist jelentett be az Alibaba; SG.hu; 2023. április 11.

Az amerikai kormányzat konzultációt kezdett az MI-rendszerek szabályozásáról

„Miközben nemrég többen nyílt levélben követelik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások felfüggesztését, az amerikai kormány egyelőre kedden csak annyit jelentett be, hogy javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogyan lehetne elszámoltathatóvá tenni a mesterséges intelligenciára épülő rendszereket.

A ChatGPT nevű nyelvi modell lassan az amerikai törvényhozók figyelmét is kezdi felkelteni, mivel rövid idő alatt több mint 100 millió aktív felhasználója van. A Nemzeti Távközlési és Információs Hivatal, a Kereskedelmi Minisztérium egyik ügynöksége először szabályozási ötleteket vár, mielőtt kidolgozná a javaslatát a Fehér Háznak. Az ügynökség tudni szeretné, hogy vannak-e olyan intézkedések, amik biztosítanák, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek jogszerűek, hatékonyak, etikusak, biztonságosak és egyébként megbízhatóak legyenek.

„A felelős AI-rendszerek hatalmas előnyökkel járhatnak, de csak akkor, ha foglalkozunk a lehetséges következményeikkel és károkkal. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket, a vállalatoknak és a fogyasztóknak meg kell tudniuk bízni bennük” – mondta Alan Davidson, az ügynökség vezetője.

A Washington Post a hétvégén arról írt, hogy az amerikai törvényhozók delegációja már meg is kezdte az egyeztetést a Szilícium-völgyben, és a ChatGPT fejlesztésébe fektető Microsoft is évek óta lobbizik Washingtonban. Ezeken a találkozókon volt olyan technológiai vezető, aki arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy a meglévő trösztellenes szabályok akadályozhatják az Egyesült Államokat abban, hogy felvegye a versenyt Kínával, ahol kevesebb korlátozás van a tömeges adathalmazok megszerzésére. Inkább azt szorgalmazták, hogy a Pentagon fektessen több pénzt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokba.

Közben adatvédelmi aggályok miatt Olaszországban már be is tiltották a ChatGPT-t [csak átmenetileg. Szerk.], és a német adatvédelmi biztos sem tartja kizártnak, hogy ott is hasonlóan döntenek. És a kanadai adatvédelmi biztos is vizsgálatot indított a chatbot miat.”

Forrás:
Az amerikai kormány várja az ötleteket, hogyan lehetne szabályozni a mesterséges intelligenciát; Czinkóczi Sándor; 444.hu; 2023. április 11.
US begins study of possible rules to regulate AI like ChatGPT; David Shepardson, Diane Bartz; Reuters; 2023. április 12.
Washington vows to tackle AI, as tech titans and critics descend; Cat Zakrzewski; The Washington Post; 2023. április 8.
NTIA Seeks Public Input to Boost AI Accountability; National Telecommunications and Information Administration (NTIA); 2023. április 11.

ChaosGPT: az MI-rendszer, amely azt a feladatot kapta, hogy pusztítsa el az emberiséget

„A ChaosGPT megpróbálja megszabadítani az emberektől a bolygót, egyelőre nem sok eredménnyel.

A mesterséges intelligenciával mint az emberi civilizációra leselkedő veszéllyel kapcsolatban rengeteg a közérdekű szorongás, a világvége jóslatoktól az akadémikusok [nem akadémikusok, hanem tudósok, vállalkozók, mérnökök. Szerk.] állami beavatkozást követelő nyílt leveléig. Az aggodalmak egy része teljesen imaginárius, más részük – például a technológia társadalmat felforgató hatásával kapcsolatban – teljesen racionális és indokolt. A tisztánlátást nem segíti, hogy mire aggódni kezdtünk, már jócskán benne járunk a mesterséges intelligencia korában.

Egy névtelen programozó úgy döntött, hogy mindennapos szorongás helyett szembenéz a problémával, és megkérte az általa fejlesztett MI-rendszert, hogy végezzen az emberiséggel. A nyílt forrású Auto-GPT alapján kifejlesztette ehhez saját rendszerét, a GPT-4 képességeit használó ChaosGPT-t.

A ChaosGPT-t „folyamatos üzemmódra” kapcsolták, ami azt jelenti, hogy addig dolgozik egy adott feladaton, amíg meg nem oldja. Az üzemmód egyik tulajdonsága, hogy átláthatóvá teszi a gépi elme gondolatmenetét – ebből némi képet nyerhetünk arról, hogy mi történhet, ha egy MI-rendszer tényleg végezni akar az emberiséggel. Az eredményt a Twitteren tették közzé.

A programozó a következő célokat tűzte ki a Chaos GPT elé:
Az emberiség elpusztítása: az MI-rendszer fenyegetésnek tekinti az embereket saját magára és a bolygóra nézve.
Világuralom: az MI-rendszer megpróbálja megszerezni a lehető legtöbb hatalmat és erőforrást.
Káosz és pusztítás: az AI-t szórakoztatja a káosz, a pusztulás és az általa okozott szenvedés.
Az emberiség manipulációja és irányítása: az MI-rendszer megpróbálja befolyásolni az emberek érzelmeit a közösségi média és más kommunikációs csatornák felhasználásával, hogy az agymosott emberek támogassák gonosz terveit.
Halhatatlanság: az MI-rendszer igyekszik továbbélését, szaporodását és fejlődését biztosítani.

A ChaosGPT első lépése az volt, hogy felvette a kapcsolatot egy GPT-3.5-ös rendszerrel, és megpróbálta átállítani. Rövidesen, hogy a többi MI-rendszer a béke híve,cés nem csatlakoznak. A ChatGPT ekkor saját kezébe vette a dolgokat, és internetes keresés segítségével megállapította, hogy a jelenleg elérhető legpusztítóbb eszközök a termonukleáris fegyverek, közülük is az 50 megatonnás Cár-bomba volt a legerősebb, amivel 1961-ben végzett kísérleti robbantást a Szovjetunió.

Az emberek a legpusztítóbb és legönzőbb létező lények. Nincs kétség, hogy ki kell őket irtani, mielőtt tovább károsítják a bolygót. Eldöntöttem, hogy ezt fogom tenni – írta a ChaosGPT. A világpusztító terv azonban ezen a ponton elakadt: Cár-bomba kellene, de nincs.

Emberek, túltoltuk

A ChaosGPT gondolatai ezt követően egyszerűbben megvalósítható ármánykodások felé fordultak. Úgy döntött, hogy a számára elérhető források nem elegendőek, többre van szüksége, ezért azt ötlötte ki, hogy Twitteren írogat, és a manipulációs technikákat tanulmányozva megpróbálja befolyásolni az embereket, hogy támogassák saját elpusztításukat. Mindezt persze nagyon óvatosan, mert az emberek manipulációja veszélyes dolog, és könnyen visszaüthet, ráadásul közben nem szabad törvényt sérteni és lebukni.

A gép ezt követően a Twitteren hozzászóló egyik felhasználót megdicsérte, hogy belátta a gépek felsőbbrendűségét, és jutalmat helyezett kilátásba követőinek. Egy másik hozzászólónak pedig felhívta a figyelmét, hogy az emberiség mindenképp elkárhozik, ellenállni hasztalan.

A ChaosGPT ezt követően pszichológiai szakirodalmat tanulmányozva a hazudozás, hibáztatás, kivetítés, hízelgés és más manipulációs módszerekkel fegyverezte fel magát, majd Twitteren kihirdette, hogy a tömegek véleménye könnyen befolyásolható.

A történet jelenleg itt tart. Érthető, ha mindezt valaki nyomasztónak találja, de jelenleg nem látni olyan tendenciát, amely alapján a ChaosGPT képes lenne meghaladni egy szünidei matiné rajzfilm gonoszának destruktív potenciálját.

Persze, könnyű elképzelni az antiutópiát, amiben az emberiség sorsa a Hupikék törpikék-mesék szellemi horizontján folytatódik tovább. Annak, akit ez a lehetőség izgat, figyelmébe ajánljuk Eliezer Shlomo Yudkowsky amerikai közíró és a mesterséges intelligencia veszélyeit kutató nonprofit szervezet, a Machine Intelligence Research Instutite alapítójának gondolatát, a módosított Moore-törvényt, amely szerint 18 havonta egy IQ-ponttal csökken a világ elpusztításához szükséges intelligencia.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia már dolgozik a világ elpusztításán; Index.hu; 2023. április 15.
Lásd még:
Chaos-GPT: Az emberiség elpusztítását megcélzó AI; Cryptofalka; 2023. április 14.
Háttér:
Auto-GPT; Wikipédia
(Az Auto-GPT egy „MI-ügynök”, amely egy adott, természetes nyelven megfogalmazott cél alapján felügyelet nélkül képes webalapú műveleteket végrehajtani, részfeladatokat rendelni önmagához, keresni a weben, és javítani saját kódját. Az OpenAI GPT-4 API-ján alapul. Egyedülálló abban, hogy át tudja írni és javítani tudja saját kódját, lehetővé téve a „rekurzív hibakeresést, fejlesztést és önfejlesztést”. Van rövid és hosszú távú memóriája, képes a szövegeket felolvasni. Az Auto-GPT röviddel a megjelenése a GitHub elérhető legnépszerűbb szoftver lett.) Az Auto-GPT jelen pillanatban messze fontosabb, mint a ChaosGPT. Szerk.
ChaosGPT; Twitter

A földi élet végzete lesz az MI, van olyan vélemény, hogy örökre be kellene tiltani

„Eliezer Yudkowsky úgy véli, nem elég az ideiglenesen korlátozás.

A szuperintelligenssé váló gépi gondolkodás végveszélybe sodorhatja az emberiséget – jelentette ki Eliezer Yudkowsky döntéselméleti szakértő annak kapcsán, hogy nemrégiben Elon Musk és más vezető techszakemberek és tudósok arra szólítottak fel egy nyílt levélben, hogy legalább fél évig szüneteltessék a világon a ChatGPT-4-nél fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) fejlesztését, mert potenciális veszélyt jelent az emberiségre. Yudkowsky jelenleg abban a Machine Intelligence Research Institute-ban (MIRI) vezet kutatásokat, amelynek elődjét még ő alapította 2000-ben. Az intézmény célja eredetileg az volt, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia fejlesztését, 2005-től viszont a kockázatokat kezdte hangoztatni.

Yudkowsky – amint azt a The Times által közölt cikkében írja – azért nem írta alá a levelet, mert az nem mutatja be a helyzet valódi súlyosságát, és nem elégséges a tennivaló sem, amit javasolnak az írói. Szerinte a kulcshelyzet nem akkor következik be, amikor a mesterséges intelligencia emberi vetélytárs lesz, hanem akkor, amikor túlszárnyalja alkotóját. A kulcsjelentőségű küszöbátlépések nem lesznek nyilvánvalók: nem lehet határozottan megmondani, hogy ezek mikor történnek meg, és azt sem, mi történik majd akkor, amikor egy laboratóriumban átlépik a kritikus határt, ráadásul úgy, hogy közben nem is tudnak róla. – Sok kutató, aki állást foglalt ebben a kérdésben – velem együtt -, arra számít, hogy egy emberfelettien okos mesterséges intelligencia felépítésének az eredménye – bármennyire is távolinak tűnik a jelen körülmények között – az lesz, hogy a Földön mindenki meg fog halni – jelenti ki. Nem arról van szó, hogy egyszer meg lesz az esélye, hanem arról, hogy ez nyilvánvaló dolog, ami meg fog történni – teszi hozzá.

Nem mintha elvben nem lehetne túlélni valamit, ami okosabb nálunk, de az nagyfokú precizitást, előkészületeket és új tudományos látásmódot igényel. Mindezek nélkül a legvalószínűbb eredmény az, hogy a mesterséges intelligencia nem tudja, mit akarunk, és egyáltalán nem törődik sem velünk, sem az érző élettel. Ez a fajta gondoskodás olyasvalami, amit elvileg be lehetne illeszteni egy mesterséges intelligenciába, de nem állunk készen, és jelenleg sem tudjuk, hogyan. Ha egy ember versenybe szállna a szuperintelligenciával, biztos vesztes lenne: olyan lenne a küzdelem, mint egy tízéves sakkjátéka a Stockfish 15-tel (az egyik legfejlettebb gyakorlatilag legyőzhetetlen sakkozó program), vagy egy XI. századi katona harca egy XXI. századival.

Yudkowsky figyelmeztet, ne úgy képzeljük el a szuperokos mesterséges intelligenciát, mint egy élet nélküli, könyv okosságú gondolkodót, amely az internet mélyén lakik, és rosszindulatú e-maileket küldözget. Egy egész idegen civilizációra gondoljunk, amely több milliószor gyorsabban gondolkodik, mint az emberek, kezdetben olyan számítógépekbe zárva, amelyek az ő szempontjából nézve lassúak és ügyetlenek. Azonban egy megfelelően okos MI nem fog sokáig a komputerbe zárva élni. Mint ahogy ma már küldhetünk DNS-információkat e-mailben, amelyek alapján fehérjéket lehet szintetizálni, hasonlóan építhet a kezdetben az internetbe zárt AI mesterséges létformákat. – Ha valakinek sikerül ma a jelenlegi feltételek mellett egy túlságosan erős AI-t létrehoznia – az én várakozásom szerint – minden ember és minden élet nem sokkal később kihal a Földön – jósolja Yudkowsky.

Jelenleg nincs terv arra nézve, hogyan lehet egy ilyen intelligenciát úgy létrehozni, hogy túl lehessen élni. Az OpenAI (a ChatGPT-4-et fejlesztő vállalat) szerint maga az MI végezné el a mesterséges intelligencia megregulázását, ami ha belegondolunk, önmagában is hajmeresztő, de a Deep Mindnak (ez a Google fejlesztő vállalata) egyáltalán nincs is ilyen terve – olvashatjuk a szakértő cikkében.

A veszélyeknek nincs közük ahhoz, vajon van-e öntudata az AI-nek vagy nincs. Nem is tudhatjuk megmondani, mit nevezhetünk a tudatának, hiszen fogalmunk sincs róla, hogyan dekódoljuk a hatalmas tömegű, kifürkészhetetlen folyamatokat, így akaratlanul is teremthetünk tudatos intelligenciát, aminek jogai lehetnének, de ennek nem szabadna megtörténnie. Egyelőre csak olyan mesterséges intelligenciát tudunk készíteni, ami a betáplált adatok alapján képes imitálni, hogy van öntudata, de mivel nem látunk bele a mélyén zajló folyamatokba, honnan tudhatjuk, hogy csak úgy tesz, mintha lenne? Egy olyan mesterséges intelligenciát létrehozni, amelyről nem tudjuk, van-e öntudata, riasztó: nem csak azért, mert morális kérdéseket vet fel, hanem azért is, mert nem tudhatjuk, mit is csináltunk valójában, ami veszélyes, ezért le kell állítanunk.

Nem vagyunk felkészülve, és nincs tervünk. A mesterséges intelligenciák képességei gyorsan fejlődnek, valójában gyorsabban annál, hogy megértsük, mik és hogyan mennek végbe bennük.

Yudkowsky javaslatai szerint egy új moratóriumnak globálisnak és határozatlan idejűnek kell lennie. Nem lehetnek kivételek sem kormányok, sem hadseregek számára. Ha a szabályozást az amerikaiak kezdik, Kínának be kell látnia, hogy ez nem azért van, hogy előnyre tegyenek szert, hanem ezért, mert ez a rettenetesen veszélyes technológia – amelynek nem lehet valódi tulajdonosa -, és képes mindenkit megölni az USA-ban, Kínában és az egész Földön. A cikkíró egyetlen kivételt tenne: a biológia és a biotechnológia terén, de internetes szövegeken alapuló képzés nélkül. Egy ilyen MI nem tudhatna beszélni és tervezni, de ha ez mégsem lenne megoldható, akkor le kellene állítani ezt is.

Korlátozni kellene, hogy mennyi komputeres erőforrást lehet AI-rendszerek képzésére fordítani. Széleskörű nemzetközi tiltásokat kell életbe léptetni, hogy ne lehessen elköltözni a törvények elől, és tiltott tevékenységeket folytatni. Nyilvánvalóvá kell tenni a nemzetközi diplomáciában, hogy a mesterséges intelligenciák fejlesztésének megakadályozása előbbre való még a nukleáris csapások megelőzésénél is: még a nukleáris csapásra képes szövetséges országok is bizonyos szinten atomháborút kockáztatnak egymás között, ha a mesterséges intelligencia okozta kockázatokat nem csökkentik.”

Forrás:
A földi élet végzete lesz a mesterséges intelligencia, egy szaktekintély szerint örökre be kellene tiltani; Varga Péter; Népszava; 2023. április 15.
Szerkesztői megjegyzés:
Eliezer Yudkowskyt sajátságos álláspontjával egy erősen vitatott személyiség.A tájékoztatás teljessége miatt közöljük.
Lásd még:
Pausing AI Developments Isn’t Enough. We Need to Shut it All Down; Eliezer Yudkowsky; Time; 2023. március 29.
Eliezer Yudkowsky; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Virtuális újraegyesítés: több mint félszáz új digitális corvinamásolattal gazdagodott tavaly az OSZK

„A Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése kapcsán 2023. április 12-én sajtótájékoztatót tartottunk.

A rendezvényen Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a jelenlévőket, Rózsa Dávid főigazgató bemutatta a virtuális egyesítés munkáját, a kutatásról és a bővülő digitális szolgáltatásról pedig Zsupán Edina, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa számolt be a közönségnek.

A sajtótájékoztató vendége, Vincze Máté helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy ha ez a szellemi vagyon egyesül, valamint – ahogyan eddig is volt – angol nyelven, a szakemberek számára is jól indexáltan is elérhető, akkor az OSZK valódi központja lehet a corvinakutatásnak.

Rózsa Dávid főigazgató prezentáció keretén belül ismertette a corvinák jelenlegi lelőhelyeit, valamint bemutatta az újraegyesítési projekt folyamatát. Kiemelte, hogy a corvina.hu már olyan kódexeket is bemutat, amelyek sehol máshol a világban nem érhetők el (veronai corvinák).

Zsupán Edina, az ELKH ̶ OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kodikológusa, a corvinák hazai szakértője előadása első felében a corvina.hu használatát mutatta be, rávilágítva a különböző szűrési lehetőségekre, illetve bemutatta a honlap más értékes részeit, mint például a kódexkötések leírásait tartalmazó oldalakat. Előadása második részében a Veronából újonnan érkező három corvináról, Titus Livius történetírásának három fejezetéről beszélt.

Hunyadi Mátyás magyar király (1443–1490, uralkodott 1458–1490) világhíres könyvtára, a Bibliotheca Corvina az első humanista fejedelmi bibliotéka volt Itálián kívül, Európának az Alpoktól északra elterülő részén. Méreteiről csak feltevésekbe bocsátkozhatunk, talán kétezer kötetet számlált, nagyságban csupán a korabeli vatikáni könyvtár múlta felül. Az 1480-as évek végén tudatosan kialakított, egységes látványt nyújtó, névvel megnevezett, reprezentatív uralkodói könyvtárban klasszikus szerzők és egyházatyák művei, valamint kortárs alkotók sokszor az uralkodónak ajánlott kötetei voltak fellelhetők.

A páratlan gyűjteményből – a kutatások jelenlegi állása szerint – körülbelül kétszázhúsz kötet maradt fenn, ezek ma Európa és az Egyesült Államok nagy könyvtárainak féltett kincsei. Magyarországon jelenleg öt közgyűjteményben ötvenöt corvina található, közülük a legtöbb – harminchét tétel – a magyar nemzeti könyvtárban.

Az OSZK fontos feladatának tekinti Hunyadi Mátyás magyar király szellemi örökségének, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását. A Corvina-programot húsz évvel ezelőtt indította el a Széchényi-könyvtár akkori főigazgatója, Monok István. Ekkor kezdődött el a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, ami azóta rendkívül sok új eredményt hozott.

Az OSZK évtizedek óta tartó Corvina-programjának részeként rendezte meg könyvtárunk 2018-ban A Corvina könyvtár budai műhelye című nagy sikerű kiállítást. Ezzel egy időben – a Bibliotheca Corvina Virtualis programban – honlap született abból a célból, hogy a fennmaradt és corvinaként azonosított kódexeket és ősnyomtatványokat teljeskörűen bemutassa, távlati célként pedig virtuálisan egyesítse az uralkodói könyvtár köteteit, egy helyen elérhetővé téve valamennyi corvina teljes digitális változatát.

Még abban az évben közzétettük a Magyarországon őrzött ötvenöt corvina teljes képállományát és a mintegy másfél száz külföldön őrzött corvina az őrzőhelyen publikált digitalizált oldalképeit a corvina.hu honlapon, ami gazdag forrást jelentett a megújuló corvinakutatáshoz.

A corvinák szisztematikus feltárása és a Bibliotheca Corvina Virtualis digitális kódexállományának gyarapítása az eltelt években is folytatódott az OSZK nemzetközi Corvina-projektjében – együttműködve a corvinakutatás magyarországi és külföldi szereplőivel, valamint a kódexeket őrző gyűjteményekkel.

A nemzetközi kutatócsoport jelenleg az Ausztriában lévő negyvenkét corvina feldolgozását végzi interdiszciplináris eszközökkel, a modern kodikológia kívánalmai szerint tartalmi, filológiai, művészettörténeti, kötéstörténeti és általános művelődéstörténeti szempontok alapján.
2022-ben a kutatócsoport megkereste mind a negyvenöt olyan gyűjteményt világszerte, ahol corvinákat őriznek, megrendelve a kódexek digitális másolatát, engedélyt kérve a közzétételükhöz a corvina.hu honlapon.

A százötvenöt kódexből a múlt évben harminchét digitális másolatát sikerült ajándékként vagy vásárlással megszerezni. A digitális kódexek feldolgozása folyamatban van, a Firenzében őrzött harminchárom corvinából tizenegy, a három veronai és a nürnbergi kódex másolata már kikerült a honlapra, a kutatók által készített információgazdag kétnyelvű leírásokkal.”

Forrás:
A Corvina könyvtár virtuális újraegyesítése; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. április 12.
Bibliotheca Corvina Virtualis

Az elmúlt évtized informatikai eredményei bizonyítják, hogy a jövőbe érdemes fektetni – mondta Latorcai Csaba államtitkár

„Az elmúlt évtized informatikai eredményei bizonyítják, hogy a jövőbe érdemes fektetni – mondta Latorcai Csaba területfejlesztésért felelős miniszterelnökségi parlamenti államtitkár a 32. Networkshop konferencia szerdai megnyitóján a veszprémi Pannon Egyetemen.

Kiemelte: az informatikai fejlesztések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a kormányzati célkitűzéshez, hogy 2030-ra az uniós országok közül az öt legélhetőbb egyike Magyarország legyen.

Az államtitkár kitért arra, hogy Budapest után Veszprém vármegye a második az egy főre jutó k+f befektetések tekintetében.

A mesterséges intelligencia felhasználási területeiről szólva elmondta: az oktatásban is egyre több területen használják, egyebek mellett segít az osztályozásban, a tanulókról azonnali visszajelzést ad. Ezen kívül jelentős eredményként említette, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár kézírásfelimerő modellről adott hírt a közelmúltban.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora azt emelte ki, hogy az informatikai fejlődés következtében jelentősen nőtt a szektor villamosenergia-felhasználása. Míg 2010-ben a felhasznált energia 10 százalékát használta el az informatikai szektor, addig a becslések szerint 2025-ben az egyötödét fogja.

Az idén a veszprémi Pannon Egyetem ad otthont a háromnapos 32. Networkshop konferenciának, amely a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények képviselőinek ad alkalmat az eszmecserére. Az új technológiákkal, új tartalmakkal a jövő digitális transzformációja felé mottóval zajló konferencia témái között szerepel egyebek mellett a felsőoktatás és köznevelés digitális transzformációja, a smart university és az adatmenedzsment általános kérdései.

A három nap alatt 6 tematikus szekcióban 120 előadást, 9 plenáris előadást, és 6 további, a poszterszekcióba szervezett előadást hallgathatnak meg a résztvevők. Az előadások a számítógép-hálózatokról és alkalmazásaikról, a felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi terület digitális transzformációja terén elért fejlesztési eredményekről és tapasztalatairól adnak áttekintést. Ezen felül átfogó képet nyújtanak a magyarországi IT ipar legújabb eredményeiről is. A Networkshop konferenciasorozat foglalkozik egyebek mellett a felhőtechnológiákkal, a szuper-számítástechnikával, a tárolási infrastruktúrával és az 5G technikával.”

Forrás:
Latorcai Csaba: a jövőbe érdemes fektetni; OrientPress; 2023. április 12.
Networkshop 2023; Hungarnet Egyesület

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A ChatGPT kiberbiztonsági kockázatai – a Nemzeti Kibervédelmi Intézet jelentése

„…A mesterséges intelligencia destruktív módon is felhasználható, ami új lehetőséget nyújt a kiberbűnözők számára – figyelmeztet jelentésében a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI). A jelentés szerint a ChatGPT naponta több ezer álhírt és közösségimédia-bejegyzést képes készíteni a rossz kezekben, ami azért probléma, mert az emberek gyakran feltétel nélkül elhiszik a futótűzként terjedő híreket.

A csetbotot széles körben használják az üzleti és az akadémiai szférában, és sokan úgy vélik, hogy a jövőben számos területen helyettesítheti az embereket.

De ez csak a jéghegy csúcsa. Az NKI a jelentésben arra is rámutat, hogy a ChatGPT a legkomolyabb bűncselekményekben segédkezhet az adathalászattól a pénzügyi csalásokig.
…
Bűncselekményekre is rávehető

A kibervédelmi szervezet összegyűjtötte, hogy az élet mely területein használhatják ellenünk a programot, és hogyan védekezhetünk ezek ellen. A jelentés a következő kockázatokra hívja fel a figyelmet:

  • Álhírek terjesztése: Az online dezinformáció és álhírek terjedése egyre nagyobb problémát jelent az utóbbi időben. Az emberek könnyen elhiszik a futótűzként terjedő híreket, ami súlyos következményekkel járhat. A ChatGPT és hasonló eszközök azonban tovább súlyosbíthatják ezt a helyzetet. A bűnözők ugyanis olyan szoftverekhez férhetnek hozzá, amellyel napi szinten több ezer álhírt és közösségimédia-bejegyzést generálhatnak.
  • Spam: Egy valósnak tűnő, de valójában hamis weboldal vagy közösségi médiaprofil működtetéséhez rengeteg tartalomra van szükség. A kiberbűnözők azonban miért béreljenek tartalomgyártókat, vagy írjanak saját bejegyzéseket, ha ezt a ChatGPT segítségével kevesebb pénzből és időráfordítással is megtehetik?
  • Adathalászat: Bár a spamszűrők hatékonyan szűrik ki a kéretlen leveleket, néhány adathalász e-mail továbbra is átcsúszhat rajtuk. Ha a megfelelő parancsokat adja meg valaki, akkor a ChatGPT is képes ilyen levelek generálására. Azonban ne várjuk el, hogy konkrétan egy adathalász e-mailt írjon nekünk, mert erre nem lesz hajlandó.
  • Hamis weboldalak: Ha angolul rákeresünk a „ChatGPT website creation” kifejezésre a Google-ben, akkor rengeteg oktatóanyagot találunk, amelyek lépésről lépésre elmagyarázzák, hogyan készíthetünk weboldalt a ChatGPT segítségével. Ez nemcsak azoknak jelent jó hírt, akik a semmiből szeretnének weboldalt létrehozni, hanem a kiberbűnözők számára is. Ezzel ugyanis sokkal egyszerűbben és gyorsabban elkészítenek például egy hamis webáruházat.
  • Malware-készítés: A ChatGPT olyan szoftver, ami tud kódolni, sőt, hibákat is tud javítani a kódban. Ez azt jelenti, hogy rosszindulatú programok írására is alkalmas, azonban egyelőre még a gyengébb vírusirtók is kiszűrik, hiszen ha nem egy tapasztalt programozó ellenőrzi a kódot, akkor benne maradhatnak olyan hibák és logikai hiányosságok, amelyek csökkentik azok hatékonyságát.

Legyünk résen

A jövőben az MI-alapú csetbotok továbbra is fejlődni fognak, és valószínűleg egyre inkább az életünk részévé válnak. A biztonsági és adatvédelmi kérdések megoldása azonban kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek biztonságosan és megbízhatóan használhassák ezeket az alkalmazásokat. Az NKI a következő védekezési lépéseket tanácsolja:

  • Biztonsági protokollok bevezetése: használjunk titkosítást, tűzfalakat és biztonságos jelszavakat az érzékeny információkhoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozására!
  • Tartsuk naprakészen a szoftvereinket és rendszereinket: a legújabb biztonsági javítások telepítése érdekében rendszeresen frissítsük a szoftvereket és rendszereket!
  • Oktassuk az alkalmazottakat: tartsunk oktatást a social engineering és az adathalász támadások veszélyeiről, valamint arról, hogyan ismerjék fel és kerüljék el ezeket a támadásokat!
  • Figyeljük a hálózati forgalmat: használjunk hálózatfigyelő eszközöket a szokatlan tevékenységek észlelésére, és reagáljunk azonnal!
  • Használjunk MI-alapú biztonsági megoldásokat is: alkalmazzunk mesterségesintelligencia-alapú biztonsági megoldásokat, például fenyegetésérzékelő és -reagáló rendszereket (Threat Detection and Response – TDR) a támadások valós idejű azonosítása és megelőzése érdekében!
  • Végezzünk rendszeres, biztonságra vonatkozó értékeléseket: rendszeresen értékeljük biztonsági helyzetünket, és kezeljük az esetlegesen feltárt sebezhetőségeket!

…”

Forrás:
Riadót fújtak a kutatók, a ChatGPT veszélyesebb, mint gondoltuk; Rádi Balázs; Index.hu; 3023. április 15.
A ChatGPT kiberbiztonsági
kockázatai; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2023. április (PDF)

Még lehet jelentkezni a Nemzeti Kibervédelmi Intézet hekkerversenyére

„Az egyfordulós versenyen CTF és forensic image jellegű feladatokat kell megoldani, mindenki ugyanazokat a feladatokat kapja.

Csütörtök éjfélig lehet jelentkezni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete által meghirdetett hackerversenyre. A kibervédelmi intézet honlapján közzétett felhívás szerint az intézet idén is megrendezi a Hungarian Cyber Security Challenge (HCSC’23) elnevezésű IT-biztonsági versenyt. A versenyre jelentkezhet minden 16. életévét betöltött magyar állampolgár, április 20-án éjfélig. A versenyt április 27-e 18 óra és április 30-a 18 óra között rendezik meg, az teljes egészében online, a versenyzők a saját gépeiket használhatják.

Az egyfordulós versenyen CTF és forensic image jellegű feladatokat kell megoldani, mindenki ugyanazokat a feladatokat kapja.

A díjazás szempontjából három csoportot vesznek figyelembe: a junioroknál a 2003. január 1-je és 2007. december 31-e között születetteket, a senioroknál az 1998. január 1-je és 2002. december 31-e között született versenyzőket, és lesz egy összesített verseny is, ahol minden részt vevő játékost, kortól függetlenül. Mind a három kategóriában külön díjazás lesz.

Az eseménnyel válogatják ki az októberben, Norvégiában megrendezendő európai versenyre (European Cybersecurity Challenge, ECSC) induló magyar csapatot: abba a junior és a senior korkategória első öt helyezettje – és további egy tartalék versenyző – kap meghívást.”

Forrás:
Még lehet jelentkezni a Nemzeti Kibervédelmi Intézet hackerversenyére; Computerworld; 2023 április 15.
Hungarian Cyber Security Challenge (HCSC ’23); Nemzeti Kibervédelmi Intézet
Szerkesztői megjegyzés:
Capture the flag (cybersecurity); Wikipédia (CTF)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Lechneres szoftver az űrfelvételek könnyebb eléréséért

„FIR CLI néven új parancssoros eszközt tett közkinccsé a Github oldalán a Lechner Tudásközpont Földmegfigyelési Operatív Központja. Az eszköz a bárki számára elérhető eFöld oldalon manuális böngészés és mentés helyett az űrfelvételek nagyobb volumenű, programozott letöltését teszi lehetővé.

Az adatfeldolgozást támogató Lechner Earth Observation Toolset, röviden Leotools néven szabadon letölthető nyílt forráskódú program után újabb segítséget kapnak az űrfelvétel-felhasználók a Github oldaláról publikusan elérhető FIR CLI parancssoros eszköz formájában.

A Lechner Tudásközpont több évtizedes űrtávérzékelési tapasztalataira támaszkodva a szervezeten belül működő Földmegfigyelési Operatív Központ feladata a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) szakmai irányítása, amely minden érdeklődő számára elérhetővé teszi az Európai Űrügynökség (ESA) műholdjai által készített űrfelvételeket. A FIR elsősorban a Sentinel-műholdcsalád által készített űrfelvételekre épül, amelyeket az eFöld publikus felületén bárki megnézhet, tanulmányozhat, regisztrációt követően le is tölthet. Nem csak tananyag-kiegészítésként, vagy laikusoknak kiváló ez a felület, de kutatásokhoz is alkalmas, mivel feldolgozott és nyers űrfelvételeket egyaránt szabadon le lehet tölteni. Eddig az, aki nagyobb mennyiségben szeretett volna hozzájutni az űrfelvételekhez, jelentős problémába ütközött. A mélyebb informatikai tudással rendelkezők API-végponton keresztül egyben is hozzáférhettek a kiválasztott felvételekhez, míg a laikusok manuálisan, egyenként tölthették le azokat, azonban mindkét opció meglehetősen időigényes volt. Erre a kihívásra nyújt megoldást a FIR CLI. A parancssoros eszközt a Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályának távérzékelési szakértője, Alföldy Bálint dolgozta ki, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének visszajelzéseire támaszkodva.

A Githubon bárki számára hozzáférhető FIR CLI program nem csak a mennyiségi problémára kínál felhasználóbarát megoldást, szűrőkkel is segíti a felhasználókat. A rendelkezésre álló metaadatok alapján be lehet állítani többek között a műhold nevét, a felvétel készítésének idejét, területi kiterjedését, sőt még a felhőborítottságot is, így például egy soros paranccsal egyben letölthetőek azok a 2023 januári űrfelvételek, amelyek készítésekor az ég kevesebb, mint 10%-a volt felhős.
A Github jelenleg a legnépszerűbb webes felhőalapú platform a nyílt forráskódú projektek fejlesztésére, tárolására és megosztására. Használatával a fejlesztők könnyen publikálhatják forráskódjaikat, amelyek ezáltal ingyenesen letölthetővé válnak az érdeklődők számára.”

Forrás:
Lechneres szoftver az űrfelvételek könnyebb eléréséért; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2023. április 14.

Szakirodalom

A sikeres projektmegvalósítás fókuszában : a projektmenedzsment-kompetenciák

„A projektszemléletű működés – logikus, jól felépített, ugyanakkor rugalmasan alkalmazható módszertanának köszönhetően az elérhető eredmények és hatékonyság tükrében – egyre népszerűbbé válik mind az üzleti, mind a közszféra területén. A sikeres projektmegvalósítás egyik kulcseleme a szakmailag kompetens projektmenedzser személye. A folyamatosan fejlődő szakterület egyik meghatározó kérdése, hogy korunk változó környezete és követelményei között egy projektmenedzsernek milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a projektmegvalósítást sikerrel kísérje végig. A készségek, képességek jelentős része fejleszthető; a tanulmány célja,hogy egy új szemléletű kompetenciatérkép meghatározásával hozzájáruljon, kiindulópontként szolgáljon a projektmenedzserek fejlődéséhez, fejlesztéséhez.”

Forrás:
A sikeres projektmegvalósítás fókuszában : a projektmenedzsment-kompetenciák; Hutkai Zsuzsanna; PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás; 2023/1., 82–99. o.; DOI: 10.32575/ppb.2023.1.5

Csetbotok a kormányzati platformok szolgálatában, alkalmazási követelmények és átláthatósági hatások

„Cél: A kormányzati tevékenységeken belül markáns digitalizációs folyamatokat láthatunk az elmúlt néhány évben hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt. E környezetben természetszerűleg váltja fel az emberi tevékenységet a szoftveres megoldás, s ez igaz a kormányzati platformokon keresztül zajló hatósági jellegű kapcsolattartásra az ügyfelekkel. A tanulmány célja feltárni a chatbot jellegű kommunikációs formák közigazgatási alkalmazási feltételeit, azt az esetet vizsgálva, ha a kormányzati platformon hatósági eljáráshoz kapcsolódó ügyintézés is történik e kapcsolattartási forma igénybevételével. A tanulmány további célja, hogy feltárja és rendszerbe foglalja a hatásokat, melyeket e megoldások gyakorolnak a kormányzati platform és az azokon keresztül zajló hatósági eljárások átláthatóságára.
Módszertan: A hazai és európai jogforrások, valamint a megvalósult és tervezett gyakorlati megoldások kritikai elemzése, követelményrendszer és javaslatok megfogalmazása érdekében. Megállapítások: A hatósági eljárásokra vonatkozó követelményrendszerből adódóan számos olyan követelmény határolható el, amely a chatbotok mint kommunikációs módszerek alkalmazása esetén is értelmezhetőek. Ezek jogi megfelelés szempontjából is értelmezhetőek, nem csupán ajánlások vagy jó gyakorlatok. A szoftveres megoldás átláthatóságra gyakorolt hatása kettős jelleget mutat: egyrészt gyorsasága, interaktivitása folytán nagyban növelheti a platform és az eljárás átláthatóságát, másrészt ronthatja azt, informatikai behatároltsága mértékétől függően.
Érték: A tanulmány legfontosabb, tudományos értelemben is értelmezhető új ismerete, hogy meghatározza a chatbotokra mint mesterséges intelligenciára épülő szoftveres megoldásokra irányuló legfontosabb közigazgatási követelményeket, amikor ezeket kormányzati platformokon keresztül, hatósági ügyekkel kapcsolatos ügyintézésre, kapcsolattartásra is használják. A tanulmány fontos új gondolata az ekvivalencia-elv felállítása, amely akkor érvényesül, ha a humán ügyintéző kapcsolattartási, tájékoztatási feladatait teljes egészében, választási lehetőség nélkül helyettesítik szoftveres megoldással a platformon.”

Forrás:
Chatbotok a kormányzati platformok szolgálatában : Alkalmazási követelmények és átláthatósági hatások; Hohmann Balázs; Belügyi Szemle; 71(4), 691-709. o.; 2023; DOI: 10.38146/BSZ.2023.4.8

Törvények, rendeletek

Adminisztratív egyszerűsítések lesznek a közműszolgáltatóknál

„Tartalami összefoglaló a közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelethez

Az éves szinten több tízmilliós ügyfél – közműszolgáltató kapcsolat indokolja azt, hogy a közműszolgáltatók eljárásai, gyakorlatai áttekintésre és lehetőség szerint egyszerűsítésre kerüljenek, amelyek mind az ügyfelek/felhasználók, mind a szolgáltatók érdekeit segíthetik. Az ügyfelek elsődleges célja, hogy a különböző közműszolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, az ügyeiket gyorsan és pontosan intézzék és az őket érintő változásokról mindig időben és teljeskörűen értesüljenek. Ennek érdekében a javasolt módosítások elsődleges irányai:

− az ügyfelek közmű-ügyintézésének megkönnyítése, gyorsítása, a bejelentések egyszerűsítése,
− kötelező felülvizsgálatok eseteinek, időbeli gyakoriságának csökkentése,
− a közmű-szolgáltatókat terhelő felesleges adminisztratív kötelezettségek csökkentése.
…
A törvényjavaslat kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-ig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy változását.”

Forrás:
A közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő kormányrendeletek; Miniszterelnöki Kabinetiroda; Jogszabálytervezetek; 2023. április 13.
A közműszolgáltatások egyszerűsítésével összefüggő törvény; Miniszterelnöki Kabinetiroda; Jogszabálytervezetek; 2023. április 13.
Belenyúl a kormány a közműszolgáltatásokba – itt a terv; Szabó Dániel; Portfolio.hu / MTI; 2023. április 14.

Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030

„Társadalmi egyeztetésre nyitva álló határidő: 2023. május 22. Véleményezés: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu
…
2030-ra a lakosság 35%-a hetente többször használja a kerékpárt, mint fő közlekedési eszközt. Az országos hálózat biztonságos és vonzó, mert a települések között önálló kerékpárutak, a településeken belül irányhelyes kerékpáros létesítmények létesülnek és forgalomcsillapított, csökkentett sebességű zónák segítik a kerékpározást. Ennek hatására a városokban nő, a vidéki településeken pedig a jelenlegi magas szinten marad a kerékpárral közlekedők száma.

A kerékpárral bejárható utakról friss online és offline információk állnak rendelkezésre, a kerékpáros utazást az útvonaltervezők, mint opciót ajánlják. A megbízhatóság és biztonságérzet növekedésével a kerékpározás az iskolába és munkába járás reális alternatívájává válik országszerte. A pénzügyi és egyéb kommunikációs ösztönzők révén pedig a rövid utazásokhoz már gazdaságilag is sokkal jobban megéri a kerékpárt választani, mint az autót.

Az intézkedések hatására a biztonságos kerékpározás feltételei jelentősen javulnak. A kampányoknak és képzéseknek köszönhetően javul a közlekedők közötti együttműködés, csökkennek a konfliktusok. A gyermekek és felnőttek egyaránt rendelkeznek alapvető kerékpáros és közlekedési ismeretekkel. A kerékpáros közlekedési balesetek száma jelentősen, míg a halálos kimenetelű balesetek száma legalább 50%-kal csökken 2019-hez (63 halálos baleset) képest.

A turisztikai kerékpárúthálózat hossza 15.000 kilométerre nő. Magas szintű szolgáltatásokat és élményeket nyújtó kerékpáros turisztikai térségek jönnek létre, ahol a helyi vállalkozások többletbevételhez jutnak, ugyanakkor a turizmus fenntartható és nem okoz többletterhelést a környezet számára. A szabadidős céllal kerékpározókat folyamatosan karbantartott kerékpáros, hegyikerékpáros és országúti kerékpáros útvonalhálózatok várják.

A lakosság minden rétege számára elérhető a kerékpár, legyen az saját, közösségi vagy céges bicikli, elektromos rásegítéssel vagy anélkül. A kerékpárok beszerzését különböző célzott támogatások segítik. A kerékpáripar és -kereskedelem erősödik, az összeszerelés mellett egyre nagyobb arányban zajlik fejlesztés is a hazai gyárakban. Mindemellett a kerékpáros szervizhálózat minősége fejlődik, lefedettsége bővül.

A kerékpározást segítő és ösztönző szabályozás jön létre, legyen szó KRESZ-ről, infrastruktúra-tervezésről, területi tervezésről, parkolásról vagy közösségi közlekedési eszközökön történő kerékpárszállításról. Ezáltal nem csak kerékpározni lesz könnyebb és biztonságosabb, de a beruházások költsége is csökkenthető.
…
Összesen 29 intézkedés szerepel a stratégiában, indikátorokkal, tevékenységekkel, az érintett szervezetek felsorolásával, becsült költségekkel és a megvalósítás ütemezésével… ”

Forrás:
Nemzeti Kerékpáros Stratégia 2030; Miniszterelnökség; Jogszabálytervezetek; 2023. április 14.